Világ gyepjei egyesüljetek - Fontos gyepes cikk a Journal of Biogeography-ban

Egy kiváló cikk jelent meg a közelmúltban a J. of Biogeography hasábjain. A cikknek van azért egy nagy szépséghibája, tekintettel az, hogy nem vagyok benne társszerző :-). De a viccet félretéve szerintem gyepekkel foglalkozó szakemberek számára ez a tipológiai témájú cikk segítséget nyújt, hogy mit minek nevezzen és hova soroljon. A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról (open access). A cikk absztraktja az alábbiakban olvasható.

Distribution mapping of world grassland types

A.P. Dixon, D. Faber-Langendoen, C. Josse, J. Morrison, C.J. Loucks

Aim National and international policy frameworks, such as the European Union’s Renewable Energy Directive, increasingly seek to conserve and reference ‘highly biodiverse grasslands’. However, to date there is no systematic global characterization and distribution map for grassland types. To address this gap, we first propose a systematic definition of grassland. We then integrate International Vegetation Classification (IVC) grassland types with the map of Terrestrial Ecoregions of the World (TEOW).

Location Global.

Methods We developed a broad definition of grassland as a distinct biotic and ecological unit, noting its similarity to savanna and distinguishing it from woodland and wetland. A grassland is defined as a non-wetland type with at least 10% vegetation cover, dominated or co-dominated by graminoid and forb growth forms, and where the trees form a single-layer canopy with either less than 10% cover and 5 m height (temperate) or less than 40% cover and 8 m height (tropical). We used the IVC division level to classify grasslands into major regional types. We developed an ecologically meaningful spatial catalogue of IVC grassland types by listing IVC grassland formations and divisions where grassland currently occupies, or historically occupied, at least 10% of an ecoregion in the TEOW framework.

Results We created a global biogeographical characterization of the Earth’s grassland types, describing approximately 75% of IVC grassland divisions with ecoregions. We mapped 49 IVC grassland divisions. Sixteen additional IVC grassland divisions are absent from the map because of the fine-scale distribution of these grassland types. 

Main conclusions The framework provided by our geographical mapping effort provides a systematic overview of grasslands and sets the stage for more detailed classification and mapping at finer scales. Each regional grassland type can be characterized in terms of its range of biodiversity, thereby assisting in future policy initiatives.

Új cikk a közértben (ABC)

 

Megjelent Kókai Zsuzsanna elsőszerzőségével gyepekhez meglehetősen érintőlegesen kapcsolódó cikkünk az Acta Botanica Croatica (ABC) hasábjain. Meglehetősen érdekes fejleményként éltem meg, hogy a google scholar előbb megtalálta a cikket a neten, mint ahogy az elérhetővé vállt volna a folyóirat honlapján. A cikk elérhető a honlapomon, és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 

 

 

Halophilic diatom taxa are sensitive indicators of even short term changes in lowland lotic systems

ZSUZSANNA KÓKAI, ISTVÁN BÁCSI, PÉTER TÖRÖK, KRISZTINA BUCZKÓ, ENIKŐ T-KRASZNAI, CSABA BALOGH, BÉLA TÓTHMÉRÉSZ, VIKTÓRIA B-BÉRES

 

The occurrence and spread of halophilic diatom taxa in freshwater lotic ecosystems are influenced both by natural processes and anthropogenic pollution. Diatom assemblages were regularly monitored in lowland lotic systems in Hungary (Central Europe) during the unusually dry year of 2012. Highly pronounced changes in diatom composition were observed from spring to autumn. Halophilic taxa (especially Nitzschia sensu lato species) appeared in the dry autumn. In addition, the total relative abundances of halophilic species also increased up to autumn. Abundance of Nitzschia cf. lorenziana and Nitzschia tryblionella showed a positive correlation with chloride and phosphate concentration, while that of other taxa like Tryblionella apiculata or Tryblionella calida showed a positive correlation with the concentration of nitrate. Our findings clearly demonstrated that these halophilic and mesohalophilic diatom taxa were sensitive indicators of even short-term changes in lowland lotic ecosystems, such as the increasing salt concentration from spring to autumn caused by the lack of rainfall and/or environmental loads.

Nyilvános az új 2014-es impakt faktor lista

Nyilvánosak a folyóiratok 2014-es impakt faktorai (IF). A mérőszámot alapvetően a lapok teljesítményének (hatásának illetve elismertségének) a mérésére szokták használni és a mérőszámot Eugene Garfield, az ISI (Institute of Scientific Information) megalapítója vezette be. Kiszámítása úgy történik, hogy az adott év impakt faktora = a folyóratban a megelőző két évben megjelent cikkekre kapott hivatkozások száma elosztva a folyóiratban az adott két évben megjelent cikkek számával. Lényegében a cikkenkénti átlagos hivatkozásszámot jelenti, tudva azt, hogy a szerkesztői cikkek például nem számítanak bele a cikkszámba, de a benne található pl. önhivatkozások beleszámítanak az impakt faktor számításába. Az IF-t eredeti céljától eltérően használják például kutatók minősítésére is, annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot számos kritika érte. A hazai egyetemeken a PhD-fokozat megszerzését egyre inkább 2-3 IF-ral rendelkező folyóiratban (azaz nemzetközileg látható folyóiratokban) megjelent cikkhez kötik, a különböző kutatási pályázatok (például OTKA) elbírálásánál vagy a MTA doktora fokozat odaítélésénél is fontos szerepet játszik a pályázó kumulatív impakt faktora. A hivatalos lista megtalálható ezen a címen (bár valószínűleg csak egyetemi illetve intézeti címről böngészhető szabadon). Kellemes böngészést a hétvégére :-)!

Új növényrendszertani témájú könyv

Megjelent Podani János " A növények evolúciója és osztályozása" című könyve. A kiadói impresszum az alábbiakban olvasható: 

Az élő szervezetek leginkább természetes osztályozása a leszármazáson alapszik. A molekuláris filogenetika módszereinek köszönhetően mai tudásunk már elegendő ahhoz, hogy a korábbi rendszereket teljes egészében evolúciós alapokra helyezzük. Ennek megfelelően a szerző jelentős újításokat vezet be a könyv előző kiadásához képest. Növénynek tekint minden fotoszintetikus szervezetet, melynek plasztisza elsődleges endoszimbiózis eredménye, vagyis közvetlen cianobaktérium eredetű. Ennek a feltételnek a kékeszöld moszatok, a vörösmoszatok és a zöld növények felelnek meg. A másik lényeges változás, hogy szakít a hagyományos taxonómiai rangokkal, mert használatuk nem egyeztethető össze az evolúcióval. A családokat, rendeket, osztályokat és hasonló kategóriákat kládok váltják fel, amelyek természetes egymásba ágyazottsága szinte magától adja meg a taxonómiai hierarchiát. A növények főbb kládjainak jellemzését hasznosan egészíti ki a CD melléklet sok ezer növényfotója.

További részletek:

http://ramet.elte.hu/~podani/books.html

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/119

In memoriam Horánszky András

Prof. Borhidi Attila búcsúztató szavai a Greenfo-n.

Kelemen András - Környezetvédelmi Tudományos Pályadíj

Az elismerést 2010-ben alapította az MTA. A hagyatékának egy részét a Magyar Tudományos Akadémiának felajánló dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően létrehozott elismerést minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A díjjal egyszeri, bruttó 200 ezer forinttal járó jutalom jár. A pályázattal elnyerhető pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel segítse elő a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását.

Idén az egyik díjazott kollégám és korábbi tanítványom, Dr. Kelemen András volt. Az MTA közleménye szerint: Az élő környezettudomány (botanika) témakörben Kelemen András, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa  „A produktivitás és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők: növényi stratégiák és avarhatás szikes és löszgyepekben" című pályamunkájáért kapta a díjat. A tanulmány első szerzős publikációként a Journal of Vegetation Science színvonalas nemzetközi folyóiratban jelent meg. Hazánkban elsőként vizsgálja a fajgazdagság és a különböző növényi stratégiák sikerességének változását széles produktivitási gradiens mentén. A pályamű témája a produktivitás-fajgazdagság kapcsolatok elemzése szikes és löszgyepek alkotta mozaikos tájban. A cikk haranggörbével leírható összefüggést mutat ki a produktivitás és a fajgazdagság között, amelynek legfőbb oka a gyepterületeken jelen lévő eltérő avarmennyiségekben keresendő. A tanulmány eredményei jól hasznosíthatóak a gyakorlati természetvédelemben, és hozzájárulnak a gyepek stabilitását meghatározó komplex mechanizmusok megértéséhez. A pályadíjhoz teljes szívemből gratulálok és további sikereket kívánok!

A pályázattal összefüggő cikk letölthető innen és a további díjazottak megtalálhatóak az MTA hivatalos közleményében.

A 12. EDGM - European Dry Grassland Meeting - Mainzban

Ez évben 2015. május 22-27 között Mainzban (Németország) rendezték meg a 12. European Dry Grassland Meeting-et, az európai szárazgyepekkel foglakozó kutatók egyik legnagyobb seregszemléjét. 

 

A német jégtörés: Weck, Worscht und Woi - (Welcome party, Török Péter, Deák Balázs és Wanja Mathar)

A konferencia fő témamegjelölése: "From Population Biology to Community Ecology" igen széles teret biztosított a gyepcönológiával, gyepek ökológiájával foglalkozó kutatók számára, eredményeik bemutatására. A konferencián 15 ország több mint 60 kutatója mutatta be eredményeit. A konferencia részletes programja megtalálható a konferencia honlapján.

Mainz közelében fekvő kiemelt jelentőségű homokterület

A konferencián 2 plenáris előadást hallgathattak meg a résztvevők. A konferencia egyik plenáris előadását Joachim W. Kadereit tartotta a Közép-Rajna völgyben előforduló alpesi-szubalpesi növényfajok elterjedés-biológiájából, míg a másik plenáris előadásban Martin Diekmann, az IAVS jelenlegi vezetője a meszes szárazgyepek vegetációjának hosszú távú többnyire negatív változásairól illetve ezek lehetséges okairól beszélt közösségi és populációökológiai megközelítésben. 

Kicsit megfáradva a korai keléstől és a konferenciától a Rajna parton

A plenáris előadások mellett további 22 előadás hangzott el és több mint 40 posztert tekinthettek meg a résztvevők. A konferencián összesen 5 prezentációval vettem részt. Ezek a következőek voltak:

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Dembicz I., Török P. (2015): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. (előadás).

Valkó O., Deák B., Tóthmérész B., Török P., Konyhás S., Végvári Zs. (2015): Wildfires as drivers of lekking distribution of Great Bustard (Otis tarda) - Implications for nature conservation. (előadás).

Tóth K., Török P., Tóthmérész B., Kelemen A., Miglécz T., Simon E., Lukács B.A., Valkó O. (2015): The role of seed banks in sustaining alkali grassland vegetation. (előadás).

Miglécz T., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Török P., Donkó Á., Drexler D., Tóthmérész B. (2015): Sowing dry grassland species by cover crop seed mixtures in Hungarian vineyards. (előadás).

    

Albert Á.-J., Kelemen A., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Csecserits A., Rédei T., Tóthmérész B., Török P. (2015): Influence of successional age and soil parameters on functional species groups in recovering sandy old-fields. (poszter).

A konferencián került sor az IAVS-EDGG éves közgyűlésére is. A közgyűlésen bemutatkozott az EDGG régi-új vezetősége is. A 2015-2017-es ciklusra összesen 10 jelölés érkezett, a jelöltek közül 8 jelöltet magas aránnyal választott meg elektronikus szavazás útján a közgyűlést megeglőző 1.5 hónapban 63 országból mintegy 1048 főt számláló tagság. 

Az új vezetőség összetétele a következő: Didem Ambarli (TR), Idoia Biurrun (ES), Jürgen Dengler (D), Monika Janišová (SK), Anna Kuzemko (UA), Török Péter (HU), Steve Venn (FI), és Mike Vrahnakis (GR). A közgyűlésen ismertetésre kerültek a vezetőség újraelosztott posztjai is - ennek felsorolása hosszadalmas lenne de megtekinthető a közeljövőben a szervezet honlapján. A konferencia közgyűlésén felmerült egyrészt a szervezet névváltoztatásának kérdése (a szervezet alapvetően európai szervezetként alakult, de jelenleg nyitni akar ázsiai és észak-afrikai országok és tagok irányába is), a szervezet által felölelt témakörök bővítése (elsősorban a száraz gyepeken túlmenően a mezofil és nedves gyepek irányába történő témabővítés), illetve ezzel összhangban a konferencia nevének megváltoztatása is. A közgyűlés végén kiosztásra kerültek a fiatal kutatói díjak is. Két kategóriában (előadás és poszter) kerültek kiosztásra első és második helyezések a 35 év alatti fiatal kutatók számára. A díjazottak a következőek voltak:

Az előadás kategórában első helyezést Eleonora Giarizzo nyerte el a "Causes and outcomes of change in species composition of the Apennine semi-natural grasslands in the last fifty years" c. előadásával.

A második helyezést Lisa Thill kapta a "Compensating extinction by reintroducing Scorzonera purpurea into steppe grasslands of Central Germany" c. előadásával. 

A poszter kategóriában Nagy D. Dávid bizonyult a legjobbnak a "The effect of fragment size and isolation on ground-dwelling arthropod assemblages in dry sandy grassland fragments" c. poszterével. 

Míg a második helyezést Jiangshuang Wu nyerte el az "Effects of grazing exclusion on above- vs. below-ground biomass allocation in three zonal alpine grassland types on the Northern Tibetan Plateau" c. poszterével.

 

Nagy D. Dávid bemutatja poszterét

A konferencia előadóüléseit egy bemutató kirándulás zárta a Mainz-i botanikus kertben majd a konferencia utolsó két napján terepi szemináriumokon vettünk részt melynek során bemutatták a konferencia helyszín közelében található kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű homoki gyepterületeket és a Rajna völgy két oldalában meghúzódó szubmediterrán karakterű sziklagyepeket és lejtősztyepp réteket is.

A botanikus kert - meglepő módon - a szubmediterrán gyomflórában jártasabbak számára is tartogatott meglepetéseket (no nem a pipacs volt az érdekes), hanem a gabonavetésben megbúvó Legousia speculum-veneris, a Lolium temulentum, Myagrum perfoliatum, Vaccaria pyramidata, Scandix pecten-veneris, Androsace maxima, Caucalis platycarpos, Turgenia latifolia stb. - legközelebb viszek fényképezőgépet :-)) - a fotókért köszönet Miglécz Tamásnak!

 

Nemzeti Kiválóság Díj 

 

A TÁMOP-4.2.4.A/2 Nemzeti Kiválóság a Konvergencia Régióban Program kiemelt projekt Nemzeti Kiválóság Napját 2015. május 21-én tartották Siófokon, a Szent Miklós rendezvényhajón. Az eseményen átadásra került a Nemzeti Kiválóság Díj, amelyet a Magyary Zoltán Kuratórium azon ösztöndíjas kutatóknak ítélt oda, akik a szakértői bizottságok megítélése szerint saját területükön maradandót, egyedit, a többi kiválóságnál is magasabb tudományos-szakmai értékkel rendelkezőt alkottak. A több mint 1700 Nemzeti Kiválóság Ösztöndíjban részesült támogatott közül Tóth Katalin, Dr. Török-Krasznai Enikő és Dr. Török Péter is a Nemzeti Kiválóság Díj 103 nyertese közé tartozott. Minden díjazott nevében köszönöm, hogy a program támogatásra érdemesnek tartott bennünket. Link az DE kiválóságaihoz itt.

Nagy sikerű restaurációs ökológiai miniszimpózium Hortobágyon

A Debreceni Egyetem Ökológia Tanszéke 2015. április 8-10. között igen sikeres nemzetközi mini-szimpóziumot szervezett "Large-scale grassland restoration: high diversity seeding and knowledge transfer of regional seed propagation" címmel. A Debreceni Egyetem Ökológia Tanszékének együttműködő partnerei voltak: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, MTA DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai Munkabizottsága és Biodiverzitás Munkabizottsága, Zsálya Környezet- és Természetvédelmi Egyesület és az Anhalt University of Applied Sciences. A szimpózium résztvevői összesen 10 előadás formájában megismerkedhettek a DBU támogatásával megvalósult "ProSeed – Large-scale grassland restoration: the use of establishment windows and high diversity seeding by the knowledge transfer of regional seed propagation to Hungary" című német-magyar kétoldalú kutatási és természetvédelmi projekt eredményeiről, értesülhettek a hazai és nemzetközi szinten zajló restaurációs ökológiai beavatkozásokról, valamint ebben a tárgykörben lehetőségük nyílott a kötetlen formában zajló tapasztalatcserére is. Az érdeklődők a miniszimpózium előadásait illetve néhány a szimpóziumon készült fotót megtekinthetik a rendezvény honlapján.

Új cikkünk a vizes élőhelyek kezeléséről

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Complexity szakfolyóiratban. Bár a cikk csak érintőlegesen gyep (végül is a nád is egy nagy fű :-)), viszont a mondanivalója mindenképpen érdekes - hiszen a gyepekkel szemben itt látható, hogy egyes vizes élőhelyeken pont a rendszeres kezelés az ami a élőhelyi heterogenitást és a biodiverzitást csökkenti. A cikknél már csak a megjelenés körülményei érdekesebbek (de ez titok :-)) - és legfőképp a sebessége. A cikk letölthető a honlapomról, vagy a folyóirat honlapjáról. Az absztrakt pedig az alábbiakban olvasható.

Reed cut, habitat diversity and productivity in wetlands

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B.

There is a conflict between nature conservation and thatching industry regarding the management of
reedbeds. On one hand, reedbeds are of an economical importance by providing thatching material, on the other hand, they harbour several endangered species. Reedbeds are typically managed by winter cutting, but its impacts on biodiversity are poorly understood. Our aim was to study the effects of winter cutting on the habitat diversity and structural heterogeneity of wetlands in a lowland alkali landscape (East-Hungary). We tested the following hypotheses: (i) Both diversity of plant species and habitat diversity are lower in winter cut wetlands compared to unmanaged stands. (ii) The distribution of biomass (green biomass, litter and standing dead biomass) is more homogeneous in winter cut wetlands compared to unmanaged ones. We found that winter cutting decreased habitat diversity and structural heterogeneity at multiple scales. Number of plant species and all measures of habitat diversity (number of patches, vegetation types and the length of vegetation margins) had lower scores in cut wetlands than in unmanaged ones. We found that unmanaged wetlands harboured high amount of accumulated biomass and they also maintained high habitat diversity likely due to the heterogeneous distribution of the biomass. In unmanaged wetlands, biomass accumulation did not decrease habitat diversity and also contributed to a higher structural heterogeneity. In cut wetlands, expansion of reed was an important driver of the decrease in habitat diversity and structural heterogeneity. Reed expansion likely overrode fine-scale edaphic conditions (hydrology and salinity) in shaping vegetation patterns; thus we suggest to avoid intensive winter cutting.

A DE Ökológiai Tanszék és a Anhalt University of Applied Sciences közös DBU pályázatának zárórendezvényére 2015. április 9. (csütörtök) 13.00 órától kerül sor Large-scale grassland restoration: high diversity seeding and knowledge transfer of regional seed propagation to Hungary workshop címmel.  

A rendezvény a Debreceni Egyetem Ökológia Tanszék, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, és az MTA DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai Munkabizottsága és Biodiverzitás Munkabizottsága szervezésében valósul meg.

Helyszín:

Hortobágy/ Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontja

(4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.)

A részletes program itt olvasható.

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével kutatócsoportunk újabb cikke a Basic and Applied Ecology című szakfolyóiratban. A cikk rámutat arra, hogy a mikroléptékű magassági eltérések szerepe a fajdiverzitás és a növényi stratégiák diverzitásában eltérő lehet fiatal és időskorú gyepesedő csatornanyomvonalak esetében. A cikk letölthető a honlapomról és a  folyóirat honlapjáról, illetve az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Micro-topographic heterogeneity increases plant diversity in old stages of restored grasslands

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Szabó Sz., Szabó G., Tóthmérész B.

It is a truism in ecology that environmental heterogeneity increases diversity. Supporting field studies are mostly concerned with a large-scale topographic heterogeneity, ranging from a couple of meters to landscape-scale gradients. To test the role of fine-scale micro-topography on plant diversity, we studied the initial vegetation of recently filled (1-year-old), and established vegetation on old (7-year-old) soil-filled channels in an alkali landscape, East-Hungary. We hypothesised that (i) recently filled channels are characterised by a high cover of ruderal species and high species diversity and (ii) high micro-topographic heterogeneity increases the diversity of species and plant strategy types (mixed C-S-R categories) in early stages but later on this effect diminishes. We found that diversity of species and plant strategy types was higher in recently filled channels compared to old filled channels. Micro-topographic heterogeneity had no effect on the studied vegetation parameters in recently filled channels. Conversely, in old filled channels higher micro-topographic heterogeneity resulted in higher diversity and lower cover of the dominant grass Festuca pseudovina. Higher micro-topographic heterogeneity resulted in increased ruderality and decreased stress-tolerance, but it did not increase the diversity of plant strategy types. In contrast with former studies, we found that a couple of centimeters of micro-topographic heterogeneity had no effect on vegetation in recently filled channels, but supported a high diversity in old filled channels. An important practical implication of our study is that in grassland restoration projects, micro-topographic heterogeneity has a crucial role in sustaining biodiversity.

 Megjelent Kelemen András elsőszerzőségével új cikkünk az Ecological Complexity tudományos folyóiratban. A cikk a szikes gyepekben domináns fűfaj (Festuca pseudovina) alárendelt fajokra gyakorolt hatását vizsgálja komplex mintavételezéssel nyert adatok elemzésén keresztül. A közlemény a itt megtalálható és a honlapomról letölthető, míg összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Both facilitation and limiting similarity shape the species coexistence in dry alkali grasslands

Kelemen A., Török P., Valkó O., Deák B., Tóth K., Tóthmérész B.

Facilitation is an important driver of community assembly, and often overwhelms the effect of competition in stressed habitats. Thus, net effect of biotic interactions is often positive in stressed grasslands, where dominant species and litter can protect the subordinate species. Besides facilitation, niche partitioning can also support species coexistence leading to limiting similarity between subordinate species. Our aim was to provide a detailed analysis of fine-scale biotic interactions in stressed alkali grasslands. We supposed, that there are positive relationships between the main biomass fractions and species richness. We expected the expansion of trait ranges and the increase of trait dissimilarity with increasing biomass scores (total litter, green biomass of dominant species) and species richness. We studied the relationships between main biomass fractions, species richness, functional diversity and functional trait indices (ranges, weighted means and Rao indices). 

 We used fine-scale biomass sampling in nine stands of dry alkali grasslands dominated by Festuca pseudovina. The detected relationships were always positive between the main biomass fractions (green biomass of dominant species, total litter and green biomass of subordinate species) and species richness. We found that the green biomass of dominant species and total litter increased ranges and dissimilarity of functional traits. Our results suggest that in dry alkali grasslands facilitation is crucial in shaping vegetation composition. The green biomass of dominant species and total litter increased the biomass production of subordinate species leading to overyielding. We found that mechanisms of facilitation and limiting similarity were jointly shaping the species coexistence in stressed grasslands, such as alkali grasslands.

Csehországi sörök - kezdőknek és haladóknak I.

Amikor a blogírásba kezdtem igen fontosnak tartottam, hogy naprakész információkat tegyek közkincsé gyepekhez kapcsolódóan biodiverzitás témakörében. Látszólag úgy tűnhet a címből, hogy eltérek ettől a korábban jellemző gyakorlattól. Azonban, ha figyelembe vesszük a közelmúltban megjelent azon publikációkat amelyek a sörfogyasztás és a publikálás közötti összefüggést vizsgálva eltérő következtetésekre jutottak (de Bello et al. 2013 és Grim 2008 - lásd bővebben Lengyel Attila blogjában) jól láthatjuk a témakör aktualitását. Nem kívánok a bejegyzésemben a vitát eldöntő bizonyítékokat vagy kutatási eredményeket felsorakoztatni, viszont rá akarok a vizsgálatok azon hibájára mutatni, hogy a sört mint elfogyasztott egynemű alkoholmennyiséget (illetve annak térfogatban kifejezett átlag/medián értékét) kezelték változóként. Holott a helyzet - különösen Csehország és a cseh sörök tekintetében - meglehetősen komplikált és az elfogyasztott sör minősége erőteljesen befolyásolhatja az eredményeket - és így a tudományos teljesítményt is.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy Csehország területén jelenlegi legfrissebb adatok szerint összesen 284 sörgyár található, melyből 241 tekinthető kis sörgyárnak. Ez utóbbiak száma jelenleg is növekvő tendenciát mutat. Ez a legóvatosabb becslések alapján (2 féle sör/sörgyár) is több mint 500 féle sört jelent (valószínűbb azonban az 1000 körüli szám :-)). Ha valakit részletesebben érdekelnek az egyes régiók és sörgyárak akkor érdemes ellátogatnia ide (kicsit idős honlap, de egy csomó plussz infót adnak a sörök ízéről illetve egyéb személyes megjegyzések is olvashatók - mégha a minősítéssel egyes általam is kóstolt sörök estében nem is értek egyet :-)), vagy ide, vagy ide.  

Az alábbiakban röviden (sör-amatőr szinten és módon) bemutatnám a cseh sörözés és sörfogyasztás azon lépcsőfokait amelyeket "megmászva" megérthetjük a sörfogyasztás és a tudományos teljesítmény összefüggés hátterében meghúzódó - korrelációkkal nem kifejezhető folyamatokat.

Alkoholtartalom

A cseh sörök esetében többnyire - a magyar és a német sörök többségével ellentétben nem a sör térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmát tüntetik fel, hanem az egy liter sör elkészítéséhez használt malátaszárazanyag százalékos mennyiségét (Balling fok). Ennek megfelelően - gyakran már az üveg nyakán is látható szám ezt jelenti (pl. Platán sörgyár termékei - lásd később). Természetesen a főzés előtti szárazanyag-tartalom jó egyezést mutat a sör alkoholtartalmával (hozzávetőlegesen a világos sörök esetében a Balling fok érték 1/3-a a tényleges alkohol tartalom, de természetesen ez malátától, gyártótól és technológiától függően bizonyos határon belül változhat). Az alábbi kifejezésekkel illetve százalékértékekkel jelölik az eltérő szárazanyag-tartalmú söröket:

Výčepní - 8-10% - alkoholtartalom: 2,8-3,8 v/v %

Ležák - 11-12% - alkoholtartalom: 4,0-5,0 v/v %

Speciální - 13-18% - alkoholtartalom:5,5-8,0 v/v %

Vannak igen magas akár 27-45%-ot is elérő sörök - ezek esetében nincs egységes elnevezés, bár egyes esetekben a "pivní aperitív" elnevezést használják és 1 dl-es mennyiségekben mérik ki. Természetesen ezek a jelölések az alsó erjesztésű lager típusú sörök esetében vehetők irányadónak (a világban elterjedt sörfajták jó összefoglalását megtalálhatjuk itt).

Sörfajták

Csehországban többnyire a pilsner típusú lager sörök a jellemzőek. Ebben a tekintetben főznek csehországban világos, félbarna illetve gránát "színű", barna, és fekete söröket. Ezek elnevezései a következőek:

Světlé - Klasszikus világos sörök
Polotmavé - Félbarna sörök - ezek egyik típusa az ún. gránát sör
Tmavé - Barna sörök
Černé - Feket sörök

Természetesen főznek felsőerjesztésű búzasöröket is, valamint egészen kiváló más felsőerjesztésű sörök is készülnek - főleg a kis és közepes sörgyárakban (Ale, Stout, IPA, porter). Ezekből néhány fotót a szakértői vagy az azon túli fokozatnál láthatunk.

A sörfogyasztó evolúciója Csehországban (I.)

Javasolható mindenki számára, aki a (jó) sörök iránt valamiféle affinitással rendelkezik, hogy ha teheti vásároljon cseh söröket, illetve látogasson el Csehországba - rövidebb-hosszabb időre és az alábbiakban bemutatott fokozatokon keresztül ismerje meg hozzánk meglehetősen közel eső ország sörkultúráját.

0. Műkedvelő fokozat - Kommersz "cseh" sörök

Az emberek túlnyomó többsége a cseh sörök esetében valószínűleg -  a teljesség igénye nélkül - az alábbi söröket sorolja fel: Budweiser, Kozel, Staropramen, Pilsner Urquel, Krušovice. És valóban ezek a legfontosabb exportra is termelő nagy sörgyárak Csehországban. Azonban a nálunk kapható Budweisert, Krušovice-t valamint a Pilsner Urquel-t ne vegyük egy kalap alá a Kozel-lel, illetve a Staropramen-nel. Mivel ez utóbbiakat hazai sörgyárak is gyártják licensz alapján. No nincs ezekkel a sörökkel semmi baj - pláne ha bizonyos hazai sörökkel vetjük őket össze, de azért mégiscsak kicsit erős ezeket cseh sörök címen fogyasztani :-). Keressük a "csomagoláson" a vonalkódnál az 599-et, és megtudjuk - ha nincs is nagy betűkkel feltüntetve - hogy az adott Staropramen (Borsodi Sörgyárak Zrt.) illetve Kozel (Dreher Sörgyárak Zrt.) nálunk készült. Talán a cseh sörökkel való ismerkedést ezen a fokozaton kell kezdeni - de aztán gyorsan továbblépni a következő szintre.

1. Kezdő fokozat - Nagy sörgyárak sörei

Ha nagy cseh sörgyárat emlegetünk, akkor feltehetően többségünkben a Budweiser jut eszébe. Sokan úgy gondolják, hogy a Budweiser nem cseh sör, hanem amerikai. Sajnos ezt az amerikaiak is így gondolják :-). Mindenféle európai lokálpatriotizmus nélkül ha egy kis nyelvtant nézünk, České Budějovice német neve Budweis. Na mármost mindannyian ismerjük Kennedy elnök híres mondatát, amelyben egy berlini kolbászhoz hasonlítja magát (Ich bin ein Berliner). Gondolom nincs szükség további magyarázatra. Ennek ellenére még mindig zajlik a per a Bud (amerikai Budweiser) és a Budweiser (cseh)  cégek termékeinek névhasználatának tekintetében - legújabb részletek itt, illetve részletesebb sztori itt. Aki ennek ellenére kedvet érez az amerikai verzió kipróbálására, annak itt egy teszt. Természetesen a Budweiserrel nincs semmi gond, ha valaki európai egyensört akar fogyasztani. Ha Budweisert iszunk, ihatunk akár Heinekent, vagy Gössert esetleg Tuborgot. Nem fogunk nagy ízbeli különbségeket felfedezni - különösen akkor nem, ha továbblépünk a következő szintre.

 

 A másik fontos nagy sörgyár a pilsner típusú sörök névadója, a plzeni illetőségű Pilsner Urquell. Azt kell, hogy mondjam ez a sör elég különleges helyet foglal el a cseh sörök panteonjában. Egyrészt mert eléggé kesernyés komlós sörről van szó (különösen csapolva nagyon szeretem), másrészt mivel az egyetlen (legalábbis a promóció szerint) sör amely alapvetően semleges vagy gyengén lúgos kémhatású. 

És meglepő módon - ez talán a fent említett karakterei miatt - drága sörnek számít Csehországban. Összehasonlítva az említett Budweiserrel vagy más nagy sörgyárak söreivel, mintegy kétszer drágább sör (10-13 korona között mozog a Budweiser, Kozel vagy a Staropramen, míg 19 koronánál kezdődik a Pilsner Urquel 0.5 l-es palackja). Természetesen az ízlések és pofonok különbözőek, de véleményem szerint a legkarakteresebb és legjobb minőségű hazánkba is importált (nem licensz alapján gyártott) cseh sör a Pilsner Urquell. Ha tehát a nagy sörgyárak sörei közül kell választani, nyugodt szívvel javasolom.

A másik kedvencem a nagy sörgyárak sörei közül a prágai illetőségű Krušovice királyi sörgyár. A sörgyár történetéről itt olvashatunk egy rövid összegzést. Még a prágai SCB konferencia alatt sikerült ezt a sörmárkát megkedvelni. Jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek (nekem a Krušovice Mušketýr a kedvencem ebből a sörgyárból).

Folytatás következik...

Új EDGG Bulletin

Kicsit megkésve mindennel, de azért közzé teszem:  megjelent az EDGG évi utolsó Bulletin-je. A Bulletinben több különszám felhívás szerepel, illetve beszámolókat olvashatunk az EDGG által szervezett 2014-es field workshopról, valamint a 2015-ös lengyelországi hasonló terepmunkáról. A friss Bulletin (a korábbi számokkal együtt) letölthető az EDGG hivatalos oldaláról. A Bulletin persze teljes terjedelmében színes csak a kép-file fordításkor a gépem megőrült éppen :-).

MTA KÖTEB Biodiverzitás Albizottság

A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság Diverzitásbiológiai Albizottsága 2014. november 20-án, Szegeden tartotta első alakuló ülését. Az albizottság elnöke Dévai György, titkára Báldi András. A bizottságban a Debreceni Egyetemet három kutató képviseli a 2014-2017 közötti akadémiai ciklusban, Dévai György, Grigorszky István és Török Péter. Az albizottság munkájához sok sikert kívánok!

MTA BTO Ökológiai Tudományos Bizottság

Lezárult az MTA Biológiai Osztály Ökológiai Bizottsága tisztújítása. A bizottság elnökének választotta Padisák Juditot, elnökhelyettesnek Báldi Andrást, valamint titkárának Hornung Erzsébetet. A bizottságban a Debreceni Egyetemet négy kutató képviseli a 2014-2017 között: Dévai György, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya és Török Péter. A bizottság teljes névsora és további információk az akadémia honlapján tekinthetők meg. A bizottság munkájához sok sikert kívánok.

Új cikkünk a Diversity & Distribution szaklapban

Laura Sutcliffe és Batáry Péter társ elsőszerzőségével jelent meg a Diversity & Distributions szakfolyóiratban "Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland" című cikkünk mely a folyóirat honlapjáról szabadon letölthető. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland

Laura M. E. Sutcliffe, Péter Batáry, Urs Kormann, András Báldi, Lynn V. Dicks, Irina Herzon, David Kleijn, Piotr Tryjanowski, Iva Apostolova, Raphaël Arlettaz, Ainars Aunins, Stéphanie Aviron, Ligita Baležentiene, Christina Fischer, Lubos Halada, Tibor Hartel, Aveliina Helm, Iordan Hristov, Sven D. Jelaska, Mitja Kaligaric, Johannes Kamp, Sebastian Klimek, Pille Koorberg, Jarmila Kostiuková, Anikó Kovács-Hostyánszki, Tobias Kuemmerle, Christoph Leuschner, Regina Lindborg, Jacqueline Loos, Simona Maccherini, Riho Marja, Orsolya Máthé, Inge Paulini, Vânia Proença, José Rey-Benayas, F. Xavier Sans, Charlotte Seifert, Jaroslaw Stalenga, Johannes Timaeus, Péter Török, Chris van Swaay, Eneli Viik, Teja Tscharntke

A large proportion of European biodiversity today depends on habitat provided by low-intensity farming practices, yet this resource is declining as European agriculture intensifies. Within the European Union, particularly the central and eastern new member states have retained relatively large areas of species-rich farmland, but despite increased investment in nature conservation here in recent years, farmland biodiversity trends appear to be worsening. Although the high biodiversity value of Central and Eastern European farmland has long been reported, the amount of research in the international literature focused on farmland biodiversity in this region remains comparatively tiny, and measures within the EU Common Agricultural Policy are relatively poorly adapted to support it. In this opinion study, we argue that, 10 years after the accession of the first eastern EU new member states, the continued under-representation of the low-intensity farmland in Central and Eastern Europe in the international literature and EU policy is impeding the development of sound, evidence-based conservation interventions. The biodiversity benefits for Europe of existing low-intensity farmland, particularly in the central and eastern states, should be harnessed before they are lost. Instead of waiting for species-rich farmland to further decline, targeted research and monitoring to create locally appropriate conservation strategies for these habitats is needed now.

MTA DAB Botanikai Bizottság megalakulása

A Magyar Tudományos Akadémián 2014-ben tartott tisztújítás keretében megújult az MTA Debreceni Területi Bizottságának tizennégy Szakbizottsága is. A Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság kilenc munkabizottságának egyikeként alakult meg a Botanikai Munkabizottság, amelynek elnöki tisztére Molnár V. Attila kapott felkérést. A bizottság által szervezett rendezvényekről, a növénytani kutatásokkal kapcsolatos hírekről, eseményekről a bizottság weboldalán igyekszünk tájékoztatni az érdeklődőket.

Az egyik most indult kezdeményezésünk talán többeknek érdekes vagy hasznos lehet, ezért erről részletesebben is hírt adunk:

A debreceni botanikusoknak (a 20. században elsősorban Soó Rezsőnek és tanítványainak) a hazai növénytani kutatásokban elért eredményei napjaink ökológiai-, vegetációtudományi-, florisztikai vizsgálatai során is fontos kiindulási alapot jelentenek. Ugyanakkor ezek a művek több esetben ritkák, nehezen hozzáférhetőek. Éppen emiatt határoztuk el, hogy ezeket a cikkeket, könyvfejezeteket és esetenként könyveket igyekszünk digitálisan szabadon hozzáférhetővé tenni. Nem csak a Debrecennel és annak tágabb környékével (Hortobágy, Tiszántúl, Nyírség, Hajdú-Bihar megye) foglalkozó publikációkat igyekszünk gyűjteni, hanem a debreceni egyetemi tanszék egykori kiadványainak cikkeit és az egykori munkatársak publikációit is. Mivel a debreceni, illetve a kolozsvári és budapesti egyetemek Növénytani Tanszékeinek 20. századi története Soó Rezső révén  több ponton kapcsolódik egymáshoz, így indokoltnak tűnik némely esetben a fővárosban és Erdélyben megjelent művek itteni közreadása is. Munkánk során első körben a Debreceni Egyetem TTK Növénytani és Ökológiai Tanszékein, valamint magángyűjteményeinkben fellelhető folyóiratokat, különlenyomatokat, könyveket tesszük közkincsé. A Munkabizottság weboldalának oldali sávjában sorjáznak a már digitalizált és feltöltött közlemények, mégpedig szerzőik nevének ábécésorrendjében és adott szerzőn belül a megjelenés ideje alapján rendezve. A teljes hivatkozást tartalmazó címsorra kattintva megjelenik a szabadon letölthető *.pdf kiterjesztésű digitális állomány. A kezdeményezés továbbviteléhez örömmel veszünk minden javaslatot. Az ötletért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Takács Attilának, a cikkek szkennelésében nyújtott segítségéért pedig Nagy Timeának.

A IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia résztvevőinek állásfoglalása

A természeti erőforrások, értékek megőrzése mindenki kötelessége és érdeke, életünk alapjainak védelme. Ez azonban önálló jogi hátteret, jól működő intézményrendszert igényel. A nemzeti park igazgatóságok, továbbá a védett területek és a Natura 2000 hálózat és a fenntartható környezetbarát gazdálkodás támogatása és megtartása, a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága ezért kiemelkedő fontosságú a hazai természetvédelem és a társadalom számára.

A Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia a hazai természetvédelmi szakemberek és kutatók legszélesebb körű szakmai összejövetele. Mint a hazai természeti értékek védelméért tevőlegesen dolgozó közösség, aggodalommal figyeljük azokat a híreket, melyek szerint a természetvédelem hazai szervezete és törvényi szabályzása jelentős átalakítás előtt áll. Mivel a szakmai egyeztetés hiányában az esetleges változtatások és átszervezések részletei, indokoltságuk és céljaik nem világosak, a konferencia résztvevői nyílt állásfoglalásban összegzik a hazai természetvédelem érdekében az alább részletezett szükséges működési és szakmai feltételrendszert. Ennek megteremtése nélkül a magyar állam nem fog tudni megfelelni saját Alaptörvényének, mely kimondja, hogy a természeti erőforrások megőrzése az állam és mindenki kötelessége .

Stabil, kiszámítható és működőképes intézményrendszer

Az állami természetvédelem működtetésének szakmai alappillérei a nemzeti park igazgatóságok, melyek közel 20 éve lényegében azonos szervezeti struktúrában, jelentős nemzetközi kapcsolati tőkével, kiemelkedő eredményekkel látják el a természetvédelmi tervezés, kutatás, kezelés és bemutatás feladatait. A 2005. január 1-től hatályba lépett természetvédelmi hatósági rendszer azonban folyamatosan kapacitás-problémákkal küzd, és a mai napig nem történt meg a nemzeti park igazgatóságok és a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek működése közötti munkakapcsolat egységes szabályozása sem. A természetvédelmi hatóságok szervezeti önállóságának esetleges megszüntetése a szakági döntések szabadságának és szakmaiságának jelentős csökkenését vonja maga után, ez pedig visszaveti nemzeti örökségünk megőrzését.

Átlátható és ellenőrizhető természetvédelmi döntések, társadalmi részvétel biztosítása

Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének és ellenőrzésének kiemelkedően fontos eszköze a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága. Ezért az állami természetvédelem átláthatóságát a hatósági döntések, természetvédelmi tervek, kutatási adatok, területhasználati megállapodások tekintetében széleskörű, kereshető, on-line közzététellel biztosítani szükséges. Lényeges, hogy a gazdálkodók valamint a természetvédelmi szakemberek együttműködjenek a védett és a Natura 2000 területek kezelésének, használatának alakításában. E területek nemzeti természeti értékeink megőrzésének alapvetően fontos színterei.

A természetvédelem szempontrendszerének integrálása

A biodiverzitás és az ökológiai folyamatok megőrzése közép- és hosszútávon is kizárólag a fenntartható, környezetbarát mező-, erdő- és vízgazdálkodással, illetve ökológiai gazdálkodással összefonódva érhető el, melynek modelljei a védett és Natura 2000 területek kellene, hogy legyenek. Ha az újszerű és előremutató területhasználati szemlélet gyakorlattá tud válni a gazdálkodók szélesebb érdekkörében is, akkor lehet megfontolni a védett területek vagyonkezelési rendszerének átalakítását. A környezet- és természetvédelem szempontrendszerének bevonása a területkezelés tervezésének korai részét kell, hogy képezze. A vadászat, erdészet és a természetvédelem jogi szabályozásának és eszközrendszerének összehangolása, a túlbürokratizált eljárási rendek egyszerűsítése jogos társadalmi és döntéshozói igény. Ugyanakkor ez az integrációs célú felülvizsgálat nem jelentheti a szakmai érdekképviselet eszközrendszerének az ágazatok közötti erőviszonyoktól függő önkényes, eseti és egyedi érdekeket szolgáló leépítését. Nem fogadható el a jogszabályi háttér olyan szemléletű átszabása, mely egyik vagy másik ágazat gazdasági érdekeit a környezetügy, a természetvédelem, a természeti erőforrások hosszútávú megőrzésének ügye fölé helyezi. A biológiai sokféleség megőrzése csak abban az esetben érvényesülhet eredményesen az ágazati szakpolitikában, ha megmarad a természetmegőrzés önálló jogi szabályozása.

Szeged, 2014. november 22.