Magyar Tudomány Ünnepe - Debreceni Nyitórendezvény

Az MTA-n minden évben megrendezésre kerülő Magyar Tudomány Ünnepe szakmai-népszerűsítő rendezvény debreceni nyitó rendezvenyére ebben az évben 2017. november 6-án, 10 órai kezdettel kerül sor a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A rendezvényen örömmel tettünk eleget a felkérésnek Dr. Sramkó Gábor kollégámmal együtt, hogy a nyitórendezvény keretein belül bemutassuk Lendület kutatócsoportunkat és az ott zajló kutatást. Épp időben elkészült kutatócsoportunk logója is a rendezvényre :-).

A nyitóünnepség hivatalos programja itt olvasható.

A kutatócsoportunkat bemutató blogbejegyzés ezen a linken olvasható.

Új szakmai fórum mindenki figyelmébe - Deák Balázs és Valkó Orsolya közös blogja

 

A közelmúltban örvendetes módon a gyepek biodiverzitásának kutatása új szakmai bloggal bővült. A szakmai blog fő témái: kunhalmokon fennmaradt löszgyepek növényzete, mezsgyék és más gyepi élőhelyszigetek élővilága, ember által történő magterjesztés és a tüzek hatásai a gyepi életközösségekre. A blog ezen a címen elérhető. Jó böngészést mindenkinek!

Ökológiai folyamatok térben és időben - interjú Tóthmérész Bélával

Az Élet és Tudományok hasábjain a "A hét kutatója" rovatban interjú jelent meg Prof. Tóthmérész Bélával, a DE TTK Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport vezetőjével - főnökömmel és mentorommal. Az önéletrajzi vonatkozásokat és szakmai kitekintést is tartalmazó interjú, Bajomi Bálint tollából/billentyűzetéből teljes terjedelemben olvasható az Élet és Tudomány folyóirat honlapján. Az interjúhoz a tanszéki munkaközösség és a kutatócsoportok nevében is szívből gratulálok!

XII. Aktuális Flóra és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében konferencia

A MTA Debreceni Területi Bizottság Botanikai Munkabizottsága, az MTA Diverzitásbiológiai Bizottsága, a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület szervezésében kerül sor a XII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című nemzetközi konferenciára, amely 2018. február 23–25. között a MTA Debreceni Területi Bizottság Székházában (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.) kerül megrendezésre.

A rendezvény lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak a napjainkban a Kárpát-medencében folyó flóra- és vegetációkutatás legfrissebb eredményeiről. A korábbi konferenciák hagyományait megőrizve a konferencia szeretné elősegíteni az elmúlt időszakban történt florisztikai, cönológiai, taxonómiai, tudomány- és tájtörténeti kutatások, valamint ökológiai és természetvédelmi vonatkozásainak bemutatását, megvitatását. A rendezvény az egyetemek, kutatóintézetek fiatal kutatógárdájának is lehetőséget kínál, hogy eredményeiket a szakközönség elé tárják.

A rendezvényen az előadói- és poszterszekciókon kívül vitaest, fotópályázat és kiállítás és további közös szakmai programok segítik a résztvevők közötti szakmai kapcsolatok kialakulását és elmélyítését. A konferencián kerülnek átadásra a 2018. évi Boros Ádám-díjak.

További információk találhatók a konferencia folyamatosan frissülő honlapján.

A konferencia 2. körlevele elérhető itt.

A jelentkezési lap megtalálható és letölthető innen.

 Fajtelítődés és legelés - Új cikk a Tuexenia-ban

Megjelent Godó Laura elsőszerzőségével legújabb közleményünk a Tuexenia tudományos folyóiratban. A cikk egyedülálló módon mutatja be a legelés és a fajtelítődési görbék kapcsolatát több gyeptípus vizsgálatán keresztül. A közlemény letölthető lesz a honlapomon is illetve a folyóirat honlapján is szabadon hozzáférhető. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Scale-dependent effects of grazing on the species richness of  alkaline and sand grasslands

Godó L., Valkó O., Tóthmérész B., Török P., Kelemen A., Deák B.

Extensively managed pastures harbour rare and endangered species and have a decisive role in maintaining grassland biodiversity. Traditional herding of local robust cattle breeds is considered as a feasible tool for preserving these habitats. We studied the scale-dependent effects of grazing on the species richness and composition of three dry grassland types in the Great Hungarian Plain: Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae and Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae alkaline grasslands, and Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae sand grassland. We asked the following questions: (1) Does extensive grazing have a scale-dependent effect on plant species richness of alkaline and sand grasslands? (2) How does grazing affect the proportion of specialists, generalists and weeds in the three grassland types? We sampled ten sites of each grassland type, including five extensively grazed and five non-grazed sites (altogether we had 30 sites). We used a series of nested plots each consisting of 10 plots from the size of 0.01 m² to 16 m². We revealed that grazing has contrasting effects in the three grassland types, and had a considerable effect on their species richness even at small scales. In both alkaline grassland types, total species richness was overall higher in grazed plots but it increased in a similar manner for both ungrazed and grazed habitats across plot sizes. Small-scale heterogeneity likely due to the uneven distribution of grazing, trampling and defecation together with mitigated rate of competition allowed more species to co-exist even at small scales in grazed alkaline grasslands. 

 Szürkemarha legelés szikes gyepben (Kelemen András felvétele)

Grazing increased the richness of specialists, but likely due to the salt stress, establishment of weeds was hampered. Open gaps formed by trampling likely supported the establishment of several specialist species such as Plantago tenuiflora and Puccinellia limosa which are typical to open alkali grasslands. Contrary, in sand grasslands, we did not detect any effect of grazing on total species richness, likely due to the adverse effect of grazing on the species richness of specialists and weeds. In contrast with the former findings we detected significantly higher species richness in 0.01 m² and 0.0625 m² plots in the grazed sand grasslands, but found no differences at larger scales. Whilst species richness of specialists was significantly decreased, richness of weeds was increased by grazing. Decrease in the specialist species richness was likely due to the lack of their evolutionary adaptation to grazing. Degradation caused by grazing and trampling together with the propagule pressure from the neighbouring anthropo-genic habitats resulted in an increased richness of weeds in the grazed sites.

Új cikk a Restoration Ecology-ben

Megjelent legújabb cikkünk a Restoration Ecology szaklap hasábjain - jelenleg Online Early verzióban érhető el és részét képezi egy a jövő év elején megjelenő, Török Péter, Valkó Orsolya,  Aveliina Helm (Észtország), Elise Buisson (Franciaország), Kathrin Kiehl (Németország) által vendég-szerkesztett, "Seed dispersal and soil seed banks - promising sources for ecological restoration" címmel megjelenő különszámnak. A cikk több hazai intézmény kutatóinak példás összefogásával készülve mutatja be másodlagos meszes homoki gyepek magbankjának változását tér-időhelyettesítéses (space-for-time substitution) módszerrel viszgálva. A közlemény megtalálható a folyóirat honlapján és hamarosan letölthető lesz a honlapomon is. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands

Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Tóth E., Sonkoly J., Kiss R., Csecserits A., Rédei T., Deák B., Szűcs P., Varga N., Tóthmérész B.

Spontaneous succession is increasingly involved in grassland restoration, because it offers a cost-effective solution compared to technical reclamation methods. This topic is especially important nowadays, as large areas of marginal croplands are being abandoned on poor soils of Central and Eastern Europe, which offers a possibility for the spontaneous recovery of typical target grasslands. Studying the vegetation composition, aboveground biomass, and seed bank in old fields of different age and target calcareous sand grasslands using the chronosequence method, we aimed to answer the following questions: (1) Which species contribute to the seed banks of old fields and reference grasslands? (2) Does the direction of vegetation and seed bank succession trend toward the reference grasslands? (3) How are the vegetation changes in spontaneous succession reflected by the soil seed banks of old fields? In reference grasslands on the dune tops only sporadic seed banks were detected, while several hygrophytes had dense seed banks in reference grasslands in dune slacks. Similarity between the species composition of vegetation and seed banks was low. The development of vegetation and seed banks in old fields progressed toward that of target grasslands and the proportion of weedy species (e.g. indigenous weeds and invasive species) also decreased with time. The cryptogam biomass correlated significantly negatively, while the soil phosphorus significantly positively with the weedy species seed bank density. Our results indicated that the role of persistent seed banks in the regeneration of calcareous sand grasslands from old fields is rather limited and promising vegetation changes are mostly driven by spatial dispersal.

Kutatócsoporti bemutatkozás az M1 Kék bolygó műsorában

 

Az M1 Kék bolygó 2017. október 2-ai adásába egy rövid bemutatkozó videót vettek fel a nemrég alakult MTA-DE Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutató-csoportunkról. Hálásan köszönöm Regényi Eszter szerkesztő, Nagy Botond operatőr és Sevella András technikus illetve a kutatócsoport és "testvér-kutatócsoportunk" az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tagjainak munkáját és részvételét. Az adás az M1 videótárban megtekinthető ezen linken keresztül.

1st Community Ecology Conference

 

Idén első alkalommal rendezték meg a közösségi ökológia seregszemléjét, az első Community Ecology Conference-t 2017. szeptember 28-29 között, Budapesten. A konferencia nem titkolt szándéka volt, hogy több szerzői csapatot invitáljon a Community Ecology nevű tudományos lap szerkesztői és szerzői körébe. A konferencián az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai összesen 4 előadással vettek részt, melyek az absztrakt-kötet sorrendjét követve a következőek voltak: 

Török P., Helm A: Ecological theories provide strong support to habitat restoration: A conceptual framework.

Tóthmérész B. Hüse B., Deák B.: Drivers of plant diversity in urban green spaces.

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Kiss R., Tóthmérész B.: Grassland recovery on linear landscape elements – Promising example to restore natural vegetation

Deák B., Valkó O., Török P., Tóthmérész B. Factors affecting species composition of isolated grasslands – the role of kurgans in preserving steppe vegetation.

A konferencia részletes programja megtalálható az esemény honlapján illetve képeket találhatunk az eseményhez kötődő facebook oldalon is. Az összefoglalók letölthetőek erről a címről.

A főszerkesztő ajánlja a Biological Conservation cikkünket

 

A Biological Conservation nevű szaklap szeptemberi számának a főszerkesztő által ajánlott cikke lett a Mihók Barbara elsőszerzőségével jegyzett cikkünk, melyről korábbi blogbejegyzésemben már beszámoltam. Örvendetes hír, hiszen ez azt jelenti, hogy a cikk egy ideig szabadon hozzáférhető és letölthető bárki számára ami növelte a láthatóságát. A szerkesztői ajánlást és a cikk összefoglalóját az alábbiakban lehet olvasni. A cikk letölthető volt a folyóirat honlapjáról (szeptember 14-ig ingyen :-(), de letölthető a honlapomról is.

Editors Motivation Explained

This paper is timely in showing that no conservation policy can be taken for granted. Political choices at play in a given country or region can deeply and rapidly affect the long-term trend in biodiversity.

 
Abstract

Changes of the social-political system in the last twenty-five years heavily affected biodiversity conservation in the post-soviet Central and Eastern European (CEE) countries. We used a framework to present the effect of the two fundamental social, political and economic changes on the biodiversity and ecosystems of Hungary from 1989 until recently. First, following the democratic transformation in 1989 social, political, economic and institutional drivers led to the increase in farmland biodiversity, improvement of water quality due to less chemical use and decrease of habitat loss within protected areas. At the same time, land privatisation and uncertain ownership led to habitat degradation, abandonment and fragmentation. These changes were coupled with the spread of alien species and re-ploughing. The second change was joining the European Union in 2004. This resulted in the establishment of the Natura 2000 network, the application of the relevant EU policies, and access to conservation related EU funds, which contributed to successful habitat restorations increasing of some charismatic species' populations. Meanwhile, however, disappearance of extensive farming practices, agricultural intensification and infrastructural developments driven by some increasing EU funds led to a net habitat loss, degradation and decline in biodiversity, with more than half of the species of European importance having unfavourable conservation status. Increased support for conservation institutions, adaptive and extended agri-environment schemes and further research and monitoring to establish, refine and supervise sustainable management practices, including water management, are needed to prevent further biodiversity loss in the coming years.

Köszönöm a kiváló szerzőgárdának, hogy részese lehettem a sikernek, valamint szerzőként részt vehettem a cikk elkészítésében!

Ismét a felső 1%-ban, sajnos csak bírálatokban...

 

Ebben az évben is kihirdették a Publons bírálati és szerkesztői munkát nyomon követő szakmai oldal által a regisztrált felhasználók bírálati és szerkesztői adatai alapján az egyes szakterületek "legjobbjait". A tavalyi évhez hasonlóan idén is sikerült az "Enviromental Science" kategórában a felső 1%-ba kerülni. Még egy csicsás oklevelet is csináltak hozzá, mert az emberek szeretnek ilyeneket kapni. Azért pár év múlva jó lenne inkább a legtöbbet idézett 1%-ba kerülni...

Bemutatkozik az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport

 

Az MTA 2017-re kiírt Lendület pályázat keretében az "Új frontok a restaurációs ökológiában: A környezetbarát infra-struktúra kiépítésének és fenntartásának ökológiai szempontú elmélete" című nyertes pályázat támogatásával megalakult az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport. A kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia illetve a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar mint befogadó intézmény együttes támogatásával, 2017. július 1-ével hivatalosan is működik.  A kutatócsoport, Dr. Török Péter vezetése mellett,  jelenleg négy fő beosztott kutató és egy fő szakmai ügyintéző részvételével működik. Az alábbiakban a kutatócsoport tagjai mutatkoznak be, röviden bemutatva eddigi szakmai eredményeiket és terveiket.

 

Dr. Török Péter - Tudományos Tanácsadó, Kutatócsoport vezető. Ph.D. fokozatot szerzett 2008-ban, az értekezésének címe: A magkészlet szerepe mészkerülő gyepek rehabilitációjában. Megvédte 2012-ben habilitációs, 2016-ban MTA Doktora értekezését. Kutatási érdeklődése Palearktikus gyepterületek biodiverzitásának megőrzése és helyreállítása és növény-közösségekben zajló dinamikai folyamatok vizsgálata különös tekintettel a biomassza produkcióra és talajmagbank képzésre. A Lendület pályázat keretében a szárazföldi és vízi élőlényközösségek funkcionális összetételét alakító tényezők illetve a közösségekben zajló folyamatok vizsgálata hangsúlyosan jelenik meg.

Dr. B-Béres Viktória - Tudományos munkatárs. 2013-ban szerzett Ph.D. fokozatot, értekezésének címe: A Cryptomonas ovata Ehrenberg (Cryptophyta) és a Microcystis aeruginosa Kützig (Cyanobacterium) algataxonok interakciós kapcsolatai. Eddigi tudományos munkája az algafajok közti interakciós kapcsolatokat, valamint a bentikus és planktonikus algaközösségek taxonómiai és funkcionális diverzitását befolyásoló környezeti tényezők vizsgálatán alapszik. A Lendület kutatócsoport keretében zajló kutatásainak középpontjában az algaközösségek funkcionális összetételét meghatározó tényezők, ill. közösség összetételében bekövetkező változások dinamikájának vizsgálata áll. 

Dr. Sonkoly Judit - Tudományos segédmunkatárs. 2017-ben szerzett Ph.D. fokozatot, értekezésének címe: Reproduktív jellegek szerepe a növényi életciklusban és a biodiverzitás fenntartásában. Eddigi kutatásai elsősorban a gyepek biodiverzitását és vegetációdinamikáját befolyásoló tényezőket érintették, mint például a magok tér- és időbeli terjedését, vagy a gyepi növényfajok csírázási- és megtelepedési sikerét befolyásoló tényezőket. A Lendület kutatócsoport keretében tovább vizsgálja a gyepek biodiverzitását- és dinamikáját befolyásoló tényezőket, valamint hogy ezek ismerete hogyan járul hozzá a féltermészetes gyepi élőhelyek védelméhez, megfelelő kezeléséhez és restaurációjához. 

Tóth Edina - Tudományos segédmunkatárs Ph. D. fokozat megszerzése folyamatban van, a megszerzés várható ideje: 2018. Doktori értekezésének címe: Természetvédelmi célú legeltetés hatása rövid füvű szikes gyepek vegetációjára intenzitási grádiens mentén. Érdeklődési területe a gyepek természetvédelmi kezelését és fenntartását célzó kezelések vizsgálata. Eddigi munkája során a legelés hatásait vizsgálta a gyepek diverzitására, összetételére, illetve különös tekintettel a gyepek funkcionális növényi jellemzőire. A Lendület kutatócsoport keretében a korábbi vizsgálatok folytatását és kiterjesztését célozza meg, többféle gyeptípus, állatfaj és különböző legelési intenzitási szintek mellett. 

Dr. Tölgyesi Csaba - Tudományos segédmunkatárs. Ph.D. fokozatot szerzett 2017-ben, az értekezésének címe: Gyepközösségek közötti ökotonok dinamikája egyirányú és fluktuáló vízállapot-változások mellett. Érdeklődési területe a fás- és lágyszárú növényközösségek különféle léptékeken értelmezett kölcsönhatása a teljes erdős-sztyepp biomtól egészen a fáslegelők egyedi fái alatt kialakuló lokális kapcsolatrendszerekig. A Lendület pályázat részét képező vizsgálataiban ezen kölcsönhatások természetvédelmi kezelésben, illetve klíma-adaptációban való felhasználhatóságát járja körül. 

Kocsis-Ikanov Annamária - ügyintéző. 

Okleveles történelem tanár, okleveles közgazdász. Korábban a középfokú szakképzés területén gazdasági szaktanárként dolgozott, egy települési önkormányzatnál pályázatíróként tevékenykedett, egy turisztikai területen működő vállalkozásnál pedig irodavezető volt. Jelenleg az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport ügyviteli feladatait látja el.

AE-ALLEA-YAE Konferencia Budapesten

Az idén először Budapesten rendezték meg az Academia Europea, az the European Federation of Academies of Sciences and Humanities (ALLEA) és a Young Academy of Europe konferenciáját 'Fentarthatóság és Reziliencia' mottóval. A konferencián több mint 300 kutató vett részt Európa számos országából képviselve gyakorlatilag minden természettudományi, élettudományi, bölcsészettudományi és művészettudományi területet. A konferenciához több európai testület, úgymint az European Research Council (ERC) és az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testületét (SAM) támogató európai akadémiai konzorcium, a SAPEA is csatlakozott. Az európai fiatal akadémia (Young Academy of Europe) képviseletében lehetőségem nyílt csatlakozni a konferenciához és a konferencián zajló műhelybeszélgetésekhez. A konferencia részletes programja megtalálható az esemény hivatalos honlapján. A konferencia egyes eseményeiről részletes és képes beszámoló megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia honlapján itt, itt, itt és itt.

Habilitáció gyepes témában

Dr. Valkó Orsolya habilitációs tantermi előadását a Tudományterületi Habilitációs Bizottság 2017. szeptember 22., péntek 11:00 órára jelölte ki. Helye: DE Ökológiai Épület Wojnárovich Elek terem (Debrecen, Egyetem tér 1.). Habilitációs tudományos előadását a Tudományterületi Habilitációs Bizottság 2017. szeptember 22., péntek 12:00 órára jelölte ki. Helye: DE Ökológiai Épület Wojnárovich Elek terem (Debrecen, Egyetem tér 1.)

 

 

Az előadások címe:

Gyepek természetvédelmi kezelése - kaszálás, legeltetés, égetés

Szikes gyepek természetvédelmi kezelése kontrollált égetéssel

Az idegen nyelvű előadás: Supporting biodiversity of alkali grasslands by prescribed burning - A multi-species approach

Hivatalos bírálók:
Dr. Penksza Károly egyetemi tanár, SZIE MKK Növénytani Tanszék
Dr. Botta-Dukát Zoltán igazgató, MTA Ökológiai Kutatóközpont

Magam, a tanszék és a kutatócsoportok dolgozói nevében ezzel a Gyertyán-kúti réteken több mint egy évtizeddel ezelőtt készült képpel szívből gratulálok ehhez a jeles eseményhez és az eljárás eredményes lezárásához sok sikert kívánok! Ne felejtsd az intelmet: "kaszálás nélkül, nem lehet gereblyézni!"

EDGG éves konferenciája Rigában

Az idén az EDGG (Eurasian Dry Grassland Group) 14. éves konferenciáját tartotta Rigában (Lettország, 2017. július 4-11.). A konferencia fő téma-meghatározása a határokon átnyúló féltermészetes gyepek (vagy féltermészetes gyepek határok nélkül) volt. Az EDGG konferenciák történetében egyedülálló módon két ország, Lettország és Litvánia közösen rendezte meg a konferenciát. A konferencián a DE TTK Ökológiai tanszékét ketten (Sonkoly Judit és Török Péter) képviseltük. Mindketten előadást tartottunk kutatásainkról. A konferencia teljes programja megtalálható a konferencia honlapján, ahonnan a részletes program és az összefoglaló kötet is letölthető.

IAVS konferencia Palermoban

Nagyjából véget ért a nyár, úgyhogy újult erővel vetjük bele magunkat a munkába. Ennek okán egy régebbi adósságomat kell törlesztenem. Így röviden beszámolok az idén a 60. alkalommal megrendezett IAVS (International Association of Vegetation Science) éves közgyűlésről, melynek idén a szicíliai Palermo adott otthont (2017. június 20-24). A konferencia fő témája "vegetációmintázatok természetes és kultúrtájakban" volt. Összesen 14 reguláris szekcióban és 6 külön szekcióban, közel 170 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A világörökség részét képező óváros atmoszférája és a poszterszekció és az esti fogadás helyszínét adó botanikus kert a szakmai programokon túlmenően igen fontos kulturális és kulináris programokat biztosított. 

 Agrigento romjai

A konferencián két különleges szekció szervezésében vettem részt, melyek a következőek voltak:

Theory-based habitat conservation and restoration
Convened by Péter Török & Aveliina Helm

The involvement of ecological theory in habitat conservation and restoration has significantly increased in the past decade. However, despite the fact that the field of restoration ecology has grown academically strong, there are still visible gaps between the advancing discipline of theoretical ecology and current approaches of habitat restoration. It is necessary to improve joint thinking by improving the inclusion of recent ecological theories to practical habitat conservation and restoration, as well as by introducing a practical-problem-driven theoretical research. The session aims to (i) improve linkages between theoretical ecology, restoration and conservation strategies; and to (ii) summarise the practical needs of restoration and conservation that need further support from theoretical ecology.
 
Faces of hidden diversity: Dispersal and regeneration traits in vegetation dynamics
Convened by Orsolya Valkó, Péter Török, Béla Tóthmérész, Alessandra Fidelis & Borja Jiménez- Alfaro

The regeneration niche, seed dispersal in space and time (seed rain and seed banks), germination or dormancy, represent major but often unexplored factors of species assembly and functional diversity. The aim of this special session is to discuss the role of seed traits in vegetation patterns, the dynamic of plant communities and restoration practice. Studies introducing theoretical and practical aspects of trait-based approaches for understanding colonization and establishment of species in natural or semi-natural communities are welcome.

Terepi életkép

Az Ökológiai tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársai összesen 6 prezentációval vettek részt a konferencia igen sokszínű programjában. A konferencia részletes programja megtalálható a konferencia hivatalos honlapján. 

Az összefoglaló kötet, a Szicília flóráját bemutató kötet és a konferencia program ingyenesen letölthető az egyetemi kiadó honlapjáról.

A Lendület csoportunk első hivatalos cikke

 

Megjelent B-Béres Viktória elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators szaklapban. A cikk címe szabad fordításban: A kovaalga funkcionális csoportok ökológiai háttere: eltérő besorolási rendszerek összevethetősége. Hivatalosan ez az első olyan cikkünk, amely már az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport jegyez. Végülis már eltelt 17 nap a kutatócsoport indulása óta, ideje dolgozni :-). A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikk teljes terjedelemben szabadon letölthető ezen a linken keresztül 2017. augusztus 27-éig az Elsevier Kiadó jóvoltából.

Ecological background of diatom functional groups: Comparability of classification systems

B-Béres V., Török P., Kókai Zs., Lukács Á., T-Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I.

Functional classification based on species traits brought a revolution in community ecology, and also boosted phytoplankton and in phytobenton (diatom) research. Several studies stressed the usefulness of phytoplankton functional groups in ecological status assessment, and there is also a strong emphasis to use combined traits in ecological assessments of diatom assemblages. The Combined Eco-Morphological Functional Groups (CEMFGs) help to reveal species-environmental correlations, which can be hidden, controlling traits separately. Nowadays, there are three types of functional guild classifications simultaneously used in the literature: (i) the original classification proposed by Passy (O); (ii) Passy’s classification complemented with a separated planktic guild (P); (iii) the refined guild classification by Rimet and Bouchez, also containing the planktic guild (RB). One of the most important criteria of the combined functional groups is the well-defined ecological frame of these combined groups; thus it is vital to harmonise the classification of the taxa into guild based combined eco-morphological functional groups (CEMFGs). In this study we tested the similarities and dissimilarities of the correlations between environmental factors and CEMFGs created in the (i)-(iii) classifications. Samples were collected in 138 sampling sites on lowland rivers and streams in the Hungarian Lowland Region. Strong correlations were anticipated between the functional groups and environmental factors due to the presence of common and/or abundant planktic taxa. Our results validated the necessity of a separated planktic guild in ecological assessments of diatom assemblages. Further relevant differences between the correlations of CEMFGs-P or CEMFGs-RB and abiotic factors were hypothesised in the case of those functional groups which contained reassigned taxa with high frequency and/or abundance. Our results confirmed this hypothesis. Furthermore, the present study also highlighted the relevance of well-defined trait classification. Abundant and/or frequent taxa, which are able to change their life forms, can modify significantly the relationship between the functional group containing them and environmental factors. In the future, both field and laboratory studies should focus on revealing the circumstances, which cause the mentioned changes in traits of diatoms.