Terjedés és megtelepedés frontvonalain - új különszám a Journal of Vegetation Science-ben

A Journal of Vegetation Science-ben, a vegetációtudomány vezető lapjának hatodik, ezévi utolsó számában megjelent Sonkoly Judit (Hungary), Borja-Jiménez Alfaro (Spain), James Bullock (United Kingdom) és Török Péter (Hungary) társszerkesztésében "Dispersal and Establishment" címmel 16 szakcikket tartalmazó cikkgyűjtemény. 

A cikkgyűjtemény egy szabadon letölthető szerkesztői cikkel indul, amely nemcsak áttekinti a kötetbe szerkesztett cikkek legfontosabb megállapításait, hanem igyekszik azokat a legfontosabb szakirodalmak áttekintésével tágabb kontextusba helyezni. A szerkesztői cikk a vegetációban zajló folyamatokat összekapcsolja a terjedés és megtelepedés kulcsfolyamataival ezzel adva egy elméleti keretet a szakcikkek bevezetéséhez.

A cikkek áttekintik a terjedési és korai megtelepedési folyamatok jelentőségét a vegetációtudomány szemszögéből. A kötetbe szerkesztett cikkek az alábbiak:

• P. Török, J.M. Bullock, B. Jiménez-Alfaro & J. Sonkoly – The importance of dispersal and species establishment in vegetation dynamics and resilience.
• J.M. Bullock & G. Pufal – Human-mediated dispersal as a driver of vegetation dynamics: A conceptual synthesis
• A. Korablev, V. Smirnov, V. Neshataeva, I. Kuzmin & T. Nekrasov – Plant dispersal strategies in primary succession on the Tolbachinsky Dol volcanic Plateau (Russia)
• G. Peyre, J. Lenoir, D.N. Karger, M. Gomez, A. Gonzalez, O. Broennimann & A. Guisan – The fate of páramo plant assemblages in the sky islands of the northern Andes
• A. Anadon-Rosell, M. Talavera, J.M. Ninot, E. Carrillo & E. Batllori – Seed production and dispersal limit treeline advance in the Pyrenees
• A. Jara-Guerrero, C.I. Espinosa, M. Méndez, M. De la Cruz & A. Escudero – Dispersal syndrome infl uences the match between seed rain and soil seed bank of woody species in a Neotropical dry forest
• C. Brown & J.F. Cahill Jr. – Standing vegetation as a coarse biotic fi lter for seed bank dynamics: Eff ects of gap creation on seed inputs and outputs in a native grassland
• M.L. Lipoma, V. Fortunato, L. Enrico & S. Díaz – Where does the forest come back from? Soil and litter seed banks and the juvenile bank as sources of vegetation resilience in a semiarid Neotropical forest
• A. Fenesi, K. Kelemen, D. Sándor & E. Ruprecht – Influential neighbours: Seeds of dominant species aff ect the germination of common grassland species
• A.J. Arruda, F.V. Costa, T.J. Guerra, P.A. Junqueira, R.L.C. Dayrell, J.V.S. Messeder, H.T.S. Rodrigues, E. Buisson & F.A.O. Silveira – Topsoil disturbance reshapes diaspore interactions with ground-foraging animals in a megadiverse grassland
• R.E. Kapás, J. Plue, A. Kimberley & S.A. Cousins – Grazing livestock increases both vegetation and seed bank diversity in remnant and restored grasslands
• A. Stampfli & M. Zeiter – The impact of seed defi ciency on productivity and on negative drought eff ect in semi-natural grassland
• J. Sonkoly, O. Valkó, N. Balogh, L. Godó, A. Kelemen, R. Kiss, T. Miglécz, E. Tóth, K. Tóth, B. Tóthmérész & P. Török – Germination response of invasive plants to soil burial depth and litter accumulation is species-specific
• D.P.F. Trindade, J.C. Sfair, A.S. de Paula, M.F. Barros & M. Tabarelli – Water availability mediates functional shifts across ontogenetic stages in a regenerating seasonally dry tropical forest
• T.N. Dawes & K.C. Burns – Facultative hemiepiphytism as a recruitment strategy in small-seeded tree species
• S. Del Vecchio, E. Fantinato, M. Roscini, A.T.R. Acosta, G. Bacchetta & G. Buffa – The germination niche of coastal dune species as related to their occurrence along a sea–inland gradient
• K. Lõhmus, T. Balke & M. Kleyer – Spatial and temporal patterns of initial plant establishment in salt marsh communities

Bohó rét - egy futó pillantás

Az EDGG hivatalos lapja a Palaearctic Grasslands a járványhelyzetre való tekintettel létrehozott egy közleménytípust, ami egy-egy ikonikus gyepet mutat be rövid maximum 2-3 oldal terjedelemben - fotókkal illusztrálva. Úgy döntöttünk Prommer Mátyás szerzőtársammal, hogy azt a milliónyi emléket ami mindkettőnket a Gyertyánkúti-rétekhez (Bohó rét) köt azt belesürítjük egy ilyen "Glimpse"-be. Nyilván az írás abszolút szubjektív, de remélem, hogy egy-két pillanatra azoknak is örömet szerez, akik szintén így vagy úgy de kellemes emlékeket őriznek erről a valóban ikonikus rétről. Alább a teljes cikk szövege olvasható.

Tanulmánykötet a sztyeppei biodiverzitásról

Megjelent Török Péter, Barbara Neuffer, Karl-Georg Bernhardt és Karsten Wesche szerkesztésében egy 13 szakcikkből álló "Ecology and Evolution of Steppe Biodiversity" című különszám a Flora szaklap hasábjain. A tanulmánykötet összefoglalója az alábbiakban olvasható. A különszám cikkei megtalálhatóak a folyóirat honlapján.

Palaearctic steppes are the largest continuous terrestrial natural habitats of the world with high biodiversity at multiple scales. Steppe grasslands and adjacent forest steppes are key elements of natural vegetation in vast landscapes from Central and Eastern Europe to Northern China, spanning across the whole temperate zone of Eurasia and similar habitats in North Africa, Anatolia, and Iran. Steppes offer globally unique options for studies on biological patterns in a relatively homogeneous, yet spatially most extensive biome. Examples include evolution of biodiversity on a continental scale, effects of large climatic gradients on species performance, or ecosystem functioning under extreme and very variable conditions. Because typical steppes are characterized by fertile soils, they are subjected to large-scale degradation and area loss by intensive crop production or other forms of overuse especially in the Western part of their distribution zone. Conservation and restoration of steppe biodiversity have been identified as key priority for research and practice. Effective and sustainable steppe management does, however, depend on sound knowledge of the ecological properties and background mechanisms which are responsible for the sustainment of crucial ecological functions and services in pristine steppes. In this special issue we aim to give high emphasis on the most recent and novel research in steppe biodiversity and ecology. We thus invite studies dealing with any aspects of plant community ecology, plant traits, fire ecology, plant phenology, plant ecophysiology, plant reproductive biology, population genetics, ecological interactions, conservation, plant chorology and ecosystem functioning related to steppe ecosystems.

Töltések szerepe a biodiverzitás megőrzésében - Megjelent legújabb cikkünk

Bátori Zoltán elsőszerzőségével megjelent a legújabb cikkünk a River Research and Applications folyóiratban. A cikk rámutat a töltések illetve más másodlagos élőhelyek funkcionális biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepére. A cikk ingyenesen letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes

Bátori Z., Kiss p. J., Tölgyesi Cs., Deák B., Valkó O., Török P., Erdős L., Tóthmérész B., Kelemen A.

Agricultural intensification has resulted in severe declines in the extent and diversity of seminatural habitats in Europe, whereas the extent of secondary habitats has increased considerably. River embankments have become one of the most extensive and widespread secondary habitats in former floodplains. We compared the diversity patterns of secondary dry and wet grasslands on river embankments with those of seminatural dry and wet grasslands in a Hungarian agricultural landscape using the following community descriptors: (a) species diversity, (b) phylogenetic diversity and (c) functional diversity. We also performed trait‐based analyses to evaluate the ecosystem services provided by these secondary grasslands. Both grassland types of the embankments showed significantly higher Shannon diversity compared with their seminatural counterparts. The cover of generalist species (i.e., cosmopolitan species, weeds and nonindigenous plant species) was high in the secondary grasslands. We found significant differences in phylogenetic diversity between the secondary and seminatural grasslands: secondary grasslands showed significantly lower mean nearest taxon distances than the seminatural grasslands. Functional diversity did not differ between the secondary and seminatural grasslands according to the Rao's quadratic entropy. However, we found higher community‐weighted means of specific leaf area, plant height and flowering period in the secondary grasslands, which are related to important ecosystem services (via biomass production and pollination). Well‐planned management actions and restoration activities could help further improve the ecological function and conservation value of secondary grasslands on river embankments, contributing to the maintenance of species diversity and sustaining the functionality of ecosystems in agricultural landscapes.

Új cikk - Restoration Ecology

Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Restoration Ecology hasábjain. A cikk részét képezi annak a különszámnak, ami Lars Brudvig (USA), Johannes Kollmann (Germany), Jodi Price (Western-Australia), Tóthmérész Béla és Török Péter vendégszerkesztésével fog megjelenni az elkövetkezendő hónapokban. A közlemény szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján és összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands

Valkó O., Deák B., Török P., Tóth K., Kiss R., Kelemen A., Miglécz T., Sonkoly J., Tóthmérész B.

Sowing grasses supports the rapid development of a closed perennial vegetation, which makes the method universally suitable for fast and effective landscape-scale restoration of grasslands. However, to increase their diversity and to create a natural-like species-rich grassland is a challenging task. Understanding the role of seed bank compositional changes and vegetation dynamics can help to design management regimes that support the establishment of target species and suppress unwanted weeds. Our aim was to reveal the effect of post-restoration management on the vegetation and seed bank dynamics in grasslands restored in one of the largest European landscape-scale restoration project. Eight years after restoration, we sampled the vegetation and the seed bank in 96 quadrats located in 12 restored grasslands in the Great Hungarian Plain. In each grassland stand, we studied and compared a mown (mown from Year 1 to Year 8) and an abandoned plot (mown from Year 1 to Year 3 then abandoned from Year 4 to Year 8). Mown and abandoned plots showed divergent vegetation and seed bank development. Abandonment led to the decline of sown grasses and higher cover of weeds, especially in the alkaline grasslands. Our study underlined that the developing seed bank had a limited contribution to the maintenance of biodiversity in both grassland types. We found that five years of abandonment had a larger effect on the seed bank than on the vegetation. We stress that long-term management is crucial for controlling the emergence of the weeds from their dense seed bank in restored grasslands.

Magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak fiatal kutatói szemmel

Megjelent a Magyar Tudomány legújabb, májusi füzete. Ebben megtalálható egy vitaindító írás, melyben a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai összegeztek általános irányelveket és ajánlásokat a fiatal kutatók számára kiírt pályázatokról. A cikk ingyen letölthető és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak fiatal kutatói szemmel. Általános irányelvek és ajánlások a Fiatal Kutatók Akadémiájától

Alpár Donát, Dékány Éva, Kiss Gábor Gyula, Máté Ágnes, Schlosser Gitta, Solymosi Katalin, Toldi Gergely, Török Péter

A hazai fiatal kutatók szakmai teljesítményét, versenyképességét és életpálya-kilátásait nagymértékben befolyásolják a magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak. A Fiatal Kutatók Akadémiájának egyik kiemelt célja a kutatói életpálya vonzerejének és fenntarthatóságának növelése, amelyhez elengedhetetlen a kutatási források harmonizált, hatékony, igazságos és átlátható elosztása. Közleményünkben a kutatási pályázatok és ösztöndíjak kiírásával, elbírálásával és teljesítésével kapcsolatos kiemelkedő szempontokra hívjuk fel a figyelmet. A megfogalmazott, külföldi párhuzamokkal is bíró irányelvek az igazságos és elfogulatlan versenyhelyzet, a nemzetközi kutatási környezethez illeszkedő minőségbiztosítás és átláthatóság, valamint a fiatal kutatók sajátos élethelyzetét tekintetbe vevő méltányosság kritériumai alapján kívánnak ajánlásokat tenni a hazai kutatási pályázatok és ösztöndíjak kiírói felé. Az irányelvek egy része már ma is jellemzően érvényesül a hazai pályázati rendszerekben; több fontos felvetés korábban már megfogalmazódott, de kivitelezésük nem valósult meg teljes mértékben; néhány javaslatunk pedig még egyáltalán nem jelent meg a hazai gyakorlatban. Célunk a konstruktív párbeszéd elindítása annak érdekében, hogy elősegítsük a hazai pályázati rendszer optimalizálását, amely elengedhetetlen a magyar kutatói társadalom jövőjét megtestesítő fiatal kutatók szakmai hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növeléséhez, valamint a kiszámítható és folytonos kutatói életpályamodell megteremtéséhez.

Fiatal kutatók nehézségei a járványügyi veszélyhelyzetben

 

A koronavírus-betegséghez (COVID-19) kapcsolódó járvány az egész világ életét felforgatta, egészségügyi és gazdasági következményei egyelőre beláthatatlanok. A krízis kezelésében és a megoldások keresésében az egészségügyi dolgozók mellett felértékelődtek a kutatók is, akiktől a közvélemény és a döntéshozók is hiteles tájékoztatást, előrejelzéseket és a betegség elleni hatásos védekezésben való segítséget várnak. A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA Kommunikációs Főosztályával közösen rendezett Tudománykommunikációs workshopján már 2020. február 5-én aktívan részt vett a koronavírussal kapcsolatos hiteles tájékoztatásban, és csatlakozott a Global Young Academy járvánnyal kapcsolatos nyilatkozatához is. Van olyan tagunk, aki laboratóriumával együtt már átállt több műszakban a tömeges koronavírus-tesztelésre, és olyan is, aki orvosként járul hozzá a frontvonalakon zajló küzdelemhez.

A teljes nyilatkozat EZEN A LINKEN keresztül olvasható.

Legújabb közleményünk a Journal of Vegetation Science-ben

Megjelent Sonkoly Judit elsőszerzőségével a legújabb közleményünk avar és talajtakarás inváziós fajok csírázására és korai megtelepedésére gyakorolt hatásairól a Journal of Vegetation Science című szakfolyóirat hasábjain. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény jól illeszkedik a korábban még 2013-ban a Plant Ecology hasábjain közölt munkánkhoz, ahol keresztesvirágú fajok csírázását vizsgáltuk. A közlemény szabadon elérhető lesz hamarosan a folyóirat honlapján, de egy korábbi kéziratverzió a bioRxiv-on keresztül is letölthető.

Germination response of invasive plants to soil burial depth and litter accumulation is species specific

Judit Sonkoly, Orsolya Valkó, Nóra Balogh, Laura Godó, András Kelemen, Réka Kiss, Tamás Miglécz, Edina Tóth, Katalin Tóth, Béla Tóthmérész, Péter Török 

Questions: Plant invasions are considered among the biggest threats to biodiversity worldwide. In a full-factorial greenhouse experiment we analysed the effect of soil burial depth and litter cover on the germination of invasive plants. We hypothesised that (i) burial depth and litter cover affect the germination of the studied species, (ii) the effects of burial and litter cover interact with each other, and (iii) the effects are species-specific, but dependent on seed size. 

Methods:We tested the germination and seedling growth of 11 herbaceous invasive species in a full-factorial experiment using four levels of seed burial depths and litter cover. We analysed the effect of burial, litter cover, and their interactions on germination, seedling length and biomass across species and at the species level. 

Results: Soil burial depth and litter cover had a significant effect on the germination of the studied species, but there were considerable differences between species. We observed a general trend of species with bigger seeds being not or less seriously affected by soil burial and litter cover than smaller-seeded species. Correlations between seed weight and effect sizes mostly confirmed this general trend, but not in the case of soil burial. 

Conclusions: Our findings confirmed that seed size is a major driver of species’ response to litter cover and to the combined effects of litter cover and soil burial, but there is no general trend regarding the response to soil burial depth. Despite its very small seeds, the germination of Cynodon dactylon was not affected by soil burial. The germination of Ambrosia artemisiifolia was hampered by both soil burial and litter cover despite its relatively large seeds. Thus, specific information on species’ response to burial depth and litter accumulation is crucial when planning management or restoration in areas threatened by plant invasions.

Új tagok a Fiatal Kutatók Akadémiáján

A Fiatal Kutatók Akadémiája 2020-as Tagválasztási Bizottsága az alábbi pályázók számára adományozott FKA tagságot a 2020-2025-ös periódusra:

• Gacsályi-Bába Barbara, Debreceni Egyetem, I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
• Szilágyi Adrienn, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, II. Filozófiai- és Történettudományok Osztálya
• Terpai Tamás, Eötvös Loránd Tudományegyetem, III. Matematikai Tudományok Osztálya
• Jámbor Attila, Budapesti Corvinus Egyetem, IV. Agrártudományok Osztálya
• Lázár Zsófia, Semmelweis Egyetem, V. Orvosi Tudományok Osztálya
• Hartmann Bálint, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, VI. Műszaki Tudományok Osztálya
• Dömötör Orsolya, Szegedi Tudományegyetem, VII. Kémiai Tudományok Osztálya
• Bazsáné Csuka Dorottya, Semmelweis Egyetem, VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
• Kecskés Gábor, Társadalomtudományi Kutatóközpont, IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
• Balogh Gábor, Pécsi Tudományegyetem, IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
• Hatvani István, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet, X. Földtudományok Osztálya
• Tóth György, Pécsi Tudományegyetem, XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Az új tagoknak gratulálunk és a munkájukhoz sok sikert kívánunk! További hírek és információk a Fiatal Kutatók Akadémiájáról ezen a linken olvashatók.

Faállományok kiszáríthatják a homoki gyepek altalaját - valóban a klímaváltozás ellen küzdünk a fásítások erőltetésével?

Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Ecography szaklap hasábjain. A cikkben rámutatunk, hogy a jelenleg előtérbe helyezett klímavédelmi céllal végzett fásítás nem megfelelő élőhelyek illetve fafajválasztás mellett negatívan befolyásolhatja az élőhelyek vízviszonyait tovább szárítva az egyébként is vízdeficittel jellemezhető élőhelyeket. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható, a teljes szöveg szabadon hozzáférhető az újság honlapján.

Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands

Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A.A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B., Erdős L., Kelemen A.

Woody plants in water-limited ecosystems affect their environment on multiple scales: locally, natural stands can create islands of fertility for herb layer communities compared to open habitats, but afforestation has been shown to negatively affect regional water balance and productivity. Despite these contrasting observations, no coherent multiscale framework has been developed for the environmental effects of woody plants in water-limited ecosystems. To link local and regional effects of woody species in a spatially explicit model, we simultaneously measured site conditions (microclimate, nutrient availability and topsoil moisture) and conditions of regional relevance (deeper soil moisture), in forests with different canopy types (long, intermediate and short annual lifetime) and adjacent grasslands in sandy drylands. All types of forests ameliorated site conditions compared to adjacent grasslands, although natural stands did so more effectively than managed ones. At the same time, all forests desiccated deeper soil layers during the vegetation period, and the longer the canopy lifetime, the more severe the desiccation in summer and more delayed the recharge after the active period of the canopy. We conclude that the site-scale environmental amelioration brought about by woody species is bound to co-occur with the desiccation of deeper soil layers, leading to deficient ground water recharge. This means that the cost of creating islands of fertility for sensitive herb layer organisms is an inevitable negative impact on regional water balance. The canopy type or management intensity of the forests affects the magnitude but not the direction of these effects. The outlined framework of the effects of woody species should be considered for the conservation, restoration or profit-oriented use of forests as well as in forest-based carbon sequestration and soil erosion control projects in water-limited ecosystems.

Szintézis a Palaearktikus gyepek biodiverzitásáról és a veszélyeztető tényezőkről

Megjelent az 2020 nyarán publikálásra kerülő az Elsevier kiadó által gondozott 'Encyclopedia of World's Biomes' művésznévre hallgató cikkgyűjtemény Palearktikus gyepekkel és cserjésekkel foglalkozó részének tizenkét cikkét bevezető szintézisfejejezet Jürgen Dengler elsőszerzőségével. A cikk frissíti a 'Grasslands of the World' (Taylor and Francis, CRC Press, 2018, Török & Dengler: Palaearctic Grasslands in Transition: Overarching Patterns and Future Prospects) tanulmánykötetben szereplő cikk adatait, illetve a cikkgyűjtemény kiegészült őshonos cserjések ismertetésével is. A kötet vonatkozó fejezete (és a kelet-európai régióra vonatkozó rész) elérhető lesz a honlapomon is, de letölthető lesz a cikkgyűjtemény oldalán is. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Grasslands of the Palaearctic Biogeographic Realm: Introduction and Synthesis

Dengler J.,  Biurrun I., Boch S., Dembicz I., Török P.

Grasslands are spontaneously occurring herbaceous vegetation types that are mostly dominated by grasses or other graminoids and have usually > 10% herb-layer cover, while woody species area absent or have a significantly lower abundance than the herbs. In the Palaearctic biogeographic realm, natural and secondary grasslands (76% and 24% of all grasslands, respectively) cover about 10.0 million km2, i.e., 18% of its territory, which constitute 41% of global grasslands—more than any other biogeographic realm. In “The encyclopedia of the world's biomes,” the Palaearctic grasslands are placed in the section “Grasslands and shrublands,” where we defined 10 regions, which are treated in individual chapters: Western Europe, Northern Europe and Baltic States, Eastern Europe, Mediterranean Region, Middle East and Caucasus, Russia, Kazakhstan and Middle Asia, Mongolia, China, and Japan. These regions cover the huge majority of the realm and about 98% of its grasslands. Each chapter describes the extent, physiogeography, origin, biodiversity and typology of the grasslands in the region, the threats for grassland diversity and extent, as well as grassland management and conservation. Grasslands are important habitats for many groups of taxa. Dry calcareous grasslands and steppes constitute habitat of most of Europe's butterfly and Orthoptera species, and they host significant number of European endemic plants. In small spatial scales (i.e., below 100 m2) Palaearctic grasslands, especially meso-xeric ones, can hold even higher species diversity of plants than tropical rainforests. However, Palaearctic grasslands are also among the most intensively and negatively human-impacted habitats. Changes in grassland management, like overgrazing or other types of intensification as well as abandonment were assessed as the most important recent and future threats. Other important reasons of decline in grassland diversity are habitat loss and altered site conditions. The negative impact of climate change and invasive species is predicted to be stronger in the future. In the last years, various conservation efforts to monitor, maintain and promote grassland extent and diversity were made. However, to counteract the negative trends, these efforts urgently need to be intensified and their efficiency needs to be improved.

Új cikkünk a Frontiers of Plant Science-ben

Erdős László és Török Péter megosztott elsőszerzőségével elfogadták közlésre cikkünket a Frontiers of Plant Science szaklapban. A cikk rámutat az erdőssztyeppek példáján, hogy az "ökológiai átmeteket" jelentő élőhelyek konzervációja nem irányulhat az átmeneti élőhelyek egyes diszkrét komponenseinek (az erdőssztyeppek esetében az fás illetve a gyepes alkotóelem) egymástól függetlenül zajló megőrzésére, hanem az átmeneti élőhelyek integratív konzervációjára van szükség. A cikk a közeljövőben szabadon elérhető lesz a folyóirat honlapján. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Beyond the forest-grassland dichotomy: the gradient-like organization of habitats in forest-steppes

Erdős L., Török P., Szitár K., Bátori Z., Tölgyesi Cs., Kiss J., Bede-Fazekas Á., Kröel-Dulay Gy.

Featuring a transitional zone between closed forests and treeless steppes, forest-steppes cover vast areas and have outstanding conservation importance. The components of this mosaic ecosystem can conveniently be classified into two basic types, forests and grasslands. However, this dichotomic classification may not fit reality as habitat organization can be much more complex. In this study, our aim was to find out if the main habitat types can be grouped into two distinct habitat categories (which would support the dichotomic description), or a different paradigm better fits this complex ecosystem. We selected six main habitats of sandy forest-steppes, and, using 176 relevés, we compared their vegetation based on species composition (NMDS ordination, number of common species of the studied habitats), relative ecological indicator values (mean indicators for temperature, soil moisture, and light availability), and functional species groups (life-form categories, geoelement types, and phytosociological preference groups). According to the species composition, we found a well-defined gradient, with the following habitat order: large forest patches – medium forest patches – small forest patches – north-facing edges – south-facing edges – grasslands. A considerable number of species were shared among all habitats, while the number of species restricted to certain habitat types was also numerous, especially for north-facing edges. The total (i.e., pooled) number of species peaked near the middle of the gradient, in north-facing edges. The relative ecological indicator values and functional species groups showed mostly gradual changes from the large forest patches to the grasslands. Our results indicate that the widely used dichotomic categorization of forest-steppe habitats into forest and grassland patches is too simplistic, potentially resulting in a considerable loss of information. We suggest that forest-steppe vegetation better fits the gradient-based paradigm of landscape structure, which is able to reflect continuous variations.

Keywords: tree-grass ecosystems, forest-grassland mosaics, forest edge, Functional species groups, Spatial heterogeneity, Coenocline,

Új cikk a Restoration Ecology-ban

Megjelent Kiss Réka elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Restoration Ecology hasábjain. A cikk része annak a különszámnak, amely a gyepi biodiverzitás helyreállítási lehetőségeit járja körül és várhatóan ebben az évben fog megjelenni az újságban. A cikk szabadon letölthető a folyóirat honlapján. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Establishment gaps in species-poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species

Kiss R., Deák B., Tóthmérész B., Miglécz T., Tóth K., Török P., Lukács K.,  Godó L., Körmöczi Zs., Radócz Sz., Kelemen A., Sonkoly J., Kirmer A., Tischew S., Švamberková E., Valkó O.

Sowing of grass seed mixtures is a feasible and cost-effective method for landscape-scale grassland restoration. However, sowing only grasses usually leads to species-poor and dense swards, where the establishment of target forbs is hampered by microsite and propagule limitation. To overcome these limitations and increase the diversity of species-poor sown grasslands we developed a novel method by creating ‘establishment gaps’. We used tillage to open gaps of 1-m2, 4-m2 and 16-m2 size in the dense grass sward of six species-poor restored grasslands in the Great Hungarian Plain. We sowed high-diversity seed mixtures of 35 native species into all gaps. We analyzed vegetation development during the first five years after setting up the trial. We also studied the colonization dynamics of the sown species along four 20-m transects around each gap, resulting in a total of 1440 plots of 1-m2 size that were studied. Our results indicated that most of the sown species were able to establish permanently in the gaps. The total cover and the cover of perennial sown species increased and the cover of short-lived sown species decreased independently of gap size. There was only a moderate level of weed abundance in the gaps, and weed cover decreased over the years. The sown target species started to colonize the species-poor grasslands surrounding the gaps within five years. The highest number of species and individuals dispersed from the 4-m2 gaps, as they had a more stable development than smaller gaps and were exposed to lower grazing pressure than large ones.

Új cikkünk az Algal Research-ben

Riba Milán elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Algal Research rangos szakmai folyóiratban. A cikkben a szerzők összesen 13 eltérő terepi mintavételi helyeről gyűjtött 65 Nostoc mintából származó 133 Nostoc kolónia kemotipizálását végezték el, melynek során több új peptidvariánst is izoláltak.

A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról, összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Chemotyping of terrestrial Nostoc-like isolates from alkali grassland areas by non-targeted peptide analysis

Riba M., Kiss-Sziksza A., Gonda S., Parizsa P., Deák B., Török P., Valkó O., Felföldi T., Vasas G.

The Nostoc genus is a well-known heterocytous, filamentous cyanobacterium which can be found all over the world. The size of terrestrial and/or freshwater colonies can be microscopic and macroscopic as well. In addition, Nostoc species are one of the most common photosynthetic cyanobacterial partners in symbiotic interactions. Terrestrial cyanobacterial colonies were collected and isolated in this study from various alkali grassland habitats (Great Hungarian Plain). Altogether 133 colonies were isolated from the 65 collected samples. The peptide patterns of the Nostoc-like strains were examined using HPLC-ESI-MS/MS and 41 peptides were identified from 45 isolated Nostoc-like strains; these compounds belonged to 4 different peptide classes. Twelve nostoginin/microginin, 16 anabaenopeptin, 12 banyaside/suomilide variants were identified. 37% of our isolated Nostoc-like strains produced some of the peptide metabolites we tested. These strains showed distinct chemotypes according to their peptide patterns, and can be divided into 4 groups based on their metabolisms. Strains either contained: (1) nostoginins/microginins, (2) anabaenopeptins, (3) anabaenopeptins and banyasides or (4) banyasides as major compounds. Banyasides were present in many of our strains and showed very high intensity in some cases. A number of previously unknown banyaside variants have been identified.

Tudománykommunikációs Workshop - Fiatal Kutatók Akadémiája

 

Az MTA Kommunikációs Főosztálya és a Fiatal Kutatók Akadémiája egy közös workshopot rendez 2020. február 5-én, szerdán 10 30-14 00 között az MTA Székházának Kistermében. A program első felében fiatal kutatók (Dr. Kun Ádám, Dr. Varga Máté és Dr. Csupor Dezső) mutatnak be egy-egy izgalmas témát (klímaváltozás, génszerkesztés, homeopátia) közérthetően. Ezt követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében hazai tudományos újságírókkal beszélgetünk Simon Tamás (MTA Kommunikációs Főosztály) moderálásával arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a hazai tudománykommunikációt. Az esemény végén kötetlen beszélgetésre nyílik mód az FKA jelenlévő tagjaival. Részletes program hamarosan az MTA honlapján is meghirdetésre kerül.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A világ biomjai - Kelet-Európai gyepek

Az Elsevier a 2020-as év júliusában tervezi megjelentetni mintegy 2600 oldalas monográfiáját a világ biomjai témakörben. Jó sorsom úgy hozta, hogy Jürgen Denglerrel közösen felkértek, hogy az EDGG által koordinált és készített, a Palaearktikus gyepek és cserjésekre vonatkozó 12 fejezetet szerkesszem, illetve készítsük el a szintézisfejezetet. Ezen túlmenően vállaltam a Kelet-Európára vonatkozó fejezet elkészítését. Ez jelent most meg, elérhető az alábbi linken a fontosabb adatok és az összefoglaló. Aki szeretné ezt elolvasni, vagy ne adj’ isten idézni, annak szívesen elküldöm. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

Grasslands of Eastern Europe

Török P., Dembicz I., Dajic-Stevanovic Z., Kuzemko A.

Grasslands cover around 282,000 km2, corresponding to 14.6% of the total area in the countries of Eastern Europe, here defined as East Europe, Eastern Central-Europe, and the non-Mediterranean part of the Balkan Peninsula. Primary (steppes, alpine grasslands, azonal and extrazonal grasslands) and secondary grasslands (created mostly by forest cuts) provide a wide range of ecosystem services, such as biomass production and food for grazing animals and other herbivores, carbon storage and sequestration, home for pollinators as well as for migratory and breeding birds, water infiltration, purification and storage, erosion prevention and recreation. Both primary and secondary grasslands in Eastern Europe harbor a rich flora and fauna, but they are threatened by area loss, the twin threats of intensification and abandonment, invasive species encroachment, and climate change. Large areas of grasslands in the lowland regions have been converted to croplands, and the remaining grassland fragments are in general degraded by intensified use. Intensified use and application of tillage, drainage, intercropping, high intensity grazing or the use of pesticides, mineral and organic fertilizers have a detrimental effect on flora and fauna. In contrast, low accessible areas in mountains, foothills or other marginal areas, the traditional grassland management is abandoned. To recover or improve grassland biodiversity, in many countries, the re-introduction of traditional management regimes by mowing or grazing have been suggested. In case of completely destroyed grasslands, restoration of grassland vegetation and diversity by spontaneous succession and/or technical reclamation are necessary. While in large-scale restoration programs successes were often reported, it was also noted by the authors that the success of restoration was strongly influenced by the availability of high-quality grasslands in the landscape, acting as donor sites or spontaneous sources of propagules. High quality grassland fragments act as hotspots of biodiversity in landscapes dominated by agriculture; thus, their preservation should be prioritized in conservation actions.