Ubatuba-tól Vagafogo-ig - Egy IAVS szimpózium Brazíliában

2016. június 12-16 között rendezték meg az International Association of Vegetation Science éves szimpóziumát (idén az 59.) ebben az évben Dél-Amerikában. A konferencia témammegjelölése: Conservation of Plant Communities: From Environmental Drivers to Ecosystem Services mutatja az utóbbi években a vegetációtudományban is látható hangsúly eltolódást a tisztán elméleti vegetációtudományos kutatások irányából a gyakorlatorientált konzervációs és restaurációs beavatkozásokat alátámasztó vagy éppen ezek okán végzett vizsgálatok és megközelítés irányába. 

A konferencia résztvevői

A Pirenópolisban, Brazíliában rendezett konferencián kutatócsoportunk 2 előadással vett részt, melyek az alábbiak voltak:

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes: is the livestock type more crucial than grazing intensity?

In agriculture-driven landscapes, grasslands have an outstanding importance in maintaining species richness. Restoration and conservation of grassland biodiversity, therefore, became a top priority both in research and practice. In many regions sheep or cattle grazing are vital options for biodiversity conservation. In our study we compared the effects of cattle and sheep grazing on short-grass steppe vegetation under various grazing intensities. We tested the following hypotheses: A) Sheep grazing maintains a lower taxonomic and functional diversity, lower amount of forbs compared to cattle grazing. B) The effects of grazing are highly intensity-dependent and differences between cattle and sheep grazing are more pronounced at low grazing intensities than at high ones, because the selectivity of grazing decreases at higher intensities. We found lower taxonomic- and functional diversity, and lower cover of forbs in sheep grazed steppes compared to cattle grazed ones. Grazing intensity had a significant effect only on species richness. The livestock type had a significant effect on Shannon diversity and evenness. While most single trait indices were affected by the livestock type, significant effect of intensity was detected only in a few cases. Our findings clearly indicated that most of the vegetation characteristics were significantly affected by livestock type, while fewer intensity-dependent effects were confirmed. These findings suggest that the selection of the livestock type is more crucial in biodiversity conservation and management than the adjustment of grazing intensity. Our results also suggest that cattle grazing creates a more species- and trait-rich vegetation with higher cover of forbs compared to sheep grazing. However, sheep grazing is a much better choice to suppress forbs, including weedy ones, than cattle grazing. For optimal ecosystem functioning and for highest variability of traits proper grazing intensity should be also carefully set and fine-tuned in respect of the habitat type and the grazing animal.

Tóthmérész B., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Valkó O.: Successful recovery of species rich grasslands on croplands - case studies from Central Europe

Grasslands are vital landscape elements, and sustaining their biodiversity is crucial for biodiversity conservation, especially in agricultural landscapes. In Central Europe the large-scale abandonment of croplands resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. Grassland restoration on former croplands offers a vital opportunity to mitigate the loss of grassland biodiversity. We studied vegetation changes in 24 former croplands sown by low-diversity seed mixtures in East-Hungary. Our first aim was to evaluate the usefulness of sowing lowdiversity seed mixtures, which is a frequently used restoration technique because of its high predictability and fast results. Our second aim was to test a novel approach by the establishment of colonisation windows for increasing the diversity of species-poor sown grasslands, restored by the use of low-diversity seed mixtures. We compiled a highdiversity seed mixture containing 35 species. We established altogether 32 colonisation windows (1×1-m, 2×2-m and 4×4-m size) in eight 8-year-old grasslands restored by low-diversity seed sowing. Our third aim was to compare the success and costeffectiveness of spontaneous grassland recovery with an active grassland restoration by seed sowing in terms of the restoration of ecosystem services, like weed control, biomass production, and recovery of biodiversity. Our results showed that using low diversity seed mixtures grassland restoration on croplands offer a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. By establishing colonisation windows we overcome the microsite- and propagule limitation and we can successfully introduce target species to the species-poor recovered grasslands. All sown species established in the colonisation windows and many of them maintained or even increased their first year cover to the second year. Larger colonisation windows were characterised by higher cover of sown species and more homogeneous species composition compared to the smaller ones. Thus, in restoration practice larger colonisation windows are recommended. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but lower biodiversity compared to spontaneous recovery. We found that both spontaneous grassland recovery and seed sowing can be cost-effective methods, and can be successful even in a relatively short period of a nature conservation project.

A konferencia honlapja ITT.

A konferencia programja elérhető ITT. 

Az összefoglalók megtalálhatóak ITT.

A konferencia szakmai programjához szorosan kapcsolódó terepi szimpóziumokon is részt vettünk ahol gyakran oldott hangulatban kerülhetett sor fontos szakmai megbeszélésekre és vitákra. Az alábbiakban néhány fotót mutatnék be ennek illusztrálására.

 Good morning Sunshine (A magyar csapat, Milan Chytry fotója - a kép közepe azért éles :-))

Pirenópolis látképe

Az "igazi" cerrado vegetáció

  A "száraz" mangrove

És egy kicsit még közelebbről 

A restinga (Atlanti esőerdő régió) 

Restinga 2

Restinga aljnövényzete - Piperaceae :-)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (1)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (2)

 

 Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (3)

Csücsörésző kolibri (igen, rengeteg fény volt :-))

Aztán kiderült hogy van a közelben egy maddárszentély is...

Nem volt egyszerű fotózni a jószágokat...

Általában nem sikerült :-)

Ezeket könnyebb volt :-)

A köderdők

Araukária mag eladó

Restinga vegetáció egy másik helyen

Voltunk persze ilyen helyen is...

És végezetül szívfájdításképpen - a konferencia ilyen helyen volt

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj - Nyertes kollégák

Dr. Valkó Orsolya és Dr. Deák Balázs kollégáim elnyerték a Bolyai János Kutatási ösztöndíjat melyet ebben az évben több mint 850 pályázó közül csupán 170-en kaptak meg. Az ösztöndíjat olyan PhD-fokozattal rendelkező fiatal kutatók nyerhetik el, akik tudományos munkássága és publikációs teljesítménye is igen kiemelkedő; 1996-tól kezdődően közel 3400 fiatal kutatónak biztosított támogatást az MTA, 15-en közülük ma már akadémikusok. Az új Bolyai Ösztöndíjasok listája itt olvasható. Az MTA honlapján megjelent teljes cikk itt található meg. Az ösztöndíjhoz kollégáimnak és ezúton minden nyertesnek is gratulálok!

Új impakt faktorok - 2015

Bár kicsiny hazánk jelenleg a Quartilisek lázában ég, azért célszerű nem megfeledkezni a legújabb impakt faktorokról sem. A legújabb jelentésben többnyire az erősen megugrott impaktok korrekciója (például Preslia) vagy az értékek nagyobb esést követő viszont-korrekciója (például Diversity and Distribution) figyelhető meg (Itt természetesen nem valódi értelemben vett beavatkozást vagy korrekciót kell érteni - adódhat például ez a változás abból is, hogy a több cikket tartalmazó évfolyam a 2013-as vagy a 2014-es évre esett).  A lapok többségének esetében a korábbi évekhez hasonlóan csak kismértékű változás mutatkozott pozitív vagy negatív irányba. Jelentős (eddig gyakorlatilag példa nélkülien magas) megugrás volt megfigyelhető például a Land Degradation and Development esetében, ahol a 3 körüli impaktról a lap 8(!)-at meghaladó értéket teljesített. A mért teljesítmény mögött részben a több éves hatékony szervezői és szerkesztői munka áll, amihez csak gratulálni lehet. Azonban az említett példa rámutat arra az igazságra, hogy a magas impakt nem elérhetetlen a lapok számára, és számos lap (a lapok többsége megjegyezném zárójelben) az erkölcsi magaslaton állók számára szürke zónának tekinthető módon is dolgozik a mutatók javításán. Csak egy kis matekolással kiszámítható, hogy az adott évi impakt a megelőző két év citációinak és cikkeinek számának hányadosa. Azaz ha egy lapnak 2013-ban és 2014-ben összesen 40 cikke jelent meg és ezekre összesen 80 hivatkozás esett a vizsgált időszakban az 2-es impaktfaktort jelent. Legyinthetünk erre, hogy úri huncutság, de a lapok oldaláról a magasabb impakt, nagyobb számú és jobb minőségű kéziratot is jelent - ami valósan a lap minőségének növekedését eredményezheti - indirekt módon (ezt nem szántam semmiféle provokációnak, csupán - szerintem - mindenki által ismert tényeket közöltem).

Akiket érdekelnek a friss impaktok, ők ezen a - természetesen kalóz oldali - linken tájékozódhatnak előfizetés nélkül, vagy egyenként rákereshet a folyóiratok honlapjára ezekért a mutatókért (megjegyzendő persze, hogy azok a lapok ahol az impakt faktor emelkedett azok már másnap erre az értékre módosítják a honlapon közölt adatokat, ahol csökkent ott néhol még így közel 3 héttel a publikálási dátum után is régi adat szerepel).

Prémium ösztöndíj - prémium teljesítményre

Sikeres pályázatával Dr. Kelemen András tanítványom, a Debreceni Egyetem fiatal kutatója elnyerte az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program ösztöndíját. Így 2016. szeptember 1-től három évig az MTA támogatásával folytatja munkáját. Támogatást nyert kutatási témájának címe: Vegetációdinamikai folyamatok új megvilágításban – Együttélési mechanizmusok és alkalmazkodási stratégiák változó környezeti feltételek mellett. A prémium ösztöndíjra benyújtott 127 pályázatból, összesen csupán 25 pályázat kapott támogatást. Tisztán szupraindividuális témakörben az egyetlen támogatott pályázó volt Kelemen András. A támogatott pályázatokról részletesen a Magyar Tudományos Akadémia honlapján lehet tájékozódni. Az Ökológiai tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport minden tagja nevében szívből gratulálunk ehhez a kiemelkedő eredményhez és a kutatáshoz illetve a közös munkához sok sikert kívánunk!

Különszám a fenntartható legeltetésről az AGEE-ben

 

Megjelenés alatt van a mezőgazdasági szakterület (ISI: agriculture) első helyen rangsorolt lapjában az Agriculture, Ecosystems & Environment-ben a legeltetés fenntarthatóságáról szóló szakmai különszám, melyben több magyar kutatócsoport cikke is meg fog jelenni. A kötet vendégszerkesztői Török Péter, Nörbert Hölzel (University of Münster, Németország), Rudy van Diggelen (University of Atwerp, Belgium) és Sabine Tischew (Anhalt University of Applied Sciences, Németország). A kötet összesen 15 szakcikket és egy szerkesztői cikket tartalmaz és európai fátlan élőhelyekre fókuszáltan a fenntartható tájhasználat fenntartásának és a biodiverzitás megőrzésének lehetőségeit ismerteti. 

A kötetben cikkei már online-early formában megtalálhatóak a folyóirat honlapján. A kötet cikkei a megjelenés sorrendjében a következőek:

Szerkesztői cikk: Török P., Hölzel N., van Diggelen R., Tischew S (2016): Grazing in European open landscapes: How to reconcile sustainable land management and biodiversity conservation? DOI:  10.1016/j.agee.2016.06.012

A. Varga, Zs. Molnár, M. Biró, L. Demeter, K. Gellény, E. Miókovics, Á. Molnár, K. Molnár, N. Ujházy, V. Ulicsni, D. Babai (2016): Changing year-round habitat use of extensively grazing cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation and policy. DOI: 10.1016/j.agee.2016.05.018

Riccardo Primi, Goffredo Filibeck, Andrea Amici, Christoph Bückle, Laura Cancellieri, Alfredo Di Filippo, Carmelo Gentile, Adalgisa Guglielmino, Roberta Latini, Leone D. Mancini, Scott A. Mensing, Carlo M. Rossi, Francesco Rossini, Anna Scoppola, Cinzia Sulli, Rachele Venanzi, Bruno Ronchi, Gianluca Piovesan (2016): From Landsat to leafhoppers: A multidisciplinary approach for sustainable stocking assessment and ecological monitoring in mountain grasslands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.028

Kristin Gilhaus, Norbert Hölzel (2016): Seasonal variations of fodder quality and availability as constraints for stocking rates in year-round grazing schemes. DOI: 10.1016/j.agee.2016.03.013

Nina Polchaninova, Galina Savchenko, Alexander Drogvalenko, Vladimir Ronkin, Dmitry Shabanov (2016): The impact of cattle grazing on cursorial spiders (Aranei) and true bugs (Heteroptera) in steppe gullies of northeastern Ukraine. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.031

D.P.J. Kuijper, K. Devriendt, M. Bormans, R.Van Diggelen (2016): Do moose redistribute nutrients in low-productive fen systems? DOI:10.1016/j.agee.2016.04.032

Kechang Niu, Jin-sheng He, Shiting Zhang, Martin J. Lechowicz (2016): Tradeoffs between forage quality and soil fertility: Lessons from Himalayan rangelands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.023

Matteo Barcella, Federico Filipponi, Silvia Assini (2016): A simple model to support grazing management by direct field observation.

DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.027

Michiel F. WallisDeVries, Jinze Noordijk, Ed O. Colijn, John T. Smit, Kars Veling (2016): Contrasting responses of insect communities to grazing intensity in lowland heathlands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.012

Cs. Vadász, A. Máté, R. Kun, V. Vadász-Besnyői (2016): Quantifying the diversifying potential of conservation management systems: An evidence-based conceptual model for managing species-rich grasslands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.03.044

Martina Köhler, Georg Hiller, Sabine Tischew (2016): Year-round horse grazing supports typical vascular plant species, orchids and rare bird communities in a dry calcareous grassland. DOI: 10.1016/j.agee.2016.03.020

Daniel Elias, Sabine Tischew (2016): Goat pasturing—A biological solution to counteract shrub encroachment on abandoned dry grasslands in Central Europe? DOI: 10.1016/j.agee.2016.02.023

Denise Rupprecht, Kristin Gilhaus, Norbert Hölzel (2016): Effects of year-round grazing on the vegetation of nutrient-poor grass- and heathlands—Evidence from a large-scale survey. DOI: 10.1016/j.agee.2016.02.015

Roel van Klink, Jasper L. Ruifrok, Christian Smit (2016): Rewilding with large herbivores: Direct effects and edge effects of grazing refuges on plant and invertebrate communities. DOI: 10.1016/j.agee.2016.01.050

Péter Török, Orsolya Valkó, Balázs Deák, András Kelemen, Edina Tóth, Béla Tóthmérész (2016): Managing for species composition or diversity? Pastoral and free grazing systems in alkali steppes. DOI: 10.1016/j.agee.2016.01.010

Roman Bucher, Christian Andres, Martin F. Wedel, Martin H. Entling, Herbert Nickel (2016):  Biodiversity in low-intensity pastures, straw meadows, and fallows of a fen area–A multitrophic comparison. DOI: 10.1016/j.agee.2015.12.019

A bárányok hallgatnak...de már nem sokáig

 

Kedves Blogolvasók! Az utolsó blogbejegyzés óta közel 3 hónap telt el. A bejegyzések hiánya csak részben vezethető vissza a terepszezon okozta tudományos uborkaszezonra :-) (Ahol ugye csak szép terepi fotókra tellett volna blogbejegyzés gyanánt). Jelenleg két fontos projekten dolgozom, az egyik a közeljövőben megjelenő legeléses különszám (Grazing in European open landscapes) a szakma egyik vezető folyóiratában (Agriculture, Ecosystems and Environment), a másik a Biodiversity and Conservation-ban megjelenő sztyeppkötet szerkesztői és szintéziscikkei (ez utóbbi a Galaxis Utikalauz Stopposoknak után Sztyepp 42 is lehetne). Közben volt egy IAVS konferencia is Brazíliában és néhány szakmai vagy szakmaspecifikus pályázat, amit el kellett készíteni. Úgyhogy nem unatkoztam/unatkozom. Igyekszem az elmaradásaimat a blogírás tekintetében is behozni, ehhez kérem az olvasók türelmét, bocsánat!

Rádióinterjú a Jövőnéző Extrában az FM 90 Campus Rádióban

A közelmúltban megjelent Functional Ecology cikkünk apropóján készült egy ismeretterjesztő interjú az ökológiai stratégiákról valamint ezek gyakorlati alkalmazhatóságról a Campus rádióban. Az interjú meghallgatható ma - azaz 2016. április 1-én, pénteken, 18 00-19 00 óra között a Jövőnéző Extra rovatban (nem csak azért mert április 1-e van :-)), illetve az ismétlése 2016. április 3-án vasárnap, 16 05-től az FM 90-en. A műsor az interneten is hallható a: www.fm90.hu honlapcímen. Jó szórakozást kívánok :-).

Újabb magtömegek - Adatközlő cikk az Acta Botanica Hungarica-ban

Megjelent elsőszerzőségemmel széles hazai együttműködéssel készült cikkünk az Acta Botanica Hungarica szakfolyóirat márciusi számában. A cikk a korábban a lapban megjelent magtömeg adatközlő cikkünk folytatásának is tekinthető (Török P. et al. (2013): Seed weights support Social Behaviour Types - Analysis and new thousand seed weight records of the Pannonian flora. Acta Botanica Hungarica 55: 429-472. - Ez a cikk letölthető innen). A két cikkben összesen közel 1600 hazai növényfaj magtömeg adatait adtuk közre. A most megjelent cikk letölthető a folyóirat honlapjáról és a saját honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

New measurements of thousand-seed weights of species in the Pannonian flora

Török P., Tóth E., Tóth K., Valkó O., Deák B., Kelbert B., Bálint P., Radócz Sz., Kelemen A., Sonkoly J., Miglécz T., Matus G., Takács A., Molnár V. A., Süveges K., Papp L. , Papp L. jr., Tóth Z., Baktay B., Málnási Csizmadia G., Oláh I., Peti E., Schellenberger J., Szalkovszki O, Kiss R, Tóthmérész B

For understanding local and regional seed dispersal and plant establishment processes and for considering the ecotypes and other forms of specific variability, hard data of locally or regionally measured traits are necessary. We provided newly measured seed weight data of 193 taxa, out of which 24 taxa had not been represented in the SID, LEDA or BiolFlor databases. Our new measurements and formerly published data of locally collected seed weight records together covers over 70% of the Pannonian flora. However, there is still a considerable lack in seed weight data of taxonomically problematic genera, even though they are represented in the Pannonian flora with a relatively high number of species and/or subspecies (e.g. Sorbus, Rosa, Rubus, Crataegus and Hieracium). Our regional database contains very sporadic data on aquatic plants (including also numerous invasive species reported from Hungary and neighbouring countries) and some rare weeds distributed in the southwestern part of the country. These facts indicate the necessity of further seed collection and measurements.

Fontosabb-e a legelő állat "típusa", mint a legelési intenzitás? Legújabb cikkünk a Land  Degradation & Development-ben

Megjelent Tóth Edina elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Land Degradation & Development szakfolyóiratban. A cikk a címben megfogalmazott, igen fontos kérdésre próbál választ kapni rövid füvű szikes gyepek, juh és szürkemarhával eltérő intenzitásban legeltetett állományainak vizsgálatával. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető lesz a közeljövőben a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Livestock type is more crucial than grazing intensity: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes

 

Tóth E., Deák B., Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Tóthmérész B., Török P.

In biodiversity conservation of agriculture-driven landscapes, grasslands have an outstanding importance; their conservation became a top priority both in research and practice. In many regions, sheep or cattle grazing are the best options for biodiversity conservation. In our study, we compared the effects of cattle and sheep grazing on short-grass steppe vegetation under various grazing intensities. We tested the following study hypotheses: (i) Sheep grazing maintains a lower taxonomic and functional diversity, lower amount of forbs compared to cattle grazing (ii) The effects of grazing are highly intensity-dependent: the differences detected between cattle and sheep grazing are more pronounced at low grazing intensities than at high ones, because the selectivity of grazing decreases at higher intensities. We found lower taxonomic- and functional diversity, and lower cover of forbs in sheep grazed steppes compared to cattle grazed ones. Grazing intensity had a significant effect only on species richness, while on Shannon diversity and evenness only livestock type had a significant effect. While most single trait indices were affected by the type of the grazer, significant effect of intensity was detected only in a few cases. These findings indicated that the selection of the livestock type is the most crucial in conservation, however for proper ecosystem functioning and high trait variability the suitable grazing intensity should be also carefully adjusted.

Kunhalmok szerepe a biodiverzitás megőrzésében - új cikkünk

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével legújabb áttekintő tanulmányunk a Biodiversity and Conservation című szakfolyóiratban. A cikk áttekinti a túlnyomóan sztyepp és erdős-sztyepp zónában található kurgánok szerepét a gyepvegetáció megőrzésében. A cikk egyike azon cikkeknek, melyek a közeljövőben a lapban megjelenő sztyeppkötet gerincét alkotják. A cikk megtekinthető a folyóirat honlapján, valamint letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I. I., Bragina T. M., Apostolova I., Dembicz I., Bykov N. I., Török P.

Steppe is among the most endangered biomes of the world, especially in Eastern Europe, where more than 90 % of original steppes have been destroyed due to conversion into croplands, afforestation and other human activities. Currently, steppe vegetation is often restricted to places unsuitable for ploughing, such as ancient burial mounds called kurgans. The aim of our study was to collect and synthesise existing knowledge on kurgans by a review of research papers and grey literature. The proportion of kurgans covered by steppe vegetation increases from west to east and from lowlands to uplands. Despite their small size, kurgans act as biodiversity hotspots and harbour many red-listed species. High overall species richness and a high proportion of grassland specialists are maintained by a pronounced fine-scale environmental heterogeneity. The main factors threatening the biodiversity of kurgans are intensified agriculture and construction works. We conclude that kurgans can play a crucial role in preserving steppe vegetation, especially in intensively used agricultural landscapes in the western part of the steppe zone. Despite the vital role of kurgans in sustaining steppe vegetation, we identified serious knowledge gaps on their distribution, vegetation, flora and fauna and their potential role in steppe restoration.

Előadóülés a Magyar Tudományos Akadémián

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság, Diverzitásbiológiai Albizottságának szervezésében A gyepek biodiverzitásának jelentősége és védelme Magyarországon címmel rendeznek egy előadóülést az MTA székház, Felolvasóteremében (1051 Budapest, Széchenyi tér 9), 2016. április 14, 12.30-17.00 között.

A rendezvény programja az alábbiakban olvasható:

A rendezvény ingyenes és előzetes regisztrációhoz nem kötött, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Cikkírási tippek kezdőknek és haladóknak

A közelmúltban került megosztásra a Methods in Ecology and Evolution blogján Emma Sayer tollából (billentyűzetéből) egy bejegyzés melyben hasznos tanácsok találhatók kezdő és haladó cikkirók számára. A bejegyzés elérhető EZEN a linken.

Mindazonáltal szerintem a leghasznosabb tanács: nem szabad, hogy a kritikák és a negatív vélemények eltántorítsanak a megjelentetéstől. Előbb-utóbb minden kézirat megjelenik valahol...

Legújabb cikkünk az Ecosystem Health and Sustainability-ben

Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Society of America, Ecosystem Health and Sustainability című szakfolyóiratában. A cikk az Európában egyedülálló Egyek-Pusztakócs térségében zajlott gyeprekonstrukciót mutatja be. A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján, de letölthető a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abandonment of croplands: problem or chance for grassland restoration? Case studies from Hungary

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Tóthmérész B.

In Central- and Eastern Europe, the collapse of socialist regimes resulted in a transformation of state-owned agricultural cooperatives to privately owned lands from the early 1990s onwards. These socioeconomic processes resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. In parallel, large-scale abandonment of croplands, especially on sandy, salty or frequently inundated areas, became common. Abandoned croplands are usually sensitive to species invasions, and are hotspots of noxious weeds, posing threats both to agriculture and nature conservation. Grassland restoration on former croplands can be an effective strategy for suppressing these species. Thus, a common goal of nature conservation and agriculture can be the restoration of grasslands on former croplands to (1) suppress weed and/or invasive species in line with the EU policy “Good Farming Practices”, (2) support animal husbandry by creating meadows or pastures, and to (3) recover biodiversity and ecosystem services. In the present paper we report “best practices” of grassland restoration projects from Hungary. Our aim was to compare the effectiveness of spontaneous grassland recovery vs. active grassland restoration by seed sowing in terms of the recovery of biodiversity and ecosystem services, such as weed control and biomass production. Our results showed that grassland restoration on abandoned fields offers a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but results in lower biodiversity compared to spontaneous recovery. Both restoration methods can be cost-effective, or even profitable even within a relatively short period of a nature conservation project.

Tippeld meg a korreláció erősségét!

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy két független változónk között korrelációt kell számolnunk. Ilyenkor gyakran első körben a grafikus megjelenítést választjuk. Sokszor egyértelműen látszik a korreláció erőssége, más esetekben sokkal bizonytalanabb. Ennek gyakorlására van egy kiváló játékprogram a "Guess the correlation". A program rendkívül bonyolult, csupán az R értéket kell beírnunk a grafikus ábra és néhány egyéb paraméter ismeretében. Vigyázat, függőséget okozhat! A játék megtalálható ezen a linken.

Cikkismertetés a Debreceni Egyetem honlapján

A közelmúltban megjelent Functional Ecology cikkünkről közölt egy közérthető cikkismertetést a Debreceni Egyetem honlapja. Az ismertetés elkészítésért köszönet illeti Takács Péter Leventét, a honlap tartalommenedzserét. Részlet az ismertetésből: "A kutatók kimutatták, hogy a fajszám és a biomassza összefüggése a fitoplankton-közösségek esetében a Grime-féle humped-back görbével írható le. Az eredményekből világosan látszik, hogy a funkcionális csoportok összetételében bekövetkező változások jól követik a fajösszetételben bekövetkező változásokat, ez azt jelenti, hogy például a biomassza erőteljes növekedésekor (például toxikus vízvirágzások) a fajszám csökkenésével párhuzamosan a funkcionális csoportok diverzitása is erőteljesen lecsökken." A teljes ismertetés elolvasásához katt ide.

Ismeretterjesztő cikk a Természet Világában

Megjelent Sokoly Judit elsőszerzőségével egy ismeretterjesztő írás "Miért olyan sikeresek a csalók? A megtévesztő megporzású orchideák titka" címmel a Természet Világában Az írás rövid, közérthető és magyar nyelvű összefoglalása a ’Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids’ című közleményünknek. Ez utóbbi cikk letölthető a honlapomról is. A növények többsége a virágainak megporzását végző állatokat nektárral vagy virágporral jutalmazza. Ugyanakkor a növényvilág evolúciója során a megporzók megtévesztése legalább 32 családon belül kialakult. Az eddig ismertté vált több mint 6000 ’csaló’ növényfaj legnagyobb része az orchideák közül kerül ki. Mivel a rovarok igyekeznek elkerülni a csalókat, a megtévesztő fajoknak kevesebb termése képződik, mint a nektártermelőknek. Ugyanakkor megfogalmazódik a kérdés: ha a ’csaló’ orchideák szaporodási sikere kisebb a jutalmazóknál, miért olyan elterjedt ez a stratégia a kosborok között? Az ismertető szövegrészt köszönöm Molnár V. Attilának és a blogjának. A cikk letölthető a honlapomról.

Új cikk a Science of the Total Environment-ben

Megjelent legújabb cikkünk Valkó Orsolya elsőszerzőségével, mely szikes gyepekben bekövetkező egyszeri tervezett égetések hatását értékeli komplex több élőlénycsoportra és a talajra kiterjedő elemzésekkel. A cikk a Science of the Total Environment c. tudományos folyóiratban jelent meg. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható a cikk pedig letölthető a folyóirat honlapján és a honlapomról.

Supporting biodiversity by prescribed burning in grasslands — A multi-taxa approach

Valkó O., Deák B., Magura T., Török P., Kelemen A., Tóth K., Horváth R., Nagy D. D.,  Debnár Zs., Zsigrai Gy., Kapocsi I., Tóthmérész B.

There are contrasting opinions on the use of prescribed burning management in European grasslands. On the one hand, prescribed burning can be effectively used for the management of open landscapes, controlling dominant species, reducing accumulated litter or decreasingwildfire risk. On the other hand burning can have a detrimental impact on grassland biodiversity by supporting competitor grasses and by threatening several rare and endangered species, especially arthropods.We studied the effects of prescribed burning in alkaline grasslands of high conservation interest. Our aim was to test whether dormant-season prescribed burning can be an alternative conservation measure in these grasslands. We selected six sites in East-Hungary: in three sites, a prescribed fire was applied in November 2011, while three sites remained unburnt. 

We studied the effects of burning on soil characteristics, plant biomass and on the composition of vegetation and arthropod assemblages (isopods, spiders, ground beetles and rove beetles). Soil pH, organic matter, potassium and phosphorous did not change, but soluble salt content increased significantly in the burnt sites. Prescribed burning had several positive effects from the nature conservation viewpoint. Shannon diversity and the number of flowering shoots were higher, and the cover of the dominant grass Festuca pseudovinawas lower in the burnt sites. Graminoid biomasswas lower,while total, green and forb biomass were higher in the burnt plots compared to the control. The key finding of our study was that prescribed burning did not decrease the abundance and diversity of arthropod taxa. Species-level analyses showed that out of themost abundant invertebrate species, 10were not affected, was negatively and was positively affected by burning. Moreover, our results suggest that prescribed burning leaving unburnt patches can be a viable management tool in open landscapes, because it supports plant diversity and does not threaten arthropods.

A tudomány nyelve (a jövőben?)

Egy elgondolkodtató írás arról, hogy milyen nyelven publikálnak az egyes szakterületek művelői: The Language of (Future) Scientific Communication (by Dr Daphne van Weijen). Ugyan triviálisnak tűnik a kérdésre a válasz, de a helyzet azért nem ennyire egyértelmű (azaz, hogy ez az angol). Bár az gyanús lehet mindenkinek már az elején is, hogy az írás angolul van. A bejegyzés elolvasható a bejegyzés címére kattintva.

Megjelent legújabb cikkünk az AGEE-ben

 

Az elsőszerzőségemmel megjelent legújabb legeléssel foglalkozó cikkünk a Agriculture, Ecosystems and Environment nevű szakmai folyóiratban. A cikk az elsők között vállalkozik a legelés vegetációra gyakorolt hatásainak funkcionális jellegeken alapuló értelmezése. A cikk letölthető a honlapomról és elérhető a folyóirat honlapján is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Managing for species composition or diversity? Pastoral and free grazing systems in alkali steppes

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.

Free grazing and herding of local breeds have a long tradition in management and conservation of extended grassland habitats such as alkali steppes. However, there is a lack in studies evaluating the effects of grazing types and regimes on the vegetation composition and functional diversity. We selected Artemisia steppes, a widespread type of alkali steppes, to study the changes of vegetation composition and diversity along a grazing intensity gradient. We recorded the cover of vascular plant species, in altogether 150, 2x2-m-sized plots of 15 steppes in 2014. The steppes were managed by free grazing, traditional Hungarian Grey cattle grazing (low, moderate and high intensity), or by heavy grazing (Grey cattle and sheep, and additional donkey grazing). We answered the following questions: (i) How do the species richness, diversity and species evenness change along the increasing intensity of grazing? (ii) How does the grazing affect the functional trait composition along the intensity gradient? (iii) How similar is the composition and diversity of free grazed steppes to the pastoral grazed ones? We detected no significant differences in species richness but a humped-back curve with a peak at the medium grazing intensity was found for the Shannon diversity, evenness and the proportion of subordinated target species. The highest Rao’s quadratic entropy was found for low intensity grazing. The lowest scores of multi-trait functional evenness were detected for the medium grazing intensity, while for multi-trait functional divergence both medium and very high intensity displayed low scores. The intensity of grazing was negatively correlated with the plant height and LDMC, while positively with the rosette forming, SLA, thousand-seed weights, terminal velocity and flowering period. Our results suggest that for the highest functional diversity a low intensity traditional cattle grazing is recommended. A medium grazing intensity should be chosen to have the highest proportion of subordinated target species of conservation interest, and the highest species diversity and evenness. Our findings suggest that free grazing and low-intensity traditional grazing can be substitutive to each other; various grazing intensities from low to medium, alternating in space and/or time can be appropriate to maintain high compositional diversity.

Szakmai ismertetés az MTA honlapon

Megjelent egy szakmai ismertetés legújabb, a Functional Ecology-ban megjelent cikkünkről az MTA honlapján. Köszönöm Velanics Béla és munkatársainak segítségét és szíves együttműködését. A szakmai ismertetés teljes szövege elérhető ezen a linken keresztül.

Kihajtottak a múzeumban őrzött, 130 éves magvak

 

Bár a címről nekem az Alien 4 jut eszembe (csodás magyar címe a "Feltámad a halál"), de a bejegyzés korántsem erről szól. Köszönet a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársának, Bauer Norbertnek, hogy közölt egy ismertetést a közelmúltban megjelent cikkünkről! Az ismertetés számos más a témához szorosan kapcsolódó és érdekes írással megtalálható a Magyar Természettudományi Múzeum Blogján.

Az év algája a Haematococcus pluvialis

A szervezők kérésére posztolom a blogomon is az alábbi örömteli hírt:

Kedves Kollégák!

Örömmel értesítünk Mindenkit, hogy elkészült a 2015-ös „Év Algája” szavazás nyerteséről, a Haematococcus pluvialis-ról szóló rövid ismeretterjesztő összefoglalónk, mely megtekinthető az AF honlapján (http://hungarian-phycologist.blogspot.hu/ és http://hungarian-phycologist.blogspot.hu/p/okologia.html). Kérjük Önöket, hogy ha tehetik, járuljanak hozzá a Fórum egyik célkitűzéséhez, a mikroszkopikus világ tudományos igényű ismeretterjesztő munkájához, és segítsenek eljuttatni minél több, a Természet felé nyitott, Világunkat megismerni szándékozó érdeklődőhöz.

Ahogy az az előző Algológus Találkozón elhangzott, az Algológus Fórum idén is meghirdeti az „Év Algája” internetes szavazást. Ehhez kérnénk az Önök szakmai segítségét és együttműködését: Kérjük Önöket, hogy segítsenek kiválasztani azt a 6-8 algafajt, melyből majd szakmai szavazáson (első fordulós, zárt, szakmai szavazás) kiválaszthatjuk azt a 3 fajt, mely szerepelni fog a 2016-os „Év Algája” közönségszavazáson (nyílt, internetes szavazás).

Az egyes fajok ajánlásánál kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kiválasztott és közönségszavazásra bocsátott 3 fajról összefoglaló, poszter, és kézirat készül. Így olyan fajok „jelentkezését” várjuk, melyek nem elsősorban az „esztétikus” külső miatt kerültek be, hanem olyan egyéb tényezők alapján, mint az adott fajok

(i) aktuális ökológiai relevanciája (ritka fajok, vízvirágzást, víztérszíneződést okozó taxonok);

(ii) esetleges gazdasági hasznon (táplálék kiegészítőként kozmetikai iparban, gyógyászatban felhasznált fajok);

(iii) gazdasági kárt okozó taxonok (megbetegedéseket, ivó-, itató-, fürdővizek minőségének csökkenését okozó fajok); vagy amelyeknek

(iv) biogegográfiai relevanciája van (invazív taxonok).

Ezzel kapcsolatban szeretnénk kérni Önöket, hogy amennyiben rendelkeznek a jelölt fajra vonatkozó fotóval, saját megfigyeléssel (elterjedés, megjelenési körülmények, stb.), kérjük, jutassák el hozzánk a beres.viktoria@gmail.com, vagy abonyiand@gmail.com címekre. Természetesen minden esetben feltüntetjük a kép készítésére és a megfigyelésre vonatkozó adatokat (név, dátum, hely, stb.).

Az idei év „Év Algája” fajainak szakmai jelölését 2016. január 20-ig várjuk a beres.viktoria@gmail.com címre.

Előre is köszönjük a közreműködést!

Aktív érdeklődésükben bízva:

Üdvözlettel,

                                                                         Az Algológus Fórum szervezői

Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért?

 

Ebben az évben újra megrendezésre kerül a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciák műhelytalálkozója 2016.  április 1–3. között Mórahalmon. A X. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia honlapja itt található. 

A műhelytalálkozó témája a Kárpát-medencében őshonos emlősfajokkal kapcsolatos kutatások, különös figyelemmel a természetvédelmi vonatkozásokra. A műhelytalálkozó szervezői a Magyar Biológiai Társasággal együttműködésben az alábbi szervezetek: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály, Magyar Természettudományi Múzeum, Kiskunsági Nemzeti Park, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék.

A X. MTBK is kiemelt küldetésének tekinti a magyar természetvédelemben részt vevő felek közötti párbeszéd és eszmecsere elősegítését. A szervezők a rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a határainkon túlról is. Az előadások preferált nyelve a magyar, de angol nyelvű előadás is lehetséges. A hazai 89 hazai emlősfaj között mindenkinek van biztos kedvence - az enyém például a sült nyúl és a vaddisznó pörkölt - de viccet félretéve mindenki megtalálhatja a számára érdekes témát és csoportot a konferencián. A hazai kutatók most először gyűlnek össze ilyen keretek között, hogy megosszák egymással legújabb eredményeiket, köztük a farkasok és medvék pillanatnyi helyzetét, a vadlovak szerepét a természetes gyepek fenntartásában, a hódok elszaporodásának következményeit, az aranysakál vadászatának kérdéseit, új emlősfajok világszenzációnak számító leírását, vagy az Európa legritkább emlőseinek megőrzéséért folytatott küzdelmet. Köszönöm Kovács-Hostyánszki Anikónak a figyelemfelhívást és a szöveg egy részét :-).

Megjelent legújabb publikációnk a Wetlands-ben

 

Megjelent Bátori Zoltán elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Welands című szakfolyóiratban. A cikk hangsúlyozza a mezőgazdasági művelés által dominált tájban található másodlagos élőhelyek (gátoldalak) szerepét  a biodiverzitás megőrzésében. Hálás köszönettel tartozom az első szerzőnek, hogy bevont a kutatásba és ezúton is gratulálok a megjelent munkához. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján, valamint letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

River Dikes in Agricultural Landscapes: The Importance of Secondary Habitats in Maintaining Landscape-Scale Diversity

Bátori Z., Körmöczi L., Zalatnai M., Erdős L., Ódor P., Tölgyesi Cs., Margóczi K., Torma A., Gallé R., Cseh V., Török P.

Lowland rivers and their floodplains have changed markedly over the last centuries. River dikes have become among the most extensive secondary habitats of former floodplains. Our main question was, what role do secondary habitats on river dikes play in harbouring plant species and maintaining plant diversity of lowland landscapes dominated by agricultural areas? We compared historical maps and current habitat maps to understand the effects of landscape changes on the vegetation pattern of the study region, in southern Hungary. Dikes and primary vegetation of the landscape were selected for intensive vegetation sampling. We compared the floristic similarity and the Shannon diversity of the vegetation types. We used ordinations to visualize relationships among the vegetation types and among dike vegetation and environmental variables. Our results indicated that profound changes have been brought about in the vegetation during the last 150 years, resulting in a transition from marshland to agricultural land. The species composition and pattern of dike vegetation strongly depended on their relative position to the river and their aspect. We conclude that dikes can harbour many vascular plants that are absent or rare in the surrounding habitats and therefore play a decisive role in maintaining plant diversity in agricultural landscapes.

Új cikk a Land Degradation & Development-ben

 

Megjelent a legújabb cikkünk - nagy küzedelem árán - a tájhasználat és tüzek a túzok élőhelyválasztására gyakorolt hatásáról a Land Degradation & Development című szakfolyóiratban. Az elfogadott közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról. A közlemény absztraktja az alábbiakban olvasható.

Effects of Land use and Wildfires on the Habitat Selection of Great Bustard (Otis tarda L.) – Implications for Species Conservation

Végvári Zs., Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török P., Konyhás S., Tóthmérész B.

Increasing agricultural activities have been shown to affect soil and vegetation changes leading to serious biodiversity declines throughout the world. These effects are amplified in dry grassland areas, where resulting changes in habitat structure affect threatened animals on long temporal scales. Great bustards (Otis tarda) inhabit open landscapes where fire and grazing has been a part of the natural disturbance regime since historical times. Even fire and grazing are hypothesized to be an important factor in the lifecycle of the species, studies are still missing on disturbance-related lekking distribution patterns of great bustards. We analyzed the importance of fires and grazing on the spatial distribution of lekking bustards controlling for habitat types, habitat diversity, distance from roads and social effects. Our standardized dataset spanned 31 years, being one of the largest datasets on bustard lekking. During the 31 years we observed 10,118 individuals at 639 observation points in Hortobágy National Park, East-Hungary. One of the most important predictor for total number of birds and number of males was the area burnt in previous years. We found that increased habitat diversity had a positive effect on female numbers. Models fit on second- and third-year burn data detected no substantial role of burning on lekking distribution. Our results suggest that introduction of a patch-burning management system in lekking areas could increase the availability of optimal lek sites for bustards. As an effective management tool, we suggest applying patch-burning annually in a spatially mosaic structure inside the area occupied by each sub-population unit.

Shit My Reviewers Say

 

A hétfő éjszakai frontátvonulás levezetéseként megosztanék mindenkivel egy csodálatos honlapot, ahol a bírálati válaszokban megmutatkozó bírálói kreativitásnak adnak teret. Mindenkinek ajánlott, aki peer review folyamatban részt vesz és cikket nyújt be nemzetközi lapokhoz. Egy csodálatos zönge például szabad fordításban: Miért van ebben a cikkben ennyi táblázat? Talán az IKEA-ban voltál? (table = táblázat DE table = asztal is). Javasolom a csemegézést mindenkinek ITT. Köszönet Hartel Tibornak, hogy felhívta erre a csodára a figyelmemet.

Új cikkünk az Ecological Indicators-ban

Megjelent B-Béres Viktória elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators szakfolyóiratban. A cikkben elsőként teszünk javaslatot kombinált ökológiai csoportok alkalmazására a kovaalga közösségek fajdinamikai folyamatainak értelmezésében. A cikk ingyenesen hozzáférhető ezen a linken keresztül 50 napig (2016. február 26), vagy letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Combined eco-morphological functional groups are reliable indicators of colonisation processes of benthic diatom assemblages in a lowland stream

B-Béres V., Lukács Á., Török P., Kókai Zs., Novák Z., T-Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I.

Classifying benthic diatom taxa based on ecological and morphological features became increasingly important in recent years due to the demand of understanding the dynamics and functioning of diatom assemblages. The great potential in using these functional classifications in diatom ecology involves further refinement of current classification. In our experimental study, colonisation processes of diatom assemblages were studied in a typical small lowland stream, using both diatom guilds and cell size categories. We also tested newly proposed combined eco-morphological functional groups (ecological guilds combined with cell size categories) in the study of the colonisation process in benthic diatom assemblages. We hypothesised that (i) there is a decrease in the proportion of low profile guild, while an increase in that of high profile and motile guilds in time with the decreasing rate of physical disturbance;(ii) the presence of small size categories will be pronounced at the beginning of the colonisation processes, while proportion of larger size categories will be higher in the latter phases of colonisation; and (iii) the relationship between taxa and environmental factors are better reflected by the use of combined eco-morphological functional groups than by the sole analyses of rough guilds or cell size categories. The first hypothesis was not confirmed, and our second hypothesis was only partially confirmed by the results. We found that the relationship between environmental factors and guilds, as well as cell size categories was not appropriate to reveal the relationship between abiotic factors and taxa composition. In contrast we found that compositional changes in colonisation were appropriately reflected by the newly defined combined eco-morphological functional groups. In the combined eco-morphological functional groups, such kind of taxonomical and ecological features can be prevailed which are hidden in guilds or cell size categories separately. Thus these combined eco-morphological functional groups could help to come one step closer to develop a widely used ecological classification in diatom researches.

Ökológiai szemléletű gyeptelepítés a gyakorlatban

 

Megjelent az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kiadásában Török Péter és Tóthmérész Béla szerkesztésében az Ökológiai szemléletű gyeptelepítés elmélete és gyakorlata című kiadvány, amely összegzi az ökológiai szempontú, főként természetvédelmi célú gyeptelepítéssel kapcsolatos legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat, tippeket és buktatókat. A kiadvány utolsó része több esettanulmányt ismertet több gyakorlatban is kivitelezett gyepesítéssel összefüggő természetvédelmi beavatkozásról és ökológiai gazdálkodás során végzett vizsgálatról. A kiadvány szabadon hozzáférhető a honlapomon.

Hogyan jelentessünk meg jó tudományos folyóiratot - szerkesztők szerint

Egy érdekes szerkesztői cikkel jelent meg a Journal of Vegetation Science legutóbbi száma, mely ingyenesen elérhető a folyóirat honlapján. A szerkesztők amellett, hogy ismertetik a folyóiratban a tavalyi évben megjelent és az szerkesztők szerint legjobbnak ítélt cikkét egy rövid áttekintést nyújtanak arról, hogy nyomdafestéket elbíró módon milyen megoldások vannak arra, hogy egy folyóirat befolyását (impakt faktor) és elismertségét növelni lehessen. Legfontosabbként említik, hogy jó cikkeket kell megjelentetni illetve, hogy divatos témákkal kell foglalkozni (a lapban is) amely maximalizálhatja a lap hivatkozottságát (és ami aztán tovább növeli az impaktot, ami növeli a jó kéziratok mennyiségét, ami növeli a citáltságot... és így tovább egy spirálban ívelve felfelé...). Aki azt várja, hogy megtudja azokat a háttérmegoldásokat, amik direkt módon vezetnek az impaktfaktor növelésére, az itt hiába keresgél :-). Érdekes azonban a cikkben közölt szerzőfelhőre pillantani - számos editor és associate editor vagy editorial board member neve feltűnik :-). Sajnos magyar nevet alig találunk köztük, azonban a "vájtszeműek" felfedezhetik például a bal felső sarokban Botta-Dukát Zoltán nevét. Mindez - a félreértések elkerülése végett - nem a hazai botanika színvonalát hanem befolyásának mértékét jelzi.

Selyemkóró cikk az Applied Vegetation Science-ben

Kelemen András elsőszerzőségével elfogadták közlésre a selyemkóró őshonos homoki növényzetre gyakorolt hatását elemző cikkünket az Applied Vegetation Science szakmai folyóiratban. A cikk abban a tekintetben hiánypótló, hogy az egyik első olyan publikáció amely kvantitatív módon igazolta a selyemkóró széles körben hangsúlyozott őshonos flórára gyakorolt negatív hatásait. A közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról és a honlapomról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

The invasion of common milkweed (Asclepias syriaca) in sandy old-fields – is it a threat to the native flora?

Kelemen A., Valkó O., Kröel-Dulay Gy., Deák B., Török P., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B.

Questions: Common milkweed (Asclepias syriaca L.) is an invasive ‘super species’ that has invaded extensive areas in Europe, forming novel ecosystems. One study has reported neutral effects of common milkweed on the native flora of sand dune grasslands in Hungary after the removal of invasive pine plantation. However, the effects of common milkweed on native flora more generally are unknown. Focusing on the potential effect ofmilkweed, we tested the following hypotheses: (1) the cover of native grassland species decreases with increasing cover of common milkweed; and (2) native species with low specific leaf area (SLA), height, seed mass and clonal spreading ability (i.e. low competitive ability) are more likely suppressed by milkweed compared with natives with high competitive ability.

Location: Late successional sandy old-fields invaded by milkweed in the Great Hungarian Plain (Kiskuns ag, central Hungary).

Methods: We recorded the cover of vascular plants in seven old-fields; in each old-field we sampled 12 plots including plots with different milkweed cover and control plots without milkweed. We used linear mixed effect models for exploring the effects of milkweed on the species richness and cover of native grassland species. To identify the common traits of the most affected native species, we used trait-based analyses; we studied leaf–height–seed traits and clonal spreading ability.

Results: We detected no effect of common milkweed on total species richness, but it had a negative effect on the cover of grassland species. The negative effect of common milkweed was most pronounced on the cover of species with low SLA, low seedmass and low clonal spreading ability.

Conclusions: Our results suggest that native, late successional sandy grasslands invaded by common milkweed form undesirable novel ecosystems because of significant negative impacts on the cover of native grassland species, especially those species with low competitive ability. For these species, management of milkweed might be needed to ensure their persistence in sandy grasslands in this landscape.

Új cikkünk a Functional Ecology-ban

 

Elfogadta közlésre elsőszerzőségemmel jegyzett a szakma egyik rangos nemzetközi lapja a Functional Ecology. A cikk címe a "Functional diversity supports the biomass-diversity humped-back relationship in phytoplankton assemblages". Bár kissé meglepő lehet mind a cím, mind a témaválasztás a cikk kötődik gyepekhez, hiszen a diszkusszió harmadik bekezdése lényegében a a terresztris növényközösségek és a fitoplankton közösségekben tapasztalt humped-back összefüggések összehasonlítását tartalmazza rámutatva a kialakult különbségek lehetséges magyarázatára. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható, a cikk pedig megtalálható (egyenlőre csak) a folyóirat honlapján.

Functional diversity supports the biomass-diversity humped-back relationship in phytoplankton assemblages

Török P., T-Krasznai E., B-Béres V., Bácsi I., Borics G., Tóthmérész B.

1. Modelling the relationship between biomass and diversity in phytoplankton assemblages provides new insights into the mechanisms responsible for the coexistence of species, even in terrestrial ecosystems.

2. We tested the biomass-diversity relationship in lake phytoplankton along a wide biomass gradient using functional species groups. We hypothesized that changes in the taxonomic diversity of the phytoplankton along a biomass gradient are associated with altered functional diversity.

3. For the analyses, in total 768 samples were collected from 30 oxbows, reservoirs and lakes in the Hungarian Lowland Region and analysed between 1992 and 2002.

4. We found that the diversity and also the number of functional species groups showed a humped-back curve similar to the species richness. The changes in functional group composition act as a good proxy for phytoplankton species responses. We found that the peak of the number of strategy groups and their Shannon diversity was at a much lower biomass than that of species richness.

5. We revealed the fine-scale effects of increasing the dominance of respective species or species groups with increasing biomass. This increase was well reflected by the changes in the functional characteristics: first, the species evenness; then, the Shannon diversity; and finally, the species richness started to decrease with increasing biomass.

6. Cyanoprokaryota were positively correlated with increasing biomass and negatively with the increase in species richness; thus, the high increase both in their abundance and biomass can be responsible for the abruptly decreasing part of the humped-back curve.

7. We detected a humped-back curve between biomass and diversity, where the peak compared to terrestrial plant communities tended to be towards high biomass scores, that is, greater than 60% instead of the 20 to 60% of the biomass range typical for terrestrial plant communities. Marked differences in the structural and dynamic features of phytoplankton assemblages and terrestrial plant communities are likely responsible for this difference.

Új cikkünk 'online early' a Journal of Ecology-ban

A növényvilágban általánosan elterjedt jelenség a megporzó fajok jutalmazása (pollen, nektár vagy egyéb például fészeképítést elősegítő anyagok). A jutalmazás - mivel ez többnyire magas energiatartalmú táplálék előállítását jelenti -  a növények számára jelentős költségterhet jelent. Ezért az evolúció  folyamán számos csoportnál kialakult a megporzók megtévesztésén alapuló stratégia, azaz a megporozó faj csalogatása és a beporzás elvégzése jutalmazás nélkül. Mivel a rovarok igyekeznek elkerülni a csalókat, a megtévesztő fajoknak többnyire kevesebb termése képződik, mint a nektártermelőknek, így csupán a termésmennyiséget alapul véve a megtévesztő fajok kevésbé sikeresek. Ennek mond ellent az a tény, hogy a megtévesztő stratégia igen leterjedt a növényvilágban. A a növényökológiai szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Journal of Ecology című lapban megjelent cikkünkben ennek az ellentmondásnak a feloldására vállalkoztunk. A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról illetve a saját honlapomról is. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

Summary

1. Floral deception is widespread in orchids, with more than one-third of the species being pollinated this way. The evolutionary success of deceptive orchids is puzzling, as species employing this strategy are thought to have low reproductive success (less flowers yielding fruits) because of low pollination rates. However, direct measurements of total seed production in orchids – which is a better measure of reproductive success – are scarce due to the extremely small size of their seeds.

2. Here, we quantified seed numbers in 1015 fruits belonging to 48 orchid species from the Pannonian ecoregion (central Europe) and obtained fruit set and thousand-seed weight data for these species from the literature. We used phylogenetic comparative methods to test the hypothesis that deceptive species should compensate for their lower fruit set by having either more flowers, larger seeds or more seeds in a fruit.

3. Similarly to previous studies, we found that deceptive orchids have substantially lower fruits-set than nectar-rewarding ones. Also, we found that deceptive species have more seeds in a fruit but not more flowers or larger seeds compared to nectar-rewarding ones. Based on our results, deceptive species compensate for their lower fruit set by having higher seed numbers per fruit. As a consequence, their seed numbers per shoot do not differ from that of nectar-rewarding ones.

4. Together with other benefits of deceptive pollination (e.g. lower energy expenditure due to the lack of nectar production and higher genetic variability due to decreased probability of geitonogamous pollination), our results can explain why deceptive strategies are so widespread in the orchid family.

5. Synthesis. Our results indicate that deceptive orchids can compensate for their lower fruit set by having more (but not larger) seeds in a fruit than rewarding species. These findings highlight possible ways in which plants can increase their reproductive success in face of pollinator limitation. We emphasize that fruit set in itself is an inappropriate measure of the reproductive success of orchids – the total number of seeds per shoot is a much better approximation.

Karácsonyi meglepetés avagy a kézirat elutasításának elutasítása

 

Nagyon gondolatébresztő és természetesen karácsonyi viccnek (ennek megfelelően mulatságos) szánt publikáció jelent meg az orvosi szakma egyik neves lapjában a BMJ-ben (British Medical Journal). A szerzők a nemzetközi lapokban szokásos elutasító formaszövegek felhasználásával készítettek egy olyan formalevelet, amelyben a szerzők hasonló hivatkozásokkal utasítják el az elutasítást. A cikk teljes terjedelemben itt olvasható. Az alábbiakban kimásolva megtalálható az elutasítást elutasító formalevél. Akik rendszeresen próbálnak publikálni nemzetközi lapokban azoknak mindenképpen tanulságos és szívet melengető ez a hozzáállás. Mindazonáltal a tapasztalat azt mutatja, hogy nem biztos, hogy érdemes az elutasításkor egy ilyen válaszlevelet küldeni - ugyanis nem biztos, hogy minden szerkesztőnek van humorérzéke.

Rejection of rejection letter

[insert university emblem here]

Dear Professor [insert name of editor]

[Re: MS 2015_XXXX Insert title of ground-breaking study here]

Thank you for your rejection of the above manuscript. Unfortunately we are not able to accept it at this time. As you are probably aware we receive many rejections each year and are simply not able to accept them all. In fact, with increasing pressure on citation rates and fiercely competitive funding structures we typically accept fewer than 30% of the rejections we receive. Please don’t take this as a reflection of your work. The standard of some of the rejections we receive is very high.

In terms of the specific factors influencing our decision the failure by Assessor 1 to realise the brilliance of the study was certainly one of them. Simply stating “this study is neither novel nor interesting and does not extend knowledge in this area” is not reason enough. This, coupled with the use of Latin quotes by Assessor 2, rendered an acceptance of your rejection extremely unlikely.

We do wish you and your editorial team every success with your rejections in the future and hope they find safe harbour elsewhere. To this end, may we suggest you send one to [insert name of rival research group] for consideration. They accept rejections from some very influential journals.

Please understand that our decision regarding your rejection is final. We have uploaded the final manuscript in its original form, along with the signed copyright transfer form.

We look forward to receiving the proofs and to working with you in the future.

Yours sincerely

Dr [insert name here]

[Insert research group acronym here]

[Insert university here]

[Insert country here—that is, Australia/New Zealand/small European Country/Canada]