2019. július 5., péntek

Fiatal Kutatók helyzete Magyarországon


Megjelent Alpár Donát és kollégáinak szerzőségével a korábban a Fiatal Kutatók Fóruma szervezésében lezajlott, a fiatal kutatók helyzetével foglalkozó felmérés legfontosabb eredményeit összefoglaló cikk a Magyar Tudomány hasábjain. A cikk erről a linkről elérhető és letölthető. A felmérés egésze még az MTA-ITM vita előtt készült. Tanulságos lenne a felmérést két év múlva megismételni ("Ment é az ITM átszervezés által a világ előre" mottóval).

2019. június 24., hétfő

Sűrűségfüggő növényi interakciók - Új cikk a Frontiers of Plant Science-ben


Elfogadták közlésre Kelemen András elsőszerzőségével legújabb közleményünket a Frontiers of Plant Science szabad hozzáférésű szaklapban. A cikk az orvosi ziliz legelésre hatására a növényközösség más fajaira gyakorolt sűrűségfüggő hatásait vizsgálja. A cikk szabadon letölthető (lesz) a folyóirat honlapján. Az alábbiakban olvasható a cikk összefoglalója.



Kelemen A., Tölgyesi Cs., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Fekete R., Balogh N., Török P., Tóthmérész B.

Plant species performance in rangelands highly depends on the effect of grazing and also on the occurrence of unpalatable benefactor species that can act as biotic refuges protecting neighboring plants from herbivores. The balance between facilitation and competition may changes with the benefactor density. Despite the high number of studies on the role of biotic refuges, the density dependent effects of unpalatable herbaceous plants on the performance of other species, and on the habitat heterogeneity of rangelands are still unclear. Therefore, we performed a study to test the following hypotheses: (i) Performances of understory species follow a humped-back relationship along the density gradient of the unpalatable benefactor species. (ii) Small-scale heterogeneity of the vegetation decreases with increasing benefactor density. We studied meadow steppes with medium intensity cattle grazing in Hungary. We surveyed understory species’ performance (number of flowering shoots and cover scores) along the density gradient of a common, native unpalatable species (Althaea officinalis). Our findings supported both hypotheses. We found unimodal relationship between the benefactor cover and both the flowering success and richness of understory species. Moreover, small-scale heterogeneity declined with increasing benefactor cover. In this study we detected a humped-back pattern of facilitation along the density gradient of an herbaceous benefactor in pastures. Indeed, this pattern was predictable based on such conceptual models like ‘consumer pressure-abiotic stress model’, ‘humped-back model’, ‘intermediate disturbance hypothesis’ and ‘disturbance heterogeneity model’; but until now the validity of these relationships has not been demonstrated for herbaceous species. By the demonstration of this effect between herbaceous species we can better forecast the responses of grasslands to changes in management. 

Közös kutatás a szőlőkben - ökológiai szempontú szőlőtermesztés

 

Az elmúlt héten az MTA-DE Biodiverzitás és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai munkalátogatáson vettek részt Németországban. A munkalátogatás fő célja egy közös nemzetközi kutatási program kidolgozása a Landgesellschaft Sachsen-Anhalt (Németország), a Höhere Bundeslehr- und Forschungsanstalt für Landwirtschaft Raumberg-Gumpenstein (Ausztria), Hochschule Anhalt (Németország), Landesweingut Kloster Pforta GmbH (Németország), Avignon Université (Franciaország), az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi; Magyarország) és a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke mint kutatási partnerek között. A többnapos látogatás során bemutatták a régióban zajló ökológiai szőlőtermesztési tapasztalatokat és korábbi LIFE program keretében beállított kísérleteket. A munkalátogatás során elkezdődött egy közös LIFE program kidolgozása is. Az alábbiakban néhány fotó a látogatásról.


Magas diverzitású magkeverékkel vetéssel telepített szőlősorköz takarónövényzet


Mérsékelt juhlegeltetés a szőlőben igen hatékony módszer a szőlő "karbantartására"


Szakmai kérdések alapos megvitatása a tűző napon :-)


A jövő ígérete
 
A  hazai kutatásaink amelyeket az ÖMKi munkatársaival és a tokaji és szekszárdi valamint a Balaton-felvidéki szőlészetekkel közösen már több éve végzünk jó alapot szolgáltatnak a pályázatban terevezett munkához is. Korábbi eredményeinkről ITT és ITT lehet bővebben olvasni.

A magbank szerepe a változó klímában


A restaurációs ökológiai világszervezet (SER) hivatalos munkacsoportjának (International Network for Seed-Based Restoration) blogján megjelent Kiss Réka által első szerzőként jegyzett klímaváltozás és magbank kapcsolatát vizsgáló cikket bemutató ismeretterjesztő blogbejegyzés.

Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díj


Az idei évben élő környezettudomány témakörben Sonkoly Judit, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa részesült a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díjban. A díjat Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően az MTA 2010-ben hozta létre, melyet minden évben három 35 év alatti kutató nyerhet el. Sonkoly Judit „A biodiverzitás és a domináns fajok szerepe a biomassza-produkció meghatározásában” című pályamunkájáért kapta a díjat, amelynek alapját egy elsőszerzős, a Scientific Reportsban angol nyelven megjelent tanulmány képezi. A pályamunka a növényközösségekben végbemenő biodiverzitás- és szerkezetváltozások biomassza-produkcióra kifejtett hatásainak megértéséhez járul hozzá. 


Számos vizsgálat foglalkozott már a fajgazdagság, illetve a biodiverzitás biomassza-produkcióra gyakorolt hatásaival, azonban bizonyos funkcionális jellemzők hatásait még nem tárták fel kellő mértékben, így a pályamunka ennek az ismerethiánynak az enyhítését célozta meg. Az eredmények alapján a növényközösségek biomassza-termelésének fenntartásához kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzése. Eredményei segítséget nyújthatnak a természetvédelmi prioritások minél pontosabb meghatározásához, és a gyakorlati természetvédelemben is jól alkalmazhatók. A díjhoz gratulálunk és további sikereket kívánunk! A teljes hír és további díjazottak az MTA hivatalos honlapján megtekinthetőek.

2019. június 12., szerda

A Fiatal Kutatók Akadémiájának állásfoglalása a fiatal kutatók helyzetének és a kutatóintézet-hálózat átalakításának kérdéseiben

2019. június 7. 

 

Ez év májusában megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA), mely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság. A szervezet kiemelt célja a magyar fiatal kutatók sajátos nemzedéki érdekeinek átfogó képviselete hazai és nemzetközi szinten. Az FKA tevékenységével elő kívánja segíteni a fiatal kutatók szakmai fejlődését, élet- és munkakörülményeik javítását, valamint a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősödését.

 

A fiatal kutatók jelentik a kutatói társadalom utánpótlását és jövőjét. Ebből következően a fiatal kutatói réteg általános és megfelelő szintű megbecsülése kiemelt fontosságú minden, a tudományos kutatásban versenyképes ország közép- és hosszútávú tudománypolitikai stratégiájában. Az FKA tagjaiként ezért szándékunkban áll feltárni azokat a nehézségeket, amelyek a fiatal kutatók széles rétegeit érintik, s ezáltal jelentősen veszélyeztetik a hazai kutatói társadalom utánpótlását. A magyar fiatal kutatók hangjaként konstruktív javaslatokat kívánunk megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy miként lehetne (i) a kutatói pályát vonzóbbá tenni a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, (ii) a friss kutatási eredményeket szélesebb körben megismertetni a társadalommal, és (iii) milyen változtatásokat látunk szükségesnek egy nemzetközi szinten versenyképes fiatal kutatói közösség fenntartásához.

 

A magyar tudományos élet autonómiájának bármilyen mértékű csonkítása az itthon maradó kutatók elszigetelődésével és nemzetközi versenyképességük csökkenésével járhat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a napokban beterjesztett törvénytervezet erős politikai befolyásolást megengedő struktúrát vázol fel, amely negatívan hathat a nemzetközi kutatói közösség magyar kutatókkal folytatott kollaborációs készségére, valamint a kiváló magyar kutatók nemzetközi pályázatokon való indulási és nyerési esélyeire. Ez káros hatással lehet a fiatal magyar kutatói generáció nemzetközi tapasztalatszerzésére, akadályozhatja a fiatal kutatóknak a nemzetközi kutatói közösségbe való beilleszkedését. A törvénytervezet amellett, hogy igényt tart a Magyar Tudományos Akadémia egyes tulajdoni elemeinek használatára, nem vázol fel tervet arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések fognak megvalósulni az egyébként alulfinanszírozott kutatási rendszer érdemi bér- és infrastrukturális fejlesztésében. 

 

A tavalyi évben általunk elvégzett kérdőíves felmérés eredményei számos olyan problémára hívták fel a figyelmet, melyek sürgős válaszlépéseket kívánnak. A kutatási szektor jelenleg is munkaerőhiányban szenved, és ahogy azt felmérésünk kimutatta, a fiatal kutatói generáció több mint 70%-ában komolyan felmerült a pályaelhagyás gondolata az elmúlt öt évben, amit az MTA körül tervezett szervezeti és finanszírozást érintő átalakítás által keltett bizonytalanság, illetve az átalakítások megalapozottságával szemben kialakult bizalmi válság tovább fokoz. A nemzetközi szinten versenyképes kutatásvezetők elvándorlása mellett, a kutatóintézet-hálózatot érintő tervezett átalakítások már most is érezhető módon veszélyeztetik a hazai kutatás meghatározó részét végző, akadémiai és felsőoktatási szektorban dolgozó több ezer fiatal kutatót. A kérdőívet kitöltő több mint 1500, 45 év alatti válaszadó álláspontját reprezentáló adatsor elemzésével azonosítottuk a fiatal kutatók véleménye szerint leginkább figyelmet érdemlő problémákat és kérdéseket: 

 

1. Kiszámítható, az egyéni teljesítményt, életkörülményeket és tudományterületi sajátosságokat figyelembe vevő, dinamikus életpálya-modell kidolgozása a tudományos pályát megcélzó fiatalok számára.  

 

2. A jelenlegit jelentősen meghaladó anyagi megbecsülés. 

 

3. A kutatónők és családos fiatal kutatók kiemelt támogatása.  

 

4. A fiatal kutatók pályázati tevékenységének és nemzetközi mobilitásának fokozottabb támogatása.

 

5. Minőségbiztosítás, átláthatóság és konstruktív értékelési szempontok fokozottabb érvényesítése a pályázati rendszerekben. 

 

6. Az adminisztrációs terhek csökkentése, a pályázati és egyéb források felhasználásával kapcsolatos bürokrácia és közbeszerzési eljárások jelentős egyszerűsítése.   

 

7. A felsőoktatásban az oktatási terhek racionalizálása, tekintetbe véve az egyes életpálya-szakaszok sajátosságait és az oktató kutatási feladatait.

 

8. A kutatási és ezzel szorosan összefüggő oktatási infrastruktúra széleskörű modernizálása. 

 

9. A fiatal kutatók hatékony és átfogó érdekképviseletének megteremtése.  

 

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjaiként a kezdetektől fogva kiálltunk és jelenleg is kiállunk a Magyar Tudományos Akadémia vezetése és Közgyűlése mellett. Őszintén reméljük, hogy a kutatóintézet-hálózat működtetésének kérdései szakmai elvek és érdemi tárgyalásokon alapuló konszenzus mentén fognak rendeződni. A jelen nyilatkozatunkban felvetett, a fiatal kutatókat fokozottan érintő problémák és kérdések megvilágításával támpontot kívánunk adni ahhoz, hogy bármilyen jövőbeli átalakítás során a fiatal kutatók véleményét megfelelő súllyal vegyék figyelembe. A magyar tudományosság versenyképességének megőrzéséhez és további növeléséhez elengedhetetlen a jelenlegi bizonytalan helyzet haladéktalan konszenzusos rendezése és a nyugodt, támogató kutatói környezet helyreállítása.


A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai

Új cikk az Ecological Indicators-ben


Kókai Zsuzsanna elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Ecological Indicators szaklap hasábjain. A cikk a bentikus kovaalga közösségek szerveződését befolyásoló környezeti hatásokat vizsgálta különös tekintettel a víztestek hasznosítására. A cikk erről a linkről 50 napig ingyen letölthető (2019. július 30). A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.



Water usage and seasonality as primary drivers of benthic diatom assemblages in a lowland reservoir

Kókai Zs., Borics G., Bácsi I., Lukács Á., Tóthmérész B., Csépes E., Török P., B-Béres V.

In general, reservoirs are multi-purpose objects and they often have to fulfil different tasks at the same time. The compliance with these different expectations is more manageable in reservoirs with well-separated heterogeneous basins than in homogenous ones. The Kisköre Reservoir is the second largest standing water in the Carpathian Basin. Its water level is artificially regulated which creates unique habitats with high nature conservation value. Furthermore, the Reservoir is also considered as an important recreation centre in the region. It consists of four basins with different protection degree and management strategy. Here, we tested whether spatial (usage-dependent) or seasonal (time-dependent) segregations characterized the benthic diatom composition in the Reservoir. We also tested the influence of different water usage of basins using diatom metrics and diversity indices. We hypothesized that spatial heterogeneity in diatom composition will be more pronounced than seasonal ones. We also supposed that composition and diversity of diatom assemblages as well as diatom based ecological status will clearly reflect to different management strategies in the basins, whereas we expected moderate ecological status and low diversity in basins with high level of human impact. Our first hypothesis was not confirmed by the results. While diatom composition was clearly heterogeneous in time, surprisingly no usage-dependent segregation was found. Furthermore, our second hypothesis was also only partially confirmed by the results. In early summer, diversity was significantly lower in basins with higher level of human impact, than in the other basins. In late summer, however, diversity was rather directly controlled by nutrients and light not by water usage. Moreover, diatom based ecological status positively correlated to the intensity of recreation activities and negatively to protection degree. Although these results were surprising at the first time, they clearly confirm that a balanced ecological-economical relation can be maintained with properly designed and performed strategies in artificial reservoirs. But protection strategies, because of their exclusive interest to habitat conservation of macroscopic not microscopic organisms, require careful revisions.

2019. június 3., hétfő

16. Eurasian Grassland Conference


Idén 16. alkalommal került megrendezésre az eurázsiai szárazgyepes munkacsoport (EDGG) éves konferenciája, melynek ez évben a Grazi Egyetem adott otthont. A konferencián a szárazgyepi élőhelyek és hasznosságuk (ecosystem services) fő problémakör köré szerveződve négy szekcióban és három plenáris előadásban mutatta be a mintegy 70 résztvevő kutatási eredményeit. A konferencián a magyar küldöttség volt képviselve a legnagyobb számban. A konferencia kiváló lehetőséget teremt fiatal és kevésbé tapasztal előadóknak is szakmai bemutatkozásra. Kutatócsoportjaink és a DE TTK Ökológiai Tanszéke összesen 14 előadással és poszterrel képviseltette magát a konferencián, melyek az alábbiak voltak:

Péter Török, Gábor Matus, Edina Tóth, Mária Papp, András Kelemen, Judit Sonkoly & Béla Tóthmérész: Functional vegetation recovery of sand grasslands: trait-neutrality and filtering effects. (oral presentation)

Béla Tóthmérész, Balázs Teleki, Judit Sonkoly, László Erdős & Péter Török: High resistance of grassland biodiversity to native woody encroachment in loess steppe fragments. (oral presentation)

Réka Kiss, Béla Tóthmérész, Balázs Deák, Péter Török,Tamás Miglécz, Katalin Tóth, András Kelemen,Szilvia Radócz, Laura Godó, Zsófia Körmöczi, Katalin Lukács, Judit Sonkoly, Anita Kirmer, Sabine Tischew & Orsolya Valkó: Establishment gaps: new and successful tool to overcome propagule- and microsite-limitations in grasslands. (oral presentation)

Edina Tóth, Károly Penksza, András Kelemen, Judit Sonkoly, Béla Tóthmérész & Péter Török: The effect of grazing on grassland biodiversity is strongly dependent on grassland type and grazing intensity. (oral presentation)

Balázs Deák, Orsolya Valkó, Dávid Nagy D., Péter Török, Attila Torma, Gábor Lőrinczi, András Kelemen, Szabolcs Mizse, Antal Nagy, Ádám Bede, András István Csathó & Béla Tóthmérész: Kurgans as refuges for grassland species: large-scale multitaxon study on Eurasian burial mounds. (oral presentation)

Laura Godó, Orsolya Valkó, Béla Tóthmérész, Katalin Tóth, Réka Kiss, Szilvia Radócz, András Kelemen, Péter Török, Eva Švamberková & Balázs Deák: The red fox as an ecosystem engineer: Effect of fox burrows on the grassland vegetation of kurgans. (oral presentation)

Orsolya Valkó, Katalin Lukács, Balázs Deák, Réka Kiss, Katalin Tóth, Laura Godó, Tamás Miglécz, Judit Sonkoly, Szilvia Radócz, András Kelemen & Béla Tóthmérész: A new aspect of the dispersal of alien plants in grasslands - Human dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle. (oral presentation)

Balázs Deák, Csaba Albert Tóth, Ádám Bede, Iva Apostolova, Miklós Bán & Ferenc Báthori: Citizen science as a tool for conserving grasslands on sacred natural sites – the main goals of the Eurasian Kurgan Database. (poster presentation)

Iva Apostolova, Balázs Deák, Anna Ganeva, Desislava Sopotlieva, George Nehrizov, Kiril Vassilev, Magdalena Valcheva, Nadya Tsvetkova, Nikolay Velev, Salza Palpurina, Tsvetana Popova, Tsvetelina Terzyiska, Vassil Vassilev, Veselin Shivarov & Yasen Stoyanov: Ancient burial mounds serve as refugee islands for semi-natural grasslands in Bulgaria. (poster presentation).

Nóra Kovácsné Koncz, Béla Béri, Balázs Deák, András Kelemen, Katalin Tóth, Réka Kiss, Szilvia Radócz, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész & Orsolya Valkó: Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands. (poster presentation)

Katalin Lukács, Orsolya Valkó, Péter Török , Béla Tóthmérész, Szilvia Radócz & Balázs Deák: Kurgans as refuges of rare dry grassland species. (poster presentation)

Szabolcs Mizser: Ground beetles (Coleoptera: Carabidae) of Egyek-Pusztakócs Reserve, Hortobágy National Park, Hungary. (poster presentation)

Zsolt Molnár, András Kelemen, Róbert Kun, János Máté, László Sáfián, Marianna Biró, András Máté, Sandra Díaz, Fred Provenza, Hossein Barani & Csaba Vadász: Traditional herders modify both livestock and researcher behaviour: knowledge co-production for better management of species-rich grasslands. (oral presentation)

Dávid D. Nagy, Orsolya Valkó, Tibor Magura, Balázs Deák, Roland Horváth, Zsuzsanna Debnár & Béla Tóthmérész: Unburned microhabitats and their surroundings support epigeic arthropods after prescribed burning of dry grasslands. (poster presentation).


"A folklórműsort nem kérjük, azt már a múltkor sem értettük..."


A grazi botanikus kert, a konferencia színhelye


További hasznos információk:





2019. május 27., hétfő

Debreceni Egyetem Publikációs Díja


Immáron második alkalommal nyerte el Török Péter a Debreceni Egyetem Publikációs Díja kitüntetést (először 2012-ben). A díjjal az előző évben megjelentetett az adott szakterületen az egyetem részéről meghatározó szerzőséggel jegyzett kiemelkedő publikációkat díjazzák.  A díjat minden évben a DE Tudományos Tanács javaslatára a DE Rektora ítéli oda. A rangos elismerés átadására a Debreceni Egyetem Doktoravató Ünnepségén kerül sor.

IAVS vezetőségi tagság


Török Pétert, a Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság (IAVS - International Association for Vegetation Science) vezetőségének (Council) tagjává választották a 2019-2023-ig terjedő időszakra. A Council a társaság legfőbb döntéshozó fóruma, a hatáskörébe tartozik a szűkebb vezetőség (Governing Board) megválasztása, a szervezet irányítása és a legfontosabb pénzügyi döntéseinek meghozatala. A vezetőség emellett a szervezet által gondozott lapok (Journal of Vegetation Science és Applied Vegetetation Science) felett is ellenőrzést gyakorol. Egyedüli magyar tagként fontos szerep fog rá hárulni a hazai nagy múltú vegetációtudomány érdekeinek képviseletében.

2019. április 11., csütörtök

3. Fiatal Kutatók Fóruma - Program


Harmadik alkalommal, immáron a megalakuló Fiatal Kutatók Akadémiája szervezésében kerül megrendezésre a Fiatal Kutatók Fóruma. Az idei téma a fiatal kutatók életpályáját segítő hazai pályázati források köré épül. A részletes program az alábbiakban olvasható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

MEGHÍVÓ

3. Fiatal Kutatók Fóruma az MTA-n
A fiatal kutatók hazai karriertámogatása – pályázati rendszerek és ösztöndíjak jelentősége a kutatói életpályán
 Időpont: 2019. május 8. 10:30-12:30

Helyszín: az MTA Székházának Kisterme


10:30-10:35 Köszöntő - Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke
 
10:35-10:45 A Fiatal Kutatók Akadémiájának eddigi eredményei, tervei, valamint a fiatal kutatók hatékonyabb pályázati támogatásának érdekében végzendő munkája - Dr. Dékány Éva, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke
 
10:45-11:05 Az MTA fiatal kutatókat támogató pályázatai és ösztöndíjai - Dr. Sárpátki Árvácska, az MTA Titkárság Kutatási Pályázatok Főosztályának főosztályvezető helyettese

11:05-11:20 Az NKFIH fiatal kutatók számára kiírt pályázatai és jövőbeni tervei - Dr. Szabó István, az NKFIH innovációs és általános elnökhelyettese

11:20-11:35: Az EMMI fiatal kutatók számára kiírt pályázatai és ösztöndíjai - Dr. Horváth Zita, az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára

11:35-12:30 Nyilvános fórum és vitaülés
Moderátor: Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke, 2 perces hozzászólások és válaszok

•  Hogyan lehetne megvalósítani a pályázatok harmonizálását?
• Életpálya és a pályázatok egymásra épülése, mint a karrier és életpálya kiszámíthatóságának fontossága
 
A program időtartama alatt igény esetén gyermekfelügyeletet biztosítunk a résztvevők számára. Az igényeket kérjük, legkésőbb 2019. április 30-ig jelezzék Kruppa Fanninak a fka@titkarsag.mta.hu e-mail címen.

2019. március 20., szerda

Megporzás és növényi jellegek - Új cikk az Applied Vegetation Science-ben

 

Megjelent Edy Fantinato elsőszerzőségével legújabb közleményünk az Applied Vegetation Science hasábjain. A jelen cikk homoki szukcessziós vizsgálatainkhoz kapcsolódva arra keresi a választ, hogy vajon a vegetatív vagy a generatív jellegek által meghatározott jellegösszetétel áll-e gyorsabban helyre (illetve válik hasonlóvá a referencia gyepekhez képest) a spontán szukcessziós folyamatok során. Edy vendég doktoranduszként töltött egy hónapot a tanszékünkön. A megjelent közlemény ékes bizonyítéka annak, hogy igenis fontos lenne, ha a Ph.D. képzés időtartama alatt - az olasz vagy a cseh mintához hasonlóan - a hazai képzés által finanszírozott formában kötelezően el kellene tölteni  egy félévet vagy néhány hónapot külföldi partnerintézményben bekapcsolódva az ott zajló kutatási munkába. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Edy Fantinato, Judit Sonkoly, Giulia Silan, Orsolya Valkó, Béla Tóthmérész, Balázs Deák, András Kelemen, Tamás Miglécz, Silvia Del Vecchio, Francesca Bettiol, Gabriella Buffa, Péter Török

Question. Spontaneous succession is the most natural and cost-effective solution for grassland restoration. However, little is known about the time required for the recovery of grassland functionality, i.e. for the recovery of reproductive and vegetative processes typical of pristine grasslands. Since these processes operate at different scales, we addressed the question: do reproductive and vegetative processes require different recovery times during spontaneous succession?

Location. Kiskunság sand region (Central Hungary).

Methods. As combinations of plant traits can be used to highlight general patterns in ecological processes, we compared reproductive (pollination- and dispersal-related) and vegetative (growth form) traits between recovered grasslands of different age (<10 yr old; 10–20 yr old; 20–40 yr old) and pristine grasslands.
 
Results. During spontaneous succession the reproductive trait spectra became similar to those of pristine grasslands earlier than the vegetative one. In arable land abandoned for ten years, pollination- and dispersal-related trait spectra did not show significant difference to those of pristine grasslands; anemophily and anemochory were the prevailing strategies. Contrarily, significant differences in the growth form spectrum could be observed even after forty years of abandonment; in recovered grasslands erect leafy species prevailed, while the fraction of dwarf shrubs and tussock-forming species was significantly lower than in pristine grasslands.
 
Conclusions. The recovery of the ecological processes of pristine grasslands might require different amounts of time, depending on the spatial scale at which they operate. Reproductive trait spectrum recovered earlier than the vegetative one, since reproductive attributes first determine plant species sorting at the regional level towards their respective habitats. The recovery of the vegetative trait spectrum needs more time as vegetative-based interactions operate on a smaller spatial scale. Thus, vegetative traits might be more effective in the long-term assessment of restoration success than the reproductive ones.

2019. március 7., csütörtök

Az EDGG éves konferenciája (EGC 2019)


Az Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság, Szárazgyepes Munkacsoportja (IAVS-EDGG) az éves konferenciáját Graz-ban rendezi, 2019. május 29 és június 5. között. A konferenciát Ausztria és Szlovénia kutatói közösen szervezik. A konferencián az egyik plenáris előadó Molnár Zsolt (MTA ÖK). A nemzetközi konferencia közel van és viszonylag olcsó, valamint rendszeresen van a fiatal kutatók számára részvételt támogató forrás.

Fontos dátumok:

Early Bird registration deadline –15 March
Late registration deadline – 29 March
Abstract submission deadline – 29 March

Acceptance of abstracts and type of presentation – 26 April
Post-conference excursion application – 22 March
Travel grant application deadline – 15 March

Travel grant allocation – 12 April

Részletes program és regisztráció az esemény honlapján.

IAVS Konferencia Brémában - szekciószervezés


Az idén a Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság (IAVS) éves konferenciáját immár 62. alkalommal Brémában rendezi meg, 2019. július 14 és 19 között. A konferencia a vegetációökológiával és tágabban vett növényökológiával és vegetációtudománnyal foglalkozó kutatók legnagyobb nemzetközi seregszemléje. Az IAVS konferenciákon jellemzően számottevő a magyar jelenlét, a 40 fős vezetőségben is több magyar rendszeresen helyet kap. A vegetációtudományban aktívan kutatók számára érdemes lehet az IAVS-be belépni, hiszen a konferencia-részvételből jelentős -  a tagdíjat meghaladó kedvezményt kap regisztrációkor valamint pályázhat a főleg fiatal kutatókat megcélzó konferencia-részvételi támogatásra.


Fontosabb dátumok:

IAVS travel grant applications 24 March, 2019
End of regular abstract submission 24 March, 2019
Travel grant decisions announced ca 12 April, 2019
Decision letters on abstracts ca 12 April, 2019
Registration for workshops 15 April, 2019
Final date for early bird registration with reduced fees 10 May, 2019
Final date for standard registration 25 June, 2019

További információk és regisztráció a konferencia honlapján.

Aki tervezi a részvételt a témakörökbe illő kutatása és összefoglalója alapján az fontolja meg, hogy az összefoglalóját az alábbi magyar részvétellel szervezett szekciók valamelyikébe küldje be:

9) Plant reproduction and dispersal: A trait-based approach Traits related to dispersal processes in space and time (i.e., seed production, seed dispersal, persistence of generative propagules, dormancy and germination) are fundamental in determining how species pools assemble as a result of ecological filtering. Thus, studying these traits is crucial to understanding the maintenance of plant communities and biodiversity in general. There is a current trend of estimating / assessing the dispersal ability, persistence or germination characteristics of seeds based on functional traits such as seed size and shape, buoyancy, terminal velocity etc., but a clear link between the theoretical predictions / considerations and the results of experimental and observational studies is still missing. This special session aims at discussing the role of different functional traits in the dispersal, persistence and early establishment of plant species in various ecosystems, which provide important insights into vegetation dynamics and the maintenance of biodiversity and ecosystem services. Thus, any trait-based analyses of processes related to plant reproduction, dispersal and regeneration are welcome in the session. 

 (organized by Leonid Rasran, Péter Török & Judit Sonkoly)

10) Patterns, drivers, and conservation opportunities of grassland biodiversity: Grasslands cover nearly 30% of all terrestrial surface, including diverse habitat types ranging from wet muddy slacks in lowlands to harsh rocky habitats in alpine environments. Grasslands harbor an extremely rich biodiversity, which is comparable at small scale to the richness of Atlantic rain forests. Grasslands provide essential ecosystem services and goods and, contributing with 70% to all agricultural land, sustain the livelihood of about 2 billion people worldwide. Grasslands face multiple threats, including area loss, altered management by intensification or the cessation of former management as the most important drivers of change. Describing biodiversity patterns and understanding key processes sustaining grassland biodiversity is essential for an effective conservation and restoration. The Eurasian Grassland Group (EDGG) is an official working group of the IAVS and aims to facilitate and coordinate grassland research and conservation in the Palaearctic Biogeographic Realm. With this special session we would like to draw attention to the latest advancements in grassland research, and facilitate the scientific communication of researchers working with different types of grasslands worldwide.

(organized by Didem Ambarli, Riccardo Guarrino, Alla Aleksanyan & Péter Török)

11) Using plant traits for the recovery of ecosystem functions and services: Trait-based ecosystem engineering?: For an effective restoration it is vital to know which mechanisms govern compositional and functional changes during the restoration process. Thus, the greatest challenge of ecological restoration is to restore healthy and functioning ecosystems resembling the restoration target. Ecosystem functions are well reflected in changes of functional trait composition, and the application of trait-based ecological theories and models may be especially useful in supporting practical restoration. It is crucial to test the explanatory power of plant traits from the point of view of usefulness during restoration actions, and it is also necessary for the development of predictive and general plant trait models. The planned innovative session focuses on functional plant traits and the possibilities of its application in conservation and restoration practice. Trait-based conservation and restoration actions may increase the success of conservation projects, and trait-based ecology may enable improved predictions of how plant communities respond to altered environmental conditions. To develop functional ecosystems promoting biodiversity conservation and ecosystem services related to restoration actions, we need the support of trait-based ecological theory.

(organized by Béla Tóthmérész & Péter Török)

2019. február 28., csütörtök

PÁLYÁZAT

EGY HÓNAPOS NÖVÉNYÖKOLÓGIAI
GYAKORLATI ÖSZTÖNDÍJRA
2019

A DE TTK Ökológiai Tanszék Növényökológiai munkacsoportja és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a botanikai és növényökológiai témák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és középiskolások számára, immáron harmadik alkalommal szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet. A pályázatot elnyerő hallgatók lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak három a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott pályázatban zajló munkába, illetve a 2017-ben megalakult MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban zajló munkába. 
A pályázat tárgya és témaköre 
A gyepi biodiverzitás kutatását és a gyepközösségek megőrzését megnehezíti, hogy a működésüket befolyásoló számos lényegi információ nem áll rendelkezésre. Ilyenek például (i) a növényfajok magbank-képzésére vonatkozó információk, (ii) a növényfajok közötti kölcsönhatások típusai és erőssége, illetve (iii) a közösségek működése szempontjából kiemelten fontos az alkotó fajok által meghatározott úgynevezett funkcionális diverzitás. A növényi jellegek (= plant trait, pl. növénymagasság, levélméret, magterjedési sajátságok, magbank-képzés típusa) mérése illetve regionális szintű adatbázisok összeállítása ennek okán kiemelt fontosságú. A nyári ösztöndíjas(ok) fő feladatai különböző növényfajok egyedeinek terepi gyűjtése, fajok biomassza mintákban történő azonosítása, főként vegetatív jellegek (levélbélyegek) mérése illetve a magbank vizsgálatokkal összefüggő üvegházban zajló munkák végzése lesz. 
A pályázók köre 
A pályázatra M.Sc., B.Sc. hallgatók és középiskolai diákok egyaránt pályázhatnak. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek az egyetemen zajló szakmai munkába bekapcsolódni kívánó középiskolások,  szakdolgozati témát kereső első és másodéves B.Sc. hallgatók vagy új szakdolgozati témát kereső M.Sc. hallgatók. 
Kötelező tartalmi és formai elemek 
A pályázat tartalmaz egy rövid önéletrajzot (max. 1 oldal), megjelölve az eddigi egyetemi vagy középiskolai előmenetelt (növénytani témájú tárgyak érdemjegyei, félévi eredmények, versenyeredmények), kutatási tapasztalatot illetve érdeklődést. A pályázathoz csatolható egy motivációs levél amelyben a pályázó vázolja, hogy miért szeretné az ösztöndíjat elnyerni, illetve miként járulhat hozzá az ösztöndíj szakmai munkájának és szakmai fejlődésének előmozdításában. 
A pályázatok benyújtása 
A pályázatokat elektronikus formában (MS-Word dokumentum vagy *.pdf file) várjuk Dr. Török Péternek címezve a molinia@gmail.com címre. 
A pályázat benyújtási határideje: 2019. május 17. péntek 12.00 óra 
Eredmény kihirdetése: A döntés 2019. május 31-ei határidővel a pályázó e-mail címére lesz kiküldve.
A pályázatok elbírálása 
A pályázatokat a tanszék és a kutatócsoport tagjai tekintik át, majd szakmai és egyéb szempontok figyelembevételével választják ki a nyerteseket. A végső döntést az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője hozza meg szakmai és szakmapolitikai szempontok figyelembevételével. Az elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. 
Összesen várhatóan 3 ösztöndíj odaítélésre van lehetőség.
Az ösztöndíj összege egyszeri 65.000 Ft. 
Az ösztöndíjas időszak egy hónap (rugalmas kezdéssel és befejezéssel) a 2019. július 1-augusztus 30. közötti időszakban.
Debrecen, 2019. március 1.
Dr. Török Péter, s.k.
kutatócsoport vezető
tudományos tanácsadó // egyetemi docens
MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport //
DE TTK Ökológiai Tanszék
http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/

A funkcionális diverzitás gyorsabban helyreáll mint a fajkészlet

 

Megjelent a legújabb cikkünk Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével a Land Degradation and Development folyóiratban. A cikkben jó példa látható arra, hogy mennyire nehéz feladat az úgynevezett funkcionális redundancia helyreállítása. Ez egy jobbára elméleti megközelítés, amely arra utal, hogy a fajkészletben vannak olyan fajok amelyek a funkcionális sokféleség növeléséhez nem járulnak közvetlenül hozzá viszont más fajok kiesésével át tudják azok szerepét venni a közösségben (így bár a fajszám csökken, de a funkcionális stabilitás és diverzitás nem csökken). Nagyon hasonló igényű fajok előfordulását például a természetes közösségekre jellemző stressz és finom-léptékű zavarás tarthatja fent. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Recovery of species richness lags behind functional recovery in restored grasslands

Csaba Tölgyesi, Péter Török, Róbert Kun, András István Csathó, Zoltán Bátori, László Erdős, Csaba Vadász

Restoration of grasslands on abandoned croplands is a major opportunity for land development in degraded landscapes. In this study we compared the success of three restoration measures, spontaneous recovery, perennial-crop-mediated restoration, and sowing native grasses, by using a unique combination of species-based and trait-based approaches. We sampled 373 4-m2 plots in nearly 1000 ha of 20 years old restored grasslands and 72 4-m2 plots in three neighbouring ancient grasslands. Species richness and target species cover were higher in spontaneously recovered sites than in other restored sites but reference sites had higher scores than all restored sites. Spontaneous sites had higher functional diversity than the other restored sites. Spontaneous and reference sites showed little difference in their functional diversity and in the community weighted means of relevant traits. Our findings indicate that the establishment limitation effect of the initial application of perennial crops or sowing competitive grasses can last for decades, hindering the recolonization of target species and the recovery of functional diversity; thus, they should be applied in landscapes with high cover of natural habitats only when inhibiting undesirable species is of paramount importance. The similar levels of functional niche saturation in spontaneous and reference sites may also indicate a self-developed establishment-limited situation after 20 years of succession. In combination with this, the lagging recovery of species richness entails lower functional redundancy in spontaneous sites. Our results underline the necessity of post-restorative management methods that reduce establishment limitation and contribute to the re-colonization and subsequent co-existence of functionally similar species.

2019. február 27., szerda

Új cikk a kiszáradó kisvizek bevonatalkotó algáinak sokféleségéről

 

Megjelent a kutatócsoportunk legújabb cikke az  Advances in Water Resources szaklap hasábjain. A B-Béres Viktória elsőszerzőségével megjelent közlemény az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Francia Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA), az MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restauárciós Ökológiai Kutatócsoport példamutató együttműködése révén valósulhatott meg. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Autumn drought drives functional diversity of benthic diatom assemblages of continental intermittent streams

Viktória B-Béres, Béla Tóthmérész, István Bácsi, Gábor Borics, András Abonyi, Kálmán Tapolczai, Frederic Rimet, Ágnes Bouchez, Gábor Várbíró & Péter Török

Climate change is predicted to increase drought occurrence and severity in small continental watercourses. Here, we studied the structure and the functional diversity of benthic diatom assemblages in lowland intermittent and permanent watercourses of the Carpathian basin. We assumed that the community structure of intermittent and permanent watercourses would be markedly different, and the functional diversity in both would be strongly influenced by autumn drought. We found that intermittent streams were primarily characterized by small-sized generalists and aerophilic taxa, while permanent watercourses were inhabited by large-sized planktic or fast moving groups. The functional richness was significantly lower in intermittent than in permanent streams. This decrease in the functional richness of benthic algal communities may negatively affect the functioning of lotic algal communities. We conclude that diatom assemblages in lowland intermittent watercourses are sensitive indicators of changes in ecosystem properties, and should be considered in appropriate evaluation and management of extreme climatic events on aquatic ecosystems.

2019. február 14., csütörtök

Növényi jellegek - előadóülés és munkaértekezlet

 

Az MTA-DAB négy munkabizottságának, a Debreceni Egyetem Növénytani és Ökológiai Tanszékeinek közös szervezésében egynapos előadóülés és hozzá kapcsolódó munkaértekezlet lesz 2019. április 12-én, 9 30-as kezdéssel a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában (Debrecen, Thomas Mann út 49., Bognár Rezső terem).

ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK

09:30–09:40 A munkaértekezlet megnyitása - Grigorszky I. - DAB, Török P. - DAB Munkabizottságok
09:40–10:00 Tóthmérész B.: Jellegalapú Mennyország a növényökológiában.
10:00–10:15 Takács A., Nagy T. , Molnár V. A.: A herbárium, mint növényi jelleg-adatok forrása.
10:15–10:30 Lukács B. A., Pallér-Kapusi F., Löki V., Lovas-Kiss Á., Szabó S., E-Vojtkó A.: Növényi jelleg adatok a vízben: korlátok és feladatok.
10:30–10:45 Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Sonkoly J., Deák B., Török P., Tóthmérész B.: Gyepek fitomassza adatait tartalmazó adatbázis létrehozása.
10:45–11:00 Tóth E., Penksza K., Szentes Sz., Sonkoly J., Török P.: Növényi jellegek és természetvédelmi kezelés kapcsolata.

11:00–11:30 Kávészünet- Emeleti körfolyosó

11:30–11:45 Bartha D., Schmidt D., Tiborcz V.: Magyarország Flóratérképezési Adatbázisa.
11:45–12:00 Botta-Dukát Z.: Növényi jellegek alkalmazási lehetőségei a növényökológiai kutatásban.
12:00–12:15 Tölgyesi Cs., Török P., Bátori Z., Kun R., Csathó A. I., Vadász Cs.: Szukcesszió jelleg-alapú vizsgálata parlagokon.
12:15–12:30 Borics G., B-Béres V., Várbíró G.: Jelleg alapú vizsgálatok lehetőségei fitoplankton és bentikus kovaalgák esetén.
12:30–12:45 Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Tóthmérész B.: Terjedési és perzisztencia jellegek szerepe fragmentált szárazgyepek fajkészletének kialakításában.
12:45–13:00 Sonkoly J., Török P.: A magterjedés és magbank-képzés ökológiai jelentősége.

13:00–14:00 Ebédszünet –Emeleti körfolyosó (Állófogadás)

14:00–17:00 A PADAPT (Pannonian DAtabase of Plant Traits) adatbázis kialakításának kezdeti lépései.
14:15–14:30 A Növényi jelleg adatbázis hazai kialakításának lehetőségei és szükségessége (A PADAPT kezdeti lépései).
14:30–17:00 Nyilvános munka- és vitaértekezlet – javaslatok, ötletek kritikai észrevételek és a megvalósítás lehetőségei.

A projektben folyó szakmai munkát támogatta az NKFIH KH 130320 és NKFIH K 119225 pályázat.




2019. február 12., kedd

Új cikk a Scientific Reports-ban

 

Sonkoly Judit elsőszerzőségével megjelent a kutatócsoportunk legújabb cikke a Nature Group Scinetific Reports hasábjain. A cikk eltérő diverzitású magkeverékekkel létrehozott kísérleti gyepekben vizsgálja a fajkészlet szerveződés egyes alapvető kérdéseit középpontba helyezve a biomassza és a fajszám között fennálló kapcsolat természetének a vizsgálatát. A cikk szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Judit Sonkoly, András Kelemen, Orsolya Valkó, Balázs Deák, Réka Kiss, Katalin Tóth, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész & Péter Török

 The maintenance of biodiversity is crucial for ecosystem processes such as plant biomass production, as higher species richness is associated with increased biomass production in plant communities. However, the effects of evenness and functional diversity on biomass production are understudied. We manipulated the composition of an experimental grassland by sowing various seed mixtures and examined the effects of diversity and evenness on biomass production after three years. We found that biomass production increased with greater species and functional richness but decreased with greater species and functional evenness. Standing biomass increased but species number and functional richness decreased with increasing proportion of perennial grasses. Our findings emphasise the importance of productive dominant species, as the proportion of perennial grasses had a positive effect on standing biomass, while species and functional evenness had a negative effect on it. Thus, our findings support the theory that, besides diversity, dominance effects and the so-called mass ratio hypothesis may also play a key role in explaining primary biomass production.

2019. február 6., szerda

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport szakmai teljesítménye - 2018


A kötelező akadémiai jelentés appropóján a kutatócsoportnak számot kell adnia a tudományos teljesítményéről, amit elsősorban a megjelent publikációi fémjeleznek. A kutatócsoport 2018-ban összesen 15 impakt faktoros cikket jelentetett meg, melyek közül 7 valamely szakterület meghatározó (D1) lapjában került közlésre (Összesített impakt faktor: 41,92). A kutatócsoport publikációjának az a cikk tekinthető, amelyben a kutatócsoport legalább egy tagja úgy szerepel, hogy munkahelyként a kutatócsoport kerül megnevezésre. A cikkek listája az alábbiakban olvasható. A fentieken túlmenően összesen további 7 kézirat van megjelenés vagy bírálat alatt impakt faktoros folyóiratokban. A kutatócsoport meghatározó teljesítménye továbbá, hogy a kutatócsoport tagjainak részvételével elkészült egy szakmai különszám a Restoration Ecology folyóirat hasábjain, illetve a kutatócsoport meghatározó szerepet játszott egy gyepekkel foglalkozó világszintézis elkészítésében is.

Az impakt faktoros lapokban megjelent cikkek listája:

Török P., Penksza K., Tóth E., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (2018): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing effects on grassland biodiversity. Ecology and Evolution, DOI: 10.1002/ece3.4508

Török P., Matus G., Tóth E., Papp M., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (2018): Both trait-neutrality and filtering effects are validated by the vegetation patterns detected in the functional recovery of sand grasslands. Scientific Reports 8: 13703.

Lukács Á., Kókai Zs., Török P., Bácsi I., Borics G., Várbíró G., T-Krasznai E., Tóthmérész B., B-Béres V. (2018): Colonisation processes in benthic algal communities are well reflected by functional groups. Hydrobiologia 823: 231–245.

Bácsi I., Deli J., Gonda S., Mészáros I., Veréb G., Dobronoki D., Nagy S. A., B-Béres V., Vasas G. (2018): Non-steroidal anti-inflammatory drugs initiate morphological changes but inhibit carotenoid accumulation in Haematococcus pluvialis. Algal Research  31: 1-13.

Dengler J. et al. (2018): GrassPlot - a database of multi-scale plant diversity in Palaearctic grasslands. Phytocoenologia 48: 331–347.

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Bede Á., Csathó A., Tóthmérész B. (2018): Habitat and landscape filters jointly drive richness and abundance of grassland specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117–1132. 

Török P., Helm A., Kiehl K., Buisson E., Valkó O. (2018): Beyond the species pool: modification of species dispersal, establishment, and assembly by habitat restoration. Restoration Ecology 26: S65–S72. 

Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Tóth E., Sonkoly J., Kiss R., Csecserits A., Rédei T., Deák B., Szűcs P., Varga N., Tóthmérész B. (2018): Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands. Restoration Ecology 26: S134–S140.

Godó L., Tóthmérész B., Valkó O., Tóth K., Radócz Sz., Kiss R., Kelemen A., Török P., Švamberková E., Deák B. (2018): Ecosystem engineering by foxes is mediated by isolation in grassland fragments. Ecology and Evolution 8: 7044–7054. 

Kiss R., Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. (2018): Grasslands and climate change? How can soil seed bank support community resilience? Restoration Ecology 26: S141–S150.

Erdős L., Ambarli D., Bátori Z., Cserhalmi D., Kröel-Dulay Gy., Liu H., Magnes M., Molnár Zs., Naqinezhad A., Semenishchenkov Y. A., Tölgyesi Cs., Török P. (2018): The edge of two worlds: Eurasian forest-steppes in dynamic transition. Applied Vegetation Science 21: 345–362.

Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Miglécz T., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Deák B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation ? Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65–80.

Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Török P., Deák B., Tóth K., Tóth J. P., Tóthmérész B. (2018): Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands. Science of the Total Environment 622-623: 783–789.

Tölgyesi Cs., Császár P., Torma A., Török P., Bátori Z., Gallé R. (2018): Think twice before using narrow buffers: Attennuating mowing-induced arthropod spillover across forest-grassland edges. Agriculture, Ecosystems and Environment 255: 37–44. 

Wang C.,  B-Béres V.,  Stenger-Kovács Cs., Li X., Abonyi A. (2018):Enhanced ecological indication based on combined planktic and benthic functional approaches in large river phytoplankton ecology Hydrobiologia  818: 163-175.