Megjelent a telepített gyepek biodiverzitásának fenntartásáról illetve a kaszálásos utókezelések szükségességéről írt cikkünk a Biodiversity & Conservation c. szakfolyóirat .  A cikk letölthető a saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Sustaining recovered grasslands is not likely without proper management: vegetation changes after cessation of mowing

Grasslands recovered by sowing low diversity seed mixtures of local provenance are usually managed by mowing. Besides restoration success only a few studies have focused on the direct effects of post-restoration mowing on recovered grassland vegetation. In this study we followed vegetation changes in 13 successfully recovered grasslands in 5 x 5-m-sized sites with continuous and ceased mowing at Hortobágy National Park, EastHungary. We asked the following questions: (i) What are the effects of cessation of mowing on the vegetation structure and diversity of recovered grasslands? (ii) What are the effects of cessation of mowing on the abundance of sown grasses, target and undesirable species? (iii) Is yearly mowing an appropriate management tool for the maintenance of recovered grasslands? Our results showed that the cessation of mowing caused litter accumulation, while diversity, total vegetation cover and the cover of sown grasses decreased compared to the mown sites. The cover of undesirable perennial species was significantly higher in unmown sites than in mown ones. The species composition of mown sites remained more similar to near-natural grasslands than the unmown ones. Our results suggest that without regular post-restoration mowing the favourable status of recovered grasslands can rapidly decline due to litter accumulation and by the expansion of undesirable species, even in the short-run. We also stress that while yearly mowing is enough to maintain grasslands recovered by low-diversity seed sowing, it cannot be considered to be enough to recover target vegetation composition.

Megjelent a biomassza és fajgazdagság kapcsolatáról írt cikkünk a Botanikai Közlemények c. szakfolyóirat jubileumi, 100. évfolyamában. A cikk letölthető a saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben

A fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata kulcsfontosságú a gyepek vegetációdinamikai folyamatainak megértése szempontjából. kutatásunk során ezért az egyes fitomassza-frakciók fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú gyepekben. hipotéziseink a következők voltak: (i) A teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (egy csúcsú) görbével írható le. (ii) A teljes fitomassza növekedésével párhuzamosan a kompetítor fajok aránya növekszik, a stressztűrő és a ruderális fajok aránya csökken. (iii) Az avar felhalmozódása kis mennyiségben pozitívan, nagy mennyiségben negatívan befolyásolja a fajgazdagságot. kutatásainkat a hortobágyi nemzeti park területén végeztük, összesen nyolc szikes és löszgyep típust vizsgáltunk. eredményeink azt mutatják, hogy hortobágyi szikes és löszgyepek esetében a teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális görbével írható le. A fajgazdagság maximumát 750 g/m2 teljes földfelszín feletti fitomassza értékeknél találtuk. minél nagyobb volt teljes földfelszín feletti fitomassza, a kompetítorok aránya annál magasabb, míg a stressztűrők aránya annál alacsonyabb volt. A ruderálisok arányának eloszlása unimodális görbét követett és a fajszámhoz hasonlóan a löszgyepekben volt a legmagasabb. bizonyos avarmennyiség (kb. 400 g/m2) alatt pozitív, ennél nagyobb avarmennyiségek esetén negatív korrelációt találtunk az avar mennyisége és a fajgazdagság között. Az élő fitomassza és a fajgazdagság pozitívan korrelált a teljes gradiens mentén. Vizsgálataink alapján valószínűsíthető, hogy alacsony produktivitású gyepekben az abiotikus stressz, a produktivitás növekedésével pedig biotikus  interakciók (pl. kompetíció) játszanak meghatározó szerepet a fajgazdagság kialakításában. Az avar mennyisége a teljes produktivitási gradiens mentén meghatározó volt. A produktívabb közösségekben az avarfelhalmozódás és a kompetíció együttesen lehet felelős a fajgazdagság csökkenéséért, bár vizsgálatunk szerint az avarfelhalmozódás játszik fontosabb szerepet ebben.

Megjelent spontán szukcesszió elméleteiről és restaurációs beavatkozásokban betöltött szerepükről szóló áttekintő tanulmányunk a Botanikai Közlemények c. szakfolyóirat jubileumi, 100. évfolyamában. A cikk letölthető a saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 Közép-európai parlagokon zajló spontán gyepesedési folyamatok restaurációs ökológiai szempontú értékelése

A gyepek területe európa-szerte csökken; degradálódásuk és az ezzel járó biodiverzitás veszteség fontos szerepet kap a restaurációs ökológiai és a természetvédelmi kutatásokban. Közép-Európában a mezőgazdasági művelésbe vont területek mintegy 10−20%-át felhagyták az elmúlt mintegy két évtizedben, így a parlagokon zajló spontán szukcessziós folyamatok restaurációs ökológiai szempontú vizsgálata kiemelten fontos kutatási területté vált. Áttekintésünkben széleskörű irodalmi adatokra támaszkodva arra kerestük a választ, hogy a spontán szukcessziós vizsgálatok mely eredményei használhatók fel a restaurációs beavatkozások tervezése és kivitelezése során. olyan kérdéseket érintünk, mint: a másodlagos gyepesedés általános menete és sebessége, a növényi tulajdonságok szerepe a gyepesedési folyamatban, valamint a propagulum-limitáltság, a térbeli terjedés és a magbank szerepe a spontán gyepesedésben. megállapíthatjuk, hogy viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre elsősorban azokon a többnyire kis kiterjedésű parlagokon támaszkodhatunk, ahol (1) a mezőgazdasági művelés csak rövid ideig tartott, (2) a gyepregenerációt biztosító propagulum-források a közelben jelen vannak, (3) az invazív fajok megtelepedésének lehetősége elhanyagolható, illetve (4) a gyomfajok közül többnyire a gyorsan és hatékonyan visszaszorítható, rövidéletű fajok megtelepedésére számíthatunk. számos célfaj spontán betelepülése még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott; ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez aktív, célzott betelepítésre vagy propagulumbevitelre is szükség van. Az áttekintett irodalmak alapján a spontán szukcessziós folyamatok propagulumbevitel segítségével történő gyorsítását (1) az évelő gyomok és klonális fajok megtelepedése előtti szakaszban, illetve (2) a mezőgazdasági művelés során felhalmozódott többlet-tápanyagok kimerülését követően, a klonális gyomok és zavarástűrőfajok visszaszorulását követő késői szakaszban tartjuk hatékonynak.

Megjelent a palearktikus gyepek biodiverzitásáról szóló áttekintő tanulmányunk az Agriculture, Ecosystems & Environment c. szakfolyóiratban. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény absztraktja az alábbiakban olvasható:

Biodiversity of Palaearctic grasslands: a synthesis

This article introduces a Special Issue on biodiversity of Palaearctic grasslands and provides a synthesis of the current knowledge on this topic. Four major categories of grasslands can be distinguished in the Palaearctic biogeographic realm: (a) zonal steppes (in areas too dry for forests), (b) arctic-alpine grasslands (in areas too cold for forests), (c) azonal and extrazonal grasslands (where hydrology, soil conditions, relief or natural disturbances within the forest biomes prevent tree growth locally) and (d) secondary grasslands (which replace natural forests in consequence of human land use). We summarize the present knowledge about species richness patterns (mainly of vascular plants) along abiotic and land use gradients. Further, we highlight the usefulness of diversity measures not based on species richness, namely functional diversity, phylogenetic diversity and within-species diversity. The strong differences observed for diversity patterns according to analyzed biodiversity parameter, spatial scale or taxonomic group call for comparative studies and caution when generalizing results. A particular challenge are the extreme plot-scale species richness values found in grasslands of a few European regions. We propose a conceptual model that explains the findings by an interplay of various factors acting at different levels: (i) The largest species pool is expected for habitats under conditions that prevailed over the last few million years, with a slight shift towards intermediate positions, i.e. for the Palaearctic in open, semi-dry, base-rich situations. (ii) The landscape-level species pool is increased by continuity of a grassland patch in space and time and heterogeneity of the surrounding landscape. (iii) The coexistence of regionally available species at a plot scale is due to reduced competitive exclusion according to Intermediate Disturbance Hypothesis, mowing once a year without fertilization being particularly effective. Ecosystem functions and services of Palaearctic grasslands are often positively connected to their biodiversity. At the same time, these communities and their biota are nowadays highly endangered. The semi-natural (High Nature Value) grasslands of Europe are mainly threatened by agricultural intensification or abandonment on low-productive sites in remote areas, while the natural steppes of the Palaearctic have largely been destroyed by conversion into arable land. Finally, we present some promising conservation and management approaches and call for a strong and comprehensive Convention on Grassland Conservation.

Megjelent az EDGG Bulletin legújabb 21-ik száma. A bulletin kérhető e-mailben. A mostani Bulletinben jelent meg Valkó Orsolya elsőszerzőségével csapatunk vita- és gondolatébresztő írása az égetés mint gyepkezelési lehetőség alkalmazhatóságának korlátairól és előnyeiről. A cikk nagyban támaszkodik a korábban megjelent áttekintő tanulmányunkra, és célja a vita és gondolatok generálása a témakörben. A cikk megtalálható és letölthető a honlapomról.

Keep Your Eyes on the Fire: Prescribed burning as an old-new opportunity for grassland management

Abstract and motivation: We noted the burning interest concerning the application of prescribed burning as an  alternative grassland management technique at the EDGG co-organized Open Landscapes conference in Hildesheim during and after our presentation about the possible application of prescribed burning in European grasslands (Deák, B., Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B.: Fire as an alternative management tool – adaptation of North-American grassland burning practices to European grassland conservation. Open Landscapes – Ecology, Management and Nature conservation. Hildesheim, Germany, 29 Sept - 03 Oct 2013). Some conservationists highly welcome prescribed fires, while others are against it. These contrasting attitudes are because we (i) lack of proper scientific information on both short- and long-term effects of fires on grassland biodiversity, (ii) because of the generally negative attitude generated also by the international and national media reporting catastrophic damages in nature, human life and property caused by wildfires and arson, and because of (iii) the confusion of wildfires and arson with controlled and carefully designed prescribed fires. With the following forum paper we would like to stimulate discussion and generate further research activity in this topic, strongly referring to our recent paper published in Basic and Applied Ecology (Valkó et al. 2013) indicating the most important conclusions based on this carefully conducted systematic review.

Megjelent legújabb cikkünk Albert Ágnes Júlia elsőszerzőségével homoki parlagokon zajló szekunder szukcessziós folyamatok elemzéséről az Applied Vegetation Science tudományos folyóiratban. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény absztraktja az alábbiakban olvasható.

Based on the spontaneous vegetation development of old-fields in the Nyírség and Kiskunság sand regions (Hungary), we aimed to answer the following questions using the chronosequence method: (1) how do the proportions of different functional groups change during succession; (2) which target species establish successfully in the old-fields during the course of succession; and (3) how successful is spontaneous succession in the recovery of target grasslands? Two sand regions of the Great Hungarian Plain: (1) the Nyírség sand region (East Hungary, acidic sand, moderately continental climate) and the Kiskunság (Central Hungary, calcareous sand, continental climate. 

 

Altogether 24 old-fields were classified into young (<10-yr-old), middle-aged (10–20-yr-old) and late-succession (20–40-yr-old) old-fields; four fields in each age category. For baseline vegetation reference, three open and three closed sand grassland stands in both regions were sampled in the vicinity of the old-fields. The percentage cover of vascular plants was recorded in five 2 × 2-m plots in each field, in early May and late June 2012. We used life forms, clonal spreading traits and Ellenberg indicator values for nutrients in the analysis. Species of Festuco-Brometea class were considered as target species. 

The cover of hemicryptophytes and geophytes increased, the cover of short-lived species decreased with time. Cover of species without clonal spreading ability decreased, while cover of species with clonal spreading ability increased with increasing field age. The cover of invasive species decreased with increasing field age. The majority of target species had established already in the young and middle-aged old-fields, although their cover was significantly higher in the two older age groups. Spontaneous succession can be a vital option in recovery of sand grassland vegetation in Central Europe; the majority of the species pool of sandy grasslands can be recovered in the first 10–20 yrs. However, the success of grassland recovery can be strongly influenced by the surrounding species pool and can be slow if seed dispersal is limited. Spontaneous succession is most promising when the target species of grasslands immigrate at the very beginning of the succession, within the first few years.

Megjelent az európai szárazgyepes munkacsoportot (European Dry Grassland Group, EDGG) bemutató könyvfejezet, amely a Steppenlebensräume Europas c. könyvben. A cikk célja, hogy bemutassa az európai száraz gyepeket illetve hírt adjon az EDGG tevékenységéről, mely mintegy 800 kutatót tömörít Európából és Európán kívülről is. Az alábbiakban olvasható az absztrakt és a cikk letölthető a honlapomról.

The aim of this article is to introduce the dry grasslands of Europe and to report on the activities of Abstract the European Dry Grassland Group (EDGG), a network of dry grassland scientists and conservationists. Dry grasslands are defined here as herbaceous vegetation types, mostly dominated by grasses, that inhabit climatically or edaphically dry sites. They comprise zonal steppes, alpine dry grasslands above the timberline, azonal/extrazonal dry grasslands on sites where peculiarities of soil or relief prevent forest growth, and semi-natural dry grasslands, derived from centuries of low-intensity land use. For most taxonomic groups, dry grasslands host a proportion of Europe’s biodiversity that by far exceeds their spatial distribution and some of them are the richest plant communities worldwide at spatial scales < 100 m2. Today, both natural steppes and semi-natural dry grasslands of Europe are highly endangered through transformation into arable fields, afforestation, land use intensification and abandonment, eutrophication or biotic invasions. The EDGG, with more than 800 members from over 50 countries, acts by facilitating information exchange, cooperation and joint projects towards better understanding and more effective conservation of Europe’s dry grasslands. To this end, EDGG organises annual conferences and research expeditions, publishes an online electronic Bulletin, edits Dry Grassland Special Features in international journals, and plays an active role in the science-policy interface.

 A korábbi évekhez hasonlóan az idén is megrendezésre kerül a EDGG szárazgyepes konferenciája - ezúttal Tulában (Oroszország).

The 11th European Dry Grassland Meeting
European Steppes and Semi-natural Dry Grasslands:
Ecology, Transformation and Restoration
5-15th June 2014
Tula, Russia

Jelentkezési határidő: 2014. január 31.

A konferencia honlapja:  

http://www.edgg.org/edgg_meeting_2014.html

A hét végén rendezték meg az őszi Tudományos Diákköri Konferenciaát a DE TTK-n. A résztvevő hallgatók ezen az eseményen szerezhetik meg a jogot az indulásra a jövő évi Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián. Ennek a rendezvénynek a keretén belül a Növénytani Tanszék Diószegi Szemináriumi teremben megrendezendő Biológia III. Szekcióban 10 növényökológiai tárgyú előadást hallgathattak meg az érdeklődők, közöttük tanítványaim előadásait:

12.05-12.20 Balogh Nóra III. évf. Biológia BSc: Gyepek helyreállításának lehetőségei spontán szukcesszió segítségével: esettanulmány Kiskunsági homoki parlagokon. Témavezetők: Dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus, Dr. Török Péter egyetemi adjunktus
Ökológiai Tanszék

12.20-12.35 Kelbert Bernadett III. Biológia BSc: Kaszálás felhagyását követő vegetációváltozások helyreállított szikes és löszgyepekben. Témavezetők: Dr. Török Péter egyetemi adjunktus, Dr. Kelemen András tudományos segédmunkatárs, Ökológia Tanszék

Minden résztvevőnek gratulálok a sikeres szerepléshez!

A 2013. november 21-23 között több előadással és poszterrel veszünk részt a "VIII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium – I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" című nemzetközi konferenciáján. 

Tóthmérész Béla, Miglécz Tamás, Valkó Orsolya, Kelemen András, Tóth Katalin, Török Péter: Weed suppression in grassland restoration (Alkalmazható-e a gyeprekonstrukció a gyomok visszaszorítására?)

Deák Balázs, Valkó Orsolya, Török Péter, Tóthmérész Béla: Recommendations on the use of prescribed burning practices to grassland conservation. (Gyepek égetésének természetvédelmi megítélése Magyarországon – probléma vagy gyepkezelési alternatíva?)

Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Szabó Gergely, Szabó Szilárd, Kelemen András, Kapocsi István, Gőri Szilvia, Simon Edina, Török Péter, Tóthmérész Béla: Restoring alkali landscapes by the elimination of drainage canal systems: The success of restoration is influenced by micro-relief (Mikromozaikosság és fajgazdagság kapcsolata rekonstruált szikes gyepekben)

Tóth Katalin, Albert Ágnes-Júlia, Kelemen András, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Deák Balázs, Tóthmérész Béla, Török Péter: Spontaneous grassland recovery in sandy old-fields of Kiskunság and Nyírség regions (Kiskunsági és nyírségi homoki parlagokon zajló spontán gyepregeneráció).

A konferencia részletes programja itt található.

Megjelent a Valkó Orsolya elsőszerzőségével a Biodiverzitás Kutatócsoport újabb áttekintő tanulmánya (review) cikke a Basic and Applied Ecology tudományos folyóiratban. A cikk bemutatja a kontrollált égetés alkalmazási lehetőségeit és korlátait, illetve áttekinti, hogy ennek az Észak-Amerikában igen elterjedt technológiának mely tapasztalatai emelhetőek át az európai gyepkezelési gyakorlatba.

Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands

Grassland managers and scientists are increasingly interested in cost-effective alternative ways of grassland biodiversity conservation. Prescribed burning is a promising management tool which should be integrated in the planning of management efforts. In addition, small-scale prescribed burning is an effective fire suppression strategy to decrease the serious negative impacts of uncontrolled burnings on ecosystems and human life. Prescribed burning forms an integral part of the North-American grassland management practice, while in Europe it is rarely applied, despite the fact that uncontrolled burning occurs frequently in some regions. Our goal was to evaluate the use of prescribed burning as a promising but neglected management tool in European grasslands. 

 We found that European studies on prescribed burning of grasslands are scarce and we conclude that annual burning is usually not an appropriate option for the conservation of species-rich grasslands. We reviewed burning studies from North-America to identify findings which might be adapted to the European grassland conservation strategy. In North-America, contrary to Europe, the application of burning is fine tuned in terms of frequency and timing, and usually combined with other restoration measures (grazing or seed sowing). 

 

Thus, we conclude that with the application of carefully designed prescribed burning, multiple conservation goals, e.g. invasion control and increasing of landscape-level heterogeneity, can be linked with an effective fire suppression strategy. We emphasize that for the application of prescribed burning in Europe, the general findings of carefully designed case studies should be combined with the practical knowledge of conservation managers concerning the local application circumstances to reach specific management objectives.

A kézirat oktatási és saját használatra letölthető a honlapomról.

Kolonizációs ablakokok a gyepi biodiverzitásra

Befejeződött a Bernburgi Hochschule Anhalt kutatóival, Sabine Tischew-vel és Anita Kirmerrel megkezdett projekt terepi monitoring területeinek létesítése. A projekt során, hazánkban elsőként, magas diverzitású magkeverékekeket (35 löszgyepi és szikes gyepi fajt tartalmazó magkeverék, 1-2. fotó) vetettünk különböző méretű, másodlagos szikes és löszgyepekben nyitott kolonizációs ablakokba (3-4. fotó).

 1. fotó - A 35 faj magja a magkeverék kialakítása előtt

 2. fotó.  A 35 fajos magas diverzitású keverék

3. fotó. A magkeverékeket teljes talajelőkészítést követően vetettük el.

4. fotó. A magkeveréket 100kg/ha mennyiségben vetettük el a kolonizációs ablakokba

 Az elkövetkezendő években nyomon követjük a vetett ablakok vegetációfejlődését, értékeljük a vetett fajok megtelepedési sikerét, magprodukcióját és terjedési potenciálját. Céljaink között szerepel egy flexibilis, szikes- és löszgyepekben egyaránt vethető olyan magas diverzitású magkeverék kifejlesztése, mely kiválóan alkalmazható lesz szikes és löszgyepi rekonstrukciós programok kivitelezésében.

 

II. Növénybiológiai Workshop (Debrecen 2013. november 7.)

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék és az MTA Debreceni Területi Bizottsága Szárazföldi Ökológiai Munkabizottsága 2013. november 7-én rendezte meg a II. Növénybiológiai Workshop-ot.

A workshopon az alábbi tudományos előadással vettünk részt: Balogh Nóra, Valkó Orsolya, Török Péter: Spontán gyepregeneráció homoki parlagokon.

A Magyary Zoltán Kuratórium 2013. október 25-én döntött a TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program keretében az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíj (A2-ACSJD-13 kategória) kiírások nyertes pályázatairól. A pályázaton két hallgatóm Albert Ágnes "Növényi sajátságok szerepe a spontán szukcesszióban" és Tóth Katalin "A magbank szerepe a gyepek biodiverzitásának kialakításában" című pályamunkájukkal elnyerték a támogatást. A pályázati célok megvalósításához sok sikert kívánok!

A nyertesek részletes listája itt található.

 

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) immár harmadik alkalommal hirdette meg ösztöndíj pályázatát, melynek célja, hogy anyagi támogatást nyújtson az ökológiai mezőgazdaság témakörében tudományos fokozatot szerző, vagy posztdoktori kutatást megvalósító fiataloknak és kutatóhelyeiknek. Pályázni bármely tudományterületről lehetett, a magyarországi ökológiai mezőgazdálkodás aktuális kutatási kérdéseihez szorosan kapcsolódó témával. 

Doktorjelölt hallgatóm, Miglécz Tamás két évre elnyerte az ÖMKi támogatását "Fajgazdag takarónövényzet és zöld folyosók létrehozására alkalmas magkeverékek fejlesztése és alkalmazása a biogazdálkodásban és restaurációs ökológiában" c. pályamunkájának megvalósítására. A nyertesek teljes listája megtekinthető az ÖMKi honlapján. Megköszönve az ÖMKi nagylelkű támogatását a kutatási program megvalósításához sok sikert kívánunk!

Október 9 és 13 között rendezik a 4th International Conference on Organic Agriculture Sciences (ICOAS) konferenciát Egerben, ahol a Biodiverzitás kutatócsoport munkatársai 2 anyaggal (1 előadás és 1 poszter) vesznek részt. A konferencia az ökológiai gazdálkodás legnagyobb tudományos és  gyakorlatközpontú seregszemléje. A konferencia részletes programja megtekinthető és letölthető a konferencia honlapján.

Megjelent a Kelemen András elsőszerzőségével a Biodiverzitás Kutatócsoport újabb cikke a Journal of Vegetation Science tudományos folyóiratban. A cikk bimassza és fajgazdagság kapcsolatát vizsgálja szikes gyepek dominálta mozaikos tájban. A cikk absztraktja alább olvasható. 

A cikk hozzáférhető a folyóirat honlapján, illetve kérhető e-mailben a molinia_kukac_gmail.com címen is.

  

Mechanisms shaping plant biomass and species richness: plant strategies and litter effect in alkali and loess grasslands

  Explaining the biomass–species richness relationship is key to understanding vegetation dynamics. Several possible mechanisms have been suggested, but complex analysis of plant strategies, major biomass and species richness components along a long productivity gradient is still lacking. We provide a detailed analysis of the relationship between major biomass components (total above-ground biomass, green biomass and litter), plant strategies and species richness along a long gradient of alkali and loess grasslands in a steppe landscape in Central Europe, Hortobágy, Great Hungarian Plain, East Hungary. 

  Above-ground biomass of characteristic alkali and loess grassland stands was sampled along a gradient of increasing productivity. In each grassland stand, a 25-m2 sample site was randomly selected. Within each site, ten above-ground biomass samples (20 × 20 cm) were collected randomly in June 2009, at the peak of biomass production. We classified all species into mixed C-S-R strategy types. To obtain correlations between various biomass and species richness data, Spearman rank correlation was used. The relationship between plant strategies and species composition were displayed with a DCA ordination. The frequently detected humped-back relationship was valid for the relation of total biomass and species richness.

 

With increasing amount of total biomass, we detected an increasing proportion of competitors, and a decreasing proportion of stress tolerators in green biomass. A low proportion of ruderals was detected at both low and high biomass levels. Species richness was affected positively by litter at low litter scores, but there was a negative litter effect from much lower scores than detected previously (from 400 g·m−2). There was a positive relationship between green biomass production and species richness. 

  The study revealed that at the initial part of a productivity gradient, stress is likely responsible for low species richness. Our results show that litter can shape changes in species richness along the whole biomass gradient, thus the litter effect is one of the major mechanisms structuring grassland diversity.

Megjelent az EDGG 19-20 Bulletin összevont száma. A Bulletinben képekkel illusztrált beszámolót olvashatunk többek között a 10. Dry Grassland Meeting-ről (Zamosc, PL), az 56.Symposium of International Association for Vegetation Science (Tartu, EST) konferenciáról és a 22th Workshop of European Vegetation Survey (Róma, I) konferenciáról is. A Bulletin szabadon letölthető innen. A korábbi számok megtalálhatóak az EDGG honlapján.

Újraválasztották az IAVS EDGG vezetőségét. A vezetőség összetétele a 2013-2015 közötti időszakra: Jürgen Dengler (D), Monika Janišová (SK), Solvita Rusina (LV), Török Péter (HU), Steven Venn (FIN) és Michael Vrahnakis (GR).

Az Open Landscapes konferenciához kapcsolódóan a Haquetia című folyóirat különszámot biztosít a konferenciapublikációk illetve az IAVS-EDGG tagok cikkeinek megjelentetésére. A vendégszerkesztők: Jürgen Dengler (fő-vendégszerkesztő; Bayreuth, Lipcse & Hamburg, Németország), Marta Carboni (Róma, Olaszország), Jasmin Mantilla-Contreras (Hildesheim, Németország), Török Péter (Debrecen, Magyarország), Stephen Venn (Helsinki, Finnország) & Michal Zmihorski (Varsó, Lengyelország). A konferenciakötetbe az absztraktok benyújtásának határideje október 15, a kötet várható megjelenése 2014. december. További információk a konferencia honlapon.