2021. január 6., szerda

Terjedés és megtelepedés – „meg nem értett” fehér folt a vegetációdinamikában?

Mint arról már korábban beszámoltam a blogon, egy különszám jelent meg a vegetációtudomány vezető lapjában, a Journal of Vegetation Science-ben Sonkoly Judit (Debreceni Egyetem), Borja-Jiménez Alfaro (Spanyolország), James Bullock (Egyesült Királyság) és Török Péter (Debreceni Egyetem) szerkesztésében. A cikkgyűjtemény fő témája a növények terjedése és megtelepedése, illetve ezen alapfolyamatok a vegetációdinamikában betöltött szerepe.
 


Az alábbiakban a szerkesztői cikk összegző gondolatait osztjuk meg olvasóinkkal.

A propagulumok terjedése és a növények megtelepedése döntő szerepet játszik a növényközösségek „rugalmasságában”, azaz rezilienciájában. Az eddigi kísérletes vizsgálatok sok esetben rámutattak, hogy ezeket folyamatokat nem szabad sztochasztikusnak és „véletlen zajnak” tekinteni a közösségekben zajló dinamikai folyamatok értelmezése során. A zavarással összefüggő mikroléptékű vegetációdinamikán keresztül a térbeli terjedés, a magbankképzés és a megtelepedés korai fázisa kulcsszerepet tölt be a növényközösségek regenerálódásában. Mindezek ellenére messze vagyunk még attól, hogy teljességében megértsük a zavarással kapcsolatos hatások és a növényi regeneráció különböző aspektusai közötti kapcsolatokat. A cikk több fő kutatási hiányosságot tárt fel, amelyekkel érdemes lenne foglalkozni a jövőben:
 
1.)  A jövőben egy fontos kutatási irány lenne annak megértése, hogy a zavarás hogyan függ össze a megtelepedésre alkalmas foltok térbeli és időbeni eloszlásával és mintázatával. A különszámban közölt kutatások tisztán rávilágítanak arra, hogy a vegetációban spontán létrejövő vagy kialakított lékek meghatározó módon befolyásolják a regenerációt, a térbeli terjedés során bejutó vagy a talajmagbankban jelen lévő fajok megtelepedését. Ezek fontosabbak lehetnek a fajok összeállásában és a közösség változásában, mint a meglévő vegetáció összetétele. Bár a „regenerációs niche” egy hosszú múltra visszatekintő fogalom a vegetációökológiában, ennek ellenére a vegetáció-dinamikában betöltött szerepének sokkal csekélyebb jelentőséget tulajdonítanak, mint a kifejlett növények térfoglalásának, jellegeinek vagy tűrőképességének.

2.)  Szükség van annak megértésére, hogy hogyan függenek össze a fajok tulajdonságai (növényi jellegek), a magbankképzési sajátságok és a megtelepedés sikeressége a megtelepedés korai szakaszában. Véleményünk szerint a terjedést és megtelepedést be kell emelni a fajközösségek létrejöttének klasszikus szűrőelméletébe. Ahhoz, hogy megértsük a vegetációdinamika térbeli és időbeli vetületét, nagy hangsúllyal kell figyelembe venni a magok, illetve további terjesztőképletek funkcionális jellegeinek fontosságát, tehát nem csak a kifejlett növények tulajdonságait. Ezen túlmenően tekintettel kell arra is lenni, hogy egy adott növényfajnak, növényegyednek akár a terjesztési típus vagy a magbankképzési sajátságok tekintetében is több típusú magjai is lehetnek.
3.)  A térbeli folyamatok hatására – beleértve a tájszintű élőhely-összetétel vagy konfiguráció a helyi diverzitásra gyakorolt hatását – sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a vegetációtudományban, mint a helyi tényezők hatásaira, beleértve a helyi vegetáció összetételét, vagy az abiotikus környezeti viszonyokat. A metaközösségi-elméleteknek a jelenleginél központibb szerepet kell játszaniuk a vegetációtudományban, annak érdekében, hogy adaptív válaszokat tudjunk adni a biodiverzitás csökkenésével és/vagy a globális klímaváltozással összefüggő kihívásokra.
 


4.)  Végül, de nem utolsósorban fontos hangsúlyozni, hogy a vegetációdinamikában az emberi hatásokat alapvető közösségformáló folyamatnak kell végre tekinteni beleértve ebbe az ember általi propagulum-terjesztést, a tájszinten zajló degradációt és élőhely-fragmentálódást, az emberi behatásra jelentősen megváltozott fajkészletet (hibrid és új ökoszisztémák létrejötte), és a megváltozott mértékű és intenzitású környezeti zavarást. Ezek, illetve további, a fenti inkább csak önkényes felsorolásban nem szereplő emberi hatások megváltoztatják a fajok közötti alapvető kapcsolatrendszereket és a fajkészlet szerveződés alapfolyamatait mind térben, mind időben. Ahhoz, hogy egy esetleges élőhelyrekonstrukció során ezeket a negatív hatásokat mérsékeljük vagy kiküszöböljük, szükségünk van arra, hogy részleteibe menően megértsük a zavarás múltbéli, jelenlegi és jövőbéli növényközösségekre gyakorolt hatását.
 
A különszám cikkei itt böngészhetőek.

2020. november 9., hétfő

 Terjedés és megtelepedés frontvonalain - új különszám a Journal of Vegetation Science-ben

A Journal of Vegetation Science-ben, a vegetációtudomány vezető lapjának hatodik, ezévi utolsó számában megjelent Sonkoly Judit (Hungary), Borja-Jiménez Alfaro (Spain), James Bullock (United Kingdom) és Török Péter (Hungary) társszerkesztésében "Dispersal and Establishment" címmel 16 szakcikket tartalmazó cikkgyűjtemény. 

A cikkgyűjtemény egy szabadon letölthető szerkesztői cikkel indul, amely nemcsak áttekinti a kötetbe szerkesztett cikkek legfontosabb megállapításait, hanem igyekszik azokat a legfontosabb szakirodalmak áttekintésével tágabb kontextusba helyezni. A szerkesztői cikk a vegetációban zajló folyamatokat összekapcsolja a terjedés és megtelepedés kulcsfolyamataival ezzel adva egy elméleti keretet a szakcikkek bevezetéséhez.


image

A cikkek áttekintik a terjedési és korai megtelepedési folyamatok jelentőségét a vegetációtudomány szemszögéből. A kötetbe szerkesztett cikkek az alábbiak:

2020. november 7., szombat

Bohó rét - egy futó pillantás

Az EDGG hivatalos lapja a Palaearctic Grasslands a járványhelyzetre való tekintettel létrehozott egy közleménytípust, ami egy-egy ikonikus gyepet mutat be rövid maximum 2-3 oldal terjedelemben - fotókkal illusztrálva. Úgy döntöttünk Prommer Mátyás szerzőtársammal, hogy azt a milliónyi emléket ami mindkettőnket a Gyertyánkúti-rétekhez (Bohó rét) köt azt belesürítjük egy ilyen "Glimpse"-be. Nyilván az írás abszolút szubjektív, de remélem, hogy egy-két pillanatra azoknak is örömet szerez, akik szintén így vagy úgy de kellemes emlékeket őriznek erről a valóban ikonikus rétről. Alább a teljes cikk szövege olvasható.



2020. szeptember 5., szombat

Tanulmánykötet a sztyeppei biodiverzitásról

Megjelent Török Péter, Barbara Neuffer, Karl-Georg Bernhardt és Karsten Wesche szerkesztésében egy 13 szakcikkből álló "Ecology and Evolution of Steppe Biodiversity" című különszám a Flora szaklap hasábjain. A tanulmánykötet összefoglalója az alábbiakban olvasható. A különszám cikkei megtalálhatóak a folyóirat honlapján.

Palaearctic steppes are the largest continuous terrestrial natural habitats of the world with high biodiversity at multiple scales. Steppe grasslands and adjacent forest steppes are key elements of natural vegetation in vast landscapes from Central and Eastern Europe to Northern China, spanning across the whole temperate zone of Eurasia and similar habitats in North Africa, Anatolia, and Iran. Steppes offer globally unique options for studies on biological patterns in a relatively homogeneous, yet spatially most extensive biome. Examples include evolution of biodiversity on a continental scale, effects of large climatic gradients on species performance, or ecosystem functioning under extreme and very variable conditions. Because typical steppes are characterized by fertile soils, they are subjected to large-scale degradation and area loss by intensive crop production or other forms of overuse especially in the Western part of their distribution zone. Conservation and restoration of steppe biodiversity have been identified as key priority for research and practice. Effective and sustainable steppe management does, however, depend on sound knowledge of the ecological properties and background mechanisms which are responsible for the sustainment of crucial ecological functions and services in pristine steppes. In this special issue we aim to give high emphasis on the most recent and novel research in steppe biodiversity and ecology. We thus invite studies dealing with any aspects of plant community ecology, plant traits, fire ecology, plant phenology, plant ecophysiology, plant reproductive biology, population genetics, ecological interactions, conservation, plant chorology and ecosystem functioning related to steppe ecosystems.

2020. június 7., vasárnap

Töltések szerepe a biodiverzitás megőrzésében - Megjelent legújabb cikkünk


Bátori Zoltán elsőszerzőségével megjelent a legújabb cikkünk a River Research and Applications folyóiratban. A cikk rámutat a töltések illetve más másodlagos élőhelyek funkcionális biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepére. A cikk ingyenesen letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.




River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes

Bátori Z., Kiss p. J., Tölgyesi Cs., Deák B., Valkó O., Török P., Erdős L., Tóthmérész B., Kelemen A.

Agricultural intensification has resulted in severe declines in the extent and diversity of seminatural habitats in Europe, whereas the extent of secondary habitats has increased considerably. River embankments have become one of the most extensive and widespread secondary habitats in former floodplains. We compared the diversity patterns of secondary dry and wet grasslands on river embankments with those of seminatural dry and wet grasslands in a Hungarian agricultural landscape using the following community descriptors: (a) species diversity, (b) phylogenetic diversity and (c) functional diversity. We also performed trait‐based analyses to evaluate the ecosystem services provided by these secondary grasslands. Both grassland types of the embankments showed significantly higher Shannon diversity compared with their seminatural counterparts. The cover of generalist species (i.e., cosmopolitan species, weeds and nonindigenous plant species) was high in the secondary grasslands. We found significant differences in phylogenetic diversity between the secondary and seminatural grasslands: secondary grasslands showed significantly lower mean nearest taxon distances than the seminatural grasslands. Functional diversity did not differ between the secondary and seminatural grasslands according to the Rao's quadratic entropy. However, we found higher community‐weighted means of specific leaf area, plant height and flowering period in the secondary grasslands, which are related to important ecosystem services (via biomass production and pollination). Well‐planned management actions and restoration activities could help further improve the ecological function and conservation value of secondary grasslands on river embankments, contributing to the maintenance of species diversity and sustaining the functionality of ecosystems in agricultural landscapes.

2020. május 6., szerda

Új cikk - Restoration Ecology


Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Restoration Ecology hasábjain. A cikk részét képezi annak a különszámnak, ami Lars Brudvig (USA), Johannes Kollmann (Germany), Jodi Price (Western-Australia), Tóthmérész Béla és Török Péter vendégszerkesztésével fog megjelenni az elkövetkezendő hónapokban. A közlemény szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján és összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands

Valkó O., Deák B., Török P., Tóth K., Kiss R., Kelemen A., Miglécz T., Sonkoly J., Tóthmérész B.

Sowing grasses supports the rapid development of a closed perennial vegetation, which makes the method universally suitable for fast and effective landscape-scale restoration of grasslands. However, to increase their diversity and to create a natural-like species-rich grassland is a challenging task. Understanding the role of seed bank compositional changes and vegetation dynamics can help to design management regimes that support the establishment of target species and suppress unwanted weeds. Our aim was to reveal the effect of post-restoration management on the vegetation and seed bank dynamics in grasslands restored in one of the largest European landscape-scale restoration project. Eight years after restoration, we sampled the vegetation and the seed bank in 96 quadrats located in 12 restored grasslands in the Great Hungarian Plain. In each grassland stand, we studied and compared a mown (mown from Year 1 to Year 8) and an abandoned plot (mown from Year 1 to Year 3 then abandoned from Year 4 to Year 8). Mown and abandoned plots showed divergent vegetation and seed bank development. Abandonment led to the decline of sown grasses and higher cover of weeds, especially in the alkaline grasslands. Our study underlined that the developing seed bank had a limited contribution to the maintenance of biodiversity in both grassland types. We found that five years of abandonment had a larger effect on the seed bank than on the vegetation. We stress that long-term management is crucial for controlling the emergence of the weeds from their dense seed bank in restored grasslands.

2020. május 1., péntek

Magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak fiatal kutatói szemmel


Megjelent a Magyar Tudomány legújabb, májusi füzete. Ebben megtalálható egy vitaindító írás, melyben a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai összegeztek általános irányelveket és ajánlásokat a fiatal kutatók számára kiírt pályázatokról. A cikk ingyen letölthető és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak fiatal kutatói szemmel. Általános irányelvek és ajánlások a Fiatal Kutatók Akadémiájától

Alpár Donát, Dékány Éva, Kiss Gábor Gyula, Máté Ágnes, Schlosser Gitta, Solymosi Katalin, Toldi Gergely, Török Péter

A hazai fiatal kutatók szakmai teljesítményét, versenyképességét és életpálya-kilátásait nagymértékben befolyásolják a magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak. A Fiatal Kutatók Akadémiájának egyik kiemelt célja a kutatói életpálya vonzerejének és fenntarthatóságának növelése, amelyhez elengedhetetlen a kutatási források harmonizált, hatékony, igazságos és átlátható elosztása. Közleményünkben a kutatási pályázatok és ösztöndíjak kiírásával, elbírálásával és teljesítésével kapcsolatos kiemelkedő szempontokra hívjuk fel a figyelmet. A megfogalmazott, külföldi párhuzamokkal is bíró irányelvek az igazságos és elfogulatlan versenyhelyzet, a nemzetközi kutatási környezethez illeszkedő minőségbiztosítás és átláthatóság, valamint a fiatal kutatók sajátos élethelyzetét tekintetbe vevő méltányosság kritériumai alapján kívánnak ajánlásokat tenni a hazai kutatási pályázatok és ösztöndíjak kiírói felé. Az irányelvek egy része már ma is jellemzően érvényesül a hazai pályázati rendszerekben; több fontos felvetés korábban már megfogalmazódott, de kivitelezésük nem valósult meg teljes mértékben; néhány javaslatunk pedig még egyáltalán nem jelent meg a hazai gyakorlatban. Célunk a konstruktív párbeszéd elindítása annak érdekében, hogy elősegítsük a hazai pályázati rendszer optimalizálását, amely elengedhetetlen a magyar kutatói társadalom jövőjét megtestesítő fiatal kutatók szakmai hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növeléséhez, valamint a kiszámítható és folytonos kutatói életpályamodell megteremtéséhez.

2020. április 29., szerda


Fiatal kutatók nehézségei a járványügyi veszélyhelyzetben

 

A koronavírus-betegséghez (COVID-19) kapcsolódó járvány az egész világ életét felforgatta, egészségügyi és gazdasági következményei egyelőre beláthatatlanok. A krízis kezelésében és a megoldások keresésében az egészségügyi dolgozók mellett felértékelődtek a kutatók is, akiktől a közvélemény és a döntéshozók is hiteles tájékoztatást, előrejelzéseket és a betegség elleni hatásos védekezésben való segítséget várnak. A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA Kommunikációs Főosztályával közösen rendezett Tudománykommunikációs workshopján már 2020. február 5-én aktívan részt vett a koronavírussal kapcsolatos hiteles tájékoztatásban, és csatlakozott a Global Young Academy járvánnyal kapcsolatos nyilatkozatához is. Van olyan tagunk, aki laboratóriumával együtt már átállt több műszakban a tömeges koronavírus-tesztelésre, és olyan is, aki orvosként járul hozzá a frontvonalakon zajló küzdelemhez.

A teljes nyilatkozat EZEN A LINKEN keresztül olvasható.

2020. április 18., szombat

Legújabb közleményünk a Journal of Vegetation Science-ben


Megjelent Sonkoly Judit elsőszerzőségével a legújabb közleményünk avar és talajtakarás inváziós fajok csírázására és korai megtelepedésére gyakorolt hatásairól a Journal of Vegetation Science című szakfolyóirat hasábjain. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény jól illeszkedik a korábban még 2013-ban a Plant Ecology hasábjain közölt munkánkhoz, ahol keresztesvirágú fajok csírázását vizsgáltuk. A közlemény szabadon elérhető lesz hamarosan a folyóirat honlapján, de egy korábbi kéziratverzió a bioRxiv-on keresztül is letölthető.

Germination response of invasive plants to soil burial depth and litter accumulation is species specific

Judit Sonkoly, Orsolya Valkó, Nóra Balogh, Laura Godó, András Kelemen, Réka Kiss, Tamás Miglécz, Edina Tóth, Katalin Tóth, Béla Tóthmérész, Péter Török 

Questions: Plant invasions are considered among the biggest threats to biodiversity worldwide. In a full-factorial greenhouse experiment we analysed the effect of soil burial depth and litter cover on the germination of invasive plants. We hypothesised that (i) burial depth and litter cover affect the germination of the studied species, (ii) the effects of burial and litter cover interact with each other, and (iii) the effects are species-specific, but dependent on seed size. 

Methods:We tested the germination and seedling growth of 11 herbaceous invasive species in a full-factorial experiment using four levels of seed burial depths and litter cover. We analysed the effect of burial, litter cover, and their interactions on germination, seedling length and biomass across species and at the species level. 

Results: Soil burial depth and litter cover had a significant effect on the germination of the studied species, but there were considerable differences between species. We observed a general trend of species with bigger seeds being not or less seriously affected by soil burial and litter cover than smaller-seeded species. Correlations between seed weight and effect sizes mostly confirmed this general trend, but not in the case of soil burial. 

Conclusions: Our findings confirmed that seed size is a major driver of species’ response to litter cover and to the combined effects of litter cover and soil burial, but there is no general trend regarding the response to soil burial depth. Despite its very small seeds, the germination of Cynodon dactylon was not affected by soil burial. The germination of Ambrosia artemisiifolia was hampered by both soil burial and litter cover despite its relatively large seeds. Thus, specific information on species’ response to burial depth and litter accumulation is crucial when planning management or restoration in areas threatened by plant invasions.

2020. április 15., szerda

Új tagok a Fiatal Kutatók Akadémiáján


A Fiatal Kutatók Akadémiája 2020-as Tagválasztási Bizottsága az alábbi pályázók számára adományozott FKA tagságot a 2020-2025-ös periódusra:
  • Gacsályi-Bába Barbara, Debreceni Egyetem, I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
  • Szilágyi Adrienn, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, II. Filozófiai- és Történettudományok Osztálya
  • Terpai Tamás, Eötvös Loránd Tudományegyetem, III. Matematikai Tudományok Osztálya
  • Jámbor Attila, Budapesti Corvinus Egyetem, IV. Agrártudományok Osztálya
  • Lázár Zsófia, Semmelweis Egyetem, V. Orvosi Tudományok Osztálya
  • Hartmann Bálint, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, VI. Műszaki Tudományok Osztálya
  • Dömötör Orsolya, Szegedi Tudományegyetem, VII. Kémiai Tudományok Osztálya
  • Bazsáné Csuka Dorottya, Semmelweis Egyetem, VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
  • Kecskés Gábor, Társadalomtudományi Kutatóközpont, IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
  • Balogh Gábor, Pécsi Tudományegyetem, IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
  • Hatvani István, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet, X. Földtudományok Osztálya
  • Tóth György, Pécsi Tudományegyetem, XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Az új tagoknak gratulálunk és a munkájukhoz sok sikert kívánunk! További hírek és információk a Fiatal Kutatók Akadémiájáról ezen a linken olvashatók.

2020. március 19., csütörtök

Faállományok kiszáríthatják a homoki gyepek altalaját - valóban a klímaváltozás ellen küzdünk a fásítások erőltetésével?


Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Ecography szaklap hasábjain. A cikkben rámutatunk, hogy a jelenleg előtérbe helyezett klímavédelmi céllal végzett fásítás nem megfelelő élőhelyek illetve fafajválasztás mellett negatívan befolyásolhatja az élőhelyek vízviszonyait tovább szárítva az egyébként is vízdeficittel jellemezhető élőhelyeket. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható, a teljes szöveg szabadon hozzáférhető az újság honlapján.

Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands

Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A.A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B., Erdős L., Kelemen A.

Woody plants in water-limited ecosystems affect their environment on multiple scales: locally, natural stands can create islands of fertility for herb layer communities compared to open habitats, but afforestation has been shown to negatively affect regional water balance and productivity. Despite these contrasting observations, no coherent multiscale framework has been developed for the environmental effects of woody plants in water-limited ecosystems. To link local and regional effects of woody species in a spatially explicit model, we simultaneously measured site conditions (microclimate, nutrient availability and topsoil moisture) and conditions of regional relevance (deeper soil moisture), in forests with different canopy types (long, intermediate and short annual lifetime) and adjacent grasslands in sandy drylands. All types of forests ameliorated site conditions compared to adjacent grasslands, although natural stands did so more effectively than managed ones. At the same time, all forests desiccated deeper soil layers during the vegetation period, and the longer the canopy lifetime, the more severe the desiccation in summer and more delayed the recharge after the active period of the canopy. We conclude that the site-scale environmental amelioration brought about by woody species is bound to co-occur with the desiccation of deeper soil layers, leading to deficient ground water recharge. This means that the cost of creating islands of fertility for sensitive herb layer organisms is an inevitable negative impact on regional water balance. The canopy type or management intensity of the forests affects the magnitude but not the direction of these effects. The outlined framework of the effects of woody species should be considered for the conservation, restoration or profit-oriented use of forests as well as in forest-based carbon sequestration and soil erosion control projects in water-limited ecosystems.

2020. március 9., hétfő

Szintézis a Palaearktikus gyepek biodiverzitásáról és a veszélyeztető tényezőkről


Megjelent az 2020 nyarán publikálásra kerülő az Elsevier kiadó által gondozott 'Encyclopedia of World's Biomes' művésznévre hallgató cikkgyűjtemény Palearktikus gyepekkel és cserjésekkel foglalkozó részének tizenkét cikkét bevezető szintézisfejejezet Jürgen Dengler elsőszerzőségével. A cikk frissíti a 'Grasslands of the World' (Taylor and Francis, CRC Press, 2018, Török & Dengler: Palaearctic Grasslands in Transition: Overarching Patterns and Future Prospects) tanulmánykötetben szereplő cikk adatait, illetve a cikkgyűjtemény kiegészült őshonos cserjések ismertetésével is. A kötet vonatkozó fejezete (és a kelet-európai régióra vonatkozó rész) elérhető lesz a honlapomon is, de letölthető lesz a cikkgyűjtemény oldalán is. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Grasslands of the Palaearctic Biogeographic Realm: Introduction and Synthesis

Dengler J.,  Biurrun I., Boch S., Dembicz I., Török P.

Grasslands are spontaneously occurring herbaceous vegetation types that are mostly dominated by grasses or other graminoids and have usually > 10% herb-layer cover, while woody species area absent or have a significantly lower abundance than the herbs. In the Palaearctic biogeographic realm, natural and secondary grasslands (76% and 24% of all grasslands, respectively) cover about 10.0 million km2, i.e., 18% of its territory, which constitute 41% of global grasslands—more than any other biogeographic realm. In “The encyclopedia of the world's biomes,” the Palaearctic grasslands are placed in the section “Grasslands and shrublands,” where we defined 10 regions, which are treated in individual chapters: Western Europe, Northern Europe and Baltic States, Eastern Europe, Mediterranean Region, Middle East and Caucasus, Russia, Kazakhstan and Middle Asia, Mongolia, China, and Japan. These regions cover the huge majority of the realm and about 98% of its grasslands. Each chapter describes the extent, physiogeography, origin, biodiversity and typology of the grasslands in the region, the threats for grassland diversity and extent, as well as grassland management and conservation. Grasslands are important habitats for many groups of taxa. Dry calcareous grasslands and steppes constitute habitat of most of Europe's butterfly and Orthoptera species, and they host significant number of European endemic plants. In small spatial scales (i.e., below 100 m2) Palaearctic grasslands, especially meso-xeric ones, can hold even higher species diversity of plants than tropical rainforests. However, Palaearctic grasslands are also among the most intensively and negatively human-impacted habitats. Changes in grassland management, like overgrazing or other types of intensification as well as abandonment were assessed as the most important recent and future threats. Other important reasons of decline in grassland diversity are habitat loss and altered site conditions. The negative impact of climate change and invasive species is predicted to be stronger in the future. In the last years, various conservation efforts to monitor, maintain and promote grassland extent and diversity were made. However, to counteract the negative trends, these efforts urgently need to be intensified and their efficiency needs to be improved.