2017. július 17., hétfő

A Lendület csoportunk első hivatalos cikke

 

Megjelent B-Béres Viktória elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators szaklapban. A cikk címe szabad fordításban: A kovaalga funkcionális csoportok ökológiai háttere: eltérő besorolási rendszerek összevethetősége. Hivatalosan ez az első olyan cikkünk, amely már az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport jegyez. Végülis már eltelt 17 nap a kutatócsoport indulása óta, ideje dolgozni :-). A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikk teljes terjedelemben szabadon letölthető ezen a linken keresztül 2017. augusztus 27-éig az Elsevier Kiadó jóvoltából.

Ecological background of diatom functional groups: Comparability of classification systems

B-Béres V., Török P., Kókai Zs., Lukács Á., T-Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I.

Functional classification based on species traits brought a revolution in community ecology, and also boosted phytoplankton and in phytobenton (diatom) research. Several studies stressed the usefulness of phytoplankton functional groups in ecological status assessment, and there is also a strong emphasis to use combined traits in ecological assessments of diatom assemblages. The Combined Eco-Morphological Functional Groups (CEMFGs) help to reveal species-environmental correlations, which can be hidden, controlling traits separately. Nowadays, there are three types of functional guild classifications simultaneously used in the literature: (i) the original classification proposed by Passy (O); (ii) Passy’s classification complemented with a separated planktic guild (P); (iii) the refined guild classification by Rimet and Bouchez, also containing the planktic guild (RB). One of the most important criteria of the combined functional groups is the well-defined ecological frame of these combined groups; thus it is vital to harmonise the classification of the taxa into guild based combined eco-morphological functional groups (CEMFGs). In this study we tested the similarities and dissimilarities of the correlations between environmental factors and CEMFGs created in the (i)-(iii) classifications. Samples were collected in 138 sampling sites on lowland rivers and streams in the Hungarian Lowland Region. Strong correlations were anticipated between the functional groups and environmental factors due to the presence of common and/or abundant planktic taxa. Our results validated the necessity of a separated planktic guild in ecological assessments of diatom assemblages. Further relevant differences between the correlations of CEMFGs-P or CEMFGs-RB and abiotic factors were hypothesised in the case of those functional groups which contained reassigned taxa with high frequency and/or abundance. Our results confirmed this hypothesis. Furthermore, the present study also highlighted the relevance of well-defined trait classification. Abundant and/or frequent taxa, which are able to change their life forms, can modify significantly the relationship between the functional group containing them and environmental factors. In the future, both field and laboratory studies should focus on revealing the circumstances, which cause the mentioned changes in traits of diatoms.

2017. június 8., csütörtök

No comment...


Nem kell szeretni, de ez van... Oda lehetne még tenni, hogy "Graduate", "Ph.D. student", "Postdoc" és "Group Leader" csak hogy az "evolúciós" lépcsőfokok is meglegyenek.


Akik ezt eddig még nem tudták, vagy más bolygón élnek, vagy álomvilágban élnek, vagy esetleg bíznak egy "szebb és jobb" jövőben, azoknak "Jó reggelt"!

2017. május 22., hétfő

PÁLYÁZAT 

Egyhónapos Növényökológiai gyakorlati ösztöndíjra 2017 


A DE TTK Ökológiai Tanszék, Növényökológiai munkacsoportja botanikai és növényökológiai témák iránt érdeklődő hallgatók számára szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet. A pályázatot elnyerők lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak az NKFIH által támogatott " Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban" című pályázatban, illetve a frissen megalakuló "Lendület" Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban zajló munkába.

A pályázat tárgya és témaköre

A gyepi biodiverzitás kutatását és a gyepközösségek megőrzését megnehezíti, hogy a működésüket befolyásoló számos lényegi információ nem áll rendelkezésre. Ilyenek például (i) a növényfajok magbank-képzésére vonatkozó információk, (ii) a növényfajok közötti kölcsönhatások típusai és erőssége, illetve (iii) a közösségek működése szempontjából kiemelten fontos az alkotó fajok által meghatározott funkcionális diverzitás. A növényi jellegek (= plant trait, pl. növénymagasság, levélméret, magterjedési sajátságok, magbank-képzés típusa) mérése illetve regionális szintű adatbázisok összeállítása ennek okán kiemelt fontosságú. A nyári ösztöndíjas(ok) fő feladatai különböző növényfajok egyedeinek terepi gyűjtése, fajok biomassza mintákban történő azonosítása, főként vegetatív jellegek (levélbélyegek) mérése és magbank vizsgálatokkal összefüggő üvegházban zajló munkák végzése lesz.

A pályázók köre

A pályázatra biológia vagy környezettudomány szakirányú M.Sc. és B.Sc. hallgatók pályázhatnak. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek az első és másodéves B.Sc. hallgatók vagy új szakdolgozati témát kereső M.Sc. hallgatók.

Kötelező tartalmi és formai elemek

A pályázat tartalmaz egy rövid önéletrajzot (max. 1 oldal), megjelölve az eddigi egyetemi előmenetelt (növénytani témájú tárgyak érdemjegyei), kutatási tapasztalatot illetve érdeklődést. A pályázathoz csatolható egy motivációs levél amelyben a pályázó vázolja, hogy miért szeretné az ösztöndíjat elnyerni, illetve miként járulhat hozzá az ösztöndíj szakmai munkájának és fejlődésének előmozdításában.

A pályázatok benyújtása

A pályázatokat elektronikus formában (MS-Word dokumentum vagy pdf file) várjuk Dr. Török Péternek címezve a molinia@gmail.com címre.

A pályázat benyújtási határideje: 2016. június 9. péntek 12.00 óra

A pályázatok elbírálása

A pályázatokat a növényökológiai munkacsoport tagjai tekintik át, majd szakmai és egyéb szakmapolitikai szempontok figyelembevételével választják ki a nyerteseket. A döntésről a határidő benyújtását követő héten a pályázók értesítést kapnak. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Összesen maximum 3 ösztöndíj odaítélésre van lehetőség.

Az ösztöndíj összege egyszeri 60.000 Ft.

Az ösztöndíjas időszak (rugalmas kezdéssel és befejezéssel): 2017. július 17-augusztus 16.

Dr. Török Péter, s.k.
Növényökológiai Munkacsoport
DE TTK Ökológiai Tanszék
http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/

2017. május 18., csütörtök

Nyertes Lendület pályázat

 

Az MTA 2017-re kiírt Lendület pályázat keretében benyújtott 96 pályázatból a pályázati bizottság és az akadémiai döntéshozók összesen 22 pályázatot támogattak. Örömmel értesültem, hogy a "Lendület" Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport megalakítására benyújtott Lendület II. pályázatomat a támogatott pályázatok közé sorolták. A pályázat összefoglalója és a hivatalos eredményhirdetésről készült összefoglalók az alábbiakban elérhetőek. Ezúton is tisztelettel köszönöm a kutatócsoport leendő tagjai nevében is a Magyar Tudományos Akadémia illetve a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar mint befogadó intézmény támogatását.

Új frontok a restaurációs ökológiában: A környezetbarát infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának ökológiai szempontú elmélete

Az emberi életminőség fenntartásában kiemelt fontosságú a széleskörű ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására képes természetes és féltermészetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózatának kialakítása és fenntartása. Az ilyen úgynevezett környezetbarát infrastruktúra kialakításában kulcsfontosságú a természetes élőhelyek sokféleségének fenntartása és helyreállítása. A tájléptékben zajló élőhely-rekonstrukció hatékony eszköz az élőhelyi hálózatok szerkezetének és hatékony működésének kialakításában. Az élőhely-rekonstrukciók esetében igen fontos a költséghatékony kivitelezés és fenntartás, valamint a költséges technikai megoldások kiváltása. A kutatásunk legfőbb célja, hogy az elméleti konzervációbiológiai és restaurációs ökológiai kutatások, valamint a gyakorlati élőhely-rekonstrukciók és kezelések során nyert eredmények integrálása révén megfelelő és adaptív válaszokat adhassunk a tájhasználat és klíma megváltozással járó kihívásokra.

New frontiers in restoration: Ecological theories provide strong support to develop and sustain green infrastructure

To sustain human well-being and the quality of life, it is essential to develop and support green infrastructure (i.e. strategically planned network of natural and semi-natural areas with other environmental features designed and managed to deliver a wide range of ecosystem services). For developing and sustaining green infrastructure the conservation and restoration of biodiversity in natural and traditionally managed habitats is crucial. Species-rich landscapes and natural habitats are facing large-scale degradation caused by the intensified land-use. The loss of biodiversity also strongly affected the landscape functionality via the decreased levels of pollination and biological pest control. Habitat restoration is a powerful tool to counteract degradation by the recovery of former species richness and area of natural habitats and by creating a habitat network and connectivity in landscapes dominated by human influence. Thus, habitat restoration has a top priority both in scientific research and in practice. There is a strong demand to seek cost-effective habitat management and recovery strategies, because of the high costs of technical restoration. Incorporating findings of theoretical ecology into practical restoration can address this request. Our ultimate goal was to develop and test ways to link biodiversity conservation, sustainable management and restoration in order to meet the major challenges related to land use, climate change adaptation and human well-being.

2017. május 16., kedd

Biodiverzitás és a történelem hullámai: Új cikk a Biological Conservation-ben


Megjelent Mihók Barbara elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Biological Conservation hasábjain. A cikk áttekinti a biodiverzitás megőrzés változásait Magyarországon zajló folyamatok alapul vételével egy a kelet-euópai régióra is érvényes megállapításokkal és következtetésekkel. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról az alábbi linken keresztül 2017. június 4-éig, illetve a későbbiekben megtalálható lesz a honlapomon is.


Biodiversity on the waves of history: Conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state

Mihók B., Biró M., Molnár Zs., Kovács E., Bölöni J., Erős T., Standovár T., Török P., Csorba G., Margóczi K., Báldi A.

Changes of the social-political system in the last twenty-five years heavily affected biodiversity conservation in the post-soviet Central and Eastern European (CEE) countries. We used a framework to present the effect of the two fundamental social, political and economic changes on the biodiversity and ecosystems of Hungary from 1989 until recently. First, following the democratic transformation in 1989 social, political, economic and institutional drivers led to the increase in farmland biodiversity, improvement of water quality due to less chemical use and decrease of habitat loss within protected areas. At the same time, land privatisation and uncertain ownership led to habitat degradation, abandonment and fragmentation. These changes were coupled with the spread of alien species and re-ploughing. The second change was joining the European Union in 2004. This resulted in the establishment of the Natura 2000 network, the application of the relevant EU policies, and access to conservation related EU funds, which contributed to successful habitat restorations increasing of some charismatic species' populations. Meanwhile, however, disappearance of extensive farming practices, agricultural intensification and infrastructural developments driven by some increasing EU funds led to a net habitat loss, degradation and decline in biodiversity, with more than half of the species of European importance having unfavourable conservation status. Increased support for conservation institutions, adaptive and extended agrienvironment schemes and further research and monitoring to establish, refine and supervise sustainable management practices, including water management, are needed to prevent further biodiversity loss in the coming years.

2017. május 15., hétfő

Szakmai kommentár a Sonkoly et al. (2017) JVS cikkre


Örömmel láttuk, hogy a korábbiakban ismertetett, most kötetbe került cikkünkre (Sonkoly et al. (2017): A new aspect of grassland vegetation dynamics: cyanobacterium colonies affect establishment success of plants. Journal of Vegetation Science 28: 475-483.) érkezett egy szakmai kommentár, ami ugyanabban a kötetben jelent meg, amelybe a cikk került. 


A kétoldalas megjegyzésben - jóleső módon - igen elismerően nyilatkoztak megjelent cikkünkről és röviden összefoglalták azt, ami szerintük a cikk értéke (bevallom őszintén, nem mindegyikre gondoltunk :-)):

"The findings presented by Sonkoly et al. (2017) in this issue are a remarkable example of an integrated approach to investigate these complex ecological synergisms. Sonkoly et al. explored the biotic interaction between grassland plants and co-occurring cyanobacteria, a group of microorganisms usually found in alkali terrestrial habitats. Three aspects of this study are particularly worth noting. First, this study neatly demonstrates how the plant–microbe interactions have clear ramifications for the assembly of the grassland communities, implying that the absence of this information would leave a significant knowledge gap in understanding vegetation dynamics in this ecosystem. Second, the authors illuminate the importance of microbial interactions in applied ecological research. Indeed, their observation that among a panel of native plants, only the biomass of an invasive species, Hordeum jubatum, was negatively impacted by cyanotoxins hints at the possibility that cyanobacteria may also govern the resilience of the native plant community to invasion and may have potential application in controlling vegetation dynamics. Third, the authors implement a controlled experimental approach to test the hypothesis of a chemically mediated effect of cyanobacteria on plant assembly. By employing a relatively simple experimental design – using extracts to remove the physical impact of the cyanobacteria – the authors unravel the process underlying this complex biological interaction, providing a mechanistic explanation for the dynamics observed at the plant community level."

A kommentár teljes terjedelmében olvasható a fenti cikkhivatkozásra kattintva a folyóirat honlapján.

2017. május 12., péntek

Sikeres volt a Fiatal Kutatók Fóruma az MTA-n

 

A Fiatal Kutatók Fórumát Lovász László MTA elnök kezdeményezésére, először rendezték meg az MTA 188. közgyűlésének keretében. A teltházas rendezvényen az open access problémája mellett felmerült a hazai Fiatalok Akadémiája megalapításának igénye. A formális előadások után kibontakozó diszkusszió és vita határozottan megerősítette egy ilyen szervezet létrehozásának igényét illetve a fiatal kutatók érdekképviseletének elégtelen voltát. A hivatalos beszámoló és képek az MTA honlapon találhatóak meg.



2017. május 5., péntek

Elővizsgák II.

 

TBBE1064 Ökológia Alapjai tárgy írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 18. (csütörtök), 10 00, Kémia épület, K2-es terem (az előadás helyszíne és időpontja). - Elővizsga kötelező anyagok.

TBBE0003-K1 Bevezetés az ökológiába (Földtudomány) tárgy írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 18. (csütörtök), 10 00, Kémia épület, K2-es terem (az előadás helyszíne és időpontja). - Elővizsga kötelező anyagok.

TBOE0602 Ökológia Alapjai I. tárgy írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 18. (csütörtök), 10 00, Kémia épület, K2-es terem (az előadás helyszíne és időpontja). - Elővizsga kötelező anyagok.

2017. április 26., szerda

Restauráció és konzerváció az akadémiai nagyhéten

 

Az MTA Biológiai Osztálya és az MTA Ökológiai Tudományos Bizottság szervezésében, az akadémiai nagyhéten, "Új frontok és nemzetközi trendek a restaurációs ökológiában és a konzervációbiológiában" címmel egy érdekes tudományos ülésre kerül sor. A tudományos ülés időpontja és helyszíne: 2017. május 11. du.12 h 30, MTA Székház, Kisterem. A hivatalos program az alábbiakban olvasható.



Új frontok és nemzetközi trendek a restaurációs ökológiában és a konzervációbiológiában
tudományos ülés

PROGRAM

Levezető elnök: Podani János, az MTA rendes tagja
  
Tóthmérész Béla: Ökológia, biodiverzitás, és ökoszisztéma szolgáltatások 
Török Péter: Az ökológia elméletei és a restaurációs ökológia gyakorlata 
Botta-Dukát Zoltán: Funkcionális jellegek szerepe a konzervációbiológiában és a restaurációban 
Valkó Orsolya: Alternatív és innovatív módszerek gyepek természetvédelmi kezelésében 
Stenger-Kovács Csilla: Szikes vízterek megőrzése - kovaalga diverzitás és indikáció 
Deák Balázs: Kulturális örökségünk szerepe a biodiverzitás megőrzésében

Szünet

Levezető elnök: Padisák Judit, az MTA Ökológiai Tudományos Bizottságának elnöke

Török Katalin: A gyárudvar, mint az ökológiai restauráció célterülete
Ódor Péter: A természetes erdők biodiverzitásának megőrzése és helyreállítása
Hartel Tibor: Fás legelők és tradicionális gazdálkodás
Drexler Dóra: Ökológiai gazdálkodás és természetvédelem
Penksza Károly: Hagyományos módszerek a gyepek kezelésében
Takács Gábor: Restaurációs projektek a gyakorlatban

2017. április 22., szombat

Elővizsgák I.


TBBE 1066 Növényökológia II. tárgy írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 8. (hétfő), 16 00, Ökológia épület alagsor nagyelőadó. - Elővizsga kötelező anyagok.

TBBE 1062 Ökológia I (Növényökológia) és TBME 2062 Ökológia I. tanári tárgyak írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 8. (hétfő), 8 00, Ökológia épület alagsor nagyelőadó. - Elővizsga kötelező anyagok.

2017. április 20., csütörtök

Erdőtörvénnyel kapcsolatos állásfoglalás

 

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága elfogadott egy közös állásfoglalást a hatályos erdőtörvény (Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény) készülő módosításával kapcsolatban. 

Az állásfoglalás szövege az alábbiakban olvasható:


 “Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról" szóló T/14461 számú törvényjavaslatra vonatkozóan az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága megállapítja, hogy az érvényben levő erdőtörvényhez képest több ponton gyengül az erdők különleges (védelmi, talajvédelmi, Natura 2000) rendeltetése az alábbiak szerint:

1. A törvényben szereplő átalakító üzemmód helyett a bevezetett átmeneti üzemmód nem garantálja a folyamatos erdőborítást, ezért aggályos a törvényjavaslat azon pontja, amely a nem vágásos üzemmódok területi arányát szabályozza különleges rendeltetésű állami erdőkben.

2. A folyók medrében levő természetvédelmi elsődleges rendeltetésű területeken aggályos az elsődleges rendeltetés árvízvédelmi rendeltetésre történő megváltoztatása.

3. Az inváziós fafajokkal történő erdőtelepítés esetében aggályos az eredeti törvényben szereplő 200 m-es puffertávolság 100 m-re történő csökkentése természetes vagy természetszerű erdő, valamint védett nem erdő rendeltetésű terület környezetében.

4. A közelítő nyomok engedélykötelességének megtartása indokolt azok szélességétől függetlenül. A javaslatban a négy méteres koronaszélességre vonatkozó szabályozás aggályos.

Az erdei ökoszisztéma funkciók valamint a biodiverzitás megőrzése a fenti esetekben az eredeti törvényszöveg változatlanul hagyását kívánja meg.”

Az állásfoglalás megtalálható az MTA honlapján is.

2017. április 19., szerda

Young Academy of Europe tagság

 

Az eddigi tudományos munkám elismeréseként a tagjai közé választott az európai fiatal kutatók akadémiája, a Young Academy of Europe (YAE). A YAE szorosan eggyütműködve az Academy of Europe-al célultűzte ki a fiatal kutatók szakmai érvényesülésének előmozdítását és a tudomány és társadalom közötti kommunikáció elősegítését. A tagság 5 éves periódusra szól, melyet automatikusan 5 év alumni tagság követ.

2017. március 14., kedd

18. Biológus Napok Kolozsvár

 

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány-egyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete az Apáthy István Egyesülettel és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Biológia és ökológiai  szakbizottságával közösen az idén is megrendezi a Kolozsvári Biológus Napokat, ezúttal a 18.-at, 2017. március 31 - április 1. között. A két napig tartó tudományos konferencia a biológiát és az ökológiát széles körben átfogó rendezvény, amelyen előadóként egyetemi oktatók, kutatók, doktoranduszok mellett frissen végzett vagy éppen jelenlegi egyetemi hallgatók is bemutatkoznak, kolozsváriak, szegediek, marosvásárhelyiek, pestiek, csíkiak és debreceniek egyaránt, a biológia és az ökológia bármely szegmensét érintő tudományos előadással. 

A konferencia honlapja a regisztrációs felülettel elérhető itt.

Töltsük fel a hiátusokat - Új cikk az Ecological Engineering-ben

 

Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével korábbi csatorna-nyomvonalak mentén zajló spontán gyepregenerációval foglalkozó tanulmányunk az Ecological Engineering szakfolyóiratban. A közlemény témájához szorosan kapcsolódik egy korábban megjelent tanulmányunk (Deák et al. 2015), amely elméleti közösségszerveződési nézőpontból vizsgálja a nyomvonalak mentén zajló spontán szukcessziós folyamatokat. 

A közlemény megtekinthető a folyóirat honlapján és letölthető lesz a honlapomról is. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

Filling up the gaps—Passive restoration does work on linear landscape elements

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóthmérész B.

Open landscapes in many parts of Europe have been negatively affected by large-scale drainage and amelioration to support agricultural production. In continental alkali grasslands, amelioration and establishment of drainage ditch systems were typical in the 1950s and 60s. Drainage ditches caused a considerable fragmentation and degradation of natural grasslands; thus several projects aimed at eliminating these linear landscape elements. In a multi-site study, we explored the drivers of grassland recovery after soil-filling of drainage ditches in landscape-scale restoration projects in Hortobágy National Park, East-Hungary. Ditch embankments, formerly built from the excavated soil, were used to fill the 8-m wide ditches and grazing was applied to facilitate the recovery of grasslands similar to the surrounding matrix. Three age classes were selected for the study: 1-, 6- and 8-year-old filled ditches; with nine sites per age group, surrounded by three grassland types (27 ditches in total). We recorded the percentage cover of vascular plant species in 18 plots per ditch, 486 plots in total. We found that the species pool of the filled ditches became more similar to the reference grasslands with increasing successional age and increasing distance to the central zone of the ditches regardless of grassland type. Species richness of the filled ditches became more similar to that of the reference grasslands with increasing successional age. However, we found that several target species, especially salt-tolerant pioneers, could establish even in the first year. Grassland recovery was most successful in sites adjacent to dry grasslands characterised by soils with high salt content, which favoured specialist species and suppressed non-target species. Cover of non-target species was higher in wet meadows with moist, nutrient-rich soils which favoured generalists and non-target species. Our study revealed that passive restoration after soil filling of disused drainage ditches can effectively support grassland recovery even within less than ten years, when restoration sites are surrounded by natural grasslands.

2017. március 12., vasárnap

Nők a Tudományban Kiválósági Díj - 2017 - Valkó Orsolya


Az MTA-DE Biodiverzitás kutatócsoport munkatársa és a DE TTK Ökológiai tanszékének adjunktusa, Valkó Orsolya kapta az idén a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat az agrártudományok kategóriában. A díjat március 8-án a Nemzetközi Nőnaphoz kapcsolódva adták át a Magyar Tudományos Akadémián. A díjhoz a magam és a kutatócsoport nevében szívből gratulálok! A díjjal kapcsolatos sajtóközlemény megtalálható az akadémia honlapján.

Szukcesszió-elmélet az Ecology & Evolution-ben


Megjelent Kelemen András elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecology & Evolution nevű nyílt hozzáférésű lapban. A cikk az évelő közösségek felhagyását követő vegetáció-változások növényi sajátságokon alapuló elemzését adja közre kiemelve a klasszikus, rövidéletű kultúrákat követő szukcesszió és az évelő kultúrák felhagyását követő szukcesszió özti különbségeket. A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

New aspects of grassland recovery in old-fields revealed by trait-based analyses of perennial-crop-mediated succession

Kelemen A., Tóthmérész B., Valkó O., Miglécz T., Deák B., Török P.

Classical old-field succession studies focused on vegetation changes after the abandonment of annual croplands or on succession after the elimination of cultivated crops. Perennial-crop-mediated succession, where fields are initially covered by perennial crops, reveals alternative aspects of old-field succession theories. We tested the validity of classical theories of old-field succession for perennial-crop-mediated succession. We formulated the following hypotheses: (1) functional diversity increases with increasing field age; (2) resource acquisition versus conservation trade-off shifts toward conservation at community level during the succession; (3) the importance of spatial and temporal seed dispersal decreases during the succession; and (4) competitiveness and stress-tolerance increases and ruderality decreases at community level during the succession. We studied functional diversity, trait distributions and plant strategies in differently aged old-fields using chronosequence method. We found increasing functional richness and functional divergence, but also unchanged or decreasing functional evenness. We detected a shift from resource acquisition to resource conservation strategy of communities during the succession. The role of spatial and temporal seed dispersal was found to be important not only at the initial but also at latter successional stages. We found an increasing stress-tolerance and a decreasing ruderality during succession, while the competitiveness remained unchanged at the community level. Despite the markedly different starting conditions, we found that classical and perennial-crop-mediated old-field successions have some similarities regarding the changes of functional diversity, resource acquisition versus conservation trade-off, and seed dispersal strategies. However, we revealed also the subsequent differences. The competitive character of communities remained stable during the succession; hence, the initial stages of perennial-crop-mediated succession can be similar to the middle stages of classical old-field succession. Moreover, the occupied functional niche space and differentiation were larger in the older stages, but resources were not effectively utilized within this space, suggesting that the stabilization of the vegetation requires more time.

2017. február 3., péntek

Vegetációdinamika új nézőpontból - Nostoc hatása szikes gyepközösségekre


A vegetációtudomány egyik legrangosabb lapjában, a Journal of Vegetation Science-ben jelent meg Sonkoly Judit elsőszerzőségével legújabb tanulmányunk, melyben a szikes gyepekben gyakran megjelenő cyanobacterium csoport, a Nostoc nemzetség fajainak lehetséges hatásait elemeztük szikes közösségek fajainak csírázási és megtelepedési sikerességére. A vizsgálat a maga nemében hiánypótló hiszen egy a vizes rendszerekben jelentős, toxikus vízvirágzást is okozó csoport terresztris közösségekre kifejtett lehetséges hatásait vizsgálja. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény letölthető a honlapomról.


A new aspect of grassland vegetation dynamics: cyanobacterium colonies affect establishment success of plants

Sonkoly J.,  Valkó O., Deák B., Miglécz T., Tóth K., Radócz Sz., Kelemen A., Riba M., Vasas G., Tóthmérész B., Török P.

Aims: Cyanobacteria may have considerable effects on community functioning, mostly because they produce various metabolites that adversely affect other organisms. Here we synthesized existing knowledge about the effects of toxic cyanobacteria on the germination and growth of terrestrial plants. We also aimed to test the chemical effects of a Nostoc (Cyanobacteria) extract on the germination and growth of species of alkali habitats to investigate whether cyanobacteria can alter community structure and diversity via affecting the establishment success of plants.
Location: Cyanobacterium colonies from the Hortob agy National Park, East Hungary; indoor experiments at the University of Debrecen, Hungary. Methods: To review the effects of toxic cyanobacteria on terrestrial plants, we conducted a literature search. To test these effects on native plants, field-collected Nostoc colonies were used to prepare a cell-free water extract, and treatments (watering with Nostoc extract and watering with tap water) were tested on 3x100 seeds of nine alkali grassland species. After 5 wk, seedling number, seedling length and fresh and dry weights were measured.
Results: We collected data on the effects of cyanobacteria on 27 species, but they were mostly focused on crops irrigated with cyanobacteria-containing water, not on floras native to natural ecosystems. In the germination experiment species identity and treatment had a significant effect on almost all variables, but their interaction only affected germination rate and fresh weight. Fresh weight decreased significantly only in the invasive Hordeum jubatum, but germination rate decreased significantly in five species.
Conclusions: Based on our findings, terrestrial cyanobacterium colonies can affect the establishment success of grassland plants, through which they may be important in determining which species can be incorporated into the community. Thus, cyanobacteria might play an important role in shaping diversity, species composition and the structure of natural plant communities.

2017. január 19., csütörtök

Interjú az FM90 CAMPUS Rádióban


Jövőnéző Extra című tudományos-ismeretterjesztő magazinban hallható a sztyeppekről szóló szakmai kötet kapcsán velem készített interjú. Az interjú az e-héten pénteken (január 20) 18 20-tól illetve az ismétlése vasárnap 16 05-től hallható a rádióban Debrecen körzetében az FM 90-en illetve interneten is hallgatható az www.fm90.hu webcímen.

2017. január 17., kedd

A legtöbbet citált cikk a Flórában a 2012-ben megjelent tanulmányunk

A SCOPUS adatbázis összesítésén alapulva a legtöbbet citált cikk a Flora szakfolyóiratban a 2012-ben megjelent tanulmányunk:

Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. (2012): Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora 207: 303-309.


A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Conservation of grassland biodiversity is a key issue in the EU agro-biodiversity policy. We assessed the effects of yearly mowing on target forb biomass in years with contrasting precipitation (2006-2007) in mountain fen and dry-mesophilous hay meadows in NE-Hungary. We hypothesised: (i) Species richness and biomass of target forbs is higher in mown than in abandoned stands. (ii) Mowing has more an effect on the biomass of target forbs, graminoids and litter than precipitation.Mowing increased the species richness of forbs and target forbs. The biomass of forbs and target forbs was not affected by mowing because of the specific responses of certain forbs. The majority of target species were supported, but tall forbs (Succisa pratensis; Lathyrus pratensis) were suppressed by mowing. Precipitation affected only the amount of litter in dry-mesophilous meadows and forb biomass in fen meadows. In the dry year, the biomass of target forbs decreased but the proportion of the species did not change. Our results showed that mowing is necessary to maintain overall plant biodiversity in hay meadows by removal of graminoid biomass and litter, but not all target forbs were favoured by regular yearly mowing. Decreased mowing frequency (mowing in every second or third year) on the entire meadow or temporarily changing mosaics of mown and unmown stripes might be the most suitable management option for maintaining the highest biodiversity of forbs.

2017. január 13., péntek

Az áttekintő tanulmányunk citáltsága a felső 1%-ban


A Web of Science a citációs mutatók és megjelenési adatok alapján a megjelenést követő két év adatait alapul véve kiválasztja az adott tudományterület magasan idézett cikkeit (felső 1%). 2016-os évben a palaearktikus gyepek biodiverzitásával foglalkozó áttekintő tanulmányunk kiérdemelte ezt az elsimerést és "Highly Cited Paper" lett az Environment/Ecology kategóriában. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult az idézéssel ehhez a sikerhez!


A további citációk reményében lobbizva mindenki figyelmébe ajánlom a cikket, mely letölthető a honlapomról és a folyóirat honlapján is ingyenesen elérhető.

2017. január 4., szerda

Vélemény cikk a Biological Conservation-ben

 

Véleménycikket írni - szerintem - nehéz feladat, megjelentetése méginkább, hiszen véleményt fogalmaz meg. A véleményre vagy kíváncsiak, vagy nem - a bírálók még egy jól megírt vélemény cikk esetében is arról döntenek, hogy egyetértenek-e a cikkben foglaltakkal illetve tetszik-e nekik a cikk - objektív bírálati kritériumok kevés támpontot adnak (nincs benne kísérlet, anyag és módszer, statisztika vagy bármely más többé-kevésbé objektívan elbírálható elem). Ezért is örültem nagyon, amikor az Ecology Letters után második helyen a Biological Conservation-höz benyújtott kéziratunkat elfogadták. Tették ezt úgy, hogy két bírálati kör után december 21-én elfogadták, és december 30-án már kötetbe (!) is került. A cikk arra mutat rá, hogyan lehet a modern elméleti ökológia eredményeit felhasználni a restaurációs ökológiai bevatkozások kivitelezése és tervezése során, illetve, hogy a kivitelezett rekonstrukciós beavatkozások során nyert eredmények hogyan segíthetik az ökológiai elméletek tesztelését vagy épp finomítását. A cikk letölthető ezen a linken keresztül 50 napig (február 18.) ingyenesen bárki számára, illetve megtalálható lesz a honlapomon is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Ecological theory provides strong support for habitat restoration

Török Péter, Aveliina Helm

The involvement of ecological theory in habitat restoration has significantly increased in the past decade. However, despite the fact that the field of restoration ecology has grown academically strong in recent years, there are still visible gaps between the advancing discipline of theoretical ecology and current approaches of habitat restoration. 


We propose bridging these gaps by linking recent developments in theoretical plant ecology with the main questions every restoration practitioner should ask, namely: Q1) How to identify target species and baseline conditions for restoration of the selected habitat?; Q2) When can one count on spontaneous dispersal and when are additional efforts required for facilitating dispersal of desired species?; Q3) Which factors determine the successful establishment of target species and assembly of target communities?; and Q4) What time-scale needs to be considered for the evaluation of species colonisation and restoration success? Knowledge and experience accumulated in practical restoration can considerably benefit theoretical ecology for example by improving the understanding on (i) temporal changes in community, (ii) species assembly, (iii) species dispersal and establishment and (iv) landscape-scale dynamics of biodiversity. We emphasise that to improve joint thinking of practical restoration and theoretical ecology, restoration-problem-driven theoretical research is necessary. We suggest either (i) to translate and link the current findings of theoretical ecology to restoration strategies; and/or (ii) to summarise practical restoration needs by formulation of questions and testable hypotheses based on theory.