Nyugat-Ausztrália egyik gyöngyszeme - a Kwongan

Szerencsére az ember élete tele van fordulatokkal és ha valaki szereti a munkáját akkor nem is nagyon kell unatkoznia. Úgy alakult az életem, hogy 2014 nyarán az IAVS akkor Perthben (Nyugat-Ausztrália) rendezett konferenciáján sikerült részt vennem és ennek keretében lehetőségem nyílt, hogy magas szintű szakmai vezetés mellett közel két héten keresztül betekintést nyertem Nyugat-Ausztrália növényvilágába. Miután hazatértem ígéretet tettem a blog olvasóinak, hogy adok némi betekintést ez irányú tapasztalataimba. Erre mostanáig egyéb elfoglaltságaim miatt nem került sor. Remélem az elkövetkezendő bejegyzésben ezt némileg orvosolni tudom. Ígértem szerint legelőször a Kwongan vegetációt mutatom be számos fotóval illusztrálva az ott előforduló fajok egy kicsiny töredékét.

A Kwongan Nyugat-Ausztrália tengerparti régiójához közel fekvő, homok alapkőzeten kialakult fenyér (heathland) vegetációja, melyet túlnyomóan rövidéletű (ephemer) lágyszárúak, hagymás gumós fajok illetve fa magasságot csak ritkán elérő cserjék és törpecserjék alkotta szúrós bozótvegetáció jellemez. Maga az elnevezés az őslakosok "homoksíkság" szavából ered. Korábban Dél-Nyugat Ausztrália közel 30%-át borította ez a tűzhöz alkalmazkodott (tűzadaptált) közösség (mely nagyobb kiterjedés mint Nagy-Britannia területe), azonban a cserjeirtások, nem megfelelő égetési frekvencia illetve egyes vírusfertőzések következtében jelentősen visszaszorult és mára kevés, igen fajgazdag állománya maradt meg. 

 

A vegetációt több ezer - köztük számos ritka vagy endemikus - faj alkotja, melyek főként a Proteaceae (Banksia, Hakea), a Myrtaceae (Eucalyptus, Verticordia) családokból kerülnek ki. Igen színpompás talajlakó orhideák valamint pillangós fajok is megtalálhatóak ebben a vegetációtípusban. A Nyugat-Ausztráliai flórarégió több mint 8000 fajt számláló gazdagságából a fajok közel 70%-a a Kwongan valamely típusához köthető.

A növényzet uralkodó fásszárúi a Proteacea családba tartozó, főként Banksia alakkört alkotó fajok. Többnyire a vegetáció egészéhez képes magas termetűek (lásd a fenti fotó bal oldalán lévő "fát"). A Banksiákra nagyon jellemző a határozóbélyegként is szolgáló fásodott, tobozra hasonlító terméságazat, mely nagyon kemény és gyakran csak nagyobb tüzek hatására nyílik fel. Magjaik táplálékul szolgálnak nagy termetű papagájféléknek, amik erős csőrükkel képesek ezeket a szinte betonkemény tobozokat felnyitni. A Hackea illetve Dryandra nemzetségek fajai általában kisebb termetűek, nagyon forma és alakgazdag csoportot alkotnak.

Hackea trifurcata

 Banksia menziesii

 Banksia sphaerocarpa

Dryandra (Banksia) sessilis

 Banksia attenuata

A kisebb termetű cserjék, törpecserjék és lágyszárúak esetében még a fontosabb nemzetségek megemlítésére sem vállalkozhatom. Néhány jellegzetes képviselőjüket az alábbiakban láthatjuk.

 Scaevola repens

 Calectasia narragara

 Caladenia arenicola

Kennedia cf. prostrata

Hibbertia aurea

 Drosera sp.

Daviesia hakeoides

Hemiandra pungens

Hybanthus calycinus

Tersonia cyathiflora szaporító képletei

Előfordulnak parazita fák is a vegetációban. A legjellegzetesebb képviselőjük a kicsit mókás nevű karácsonyfa (Christmas tree) a Nuystia floribunda

 

A "karácsonyfa"

A "kengurutappancs" nemzetségnek igen színpompás képviselői találhatóak meg a kwongan vegetációban. A nemzetségbe tartozik Nyugat-Ausztrália egyik ikonikus növénye az Anigozanthos manglesii mely gyakran található meg bögréken és bélyegeken is. 

 Anigozanthos humilis

Anigozanthos manglesii

További olvasnivalót - angol nyelven - találhatunk itt, itt és itt. Azoknak akik általában érdeklődnek Ausztrália flórája iránt tudom javasolni a FloraBase oldalát. A bélyegek iránt érdeklődőknek ajánlom Ausztrália növényes bélyegeit bemutató oldalt.

XI. Aktuális Flóra és Vegetációkutatás Konferencia

A nagy múltra visszatekintő konferenciát, mely a flóra és vegetációkutatással foglalkozó hazai és határon túli kollégák egyik legnagyobb seregszemléje 2016. február 12-14. között rendezik meg Budapesten. A konferencia nyelve: angol és magyar - a konferencia során egyaránt célunk a nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztése és a magyar szaknyelv ápolása.

Előadás- és poszter-összefoglalók feltöltésének határideje: 2015. december 1.
Kedvezményes (Early Bird) regisztrációs díj fizetésének határideje: 2016. január 16.

A konferenciához kapcsolódóan Fotópályázatot hirdettek meg 4 témakörben, melyre várják a pályamunkákat. A pályamunkák beérkezésének határideje: 2015. december 1.

A Magyar Természettudományi Múzeum folyóiratában, a Studia botanica hungarica-ban szívesen fogadják a szervezők a konferenciára bejelentett előadások és poszterek anyagából megírt kéziratokat.

További részletek a konferencia honlapján találhatóak meg.

Relativitás-elmélet: Valahol védik, valahol irtják - itt az utóbbi

A szervezők felhívása: "Most szombaton újra homoktövist fogunk irtani a Kolozsvári Szénafüveken azért, hogy az ottlévő növényritkaságoknak teret adjunk, pontosabban visszaadjuk azt a részt, amit az invazív fajok elfoglaltak. Minden segítő kézre szükség lesz, ezért minden tenni akaró diákot és nemcsak szeretettel várunk. Ha tudtok hozzatok magatokkal fejszét, fűrészt, munka kesztyűt és metszőollót. Lesz bográcsozás is amit a szervezők biztosítanak! Minden résztvevőt arra kérünk, hogy hozzon magával evőeszközöket és kenyeret. Találkozzunk akkor szombat reggel az Auchan parkolóban!" Aki a közelben jár ne csalatkozzon - csatlakozzon.

Csapody Vera emlékére

 

Ma 30 éve, hogy Csapody Vera, a magyar flóra „festője” életének 95. évében elhunyt. A Magyar Természettudományi Múzeum blogja a kiváló botanikusra és növényrajzolóra emlékezik. A bejegyzés elolvasható az alábbi linken. Magbank ökológusként külön kiemelném, hogy a nevéhez fűződik a nyomtatott formában szinte "megszerezhetetlen" egyetlen hazai német nyelven kiadott csíranövényhatározó a "Keimlingsbestimmungsbuch der Dikotyledonen". A belinkelt - korábban feltehetően Priszter Szaniszló tulajdonában lévő - példányt nekem sikerült - közel 10 év keresgélés és várakozás után - még néhány hónapja megvennem :-), hálás köszönetem Büki Józsefnek.

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

Egy elgondolkodtató írás a tudományos gyűjtésről és a tudományos gyűjtemények hasznáról a Magyar Természettudományi Múzeum blogján, Babocsay Gergely tollából. Az írás elolvasható itt.

Algológiai találkozó -  a nyolcadik

 

Ezúton szeretnénk meghívni Mindenkit a VIII. Algológiai Találkozóra és Továbbképzésre. A Találkozóra 2015. december 3-án (csütörtök) 10 órától a MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézetben (1113 Budapest, Karolina út 29.) kerül sor. A helyszín megközelítésére vonatkozó információkat az elkövetkező napokban fogjuk elküldeni.

 A Találkozón a részvétel továbbra is ingyenes.

Idén tavasszal adminisztrációs okok miatt többen személyre szóló meghívót kértek. Arra kérnék Mindenkit, akinek személyes meghívóra van szüksége, hogy jelezze, ezt elég-e megtennünk email-ben, vagy .doc formátumban, esetleg a hivatalos (munkahelyi) email címére küldjük, vagy közvetlenül a munkahely központi címére, stb.

Kérek Mindenkit, hogy bátran jelezzék - akár e-mailben (beres.viktoria@gmail.com), akár telefonon (30/700-6994) -, ha bármilyen kérdés/kérés felmerül. Továbbá bátorítani szeretnénk Mindenkit arra is, hogy ha valaki a figyelmetlenségem, vagy tudatlanságom miatt kimaradt a címlistából, továbbítsák Neki a meghívót, mely az algológus fórum  címen is megtalálható sok más fontos információval egyetemben. 

A rendezvény programja

10:00–10:10 B-Béres Viktória: Köszöntés

10:10–10:20 Engloner Attila: Megnyitó

10:20–10:45 Ács Éva: A fitobentosz alapján történő ökológiai állapotértékelés. Változások, tanulságok, gondok.

10:45–11:15 Borics Gábor: A fitoplankton alapján történő ökológiai állapotértékelés

11:15–11:35 Kávészünet

11:35–12:05 Balázs D. Oszkár: A Tisza-forrásvidékről származó Rhodophyta fajok

12:05–12:35 Görgényi Judit: A fitoplankton funkcionális csoportjainak hatása a fajtelítődési görbék alakjára egy eutróf állóvíz esetén

12:35–13:15 Ebédszünet

13:15–13:45 Bolgovics Ágnes: Mely tényezők határozzák meg a Sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét?

13:45–14:15 Nagy-László Zsolt: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tiszában és mellékfolyóiban

14:15–16:00 Szakmai konzultáció

Fogalmam sincs mi ez

Az Indexen találtam. Nem tudom mi ez, de akár a tudományos cikkírás és információgyűjtés képi megjelenítésének is elmegy. Bár az indexen jobban nézett ki mint itt :-), ott nem volt zöld :-). De így talán a blog szellemiségéhez jobban illik...

Év vadvirága - javaslatok november 25-ig

Még lehet javaslatokat tenni a 2016-os Év vadvirágára 2015. november 25-ig. A legtöbbek által javasolt 3 növény közül lehet kiválasztani egy újabb körben, hogy melyik növényünk legyen 2016-ban az Év vadvirága. Eredményhirdetés 2016 januárjának elején. És a honlap itt.

MTA-IPBES rendezvény a World Science Forum nyitónapján

 

Az Intergovermental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services - IPBES igen jelentős magyar részvétellel dolgozik a biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatásokkal összefüggő intézkedések és nemzetközi felmérések kormányközi szinten zajló koordinációjával. A IPBES regionális szintű szakértői jelentés készítésére egy korábbi bejegyzésben utaltam. Most egy közeljövőben tartandó rendezvényre hívnám fel a figyelmet.

Improving Harmony between People and Nature through Linking Science and Policy

MTA/IPBES nyilvános rendezvény a World Science Forum (www.sciforum.hu) nyitónapján
 

Időpont: 2015. november 4. (szerda) 14:00–17:00
Helyszín: MTA Könyvtár konferencia terem, Budapest, Arany J. u. 1.
(MTA székház épület tömbje a Széchenyi téren, de a bejárat az Arany J. utca felől)

Welcome:
Ferenc Friedler (vice president, National Research, Development and Innovation Office, Hungary)
 

Part A.
 

IPBES in the Sustainable Development Agenda:

Keynotes by Thomas Koetz (IPBES Secretariat) and Ivar Baste (IPBES Bureau) followed by a panel discussion with the two speakers and Jacqueline McGlade (UNEP chief scientist).

Part B.
 

IPBES Work Programme Highlights:

Keynotes by Markus Fischer (co-chair for IPBES Europe and Central Asia Regional Assessment) and György Pataki (IPBES MEP member and co-chair of the IPBES expert group on values and valuation) followed by a panel discussion with Zsolt Molnár (IPBES Indigenous and Local Knowledge Task Force) and András Attila Takács (EU Mapping and Assessment of Ecosystems and their Services working group).

The event will be hosted and facilitated by András Báldi (director, Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences), and is supported by the Section of Biological Sciences, Hungarian Academy of Sciences.
 

http://www.sciforum.hu/programme/programme/index.html#eventlist-2015-11-04

Minden érdeklődőt szeretettel várnak, azonban kérik, hogy előzetesen regisztráljonak, úgy, hogy elküldik a nevüket az ipbes@okologia.mta.hu e-mail címre.

Interjú az Élet és Tudományban

Az Élet és tudomány rendszeresen közöl interjúkat Magyarországon ismert vagy elismert kutatók megkérdezésével. A múlt héten az a megtiszteltetés ért, hogy az Élet és Tudomány a hét kutatójává választott. A 41. számban (címlap balra) olvasható a velem készült interjú, melyben beszélek az eddigi kutatásaimról, gyepesítésről és legeltetésről. Nagyon köszönöm Bajomi Bálintnak az interjú elkészítését és az ÉT szerkesztőségének a megjelentetését. Az interjú megtalálható scannelt formában az alábbiakban.

 

Kazamatát a népnek

 

Nem annyira szakmai, de annál specifikusabb megjegyzés / bejegyzés, de nagyon kikívánkozott belőlem ez a poszt. Aktualitását az adja, hogy ismét kaptam 4 üveggel (pontosabban pet palackkal) a Kazamata nevű kézműves sörből. És azt kell, hogy mondjam, hogy nálam - továbbra is - ez a Nr. 1 - legalábbis a hazai kézműves sörök tekintetében (természetesen azok közül amit kóstoltam - persze van egy pár ilyen :-)). Részletesebb és szakmaibb blogbejegyzés itt. Azt kell, hogy mondjam, hogy a blogíróval teljesen egyet tudok érteni, ami ezt a remekművet illeti.

Új cikk szőlősorköz takarónövényzetről

Új cikkünk jelent meg Miglécz Tamás elsőszerzőségével a Scientia Horticulturae című szakfolyóiratban, mely cikk az ÖMKi-vel közösen végzett szőlősorköz takarónövényzetes vizsgálatainkból készült. A kutatás során három eltérő összetételű magkeveréket teszteltünk on-farm körülmények között. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény megtalálható a honlapomon, illetve letölthető a folyóirat honlapjáról is.

Establishment of three cover crop mixtures in vineyards

Miglécz T., Valkó O., Török P., Deák B., Kelemen A., Donkó Á., Drexler D., Tóthmérész B.

Developing sustainable farming practices to support ecosystem functions and services are key issues of agro-ecology and conservation biology. In organic wine production, preserving soil fertility and weed control are essential tasks, because the use of synthetically processed herbicides, pesticides and fertilizersis strongly limited. Thus, it is vital to propose and test alternative techniques to link issues of weed control, preservation of soil fertility and the improvement and conservation of agro-biodiversity. To fulfil these issues, the use of species-rich cover crops became increasingly integrated into organic wine production.We evaluated the establishment of three vineyard cover crop seed mixtures sown in the vineyards of the Tokaj region, East-Hungary to answer the following questions: (i) which sown species were successfully established during the first year after sowing? (ii) Which sown species established successfully even during the second year? (iii) How effective were the sown cover crop seed mixtures in weed control? We evaluated three types of species-rich seed mixtures: Biocont-ECOWIN, Grass-medical forb and Legume seed mixtures. Percentage cover of vascular plant species was recorded in the inter-rows in five 1 × 1 m permanent plots in late June, 2012 and 2013. All sown species established within the study period.During the first year mostly short-lived species established successfully from the sown seed mixtures. During the second year Lotus corniculatus, Medicago lupulina, Plantago lanceolata, Trifolium repens and Trifolium pratense established the most successfully, and had high cover scores at most sites out of the sown species. A significant weed suppression was detected for all sown mixtures (Biocont-ECOWIN seed mixture: at two sites; Grass-medical forb seed mixture: at every site; Legume seed mixture: at two sites).The magnitude of weed suppression varied with the sown seed mixture. During the first year Biocont-ECOWIN seed mixture was the most successful in weed suppression. During the second year the cover of weeds was suppressed most effectively by Grass-medical forb and Legume seed mixtures. Our findings suggest that high diversity seed mixtures are suitable to establish permanent cover crops, which enables to use them successfully at sites with different abiotic conditions.

Egy kelet-közép európai ország konzervációs kutatási prioritásai

 

Megjelent Mihók Barbara elsőszerzőségével új cikkünk a Journal for Nature Conservation című tudományos folyóiratban. A cikk szorosan kapcsolódik egy korábbi bejegyzésemben bemutatott, a " hazai természetvédelem 50 legfontosabb kérdése" szimpóziumhoz. A cikk letölthető a honlapomról illetve megtalálható a folyóirat honlapján is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikkhez tematikájában szorosan kapcsolódik egy másik cikk, amely a Természetvédelmi Közlemények hasábjain jelent meg a közelmúltban. Ez utóbbi cikk is letölthető a honlapomon ezen a linken keresztül.

Bridging the research-practice gap: conservation research priorities in a Central and Eastern European country

Barbara Mihók; Eszter Kovács; Bálint Balázs; György Pataki; András Ambrus; Dénes Bartha; Zoltán Czirák; Sándor Csányi; Péter Csépányi; Mónika Csőszi; György Dudás; Csaba Egri; Tibor Erős; Szilvia Gőri; Gergő Halmos; Annamária Kopek; Katalin Margóczi; Gábor Miklay; László Milon; László Podmaniczky; János Sárvári; András Schmidt; Katalin Sipos; Viktória Siposs; Tibor Standovár; Csaba Szigetvári; László Szemethy; Balázs Tóth; László Tóth; Péter Tóth; Katalin Török; Péter Török; Csaba Vadász; Ildikó Varga; William J. Sutherland; András Báldi

Abstract: Halting biodiversity loss is a critical aim for the forthcoming but is hindered by the gap between research and practice. Bridging this gap is a significant challenge in the Central and Eastern Europe countries, where, compared to Western European countries, biodiversity is higher but the research budget is lower. Approaches to address bridging this gap include participatory research prioritizing exercises. These demand-driven collaborative ranking processes have proven to be a useful tool in providing a research agenda derived from a review of critical challenges based on stakeholder engagement. However, for research agendas to be effectively realized, they are best developed and implemented at the operative level of research financing and implementation. This paper shows the process and the outcome of an exercise conducted in Hungary aiming to compile the most important conservation research questions at the country-level and outlines a set of further measures and tools required for dissemination and advocacy for the research agenda. During the process 792 research questions were collated from conservation practitioners and natural resource managers based on interviews and via an online questionnaire; the final 50 most important questions were identified by practitioners and policy makers during an expert workshop. Questions are embedded in global and EU biodiversity targets and imply a pragmatic approach with the aim of identifying research that supports policy- and decision-making regarding habitat management, land-use and regional development, while also focussing on conflicting issues. The outcome of the process includes the potential for lobbying, therefore post-publication activities and dissemination strategies are outlined as an integrated part of the exercise.

Aradi bitófák kérdése

A mai gyásznap aktualitásának kapcsán egy a témához kapcsolódó botanikai cikk jutott eszembe. Ebből megtudhatjuk, hogy a tudományos botanika miként segítette a vértanúk sírjának feltárását. A citációt tudom ide másolni, ami alapján a cikk megtalálható a Botanikai Közleményekben. 

Hollendonner F .: Az aradi vértanúk bitófáinak xylotomiai vizsgálata. Botanikai Közlemények 1932. évi XXIX. kötetének 5–6. füzete. 151–152. o.

Addig is olvasnivalónak tudom javasolni a téma iránt érdeklődőknek az alábbi cikket, mely ingyenesen hozzáférhető a teljes kötetben:

Tóth Zsolt: Az aradi vértanúk sírjainak kutatása és feltárása. Hadtörténeti Közlemények 126: 187-204.

Békés emlékezést!

A 131 éves ifjoncok a National Geographic-ban

Fényképpel illusztrált hír jelent meg a National Geographicban az egyik legfrissebb cikkünkről, amely a Preslia című folyóiratban szabadon letölthető. A cikkben arról számoltunk be, hogy sikerült a világon a 9. legöregebb rekordként, csíraképes magokat kimutatni a tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) 131 éves herbáriumi példányai esetében. Erről megjelent ismertetés az alábbiakban látható (a folyóiratban pedig olvasható :-)).

Utcát neveznek el az általános iskolai tanárról

Örömmel láttam azt a híradást, melyben tudatták, hogy szülővárosomban, Körmenden utcát neveznek el egykori általános iskolai tanáromról, Szinetár Miklósról. Miklós bácsi nagyon sokat tett azért, hogy az általános iskolai tanulók biológia ismerete gyarapodjon és elültette bennük a természet szeretetét és tiszteletét.  Nagyon sokat tanultam tőle és az első olyan tanárom volt, aki elindított a pályámon. Idén lenne 84 éves. A róla írt nekrológot itt találhatjuk. Részleteket az utca elnevezéséről pedig itt.

Sikeres IPBES First Author meeting Svájcban

Engelbergben (Svájc) rendezték meg 2015. augusztus 30-szeptember 4 között az IPBES Regional Assessment of Biodiversity and Ecosystem Services Europe and Central Asia első vezető-szerzői találkozót. 

Markus Fischer köszönti a résztvevőket (Forrás IPBES Twitter oldala)

A résztvevő szerzők csoportfotója (Forrás IPBES Twitter oldala)

A találkozón a résztvevők egyeztettek az Európai és Közép-Ázsiai régióra vonatkozó értékelő jelentés főbb fejezeteiről illetve ezek tartalmi és formai követelményeiről. A talákozón a Biodiverzitás Kutatócsoportból vezető szerzőként (Lead Author) Török Péter vett részt. További információk az IPBES-ről és az értékelő jelentésekről a szervezet honlapján találhatóak.

Új cikk a Természetvédelmi Közleményekben

 

Megjelent Miglécz Tamás elsőszerzőségével legújabb közleményünk a Természetvédelmi Közlemények 21-ik kötetében. A cikk a szőlősorköz takarónövényzettel és magkeverékekkel kapcsolatos legújabb eredményeinket tartalmazza és letölthető a honlapomról vagy a folyóirat honlapjáról. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeveré-kekkel kapcsolatos tapasztalatok

Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra és Tóthmérész Béla

Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.

Megjelent a Természetvédelmi Közlemények 21. kötete Bereczki Krisztina és Török Péter szerkesztésében. A kötet a 2014-es Természetvédelmi Biológiai Konferencián bemutatott előadások és poszterek egy részéből készült cikkeket tartalmazza. A kötet cikkei szabadon letölthetőek a folyóirat honlapján.

SER 2015 Manchester

 

2015. augusztus 23-25 között rendezték meg a restaurációs ökológiai világszervezet, a Society for Ecological Restoration kétévente esedékes konferenciáját Manchesterben a Manchester Metropolitan University szervezésében. A konferencia mottója ebben az évben "Towards Resilient Ecosystems: Restoring the Urban, the Rural and the Wild" volt. A konferencia a restaurációs ökológiával foglalkozó kutatók legnagyobb nemzetközi konferenciája, melyen ezúttal 64 ország közel 800 kutatója jelentett be prezentációt illetve vett részt. A SER jelenleg több mint 70 ország közel 2500 kutatóját illetve restaurációs ökológiában dolgozó szakemberét tömöríti, így a restaurációs ökológiai kutatás és tájékoztatás nemzetközi zászlóshajójának tekinthető. A konferencián megismerhettük a brit vendégszeretet mélyebb aspektusait és érdekes ismeretterjesztő és felvilágosító plenáris előadásokat hallgathattunk meg a világ szépségéről valamint az ember-természet harmóniájának restaurációs ökológiai szempontú elérésének megteremtésére irányuló kísérletekről.

John Rodwell plenáris előadása a konferencián

A konferencián az alábbi prezentációval vettem részt: 

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Managing for composition or species diversity? – Pastoral and year-round grazing systems in alkali grasslands

A konferencia részletes programja megtalálható itt.

Az összefoglalók itt találhatóak.

Új cikk a Tuexenia-ban
 

Megjelent Lukács Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Floristisch-Soziologische Arbeitsgemeinschaft e.V. (FlorSoz) által gondozott Tuexenia című folyóiratban. A közlemény csapadékjárásban bekövetkező ingadozások hatását elemzi szikes gyepekben egy a vegetációtudományban újnak számító önszerveződő térkép (SOM) módszer segítségével. A cikk letölthető a honlapomról és a folyóirathonlapjáról is. Az alábbiakban olvasható a közlemény összefoglalója

Rainfall fluctuations and vegetation patterns in alkali grasslands – using self-organizing maps to visualise vegetation dynamics

Lukács B.A., Török P., Kelemen A., Várbíró G., Radócz S., Miglécz T., Tóthmérész B. & Valkó O.

Knowledge about the drivers of vegetation dynamics in grasslands is fundamental to select appropriate management for conservation purposes. In this study, we provide a detailed analysis of vegetation dynamics in alkali grasslands, a priority habitat of the Natura 2000 network. We studied vegetation dynamics in five stands of four alkali grassland types in the Hortobágy National Park (eastern Hungary), between 2009 and 2011. We analysed the effect of fluctuations in precipitation on both the overall vegetation composition and on the cover of each species using Self Organizing Map neural networks (SOM). We found that SOM is a promising tool to reveal plant community dynamics. As we analysed species cover and overall vegetation composition separately, we were able to identify the species responsible for particular vegetation changes. Fluctuations in precipitation (a dry season, followed by a wet and an average season) caused quick shifts in plant species composition because of an increasing cover of halophyte forbs, probably because of salinisation. We observed a similar effect of stress from water logging in all studied grassland types. The species composition of Puccinellia grasslands was the most stable over the three years with varying precipitation. This was important as this grassland type contained many threatened halophyte species. Self-organising maps revealed small-scale vegetation changes and provided a detailed visualisation of short-term vegetation dynamics, thus we suggest that the application of this method is also promising to reveal community dynamics in more species-rich habitat types or landscapes.

Új cikk a herbáriumban tárolt magjainak túléléséről a Presliában

Megjelent Molnár V. Attila elsőszerzőségével készült cikkünk a Cseh Botanikai Társaság Preslia című folyóiratában, a tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) herbáriumban tárolt magjainak hosszú távú túléléséről. Vizsgálatainkban igazoltuk, hogy a faj képes 100 évet meghaladó csíraképességet felmutatni és vizsgálatunkban megfigyelt túlélés a 9. leghosszabb, amit gyűjteményben tárolt fajok esetében kimutattak. A cikk letölthető a honlapomról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage

Molnár V. A., Sonkoly J., Lovas-Kiss Á., Fekete R., Takács A., Somlyay L. & Török P.

Long-term seed viability is of crucial importance for short-lived species, since persistent seed banks can buffer the fluctuations in the establishment of plants from year to year. Temporarily flooded habitats are an unpredictable environment for plants, and for some species the only chance they have of surviving is the formation of persistent seed banks. Astragalus contortuplicatus is an annual species of periodically flooded habitats and is considered an endangered species in Hungary. Altogether 1993 seeds of this species were tested in a germination experiment: 1200 were freshly harvested and 793 were collected from herbarium specimens of various ages. Seed viability was tested using the germination method. The freshly harvested seeds were used for selecting the best out of seven frequently used dormancy-breaking methods for this species. The highest percentage of germination was recorded for the combined treatment of scarification and light. Thus, this method was used to test the viability of the seeds collected from herbarium specimens. The oldest seeds that germinated were 131 years old. Until now there are no records of seeds of herbaceous legumes germinating that are more than 100 years old. This record is the 9th oldest of all the literature records of viable seeds originating from biological collections. All the seeds that germinated developed into healthy, fertile plants, the seeds of which also readily germinated. Fitted linear regression showed a significant negative relationship between seed age and percentage germination. Based on this linear regression the calculated theoretical maximum viability is 309 years. Our results suggest that seeds of A. contortuplicatus stored in collections can be successfully used in this species’ reintroduction for conservation purpose, to areas in which the plants were collected.  

Tájrehabilitáció a bombázólőtéren

Az Élet és Tudomány augusztus 14-ei számában megjelent egy írás a Nádudvar közelében található bombázó lőtér tájrehabilitációjáról Dombi Margit tolláról. Az MTA Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársai is részt vesznek a beavatkozásokkal összefüggő gyepesítési beavatkozások tervezésében és monitoringjában. Ebben az írásban egy interjú betét is található, amelyben igyekeztem legjobb tudásom szerint válaszolni a gyepesítéssel kapcsolatos felvetésekre és kérdésekre.

Ezúton is szeretném megköszönni a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, hogy segítségükkel részt vehetünk ennek az európai szinten is egyedülálló rehabilitációs program nyomonkövetésében és Dombi Margitnak az interjút.

Új cikk a Biological Invasions-ben

 

Megjelent Fenesi Annamária elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Biological Invasions szakfolyóiratban. A cikk egy ültetéses kísérlet eredményeit elemezve a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) két őshonos fűfaj növekedésére gyakorolt hatását vizsgálja. A cikk letölthető a honlapomról vagy a folyóirat honlapján is megtalálható. Az absztrakt az alábbiakban olvasható.

Does disturbance enhance the competitive effect of the invasive Solidago canadensis on the  performance of two native grasses?

Fenesi A.,  Geréd J., Meiners S.J., Tóthmérész B., Török P.,  Ruprecht E.

The impact of invasive species on native plant communities can strongly depend on habitat disturbances. Thus, the joint study of invasion and disturbances are necessary to distinguish whether invasive species (1) are just ‘passengers’ of major environmental changes, (2) are the real cause (drivers) of native species decline, or (3) do disturbances and invasive species additively suppress native species (back-seat drivers). Therefore, we experimentally explored both the single and additive effect of competition by an invasive species and fire as disturbance on the performance of native species. We examined the responses of two native rhizomatous perennial grass species (Elymus repens and Brachypodium pinnatum) to competition with European invasive and American native Solidago canadensis. This was done under burned and unburned conditions, a novel disturbance type in this system. We found that competition with S. canadensis had a very strong negative effect on the performance of B. pinnatum irrespective of disturbance. In contrast, disturbance and competition had a cumulative negative influence on the performance of E. repens, with competition having greater effect than burning. Fire reduced the number of shoots of European S. canadensis individuals, but did not affect the frequently burned American populations. However, these differences did not translate into increased competitive ability of European populations compared with American ones. Thus, the competitive superiority of S. canadensis irrespective of continent of origin explained the performance loss in B. pinnatum (‘driver’ model); whereas reduced performance after burning of grass species and competitive superiority of the invasive species jointly decreased the performance of E. repens (‘back-seat driver’ model).

Ökológus kongresszus - tizedszer

A sorban a 10. Ökológus kongresszust rendezték meg Veszprémben 2015. augusztus 12-14. között a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszéke szervezésében, az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete szakmai támogatásával. A kongresszus a magyar ökológus társadalom legnagyobb, az ökológia tudományának legszélesebb spektrumát bemutató tudományos találkozója. A kongresszus küldetése volt, hogy áttekintést adjon az egyed feletti biológiai szerveződési szintek kutatásával foglalkozó tudományterületek legújabb eredményeiről, és hozzájáruljon a más tudományterületekkel és tudományágakkal való együttműködés szélesítéséhez.

A kongresszuson összesen 5 prezentációval (2 előadás és 3 poszter) vettem részt, melyek az alábbiak:

 

Deák Balázs , Tóthmérész Béla , Valkó Orsolya , Sudnik-Wójcikowska Barbara , Moysiyenko Ivan I., Bragina Tatyana M. , Apostolova Iva , Dembicz Iwona , Bykov Nikolai I., Török Péter: Kulturális emlékek és természetvédelem – Kunhalmok szerepe a sztyeppi élőhelyek és gyepi specialista fajok megőrzésében. (előadás)

Török Péter, T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória, Bácsi István, Borics Gábor, Tóthmérész Béla: Magyarázza-e a funkcionális diverzitás változása a biomassza és fajgazdagság kapcsolatát leíró egycsúcsú görbe kialakulását fitoplankton közösségekben? (előadás)

B-Béres Viktória, Lukács Áron, Török Péter, Kókai Zsuzsanna, Novák Zoltán, T-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, Bácsi István: Ökológiai csoportok szerepe alföldi kisvízfolyás kovaalgáinak kolonizációs vizsgálataiban – holisztikus szemléletű kombinált ökológiai csoportok használhatósága. (poszter)

Cseh Viktória, Körmöczi László, Zalatnai Márta, Erdős László, Ódor Péter, Tölgyesi Csaba, Torma Attila, Gallé Róbert, Török Péter, Kiss Péter János, Bátori Zoltán: Természetközeli növényzet szerveződése a Maros töltésein: tájtörténet, fajösszetétel és ökológiai adottságok. (poszter)

Tóth Katalin, Török Péter, Kelemen András, Simon Edina, Miglécz Tamás, Lukács Balázs, Radócz Szilvia, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya: A magbank szerepe a szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában és kialakításában. (poszter)

A konferencia részletes programja itt.

Az absztraktkötet itt.
Kongresszus honlapja és további információk itt.

Részvétel az IAVS 58. éves szimpóziumán Brno-ban

Kicsit megkésve ugyan de beszámolok az IAVS ez évi szimpóziumáról, melyet a Masaryk egyetem szervezésében rendeztek meg idén Csehországban, Brno-ban. A konferencián több mint 500 kutató mutatta be a vegetációtudomány majd minden területéről szóló előadásait. A konferencián közel 30 magyar kutató vett részt illetve mutatta be eredményeit. 

A konferencián összesen 4 előadással és 5 poszterrel vettünk részt, melyek az alábbiak voltak:

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I., Bragina T.M., Apostolova I., Bykov N., Dembicz I., Török P.: The role of cultural monuments in nature conservation: barrows as refugia for steppe vegetatio. (előadás)

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóthmérész B.: Effect of cattle grazing on grassland biodiversity along a moisture gradient in alkali landscapes. (előadás)

Tóthmérész B., Deák B., Radócz Sz., Kirmer A., Tischew S., Tóth K., Török P., Kelemen A.,  Miglécz T., Tóth E., Sonkoly J., Fekete R., Kapocsi I., Valkó O.: Large-scale grassland restoration: high diversity seeding and regional seed propagation in Hungary. (előadás)

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Szabó Sz., Szabó G., Tóthmérész B.: The role of micro-topographic heterogeneity in grassland recovery. (előadás)

Kelemen A., Valkó  O., Kröel-Dulay  Gy., Deák B., Török P., Tóth K., Miglécz T. & Tóthmérész  B.: Common milkweed (Asclepias syriaca) as a threat to the natural flora. (poszter)

Miglécz T., Donkó Á., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Török P., Drexler D. & Tóthmérész B.: Sowing species-rich cover crop seed mixtures at two wine regions of Hungary. (poszter villámelőadással)

Sonkoly J., Vojtkó  A. E., Tökölyi J., Török P., Sramkó G., Illyés Z., Molnár V. A.: Deceptive orchids compensate for their lower fruit-set by having more seeds in a fruit. (poszter)

Tóth E., Valkó  O., Deák B., Kelemen A., Tóthmérész B., Török P.: Year-round and pastoral grazing differently affect the vegetation composition of alkali grasslands: managing for composition or species diversity? (poszter)

Tóth K., Tóthmérész B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Radócz Sz., Simon E., Lukács B.A.,  Valkó O.: The role of seed banks in sustaining alkaline grassland biodiversity. (poszter)

Összesen 9 prezentációban voltam társszerző ezzel a "nemhivatalos" versenyben - ami a prezentációk szerzőségszámát illeti a dobogós harmadik helyet sikerült megszereznem Milan Chytry és Francesco de Bello mögött :-).

A konferencia honlapja itt.

A konferencia részletes programfüzete letölthető innen.

Az absztraktkötet letölthető innen.