Algológiai találkozó -  a nyolcadik

 

Ezúton szeretnénk meghívni Mindenkit a VIII. Algológiai Találkozóra és Továbbképzésre. A Találkozóra 2015. december 3-án (csütörtök) 10 órától a MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézetben (1113 Budapest, Karolina út 29.) kerül sor. A helyszín megközelítésére vonatkozó információkat az elkövetkező napokban fogjuk elküldeni.

 A Találkozón a részvétel továbbra is ingyenes.

Idén tavasszal adminisztrációs okok miatt többen személyre szóló meghívót kértek. Arra kérnék Mindenkit, akinek személyes meghívóra van szüksége, hogy jelezze, ezt elég-e megtennünk email-ben, vagy .doc formátumban, esetleg a hivatalos (munkahelyi) email címére küldjük, vagy közvetlenül a munkahely központi címére, stb.

Kérek Mindenkit, hogy bátran jelezzék - akár e-mailben (beres.viktoria@gmail.com), akár telefonon (30/700-6994) -, ha bármilyen kérdés/kérés felmerül. Továbbá bátorítani szeretnénk Mindenkit arra is, hogy ha valaki a figyelmetlenségem, vagy tudatlanságom miatt kimaradt a címlistából, továbbítsák Neki a meghívót, mely az algológus fórum  címen is megtalálható sok más fontos információval egyetemben. 

A rendezvény programja

10:00–10:10 B-Béres Viktória: Köszöntés

10:10–10:20 Engloner Attila: Megnyitó

10:20–10:45 Ács Éva: A fitobentosz alapján történő ökológiai állapotértékelés. Változások, tanulságok, gondok.

10:45–11:15 Borics Gábor: A fitoplankton alapján történő ökológiai állapotértékelés

11:15–11:35 Kávészünet

11:35–12:05 Balázs D. Oszkár: A Tisza-forrásvidékről származó Rhodophyta fajok

12:05–12:35 Görgényi Judit: A fitoplankton funkcionális csoportjainak hatása a fajtelítődési görbék alakjára egy eutróf állóvíz esetén

12:35–13:15 Ebédszünet

13:15–13:45 Bolgovics Ágnes: Mely tényezők határozzák meg a Sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét?

13:45–14:15 Nagy-László Zsolt: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tiszában és mellékfolyóiban

14:15–16:00 Szakmai konzultáció

Fogalmam sincs mi ez

Az Indexen találtam. Nem tudom mi ez, de akár a tudományos cikkírás és információgyűjtés képi megjelenítésének is elmegy. Bár az indexen jobban nézett ki mint itt :-), ott nem volt zöld :-). De így talán a blog szellemiségéhez jobban illik...

Év vadvirága - javaslatok november 25-ig

Még lehet javaslatokat tenni a 2016-os Év vadvirágára 2015. november 25-ig. A legtöbbek által javasolt 3 növény közül lehet kiválasztani egy újabb körben, hogy melyik növényünk legyen 2016-ban az Év vadvirága. Eredményhirdetés 2016 januárjának elején. És a honlap itt.

MTA-IPBES rendezvény a World Science Forum nyitónapján

 

Az Intergovermental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services - IPBES igen jelentős magyar részvétellel dolgozik a biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatásokkal összefüggő intézkedések és nemzetközi felmérések kormányközi szinten zajló koordinációjával. A IPBES regionális szintű szakértői jelentés készítésére egy korábbi bejegyzésben utaltam. Most egy közeljövőben tartandó rendezvényre hívnám fel a figyelmet.

Improving Harmony between People and Nature through Linking Science and Policy

MTA/IPBES nyilvános rendezvény a World Science Forum (www.sciforum.hu) nyitónapján
 

Időpont: 2015. november 4. (szerda) 14:00–17:00
Helyszín: MTA Könyvtár konferencia terem, Budapest, Arany J. u. 1.
(MTA székház épület tömbje a Széchenyi téren, de a bejárat az Arany J. utca felől)

Welcome:
Ferenc Friedler (vice president, National Research, Development and Innovation Office, Hungary)
 

Part A.
 

IPBES in the Sustainable Development Agenda:

Keynotes by Thomas Koetz (IPBES Secretariat) and Ivar Baste (IPBES Bureau) followed by a panel discussion with the two speakers and Jacqueline McGlade (UNEP chief scientist).

Part B.
 

IPBES Work Programme Highlights:

Keynotes by Markus Fischer (co-chair for IPBES Europe and Central Asia Regional Assessment) and György Pataki (IPBES MEP member and co-chair of the IPBES expert group on values and valuation) followed by a panel discussion with Zsolt Molnár (IPBES Indigenous and Local Knowledge Task Force) and András Attila Takács (EU Mapping and Assessment of Ecosystems and their Services working group).

The event will be hosted and facilitated by András Báldi (director, Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences), and is supported by the Section of Biological Sciences, Hungarian Academy of Sciences.
 

http://www.sciforum.hu/programme/programme/index.html#eventlist-2015-11-04

Minden érdeklődőt szeretettel várnak, azonban kérik, hogy előzetesen regisztráljonak, úgy, hogy elküldik a nevüket az ipbes@okologia.mta.hu e-mail címre.

Interjú az Élet és Tudományban

Az Élet és tudomány rendszeresen közöl interjúkat Magyarországon ismert vagy elismert kutatók megkérdezésével. A múlt héten az a megtiszteltetés ért, hogy az Élet és Tudomány a hét kutatójává választott. A 41. számban (címlap balra) olvasható a velem készült interjú, melyben beszélek az eddigi kutatásaimról, gyepesítésről és legeltetésről. Nagyon köszönöm Bajomi Bálintnak az interjú elkészítését és az ÉT szerkesztőségének a megjelentetését. Az interjú megtalálható scannelt formában az alábbiakban.

 

Kazamatát a népnek

 

Nem annyira szakmai, de annál specifikusabb megjegyzés / bejegyzés, de nagyon kikívánkozott belőlem ez a poszt. Aktualitását az adja, hogy ismét kaptam 4 üveggel (pontosabban pet palackkal) a Kazamata nevű kézműves sörből. És azt kell, hogy mondjam, hogy nálam - továbbra is - ez a Nr. 1 - legalábbis a hazai kézműves sörök tekintetében (természetesen azok közül amit kóstoltam - persze van egy pár ilyen :-)). Részletesebb és szakmaibb blogbejegyzés itt. Azt kell, hogy mondjam, hogy a blogíróval teljesen egyet tudok érteni, ami ezt a remekművet illeti.

Új cikk szőlősorköz takarónövényzetről

Új cikkünk jelent meg Miglécz Tamás elsőszerzőségével a Scientia Horticulturae című szakfolyóiratban, mely cikk az ÖMKi-vel közösen végzett szőlősorköz takarónövényzetes vizsgálatainkból készült. A kutatás során három eltérő összetételű magkeveréket teszteltünk on-farm körülmények között. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény megtalálható a honlapomon, illetve letölthető a folyóirat honlapjáról is.

Establishment of three cover crop mixtures in vineyards

Miglécz T., Valkó O., Török P., Deák B., Kelemen A., Donkó Á., Drexler D., Tóthmérész B.

Developing sustainable farming practices to support ecosystem functions and services are key issues of agro-ecology and conservation biology. In organic wine production, preserving soil fertility and weed control are essential tasks, because the use of synthetically processed herbicides, pesticides and fertilizersis strongly limited. Thus, it is vital to propose and test alternative techniques to link issues of weed control, preservation of soil fertility and the improvement and conservation of agro-biodiversity. To fulfil these issues, the use of species-rich cover crops became increasingly integrated into organic wine production.We evaluated the establishment of three vineyard cover crop seed mixtures sown in the vineyards of the Tokaj region, East-Hungary to answer the following questions: (i) which sown species were successfully established during the first year after sowing? (ii) Which sown species established successfully even during the second year? (iii) How effective were the sown cover crop seed mixtures in weed control? We evaluated three types of species-rich seed mixtures: Biocont-ECOWIN, Grass-medical forb and Legume seed mixtures. Percentage cover of vascular plant species was recorded in the inter-rows in five 1 × 1 m permanent plots in late June, 2012 and 2013. All sown species established within the study period.During the first year mostly short-lived species established successfully from the sown seed mixtures. During the second year Lotus corniculatus, Medicago lupulina, Plantago lanceolata, Trifolium repens and Trifolium pratense established the most successfully, and had high cover scores at most sites out of the sown species. A significant weed suppression was detected for all sown mixtures (Biocont-ECOWIN seed mixture: at two sites; Grass-medical forb seed mixture: at every site; Legume seed mixture: at two sites).The magnitude of weed suppression varied with the sown seed mixture. During the first year Biocont-ECOWIN seed mixture was the most successful in weed suppression. During the second year the cover of weeds was suppressed most effectively by Grass-medical forb and Legume seed mixtures. Our findings suggest that high diversity seed mixtures are suitable to establish permanent cover crops, which enables to use them successfully at sites with different abiotic conditions.

Egy kelet-közép európai ország konzervációs kutatási prioritásai

 

Megjelent Mihók Barbara elsőszerzőségével új cikkünk a Journal for Nature Conservation című tudományos folyóiratban. A cikk szorosan kapcsolódik egy korábbi bejegyzésemben bemutatott, a " hazai természetvédelem 50 legfontosabb kérdése" szimpóziumhoz. A cikk letölthető a honlapomról illetve megtalálható a folyóirat honlapján is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikkhez tematikájában szorosan kapcsolódik egy másik cikk, amely a Természetvédelmi Közlemények hasábjain jelent meg a közelmúltban. Ez utóbbi cikk is letölthető a honlapomon ezen a linken keresztül.

Bridging the research-practice gap: conservation research priorities in a Central and Eastern European country

Barbara Mihók; Eszter Kovács; Bálint Balázs; György Pataki; András Ambrus; Dénes Bartha; Zoltán Czirák; Sándor Csányi; Péter Csépányi; Mónika Csőszi; György Dudás; Csaba Egri; Tibor Erős; Szilvia Gőri; Gergő Halmos; Annamária Kopek; Katalin Margóczi; Gábor Miklay; László Milon; László Podmaniczky; János Sárvári; András Schmidt; Katalin Sipos; Viktória Siposs; Tibor Standovár; Csaba Szigetvári; László Szemethy; Balázs Tóth; László Tóth; Péter Tóth; Katalin Török; Péter Török; Csaba Vadász; Ildikó Varga; William J. Sutherland; András Báldi

Abstract: Halting biodiversity loss is a critical aim for the forthcoming but is hindered by the gap between research and practice. Bridging this gap is a significant challenge in the Central and Eastern Europe countries, where, compared to Western European countries, biodiversity is higher but the research budget is lower. Approaches to address bridging this gap include participatory research prioritizing exercises. These demand-driven collaborative ranking processes have proven to be a useful tool in providing a research agenda derived from a review of critical challenges based on stakeholder engagement. However, for research agendas to be effectively realized, they are best developed and implemented at the operative level of research financing and implementation. This paper shows the process and the outcome of an exercise conducted in Hungary aiming to compile the most important conservation research questions at the country-level and outlines a set of further measures and tools required for dissemination and advocacy for the research agenda. During the process 792 research questions were collated from conservation practitioners and natural resource managers based on interviews and via an online questionnaire; the final 50 most important questions were identified by practitioners and policy makers during an expert workshop. Questions are embedded in global and EU biodiversity targets and imply a pragmatic approach with the aim of identifying research that supports policy- and decision-making regarding habitat management, land-use and regional development, while also focussing on conflicting issues. The outcome of the process includes the potential for lobbying, therefore post-publication activities and dissemination strategies are outlined as an integrated part of the exercise.

Aradi bitófák kérdése

A mai gyásznap aktualitásának kapcsán egy a témához kapcsolódó botanikai cikk jutott eszembe. Ebből megtudhatjuk, hogy a tudományos botanika miként segítette a vértanúk sírjának feltárását. A citációt tudom ide másolni, ami alapján a cikk megtalálható a Botanikai Közleményekben. 

Hollendonner F .: Az aradi vértanúk bitófáinak xylotomiai vizsgálata. Botanikai Közlemények 1932. évi XXIX. kötetének 5–6. füzete. 151–152. o.

Addig is olvasnivalónak tudom javasolni a téma iránt érdeklődőknek az alábbi cikket, mely ingyenesen hozzáférhető a teljes kötetben:

Tóth Zsolt: Az aradi vértanúk sírjainak kutatása és feltárása. Hadtörténeti Közlemények 126: 187-204.

Békés emlékezést!

A 131 éves ifjoncok a National Geographic-ban

Fényképpel illusztrált hír jelent meg a National Geographicban az egyik legfrissebb cikkünkről, amely a Preslia című folyóiratban szabadon letölthető. A cikkben arról számoltunk be, hogy sikerült a világon a 9. legöregebb rekordként, csíraképes magokat kimutatni a tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) 131 éves herbáriumi példányai esetében. Erről megjelent ismertetés az alábbiakban látható (a folyóiratban pedig olvasható :-)).

Utcát neveznek el az általános iskolai tanárról

Örömmel láttam azt a híradást, melyben tudatták, hogy szülővárosomban, Körmenden utcát neveznek el egykori általános iskolai tanáromról, Szinetár Miklósról. Miklós bácsi nagyon sokat tett azért, hogy az általános iskolai tanulók biológia ismerete gyarapodjon és elültette bennük a természet szeretetét és tiszteletét.  Nagyon sokat tanultam tőle és az első olyan tanárom volt, aki elindított a pályámon. Idén lenne 84 éves. A róla írt nekrológot itt találhatjuk. Részleteket az utca elnevezéséről pedig itt.

Sikeres IPBES First Author meeting Svájcban

Engelbergben (Svájc) rendezték meg 2015. augusztus 30-szeptember 4 között az IPBES Regional Assessment of Biodiversity and Ecosystem Services Europe and Central Asia első vezető-szerzői találkozót. 

Markus Fischer köszönti a résztvevőket (Forrás IPBES Twitter oldala)

A résztvevő szerzők csoportfotója (Forrás IPBES Twitter oldala)

A találkozón a résztvevők egyeztettek az Európai és Közép-Ázsiai régióra vonatkozó értékelő jelentés főbb fejezeteiről illetve ezek tartalmi és formai követelményeiről. A talákozón a Biodiverzitás Kutatócsoportból vezető szerzőként (Lead Author) Török Péter vett részt. További információk az IPBES-ről és az értékelő jelentésekről a szervezet honlapján találhatóak.

Új cikk a Természetvédelmi Közleményekben

 

Megjelent Miglécz Tamás elsőszerzőségével legújabb közleményünk a Természetvédelmi Közlemények 21-ik kötetében. A cikk a szőlősorköz takarónövényzettel és magkeverékekkel kapcsolatos legújabb eredményeinket tartalmazza és letölthető a honlapomról vagy a folyóirat honlapjáról. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeveré-kekkel kapcsolatos tapasztalatok

Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra és Tóthmérész Béla

Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.

Megjelent a Természetvédelmi Közlemények 21. kötete Bereczki Krisztina és Török Péter szerkesztésében. A kötet a 2014-es Természetvédelmi Biológiai Konferencián bemutatott előadások és poszterek egy részéből készült cikkeket tartalmazza. A kötet cikkei szabadon letölthetőek a folyóirat honlapján.

SER 2015 Manchester

 

2015. augusztus 23-25 között rendezték meg a restaurációs ökológiai világszervezet, a Society for Ecological Restoration kétévente esedékes konferenciáját Manchesterben a Manchester Metropolitan University szervezésében. A konferencia mottója ebben az évben "Towards Resilient Ecosystems: Restoring the Urban, the Rural and the Wild" volt. A konferencia a restaurációs ökológiával foglalkozó kutatók legnagyobb nemzetközi konferenciája, melyen ezúttal 64 ország közel 800 kutatója jelentett be prezentációt illetve vett részt. A SER jelenleg több mint 70 ország közel 2500 kutatóját illetve restaurációs ökológiában dolgozó szakemberét tömöríti, így a restaurációs ökológiai kutatás és tájékoztatás nemzetközi zászlóshajójának tekinthető. A konferencián megismerhettük a brit vendégszeretet mélyebb aspektusait és érdekes ismeretterjesztő és felvilágosító plenáris előadásokat hallgathattunk meg a világ szépségéről valamint az ember-természet harmóniájának restaurációs ökológiai szempontú elérésének megteremtésére irányuló kísérletekről.

John Rodwell plenáris előadása a konferencián

A konferencián az alábbi prezentációval vettem részt: 

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Managing for composition or species diversity? – Pastoral and year-round grazing systems in alkali grasslands

A konferencia részletes programja megtalálható itt.

Az összefoglalók itt találhatóak.

Új cikk a Tuexenia-ban
 

Megjelent Lukács Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Floristisch-Soziologische Arbeitsgemeinschaft e.V. (FlorSoz) által gondozott Tuexenia című folyóiratban. A közlemény csapadékjárásban bekövetkező ingadozások hatását elemzi szikes gyepekben egy a vegetációtudományban újnak számító önszerveződő térkép (SOM) módszer segítségével. A cikk letölthető a honlapomról és a folyóirathonlapjáról is. Az alábbiakban olvasható a közlemény összefoglalója

Rainfall fluctuations and vegetation patterns in alkali grasslands – using self-organizing maps to visualise vegetation dynamics

Lukács B.A., Török P., Kelemen A., Várbíró G., Radócz S., Miglécz T., Tóthmérész B. & Valkó O.

Knowledge about the drivers of vegetation dynamics in grasslands is fundamental to select appropriate management for conservation purposes. In this study, we provide a detailed analysis of vegetation dynamics in alkali grasslands, a priority habitat of the Natura 2000 network. We studied vegetation dynamics in five stands of four alkali grassland types in the Hortobágy National Park (eastern Hungary), between 2009 and 2011. We analysed the effect of fluctuations in precipitation on both the overall vegetation composition and on the cover of each species using Self Organizing Map neural networks (SOM). We found that SOM is a promising tool to reveal plant community dynamics. As we analysed species cover and overall vegetation composition separately, we were able to identify the species responsible for particular vegetation changes. Fluctuations in precipitation (a dry season, followed by a wet and an average season) caused quick shifts in plant species composition because of an increasing cover of halophyte forbs, probably because of salinisation. We observed a similar effect of stress from water logging in all studied grassland types. The species composition of Puccinellia grasslands was the most stable over the three years with varying precipitation. This was important as this grassland type contained many threatened halophyte species. Self-organising maps revealed small-scale vegetation changes and provided a detailed visualisation of short-term vegetation dynamics, thus we suggest that the application of this method is also promising to reveal community dynamics in more species-rich habitat types or landscapes.

Új cikk a herbáriumban tárolt magjainak túléléséről a Presliában

Megjelent Molnár V. Attila elsőszerzőségével készült cikkünk a Cseh Botanikai Társaság Preslia című folyóiratában, a tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) herbáriumban tárolt magjainak hosszú távú túléléséről. Vizsgálatainkban igazoltuk, hogy a faj képes 100 évet meghaladó csíraképességet felmutatni és vizsgálatunkban megfigyelt túlélés a 9. leghosszabb, amit gyűjteményben tárolt fajok esetében kimutattak. A cikk letölthető a honlapomról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage

Molnár V. A., Sonkoly J., Lovas-Kiss Á., Fekete R., Takács A., Somlyay L. & Török P.

Long-term seed viability is of crucial importance for short-lived species, since persistent seed banks can buffer the fluctuations in the establishment of plants from year to year. Temporarily flooded habitats are an unpredictable environment for plants, and for some species the only chance they have of surviving is the formation of persistent seed banks. Astragalus contortuplicatus is an annual species of periodically flooded habitats and is considered an endangered species in Hungary. Altogether 1993 seeds of this species were tested in a germination experiment: 1200 were freshly harvested and 793 were collected from herbarium specimens of various ages. Seed viability was tested using the germination method. The freshly harvested seeds were used for selecting the best out of seven frequently used dormancy-breaking methods for this species. The highest percentage of germination was recorded for the combined treatment of scarification and light. Thus, this method was used to test the viability of the seeds collected from herbarium specimens. The oldest seeds that germinated were 131 years old. Until now there are no records of seeds of herbaceous legumes germinating that are more than 100 years old. This record is the 9th oldest of all the literature records of viable seeds originating from biological collections. All the seeds that germinated developed into healthy, fertile plants, the seeds of which also readily germinated. Fitted linear regression showed a significant negative relationship between seed age and percentage germination. Based on this linear regression the calculated theoretical maximum viability is 309 years. Our results suggest that seeds of A. contortuplicatus stored in collections can be successfully used in this species’ reintroduction for conservation purpose, to areas in which the plants were collected.  

Tájrehabilitáció a bombázólőtéren

Az Élet és Tudomány augusztus 14-ei számában megjelent egy írás a Nádudvar közelében található bombázó lőtér tájrehabilitációjáról Dombi Margit tolláról. Az MTA Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársai is részt vesznek a beavatkozásokkal összefüggő gyepesítési beavatkozások tervezésében és monitoringjában. Ebben az írásban egy interjú betét is található, amelyben igyekeztem legjobb tudásom szerint válaszolni a gyepesítéssel kapcsolatos felvetésekre és kérdésekre.

Ezúton is szeretném megköszönni a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, hogy segítségükkel részt vehetünk ennek az európai szinten is egyedülálló rehabilitációs program nyomonkövetésében és Dombi Margitnak az interjút.

Új cikk a Biological Invasions-ben

 

Megjelent Fenesi Annamária elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Biological Invasions szakfolyóiratban. A cikk egy ültetéses kísérlet eredményeit elemezve a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) két őshonos fűfaj növekedésére gyakorolt hatását vizsgálja. A cikk letölthető a honlapomról vagy a folyóirat honlapján is megtalálható. Az absztrakt az alábbiakban olvasható.

Does disturbance enhance the competitive effect of the invasive Solidago canadensis on the  performance of two native grasses?

Fenesi A.,  Geréd J., Meiners S.J., Tóthmérész B., Török P.,  Ruprecht E.

The impact of invasive species on native plant communities can strongly depend on habitat disturbances. Thus, the joint study of invasion and disturbances are necessary to distinguish whether invasive species (1) are just ‘passengers’ of major environmental changes, (2) are the real cause (drivers) of native species decline, or (3) do disturbances and invasive species additively suppress native species (back-seat drivers). Therefore, we experimentally explored both the single and additive effect of competition by an invasive species and fire as disturbance on the performance of native species. We examined the responses of two native rhizomatous perennial grass species (Elymus repens and Brachypodium pinnatum) to competition with European invasive and American native Solidago canadensis. This was done under burned and unburned conditions, a novel disturbance type in this system. We found that competition with S. canadensis had a very strong negative effect on the performance of B. pinnatum irrespective of disturbance. In contrast, disturbance and competition had a cumulative negative influence on the performance of E. repens, with competition having greater effect than burning. Fire reduced the number of shoots of European S. canadensis individuals, but did not affect the frequently burned American populations. However, these differences did not translate into increased competitive ability of European populations compared with American ones. Thus, the competitive superiority of S. canadensis irrespective of continent of origin explained the performance loss in B. pinnatum (‘driver’ model); whereas reduced performance after burning of grass species and competitive superiority of the invasive species jointly decreased the performance of E. repens (‘back-seat driver’ model).

Ökológus kongresszus - tizedszer

A sorban a 10. Ökológus kongresszust rendezték meg Veszprémben 2015. augusztus 12-14. között a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszéke szervezésében, az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete szakmai támogatásával. A kongresszus a magyar ökológus társadalom legnagyobb, az ökológia tudományának legszélesebb spektrumát bemutató tudományos találkozója. A kongresszus küldetése volt, hogy áttekintést adjon az egyed feletti biológiai szerveződési szintek kutatásával foglalkozó tudományterületek legújabb eredményeiről, és hozzájáruljon a más tudományterületekkel és tudományágakkal való együttműködés szélesítéséhez.

A kongresszuson összesen 5 prezentációval (2 előadás és 3 poszter) vettem részt, melyek az alábbiak:

 

Deák Balázs , Tóthmérész Béla , Valkó Orsolya , Sudnik-Wójcikowska Barbara , Moysiyenko Ivan I., Bragina Tatyana M. , Apostolova Iva , Dembicz Iwona , Bykov Nikolai I., Török Péter: Kulturális emlékek és természetvédelem – Kunhalmok szerepe a sztyeppi élőhelyek és gyepi specialista fajok megőrzésében. (előadás)

Török Péter, T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória, Bácsi István, Borics Gábor, Tóthmérész Béla: Magyarázza-e a funkcionális diverzitás változása a biomassza és fajgazdagság kapcsolatát leíró egycsúcsú görbe kialakulását fitoplankton közösségekben? (előadás)

B-Béres Viktória, Lukács Áron, Török Péter, Kókai Zsuzsanna, Novák Zoltán, T-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, Bácsi István: Ökológiai csoportok szerepe alföldi kisvízfolyás kovaalgáinak kolonizációs vizsgálataiban – holisztikus szemléletű kombinált ökológiai csoportok használhatósága. (poszter)

Cseh Viktória, Körmöczi László, Zalatnai Márta, Erdős László, Ódor Péter, Tölgyesi Csaba, Torma Attila, Gallé Róbert, Török Péter, Kiss Péter János, Bátori Zoltán: Természetközeli növényzet szerveződése a Maros töltésein: tájtörténet, fajösszetétel és ökológiai adottságok. (poszter)

Tóth Katalin, Török Péter, Kelemen András, Simon Edina, Miglécz Tamás, Lukács Balázs, Radócz Szilvia, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya: A magbank szerepe a szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában és kialakításában. (poszter)

A konferencia részletes programja itt.

Az absztraktkötet itt.
Kongresszus honlapja és további információk itt.

Részvétel az IAVS 58. éves szimpóziumán Brno-ban

Kicsit megkésve ugyan de beszámolok az IAVS ez évi szimpóziumáról, melyet a Masaryk egyetem szervezésében rendeztek meg idén Csehországban, Brno-ban. A konferencián több mint 500 kutató mutatta be a vegetációtudomány majd minden területéről szóló előadásait. A konferencián közel 30 magyar kutató vett részt illetve mutatta be eredményeit. 

A konferencián összesen 4 előadással és 5 poszterrel vettünk részt, melyek az alábbiak voltak:

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I., Bragina T.M., Apostolova I., Bykov N., Dembicz I., Török P.: The role of cultural monuments in nature conservation: barrows as refugia for steppe vegetatio. (előadás)

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóthmérész B.: Effect of cattle grazing on grassland biodiversity along a moisture gradient in alkali landscapes. (előadás)

Tóthmérész B., Deák B., Radócz Sz., Kirmer A., Tischew S., Tóth K., Török P., Kelemen A.,  Miglécz T., Tóth E., Sonkoly J., Fekete R., Kapocsi I., Valkó O.: Large-scale grassland restoration: high diversity seeding and regional seed propagation in Hungary. (előadás)

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Szabó Sz., Szabó G., Tóthmérész B.: The role of micro-topographic heterogeneity in grassland recovery. (előadás)

Kelemen A., Valkó  O., Kröel-Dulay  Gy., Deák B., Török P., Tóth K., Miglécz T. & Tóthmérész  B.: Common milkweed (Asclepias syriaca) as a threat to the natural flora. (poszter)

Miglécz T., Donkó Á., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Török P., Drexler D. & Tóthmérész B.: Sowing species-rich cover crop seed mixtures at two wine regions of Hungary. (poszter villámelőadással)

Sonkoly J., Vojtkó  A. E., Tökölyi J., Török P., Sramkó G., Illyés Z., Molnár V. A.: Deceptive orchids compensate for their lower fruit-set by having more seeds in a fruit. (poszter)

Tóth E., Valkó  O., Deák B., Kelemen A., Tóthmérész B., Török P.: Year-round and pastoral grazing differently affect the vegetation composition of alkali grasslands: managing for composition or species diversity? (poszter)

Tóth K., Tóthmérész B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Radócz Sz., Simon E., Lukács B.A.,  Valkó O.: The role of seed banks in sustaining alkaline grassland biodiversity. (poszter)

Összesen 9 prezentációban voltam társszerző ezzel a "nemhivatalos" versenyben - ami a prezentációk szerzőségszámát illeti a dobogós harmadik helyet sikerült megszereznem Milan Chytry és Francesco de Bello mögött :-).

A konferencia honlapja itt.

A konferencia részletes programfüzete letölthető innen.

Az absztraktkötet letölthető innen.

A rövidítés szerelmeseinek

Néha előfordul, hogy egy folyóirat (egyezményesen) rövidítve kéri más folyóiratok nevét egy benyújtandó kézirat irodalomjegyzékben. Ehhez hasznos segítséget nyújthat mindenkinek az alábbi mindenki számára elérhető honlap. Valószínűleg nincs benne minden rövidítés, de talán kezdésnek segít.

Világ gyepjei egyesüljetek - Fontos gyepes cikk a Journal of Biogeography-ban

Egy kiváló cikk jelent meg a közelmúltban a J. of Biogeography hasábjain. A cikknek van azért egy nagy szépséghibája, tekintettel az, hogy nem vagyok benne társszerző :-). De a viccet félretéve szerintem gyepekkel foglalkozó szakemberek számára ez a tipológiai témájú cikk segítséget nyújt, hogy mit minek nevezzen és hova soroljon. A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról (open access). A cikk absztraktja az alábbiakban olvasható.

Distribution mapping of world grassland types

A.P. Dixon, D. Faber-Langendoen, C. Josse, J. Morrison, C.J. Loucks

Aim National and international policy frameworks, such as the European Union’s Renewable Energy Directive, increasingly seek to conserve and reference ‘highly biodiverse grasslands’. However, to date there is no systematic global characterization and distribution map for grassland types. To address this gap, we first propose a systematic definition of grassland. We then integrate International Vegetation Classification (IVC) grassland types with the map of Terrestrial Ecoregions of the World (TEOW).

Location Global.

Methods We developed a broad definition of grassland as a distinct biotic and ecological unit, noting its similarity to savanna and distinguishing it from woodland and wetland. A grassland is defined as a non-wetland type with at least 10% vegetation cover, dominated or co-dominated by graminoid and forb growth forms, and where the trees form a single-layer canopy with either less than 10% cover and 5 m height (temperate) or less than 40% cover and 8 m height (tropical). We used the IVC division level to classify grasslands into major regional types. We developed an ecologically meaningful spatial catalogue of IVC grassland types by listing IVC grassland formations and divisions where grassland currently occupies, or historically occupied, at least 10% of an ecoregion in the TEOW framework.

Results We created a global biogeographical characterization of the Earth’s grassland types, describing approximately 75% of IVC grassland divisions with ecoregions. We mapped 49 IVC grassland divisions. Sixteen additional IVC grassland divisions are absent from the map because of the fine-scale distribution of these grassland types. 

Main conclusions The framework provided by our geographical mapping effort provides a systematic overview of grasslands and sets the stage for more detailed classification and mapping at finer scales. Each regional grassland type can be characterized in terms of its range of biodiversity, thereby assisting in future policy initiatives.

Új cikk a közértben (ABC)

 

Megjelent Kókai Zsuzsanna elsőszerzőségével gyepekhez meglehetősen érintőlegesen kapcsolódó cikkünk az Acta Botanica Croatica (ABC) hasábjain. Meglehetősen érdekes fejleményként éltem meg, hogy a google scholar előbb megtalálta a cikket a neten, mint ahogy az elérhetővé vállt volna a folyóirat honlapján. A cikk elérhető a honlapomon, és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 

 

 

Halophilic diatom taxa are sensitive indicators of even short term changes in lowland lotic systems

ZSUZSANNA KÓKAI, ISTVÁN BÁCSI, PÉTER TÖRÖK, KRISZTINA BUCZKÓ, ENIKŐ T-KRASZNAI, CSABA BALOGH, BÉLA TÓTHMÉRÉSZ, VIKTÓRIA B-BÉRES

 

The occurrence and spread of halophilic diatom taxa in freshwater lotic ecosystems are influenced both by natural processes and anthropogenic pollution. Diatom assemblages were regularly monitored in lowland lotic systems in Hungary (Central Europe) during the unusually dry year of 2012. Highly pronounced changes in diatom composition were observed from spring to autumn. Halophilic taxa (especially Nitzschia sensu lato species) appeared in the dry autumn. In addition, the total relative abundances of halophilic species also increased up to autumn. Abundance of Nitzschia cf. lorenziana and Nitzschia tryblionella showed a positive correlation with chloride and phosphate concentration, while that of other taxa like Tryblionella apiculata or Tryblionella calida showed a positive correlation with the concentration of nitrate. Our findings clearly demonstrated that these halophilic and mesohalophilic diatom taxa were sensitive indicators of even short-term changes in lowland lotic ecosystems, such as the increasing salt concentration from spring to autumn caused by the lack of rainfall and/or environmental loads.

Nyilvános az új 2014-es impakt faktor lista

Nyilvánosak a folyóiratok 2014-es impakt faktorai (IF). A mérőszámot alapvetően a lapok teljesítményének (hatásának illetve elismertségének) a mérésére szokták használni és a mérőszámot Eugene Garfield, az ISI (Institute of Scientific Information) megalapítója vezette be. Kiszámítása úgy történik, hogy az adott év impakt faktora = a folyóratban a megelőző két évben megjelent cikkekre kapott hivatkozások száma elosztva a folyóiratban az adott két évben megjelent cikkek számával. Lényegében a cikkenkénti átlagos hivatkozásszámot jelenti, tudva azt, hogy a szerkesztői cikkek például nem számítanak bele a cikkszámba, de a benne található pl. önhivatkozások beleszámítanak az impakt faktor számításába. Az IF-t eredeti céljától eltérően használják például kutatók minősítésére is, annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot számos kritika érte. A hazai egyetemeken a PhD-fokozat megszerzését egyre inkább 2-3 IF-ral rendelkező folyóiratban (azaz nemzetközileg látható folyóiratokban) megjelent cikkhez kötik, a különböző kutatási pályázatok (például OTKA) elbírálásánál vagy a MTA doktora fokozat odaítélésénél is fontos szerepet játszik a pályázó kumulatív impakt faktora. A hivatalos lista megtalálható ezen a címen (bár valószínűleg csak egyetemi illetve intézeti címről böngészhető szabadon). Kellemes böngészést a hétvégére :-)!

Új növényrendszertani témájú könyv

Megjelent Podani János " A növények evolúciója és osztályozása" című könyve. A kiadói impresszum az alábbiakban olvasható: 

Az élő szervezetek leginkább természetes osztályozása a leszármazáson alapszik. A molekuláris filogenetika módszereinek köszönhetően mai tudásunk már elegendő ahhoz, hogy a korábbi rendszereket teljes egészében evolúciós alapokra helyezzük. Ennek megfelelően a szerző jelentős újításokat vezet be a könyv előző kiadásához képest. Növénynek tekint minden fotoszintetikus szervezetet, melynek plasztisza elsődleges endoszimbiózis eredménye, vagyis közvetlen cianobaktérium eredetű. Ennek a feltételnek a kékeszöld moszatok, a vörösmoszatok és a zöld növények felelnek meg. A másik lényeges változás, hogy szakít a hagyományos taxonómiai rangokkal, mert használatuk nem egyeztethető össze az evolúcióval. A családokat, rendeket, osztályokat és hasonló kategóriákat kládok váltják fel, amelyek természetes egymásba ágyazottsága szinte magától adja meg a taxonómiai hierarchiát. A növények főbb kládjainak jellemzését hasznosan egészíti ki a CD melléklet sok ezer növényfotója.

További részletek:

http://ramet.elte.hu/~podani/books.html

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/119

In memoriam Horánszky András

Prof. Borhidi Attila búcsúztató szavai a Greenfo-n.

Kelemen András - Környezetvédelmi Tudományos Pályadíj

Az elismerést 2010-ben alapította az MTA. A hagyatékának egy részét a Magyar Tudományos Akadémiának felajánló dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően létrehozott elismerést minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A díjjal egyszeri, bruttó 200 ezer forinttal járó jutalom jár. A pályázattal elnyerhető pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel segítse elő a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását.

Idén az egyik díjazott kollégám és korábbi tanítványom, Dr. Kelemen András volt. Az MTA közleménye szerint: Az élő környezettudomány (botanika) témakörben Kelemen András, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa  „A produktivitás és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők: növényi stratégiák és avarhatás szikes és löszgyepekben" című pályamunkájáért kapta a díjat. A tanulmány első szerzős publikációként a Journal of Vegetation Science színvonalas nemzetközi folyóiratban jelent meg. Hazánkban elsőként vizsgálja a fajgazdagság és a különböző növényi stratégiák sikerességének változását széles produktivitási gradiens mentén. A pályamű témája a produktivitás-fajgazdagság kapcsolatok elemzése szikes és löszgyepek alkotta mozaikos tájban. A cikk haranggörbével leírható összefüggést mutat ki a produktivitás és a fajgazdagság között, amelynek legfőbb oka a gyepterületeken jelen lévő eltérő avarmennyiségekben keresendő. A tanulmány eredményei jól hasznosíthatóak a gyakorlati természetvédelemben, és hozzájárulnak a gyepek stabilitását meghatározó komplex mechanizmusok megértéséhez. A pályadíjhoz teljes szívemből gratulálok és további sikereket kívánok!

A pályázattal összefüggő cikk letölthető innen és a további díjazottak megtalálhatóak az MTA hivatalos közleményében.

A 12. EDGM - European Dry Grassland Meeting - Mainzban

Ez évben 2015. május 22-27 között Mainzban (Németország) rendezték meg a 12. European Dry Grassland Meeting-et, az európai szárazgyepekkel foglakozó kutatók egyik legnagyobb seregszemléjét. 

 

A német jégtörés: Weck, Worscht und Woi - (Welcome party, Török Péter, Deák Balázs és Wanja Mathar)

A konferencia fő témamegjelölése: "From Population Biology to Community Ecology" igen széles teret biztosított a gyepcönológiával, gyepek ökológiájával foglalkozó kutatók számára, eredményeik bemutatására. A konferencián 15 ország több mint 60 kutatója mutatta be eredményeit. A konferencia részletes programja megtalálható a konferencia honlapján.

Mainz közelében fekvő kiemelt jelentőségű homokterület

A konferencián 2 plenáris előadást hallgathattak meg a résztvevők. A konferencia egyik plenáris előadását Joachim W. Kadereit tartotta a Közép-Rajna völgyben előforduló alpesi-szubalpesi növényfajok elterjedés-biológiájából, míg a másik plenáris előadásban Martin Diekmann, az IAVS jelenlegi vezetője a meszes szárazgyepek vegetációjának hosszú távú többnyire negatív változásairól illetve ezek lehetséges okairól beszélt közösségi és populációökológiai megközelítésben. 

Kicsit megfáradva a korai keléstől és a konferenciától a Rajna parton

A plenáris előadások mellett további 22 előadás hangzott el és több mint 40 posztert tekinthettek meg a résztvevők. A konferencián összesen 5 prezentációval vettem részt. Ezek a következőek voltak:

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Dembicz I., Török P. (2015): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. (előadás).

Valkó O., Deák B., Tóthmérész B., Török P., Konyhás S., Végvári Zs. (2015): Wildfires as drivers of lekking distribution of Great Bustard (Otis tarda) - Implications for nature conservation. (előadás).

Tóth K., Török P., Tóthmérész B., Kelemen A., Miglécz T., Simon E., Lukács B.A., Valkó O. (2015): The role of seed banks in sustaining alkali grassland vegetation. (előadás).

Miglécz T., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Török P., Donkó Á., Drexler D., Tóthmérész B. (2015): Sowing dry grassland species by cover crop seed mixtures in Hungarian vineyards. (előadás).

    

Albert Á.-J., Kelemen A., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Csecserits A., Rédei T., Tóthmérész B., Török P. (2015): Influence of successional age and soil parameters on functional species groups in recovering sandy old-fields. (poszter).

A konferencián került sor az IAVS-EDGG éves közgyűlésére is. A közgyűlésen bemutatkozott az EDGG régi-új vezetősége is. A 2015-2017-es ciklusra összesen 10 jelölés érkezett, a jelöltek közül 8 jelöltet magas aránnyal választott meg elektronikus szavazás útján a közgyűlést megeglőző 1.5 hónapban 63 országból mintegy 1048 főt számláló tagság. 

Az új vezetőség összetétele a következő: Didem Ambarli (TR), Idoia Biurrun (ES), Jürgen Dengler (D), Monika Janišová (SK), Anna Kuzemko (UA), Török Péter (HU), Steve Venn (FI), és Mike Vrahnakis (GR). A közgyűlésen ismertetésre kerültek a vezetőség újraelosztott posztjai is - ennek felsorolása hosszadalmas lenne de megtekinthető a közeljövőben a szervezet honlapján. A konferencia közgyűlésén felmerült egyrészt a szervezet névváltoztatásának kérdése (a szervezet alapvetően európai szervezetként alakult, de jelenleg nyitni akar ázsiai és észak-afrikai országok és tagok irányába is), a szervezet által felölelt témakörök bővítése (elsősorban a száraz gyepeken túlmenően a mezofil és nedves gyepek irányába történő témabővítés), illetve ezzel összhangban a konferencia nevének megváltoztatása is. A közgyűlés végén kiosztásra kerültek a fiatal kutatói díjak is. Két kategóriában (előadás és poszter) kerültek kiosztásra első és második helyezések a 35 év alatti fiatal kutatók számára. A díjazottak a következőek voltak:

Az előadás kategórában első helyezést Eleonora Giarizzo nyerte el a "Causes and outcomes of change in species composition of the Apennine semi-natural grasslands in the last fifty years" c. előadásával.

A második helyezést Lisa Thill kapta a "Compensating extinction by reintroducing Scorzonera purpurea into steppe grasslands of Central Germany" c. előadásával. 

A poszter kategóriában Nagy D. Dávid bizonyult a legjobbnak a "The effect of fragment size and isolation on ground-dwelling arthropod assemblages in dry sandy grassland fragments" c. poszterével. 

Míg a második helyezést Jiangshuang Wu nyerte el az "Effects of grazing exclusion on above- vs. below-ground biomass allocation in three zonal alpine grassland types on the Northern Tibetan Plateau" c. poszterével.

 

Nagy D. Dávid bemutatja poszterét

A konferencia előadóüléseit egy bemutató kirándulás zárta a Mainz-i botanikus kertben majd a konferencia utolsó két napján terepi szemináriumokon vettünk részt melynek során bemutatták a konferencia helyszín közelében található kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű homoki gyepterületeket és a Rajna völgy két oldalában meghúzódó szubmediterrán karakterű sziklagyepeket és lejtősztyepp réteket is.

A botanikus kert - meglepő módon - a szubmediterrán gyomflórában jártasabbak számára is tartogatott meglepetéseket (no nem a pipacs volt az érdekes), hanem a gabonavetésben megbúvó Legousia speculum-veneris, a Lolium temulentum, Myagrum perfoliatum, Vaccaria pyramidata, Scandix pecten-veneris, Androsace maxima, Caucalis platycarpos, Turgenia latifolia stb. - legközelebb viszek fényképezőgépet :-)) - a fotókért köszönet Miglécz Tamásnak!

 

Nemzeti Kiválóság Díj 

 

A TÁMOP-4.2.4.A/2 Nemzeti Kiválóság a Konvergencia Régióban Program kiemelt projekt Nemzeti Kiválóság Napját 2015. május 21-én tartották Siófokon, a Szent Miklós rendezvényhajón. Az eseményen átadásra került a Nemzeti Kiválóság Díj, amelyet a Magyary Zoltán Kuratórium azon ösztöndíjas kutatóknak ítélt oda, akik a szakértői bizottságok megítélése szerint saját területükön maradandót, egyedit, a többi kiválóságnál is magasabb tudományos-szakmai értékkel rendelkezőt alkottak. A több mint 1700 Nemzeti Kiválóság Ösztöndíjban részesült támogatott közül Tóth Katalin, Dr. Török-Krasznai Enikő és Dr. Török Péter is a Nemzeti Kiválóság Díj 103 nyertese közé tartozott. Minden díjazott nevében köszönöm, hogy a program támogatásra érdemesnek tartott bennünket. Link az DE kiválóságaihoz itt.

Nagy sikerű restaurációs ökológiai miniszimpózium Hortobágyon

A Debreceni Egyetem Ökológia Tanszéke 2015. április 8-10. között igen sikeres nemzetközi mini-szimpóziumot szervezett "Large-scale grassland restoration: high diversity seeding and knowledge transfer of regional seed propagation" címmel. A Debreceni Egyetem Ökológia Tanszékének együttműködő partnerei voltak: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, MTA DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai Munkabizottsága és Biodiverzitás Munkabizottsága, Zsálya Környezet- és Természetvédelmi Egyesület és az Anhalt University of Applied Sciences. A szimpózium résztvevői összesen 10 előadás formájában megismerkedhettek a DBU támogatásával megvalósult "ProSeed – Large-scale grassland restoration: the use of establishment windows and high diversity seeding by the knowledge transfer of regional seed propagation to Hungary" című német-magyar kétoldalú kutatási és természetvédelmi projekt eredményeiről, értesülhettek a hazai és nemzetközi szinten zajló restaurációs ökológiai beavatkozásokról, valamint ebben a tárgykörben lehetőségük nyílott a kötetlen formában zajló tapasztalatcserére is. Az érdeklődők a miniszimpózium előadásait illetve néhány a szimpóziumon készült fotót megtekinthetik a rendezvény honlapján.

Új cikkünk a vizes élőhelyek kezeléséről

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Complexity szakfolyóiratban. Bár a cikk csak érintőlegesen gyep (végül is a nád is egy nagy fű :-)), viszont a mondanivalója mindenképpen érdekes - hiszen a gyepekkel szemben itt látható, hogy egyes vizes élőhelyeken pont a rendszeres kezelés az ami a élőhelyi heterogenitást és a biodiverzitást csökkenti. A cikknél már csak a megjelenés körülményei érdekesebbek (de ez titok :-)) - és legfőképp a sebessége. A cikk letölthető a honlapomról, vagy a folyóirat honlapjáról. Az absztrakt pedig az alábbiakban olvasható.

Reed cut, habitat diversity and productivity in wetlands

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B.

There is a conflict between nature conservation and thatching industry regarding the management of
reedbeds. On one hand, reedbeds are of an economical importance by providing thatching material, on the other hand, they harbour several endangered species. Reedbeds are typically managed by winter cutting, but its impacts on biodiversity are poorly understood. Our aim was to study the effects of winter cutting on the habitat diversity and structural heterogeneity of wetlands in a lowland alkali landscape (East-Hungary). We tested the following hypotheses: (i) Both diversity of plant species and habitat diversity are lower in winter cut wetlands compared to unmanaged stands. (ii) The distribution of biomass (green biomass, litter and standing dead biomass) is more homogeneous in winter cut wetlands compared to unmanaged ones. We found that winter cutting decreased habitat diversity and structural heterogeneity at multiple scales. Number of plant species and all measures of habitat diversity (number of patches, vegetation types and the length of vegetation margins) had lower scores in cut wetlands than in unmanaged ones. We found that unmanaged wetlands harboured high amount of accumulated biomass and they also maintained high habitat diversity likely due to the heterogeneous distribution of the biomass. In unmanaged wetlands, biomass accumulation did not decrease habitat diversity and also contributed to a higher structural heterogeneity. In cut wetlands, expansion of reed was an important driver of the decrease in habitat diversity and structural heterogeneity. Reed expansion likely overrode fine-scale edaphic conditions (hydrology and salinity) in shaping vegetation patterns; thus we suggest to avoid intensive winter cutting.

A DE Ökológiai Tanszék és a Anhalt University of Applied Sciences közös DBU pályázatának zárórendezvényére 2015. április 9. (csütörtök) 13.00 órától kerül sor Large-scale grassland restoration: high diversity seeding and knowledge transfer of regional seed propagation to Hungary workshop címmel.  

A rendezvény a Debreceni Egyetem Ökológia Tanszék, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, és az MTA DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai Munkabizottsága és Biodiverzitás Munkabizottsága szervezésében valósul meg.

Helyszín:

Hortobágy/ Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontja

(4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.)

A részletes program itt olvasható.