2018. június 13., szerda

MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj

 

A Magyar Tudományos Akadémia – a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma javaslata alapján – a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjban részesítette Dr. Tóth Edinát, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársát. 

A kutatócsoport minden munkatársa nevében szívből gratulálok ehhez az elismeréshez!


A részletes indoklás az akadémia honlapján is megjelent: "Tóth Edinát, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársát „A legelő állat típusa sokkal fontosabb, mint a legelési intenzitás: hagyományos szarvasmarha- és juhlegeltetés rövid füvű sztyepp vegetációban” című pályamunkájáért, amely a szakma egyik rangos folyóiratában, a Land Degradation and Developmentben 2016-ban megjelent elsőszerzős publikáción alapul. Tóth Edina munkájának kiemelt jelentősége van a konzervációs és restaurációs ökológiai kutatásokban, egyrészt a választott téma időszerűségének, másrészt a kapott eredmények gyakorlati hasznosíthatóságának köszönhetően. Ma a vonatkozó kutatásoknak új, népszerű irányvonalát képviselik a növényi tulajdonság- és jellegalapú vizsgálatok, amelyek segítik a legelés hatására bekövetkező növényzeti változások háttérmechanizmusainak, így közvetve a gyepek biológiai sokféleségére gyakorolt hatásainak megértését. A téma eddigi publikációi szinte kivétel nélkül a legelési intenzitás fontosságát hangsúlyozták a gyepek kezelésének tervezése során, ezért újszerűek Tóth Edina kutatási eredményei, miszerint a legelő állat helyes megválasztása lenne a fontosabb. Publikációjának újító eredményei miatt a közleményre eső SCI-hivatkozásainak száma a szakterület felső 5%-ába esik."

További információk megtalálhatóak az MTA honlapján és a Debreceni Egyetem honlapján is.



2018. június 4., hétfő

Új cikk kunhalmokról a Landscape Ecology-ban


Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével készült cikkünk a Landscape Ecology hasábjain. A cikk elemzi a helyi és tájképi faktorok fajkészletre és specialista fajokra gyakorolt hatását, összesen 82 eltérő mértékben izolált gyepes kunhalom bevonásával. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikk letölthető/elérhető a folyóirat honlapján és hamarosan letölthető lesz a honlapomról is.


Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands.

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Bede Á., Csathó A.I., Tóthmérész B.

Landscape and habitat filters are major drivers of biodiversity of small habitat islands by influencing dispersal and extinction events in plant metapopulations. We assessed the effects of landscape and habitat filters on the species richness, abundance and trait composition of grassland specialist and generalist plants in small habitat islands. We studied traits related to functional spatial connectivity (dispersal ability by wind and animals) and temporal connectivity (clonality and seed bank persistence) using model selection. We sampled herbaceous plants, landscape (local and regional isolation) and habitat filters (inclination, woody encroachment and disturbance) in 82 grassland islands in Hungary. Isolation decreased the abundance of good disperser specialist plants due to the lack of directional vectors transferring seeds between suitable habitat patches. 


Clonality was an effective strategy, but persistent seed bank did not support the survival of specialist plants in isolated habitats. Generalist plants were unaffected by landscape filters due to their wide habitat breadth and high propagule availability. Clonal specialist plants could cope with increasing woody encroachment due to their high resistance against environmental changes; however, they could not cope with intensive disturbance. Steep slopes providing environmental heterogeneity had an overall positive effect on species richness. Specialist plants were influenced by the interplay of landscape filters influencing their abundance and habitat filters affecting species richness. Landscape filtering by isolation influenced the abundance of specialist plants by regulating seed dispersal. Habitat filters sorted species that could establish and persist at a site by influencing microsite availability and quality.

2018. május 3., csütörtök

A fajkészlet és azontúl - új áttekintő tanulmány a fajkészlet szerveződéséről


Elfogadták közlésre az elsőszerzőségemmel jegyzett áttekintő tanulmányunkat a Restoration Ecology című szakfolyóiratban. A cikk amellett hogy bevezet egy régi-új sémát a restauráció és az ökológiai filterek kapcsolatára bevezeti azt a 15 cikket tartalmazó különszámot, amely a Restoration Ecology szerkesztői (Stephen Murphy, Valter Amaral) illetve az áttekintő tanulmány szerzői szerkesztésében jelenik meg várhatóan a nyár elején.

Az áttekintő tanulmány megtalálható a folyóirat honlapján és ingyen olvasható ezen a linken keresztül is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban található.

Beyond the species pool: Modification of species dispersal, establishment and assembly by habitat restoration 

Török P., Helm A., Kiehl K., Buisson E., Valkó O.

Species dispersal, establishment and assembly are crucial stages of the life history of plants, and clear understanding of the governing forces and rules that shape species composition in a particular community is vital for successful ecological restoration. In our paper we focus on five aspects of seed dispersal and plant establishment, which should be considered during habitat restoration actions. In the first two sections we discuss the success of spontaneous dispersal and establishment on restoration based either on spatial dispersal or local seed banks. In the third section we assess the possibilities of species introduction and assisted dispersal. In the fourth section we introduce some possibilities for the improvement of establishment success of spontaneously dispersed or introduced species. Finally, we highlight issues influencing long-term persistence and sustainability of restored habitats, related to the alteration of management type and intensity, climate change and spread of non-native species. With the present paper we introduce the special issue entitled ‘Seed dispersal and soils seed banks – Promising sources for ecological restoration’ containing 15 papers by 62 authors from ten countries arranged into the above mentioned five topics.

2018. április 26., csütörtök

Fiatal kutatók fóruma az MTA-n



A Fiatal Kutatók Fóruma egyeztető platform az MTA fiatal köztestületi tagjai részére.

Fiatal Kutatók Fóruma
2018. május 9. 14.00 óra
MTA Székház, Felolvasóterem


Levezető elnök: Pósfai Mihály akadémikus



I. A fiatal kutatók helyzetéről szóló kérdőív beérkezett válaszainak ismertetése és elemzése
II. Javaslat a Fiatalok Akadémiája alapítására
III. Hozzászólások, javaslatok megvitatása

A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az akadémiai hivatalos eseményhirdetési oldalán lehet megtenni.

Két világ határán - Új áttekintő tanulmányunk az Applied Vegetation Science-ben


Megjelent Erdős László elsőszerzőségével az eurázsiai erdőssztyeppekkel foglalkozó legújabb szintézis cikkünk az Applied Vegetation Science nevű szakfolyóirat hasábjain. A cikk példás nemzetközi és hazai együttműködés keretein belül valósulhatott meg - összesen 6 ország, 14 kutatója vett részt a teljes Eurázsiai erdősszytepp bemutatásában. A cikk mintegy 35 kézirat-oldal terjedelemben foglalkozik az erdőssztyeppek fogalmi meghatározásával, a legfontosabb erdőssztyepp régiók jellemzésével, a jelenlegi kiterjedéssel és veszélyeztetettségel illetve kitér a klímváltozással összefüggő problémákra és a kiterjedés jövőbeli változására is. A cikk elérhető - szerkesztetlen kézirat formájában -  a folyóirat honlapján, valamint később a honlapomon is elérhető lesz. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

The edge of two worlds: A new review and synthesis on Eurasian forest-steppes

László Erdős, Didem Ambarli, Oleg A. Anenkhonov, Zoltán Bátori, Dániel Cserhalmi, Márton Kiss, György Kröel-Dulay, Hongyan Liu, Martin Magnes, Zsolt Molnár, Alireza Naqinezhad, Yury A. Semenishchenkov, Csaba Tölgyesi & Péter Török

Eurasian forest‐steppes are among the most complex non‐tropical terrestrial ecosystems. Despite their considerable scientific, ecological, and economic importance, knowledge of forest‐steppes is limited, particularly at the continental scale. Here we provide an overview of Eurasian forest‐steppes across the entire zone: (i) we propose an up‐to‐date definition of forest‐steppes, (ii) give a short physiogeographic outline, (iii) delineate and briefly characterize the main forest‐steppe regions, (iv) explore forest‐steppe biodiversity and conservation status, (v) and outline forest‐steppe prospects under predicted climate change. Forest‐steppes are natural or near‐natural vegetation complexes of arboreal and herbaceous components (typically distributed in a mosaic pattern) in the temperate zone, where the coexistence of forest and grassland is enabled primarily by the semihumid to semiarid climate, complemented by complex interactions of biotic and abiotic factors operating at multiple scales. This new definition includes lowland forest‐grassland macromosaics (e.g. in Eastern Europe), exposure‐related mountain forest‐steppes (e.g. in Inner Asia), fine‐scale forest‐grassland mosaics (e.g. in the Carpathian Basin), and open woodlands (e.g. in the Middle East). Using criteria of flora, physiognomy, relief, and climate, nine main forest‐steppe regions are identified and characterized. Forest‐steppes are not simple two‐phase systems, as they show a high level of habitat diversity, with forest and grassland patches of varying types and sizes, connected by a network of differently oriented edges. Species diversity and functional diversity may also be exceptionally high in forest‐steppes. Regarding conservation, we conclude that major knowledge gaps exist in determining priorities at the continental, regional, national, and local levels, and in identifying clear target states and optimal management strategies. When combined with other threats, climate change may be particularly dangerous to forest‐steppe survival, possibly resulting in compositional changes, rearrangement of the landscape mosaic, or even the latitudinal or altitudinal shift of forest‐steppes.

2018. április 19., csütörtök

PÁLYÁZAT

EGYHÓNAPOS NÖVÉNYÖKOLÓGIAI
GYAKORLATI ÖSZTÖNDÍJRA
2018

A DE TTK Ökológiai Tanszék Növényökológiai munkacsoportja és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a botanikai és növényökológiai témák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára, immáron második alkalommal szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet. A pályázatot elnyerő hallgatók lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak az NKFIH által támogatott "Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban" című pályázatban, illetve a tavaly megalakult MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban zajló munkába.

A pályázat tárgya és témaköre

A gyepi biodiverzitás kutatását és a gyepközösségek megőrzését megnehezíti, hogy a működésüket befolyásoló számos lényegi információ nem áll rendelkezésre. Ilyenek például (i) a növényfajok magbank-képzésére vonatkozó információk, (ii) a növényfajok közötti kölcsönhatások típusai és erőssége, illetve (iii) a közösségek működése szempontjából kiemelten fontos az alkotó fajok által meghatározott funkcionális diverzitás. A növényi jellegek (= plant trait, pl. növénymagasság, levélméret, magterjedési sajátságok, magbank-képzés típusa) mérése illetve regionális szintű adatbázisok összeállítása ennek okán kiemelt fontosságú. A nyári ösztöndíjas(ok) fő feladatai különböző növényfajok egyedeinek terepi gyűjtése, fajok biomassza mintákban történő azonosítása, főként vegetatív jellegek (levélbélyegek) mérése és magbank vizsgálatokkal összefüggő üvegházban zajló munkák végzése lesz.

A pályázók köre

A pályázatra M.Sc. és B.Sc. hallgatók egyaránt pályázhatnak. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek a szakdolgozati témát kereső első és másodéves B.Sc. hallgatók vagy új szakdolgozati témát kereső M.Sc. hallgatók.


Kötelező tartalmi és formai elemek

A pályázat tartalmaz egy rövid önéletrajzot (max. 1 oldal), megjelölve az eddigi egyetemi előmenetelt (növénytani témájú tárgyak érdemjegyei), kutatási tapasztalatot illetve érdeklődést. A pályázathoz csatolható egy motivációs levél amelyben a pályázó vázolja, hogy miért szeretné az ösztöndíjat elnyerni, illetve miként járulhat hozzá az ösztöndíj szakmai munkájának és fejlődésének előmozdításában.

A pályázatok benyújtása

A pályázatokat elektronikus formában (MS-Word dokumentum vagy pdf file) várjuk Dr. Török Péternek címezve a molinia@gmail.com címre.

A pályázat benyújtási határideje: 2018. május 18. péntek 12.00 óra
A pályázatok elbírálása

A pályázatokat a tanszék és a kutatócsoport tagjai tekintik át, majd szakmai és egyéb szakmapolitikai szempontok figyelembevételével választják ki a nyerteseket. A végső döntést az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője hozza meg szakmai és szakmapolitikai szempontok figyelembevételével. Az elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Összesen maximum 3 ösztöndíj odaítélésre van lehetőség.
Az ösztöndíj összege egyszeri 60.000 Ft.

Az ösztöndíjas időszak egy hónap (rugalmas kezdéssel és befejezéssel) a 2018. július 1-augusztus 30. közötti időszakban

Debrecen, 2018. április 19.

Dr. Török Péter, s.k.
kutatócsoport vezető
tudományos tanácsadó // egyetemi docens
MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport //
DE TTK Ökológiai Tanszék
http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/

2018. március 27., kedd

Interjú az IAVS Bulletinben


Az idei első IAVS Bulletinben egy hosszabb interjú készült velem gyepek helyzetéről, helyreállításukról személyes benyomásokkal fűszerezve "How to cure grassland ecosystems?" címmel. Alább a teljes interjú elolvasható, de megtalálható az IAVS honlapján is. Köszönöm a lehetőséget Monika Janisovának, a Bulletin főszerkesztőjének az interjú elkészítéséért! Az interjút, valamint a fedő és hátlapot is az MTA-DE Biodiverzitás és MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkájához köthető fotók illusztrálják, köszönet érte.










2018. március 26., hétfő

Új áttekintő tanulmányunk a Restoration Ecology-ban


Megjelent Kiss Réka elsőszerzőségével a klímaváltozás és gyepi magbank kapcsolatát vizsgáló cikkünk a Restoration Ecology hasábjain. A cikk részét képezi az Aveliina Helm, Elise Buisson, Kathrin Kiehl, Valkó Orsolya és Török Péter szerkesztésében várhatóan a tavasz folyamán megjelenő magbank és terjedés szerepe a restaurációs ökológiában témájú szakmai különszámnak. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető lesz a honlapomról is. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Grassland seed bank and community resilience in a changing climate

Kiss R., Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O.

Plant dispersal and persistence strategies play an increasingly important role in the face of changing climate. Evaluating the restoration potential of soil seed banks as an important component of community resilience is crucial for developing effective grassland conservation and restoration strategies under climate change. Soil seed banks can act as a source for vegetation recovery by preserving species and supporting their establishment by assisting persistence and recolonization. In a systematic review of field and experimental seed bank studies, we evaluated the potential of seed banks in buffering climatic extremities and fluctuations. We found 42 papers testing the first-order (temperature and precipitation changes) and second-order effects of climate change (flooding and fire) on the seed bank in grasslands. We showed that persistent seed banks can support passive restoration especially in wetlands and habitats where unpredictable and frequent disturbance was typical in the historical timescale. We found that active restoration by seed addition will be most important in less disturbance-adapted habitats characterized by species with transient seed banks. In such cases, the introduction of native matrix species that can tolerate the predicted climatic change should be prioritized at degraded sites.

2018. március 13., kedd

A fiúk a bányában dolgoznak, avagy Lenin elvtárs Svájcban...


Kicsit elszabadult a pokol és nagyon-nagyon sok munka halmozódott fel így évkezdésre, úgyhogy nem tudtam már több mint két hónapja frissítenem a blogomat...de bízom benne, hogy nemsokára újra jelentkezem. Remélem a türelmetlenségtől azért a kedves blogolvasók tudnak még aludni. A fiúk a bányában dolgoznak...Lenin elvtárs pedig azért nincs a képen mert Svájcban van. Szóval éberség...keep in touch...Titanic kilép

2018. január 5., péntek

Gyakorlati gyeprekonstrukció kurgánokon - új cikk a Nature Conservation-ben


Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével legújabb közleményünk a Nature Conservation című szakfolyóiratban. A kézirat kurgánokon zajlott gyakorlati gyeprekonstrukció, növény telepítés és áttelepítés tapasztalatait összegzi. A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Cultural heritage and biodiversity conservation – plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds

Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Miglécz T., Radócz Sz., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Deák B.

Linking the conservation of cultural heritage and natural values provides a unique opportunity for preserving traditional landscapes and receives an increased awareness from stakeholders and society. Ancient burial mounds are proper objects of such projects as they are iconic landscape elements of the Eurasian steppes and often act as refugia for grassland specialist species. The aim of this project was to reintroduce grassland plant species to burial mounds for representing them as cultural monuments with the associated biodiversity for the public. The effectiveness of seed sowing, transplanting greenhouse-grown plants and individuals from threatened populations on burial mounds in Hortobágy National Park, Hungary was tested. The following questions were answered: (1) which method is the most effective for species introduction? (2) which species can establish most successfully? (3) how does management affect the species establishment rates? It was found advisable to use a combination of seed sowing and transplanting greenhouse-grown plants. Sowing was found as a cost-effective method for introducing large-seeded species, whilst introduction of greenhouse-grown transplants warranted higher establishment rates for a larger set of species. Transplanting adult individuals was more reliable regardless of management regimes, however this method is labour-intensive and expensive. Intensive management, like mowing with heavy machinery and intensive grazing, should be avoided in the first few years after introduction. The authors highlighted the fact that introducing characteristic grassland species on cultural monuments offers a great opportunity to link issues of landscape and biodiversity conservation. This project demonstrated that, by the revitalisation of cultural monuments, cultural ecosystem services can also be restored.

2018. január 1., hétfő

Vigyázzunk a keskeny sávokkal - Új cikk az AGEE-ben


Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével megjelent - a karácsonyfa alá kerülve - legújabb cikkünk az Agriculture, Ecosystems and Environment nemzetközi folyóiratban. A cikk eltérő szélességű kezeletlen sávok hatásának vizsgálatával nyert eredményeket mutatja be ízeltlábú populációk mozgásán (spillover) keresztül. A cikk ezen a linken keresztül 50 napig, 2018 február 11-ig, ingyenesen letölthető, ezt köetően a honlapomon keresztül elérhető lesz. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Think twice before using narrow buffers: Attenuating mowing-induced arthropod spillover at forest – grassland edges

Tölgyesi Cs., Császár P., Torma A., Török P., Bátori Z., Gallé R.   

Spillover between agricultural land and natural habitats is recognised as an important mechanism shaping biodiversity and ecosystem functions. Its spatio-temporal patterns and magnitude are thoroughly described in the literature and it is often stated that spillover should be considered in conservation planning. In fact studies that implement and test active interventions to modulate spillover are scarce. Therefore, we studied the spillover of spiders and carabids between hay meadows and natural forests after mowing and tested whether leaving unmown buffer strips in the edges can mitigate undesirable aspects of mowing-induced spillover. We found that mowing affected the assemblages both in the meadows and forests and, interestingly, changes were more profound in the forests. Mowing reduced the spillover of forest assemblages into meadows. Mowing also led to the retraction of forest assemblages from the peripheral zones of forests but did not trigger an influx of meadow assemblages into the forests. Wide (10?m) unmown buffers attenuated or completely offset most of these effects. Leaving narrow (5?m) buffers had unexpected consequences, as they did not function only as buffers but as facilitators of forest-ward spillover from meadows, potentially compromising ecological interactions such as predation or competition in forests. We conclude that using wide buffers can be recommended as a refinement of standard management practices in hay meadow–forest mosaics. Narrow buffers should be applied with great caution and should generally be avoided if the forest-specific assemblages are of conservation interest.


2017. december 19., kedd

Díj a legtöbbet idézett áttekintő tanulmányért


Idei évben a British Ecological Society (BES) és a Gesellschaft für Ökologie (GFÖ) a belgiumi Ghentben közösen rendezték éves konferenciájukat, az idei évben Ecology Across Borders mottóval. A konferencián hagyományosan díjakat is átadnak. Az idén a legtöbbet idézett áttekintő tanulmány díját a kontrollált égetésről szóló cikkünk nyerte el. A közlemény első szerzője, Valkó Orsolya vette át a díjat a konferencián. A díj minket is meglepetésként ért, de nagy örömmel fogadtuk. A közlemény egyébként a lap 6. legtöbbet idézett cikke. A közlemény ingyenesen hozzáférhető a folyóirat honlapján az alábbi linken keresztül:


A közlemény egyébként számos lapnál megfordult, mielőtt a Basic and Applied Ecology lehozta, a bírálati vélemények erősen szórtak és gyakran érzelmi töltést sem mellőztek, gyakran egy abszolút támogató és egy teljesen elutasító vélemény ütközött. Mindez előrejelezte a téma megosztó voltát és az áttekintő tanulmány szükségességét.

Sporobolus cryptandrus - Új amerikai invazív fűfaj homokterületeken


Korábbi blogbejegyzéseimben (blogbejegyzés-1; blogbejegyzés-2) felhívtam a figyelmet egy olyan furcsa kinézetű fűfélére, melyet nem tudtam meghatározni. Közel egy év után fény derült a faj kilétére. A növény egy észak-amerikai prérikről származó invazív fűfaj, mely meszes és mészmentes homokon és degradált sziklás élőhelyeken, útbevágásokban egyaránt megtalálja életfeltételeit. A fajról egy rövid, kétoldalas figyelemfelhívó cikket készítettünk Aradi Eszterrel (Kiskunsági Nemzeti Park) mely az EDGG Bulletin 35. számában jelent meg. 



A szöveges jellemzés és képmellékletek remélhetően segítenek a növény aktuális európai elterjedésének tisztázásában. A teljes EDGG Bulletin elérhető lesz a közeljövőben az EDGG honlapján is.

2017. december 13., szerda

Égetéses cikk a Science of the Total Environment-ben

 

Valkó Orsolya elsőszerzőségével jelent meg legújabb cikkünk a Science of the Total Environment című szakfolyóiratban. A közlemény a rendszeres égetés hatásait vizsgálja a földfelszín feletti vegetációra az Aggteleki karszt területén található rendszeresen égetett (értsd felgyújtott) illetve kontroll területek vizsgálatával. A cikk 50 napig (2018. február 1.) szabadon letölthető ezen a linken keresztül a folyóirat honlapjáról illetve a későbbiekben megtalálható lesz a honlapomon is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands

Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Török P., Deák B., Tóth K., Tóth J.P., Tóthmérész B.

Regulation of plant biomass accumulation is a key issue in effective grassland conservation in Europe. Burning is an alternative tool to regulate biomass dynamics in semi-natural grasslands even in the absence of grazing or mowing. We tested the effects of regular spring burning on the biomass fractions and fine-scale plant species composition of species-rich foothill grasslands in North-Hungary. There were five regularly burned and five control grasslands in the study; we collected twenty 20 × 20-cm sized biomass samples from each. We analyzed the main fractions (litter, graminoid and forb biomass), and the species-level biomass scores, and flowering success in the control and burned grasslands. 


We revealed that fire increased the amount of forb biomass and decreased the amount of litter, which suggested that regular burning might be feasible for regulating biomass dynamics. The non-metric multi-dimensional scaling (NMDS) showed a high similarity of the control and burned grasslands in species composition. However, plant diversity, and the number of flowering shoots decreased significantly in the burned grasslands. In regularly burned sites we found a significant decline of specialist species, as well as of steppic flora elements. Our results showed that besides its positive effect on biomass dynamics, high-frequency burning threatens the overall diversity and specialist plant species in semi-natural grasslands. We recommend that proper fire regimes should be first studied experimentally, to provide a scientific basis for the application of prescribed burning management in such habitats.

2017. december 7., csütörtök

Elővizsga

 

TBBE 1065 Növényökológia elővizsga ídőpontja a korábban ismertetett tematikának megfelelően 2017. december 11. (hétfő), 8 00, ÉTK 003-004-es előadóterem - Elővizsga fóliák itt.

Az elővizsgára KÖTELEZŐ anyag a Török P. & Tóthmérész B (2010): Növényökológiai Alapismeretek, Kossuth Egyetemi Kiadó c.  jegyzet alábbi részei:

2. fejezet: Növényi életciklus
3. fejezet: Környezeti tényezők és alkalmazkodás (kivéve edafikus és relief tényezők, pp. 110-129.)
4. fejezet: Növényi alkalmazkodás stratégiái
5. fejezet: Polpulációs interakciók
6. fejezet: Növénytársulások dinamikája

Az elővizsga nem kötelező, de sikeres teljesítése kiváltja a vizsgaidőszakban meghirdetésre kerülő vizsgákat.



2017. november 23., csütörtök

Tarolt az Ökológiai Tanszék a legutóbbi NKFIH Kiválósági pályázatán


Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására kiírt NKFI KH_17 pályázaton az Ökológiai Tanszék három pályázata is támogatást nyert el. Az elnyert támogatás az elkövetkező két évre mintegy 57 millió forint. A pályázatok a következőek voltak:

Deák-Valkó Orsolya Emőke: Magbank és fajkészlet-szerveződés szerepe a gyepi biodiverzitás fenntartásában

Kundrát-Simon EdinaVárosi ökoszisztémák funkcionalitása: ökológia, városi zöld felület és levegőminőség kapcsolata

Tóthmérész BélaA biodiverzitás és az ökoszisztéma funkciók és szolgáltatások kapcsolata

Minden nyertesnek szívből gratulálok! Külön öröm számomra, hogy az egyik pályázathoz kapcsolódó kiemelkedő idézettségű közlemény szikes gyepek magbankjának szerveződésével foglalkozik. A cikk a honlapomról letölthető innen. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Environmental factors driving seed bank diversity in alkali grasslands 

Valkó O., Tóthmérész B., Kelemen A., Simon E., Miglécz T., Lukács B.A., Török P.

For an effective conservation and management in grasslands it is essential to understand mechanisms sustaining biodiversity. To gain knowledge is especially crucial in stressed grasslands harbouring a unique flora and fauna, like alkali grasslands. Aboveground vegetation, seed bank and environmentalfactors were studied in three stands ofthe following alkali grassland types:(i) Artemisia dry alkali grasslands at highest elevations; (ii) Puccinellia high and (iii) Puccinellia low grasslands at medium to low elevations, and (iv) Juncus wet alkali grasslands at the lowest elevations. We tested the following hypotheses: (i) Seed bank species diversity and density are the highest in the most stressed grassland types, where regeneration by seeds could have a major importance in sustaining vegetation diversity. (ii) Seed bank density of hygrophytes increases with decreasing elevation, because the cover of hygrophytes in the vegetation increases with decreasing elevation. The mean seed bank density ranged from 30,104 up to 51,410 seeds/m2, which is higher than in most dry grasslands. Both the lowest seed bank density and diversity were detected in the most stressed Puccinellia high grasslands; Spergularia salina was the only abundant seed bank species (possessing at least 1000 seeds/m2). These results not supported our first hypothesis. We detected the highest seed densities of almost all hygrophyte species in the lowest-elevated Juncus grasslands. But, we did not find a significant monotonous correlation between elevation and the overall hygrophyte seed bank density; because most of the hygrophyte species were missing from the seed bank at the medium-elevated, but most saline Puccinellia grasslands. Thus, our results only partly supported the second hypothesis. In total we detected more species in the seed bank than in the aboveground vegetation which emphasises that seed bank plays an important role in sustaining the diversity of alkali grasslands. However, characteristic graminoids possessed no considerable seed bank, except for Juncus compressus (up to 38,619 seeds/m2). We can conclude that persistence and establishment of most alkali grassland species are not supported by the local persistent seed bank.

A pályázathoz kapcsolódó hivatalos sajtóközlemény itt olvasható. A pályázathoz kapcsolódóan egyébként az NKFIH vezetője, Pálinkás József a Nature-nek adott interjút, mely ezen a linken keresztül érhető el.

2017. november 18., szombat

Magtömeg és elterjedés kapcsolata az Ecology and Evolution-ben



Megjelent Sonkoly Judit elsőszerzőségével csoportunk legújabb cikke az Ecology and Evolution szaklap hasábjain. A cikkben a magtömeg, az elterjedési terület mérete, az ökológiai fényigény, vízigény és tápanyagigény kapcsolatát elemeztük a Pannon flóra mintegy 1600 fajának adatit felhasználva. A közlemény ingyenesen letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Do large-seeded herbs have a small range size? The seed mass– distribution range trade-off hypothesis

Sonkoly J., Deák B., Valkó O., Molnár V.A., Tóthmérész B., Török P.

We aimed to introduce and test the “seed mass–distribution range trade-off” hypothesis, that is, that range size is negatively related to seed mass due to the generally better dispersal ability of smaller seeds. Studying the effects of environmental factors on the seed mass and range size of species, we also aimed to identify habitats where species may be at risk and need extra conservation effort to avoid local extinctions. We collected data for seed mass, global range size, and indicators for environmental factors of the habitat for 1,600 species of the Pannonian Ecoregion (Central Europe) from the literature. We tested the relationship between species’ seed mass, range size, and indicator values for soil moisture, light intensity, and nutrient supply. We found that seed mass is negatively correlated with range size; thus, a seed mass–distribution range trade-off was validated based on the studied large species pool. We found increasing seed mass with decreasing light intensity and increasing nutrient availability, but decreasing seed mass with increasing soil moisture. Range size increased with increasing soil moisture and nutrient supply, but decreased with increasing light intensity. Our results supported the hypothesis that there is a trade-off between seed mass and distribution range. We found that species of habitats characterized by low soil moisture and nutrient values but high light intensity values have small range size. This emphasizes that species of dry, infertile habitats, such as dry grasslands, could be more vulnerable to habitat fragmentation or degradation than species of wet and fertile habitats. The remarkably high number of species and the use of global distribution range in our study support our understanding of global biogeographic processes and patterns that are essential in defining conservation priorities.

2017. november 3., péntek

Magyar Tudomány Ünnepe - Debreceni Nyitórendezvény


Az MTA-n minden évben megrendezésre kerülő Magyar Tudomány Ünnepe szakmai-népszerűsítő rendezvény debreceni nyitó rendezvenyére ebben az évben 2017. november 6-án, 10 órai kezdettel kerül sor a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A rendezvényen örömmel tettünk eleget a felkérésnek Dr. Sramkó Gábor kollégámmal együtt, hogy a nyitórendezvény keretein belül bemutassuk Lendület kutatócsoportunkat és az ott zajló kutatást. Épp időben elkészült kutatócsoportunk logója is a rendezvényre :-).


A kutatócsoportunkat bemutató blogbejegyzés ezen a linken olvasható.