Új cikkünk a vizes élőhelyek kezeléséről

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Complexity szakfolyóiratban. Bár a cikk csak érintőlegesen gyep (végül is a nád is egy nagy fű :-)), viszont a mondanivalója mindenképpen érdekes - hiszen a gyepekkel szemben itt látható, hogy egyes vizes élőhelyeken pont a rendszeres kezelés az ami a élőhelyi heterogenitást és a biodiverzitást csökkenti. A cikknél már csak a megjelenés körülményei érdekesebbek (de ez titok :-)) - és legfőképp a sebessége. A cikk letölthető a honlapomról, vagy a folyóirat honlapjáról. Az absztrakt pedig az alábbiakban olvasható.

Reed cut, habitat diversity and productivity in wetlands

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B.

There is a conflict between nature conservation and thatching industry regarding the management of
reedbeds. On one hand, reedbeds are of an economical importance by providing thatching material, on the other hand, they harbour several endangered species. Reedbeds are typically managed by winter cutting, but its impacts on biodiversity are poorly understood. Our aim was to study the effects of winter cutting on the habitat diversity and structural heterogeneity of wetlands in a lowland alkali landscape (East-Hungary). We tested the following hypotheses: (i) Both diversity of plant species and habitat diversity are lower in winter cut wetlands compared to unmanaged stands. (ii) The distribution of biomass (green biomass, litter and standing dead biomass) is more homogeneous in winter cut wetlands compared to unmanaged ones. We found that winter cutting decreased habitat diversity and structural heterogeneity at multiple scales. Number of plant species and all measures of habitat diversity (number of patches, vegetation types and the length of vegetation margins) had lower scores in cut wetlands than in unmanaged ones. We found that unmanaged wetlands harboured high amount of accumulated biomass and they also maintained high habitat diversity likely due to the heterogeneous distribution of the biomass. In unmanaged wetlands, biomass accumulation did not decrease habitat diversity and also contributed to a higher structural heterogeneity. In cut wetlands, expansion of reed was an important driver of the decrease in habitat diversity and structural heterogeneity. Reed expansion likely overrode fine-scale edaphic conditions (hydrology and salinity) in shaping vegetation patterns; thus we suggest to avoid intensive winter cutting.

A DE Ökológiai Tanszék és a Anhalt University of Applied Sciences közös DBU pályázatának zárórendezvényére 2015. április 9. (csütörtök) 13.00 órától kerül sor Large-scale grassland restoration: high diversity seeding and knowledge transfer of regional seed propagation to Hungary workshop címmel.  

A rendezvény a Debreceni Egyetem Ökológia Tanszék, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, és az MTA DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai Munkabizottsága és Biodiverzitás Munkabizottsága szervezésében valósul meg.

Helyszín:

Hortobágy/ Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontja

(4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.)

A részletes program itt olvasható.

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével kutatócsoportunk újabb cikke a Basic and Applied Ecology című szakfolyóiratban. A cikk rámutat arra, hogy a mikroléptékű magassági eltérések szerepe a fajdiverzitás és a növényi stratégiák diverzitásában eltérő lehet fiatal és időskorú gyepesedő csatornanyomvonalak esetében. A cikk letölthető a honlapomról és a  folyóirat honlapjáról, illetve az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Micro-topographic heterogeneity increases plant diversity in old stages of restored grasslands

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Szabó Sz., Szabó G., Tóthmérész B.

It is a truism in ecology that environmental heterogeneity increases diversity. Supporting field studies are mostly concerned with a large-scale topographic heterogeneity, ranging from a couple of meters to landscape-scale gradients. To test the role of fine-scale micro-topography on plant diversity, we studied the initial vegetation of recently filled (1-year-old), and established vegetation on old (7-year-old) soil-filled channels in an alkali landscape, East-Hungary. We hypothesised that (i) recently filled channels are characterised by a high cover of ruderal species and high species diversity and (ii) high micro-topographic heterogeneity increases the diversity of species and plant strategy types (mixed C-S-R categories) in early stages but later on this effect diminishes. We found that diversity of species and plant strategy types was higher in recently filled channels compared to old filled channels. Micro-topographic heterogeneity had no effect on the studied vegetation parameters in recently filled channels. Conversely, in old filled channels higher micro-topographic heterogeneity resulted in higher diversity and lower cover of the dominant grass Festuca pseudovina. Higher micro-topographic heterogeneity resulted in increased ruderality and decreased stress-tolerance, but it did not increase the diversity of plant strategy types. In contrast with former studies, we found that a couple of centimeters of micro-topographic heterogeneity had no effect on vegetation in recently filled channels, but supported a high diversity in old filled channels. An important practical implication of our study is that in grassland restoration projects, micro-topographic heterogeneity has a crucial role in sustaining biodiversity.

 Megjelent Kelemen András elsőszerzőségével új cikkünk az Ecological Complexity tudományos folyóiratban. A cikk a szikes gyepekben domináns fűfaj (Festuca pseudovina) alárendelt fajokra gyakorolt hatását vizsgálja komplex mintavételezéssel nyert adatok elemzésén keresztül. A közlemény a itt megtalálható és a honlapomról letölthető, míg összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Both facilitation and limiting similarity shape the species coexistence in dry alkali grasslands

Kelemen A., Török P., Valkó O., Deák B., Tóth K., Tóthmérész B.

Facilitation is an important driver of community assembly, and often overwhelms the effect of competition in stressed habitats. Thus, net effect of biotic interactions is often positive in stressed grasslands, where dominant species and litter can protect the subordinate species. Besides facilitation, niche partitioning can also support species coexistence leading to limiting similarity between subordinate species. Our aim was to provide a detailed analysis of fine-scale biotic interactions in stressed alkali grasslands. We supposed, that there are positive relationships between the main biomass fractions and species richness. We expected the expansion of trait ranges and the increase of trait dissimilarity with increasing biomass scores (total litter, green biomass of dominant species) and species richness. We studied the relationships between main biomass fractions, species richness, functional diversity and functional trait indices (ranges, weighted means and Rao indices). 

 We used fine-scale biomass sampling in nine stands of dry alkali grasslands dominated by Festuca pseudovina. The detected relationships were always positive between the main biomass fractions (green biomass of dominant species, total litter and green biomass of subordinate species) and species richness. We found that the green biomass of dominant species and total litter increased ranges and dissimilarity of functional traits. Our results suggest that in dry alkali grasslands facilitation is crucial in shaping vegetation composition. The green biomass of dominant species and total litter increased the biomass production of subordinate species leading to overyielding. We found that mechanisms of facilitation and limiting similarity were jointly shaping the species coexistence in stressed grasslands, such as alkali grasslands.

Csehországi sörök - kezdőknek és haladóknak I.

Amikor a blogírásba kezdtem igen fontosnak tartottam, hogy naprakész információkat tegyek közkincsé gyepekhez kapcsolódóan biodiverzitás témakörében. Látszólag úgy tűnhet a címből, hogy eltérek ettől a korábban jellemző gyakorlattól. Azonban, ha figyelembe vesszük a közelmúltban megjelent azon publikációkat amelyek a sörfogyasztás és a publikálás közötti összefüggést vizsgálva eltérő következtetésekre jutottak (de Bello et al. 2013 és Grim 2008 - lásd bővebben Lengyel Attila blogjában) jól láthatjuk a témakör aktualitását. Nem kívánok a bejegyzésemben a vitát eldöntő bizonyítékokat vagy kutatási eredményeket felsorakoztatni, viszont rá akarok a vizsgálatok azon hibájára mutatni, hogy a sört mint elfogyasztott egynemű alkoholmennyiséget (illetve annak térfogatban kifejezett átlag/medián értékét) kezelték változóként. Holott a helyzet - különösen Csehország és a cseh sörök tekintetében - meglehetősen komplikált és az elfogyasztott sör minősége erőteljesen befolyásolhatja az eredményeket - és így a tudományos teljesítményt is.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy Csehország területén jelenlegi legfrissebb adatok szerint összesen 284 sörgyár található, melyből 241 tekinthető kis sörgyárnak. Ez utóbbiak száma jelenleg is növekvő tendenciát mutat. Ez a legóvatosabb becslések alapján (2 féle sör/sörgyár) is több mint 500 féle sört jelent (valószínűbb azonban az 1000 körüli szám :-)). Ha valakit részletesebben érdekelnek az egyes régiók és sörgyárak akkor érdemes ellátogatnia ide (kicsit idős honlap, de egy csomó plussz infót adnak a sörök ízéről illetve egyéb személyes megjegyzések is olvashatók - mégha a minősítéssel egyes általam is kóstolt sörök estében nem is értek egyet :-)), vagy ide, vagy ide.  

Az alábbiakban röviden (sör-amatőr szinten és módon) bemutatnám a cseh sörözés és sörfogyasztás azon lépcsőfokait amelyeket "megmászva" megérthetjük a sörfogyasztás és a tudományos teljesítmény összefüggés hátterében meghúzódó - korrelációkkal nem kifejezhető folyamatokat.

Alkoholtartalom

A cseh sörök esetében többnyire - a magyar és a német sörök többségével ellentétben nem a sör térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmát tüntetik fel, hanem az egy liter sör elkészítéséhez használt malátaszárazanyag százalékos mennyiségét (Balling fok). Ennek megfelelően - gyakran már az üveg nyakán is látható szám ezt jelenti (pl. Platán sörgyár termékei - lásd később). Természetesen a főzés előtti szárazanyag-tartalom jó egyezést mutat a sör alkoholtartalmával (hozzávetőlegesen a világos sörök esetében a Balling fok érték 1/3-a a tényleges alkohol tartalom, de természetesen ez malátától, gyártótól és technológiától függően bizonyos határon belül változhat). Az alábbi kifejezésekkel illetve százalékértékekkel jelölik az eltérő szárazanyag-tartalmú söröket:

Výčepní - 8-10% - alkoholtartalom: 2,8-3,8 v/v %

Ležák - 11-12% - alkoholtartalom: 4,0-5,0 v/v %

Speciální - 13-18% - alkoholtartalom:5,5-8,0 v/v %

Vannak igen magas akár 27-45%-ot is elérő sörök - ezek esetében nincs egységes elnevezés, bár egyes esetekben a "pivní aperitív" elnevezést használják és 1 dl-es mennyiségekben mérik ki. Természetesen ezek a jelölések az alsó erjesztésű lager típusú sörök esetében vehetők irányadónak (a világban elterjedt sörfajták jó összefoglalását megtalálhatjuk itt).

Sörfajták

Csehországban többnyire a pilsner típusú lager sörök a jellemzőek. Ebben a tekintetben főznek csehországban világos, félbarna illetve gránát "színű", barna, és fekete söröket. Ezek elnevezései a következőek:

Světlé - Klasszikus világos sörök
Polotmavé - Félbarna sörök - ezek egyik típusa az ún. gránát sör
Tmavé - Barna sörök
Černé - Feket sörök

Természetesen főznek felsőerjesztésű búzasöröket is, valamint egészen kiváló más felsőerjesztésű sörök is készülnek - főleg a kis és közepes sörgyárakban (Ale, Stout, IPA, porter). Ezekből néhány fotót a szakértői vagy az azon túli fokozatnál láthatunk.

A sörfogyasztó evolúciója Csehországban (I.)

Javasolható mindenki számára, aki a (jó) sörök iránt valamiféle affinitással rendelkezik, hogy ha teheti vásároljon cseh söröket, illetve látogasson el Csehországba - rövidebb-hosszabb időre és az alábbiakban bemutatott fokozatokon keresztül ismerje meg hozzánk meglehetősen közel eső ország sörkultúráját.

0. Műkedvelő fokozat - Kommersz "cseh" sörök

Az emberek túlnyomó többsége a cseh sörök esetében valószínűleg -  a teljesség igénye nélkül - az alábbi söröket sorolja fel: Budweiser, Kozel, Staropramen, Pilsner Urquel, Krušovice. És valóban ezek a legfontosabb exportra is termelő nagy sörgyárak Csehországban. Azonban a nálunk kapható Budweisert, Krušovice-t valamint a Pilsner Urquel-t ne vegyük egy kalap alá a Kozel-lel, illetve a Staropramen-nel. Mivel ez utóbbiakat hazai sörgyárak is gyártják licensz alapján. No nincs ezekkel a sörökkel semmi baj - pláne ha bizonyos hazai sörökkel vetjük őket össze, de azért mégiscsak kicsit erős ezeket cseh sörök címen fogyasztani :-). Keressük a "csomagoláson" a vonalkódnál az 599-et, és megtudjuk - ha nincs is nagy betűkkel feltüntetve - hogy az adott Staropramen (Borsodi Sörgyárak Zrt.) illetve Kozel (Dreher Sörgyárak Zrt.) nálunk készült. Talán a cseh sörökkel való ismerkedést ezen a fokozaton kell kezdeni - de aztán gyorsan továbblépni a következő szintre.

1. Kezdő fokozat - Nagy sörgyárak sörei

Ha nagy cseh sörgyárat emlegetünk, akkor feltehetően többségünkben a Budweiser jut eszébe. Sokan úgy gondolják, hogy a Budweiser nem cseh sör, hanem amerikai. Sajnos ezt az amerikaiak is így gondolják :-). Mindenféle európai lokálpatriotizmus nélkül ha egy kis nyelvtant nézünk, České Budějovice német neve Budweis. Na mármost mindannyian ismerjük Kennedy elnök híres mondatát, amelyben egy berlini kolbászhoz hasonlítja magát (Ich bin ein Berliner). Gondolom nincs szükség további magyarázatra. Ennek ellenére még mindig zajlik a per a Bud (amerikai Budweiser) és a Budweiser (cseh)  cégek termékeinek névhasználatának tekintetében - legújabb részletek itt, illetve részletesebb sztori itt. Aki ennek ellenére kedvet érez az amerikai verzió kipróbálására, annak itt egy teszt. Természetesen a Budweiserrel nincs semmi gond, ha valaki európai egyensört akar fogyasztani. Ha Budweisert iszunk, ihatunk akár Heinekent, vagy Gössert esetleg Tuborgot. Nem fogunk nagy ízbeli különbségeket felfedezni - különösen akkor nem, ha továbblépünk a következő szintre.

 

 A másik fontos nagy sörgyár a pilsner típusú sörök névadója, a plzeni illetőségű Pilsner Urquell. Azt kell, hogy mondjam ez a sör elég különleges helyet foglal el a cseh sörök panteonjában. Egyrészt mert eléggé kesernyés komlós sörről van szó (különösen csapolva nagyon szeretem), másrészt mivel az egyetlen (legalábbis a promóció szerint) sör amely alapvetően semleges vagy gyengén lúgos kémhatású. 

És meglepő módon - ez talán a fent említett karakterei miatt - drága sörnek számít Csehországban. Összehasonlítva az említett Budweiserrel vagy más nagy sörgyárak söreivel, mintegy kétszer drágább sör (10-13 korona között mozog a Budweiser, Kozel vagy a Staropramen, míg 19 koronánál kezdődik a Pilsner Urquel 0.5 l-es palackja). Természetesen az ízlések és pofonok különbözőek, de véleményem szerint a legkarakteresebb és legjobb minőségű hazánkba is importált (nem licensz alapján gyártott) cseh sör a Pilsner Urquell. Ha tehát a nagy sörgyárak sörei közül kell választani, nyugodt szívvel javasolom.

A másik kedvencem a nagy sörgyárak sörei közül a prágai illetőségű Krušovice királyi sörgyár. A sörgyár történetéről itt olvashatunk egy rövid összegzést. Még a prágai SCB konferencia alatt sikerült ezt a sörmárkát megkedvelni. Jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek (nekem a Krušovice Mušketýr a kedvencem ebből a sörgyárból).

Folytatás következik...

Új EDGG Bulletin

Kicsit megkésve mindennel, de azért közzé teszem:  megjelent az EDGG évi utolsó Bulletin-je. A Bulletinben több különszám felhívás szerepel, illetve beszámolókat olvashatunk az EDGG által szervezett 2014-es field workshopról, valamint a 2015-ös lengyelországi hasonló terepmunkáról. A friss Bulletin (a korábbi számokkal együtt) letölthető az EDGG hivatalos oldaláról. A Bulletin persze teljes terjedelmében színes csak a kép-file fordításkor a gépem megőrült éppen :-).

MTA KÖTEB Biodiverzitás Albizottság

A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság Diverzitásbiológiai Albizottsága 2014. november 20-án, Szegeden tartotta első alakuló ülését. Az albizottság elnöke Dévai György, titkára Báldi András. A bizottságban a Debreceni Egyetemet három kutató képviseli a 2014-2017 közötti akadémiai ciklusban, Dévai György, Grigorszky István és Török Péter. Az albizottság munkájához sok sikert kívánok!

MTA BTO Ökológiai Tudományos Bizottság

Lezárult az MTA Biológiai Osztály Ökológiai Bizottsága tisztújítása. A bizottság elnökének választotta Padisák Juditot, elnökhelyettesnek Báldi Andrást, valamint titkárának Hornung Erzsébetet. A bizottságban a Debreceni Egyetemet négy kutató képviseli a 2014-2017 között: Dévai György, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya és Török Péter. A bizottság teljes névsora és további információk az akadémia honlapján tekinthetők meg. A bizottság munkájához sok sikert kívánok.

Új cikkünk a Diversity & Distribution szaklapban

Laura Sutcliffe és Batáry Péter társ elsőszerzőségével jelent meg a Diversity & Distributions szakfolyóiratban "Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland" című cikkünk mely a folyóirat honlapjáról szabadon letölthető. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland

Laura M. E. Sutcliffe, Péter Batáry, Urs Kormann, András Báldi, Lynn V. Dicks, Irina Herzon, David Kleijn, Piotr Tryjanowski, Iva Apostolova, Raphaël Arlettaz, Ainars Aunins, Stéphanie Aviron, Ligita Baležentiene, Christina Fischer, Lubos Halada, Tibor Hartel, Aveliina Helm, Iordan Hristov, Sven D. Jelaska, Mitja Kaligaric, Johannes Kamp, Sebastian Klimek, Pille Koorberg, Jarmila Kostiuková, Anikó Kovács-Hostyánszki, Tobias Kuemmerle, Christoph Leuschner, Regina Lindborg, Jacqueline Loos, Simona Maccherini, Riho Marja, Orsolya Máthé, Inge Paulini, Vânia Proença, José Rey-Benayas, F. Xavier Sans, Charlotte Seifert, Jaroslaw Stalenga, Johannes Timaeus, Péter Török, Chris van Swaay, Eneli Viik, Teja Tscharntke

A large proportion of European biodiversity today depends on habitat provided by low-intensity farming practices, yet this resource is declining as European agriculture intensifies. Within the European Union, particularly the central and eastern new member states have retained relatively large areas of species-rich farmland, but despite increased investment in nature conservation here in recent years, farmland biodiversity trends appear to be worsening. Although the high biodiversity value of Central and Eastern European farmland has long been reported, the amount of research in the international literature focused on farmland biodiversity in this region remains comparatively tiny, and measures within the EU Common Agricultural Policy are relatively poorly adapted to support it. In this opinion study, we argue that, 10 years after the accession of the first eastern EU new member states, the continued under-representation of the low-intensity farmland in Central and Eastern Europe in the international literature and EU policy is impeding the development of sound, evidence-based conservation interventions. The biodiversity benefits for Europe of existing low-intensity farmland, particularly in the central and eastern states, should be harnessed before they are lost. Instead of waiting for species-rich farmland to further decline, targeted research and monitoring to create locally appropriate conservation strategies for these habitats is needed now.

MTA DAB Botanikai Bizottság megalakulása

A Magyar Tudományos Akadémián 2014-ben tartott tisztújítás keretében megújult az MTA Debreceni Területi Bizottságának tizennégy Szakbizottsága is. A Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság kilenc munkabizottságának egyikeként alakult meg a Botanikai Munkabizottság, amelynek elnöki tisztére Molnár V. Attila kapott felkérést. A bizottság által szervezett rendezvényekről, a növénytani kutatásokkal kapcsolatos hírekről, eseményekről a bizottság weboldalán igyekszünk tájékoztatni az érdeklődőket.

Az egyik most indult kezdeményezésünk talán többeknek érdekes vagy hasznos lehet, ezért erről részletesebben is hírt adunk:

A debreceni botanikusoknak (a 20. században elsősorban Soó Rezsőnek és tanítványainak) a hazai növénytani kutatásokban elért eredményei napjaink ökológiai-, vegetációtudományi-, florisztikai vizsgálatai során is fontos kiindulási alapot jelentenek. Ugyanakkor ezek a művek több esetben ritkák, nehezen hozzáférhetőek. Éppen emiatt határoztuk el, hogy ezeket a cikkeket, könyvfejezeteket és esetenként könyveket igyekszünk digitálisan szabadon hozzáférhetővé tenni. Nem csak a Debrecennel és annak tágabb környékével (Hortobágy, Tiszántúl, Nyírség, Hajdú-Bihar megye) foglalkozó publikációkat igyekszünk gyűjteni, hanem a debreceni egyetemi tanszék egykori kiadványainak cikkeit és az egykori munkatársak publikációit is. Mivel a debreceni, illetve a kolozsvári és budapesti egyetemek Növénytani Tanszékeinek 20. századi története Soó Rezső révén  több ponton kapcsolódik egymáshoz, így indokoltnak tűnik némely esetben a fővárosban és Erdélyben megjelent művek itteni közreadása is. Munkánk során első körben a Debreceni Egyetem TTK Növénytani és Ökológiai Tanszékein, valamint magángyűjteményeinkben fellelhető folyóiratokat, különlenyomatokat, könyveket tesszük közkincsé. A Munkabizottság weboldalának oldali sávjában sorjáznak a már digitalizált és feltöltött közlemények, mégpedig szerzőik nevének ábécésorrendjében és adott szerzőn belül a megjelenés ideje alapján rendezve. A teljes hivatkozást tartalmazó címsorra kattintva megjelenik a szabadon letölthető *.pdf kiterjesztésű digitális állomány. A kezdeményezés továbbviteléhez örömmel veszünk minden javaslatot. Az ötletért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Takács Attilának, a cikkek szkennelésében nyújtott segítségéért pedig Nagy Timeának.

A IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia résztvevőinek állásfoglalása

A természeti erőforrások, értékek megőrzése mindenki kötelessége és érdeke, életünk alapjainak védelme. Ez azonban önálló jogi hátteret, jól működő intézményrendszert igényel. A nemzeti park igazgatóságok, továbbá a védett területek és a Natura 2000 hálózat és a fenntartható környezetbarát gazdálkodás támogatása és megtartása, a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága ezért kiemelkedő fontosságú a hazai természetvédelem és a társadalom számára.

A Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia a hazai természetvédelmi szakemberek és kutatók legszélesebb körű szakmai összejövetele. Mint a hazai természeti értékek védelméért tevőlegesen dolgozó közösség, aggodalommal figyeljük azokat a híreket, melyek szerint a természetvédelem hazai szervezete és törvényi szabályzása jelentős átalakítás előtt áll. Mivel a szakmai egyeztetés hiányában az esetleges változtatások és átszervezések részletei, indokoltságuk és céljaik nem világosak, a konferencia résztvevői nyílt állásfoglalásban összegzik a hazai természetvédelem érdekében az alább részletezett szükséges működési és szakmai feltételrendszert. Ennek megteremtése nélkül a magyar állam nem fog tudni megfelelni saját Alaptörvényének, mely kimondja, hogy a természeti erőforrások megőrzése az állam és mindenki kötelessége .

Stabil, kiszámítható és működőképes intézményrendszer

Az állami természetvédelem működtetésének szakmai alappillérei a nemzeti park igazgatóságok, melyek közel 20 éve lényegében azonos szervezeti struktúrában, jelentős nemzetközi kapcsolati tőkével, kiemelkedő eredményekkel látják el a természetvédelmi tervezés, kutatás, kezelés és bemutatás feladatait. A 2005. január 1-től hatályba lépett természetvédelmi hatósági rendszer azonban folyamatosan kapacitás-problémákkal küzd, és a mai napig nem történt meg a nemzeti park igazgatóságok és a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek működése közötti munkakapcsolat egységes szabályozása sem. A természetvédelmi hatóságok szervezeti önállóságának esetleges megszüntetése a szakági döntések szabadságának és szakmaiságának jelentős csökkenését vonja maga után, ez pedig visszaveti nemzeti örökségünk megőrzését.

Átlátható és ellenőrizhető természetvédelmi döntések, társadalmi részvétel biztosítása

Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének és ellenőrzésének kiemelkedően fontos eszköze a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága. Ezért az állami természetvédelem átláthatóságát a hatósági döntések, természetvédelmi tervek, kutatási adatok, területhasználati megállapodások tekintetében széleskörű, kereshető, on-line közzététellel biztosítani szükséges. Lényeges, hogy a gazdálkodók valamint a természetvédelmi szakemberek együttműködjenek a védett és a Natura 2000 területek kezelésének, használatának alakításában. E területek nemzeti természeti értékeink megőrzésének alapvetően fontos színterei.

A természetvédelem szempontrendszerének integrálása

A biodiverzitás és az ökológiai folyamatok megőrzése közép- és hosszútávon is kizárólag a fenntartható, környezetbarát mező-, erdő- és vízgazdálkodással, illetve ökológiai gazdálkodással összefonódva érhető el, melynek modelljei a védett és Natura 2000 területek kellene, hogy legyenek. Ha az újszerű és előremutató területhasználati szemlélet gyakorlattá tud válni a gazdálkodók szélesebb érdekkörében is, akkor lehet megfontolni a védett területek vagyonkezelési rendszerének átalakítását. A környezet- és természetvédelem szempontrendszerének bevonása a területkezelés tervezésének korai részét kell, hogy képezze. A vadászat, erdészet és a természetvédelem jogi szabályozásának és eszközrendszerének összehangolása, a túlbürokratizált eljárási rendek egyszerűsítése jogos társadalmi és döntéshozói igény. Ugyanakkor ez az integrációs célú felülvizsgálat nem jelentheti a szakmai érdekképviselet eszközrendszerének az ágazatok közötti erőviszonyoktól függő önkényes, eseti és egyedi érdekeket szolgáló leépítését. Nem fogadható el a jogszabályi háttér olyan szemléletű átszabása, mely egyik vagy másik ágazat gazdasági érdekeit a környezetügy, a természetvédelem, a természeti erőforrások hosszútávú megőrzésének ügye fölé helyezi. A biológiai sokféleség megőrzése csak abban az esetben érvényesülhet eredményesen az ágazati szakpolitikában, ha megmarad a természetmegőrzés önálló jogi szabályozása.

Szeged, 2014. november 22.

Hosszú összefoglalók a Hidrológiai Közlönyben

A legutóbbi Hidrobiológus Napokhoz kapcsolódóan megjelent a Hidrológiai Közlöny legújabb száma (94. évfolyam) mely az előző évi Hidrobiológus Napok kapcsán beküldött hosszú összefoglalókat tartalmazza. Két összefoglalóban voltam társszerző, melyek absztraktja az alábbiakban található.

Kókai Zs., Török P., Bácsi I., T-Krasznai E., B-Béres V. (2014): Az extrém száraz időjárás hatása az Achnthidium minutissiumum és A. eutrophilum egyedszámára (Sebes-Körös, Körösszakál).  Hidrológiai Közlöny 94(5-6): 46-49.

A 2012-es év nyara és az ősz rendkívül száraz volt Magyarországon, aminek köszönhetően hazai vízfolyásaink vízhozama, ill. vízszintje jelentősen csökkent. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, miként befolyásolta a 2012-es év extrém száraz időjárása – és az ezzel együtt járó vízhozam csökkenés és tápanyag-dúsulás – a Sebes-Körös (Körösszakál) Achnanthidium minutissimum és A. eutrophilum populációinak dinamikáját. A két Achnanthidium taxon minél pontosabb határozása azért fontos, mert eltérő ökológiai állapotú vizek indikátor fajai. Eredményeink alapján elmondható, hogy míg az A. minutissium egyedszám-változása pozitívan korrelált a vízhozammal és negatívan a nitrát-koncentrációval, addig az A. eutrophilum esetében az előzőekkel ellentétes tendenciát figyeltünk meg. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy még egy stabilan jó ökológiai állapottal jellemezhető vízfolyás kovaalga-közössége is feltűnően érzékenyen reagálhat a szélsőséges időjárási viszonyok okozta vízhozam csökkenésre és az ezzel szorosan összefüggő tápanyag-koncentrálódásra.

The summer and autumn was extremely dry in the year of 2012 in Hungary, therefore the water discharge and water level of rivers decreased significantly in comparison with previous years. The main aim of this study was to investigate, how affect the extremely dry weather and the inherent water discharge decrease and nutrient enrichment the dynamics of Achnanthidium minutissimum and Achnanthidium eutrophilum in the river of Sebes-Körös at Körösszakál. The exact identification of this two Achnanthidium species is important, because they are indicator species of waters with different ecological status. Our results show, that the individual number of A. minutissimum correlated positively with water discharge and negatively with nitrate concentration, while opposite tendencies were observed in the case of A. eutrophylum. The results highlight that the diatom assemblage of a river with stable good ecological status could react remarkably sensitively to decreasing water discharge and the concomitant nutrient enrichment caused by extreme weather circumstances.

T-Krasznai E., Abonyi A., Görgényi J., Török P. (2014): A Malom-Tisza holtág epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális mintázata (2007-2009). Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 90-92.

A Malom-Tisza holtág nyári epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális eloszlását vizsgáltuk a 2007-2009 időszakban. Összesen 266 fajt azonosítottunk (6 anaerob baktérium, 35 cianobaktérium, 225 eukarióta alga). Néhány ritka alga faj, úgy minta a Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, vagy a Cystodinium cornifax is előfordult mintáinkban. Míg mindhárom év tavaszán a Chlorococcales és Bacillariophyceae fajok domináltak, addig a késő nyári epilimnetikus fitoplankton különbségeket mutatott. 2007-ben a cianobaktérium mellett a Dinophyceae dominált, addig 2008 és 2009-ben eltérő összetételű cianobaktériumok mellett szubdomináns csoportként előbb a Raphidophyceae (2008), majd Desmidiales (2009) fajok mennyisége volt jelentős. Mind a három évben a metalimnion alján a Thiopedia rosea bíbor kénbaktérium dominált. Ennek megfelelően, amíg 2007 és 2009-ben két biomassza csúcs is kialakult a fitoplankton vertikális eloszlásában, addig a 2008-as évben csak egy kisebb csúcsot tapasztaltunk. Eredményeinkből megállapítható, hogy rétegződő állóvizeink esetében az évek közötti vízoszlop stabilitás változása meghatározhatja a fitoplankton vertikális mintázatát, valamint annak fajösszetételét és diverzitását.

 The vertical distribution of phytoplankton was analysed focusing on the epi- and metalimnetic zone in the Malom-Tisza oxbow, Hungary. Altogether 266 taxa were identified (6 anaerob bacteria, 35 Cyanobacteria and 225 eukaryotic algae). Besides the dominance of self-shade adapted cyanobacteria, some rare species was also detected during the study period (Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, Cystodinium cornifax). While the spring phytoplankton assemblages seemed to be similar between the three years, late summer climax compositions were different. Change in strength of thermal stratification can play a key role in determining the seasonal succession of phytoplankton. In 2008, a relatively mild spring generated weaker thermal stratification through the whole year, might being responsible for the occurrence of new taxa, like Gonyostomum semen in the Malom-Tisza oxbow.

Új cikk - A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kérdése 

 

Korábbi blogbejegyzésemben beszámoltam arról a szakmai műhelybeszélgetésről, amelynek célja volt a természetvédelmi gyakorlat összefüggés-rendszerének feltárása, valamint a szektor hazai kutatási prioritásainak azonosítása volt kizárólag a gyakorlat igényeiből kiindulva. Ennek során összeállítottunk 50, legfontosabbnak tartott kérdést melynek vizsgálatát a gyakorlati természetvédelem szempontjából elsőrendű fontosságúnak tartjuk. Ennek kapcsán megjelent a kérdéseket illetve az ehhez kapcsolódó kutatást bemutató cikk a Természetvédelmi Közlemények hasábjain. A cikk a folyóirat honlapjáról vagy a honlapomról letölthető, az absztraktja pedig az alábbiakban olvasható.

A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben

 

Mihók Barbara, Pataki György, Kovács Eszter, Balázs Bálint, Ambrus András, Bartha Dénes, Czirák  Zoltán, Csányi Sándor, Csépányi Péter, Csőszi Mónika, Dudás György, Egri Csaba, Erős Tibor, Gőri  Szilvia, Halmos Gergő, Kopek Annamária, Margóczi Katalin, Miklay Gábor, Milon László,  Podmaniczky László, Sárvári János, Schmidt András, Sipos Katalin, Siposs Viktória, Standovár Tibor, Szigetvári Csaba, Szemethy László, Tóth Balázs, Tóth László, Tóth Péter, Török Katalin, Török Péter, Vadász Csaba, Varga Ildikó, Báldi András

A természeti értékek védelmében, valamint a természeti erőforrás-gazdálkodásban érintett gyakorlati szakemberek igényei és a kutatók által végrehajtott célzott kutatások sok esetben nincsenek összhangban. A gyakorlat és a tudományos kutatások közötti szakadék áthidalására a gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított országos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. A kérdések nagyobb célterületeket fednek le, ráirányítják a figyelmet az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok hiányára, szükségességére, illetve az interdiszciplináris kutatások iránti növekvő igényre.

Megjelent Sonkoly Judit elsőszerzőségével legújabb áttekintő tanulmányunk a magtömeg-variabilitás ökológiai hátteréről a Kitaibelia folyóiratban. A folyóirat cikkei a legújabb szám kivételével elérhetőek és letölthetőek itt. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

A növényi magtömeg-variabilitás ökológiai háttere és jelentősége 
 Sonkoly J., Molnár V. A. és Török P.

A recens növényfajok esetében mintegy 12 nagyságrendnyi eltérés van a legkisebb és a legnagyobb magvak tömegében. A tapasztalt nagy variabilitás okainak keresése, a tér- és időbeli mintázat és ezzel összefüggésben lévő ökológiai tényezők vizsgálata napjainkban az ökológiai kutatások egyik jelentős irányvonala. A jelen közleményben a témában megjelent cikkek legfontosabb eredményeit tekintjük át, hogy átfogó képet nyújtsunk a magok tömegének variabilitásáról, ennek lehetséges okairól, valamint a terjedésre, magpredációra, magbank-képzésre, csírázásra, növekedésre, valamint a növényközösségek összetételére gyakorolt hatásairól. A témában megjelent publikációk nagy száma miatt igyekeztünk az utóbbi néhány évtized során a rangos nemzetközi lapokban megjelent publikációkra koncentrálni, valamint kiemelt hangsúlyt fektetni a hazai kutatások eredményeinek bemutatására. A magtömeg variabilitásának vizsgálata során a fajok közötti variabilitás tekintetében a legfontosabb eredmények az életforma, testméret, genomméret, a klimatikus- és regionális zonáció illetve a fényviszonyok tekintetében születtek. Az egyedszintű variabilitás legfőbb okainak az anyanövényen való elhelyezkedés hatása és a magtömeg – magszám csereviszony, az egyedek közötti variabilitásra pedig leginkább az anyanövény környezete és mérete, valamint szintén a magtömeg – magszám csereviszony bizonyultak a legnagyobb hatásúnak. A magtömeg-variabilitás legfontosabb következményei kapcsán a szél- és magpredátorok általi terjesztésre, a csírázási arányra és a csíranövények túlélésére gyakorolt hatásairól tudunk a legtöbbet. Az utóbbi mintegy két évtizedben népszerű kutatási irány a perzisztencia illetve a magtömeg és magalak összefüggésének vizsgálata. A magtömeg-variabilitás növényközösségek szerkezetére gyakorolt hatásának kutatása is egyre nagyobb jelentőségű, azonban ezen a téren egyelőre nincsenek kimutatott általános érvényű összefüggések.

 

III. Növénybiológiai Workshop

Ideje:2014. november 6. (csütörtök) 9.30

Helye:DE Élettudományi Épület
I. emeleti Diószegi Szeminárium (1.035) terme
(4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)

Szervezők:Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék
MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság
MTA DAB Szárazföldi Ökológiai Munkabizottsága

Program itt

UNESCO-L'Oreal - A nőkért és a tudományért legfiatalabb díjazottja Valkó Orsolya

 

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága - a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért - útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével – idén már tizenkettedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO FOR WOMEN IN SCIENCE program szellemében a 2014-es évre. A 30 év alattiak kategóriájában ebben az évben a bizottság szeretett és tisztelt fiatal kollégánkat Valkó Orsolyát a DE TTK Ökológiai Tanszék egyetemi adjunktusát és a MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársát részesítette ebben a kimagasló elismerésben.

Valkó Orsolya a gyepdinamika, biodiverzitás és helyreállítás nemzetközi szinten is ismert és elismert fiatal szakértője. Saját közleményeinek száma több mint 50, ebből életkor-arányosan kiemelkedően magas az idegennyelvű közlemények száma (21). Mind kumulatív impakt faktora mind idézettsége meghaladja az MTA Szupraindividuális Biológia esetében megállapított MTA doktora minimum követelményeit.

Az egész csapat nevében gratulálok a díjhoz. Orsi a közhellyel élve: "L'Oreal - Mert megérdemled!"

Alice csodaországban - avagy a kezdeti sokk és növények Ausztráliában (Bevezetés és témafelvetés)

 

Idén Nyugat-Ausztráliában rendezték meg az IAVS (International Association for Vegetation Science éves konferenciáját. A konferenciához kapcsolódóan több terepi szemináriumot is rendeztek melynek során jó betekintést nyerhettünk az Ausztrália vegetációjába és flórájába. Ahogy a cím is sugallja, ez valóban Alice csodaországban helyzetet eredményezett. Egy európai növényzethez szokott botanikus számára igen sokkoló élmény, hogy néhány széles elterjedésű család és invazív faj kivételével az Ausztrál flóra jórészt ismeretlen. Szerencsére az itt eltöltött mintegy 16 nap során (2014. augusztus 27-szeptember 11) azért a poron kívül sok minden ragadt  a nép egyszerű botanikus gyermekére. Elmondhatom, hogy az utolsó napokban már volt olyan genus amit a terepen biztosan azonosítani tudtam :-). Az elkövetkezendőkben - terveim szerint - néhány blogbejegyzésben betekintést szeretnék mindenki számára nyújtani néhány élőhelytípusba és az ott megfigyelt flórába (ritkábban a faunába :-)). Előrebocsátanám, hogy nagy rohanás volt, egyes helyeken néha csak 20-30 percet töltöttünk, úgyhogy a fotók amiket az élőhelyekről és növényekről készítettem, hagy maga mögött biztosan kívánnivalókat (élesség és beállítás tekintetében néha biztosan :-)). De remélem, azért nagy vonalakban mindenki számára át fog jönni, hogy egy európai botanikus számára ez egy kicsit más világ. A bejegyzésekben áttekinteném röviden a nyugat-ausztráliai kwongan, a tengerparti cserjések, a mallee és az eukaliptusz erdők néhány jellemzőjét és növényét.

Új szikes gyepes cikk a Tuexenia-ban

Megjelent csapatunk egy újabb cikke az ISI impaktlistára frissen felkerült Tuexenia című nagymúltú szakmai folyóiratban szolonyec szikes rétek társulástani viszonyairól, fajösszetételéről és ökológiai viszonyairól. A cikk Magyarország 5 régiójában felvett cönológiai felvételeket vet össze és értékel ökológiai mutatószámok segítségével. A cikk megtalálható a honlapomon az összefoglaló pedig az alábbiakban olvasható.

Solonetz meadow vegetation (Beckmannion eruciformis) in East-Hungary – an alliance driven by moisture and salinity

Wet meadows are transitional habitats between wetlands and dry-mesophilous grasslands; thus, they are vital in sustaining biodiversity as sources, stepping stones and green corridors of species dispersal. It is especially valid for inland alkali vegetation, where high landscape-scale patchiness is typical and rapid shifts between vegetation types occur frequently. Solonetz meadows (Beckmannion eruciformis) are among the best-preserved open habitats in Europe harbouring a unique flora including several endemics. Besides their importance, studies on the vegetation of solonetz meadows are scarce even though this knowledge would be vital for their effective conservation and management. Using own records and literature data, we provide a synthesis of the alliance Beckmannion eruciformis to characterise its associations floristically and ecologically in five regions along the river Tisza, East Hungary.  We studied three associations of the alliance: (i) Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis,  (ii) Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis  and (iii) Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellatae. 

We found that solonetz meadow associations were separated along a moisture gradient with Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis  at the drier end and Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellateae at the wet end. This gradient was also justified by the distribution of the phytosociological groups. The proportion of species of Festuco-Brometea division was the highest in Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis, while the proportion of  Cypero-Phragmitetea species was the highest in Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellateae. Species of Puccinellio-Salicornetea had the highest proportion in Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis, indicating the high soil salinity of this association. Our results suggest that Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis association plays an important role in preserving the continental flora elements of the surrounding dry grasslands. The ecological indicator values for soil moisture and salinity suggest that in case of the studied solonetz  meadow associations, humidity increases with decreasing elevation, while salinity is highest at medium elevations. Our results suggest that Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis is a transition towards salt marsh associations, while Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellatae is a transition towards freshwater marshes. Our results show that preserving solonetz meadows is an important task for nature conservation as they have a crucial role in maintaining landscape-scale species and habitat diversity and act as buffer zones around wetlands.

Az Oulanka Nemzeti Park - egy terepi szeminárium :-) margójára

A SER 2014 konferenciát követően eljutottunk az Oulutól, a konferencia helyszínétől mintegy 290 km-re keletre, közvetlenül az orosz határ mellett található Oulanka Nemzeti Parkba. A szállásunk a kiemelkedő oulankai kutató központban volt. Az Oulanka nemzeti park Finnország egyik legjelentősebb nemzeti parkja melyet 1956-ban hoztak létre és létrehozását követően a területét többször bővítették, míg elérte a mai kiterjedését - összesen mintegy 270 km2-t. A nemzeti park a határnál közvetlenül érintkezik az orosz területen található Paanajärvi nemzeti parkkal (jellemzően - orosz módra a finn nemzeti park területének négyszerese - több mint 1000 km2). A terület legfontosabb folyója a Oulanka folyó, mely néhol több mint 50 m mély völgyben fut. Az augusztus 8-11 között rendezett szeminárium által érintett néhány érdekesebb helyet, illetve megtalált növényt az alábbiakban mutatok be. 

1. kép. Actaea erythrocarpa

2. kép. Csak, hogy ne legyenek kétségeink ez kelet Lappföld a csodák - és persze a manók birodalma

 

 

3. kép. A molyűző (Ledum palustre) bár Dél-Finnországban is előfordul észak felé haladva meghatározóbbá válik az erdők törpecserje szintjében

 

4. kép. Természetesen lápok itt is meglehetősen gyakoriak voltak :-)

5. kép. Vaccinium oxycoccos és V. microcarpa termés alapján határozható a legkönnyebben.

 

 

6. kép. Végre - bár már máshol is láttam, de sikerült némiképp értékelhető fotót készítenem a Drosera rotundifolia-ról

7. kép. Nem tudom ez hanyadik tó amit láttam, de mindegyik máshogy lenyűgöző...

 

8. kép. A Oulanka folyó ilyen sziklás völgyekben fut keresztül a nemzeti parkon

9. kép. És ilyen zuhogók is vannak rajta...

10. kép. A folyóparton bukkantunk rá az egyik kedvenc növényemre a magcsákóra (Dryas octopetala)

11. kép. Carex capitata

A turizmus fellendítése céljából a nemzeti park tőszomszédságába egy egész síparadicsomot építettek nem a tájba illő stílusban és legfőképpen méretben. Ezzel összefüggésben sajnos a hegygerinceket és a sípályákat idegenhonos fajokból álló főként Dániából származó magkeverékekkel gyepesítették. Szerencsére annyira nem sikerült, úgyhogy remélhetőleg a későbbiekben felhagynak ezzel a tevékenységgel. A sípályán volt egy tájfotó ahol a terepi objektumok nevei az orosz határ irányában is jól látszottak (12. kép.).

 

12. kép. A kilátás a sípályáról páratlan volt

13. kép Természetesen rénszarvasok itt is voltak :-)

 

14. kép. Empetrum nigrum

15. kép Rubus saxatilis (egy nem túl éles és szép képen - de hát esőben nem egyszerű az élet :-)) 

16. kép. Szerencsére a sör olyan drága volt, hogy ilyen színű gombákat csak valóságban láttunk és nem képzelődtünk :-) (A nevét nem tudom :-))

 Egy égető kérdés füstje és lángja - gyeptüzek és tapasztalatok

Megjelent a magyarországi gyepégetés és gyeptüzek tapasztalatait összegző tanulmányunk az Applied Ecology and Environmental Research hasábjain. A cikk készítése során a publikált tapasztalatok mellett egy a gyeptüzekkel foglalkozó kérdőíves felmérés eredményeit is összegeztük. A cikk a honlapomról letölthető. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

GRASSLAND FIRES IN HUNGARY – EXPERIENCES OF NATURE CONSERVATIONISTS ON THE EFFECTS OF FIRE ON BIODIVERSITY

Fire as a natural disturbance has been present in most European grasslands. Controlled burning was also an important component of the traditional landscape management for millennia. It was mainly used to reduce litter and woody vegetation and to maintain open landscapes suitable for farming. Due to socio-economical changes traditional and sustainable use of fire was ceased and replaced by arsons and technical fires in Europe. Despite its wide application in the past and the considerable extension and frequency of current grassland fires, the impact of fire on the grassland biodiversity is still scarcely documented in Europe. The aim of this study is to offer a perspective on the issue of fire impact on grasslands, by overviewing published information and practical experiences from Hungary. Our results suggest that fire can be detrimental for several taxa (e.g. insects or ground-dwelling birds), but can also promote population growth of several endangered species by reducing litter or by creating and maintaining open habitats. We also found that fire may be effective in controlling invasive plant species. The effect of fire on grassland biodiversity may be rather context-dependent. There is a critical need for  developing robust evidences on the context-dependence of fire effect on biodiversity. For this, well designed prescribed burning experiments are crucial.