Fúrunk, vazze: Elkezdődött a gyepesített szántók magbankjának ismételt vizsgálata

Egyek-Pusztakócs térségében 2004 és 2008 között mintegy 760 ha összterületben történt meg fajszegény (2 illetve 3 fajból álló) magkeverékek segítségével végzett gyepesítés. A gyepesítést követő harmadik évre a területek többségén évelő vetett füvek által dominált gyepek alakultak ki. A vetést követő harmadik évben elvégeztük számos mintavételi pontban a talajmagbank vizsgálatát, amelynek célja az volt, hogy megállapítsuk milyen magas a talaj gyommag tartalma. 

 

 

1. kép. A DE Ökológiai Tanszék egyik kísérleti növényháza a DE Botanikus Kertben

Ennek ismétléseként 6 év elteltével (azaz a 2004-ben gyepesített területeken) megismételjük a mintavételt annak érdekében, hogy az összetételben bekövetkező változásokat kimutathassuk. A fúrásos mintavétel során a mintavételi karámokból összesen 12 db, 126 cm3 térfogatú fúrásos talajmintát veszünk, melynek alsó és felső 5 cm-es rétegét külön kezelve csíráztatjuk.

2. kép. A fúrófej felhelyezése.

3. kép. A fúrás folyamata

A begyűjtött mintákat rozsdamentes szitasoron keresztül koncentráljuk, annak érdekében, hogy a mintatérfogatot csökkentsük, kimossuk a csírázásgátló anyagokat a talajból, illetve, hogy növeljük egyes keményhéjú fajok csírázási erélyét a mosás során előidézett maghéj-sebzéssel. A mosást követően a koncentrált mintát steril talaj fölé rétegezzük néhány milliméter vastagságban. Rendszeresen öntözzük a mintafelszínt majd időszakos ellenőrzés mellett eltávolítjuk a meghatározott csíranövényeket, illetve azokat a növénykéket, amelyeket nem lehet csíranövény állapotban meghatározni átültetjük, majd határozható állapotig neveljük.

 

4. kép. Kicsírázott Matricaria inodora az első fúrásos vizsgálatból.

 

5. kép. Chenopodium album csíranövénye.

 A csíráztatást általában a kora tavaszi mintavételt követően június végéig folytatjuk, majd az igen meleg nyári időszakban hagyjuk a mintafelszínt kiszáradni, amennyiben nem jelennek már meg új csíranövények. A száraz felszínt átforgatjuk, hogy a minta alján levő magok is csírázhassanak, majd az öntözést augusztus végétől október végéig, november elejéig folytatjuk.

Német-magyar együttműködés őshonos fajokból álló magkeverékek előállítására

Az Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke és a Bernburgi Hochschule Anhalt kutatóinak együttműködésével a DBU (Deutsche Bundestiftung Umwelt) támogatása mellett az elkövetkezendő 18 hónapban valósul meg a "Large-scale grassland restoration: the use of establishment windows and high diversity seeding by the knowledge transfer of regional seed propagation to Hungary" című ProSeed rövidítésű projekt. A projekt keretében a német kutatók és magtermesztők a Németországban kiválóan működő regionális magkeverék előállításával és alkalmazásával szerzett tapasztalataikat adják át a magyar kutatóknak. A projekt célja a tudástranszfer mellett lösz és szikes gyepi kísérő fajok szaporítási lehetőségeinek tanulmányozása valamint az ennek során előállított magkeverékek kísérletes vetése fajszegény gyepek fajgazdagságának növelése érdekében.

Egy korábbi blogbejegyzésemben már beszámoltam a tavaly ősszel elkezdett a pályázathoz kapcsolódó kísérletről. A kolonizációs ablakokban történt mintegy 100 kg/ha vetőmagnormával történt vetés a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően kiválóan sikerült. 

Megállapíthattuk, hogy az elvetett 35 fajból számos már a többnyire enyhe tél folyamán kicsírázott és sikeresen megtelepedett. Az elevett fajok a következőek voltak: Achillea collina, Aegilops cylindrica, Agrimonia eupatoria, Agropyron cristatum, Allium scorodoprasum, Aster tripolium subsp. pannonicus, Atriplex litorale, Atriplex tatarica, Bunias orientale, Bupleurum tenuissimum, Carthamus lanatus, Centaurea pannonica, Centaurea sadleriana, Centaurea solstitialis, Coronilla varia, Dianthus pontederae, Falcaria vulgaris, Filipendula vulgaris, Galium verum, Hypericum perforatum, Lathyrus hirsutus, Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus, Melandrium viscosum, Plantago media, Podospermum canum, Potentilla argentea, Rapistrum perenne, Salvia verticillata, Scabiosa ochroleuca, Silene vulgaris, Trifolium angulatum, Trifolium campestre, Trifolium retusum, és Trifolium striatum. Természetesen a pontos arányok és a sikeresség értékelése majd a későbbiekben, a nyár eleji felmérések során válik értékelhetővé.

Egyes területeken igen intenzív vaddisznó-túrás szerencsére a kolonizációs ablakokat többnyire nem érintette. A károkozás mellett a kísérlet szempontjából pozitív fejlemény, hogy a disznótúrások számos új ablakot nyitottak a gyepben, melyekbe a későbbiekben remélhetőleg az elkerített területeken magot érlelő és szóró vetett fajok be tudnak települni.

X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében

A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Növénytani és Természetvédelmi Intézetében rendezték meg a X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében c. konferenciát 2014. március 7-9. között Sopronban. A konferencia már nagy múltra tekint vissza,  az első konferenciát 1997-ben, Debrecenben az hívta életre, hogy a flóra- és vegetációkutatók fiatal generációja bemutathassa eredményeit a szakmai nagyközönségnek. A konferencia napjainkra a  hazai botanikusok legfontosabb találkozójává nőtte ki magát.

A konferencián kilenc szekcióba sorolva összesen közel 60 előadás hangzott el és mintegy 80 poszter került bemutatásra. A konferencián átadták a Boros Ádám díjakat is, melyet idén Papp Beáta, Bölöni János és Sramkó Gábor nyert el. Gratulálunk a díjazottaknak a teljes hazai botanikus szakma nevében is. Kutatócsoportunk a konferenciára két absztraktot nyújtott be (két előadás) melyek címei az alábbiak voltak:

TÖRÖK Péter – DEÁK Balázs – MIGLÉCZ Tamás – KELEMEN András – TÓTH Katalin – ALBERT Ágnes – VALKÓ Orsolya: Szürkemarha legeltetés hatása: Élőhelytípus-függő változások nedvesség-gradiens mentén.

BABAI Dániel – VALKÓ Orsolya – TÖRÖK Péter – ALBERT Ágnes – TÓTH Katalin – DEÁK Balázs – KELEMEN András – MIGLÉCZ Tamás – TÓTHMÉRÉSZ Béla – MOLNÁR Zsolt: A szénamurha (szénatörek) szórásának hatása irtásrétek fajgazdagságára Gyimesben (Keleti-Kárpátok, Románia)

Az előadások egy jelentős részében és egy esti vitafórum során is kiemelt figyelmet kapott az akáckérdés (Ténylegesen szakmai alapon nyugvó állásfoglalásokat és véleményeket itt, itt és itt olvashatunk). 

 A fehér akác (Robinia pseudoacacia)

 (Molnár V. Attila felvétele)

 A vitaesten erdészek részvételével, az ő álláspontjukat meghallgatva folyt termékeny vita a témáról. A vitaesten a gazdálkodói szempontok védői számára is tisztázódhatott, hogy az EU invazív fajokat korlátozó rendelettervezete nem az akác teljes kiirtásáról, csupán a nem akaratlagos terjedés kordában tartására irányul. A konferencia szakmai alapokon nyugvó, széles konszenzussal kialakított állásfoglalást fogalmazott meg a fehér akác megítélésével kapcsolatban, amit a szakmai közönség tudtával és egyetértése mellett Borhidi Attila, Pócs Tamás, Vida Gábor akadémikusok illetve a házigazda intézetigazgató, Bartha Dénes írtak alá. Sajnálatosan a korábbi szakmai állásfoglalásokhoz hasonlóan ez az állásfoglalás is visszhang nélkül maradt, sőt a sötét középkor szellemiségét méltón idéző Akác-koalíció munkássága nyomán az egész Európai Uniós jogszabályt sikerült elakasztani.

A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kutatási kérdése

2014. február 13-15 között zajlott a " A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kutatási kérdése" című műhelybeszélgetés Tihanyban a MTA Ökológiai Kutatóközpont vendégházában. A rendezvény az MTA ÖK és a Környezeti Társadalomkutatók Csoportja szakmai együttműködésében valósult meg. Akadémiai kutatói oldalról az egyik résztvevő kutató, Török Péter (MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport) volt. A rendezvény célkitűzése a természetvédelmi gyakorlat összefüggés-rendszerének feltárása, valamint a szektor hazai kutatási prioritásainak azonosítása volt kizárólag a gyakorlat igényeiből kiindulva. Az alkalmazott módszertan lényege a részvételi értékelés és rangsorolás volt, amelynek alapján a természetvédelmi gyakorlatban dolgozó illetve a természeti erőforrásokkal gazdálkodó résztvevők (nemzeti parki, minisztériumi szakemberek, civil szervezetek, és magángazdálkodók) meghatározták és rangsorba állították a hazai természetvédelmi gyakorlat és a természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás számára a legfontosabb tudáshiányokat valamint az ezek megválaszolását segítő kutatási kérdéseket.

A műhelybeszélgetés során meghívott kutatók segítségével megfogalmazásra kerültek a beérkezett kérdések, kérdéskörök és azonosított tudáshiányok alapján a legfontosabbnak tekintett 50 kutatási kérdés. Nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a kérdések rangsorolása és értékelése a gyakorlat oldaláról történjen, azaz a meghívott kutatók a kérdések megvitatása során csupán módszertani és ismerethiányokra vonatkozó kérdésekre reagáltak, reagálhattak - a rangsor kialakításában nem vettek részt, de akadémiai tudásukkal segítették a kutatási kérdések megfogalmazását és kontextusba helyezését (A módszertan alapjául szolgáló irodalom: Sutherland, W. J., Fleishman, E., Mascia, M. B., Pretty, J. and Rudd, M. A. (2011), Methods for collaboratively identifying research priorities and emerging issues in science and policy. Methods in Ecology and Evolution, 2: 238–247.).

 

A kutatás kezdetén 2013 tavaszán, a Báldi András, Mihók Barbara, Kovács Eszter, Pataki György és Balázs Bálint alkotta kutatócsoport interjúkat készített a gyakorlati természetvédelemben, illetve a gazdálkodásban dolgozó szakemberekkel, hogy ezek alapján előkészítse és megalapozza az online kérdőív segítségével lezajlott országos felmérést. Az online felmérés egy elektronikus kérdőív segítségével 2013 június-augusztusa között zajlott le, célcsoportja a gyakorlati szakemberek köre volt. A felmérésben résztvevők 3-5 olyan kutatási kérdést küldtek be, melyeket a hazai természetvédelem szempontjából kulcsfontosságúnak ítéltek meg. A 2013 folyamán lezajlott kérdőíves adatgyűjtés során beérkezet, illetve az interjúk során tárgyalt kérdéseket a kutatócsoport tagjai az idézett szakmai módszertant alapul véve 12 nagyobb témába rendezték, melyek a következőek voltak:

Erdőgazdálkodás,erdőökológia
Gazdasági, jogi és intézményi kérdések
Állapotfelmérés, (alap)kutatás
Vízgazdálkodás, vízügy, vizes élőhelyek
Vadgazdálkodás
Mesterséges struktúrák hatása a biodiverzitásra
Invazív fajok
Természetvédelem és társadalom: szemléletformálás , rekreáció
Fajvédelem
Mezőgazdálkodás
Élőhelyvédelem, tájvédelem és élettelen természeti értékek
Gyepgazdálkodás, gyepek vizsgálata

A műhelybeszélgetésen a gyakorlati természetvédelem szakemberei, gazdálkodó szervezetek és képviselői (minisztérium, nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, erdő-, vad- és mezőgazdálkodók) mellett meghívott kutatók voltak jelen. A kétnapos munkaértekezletek során a témakörönként lebontott kiscsoportos megbeszélések során a tématerületekhez beérkezett kérdések témák rangsorolásra kerültek, majd a vélemények általános vitáját követően megfogalmazásra került a hazai természetvédelem 50 legfontosabb kutatási kérdése, melyek az alábbiak:

 (A sorszámok nem rangsort tükröznek, az itt szereplő kérdések között nincs fontosságbeli eltérés)

1. Hogyan alkalmazhatóak és milyen hatásokkal járnak a folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok ártéri erdők esetében?

2. Milyen változásokat okoz az erdei életközösségekben és ökoszisztéma szolgáltatásokban a klímaváltozás, és várhatóan milyen ütemben következik be az átalakulás?

3. Természetes erdődinamikai és lékdinamikai folyamatok kutatása: milyen a spontán dinamika hatása a fajösszetételre és állományszerkezetre, valamint mely tanulságok alkalmazhatóak a kezelt erdőkben?

4. Milyen ökológiai és ökonómiai hatásbeli különbségei vannak a különböző erdőgazdálkodási módoknak és a természetvédelmi célú erdőkezeléseknek?

5. Milyen a gazdasági jelentőséggel bíró tölgyesek állománydinamikája, és milyen lehetőségei vannak a folyamatos erdőborítás melletti erdőkezelésnek?

6. Hogyan értékelhetők és mi az értéke az erdei mellék haszonvételeknek és immateriális szolgáltatásoknak?

7. Milyen módszerekkel értékelhetők a nagyvad állományok élőhelyi hatásai, és milyen lehetőségei vannak a hatásalapú szabályozásnak?

8. Milyen hatásokat gyakorolnak a vaddisznó és a különböző predátorok a földön fészkelő madárfajokra és az apróvadra, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

9. Milyen élőhely-fejlesztési beavatkozásokkal növelhető agrár-környezetben a fogoly és a mezei nyúl állománya (mint a természeti értékek bio-indikátorai)?

10. Milyen új, védelmi célokhoz illeszkedő és a különböző helyzetekre adaptált védekezési módszerek dolgozhatók ki az inváziós fásszárúak (bálványfa, kései meggy, zöld juhar, amerikai kőris, gyalogakác, fehér akác, nyugati ostorfa) visszaszorítására?

11. Mi jellemzi a vízi inváziós állatfajok (halfajok, puhatestűek, rákok) hazai terjedését, valamint milyen védekezési lehetőségek és akciótervek javasolhatók visszaszorításukra?

12. Milyen gyakorlati tesztelésen alapuló, megelőző és alternatív védekezési módszerek (pl. izoláció, puffer zóna, fajtanemesítés, immunizálás) javasolhatók az inváziós fajok ellen?

13. Milyen módszertan alapján lehet meghatározni a területek természetvédelmi és ökoszisztéma szolgáltatás alapú értékét az elérhető adatok figyelembevételével a területhasználathoz kötődő döntéshozatal szerinti léptékekben?

14. Milyen szankciórendszerrel lehet korlátozni a zöldmezős beruházásokat a természetvédelmi és ökoszisztéma szolgáltatás alapú értékelési rendszer felhasználása alapján?

15. Milyen gazdasági és társadalmi hatásai vannak a természetvédelmi korlátozásoknak (a költség-haszon elemzés alapján)?

16. Milyen várt és nem várt természetvédelmi hatásai vannak a releváns európai uniós támogatásoknak?

17. Hogyan épülnek be a természetvédelmi szempontok más ágazatok szabályozási rendszerébe, azaz hol szükséges erősíteni a természetvédelem szakpolitikai integrációját?

18. Milyen közvetlen és közvetett hatásai vannak a megújuló energiát termelő berendezéseknek (pl.: szélerőművek, napelem-parkok, vízerőművek) az ökológiai rendszerekre és a tájra?

19. Milyen környezetterhelést, inváziós kockázatot és tájhasználati konfliktust jelent a biomassza energetikai hasznosítása és az energianövények termesztése?

20. Milyen kumulatív hatásai vannak a kavicsbányáknak (pl. a vízháztartásra, és annak közvetett hatásai hogyan modellezhetők)?

21. Milyen műszaki-technológiai megoldásokkal csökkenthetők az építmények, vonalas létesítmények (szabadvezeték, vasút, közút) negatív ökológiai hatásai (elsősorban a létező technológiák hatékonyságának vizsgálata, javaslatok megfogalmazása)?

22. Milyen módszerekkel lehetne elősegíteni a helyi lakosok, gazdálkodók és természethasználók bevonását a természeti értékek megőrzésébe?

23. Milyen innovatív eszközökkel tehető hatékonyabbá a természetvédelmi szemlélet terjesztése a különböző célcsoportok körében?

24. Milyen mértékben terhelhetők a látogatók igényeinek függvényében a védett természeti területek?

25. Milyen adatbázisok és döntési modellek szükségesek a "Szukcesszió vagy adott állapot védelme?" kérdés megválaszolásához? (Szukcessziós utak specifikálása, az egyes szukcessziós stádiumok természeti értékeinek leírása, fenntartható foltméret meghatározása, antropogén és természetes tényezők hatásai a szukcesszióra vagy annak hiányára.)

26. Milyen az ismerethiányos és veszélyeztetett közösségi- és hazai jelentőségű fajok, taxonómiai- és természetvédelmi helyzete, életmenete és ökológiai igényei?

27. Milyen meta-adatbázisok összeállítása és módszertan kidolgozása segítené a természetvédelmi döntések megalapozását, az IUCN kategóriarendszerének való megfeleltetést és a hazai biológiai sokféleség védelmét?

28. Mely adathiányos fajok alapállapot-felmérése szükséges, milyen e fajok elterjedése és tömegesség viszonyai? (A priorizált természetvédelmi döntések megalapozásának érdekében.)

29. Milyen a Pannon erdőssztyepp élőhelyek aktuális állapota (kiterjedés, diverzitás, veszélyeztetettség) és dinamikája természetvédelmi szempontból?

30. Milyen az élőhelyek (kiemelten pl. ex lege lápok és szikes tavak, Natura 2000 élőhelytípusok és védett területek) országos, regionális előfordulása, kiterjedése, állapota (élőhelytérképek)?

31. Milyen standardizált mutatókat, mérési lehetőségeket, illetve mérőszámokat lehet kidolgozni az élőhelyi hatások, károsodások és veszélyeztetettség (pl. vad, területhasználat, nem megfelelő kezelés) mérésére az objektív döntések támogatásának érdekében?

32. Konzervációbiológiai szempontok alapján melyik a legfontosabb 5-10 ex-situ megőrzést igénylő növényfaj, és melyek a szaporításukat, áttelepítésüket és visszatelepítésüket meghatározó tényezők?

33. Milyen élőhelyi igényekkel rendelkeznek a középhegységi kisvízfolyásokat jellemző fajok, és milyen élőhely-helyreállítási eljárások szükségesek állományaik megőrzése érdekében, különös tekintettel a hosszirányú átjárhatóság biztosítására?

34. Mi jellemzi a beporzók hazai állományát, melyek az állományukban bekövetkezett változások okai, és mi az esetleges hatásuk a veszélyeztetett növényfajok fennmaradására?

35. Milyen feltételek teljesülése, valamint milyen kritériumok mellett lehet - és kell - a veszélyeztetett állatfajok még meglévő életképes állományaiból alkalmas (vagy azzá alakított, rehabilitált / rekonstruált) élőhelyekre betelepítést végezni?

36. Milyen hatása van a biodiverzitásra a gazdálkodással összefonódó különféle természetvédelmi kezelési módoknak (pl. legeltetés, kaszálás, égetés, nádaratás) a sok taxonon értelmezett hatások szisztematikus és összehasonlító vizsgálata alapján?

37. Milyen különbségek tapasztalhatók a vizes élőhely-rekonstrukciók technológiai alternatívái, illetve a beavatkozás kapcsán és eredményeként fellépő biológiai hatások között a sok taxonon végzett szisztematikus összehasonlító vizsgálatok alapján?

38. Mi jellemzi az agrártáj nagyléptékű változásait (felszínborítási mintázat változása, szegély- és élőhelyek sorsának alakulása, időszakos vízállással borított területek kiterjedése stb.), és mi ennek hatása a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajok állományaira (kulcstényezők meghatározása)?

39. Mekkora a barlangok terhelhetősége? (A barlangok terhelhetőségének - barlangkutatások, barlanglátogatás, kalandturizmus - tervezését megalapozó biológiai, hidrológiai, klimatológiai alapkutatások.)

40. Hol lehet úgy kijelölni beépítésre szánt új területeket, hogy az az élőhelyek felaprózódását ne fokozza (tematikus indikátortérképek fejlesztése a rendezési tervek készítéséhez)?

41. Milyen hatásai vannak a víztározás és -kezelés különböző formáinak az egyes vízfolyás-típusok biológiai sokféleségére és az élőhelyek fragmentálódására? Melyek a legjobb megoldások, figyelembe véve a természetvédelemi és egyéb érdekeket?

42. Mi a vízi és a víztől függő életközösségek ökológiai vízigénye (a természetvédelmi szempontok integrálásával, műszaki paraméterek meghatározásával)?

43. Milyen változtatások javasolhatók az ár-és belvízelvezetés jelenlegi gyakorlatának megváltoztatására költség-haszon elemzések elvégzése alapján (pl. az erőltetett elvezetés helyett életképes rendszer kidolgozása, mely többek között hozzájárul a mezőgazdasági területek közé ékelődő időszakos vízállások biodiverzitásának megőrzéséhez)?

44. Milyen beavatkozások szükségesek a holtágak kedvező ökológiai állapotának fenntartásához?

45. Milyen nem célzott hatással vannak a biodiverzitásra (védett és veszélyeztetett fajokra) azok az agrártámogatások, amelyek a mezőgazdaság versenyképességét és intenzifikálását mozdítják elő?

46. Milyen hatásai vannak a különböző gazdálkodási rendszereknek (pl. iparszerű, integrált, ökológiai, hagyományos - kisparaszti, természetközeli, permakultúra) a biodiverzitásra?

47. Miképp szolgálhatják a régi, őshonos és tájfajták a természetvédelem céljait, valamint hogyan integrálhatók a természetvédelem rendszerébe a régi fajták és tájfajták?

48. Milyen hatást gyakorolnak a mezőgazdasági kemikáliák a vadon élő szervezetekre?

49. Mivel magyarázható a gyepterületek változása, milyen okok vezettek a gyepek eltűnéséhez, mi a gyeppel borított területek művelési ág változásának oka?

50. Melyek a gyepek rekonstrukciójának természetvédelmi és gazdasági lehetőségei, és hogyan állíthatók helyre a gyepek? 

A kutatás szervezőivel és résztvevőivel egyetértésben megállapíthatjuk, hogy a munka, reményeink szerint, nagyban hozzájárul a hazai természetvédelmi gyakorlat és a kutatási, tudományos potenciál jobb illeszkedéséhez. Az elkészült, egyetértésen alapuló kutatási prioritásokat meghatározó lista jóval célzottabb kutatásfinanszírozást és az igény szerinti megközelítés erősödését fogja eredményezni a kutatási és fejlesztési stratégiák kidolgozásában. Ezek támogatásával a bizonyíték-alapú természetvédelem egyre nagyobb térnyerése fog bekövetkezni. Bízunk abban, hogy mindez a hazai biológiai sokféleség megőrzésének hatékonyságát is növelni fogja.

A kutatás és a műhelybeszélgetéssel kapcsolatos további részletekről a kutatás hivatalos honlapján olvashatóak.

Megjelent a palearktikus gyepek biodiverzitásával foglalkozó, Jürgen Dengler, Monika Janisová, Camilla Wellstein és Török Péter által szerkesztett különszáma az Agriculture, Ecosystems & Environment szakfolyóiratban. A különszám 15 szakcikket foglal magába, melyek között több magyar szerzőgárda által jegyzett publikáció is megtalálható.

Biodiversity of Palaearctic grasslands: processes, patterns and conservation. Agriculture, Ecosystems & Environment 182: 1-144 (1 January 2014)

A teljes kötet elérhető a címre kattintva keresztül. Az egyes cikkek a szerzőktől kérhetőek illetve a szabadon hozzáférhetőek letölthetőek a fenti honlapról.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia a fiatal kutatók kiemelkedő tudományos dolgozatának elismerésére hozta létre. A díjra az adott tudományterületen kiváló, egyéni vagy csoportos munkával elért eredménnyel lehet pályázni. 

 

 

A pályaműveket az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa tudomány-területileg illetékes szakbizottságai rangsorolták. Véleményük alapján a díjazottak személyére az AKT tett javaslatot az MTA elnökének. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a tudományos életben tevékenykedő fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Akadémiai Ifjúsági Díjat adott át Török Péternek, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársának „A gyepesítés szerepe a biodiverzitás megőrzésében és gyomvisszaszorításában" című pályamunkájáért.

A teljes cikk és a további díjazottak az MTA honlapján megtekinthetőek.

Megjelent a telepített gyepek biodiverzitásának fenntartásáról illetve a kaszálásos utókezelések szükségességéről írt cikkünk a Biodiversity & Conservation c. szakfolyóirat .  A cikk letölthető a saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Sustaining recovered grasslands is not likely without proper management: vegetation changes after cessation of mowing

Grasslands recovered by sowing low diversity seed mixtures of local provenance are usually managed by mowing. Besides restoration success only a few studies have focused on the direct effects of post-restoration mowing on recovered grassland vegetation. In this study we followed vegetation changes in 13 successfully recovered grasslands in 5 x 5-m-sized sites with continuous and ceased mowing at Hortobágy National Park, EastHungary. We asked the following questions: (i) What are the effects of cessation of mowing on the vegetation structure and diversity of recovered grasslands? (ii) What are the effects of cessation of mowing on the abundance of sown grasses, target and undesirable species? (iii) Is yearly mowing an appropriate management tool for the maintenance of recovered grasslands? Our results showed that the cessation of mowing caused litter accumulation, while diversity, total vegetation cover and the cover of sown grasses decreased compared to the mown sites. The cover of undesirable perennial species was significantly higher in unmown sites than in mown ones. The species composition of mown sites remained more similar to near-natural grasslands than the unmown ones. Our results suggest that without regular post-restoration mowing the favourable status of recovered grasslands can rapidly decline due to litter accumulation and by the expansion of undesirable species, even in the short-run. We also stress that while yearly mowing is enough to maintain grasslands recovered by low-diversity seed sowing, it cannot be considered to be enough to recover target vegetation composition.

Megjelent a biomassza és fajgazdagság kapcsolatáról írt cikkünk a Botanikai Közlemények c. szakfolyóirat jubileumi, 100. évfolyamában. A cikk letölthető a saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben

A fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata kulcsfontosságú a gyepek vegetációdinamikai folyamatainak megértése szempontjából. kutatásunk során ezért az egyes fitomassza-frakciók fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú gyepekben. hipotéziseink a következők voltak: (i) A teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (egy csúcsú) görbével írható le. (ii) A teljes fitomassza növekedésével párhuzamosan a kompetítor fajok aránya növekszik, a stressztűrő és a ruderális fajok aránya csökken. (iii) Az avar felhalmozódása kis mennyiségben pozitívan, nagy mennyiségben negatívan befolyásolja a fajgazdagságot. kutatásainkat a hortobágyi nemzeti park területén végeztük, összesen nyolc szikes és löszgyep típust vizsgáltunk. eredményeink azt mutatják, hogy hortobágyi szikes és löszgyepek esetében a teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális görbével írható le. A fajgazdagság maximumát 750 g/m2 teljes földfelszín feletti fitomassza értékeknél találtuk. minél nagyobb volt teljes földfelszín feletti fitomassza, a kompetítorok aránya annál magasabb, míg a stressztűrők aránya annál alacsonyabb volt. A ruderálisok arányának eloszlása unimodális görbét követett és a fajszámhoz hasonlóan a löszgyepekben volt a legmagasabb. bizonyos avarmennyiség (kb. 400 g/m2) alatt pozitív, ennél nagyobb avarmennyiségek esetén negatív korrelációt találtunk az avar mennyisége és a fajgazdagság között. Az élő fitomassza és a fajgazdagság pozitívan korrelált a teljes gradiens mentén. Vizsgálataink alapján valószínűsíthető, hogy alacsony produktivitású gyepekben az abiotikus stressz, a produktivitás növekedésével pedig biotikus  interakciók (pl. kompetíció) játszanak meghatározó szerepet a fajgazdagság kialakításában. Az avar mennyisége a teljes produktivitási gradiens mentén meghatározó volt. A produktívabb közösségekben az avarfelhalmozódás és a kompetíció együttesen lehet felelős a fajgazdagság csökkenéséért, bár vizsgálatunk szerint az avarfelhalmozódás játszik fontosabb szerepet ebben.

Megjelent spontán szukcesszió elméleteiről és restaurációs beavatkozásokban betöltött szerepükről szóló áttekintő tanulmányunk a Botanikai Közlemények c. szakfolyóirat jubileumi, 100. évfolyamában. A cikk letölthető a saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 Közép-európai parlagokon zajló spontán gyepesedési folyamatok restaurációs ökológiai szempontú értékelése

A gyepek területe európa-szerte csökken; degradálódásuk és az ezzel járó biodiverzitás veszteség fontos szerepet kap a restaurációs ökológiai és a természetvédelmi kutatásokban. Közép-Európában a mezőgazdasági művelésbe vont területek mintegy 10−20%-át felhagyták az elmúlt mintegy két évtizedben, így a parlagokon zajló spontán szukcessziós folyamatok restaurációs ökológiai szempontú vizsgálata kiemelten fontos kutatási területté vált. Áttekintésünkben széleskörű irodalmi adatokra támaszkodva arra kerestük a választ, hogy a spontán szukcessziós vizsgálatok mely eredményei használhatók fel a restaurációs beavatkozások tervezése és kivitelezése során. olyan kérdéseket érintünk, mint: a másodlagos gyepesedés általános menete és sebessége, a növényi tulajdonságok szerepe a gyepesedési folyamatban, valamint a propagulum-limitáltság, a térbeli terjedés és a magbank szerepe a spontán gyepesedésben. megállapíthatjuk, hogy viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre elsősorban azokon a többnyire kis kiterjedésű parlagokon támaszkodhatunk, ahol (1) a mezőgazdasági művelés csak rövid ideig tartott, (2) a gyepregenerációt biztosító propagulum-források a közelben jelen vannak, (3) az invazív fajok megtelepedésének lehetősége elhanyagolható, illetve (4) a gyomfajok közül többnyire a gyorsan és hatékonyan visszaszorítható, rövidéletű fajok megtelepedésére számíthatunk. számos célfaj spontán betelepülése még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott; ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez aktív, célzott betelepítésre vagy propagulumbevitelre is szükség van. Az áttekintett irodalmak alapján a spontán szukcessziós folyamatok propagulumbevitel segítségével történő gyorsítását (1) az évelő gyomok és klonális fajok megtelepedése előtti szakaszban, illetve (2) a mezőgazdasági művelés során felhalmozódott többlet-tápanyagok kimerülését követően, a klonális gyomok és zavarástűrőfajok visszaszorulását követő késői szakaszban tartjuk hatékonynak.

Megjelent a palearktikus gyepek biodiverzitásáról szóló áttekintő tanulmányunk az Agriculture, Ecosystems & Environment c. szakfolyóiratban. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény absztraktja az alábbiakban olvasható:

Biodiversity of Palaearctic grasslands: a synthesis

This article introduces a Special Issue on biodiversity of Palaearctic grasslands and provides a synthesis of the current knowledge on this topic. Four major categories of grasslands can be distinguished in the Palaearctic biogeographic realm: (a) zonal steppes (in areas too dry for forests), (b) arctic-alpine grasslands (in areas too cold for forests), (c) azonal and extrazonal grasslands (where hydrology, soil conditions, relief or natural disturbances within the forest biomes prevent tree growth locally) and (d) secondary grasslands (which replace natural forests in consequence of human land use). We summarize the present knowledge about species richness patterns (mainly of vascular plants) along abiotic and land use gradients. Further, we highlight the usefulness of diversity measures not based on species richness, namely functional diversity, phylogenetic diversity and within-species diversity. The strong differences observed for diversity patterns according to analyzed biodiversity parameter, spatial scale or taxonomic group call for comparative studies and caution when generalizing results. A particular challenge are the extreme plot-scale species richness values found in grasslands of a few European regions. We propose a conceptual model that explains the findings by an interplay of various factors acting at different levels: (i) The largest species pool is expected for habitats under conditions that prevailed over the last few million years, with a slight shift towards intermediate positions, i.e. for the Palaearctic in open, semi-dry, base-rich situations. (ii) The landscape-level species pool is increased by continuity of a grassland patch in space and time and heterogeneity of the surrounding landscape. (iii) The coexistence of regionally available species at a plot scale is due to reduced competitive exclusion according to Intermediate Disturbance Hypothesis, mowing once a year without fertilization being particularly effective. Ecosystem functions and services of Palaearctic grasslands are often positively connected to their biodiversity. At the same time, these communities and their biota are nowadays highly endangered. The semi-natural (High Nature Value) grasslands of Europe are mainly threatened by agricultural intensification or abandonment on low-productive sites in remote areas, while the natural steppes of the Palaearctic have largely been destroyed by conversion into arable land. Finally, we present some promising conservation and management approaches and call for a strong and comprehensive Convention on Grassland Conservation.

Megjelent az EDGG Bulletin legújabb 21-ik száma. A bulletin kérhető e-mailben. A mostani Bulletinben jelent meg Valkó Orsolya elsőszerzőségével csapatunk vita- és gondolatébresztő írása az égetés mint gyepkezelési lehetőség alkalmazhatóságának korlátairól és előnyeiről. A cikk nagyban támaszkodik a korábban megjelent áttekintő tanulmányunkra, és célja a vita és gondolatok generálása a témakörben. A cikk megtalálható és letölthető a honlapomról.

Keep Your Eyes on the Fire: Prescribed burning as an old-new opportunity for grassland management

Abstract and motivation: We noted the burning interest concerning the application of prescribed burning as an  alternative grassland management technique at the EDGG co-organized Open Landscapes conference in Hildesheim during and after our presentation about the possible application of prescribed burning in European grasslands (Deák, B., Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B.: Fire as an alternative management tool – adaptation of North-American grassland burning practices to European grassland conservation. Open Landscapes – Ecology, Management and Nature conservation. Hildesheim, Germany, 29 Sept - 03 Oct 2013). Some conservationists highly welcome prescribed fires, while others are against it. These contrasting attitudes are because we (i) lack of proper scientific information on both short- and long-term effects of fires on grassland biodiversity, (ii) because of the generally negative attitude generated also by the international and national media reporting catastrophic damages in nature, human life and property caused by wildfires and arson, and because of (iii) the confusion of wildfires and arson with controlled and carefully designed prescribed fires. With the following forum paper we would like to stimulate discussion and generate further research activity in this topic, strongly referring to our recent paper published in Basic and Applied Ecology (Valkó et al. 2013) indicating the most important conclusions based on this carefully conducted systematic review.

Megjelent legújabb cikkünk Albert Ágnes Júlia elsőszerzőségével homoki parlagokon zajló szekunder szukcessziós folyamatok elemzéséről az Applied Vegetation Science tudományos folyóiratban. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény absztraktja az alábbiakban olvasható.

Based on the spontaneous vegetation development of old-fields in the Nyírség and Kiskunság sand regions (Hungary), we aimed to answer the following questions using the chronosequence method: (1) how do the proportions of different functional groups change during succession; (2) which target species establish successfully in the old-fields during the course of succession; and (3) how successful is spontaneous succession in the recovery of target grasslands? Two sand regions of the Great Hungarian Plain: (1) the Nyírség sand region (East Hungary, acidic sand, moderately continental climate) and the Kiskunság (Central Hungary, calcareous sand, continental climate. 

 

Altogether 24 old-fields were classified into young (<10-yr-old), middle-aged (10–20-yr-old) and late-succession (20–40-yr-old) old-fields; four fields in each age category. For baseline vegetation reference, three open and three closed sand grassland stands in both regions were sampled in the vicinity of the old-fields. The percentage cover of vascular plants was recorded in five 2 × 2-m plots in each field, in early May and late June 2012. We used life forms, clonal spreading traits and Ellenberg indicator values for nutrients in the analysis. Species of Festuco-Brometea class were considered as target species. 

The cover of hemicryptophytes and geophytes increased, the cover of short-lived species decreased with time. Cover of species without clonal spreading ability decreased, while cover of species with clonal spreading ability increased with increasing field age. The cover of invasive species decreased with increasing field age. The majority of target species had established already in the young and middle-aged old-fields, although their cover was significantly higher in the two older age groups. Spontaneous succession can be a vital option in recovery of sand grassland vegetation in Central Europe; the majority of the species pool of sandy grasslands can be recovered in the first 10–20 yrs. However, the success of grassland recovery can be strongly influenced by the surrounding species pool and can be slow if seed dispersal is limited. Spontaneous succession is most promising when the target species of grasslands immigrate at the very beginning of the succession, within the first few years.

Megjelent az európai szárazgyepes munkacsoportot (European Dry Grassland Group, EDGG) bemutató könyvfejezet, amely a Steppenlebensräume Europas c. könyvben. A cikk célja, hogy bemutassa az európai száraz gyepeket illetve hírt adjon az EDGG tevékenységéről, mely mintegy 800 kutatót tömörít Európából és Európán kívülről is. Az alábbiakban olvasható az absztrakt és a cikk letölthető a honlapomról.

The aim of this article is to introduce the dry grasslands of Europe and to report on the activities of Abstract the European Dry Grassland Group (EDGG), a network of dry grassland scientists and conservationists. Dry grasslands are defined here as herbaceous vegetation types, mostly dominated by grasses, that inhabit climatically or edaphically dry sites. They comprise zonal steppes, alpine dry grasslands above the timberline, azonal/extrazonal dry grasslands on sites where peculiarities of soil or relief prevent forest growth, and semi-natural dry grasslands, derived from centuries of low-intensity land use. For most taxonomic groups, dry grasslands host a proportion of Europe’s biodiversity that by far exceeds their spatial distribution and some of them are the richest plant communities worldwide at spatial scales < 100 m2. Today, both natural steppes and semi-natural dry grasslands of Europe are highly endangered through transformation into arable fields, afforestation, land use intensification and abandonment, eutrophication or biotic invasions. The EDGG, with more than 800 members from over 50 countries, acts by facilitating information exchange, cooperation and joint projects towards better understanding and more effective conservation of Europe’s dry grasslands. To this end, EDGG organises annual conferences and research expeditions, publishes an online electronic Bulletin, edits Dry Grassland Special Features in international journals, and plays an active role in the science-policy interface.

 A korábbi évekhez hasonlóan az idén is megrendezésre kerül a EDGG szárazgyepes konferenciája - ezúttal Tulában (Oroszország).

The 11th European Dry Grassland Meeting
European Steppes and Semi-natural Dry Grasslands:
Ecology, Transformation and Restoration
5-15th June 2014
Tula, Russia

Jelentkezési határidő: 2014. január 31.

A konferencia honlapja:  

http://www.edgg.org/edgg_meeting_2014.html

A hét végén rendezték meg az őszi Tudományos Diákköri Konferenciaát a DE TTK-n. A résztvevő hallgatók ezen az eseményen szerezhetik meg a jogot az indulásra a jövő évi Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián. Ennek a rendezvénynek a keretén belül a Növénytani Tanszék Diószegi Szemináriumi teremben megrendezendő Biológia III. Szekcióban 10 növényökológiai tárgyú előadást hallgathattak meg az érdeklődők, közöttük tanítványaim előadásait:

12.05-12.20 Balogh Nóra III. évf. Biológia BSc: Gyepek helyreállításának lehetőségei spontán szukcesszió segítségével: esettanulmány Kiskunsági homoki parlagokon. Témavezetők: Dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus, Dr. Török Péter egyetemi adjunktus
Ökológiai Tanszék

12.20-12.35 Kelbert Bernadett III. Biológia BSc: Kaszálás felhagyását követő vegetációváltozások helyreállított szikes és löszgyepekben. Témavezetők: Dr. Török Péter egyetemi adjunktus, Dr. Kelemen András tudományos segédmunkatárs, Ökológia Tanszék

Minden résztvevőnek gratulálok a sikeres szerepléshez!

A 2013. november 21-23 között több előadással és poszterrel veszünk részt a "VIII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium – I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" című nemzetközi konferenciáján. 

Tóthmérész Béla, Miglécz Tamás, Valkó Orsolya, Kelemen András, Tóth Katalin, Török Péter: Weed suppression in grassland restoration (Alkalmazható-e a gyeprekonstrukció a gyomok visszaszorítására?)

Deák Balázs, Valkó Orsolya, Török Péter, Tóthmérész Béla: Recommendations on the use of prescribed burning practices to grassland conservation. (Gyepek égetésének természetvédelmi megítélése Magyarországon – probléma vagy gyepkezelési alternatíva?)

Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Szabó Gergely, Szabó Szilárd, Kelemen András, Kapocsi István, Gőri Szilvia, Simon Edina, Török Péter, Tóthmérész Béla: Restoring alkali landscapes by the elimination of drainage canal systems: The success of restoration is influenced by micro-relief (Mikromozaikosság és fajgazdagság kapcsolata rekonstruált szikes gyepekben)

Tóth Katalin, Albert Ágnes-Júlia, Kelemen András, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Deák Balázs, Tóthmérész Béla, Török Péter: Spontaneous grassland recovery in sandy old-fields of Kiskunság and Nyírség regions (Kiskunsági és nyírségi homoki parlagokon zajló spontán gyepregeneráció).

A konferencia részletes programja itt található.

Megjelent a Valkó Orsolya elsőszerzőségével a Biodiverzitás Kutatócsoport újabb áttekintő tanulmánya (review) cikke a Basic and Applied Ecology tudományos folyóiratban. A cikk bemutatja a kontrollált égetés alkalmazási lehetőségeit és korlátait, illetve áttekinti, hogy ennek az Észak-Amerikában igen elterjedt technológiának mely tapasztalatai emelhetőek át az európai gyepkezelési gyakorlatba.

Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands

Grassland managers and scientists are increasingly interested in cost-effective alternative ways of grassland biodiversity conservation. Prescribed burning is a promising management tool which should be integrated in the planning of management efforts. In addition, small-scale prescribed burning is an effective fire suppression strategy to decrease the serious negative impacts of uncontrolled burnings on ecosystems and human life. Prescribed burning forms an integral part of the North-American grassland management practice, while in Europe it is rarely applied, despite the fact that uncontrolled burning occurs frequently in some regions. Our goal was to evaluate the use of prescribed burning as a promising but neglected management tool in European grasslands. 

 We found that European studies on prescribed burning of grasslands are scarce and we conclude that annual burning is usually not an appropriate option for the conservation of species-rich grasslands. We reviewed burning studies from North-America to identify findings which might be adapted to the European grassland conservation strategy. In North-America, contrary to Europe, the application of burning is fine tuned in terms of frequency and timing, and usually combined with other restoration measures (grazing or seed sowing). 

 

Thus, we conclude that with the application of carefully designed prescribed burning, multiple conservation goals, e.g. invasion control and increasing of landscape-level heterogeneity, can be linked with an effective fire suppression strategy. We emphasize that for the application of prescribed burning in Europe, the general findings of carefully designed case studies should be combined with the practical knowledge of conservation managers concerning the local application circumstances to reach specific management objectives.

A kézirat oktatási és saját használatra letölthető a honlapomról.

Kolonizációs ablakokok a gyepi biodiverzitásra

Befejeződött a Bernburgi Hochschule Anhalt kutatóival, Sabine Tischew-vel és Anita Kirmerrel megkezdett projekt terepi monitoring területeinek létesítése. A projekt során, hazánkban elsőként, magas diverzitású magkeverékekeket (35 löszgyepi és szikes gyepi fajt tartalmazó magkeverék, 1-2. fotó) vetettünk különböző méretű, másodlagos szikes és löszgyepekben nyitott kolonizációs ablakokba (3-4. fotó).

 1. fotó - A 35 faj magja a magkeverék kialakítása előtt

 2. fotó.  A 35 fajos magas diverzitású keverék

3. fotó. A magkeverékeket teljes talajelőkészítést követően vetettük el.

4. fotó. A magkeveréket 100kg/ha mennyiségben vetettük el a kolonizációs ablakokba

 Az elkövetkezendő években nyomon követjük a vetett ablakok vegetációfejlődését, értékeljük a vetett fajok megtelepedési sikerét, magprodukcióját és terjedési potenciálját. Céljaink között szerepel egy flexibilis, szikes- és löszgyepekben egyaránt vethető olyan magas diverzitású magkeverék kifejlesztése, mely kiválóan alkalmazható lesz szikes és löszgyepi rekonstrukciós programok kivitelezésében.

 

II. Növénybiológiai Workshop (Debrecen 2013. november 7.)

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék és az MTA Debreceni Területi Bizottsága Szárazföldi Ökológiai Munkabizottsága 2013. november 7-én rendezte meg a II. Növénybiológiai Workshop-ot.

A workshopon az alábbi tudományos előadással vettünk részt: Balogh Nóra, Valkó Orsolya, Török Péter: Spontán gyepregeneráció homoki parlagokon.

A Magyary Zoltán Kuratórium 2013. október 25-én döntött a TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program keretében az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíj (A2-ACSJD-13 kategória) kiírások nyertes pályázatairól. A pályázaton két hallgatóm Albert Ágnes "Növényi sajátságok szerepe a spontán szukcesszióban" és Tóth Katalin "A magbank szerepe a gyepek biodiverzitásának kialakításában" című pályamunkájukkal elnyerték a támogatást. A pályázati célok megvalósításához sok sikert kívánok!

A nyertesek részletes listája itt található.