2020. március 19., csütörtök

Faállományok kiszáríthatják a homoki gyepek altalaját - valóban a klímaváltozás ellen küzdünk a fásítások erőltetésével?


Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Ecography szaklap hasábjain. A cikkben rámutatunk, hogy a jelenleg előtérbe helyezett klímavédelmi céllal végzett fásítás nem megfelelő élőhelyek illetve fafajválasztás mellett negatívan befolyásolhatja az élőhelyek vízviszonyait tovább szárítva az egyébként is vízdeficittel jellemezhető élőhelyeket. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható, a teljes szöveg szabadon hozzáférhető az újság honlapján.

Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands

Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A.A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B., Erdős L., Kelemen A.

Woody plants in water-limited ecosystems affect their environment on multiple scales: locally, natural stands can create islands of fertility for herb layer communities compared to open habitats, but afforestation has been shown to negatively affect regional water balance and productivity. Despite these contrasting observations, no coherent multiscale framework has been developed for the environmental effects of woody plants in water-limited ecosystems. To link local and regional effects of woody species in a spatially explicit model, we simultaneously measured site conditions (microclimate, nutrient availability and topsoil moisture) and conditions of regional relevance (deeper soil moisture), in forests with different canopy types (long, intermediate and short annual lifetime) and adjacent grasslands in sandy drylands. All types of forests ameliorated site conditions compared to adjacent grasslands, although natural stands did so more effectively than managed ones. At the same time, all forests desiccated deeper soil layers during the vegetation period, and the longer the canopy lifetime, the more severe the desiccation in summer and more delayed the recharge after the active period of the canopy. We conclude that the site-scale environmental amelioration brought about by woody species is bound to co-occur with the desiccation of deeper soil layers, leading to deficient ground water recharge. This means that the cost of creating islands of fertility for sensitive herb layer organisms is an inevitable negative impact on regional water balance. The canopy type or management intensity of the forests affects the magnitude but not the direction of these effects. The outlined framework of the effects of woody species should be considered for the conservation, restoration or profit-oriented use of forests as well as in forest-based carbon sequestration and soil erosion control projects in water-limited ecosystems.

2020. március 9., hétfő

Szintézis a Palaearktikus gyepek biodiverzitásáról és a veszélyeztető tényezőkről


Megjelent az 2020 nyarán publikálásra kerülő az Elsevier kiadó által gondozott 'Encyclopedia of World's Biomes' művésznévre hallgató cikkgyűjtemény Palearktikus gyepekkel és cserjésekkel foglalkozó részének tizenkét cikkét bevezető szintézisfejejezet Jürgen Dengler elsőszerzőségével. A cikk frissíti a 'Grasslands of the World' (Taylor and Francis, CRC Press, 2018, Török & Dengler: Palaearctic Grasslands in Transition: Overarching Patterns and Future Prospects) tanulmánykötetben szereplő cikk adatait, illetve a cikkgyűjtemény kiegészült őshonos cserjések ismertetésével is. A kötet vonatkozó fejezete (és a kelet-európai régióra vonatkozó rész) elérhető lesz a honlapomon is, de letölthető lesz a cikkgyűjtemény oldalán is. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Grasslands of the Palaearctic Biogeographic Realm: Introduction and Synthesis

Dengler J.,  Biurrun I., Boch S., Dembicz I., Török P.

Grasslands are spontaneously occurring herbaceous vegetation types that are mostly dominated by grasses or other graminoids and have usually > 10% herb-layer cover, while woody species area absent or have a significantly lower abundance than the herbs. In the Palaearctic biogeographic realm, natural and secondary grasslands (76% and 24% of all grasslands, respectively) cover about 10.0 million km2, i.e., 18% of its territory, which constitute 41% of global grasslands—more than any other biogeographic realm. In “The encyclopedia of the world's biomes,” the Palaearctic grasslands are placed in the section “Grasslands and shrublands,” where we defined 10 regions, which are treated in individual chapters: Western Europe, Northern Europe and Baltic States, Eastern Europe, Mediterranean Region, Middle East and Caucasus, Russia, Kazakhstan and Middle Asia, Mongolia, China, and Japan. These regions cover the huge majority of the realm and about 98% of its grasslands. Each chapter describes the extent, physiogeography, origin, biodiversity and typology of the grasslands in the region, the threats for grassland diversity and extent, as well as grassland management and conservation. Grasslands are important habitats for many groups of taxa. Dry calcareous grasslands and steppes constitute habitat of most of Europe's butterfly and Orthoptera species, and they host significant number of European endemic plants. In small spatial scales (i.e., below 100 m2) Palaearctic grasslands, especially meso-xeric ones, can hold even higher species diversity of plants than tropical rainforests. However, Palaearctic grasslands are also among the most intensively and negatively human-impacted habitats. Changes in grassland management, like overgrazing or other types of intensification as well as abandonment were assessed as the most important recent and future threats. Other important reasons of decline in grassland diversity are habitat loss and altered site conditions. The negative impact of climate change and invasive species is predicted to be stronger in the future. In the last years, various conservation efforts to monitor, maintain and promote grassland extent and diversity were made. However, to counteract the negative trends, these efforts urgently need to be intensified and their efficiency needs to be improved.

2020. február 26., szerda

Új cikkünk a Frontiers of Plant Science-ben


Erdős László és Török Péter megosztott elsőszerzőségével elfogadták közlésre cikkünket a Frontiers of Plant Science szaklapban. A cikk rámutat az erdőssztyeppek példáján, hogy az "ökológiai átmeteket" jelentő élőhelyek konzervációja nem irányulhat az átmeneti élőhelyek egyes diszkrét komponenseinek (az erdőssztyeppek esetében az fás illetve a gyepes alkotóelem) egymástól függetlenül zajló megőrzésére, hanem az átmeneti élőhelyek integratív konzervációjára van szükség. A cikk a közeljövőben szabadon elérhető lesz a folyóirat honlapján. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Beyond the forest-grassland dichotomy: the gradient-like organization of habitats in forest-steppes

Erdős L., Török P., Szitár K., Bátori Z., Tölgyesi Cs., Kiss J., Bede-Fazekas Á., Kröel-Dulay Gy.

Featuring a transitional zone between closed forests and treeless steppes, forest-steppes cover vast areas and have outstanding conservation importance. The components of this mosaic ecosystem can conveniently be classified into two basic types, forests and grasslands. However, this dichotomic classification may not fit reality as habitat organization can be much more complex. In this study, our aim was to find out if the main habitat types can be grouped into two distinct habitat categories (which would support the dichotomic description), or a different paradigm better fits this complex ecosystem. We selected six main habitats of sandy forest-steppes, and, using 176 relevés, we compared their vegetation based on species composition (NMDS ordination, number of common species of the studied habitats), relative ecological indicator values (mean indicators for temperature, soil moisture, and light availability), and functional species groups (life-form categories, geoelement types, and phytosociological preference groups). According to the species composition, we found a well-defined gradient, with the following habitat order: large forest patches – medium forest patches – small forest patches – north-facing edges – south-facing edges – grasslands. A considerable number of species were shared among all habitats, while the number of species restricted to certain habitat types was also numerous, especially for north-facing edges. The total (i.e., pooled) number of species peaked near the middle of the gradient, in north-facing edges. The relative ecological indicator values and functional species groups showed mostly gradual changes from the large forest patches to the grasslands. Our results indicate that the widely used dichotomic categorization of forest-steppe habitats into forest and grassland patches is too simplistic, potentially resulting in a considerable loss of information. We suggest that forest-steppe vegetation better fits the gradient-based paradigm of landscape structure, which is able to reflect continuous variations.

Keywords: tree-grass ecosystems, forest-grassland mosaics, forest edge, Functional species groups, Spatial heterogeneity, Coenocline,

2020. február 15., szombat

Új cikk a Restoration Ecology-ban



Megjelent Kiss Réka elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Restoration Ecology hasábjain. A cikk része annak a különszámnak, amely a gyepi biodiverzitás helyreállítási lehetőségeit járja körül és várhatóan ebben az évben fog megjelenni az újságban. A cikk szabadon letölthető a folyóirat honlapján. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Establishment gaps in species-poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species

Kiss R., Deák B., Tóthmérész B., Miglécz T., Tóth K., Török P., Lukács K.,  Godó L., Körmöczi Zs., Radócz Sz., Kelemen A., Sonkoly J., Kirmer A., Tischew S., Švamberková E., Valkó O.

Sowing of grass seed mixtures is a feasible and cost-effective method for landscape-scale grassland restoration. However, sowing only grasses usually leads to species-poor and dense swards, where the establishment of target forbs is hampered by microsite and propagule limitation. To overcome these limitations and increase the diversity of species-poor sown grasslands we developed a novel method by creating ‘establishment gaps’. We used tillage to open gaps of 1-m2, 4-m2 and 16-m2 size in the dense grass sward of six species-poor restored grasslands in the Great Hungarian Plain. We sowed high-diversity seed mixtures of 35 native species into all gaps. We analyzed vegetation development during the first five years after setting up the trial. We also studied the colonization dynamics of the sown species along four 20-m transects around each gap, resulting in a total of 1440 plots of 1-m2 size that were studied. Our results indicated that most of the sown species were able to establish permanently in the gaps. The total cover and the cover of perennial sown species increased and the cover of short-lived sown species decreased independently of gap size. There was only a moderate level of weed abundance in the gaps, and weed cover decreased over the years. The sown target species started to colonize the species-poor grasslands surrounding the gaps within five years. The highest number of species and individuals dispersed from the 4-m2 gaps, as they had a more stable development than smaller gaps and were exposed to lower grazing pressure than large ones.

2020. január 21., kedd

Új cikkünk az Algal Research-ben


Riba Milán elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Algal Research rangos szakmai folyóiratban. A cikkben a szerzők összesen 13 eltérő terepi mintavételi helyeről gyűjtött 65 Nostoc mintából származó 133 Nostoc kolónia kemotipizálását végezték el, melynek során több új peptidvariánst is izoláltak.

A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról, összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Chemotyping of terrestrial Nostoc-like isolates from alkali grassland areas by non-targeted peptide analysis

Riba M., Kiss-Sziksza A., Gonda S., Parizsa P., Deák B., Török P., Valkó O., Felföldi T., Vasas G.

The Nostoc genus is a well-known heterocytous, filamentous cyanobacterium which can be found all over the world. The size of terrestrial and/or freshwater colonies can be microscopic and macroscopic as well. In addition, Nostoc species are one of the most common photosynthetic cyanobacterial partners in symbiotic interactions. Terrestrial cyanobacterial colonies were collected and isolated in this study from various alkali grassland habitats (Great Hungarian Plain). Altogether 133 colonies were isolated from the 65 collected samples. The peptide patterns of the Nostoc-like strains were examined using HPLC-ESI-MS/MS and 41 peptides were identified from 45 isolated Nostoc-like strains; these compounds belonged to 4 different peptide classes. Twelve nostoginin/microginin, 16 anabaenopeptin, 12 banyaside/suomilide variants were identified. 37% of our isolated Nostoc-like strains produced some of the peptide metabolites we tested. These strains showed distinct chemotypes according to their peptide patterns, and can be divided into 4 groups based on their metabolisms. Strains either contained: (1) nostoginins/microginins, (2) anabaenopeptins, (3) anabaenopeptins and banyasides or (4) banyasides as major compounds. Banyasides were present in many of our strains and showed very high intensity in some cases. A number of previously unknown banyaside variants have been identified.

2020. január 19., vasárnap

Tudománykommunikációs Workshop - Fiatal Kutatók Akadémiája

 

Az MTA Kommunikációs Főosztálya és a Fiatal Kutatók Akadémiája egy közös workshopot rendez 2020. február 5-én, szerdán 10 30-14 00 között az MTA Székházának Kistermében. A program első felében fiatal kutatók (Dr. Kun Ádám, Dr. Varga Máté és Dr. Csupor Dezső) mutatnak be egy-egy izgalmas témát (klímaváltozás, génszerkesztés, homeopátia) közérthetően. Ezt követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében hazai tudományos újságírókkal beszélgetünk Simon Tamás (MTA Kommunikációs Főosztály) moderálásával arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a hazai tudománykommunikációt. Az esemény végén kötetlen beszélgetésre nyílik mód az FKA jelenlévő tagjaival. Részletes program hamarosan az MTA honlapján is meghirdetésre kerül.




Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2020. január 10., péntek

A világ biomjai - Kelet-Európai gyepek


Az Elsevier a 2020-as év júliusában tervezi megjelentetni mintegy 2600 oldalas monográfiáját a világ biomjai témakörben. Jó sorsom úgy hozta, hogy Jürgen Denglerrel közösen felkértek, hogy az EDGG által koordinált és készített, a Palaearktikus gyepek és cserjésekre vonatkozó 12 fejezetet szerkesszem, illetve készítsük el a szintézisfejezetet. Ezen túlmenően vállaltam a Kelet-Európára vonatkozó fejezet elkészítését. Ez jelent most meg, elérhető az alábbi linken a fontosabb adatok és az összefoglaló. Aki szeretné ezt elolvasni, vagy ne adj’ isten idézni, annak szívesen elküldöm. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

Grasslands of Eastern Europe

Török P., Dembicz I., Dajic-Stevanovic Z., Kuzemko A.

Grasslands cover around 282,000 km2, corresponding to 14.6% of the total area in the countries of Eastern Europe, here defined as East Europe, Eastern Central-Europe, and the non-Mediterranean part of the Balkan Peninsula. Primary (steppes, alpine grasslands, azonal and extrazonal grasslands) and secondary grasslands (created mostly by forest cuts) provide a wide range of ecosystem services, such as biomass production and food for grazing animals and other herbivores, carbon storage and sequestration, home for pollinators as well as for migratory and breeding birds, water infiltration, purification and storage, erosion prevention and recreation. Both primary and secondary grasslands in Eastern Europe harbor a rich flora and fauna, but they are threatened by area loss, the twin threats of intensification and abandonment, invasive species encroachment, and climate change. Large areas of grasslands in the lowland regions have been converted to croplands, and the remaining grassland fragments are in general degraded by intensified use. Intensified use and application of tillage, drainage, intercropping, high intensity grazing or the use of pesticides, mineral and organic fertilizers have a detrimental effect on flora and fauna. In contrast, low accessible areas in mountains, foothills or other marginal areas, the traditional grassland management is abandoned. To recover or improve grassland biodiversity, in many countries, the re-introduction of traditional management regimes by mowing or grazing have been suggested. In case of completely destroyed grasslands, restoration of grassland vegetation and diversity by spontaneous succession and/or technical reclamation are necessary. While in large-scale restoration programs successes were often reported, it was also noted by the authors that the success of restoration was strongly influenced by the availability of high-quality grasslands in the landscape, acting as donor sites or spontaneous sources of propagules. High quality grassland fragments act as hotspots of biodiversity in landscapes dominated by agriculture; thus, their preservation should be prioritized in conservation actions.

2019. december 31., kedd

A TRY adatbázis új bemutatkozó cikke


Megjelent több magyar kutató társszerzőségével a TRY adatbázis legújabb bemutatkozó cikke a Global Change Biology hasábjain. A cikk közel 600 szerző részvételével bemutatja az adatbázis aktuális állapotát illetve az adatbázis használói számára referenciaközleményként szolgál az elkövetkező időszakra. Az adatbázisközlő cikk friss referenciaként cseréli Kattge et al. (2011)-ben megjelent cikkét, mely közel 1600 citációt "termelt" a megjelentető folyóiratnak, ami ehhez a cikkhez hasonlóan a Global Change Biology volt. A közlemény nyílt hozzáférésű és letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

TRY plant trait database – enhanced coverage and open access

Kattge J. et al.

Plant traits—the morphological, anatomical, physiological, biochemical and phenological characteristics of plants—determine how plants respond to environmental factors, affect other trophic levels, and influence ecosystem properties and their benefits and detriments to people. Plant trait data thus represent the basis for a vast area of research spanning from evolutionary biology, community and functional ecology, to biodiversity conservation, ecosystem and landscape management, restoration, biogeography and earth system modelling. Since its foundation in 2007, the TRY database of plant traits has grown continuously. It now provides unprecedented data coverage under an open access data policy and is the main plant trait database used by the research community worldwide. Increasingly, the TRY database also supports new frontiers of trait-based plant research, including the identification of data gaps and the subsequent mobilization or measurement of new data. To support this development, in this article we evaluate the extent of the trait data compiled in TRY and analyse emerging patterns of data coverage and representativeness. Best species coverage is achieved for categorical traits—almost complete coverage for ‘plant growth form’. However, most traits relevant for ecology and vegetation modelling are characterized by continuous intraspecific variation and trait–environmental relationships. These traits have to be measured on individual plants in their respective environment. Despite unprecedented data coverage, we observe a humbling lack of completeness and representativeness of these continuous traits in many aspects. We, therefore, conclude that reducing data gaps and biases in the TRY database remains a key challenge and requires a coordinated approach to data mobilization and trait measurements. This can only be achieved in collaboration with other initiatives.

2019. december 15., vasárnap

Új közlemény az Applied Vegetation Science-ben


Megjelent Teleki Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Applied Vegetation Science hasábjain. A cikkben azt vizsgáltuk, hogy az őshonos cserjefajokkal zajló cserjésedés milyen hatást gyakorol elsődleges és másodlagos löszgyep állományok fajkészletére és biodiverzitására. A közlemény remélhetően nyílt hozzáférésű lesz a folyóirat honlapján. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

High resistance of plant biodiversity to moderate native woody encroachment in loess steppe grassland fragments

Teleki Balázs, Sonkoly Judit, Erdős László, Tóthmérész Béla, Prommer Mátyás, Török Péter

Woody encroachment affects many open habitats from semi‐deserts to wetlands and grasslands. We aimed to study the effect of native woody encroachment on grassland plant biodiversity in loess steppe fragments by analysing the vegetation composition of grasslands subjected to increasing levels of encroachment. We studied both ancient and restored grasslands with the following research hypotheses: (i) the increase of woody encroachment decreases total diversity, and the species richness of dry‐grassland species; (ii) the effect of woody cover on grassland biodiversity differs between ancient and restored grasslands. Altogether 63 loess grassland fragments were selected for the study, in South‐Eastern part of Transdanubia, Hungary, Central Europe. The percentage cover of trees, shrubs and herbaceous vegetation were recorded in 400‐m2‐sized plots (n = 110). The effects of woody encroachment and grassland age on diversity, total species richness of the herb layer, and richness of dry‐grassland species were analysed. We found that woody encroachment affected the total richness of the herb layer and the species richness of dry‐grassland species. For most of the listed variables lowest values were found at the highest woody encroachment groups. Grassland age affected the species richness of the herb layer and that of dry‐grassland species, lower values were detected in restored grasslands. In restored grasslands, Shannon diversity and species evenness were lower, while Berger‐Parker dominance was higher than in ancient grasslands. Species composition and richness displayed a relatively high resistance to moderate woody encroachment; the highest decrease in diversity was detected at a high level of woody encroachment (> 52% of woody cover).
We can conclude that low to moderate woody encroachment cannot be simplistically regarded as degradation. Results suggest that moderately encroached loess grasslands can be easily restored by the suppression of woody species, as their species pool still contains many dry‐grassland species targeted for restoration.

2019. november 25., hétfő

NKFIH Pályázatok nyertesei


Az idei Posztdoktori Kiválósági program kiírására, Dr. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa által benyújtott a "Fás szárú növények ökoszisztéma mérnök hatásának újszerű aspektusai" című pályázata elnyerte a program támogatását. 

 A Fiatal Kutatói Kiválósági Program (FK) pályázatán,  Dr. B.-Béres Viktória, az Ökológiai Kutatóközpont és a kutatócsoport tudományos munkatársa, a "Szélsőséges klíma-események bentikus algaközösségekre gyakorolt hatása" című pályázatával elnyerte a program kiírt kutatási támogatását. 

A pályázatok nyerteseinek teljes listája megtalálható az NKFIH honlapján.

A kutatási programok megvalósításához sok sikert kívánunk a kutatócsoport tagjai nevében!

2019. november 4., hétfő

Zólyominé Barna Piroska alapítvány idei díjazottjai


Átadták idén hagyományosan a Biológiai Tudományok Osztályának ünnepi üléséhez kapcsolódóan a Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Alapítvány emlékdíjait. Az Alapítványt anyagilag megalapozó örökhagyó Zólyomi Bálint botanikus, ökológus, a Biológiai Tudományok Osztályának egykori osztályelnök-helyettese. Az 1995-ben létrehozott Alapítvány célja elsősorban az, hogy a „Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Emlékdíj” létrehozásával jutalmazzák azokat a fiatalokat, akik Zólyomi Bálint akadémikus tudományterületein (növénytársulástan, ökológia, palinológia, florisztika, növényföldrajz, illetve természetvédelem) eredményesen tevékenykednek, ezzel is elősegítve tudományos munkájuk előrehaladását.

Az alapítvány díját idén 5 kutatónak ítélték oda, közöttük Erdős Lászlónak is, aki az MTA-DE Lendület Funkionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport együttműködő kutatója. A díjazottak rövid laudációja és listája az MTA Honlapján olvasható. A díjazottaknak szívből gratulálok és munkájukhoz további sikereket kívánok!

2019. október 22., kedd

Tudománykommunikáció - eredmények közvetítése a kutatóktól a társadalomig

A Fiatal Kutatók Akadémiájának programja a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében


Időpont: 2019. november 11. 10:30-12:30
Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Kisterme

10:30-10:35 Köszöntő
Dr. Dékány Éva, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke

10:35-10:50 A Fiatal Kutatók Akadémiájának és tevékenységének bemutatása
Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke

10:50-11:10 How to publish in highly ranked peer-reviewed journals
Prof. Marcel den Dikken, ELTE és MTA Nyelvtudományi Intézet

11:10-11:30 Tudományos ismeretterjesztés - a tudós felelőssége
Dr. Csupor Dezső, Szegedi TE, Gyógyszerésztudományi Kar

11:30-11:50 Eredménykommunikáció: egy intézmény láthatóságának alapjai
Simon Tamás, Magyar Tudományos Akadémia, Kommunikációs Főosztály

11:35-12:30 Nyilvános fórum és vitaülés – Hogyan tehetnénk hatékonyabbá és színvonalasabbá a hazai tudományos eredmények közzétételét?
Moderátor: Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke, 2 perces hozzászólások és válaszok
 A program összefoglalója
Környezeti és társadalmi problémáink kezelése széleskörű hazai és nemzetközi összefogást igényel, melyhez elengedhetetlen az alaposan koordinált kutatómunka, illetve az  eredmények gyakorlatba történő hatékony átültetése. Ehhez kapcsolódóan kiemelkedő jelentőségű a kutatók azon felelőssége, hogy tudományos eredményeiket érthető és meggyőző módon kommunikálják a társadalom szélesebb rétegei felé, ezzel is erősítve a társadalom kutatási tevékenység iránti elkötelezettségét és anyagi szerepvállalását, mely utóbbi elkerülhetetlenül szükséges a folyamatos és sikeres kutatási tevékenység fenntartásához.
A tudományos eredmények megfelelő színvonalú nemzetközi publikálása nem csak az egyes kutatók sikeres életpályája, hanem a nemzetközi kutatói közösség hatékony együttműködéséhez is kiemelkedően fontos. Marcel den Dikken nyelvész kutatóprofesszor, a Royal Netherlands Academy of Arts and Sciences levelező tagja, 7 éven át töltötte be a Natural Language and Linguistic Theory című D1-es nemzetközi tudományos folyóirat főszerkesztői pozícióját. Angol nyelvű előadásában arra fog rámutatni, hogy mi szükséges a kiemelkedő minőségű, tudományos értéket közvetítő nemzetközi publikáláshoz.
Napjaink digitális forradalmának köszönhetően rengeteg információt kell feldolgoznunk a mindennapokban, ugyanakkor az eltérő forrásokból származó hírek áradatában gyakran nehéz eligazodnunk, azok hitelességét és igazságtartalmát sokszor igazi kihívás megítélni. Az áltudományok által okozott károk anyagi és erkölcsi értelemben is romboló hatásúak, ezért ezekkel szemben a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) is fel kíván lépni. Előadásában Csupor Dezső (Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, FKA tag) ismerteti a gyógynövényekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos, tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége kapcsán szerzett tapasztalatait, példákon keresztül bemutatva a leghatékonyabb tudománykommunikációs stratégiákat.
A kutatók szakmai munkájának értékét és szépségét megfelelő minőségben és szaktudással lehet a leghatékonyabban eljuttatni a társadalom szélesebb köreihez. Ehhez szükség van a kutatók és a média szakemberek közös gondolkodására és munkájára is. Simon Tamás biológia-földrajz szakos tanárként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, egy ideig középiskolai tanárként, majd az ORIGO hírportál tudományos rovatvezetőjeként dolgozott, jelenleg az MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője. Előadásában a profi médiaszakember szempontjait és tapasztalatait fogja megosztani a hallgatósággal a tudományos ismeretterjesztés területén.
A program zárásaként nyilvános fórum keretében keressük közösen a választ arra, hogy miként lehetne hatékonyabbá és színvonalasabbá tenni a hazai tudományos tevékenységhez kapcsolódó szakmai kommunikációt és ismeretterjesztést, valamint a fiatal kutatók hogyan tudnák az ehhez kapcsolódó erőfeszítéseket eredményesen segíteni.

2019. október 4., péntek

 A biodiverzitásról másképp 4. - Kiüresedő magyar erdők?!




Időpont: 2019. október 24., 12.30 – 18.00
Helyszín:
MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.


A konferencia fő szervezői

MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság Biodiverzitás Albizottság,
Magyar Természettudományi Társulat

Társrendezők
MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottság,
MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság
 
A konferencia fővédnöke
 
NÉMETH TAMÁS
az MTA rendes tagja, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) elnöke
 
A konferencia védnökei
 
DÉVAI GYÖRGY DSc
professor emeritus, az MTA KÖTEB Biodiverzitás Albizottság elnöke, az MTT Biológiai
Szakosztály elnöke
 
TOLVAJ LÁSZLÓ DSc
professor emeritus, az MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos
Bizottságának elnöke
 
VARGA ZOLTÁN SÁNDOR DSc
professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai
Tudományos Bizottságának elnöke
 
TARDY JÁNOS PhD
c. egyetemi tanár, a Magyar Természettudományi Társulat (MTT) ügyvezető elnöke 

PROGRAM

12:30–13:00 ÉRKEZÉS ÉS REGISZTRÁCIÓ

13:00–13:30 KÖSZÖNTÉSEK: NÉMETH TAMÁS, az MTA rendes tagja, osztályelnök, az MTA KÖTEB elnöke,  TOLVAJ LÁSZLÓ, DSc, professor emeritus, az MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottságának elnöke, VARGA ZOLTÁN SÁNDOR, DSc, professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke

Levezető elnök: VARGA ZOLTÁN, DSc, professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok
Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke
 
13:30–14:00 PLENÁRIS ELŐADÁS - MÁTYÁS CSABA, az MTA rendes tagja, professor emeritus, Soproni Egyetem, Sopron: Életbarát-e műveltségünk? – Miért visszhangtalan a biodiverzitás krízis?

14:00–15:30 ELŐADÁSOK

14:00–14:15 ERDŐS LÁSZLÓ, PhD, tud. munkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet – TÖRÖK PÉTER, DSc, egyetemi tanár, DE TTK Ökológiai Tanszék, Debrecen: Két világ határán – Az erdőssztyeppek diverzitása és veszélyeztetettsége

14:15–14:30 BARINA ZOLTÁN, PhD, muzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: Eltűnő zonális erdőtársulások a Vértesben
14:30–14:45 HORVÁTH FERENC, PhD, informatikai felelős, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót – BEDE-FAZEKAS ÁKOS, PhD, tud. munkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót – CSICSEK GÁBOR, intézeti mérnök, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót – MOLNÁR ÁBEL – SZEGLETI ZSÓFIA, PhD hallgató, SZIE Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő – DEMETER LÁSZLÓ, tud. segédmunkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót: Milyenek lehettek kocsányos tölgyes őserdőink? – Erdőrezervátum-kutatás keményfás ligetekben

14:45–15:00 BARTHA DÉNES, DSc, intézetigazgató egyetemi tanár, Soproni Egyetem, Sopron – BERKI IMRE, CSc, egyetemi docens, Soproni Egyetem, Sopron – TELEKI BALÁZS, Soproni Egyetem, Sopron – ZAGYVAI GERGELY, PhD, egyetemi adjunktus, Soproni Egyetem, Sopron: A gyepszint változása fél évszázad alatt a Kárpát-medence hegy- és dombvidéki erdeiben 15:00–15:15 TÍMÁR GÁBOR, PhD, erdészeti szakügyintéző, Heves megyei Kormányhivatal, Eger: Tájhasználat és a növényzet változásai a Vendvidék erdeiben15:15–15:30 ÓDOR PÉTER, DSc, tud. tanácsadó, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót: Különböző erdészeti beavatkozások erdei biodiverzitásra gyakorolt hatása
15:30–16:00 SZÜNET

16:00–17:45 ELŐADÁSOK - Levezető elnök: BIDLÓ ANDRÁS, PhD, egyetemi tanár, dékán, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar

16:00–16:15 STANDOVÁR TIBOR, PhD, tszv. egyetemi docens, ELTE Biológiai Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, Budapest – ZOLTÁN LÁSZLÓ, PhD-hallgató – TANÁCS ESZTER, PhD, tud. munkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót: Erdők állapotának biológiai szempontú értékelése az Északi-középhegység erdeinek példáján

16:15–16:30 MARKOVICS TIBOR, dr. univ., igazgató, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter: Természetvédelmi erdőkezelés vagy természetközeli erdőgazdálkodás az Őrségi Nemzeti Park példáján

16:30–16:45 TÓTHMÉRÉSZ BÉLA, DSc, tszv. egyetemi tanár, DE TTK Ökológiai Tanszék, Debrecen – MAGURA TIBOR, DSc, egyetemi tanár, DE TTK Ökológiai Tanszék, Debrecen: Erdők fragmentációjának hatása a talajfauna biodiverzitására

16:45–17:00 VARGA ZOLTÁN, DSc, professor emeritus, DE TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen: Erdőlakó lepkék genetikai diverzitása európai és kárpát-medencei léptékben

17:00–17:15 CSÓKA GYÖRGY, CSc, tud. tanácsadó, NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred: Tölgyek – a rovardiverzitás kincstárnokai 

17:15–17:30 SZANYI SZABOLCS, egyetemi tanársegéd, DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
és Környezetgazdálkodási Kar, Növényvédelmi Tanszék, Debrecen – TÓTH MIKLÓS, az MTA lev.  tagja, kutatóprofesszor, ATK Növényvédelmi Intézet, Budapest – VARGA ZOLTÁN, DSc, professor  emeritus, DE TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen – NAGY ANTAL, egyetemi adjunktus, DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növényvédelmi Tanszék, Debrecen: Kezdeti eredmények és új lehetőségek lombfogyasztó hernyójú bagolylepkék fenológiájának és populációdinamikájának vizsgálatában
 
17:30–17:45 SZÉP TIBOR, DSc, int. vezető egyetemi tanár, Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet, Nyíregyháza – NAGY KÁROLY, osztályvezető, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: Fás élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok helyzete Magyarországon 1999–2018 között, az MME véletlen mintavételi terület kijelölésen és standard módszeren alapuló, országos monitorozó programja (MMM) alapján

17:45–18:00 KÉRDÉSEK ÉS HOZZÁSZÓLÁSOK

A rendezvény látogatása ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát a Magyar Természettudományi Társulat honlapján keresztül (online elérhető jelentkezési lapon) jelezze legkésőbb 2019. október 16-ig!

2019. október 3., csütörtök

RISING STARS Előadóülés - Fiatal ökológusok és evolúcióbiológusok bemutatkozása




A Fiatal Kutatók Akadémiája, a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola és az MTA-DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai, Botanikai és Evolúcióbiológiai Munkabizottságok vezetősége meghívja
a
’RISING STARS’ – TEHETSÉGES FIATAL ÖKOLÓGUSOK ÉS EVOLÚCIÓBIOLÓGUSOK BEMUTATKOZÁSA

Előadóülésre

Időpont és helyszín: 2019. november 28., 9 00
DAB Székház, Bognár Rezső terem, Debrecen
(4015 Debrecen Thomas Mann u. 49.)

A rendezvény bemutatkozási lehetőséget biztosít azoknak a kiemelkedő teljesítményű negyven év alatti szupraindividuális biológiával foglalkozó és saját kutatócsoportot még nem vezető kutatóknak, akik a Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolában az elmúlt három évben szerezték Ph.D. fokozatukat vagy Ph.D. fokozattal még nem rendelkeznek, de kiemelkedő publikációs teljesítményt nyújtanak.

Program

9 00 – 9 20 KÖSZÖNTŐ - A Fiatal Kutatók Akadémiájának (FKA) feladata és céljai Prof. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának Társelnöke

Szakmai előadások (egyenként 15 perc + 5 perc vita)

9 20 – 9 40 Kókai Zsuzsanna, Borics Gábor, Bácsi István, Lukács Áron, T-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, Csépes Eduárd, Török Péter, B-Béres Viktória: A vízhasználat és a szezonalitás szerepe a Tisza-tó bentikus kovaalga közösségének alakításában

9 40 – 10 00 Nagy Dávid, Csumita Mária, Mizser Szabolcs, Póliska Szilárd, Tóthmérész Béla: Közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) baktérium-közösségeinek feltérképezése újgenerációs szekvenálással egy urbanizációs élőhelygrádiens mentén

10 00 – 10 20 Sonkoly Judit, Balogh Nóra, Godó Laura, Kelemen András, Kiss Réka, Miglécz Tamás, Tóth Edina, Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Török Péter: Hogyan hat a magok eltemetődése és az avartakarás az invazív fajok csírázására? - Természetvédelmi és restaurációs ökológiai vonatkozások.
10 20 – 10 40 Tóth Edina, Török Péter, Penksza Károly, Sonkoly Judit, Kelemen András, Tóthmérész Béla: A legelés gyeptípus-függő hatásainak szerepe a gyepek diverzitásának megőrzésében.

10 40 – 11 00 Löki Viktor, Fekete Réka, Süveges Kristóf, Lovas-Kiss Ádám, Malkócs Tamás, Takács Attila, & Molnár V. Attila: Európai temetők orchideái.

11 00 – 11 20 Süveges Kristóf, Fekete Réka, Malkócs Tamás, Löki Viktor és Molnár V. Attila: Mediterrán olajligetek orchideái.

11 20 – 12 00 Kávészünet (Szendvicsebéd)

12 00 – 12 20 Sebestyén Flóra, Miklós Máté, Iván Katalin, Barta Zoltán, Tökölyi Jácint: Regeneráció édesvízi hidráknál: életmenet döntések és fiziológiai hátterük

12 20 – 12 40 Lukács Áron, Bácsi István, Kókai Zsuzsanna, Török Péter, Borics Gábor, Török-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, B-Béres Viktória: Extrém időjárási események hatása bentikus algák kolonizációjára

12 40 – 13 00 Lovas-Kiss Ádám, Vincze Orsolya, Löki Viktor, Pallér-Kapusi Felícia, Navarro José María, van Leeuwen Casper, Green Andy J., Lukács Balázs András: Jobban terjednek az idegenhonos növények endozoochór módon, mint a honosak? Egy esettanulmány tőkés récékkel.

13 00 – 13 20 Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Kelemen András: Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája

13 20 – 13 40 Fülöp Attila, Vágási I. Csongor, Osváth Gergely, Pap Péter László, Benkő Zoltán, Pénzes Janka, Lendvai Ádám, Barta Zoltán: Csoportszerkezet és fiziológiai állapot házi verebeknél

13 40 – 14 00 ZÁRSZÓ - A Debreceni Egyetem Juhász Nagy Pál Doktori Iskola, mint az ökológusok és evolúcióbiológus képzés egyik kiemelkedő hazai műhelye – Prof. Tóthmérész Béla, a Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola vezetője.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!