Ismeretlen fűfaj - segítség kérése

Méghogy szerencsétlenséget jelent, ha elromlik az egyszeri ember autója - kénytelen a megfelelő időben a megfelelő helyen lenni...munkahelyre haladva sétálás közben feltűnt egy furcsa, Calamagrostisnak tűnő fűfaj, melyet taxonómiai tudásom alapján nem tudtam beazonosítani.

1. fotó. A növény habitusa

A csomós, évelő fű, megjelenésében Calamagrostis-nak tűnik, virágzati hajtásokkal termetre mintegy 40-60 cm-es (virágzattal esetleg még egy kicsit magasabb is lehet), nóduszonként egy hegyesszögtől merőlegesig elálló levéllel. A levélhüvelynél a fülecske és nyelvecske igen rövid (szinte nincs is :-)) és körben igen dús félkörben álló sertesor húzódik (lásd 2. fotó).

 2. kép. igen jellegzetes szőrkoszorú

A szőrözöttség a hüvelyt formáló levelek peremén is lefut. A levéllemez a vegetatív hajtásokon 4-5 mm széles a pereme világosabb, éles, de a Calamagrostis epigeios levelénél puhább. A szétbontott virágzat (még nem virágzik) Agrostis szerű, apró, laza bugát alkot.  Mintegy 50-70 tő található, durva szemcséjű mészmentes homokon, Debreceni Egyetemhez közeli ruderális élőhelyen.

Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban

Az NKFIH a 2016-os évre kiírt alapkutatási pályázatán (korábban OTKA K pályázat) a témavezetésemmel benyújtott K_16 119225 azonosítójú  pályázat támogatást nyert. Ezzel 2016. október 1-étő kezdődően a tervezett kutatások összesen 44 164 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás mellett zajlanak. Külön kiemelendő, hogy a pályázat az összes tudományterületen támogatást elnyert pályázatok (129) közül abba a szegmensbe tartozik, ahol a témavezető 40 év alatti kutató (összesen 34 ilyen pályázat nyert el támogatást). A résztvevő kutatók és a magam nevében is hálásan köszönöm a bírálók, a zsűri, a kollégium és az NKFI vezetésének, hogy pályázatunkat jóindulatú figyelemre méltatták és támogatják.  A nyertesek részletes listája és a pályázatok tudományterületi megoszlása az alábbi honlapon megtalálható.

A kutatás szakmai összefoglalója az alábbiakban olvasható:

A fajgazdag, hagyományosan kezelt területek Európa-szerte és a világ más pontjain is, többnyire a megváltozott mezőgazdasági tájhasználat (intenzívebbé vált tájhasználat vagy felhagyás) következtében jelentős mértékben degradálódtak. Ezen területek fajkészletének megőrzésében és a tájléptékű diverzitás fenntartásában a mezofil és száraz gyepterületek kiemelt jelentőséggel bírnak. Az elmúlt évszázadban a fennmaradt gyepterületek többsége degradálódott és természetes fajkészletük elszegényedett. A kedvezőtlen folyamatok megállításának vagy ütemük csökkentésének szükségessége az élőhely-rekonstrukciós kutatásokat és beavatkozásokat a tudományos érdeklődés homlokterébe emelte. A vegetációdinamikai és növényökológiai kutatások, illetve a gyeprekonstrukciós kutatások és beavatkozások fontossága ellenére az elméleti és a gyakorlat-orientált megközelítések esetében kismértékű az átjárhatóság. Az egyik oldalon számos elméletet felállítottak, melyek segítségével magyarázhatóak a vegetációdinamikai folyamatok és a fajkészletben zajló változások, a másik oldalról számos módszert és monitoring rendszert dolgoztak ki a rekonstrukciós beavatkozások kivitelezésére és tanulmányozására, melyek során jelentős mennyiségű gyakorlati tapasztalat halmozódott fel. Egy egységes, az elméleti eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző módszertan és elméleti háttér azonban mindez idáig hiányzik. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a növényökológia elméletek milyen módon segíthetik a költséghatékony gyeprekonstrukciós módszerek kiválasztását és végrehajtását. A javasolt kutatás igen újszerű és jól kapcsolódik a növényökológia és a restaurációs ökológia nemzetközi trendjeihez.

Ubatuba-tól Vagafogo-ig - Egy IAVS szimpózium Brazíliában

2016. június 12-16 között rendezték meg az International Association of Vegetation Science éves szimpóziumát (idén az 59.) ebben az évben Dél-Amerikában. A konferencia témammegjelölése: Conservation of Plant Communities: From Environmental Drivers to Ecosystem Services mutatja az utóbbi években a vegetációtudományban is látható hangsúly eltolódást a tisztán elméleti vegetációtudományos kutatások irányából a gyakorlatorientált konzervációs és restaurációs beavatkozásokat alátámasztó vagy éppen ezek okán végzett vizsgálatok és megközelítés irányába. 

A konferencia résztvevői

A Pirenópolisban, Brazíliában rendezett konferencián kutatócsoportunk 2 előadással vett részt, melyek az alábbiak voltak:

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes: is the livestock type more crucial than grazing intensity?

In agriculture-driven landscapes, grasslands have an outstanding importance in maintaining species richness. Restoration and conservation of grassland biodiversity, therefore, became a top priority both in research and practice. In many regions sheep or cattle grazing are vital options for biodiversity conservation. In our study we compared the effects of cattle and sheep grazing on short-grass steppe vegetation under various grazing intensities. We tested the following hypotheses: A) Sheep grazing maintains a lower taxonomic and functional diversity, lower amount of forbs compared to cattle grazing. B) The effects of grazing are highly intensity-dependent and differences between cattle and sheep grazing are more pronounced at low grazing intensities than at high ones, because the selectivity of grazing decreases at higher intensities. We found lower taxonomic- and functional diversity, and lower cover of forbs in sheep grazed steppes compared to cattle grazed ones. Grazing intensity had a significant effect only on species richness. The livestock type had a significant effect on Shannon diversity and evenness. While most single trait indices were affected by the livestock type, significant effect of intensity was detected only in a few cases. Our findings clearly indicated that most of the vegetation characteristics were significantly affected by livestock type, while fewer intensity-dependent effects were confirmed. These findings suggest that the selection of the livestock type is more crucial in biodiversity conservation and management than the adjustment of grazing intensity. Our results also suggest that cattle grazing creates a more species- and trait-rich vegetation with higher cover of forbs compared to sheep grazing. However, sheep grazing is a much better choice to suppress forbs, including weedy ones, than cattle grazing. For optimal ecosystem functioning and for highest variability of traits proper grazing intensity should be also carefully set and fine-tuned in respect of the habitat type and the grazing animal.

Tóthmérész B., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Valkó O.: Successful recovery of species rich grasslands on croplands - case studies from Central Europe

Grasslands are vital landscape elements, and sustaining their biodiversity is crucial for biodiversity conservation, especially in agricultural landscapes. In Central Europe the large-scale abandonment of croplands resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. Grassland restoration on former croplands offers a vital opportunity to mitigate the loss of grassland biodiversity. We studied vegetation changes in 24 former croplands sown by low-diversity seed mixtures in East-Hungary. Our first aim was to evaluate the usefulness of sowing lowdiversity seed mixtures, which is a frequently used restoration technique because of its high predictability and fast results. Our second aim was to test a novel approach by the establishment of colonisation windows for increasing the diversity of species-poor sown grasslands, restored by the use of low-diversity seed mixtures. We compiled a highdiversity seed mixture containing 35 species. We established altogether 32 colonisation windows (1×1-m, 2×2-m and 4×4-m size) in eight 8-year-old grasslands restored by low-diversity seed sowing. Our third aim was to compare the success and costeffectiveness of spontaneous grassland recovery with an active grassland restoration by seed sowing in terms of the restoration of ecosystem services, like weed control, biomass production, and recovery of biodiversity. Our results showed that using low diversity seed mixtures grassland restoration on croplands offer a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. By establishing colonisation windows we overcome the microsite- and propagule limitation and we can successfully introduce target species to the species-poor recovered grasslands. All sown species established in the colonisation windows and many of them maintained or even increased their first year cover to the second year. Larger colonisation windows were characterised by higher cover of sown species and more homogeneous species composition compared to the smaller ones. Thus, in restoration practice larger colonisation windows are recommended. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but lower biodiversity compared to spontaneous recovery. We found that both spontaneous grassland recovery and seed sowing can be cost-effective methods, and can be successful even in a relatively short period of a nature conservation project.

A konferencia honlapja ITT.

A konferencia programja elérhető ITT. 

Az összefoglalók megtalálhatóak ITT.

A konferencia szakmai programjához szorosan kapcsolódó terepi szimpóziumokon is részt vettünk ahol gyakran oldott hangulatban kerülhetett sor fontos szakmai megbeszélésekre és vitákra. Az alábbiakban néhány fotót mutatnék be ennek illusztrálására.

 Good morning Sunshine (A magyar csapat, Milan Chytry fotója - a kép közepe azért éles :-))

Pirenópolis látképe

Az "igazi" cerrado vegetáció

  A "száraz" mangrove

És egy kicsit még közelebbről 

A restinga (Atlanti esőerdő régió) 

Restinga 2

Restinga aljnövényzete - Piperaceae :-)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (1)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (2)

 

 Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (3)

Csücsörésző kolibri (igen, rengeteg fény volt :-))

Aztán kiderült hogy van a közelben egy maddárszentély is...

Nem volt egyszerű fotózni a jószágokat...

Általában nem sikerült :-)

Ezeket könnyebb volt :-)

A köderdők

Araukária mag eladó

Restinga vegetáció egy másik helyen

Voltunk persze ilyen helyen is...

És végezetül szívfájdításképpen - a konferencia ilyen helyen volt

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj - Nyertes kollégák

Dr. Valkó Orsolya és Dr. Deák Balázs kollégáim elnyerték a Bolyai János Kutatási ösztöndíjat melyet ebben az évben több mint 850 pályázó közül csupán 170-en kaptak meg. Az ösztöndíjat olyan PhD-fokozattal rendelkező fiatal kutatók nyerhetik el, akik tudományos munkássága és publikációs teljesítménye is igen kiemelkedő; 1996-tól kezdődően közel 3400 fiatal kutatónak biztosított támogatást az MTA, 15-en közülük ma már akadémikusok. Az új Bolyai Ösztöndíjasok listája itt olvasható. Az MTA honlapján megjelent teljes cikk itt található meg. Az ösztöndíjhoz kollégáimnak és ezúton minden nyertesnek is gratulálok!

Új impakt faktorok - 2015

Bár kicsiny hazánk jelenleg a Quartilisek lázában ég, azért célszerű nem megfeledkezni a legújabb impakt faktorokról sem. A legújabb jelentésben többnyire az erősen megugrott impaktok korrekciója (például Preslia) vagy az értékek nagyobb esést követő viszont-korrekciója (például Diversity and Distribution) figyelhető meg (Itt természetesen nem valódi értelemben vett beavatkozást vagy korrekciót kell érteni - adódhat például ez a változás abból is, hogy a több cikket tartalmazó évfolyam a 2013-as vagy a 2014-es évre esett).  A lapok többségének esetében a korábbi évekhez hasonlóan csak kismértékű változás mutatkozott pozitív vagy negatív irányba. Jelentős (eddig gyakorlatilag példa nélkülien magas) megugrás volt megfigyelhető például a Land Degradation and Development esetében, ahol a 3 körüli impaktról a lap 8(!)-at meghaladó értéket teljesített. A mért teljesítmény mögött részben a több éves hatékony szervezői és szerkesztői munka áll, amihez csak gratulálni lehet. Azonban az említett példa rámutat arra az igazságra, hogy a magas impakt nem elérhetetlen a lapok számára, és számos lap (a lapok többsége megjegyezném zárójelben) az erkölcsi magaslaton állók számára szürke zónának tekinthető módon is dolgozik a mutatók javításán. Csak egy kis matekolással kiszámítható, hogy az adott évi impakt a megelőző két év citációinak és cikkeinek számának hányadosa. Azaz ha egy lapnak 2013-ban és 2014-ben összesen 40 cikke jelent meg és ezekre összesen 80 hivatkozás esett a vizsgált időszakban az 2-es impaktfaktort jelent. Legyinthetünk erre, hogy úri huncutság, de a lapok oldaláról a magasabb impakt, nagyobb számú és jobb minőségű kéziratot is jelent - ami valósan a lap minőségének növekedését eredményezheti - indirekt módon (ezt nem szántam semmiféle provokációnak, csupán - szerintem - mindenki által ismert tényeket közöltem).

Akiket érdekelnek a friss impaktok, ők ezen a - természetesen kalóz oldali - linken tájékozódhatnak előfizetés nélkül, vagy egyenként rákereshet a folyóiratok honlapjára ezekért a mutatókért (megjegyzendő persze, hogy azok a lapok ahol az impakt faktor emelkedett azok már másnap erre az értékre módosítják a honlapon közölt adatokat, ahol csökkent ott néhol még így közel 3 héttel a publikálási dátum után is régi adat szerepel).

Prémium ösztöndíj - prémium teljesítményre

Sikeres pályázatával Dr. Kelemen András tanítványom, a Debreceni Egyetem fiatal kutatója elnyerte az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program ösztöndíját. Így 2016. szeptember 1-től három évig az MTA támogatásával folytatja munkáját. Támogatást nyert kutatási témájának címe: Vegetációdinamikai folyamatok új megvilágításban – Együttélési mechanizmusok és alkalmazkodási stratégiák változó környezeti feltételek mellett. A prémium ösztöndíjra benyújtott 127 pályázatból, összesen csupán 25 pályázat kapott támogatást. Tisztán szupraindividuális témakörben az egyetlen támogatott pályázó volt Kelemen András. A támogatott pályázatokról részletesen a Magyar Tudományos Akadémia honlapján lehet tájékozódni. Az Ökológiai tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport minden tagja nevében szívből gratulálunk ehhez a kiemelkedő eredményhez és a kutatáshoz illetve a közös munkához sok sikert kívánunk!

Különszám a fenntartható legeltetésről az AGEE-ben

 

Megjelenés alatt van a mezőgazdasági szakterület (ISI: agriculture) első helyen rangsorolt lapjában az Agriculture, Ecosystems & Environment-ben a legeltetés fenntarthatóságáról szóló szakmai különszám, melyben több magyar kutatócsoport cikke is meg fog jelenni. A kötet vendégszerkesztői Török Péter, Nörbert Hölzel (University of Münster, Németország), Rudy van Diggelen (University of Atwerp, Belgium) és Sabine Tischew (Anhalt University of Applied Sciences, Németország). A kötet összesen 15 szakcikket és egy szerkesztői cikket tartalmaz és európai fátlan élőhelyekre fókuszáltan a fenntartható tájhasználat fenntartásának és a biodiverzitás megőrzésének lehetőségeit ismerteti. 

A kötetben cikkei már online-early formában megtalálhatóak a folyóirat honlapján. A kötet cikkei a megjelenés sorrendjében a következőek:

Szerkesztői cikk: Török P., Hölzel N., van Diggelen R., Tischew S (2016): Grazing in European open landscapes: How to reconcile sustainable land management and biodiversity conservation? DOI:  10.1016/j.agee.2016.06.012

A. Varga, Zs. Molnár, M. Biró, L. Demeter, K. Gellény, E. Miókovics, Á. Molnár, K. Molnár, N. Ujházy, V. Ulicsni, D. Babai (2016): Changing year-round habitat use of extensively grazing cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation and policy. DOI: 10.1016/j.agee.2016.05.018

Riccardo Primi, Goffredo Filibeck, Andrea Amici, Christoph Bückle, Laura Cancellieri, Alfredo Di Filippo, Carmelo Gentile, Adalgisa Guglielmino, Roberta Latini, Leone D. Mancini, Scott A. Mensing, Carlo M. Rossi, Francesco Rossini, Anna Scoppola, Cinzia Sulli, Rachele Venanzi, Bruno Ronchi, Gianluca Piovesan (2016): From Landsat to leafhoppers: A multidisciplinary approach for sustainable stocking assessment and ecological monitoring in mountain grasslands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.028

Kristin Gilhaus, Norbert Hölzel (2016): Seasonal variations of fodder quality and availability as constraints for stocking rates in year-round grazing schemes. DOI: 10.1016/j.agee.2016.03.013

Nina Polchaninova, Galina Savchenko, Alexander Drogvalenko, Vladimir Ronkin, Dmitry Shabanov (2016): The impact of cattle grazing on cursorial spiders (Aranei) and true bugs (Heteroptera) in steppe gullies of northeastern Ukraine. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.031

D.P.J. Kuijper, K. Devriendt, M. Bormans, R.Van Diggelen (2016): Do moose redistribute nutrients in low-productive fen systems? DOI:10.1016/j.agee.2016.04.032

Kechang Niu, Jin-sheng He, Shiting Zhang, Martin J. Lechowicz (2016): Tradeoffs between forage quality and soil fertility: Lessons from Himalayan rangelands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.023

Matteo Barcella, Federico Filipponi, Silvia Assini (2016): A simple model to support grazing management by direct field observation.

DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.027

Michiel F. WallisDeVries, Jinze Noordijk, Ed O. Colijn, John T. Smit, Kars Veling (2016): Contrasting responses of insect communities to grazing intensity in lowland heathlands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.012

Cs. Vadász, A. Máté, R. Kun, V. Vadász-Besnyői (2016): Quantifying the diversifying potential of conservation management systems: An evidence-based conceptual model for managing species-rich grasslands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.03.044

Martina Köhler, Georg Hiller, Sabine Tischew (2016): Year-round horse grazing supports typical vascular plant species, orchids and rare bird communities in a dry calcareous grassland. DOI: 10.1016/j.agee.2016.03.020

Daniel Elias, Sabine Tischew (2016): Goat pasturing—A biological solution to counteract shrub encroachment on abandoned dry grasslands in Central Europe? DOI: 10.1016/j.agee.2016.02.023

Denise Rupprecht, Kristin Gilhaus, Norbert Hölzel (2016): Effects of year-round grazing on the vegetation of nutrient-poor grass- and heathlands—Evidence from a large-scale survey. DOI: 10.1016/j.agee.2016.02.015

Roel van Klink, Jasper L. Ruifrok, Christian Smit (2016): Rewilding with large herbivores: Direct effects and edge effects of grazing refuges on plant and invertebrate communities. DOI: 10.1016/j.agee.2016.01.050

Péter Török, Orsolya Valkó, Balázs Deák, András Kelemen, Edina Tóth, Béla Tóthmérész (2016): Managing for species composition or diversity? Pastoral and free grazing systems in alkali steppes. DOI: 10.1016/j.agee.2016.01.010

Roman Bucher, Christian Andres, Martin F. Wedel, Martin H. Entling, Herbert Nickel (2016):  Biodiversity in low-intensity pastures, straw meadows, and fallows of a fen area–A multitrophic comparison. DOI: 10.1016/j.agee.2015.12.019

A bárányok hallgatnak...de már nem sokáig

 

Kedves Blogolvasók! Az utolsó blogbejegyzés óta közel 3 hónap telt el. A bejegyzések hiánya csak részben vezethető vissza a terepszezon okozta tudományos uborkaszezonra :-) (Ahol ugye csak szép terepi fotókra tellett volna blogbejegyzés gyanánt). Jelenleg két fontos projekten dolgozom, az egyik a közeljövőben megjelenő legeléses különszám (Grazing in European open landscapes) a szakma egyik vezető folyóiratában (Agriculture, Ecosystems and Environment), a másik a Biodiversity and Conservation-ban megjelenő sztyeppkötet szerkesztői és szintéziscikkei (ez utóbbi a Galaxis Utikalauz Stopposoknak után Sztyepp 42 is lehetne). Közben volt egy IAVS konferencia is Brazíliában és néhány szakmai vagy szakmaspecifikus pályázat, amit el kellett készíteni. Úgyhogy nem unatkoztam/unatkozom. Igyekszem az elmaradásaimat a blogírás tekintetében is behozni, ehhez kérem az olvasók türelmét, bocsánat!

Rádióinterjú a Jövőnéző Extrában az FM 90 Campus Rádióban

A közelmúltban megjelent Functional Ecology cikkünk apropóján készült egy ismeretterjesztő interjú az ökológiai stratégiákról valamint ezek gyakorlati alkalmazhatóságról a Campus rádióban. Az interjú meghallgatható ma - azaz 2016. április 1-én, pénteken, 18 00-19 00 óra között a Jövőnéző Extra rovatban (nem csak azért mert április 1-e van :-)), illetve az ismétlése 2016. április 3-án vasárnap, 16 05-től az FM 90-en. A műsor az interneten is hallható a: www.fm90.hu honlapcímen. Jó szórakozást kívánok :-).

Újabb magtömegek - Adatközlő cikk az Acta Botanica Hungarica-ban

Megjelent elsőszerzőségemmel széles hazai együttműködéssel készült cikkünk az Acta Botanica Hungarica szakfolyóirat márciusi számában. A cikk a korábban a lapban megjelent magtömeg adatközlő cikkünk folytatásának is tekinthető (Török P. et al. (2013): Seed weights support Social Behaviour Types - Analysis and new thousand seed weight records of the Pannonian flora. Acta Botanica Hungarica 55: 429-472. - Ez a cikk letölthető innen). A két cikkben összesen közel 1600 hazai növényfaj magtömeg adatait adtuk közre. A most megjelent cikk letölthető a folyóirat honlapjáról és a saját honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

New measurements of thousand-seed weights of species in the Pannonian flora

Török P., Tóth E., Tóth K., Valkó O., Deák B., Kelbert B., Bálint P., Radócz Sz., Kelemen A., Sonkoly J., Miglécz T., Matus G., Takács A., Molnár V. A., Süveges K., Papp L. , Papp L. jr., Tóth Z., Baktay B., Málnási Csizmadia G., Oláh I., Peti E., Schellenberger J., Szalkovszki O, Kiss R, Tóthmérész B

For understanding local and regional seed dispersal and plant establishment processes and for considering the ecotypes and other forms of specific variability, hard data of locally or regionally measured traits are necessary. We provided newly measured seed weight data of 193 taxa, out of which 24 taxa had not been represented in the SID, LEDA or BiolFlor databases. Our new measurements and formerly published data of locally collected seed weight records together covers over 70% of the Pannonian flora. However, there is still a considerable lack in seed weight data of taxonomically problematic genera, even though they are represented in the Pannonian flora with a relatively high number of species and/or subspecies (e.g. Sorbus, Rosa, Rubus, Crataegus and Hieracium). Our regional database contains very sporadic data on aquatic plants (including also numerous invasive species reported from Hungary and neighbouring countries) and some rare weeds distributed in the southwestern part of the country. These facts indicate the necessity of further seed collection and measurements.

Fontosabb-e a legelő állat "típusa", mint a legelési intenzitás? Legújabb cikkünk a Land  Degradation & Development-ben

Megjelent Tóth Edina elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Land Degradation & Development szakfolyóiratban. A cikk a címben megfogalmazott, igen fontos kérdésre próbál választ kapni rövid füvű szikes gyepek, juh és szürkemarhával eltérő intenzitásban legeltetett állományainak vizsgálatával. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető lesz a közeljövőben a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Livestock type is more crucial than grazing intensity: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes

 

Tóth E., Deák B., Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Tóthmérész B., Török P.

In biodiversity conservation of agriculture-driven landscapes, grasslands have an outstanding importance; their conservation became a top priority both in research and practice. In many regions, sheep or cattle grazing are the best options for biodiversity conservation. In our study, we compared the effects of cattle and sheep grazing on short-grass steppe vegetation under various grazing intensities. We tested the following study hypotheses: (i) Sheep grazing maintains a lower taxonomic and functional diversity, lower amount of forbs compared to cattle grazing (ii) The effects of grazing are highly intensity-dependent: the differences detected between cattle and sheep grazing are more pronounced at low grazing intensities than at high ones, because the selectivity of grazing decreases at higher intensities. We found lower taxonomic- and functional diversity, and lower cover of forbs in sheep grazed steppes compared to cattle grazed ones. Grazing intensity had a significant effect only on species richness, while on Shannon diversity and evenness only livestock type had a significant effect. While most single trait indices were affected by the type of the grazer, significant effect of intensity was detected only in a few cases. These findings indicated that the selection of the livestock type is the most crucial in conservation, however for proper ecosystem functioning and high trait variability the suitable grazing intensity should be also carefully adjusted.

Kunhalmok szerepe a biodiverzitás megőrzésében - új cikkünk

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével legújabb áttekintő tanulmányunk a Biodiversity and Conservation című szakfolyóiratban. A cikk áttekinti a túlnyomóan sztyepp és erdős-sztyepp zónában található kurgánok szerepét a gyepvegetáció megőrzésében. A cikk egyike azon cikkeknek, melyek a közeljövőben a lapban megjelenő sztyeppkötet gerincét alkotják. A cikk megtekinthető a folyóirat honlapján, valamint letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I. I., Bragina T. M., Apostolova I., Dembicz I., Bykov N. I., Török P.

Steppe is among the most endangered biomes of the world, especially in Eastern Europe, where more than 90 % of original steppes have been destroyed due to conversion into croplands, afforestation and other human activities. Currently, steppe vegetation is often restricted to places unsuitable for ploughing, such as ancient burial mounds called kurgans. The aim of our study was to collect and synthesise existing knowledge on kurgans by a review of research papers and grey literature. The proportion of kurgans covered by steppe vegetation increases from west to east and from lowlands to uplands. Despite their small size, kurgans act as biodiversity hotspots and harbour many red-listed species. High overall species richness and a high proportion of grassland specialists are maintained by a pronounced fine-scale environmental heterogeneity. The main factors threatening the biodiversity of kurgans are intensified agriculture and construction works. We conclude that kurgans can play a crucial role in preserving steppe vegetation, especially in intensively used agricultural landscapes in the western part of the steppe zone. Despite the vital role of kurgans in sustaining steppe vegetation, we identified serious knowledge gaps on their distribution, vegetation, flora and fauna and their potential role in steppe restoration.

Előadóülés a Magyar Tudományos Akadémián

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság, Diverzitásbiológiai Albizottságának szervezésében A gyepek biodiverzitásának jelentősége és védelme Magyarországon címmel rendeznek egy előadóülést az MTA székház, Felolvasóteremében (1051 Budapest, Széchenyi tér 9), 2016. április 14, 12.30-17.00 között.

A rendezvény programja az alábbiakban olvasható:

A rendezvény ingyenes és előzetes regisztrációhoz nem kötött, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Cikkírási tippek kezdőknek és haladóknak

A közelmúltban került megosztásra a Methods in Ecology and Evolution blogján Emma Sayer tollából (billentyűzetéből) egy bejegyzés melyben hasznos tanácsok találhatók kezdő és haladó cikkirók számára. A bejegyzés elérhető EZEN a linken.

Mindazonáltal szerintem a leghasznosabb tanács: nem szabad, hogy a kritikák és a negatív vélemények eltántorítsanak a megjelentetéstől. Előbb-utóbb minden kézirat megjelenik valahol...

Legújabb cikkünk az Ecosystem Health and Sustainability-ben

Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Society of America, Ecosystem Health and Sustainability című szakfolyóiratában. A cikk az Európában egyedülálló Egyek-Pusztakócs térségében zajlott gyeprekonstrukciót mutatja be. A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján, de letölthető a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abandonment of croplands: problem or chance for grassland restoration? Case studies from Hungary

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Tóthmérész B.

In Central- and Eastern Europe, the collapse of socialist regimes resulted in a transformation of state-owned agricultural cooperatives to privately owned lands from the early 1990s onwards. These socioeconomic processes resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. In parallel, large-scale abandonment of croplands, especially on sandy, salty or frequently inundated areas, became common. Abandoned croplands are usually sensitive to species invasions, and are hotspots of noxious weeds, posing threats both to agriculture and nature conservation. Grassland restoration on former croplands can be an effective strategy for suppressing these species. Thus, a common goal of nature conservation and agriculture can be the restoration of grasslands on former croplands to (1) suppress weed and/or invasive species in line with the EU policy “Good Farming Practices”, (2) support animal husbandry by creating meadows or pastures, and to (3) recover biodiversity and ecosystem services. In the present paper we report “best practices” of grassland restoration projects from Hungary. Our aim was to compare the effectiveness of spontaneous grassland recovery vs. active grassland restoration by seed sowing in terms of the recovery of biodiversity and ecosystem services, such as weed control and biomass production. Our results showed that grassland restoration on abandoned fields offers a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but results in lower biodiversity compared to spontaneous recovery. Both restoration methods can be cost-effective, or even profitable even within a relatively short period of a nature conservation project.

Tippeld meg a korreláció erősségét!

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy két független változónk között korrelációt kell számolnunk. Ilyenkor gyakran első körben a grafikus megjelenítést választjuk. Sokszor egyértelműen látszik a korreláció erőssége, más esetekben sokkal bizonytalanabb. Ennek gyakorlására van egy kiváló játékprogram a "Guess the correlation". A program rendkívül bonyolult, csupán az R értéket kell beírnunk a grafikus ábra és néhány egyéb paraméter ismeretében. Vigyázat, függőséget okozhat! A játék megtalálható ezen a linken.

Cikkismertetés a Debreceni Egyetem honlapján

A közelmúltban megjelent Functional Ecology cikkünkről közölt egy közérthető cikkismertetést a Debreceni Egyetem honlapja. Az ismertetés elkészítésért köszönet illeti Takács Péter Leventét, a honlap tartalommenedzserét. Részlet az ismertetésből: "A kutatók kimutatták, hogy a fajszám és a biomassza összefüggése a fitoplankton-közösségek esetében a Grime-féle humped-back görbével írható le. Az eredményekből világosan látszik, hogy a funkcionális csoportok összetételében bekövetkező változások jól követik a fajösszetételben bekövetkező változásokat, ez azt jelenti, hogy például a biomassza erőteljes növekedésekor (például toxikus vízvirágzások) a fajszám csökkenésével párhuzamosan a funkcionális csoportok diverzitása is erőteljesen lecsökken." A teljes ismertetés elolvasásához katt ide.

Ismeretterjesztő cikk a Természet Világában

Megjelent Sokoly Judit elsőszerzőségével egy ismeretterjesztő írás "Miért olyan sikeresek a csalók? A megtévesztő megporzású orchideák titka" címmel a Természet Világában Az írás rövid, közérthető és magyar nyelvű összefoglalása a ’Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids’ című közleményünknek. Ez utóbbi cikk letölthető a honlapomról is. A növények többsége a virágainak megporzását végző állatokat nektárral vagy virágporral jutalmazza. Ugyanakkor a növényvilág evolúciója során a megporzók megtévesztése legalább 32 családon belül kialakult. Az eddig ismertté vált több mint 6000 ’csaló’ növényfaj legnagyobb része az orchideák közül kerül ki. Mivel a rovarok igyekeznek elkerülni a csalókat, a megtévesztő fajoknak kevesebb termése képződik, mint a nektártermelőknek. Ugyanakkor megfogalmazódik a kérdés: ha a ’csaló’ orchideák szaporodási sikere kisebb a jutalmazóknál, miért olyan elterjedt ez a stratégia a kosborok között? Az ismertető szövegrészt köszönöm Molnár V. Attilának és a blogjának. A cikk letölthető a honlapomról.

Új cikk a Science of the Total Environment-ben

Megjelent legújabb cikkünk Valkó Orsolya elsőszerzőségével, mely szikes gyepekben bekövetkező egyszeri tervezett égetések hatását értékeli komplex több élőlénycsoportra és a talajra kiterjedő elemzésekkel. A cikk a Science of the Total Environment c. tudományos folyóiratban jelent meg. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható a cikk pedig letölthető a folyóirat honlapján és a honlapomról.

Supporting biodiversity by prescribed burning in grasslands — A multi-taxa approach

Valkó O., Deák B., Magura T., Török P., Kelemen A., Tóth K., Horváth R., Nagy D. D.,  Debnár Zs., Zsigrai Gy., Kapocsi I., Tóthmérész B.

There are contrasting opinions on the use of prescribed burning management in European grasslands. On the one hand, prescribed burning can be effectively used for the management of open landscapes, controlling dominant species, reducing accumulated litter or decreasingwildfire risk. On the other hand burning can have a detrimental impact on grassland biodiversity by supporting competitor grasses and by threatening several rare and endangered species, especially arthropods.We studied the effects of prescribed burning in alkaline grasslands of high conservation interest. Our aim was to test whether dormant-season prescribed burning can be an alternative conservation measure in these grasslands. We selected six sites in East-Hungary: in three sites, a prescribed fire was applied in November 2011, while three sites remained unburnt. 

We studied the effects of burning on soil characteristics, plant biomass and on the composition of vegetation and arthropod assemblages (isopods, spiders, ground beetles and rove beetles). Soil pH, organic matter, potassium and phosphorous did not change, but soluble salt content increased significantly in the burnt sites. Prescribed burning had several positive effects from the nature conservation viewpoint. Shannon diversity and the number of flowering shoots were higher, and the cover of the dominant grass Festuca pseudovinawas lower in the burnt sites. Graminoid biomasswas lower,while total, green and forb biomass were higher in the burnt plots compared to the control. The key finding of our study was that prescribed burning did not decrease the abundance and diversity of arthropod taxa. Species-level analyses showed that out of themost abundant invertebrate species, 10were not affected, was negatively and was positively affected by burning. Moreover, our results suggest that prescribed burning leaving unburnt patches can be a viable management tool in open landscapes, because it supports plant diversity and does not threaten arthropods.

A tudomány nyelve (a jövőben?)

Egy elgondolkodtató írás arról, hogy milyen nyelven publikálnak az egyes szakterületek művelői: The Language of (Future) Scientific Communication (by Dr Daphne van Weijen). Ugyan triviálisnak tűnik a kérdésre a válasz, de a helyzet azért nem ennyire egyértelmű (azaz, hogy ez az angol). Bár az gyanús lehet mindenkinek már az elején is, hogy az írás angolul van. A bejegyzés elolvasható a bejegyzés címére kattintva.