Rádióinterjú a Jövőnéző Extrában az FM 90 Campus Rádióban

A közelmúltban megjelent Functional Ecology cikkünk apropóján készült egy ismeretterjesztő interjú az ökológiai stratégiákról valamint ezek gyakorlati alkalmazhatóságról a Campus rádióban. Az interjú meghallgatható ma - azaz 2016. április 1-én, pénteken, 18 00-19 00 óra között a Jövőnéző Extra rovatban (nem csak azért mert április 1-e van :-)), illetve az ismétlése 2016. április 3-án vasárnap, 16 05-től az FM 90-en. A műsor az interneten is hallható a: www.fm90.hu honlapcímen. Jó szórakozást kívánok :-).

Újabb magtömegek - Adatközlő cikk az Acta Botanica Hungarica-ban

Megjelent elsőszerzőségemmel széles hazai együttműködéssel készült cikkünk az Acta Botanica Hungarica szakfolyóirat márciusi számában. A cikk a korábban a lapban megjelent magtömeg adatközlő cikkünk folytatásának is tekinthető (Török P. et al. (2013): Seed weights support Social Behaviour Types - Analysis and new thousand seed weight records of the Pannonian flora. Acta Botanica Hungarica 55: 429-472. - Ez a cikk letölthető innen). A két cikkben összesen közel 1600 hazai növényfaj magtömeg adatait adtuk közre. A most megjelent cikk letölthető a folyóirat honlapjáról és a saját honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

New measurements of thousand-seed weights of species in the Pannonian flora

Török P., Tóth E., Tóth K., Valkó O., Deák B., Kelbert B., Bálint P., Radócz Sz., Kelemen A., Sonkoly J., Miglécz T., Matus G., Takács A., Molnár V. A., Süveges K., Papp L. , Papp L. jr., Tóth Z., Baktay B., Málnási Csizmadia G., Oláh I., Peti E., Schellenberger J., Szalkovszki O, Kiss R, Tóthmérész B

For understanding local and regional seed dispersal and plant establishment processes and for considering the ecotypes and other forms of specific variability, hard data of locally or regionally measured traits are necessary. We provided newly measured seed weight data of 193 taxa, out of which 24 taxa had not been represented in the SID, LEDA or BiolFlor databases. Our new measurements and formerly published data of locally collected seed weight records together covers over 70% of the Pannonian flora. However, there is still a considerable lack in seed weight data of taxonomically problematic genera, even though they are represented in the Pannonian flora with a relatively high number of species and/or subspecies (e.g. Sorbus, Rosa, Rubus, Crataegus and Hieracium). Our regional database contains very sporadic data on aquatic plants (including also numerous invasive species reported from Hungary and neighbouring countries) and some rare weeds distributed in the southwestern part of the country. These facts indicate the necessity of further seed collection and measurements.

Fontosabb-e a legelő állat "típusa", mint a legelési intenzitás? Legújabb cikkünk a Land  Degradation & Development-ben

Megjelent Tóth Edina elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Land Degradation & Development szakfolyóiratban. A cikk a címben megfogalmazott, igen fontos kérdésre próbál választ kapni rövid füvű szikes gyepek, juh és szürkemarhával eltérő intenzitásban legeltetett állományainak vizsgálatával. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján és letölthető lesz a közeljövőben a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Livestock type is more crucial than grazing intensity: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes

 

Tóth E., Deák B., Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Tóthmérész B., Török P.

In biodiversity conservation of agriculture-driven landscapes, grasslands have an outstanding importance; their conservation became a top priority both in research and practice. In many regions, sheep or cattle grazing are the best options for biodiversity conservation. In our study, we compared the effects of cattle and sheep grazing on short-grass steppe vegetation under various grazing intensities. We tested the following study hypotheses: (i) Sheep grazing maintains a lower taxonomic and functional diversity, lower amount of forbs compared to cattle grazing (ii) The effects of grazing are highly intensity-dependent: the differences detected between cattle and sheep grazing are more pronounced at low grazing intensities than at high ones, because the selectivity of grazing decreases at higher intensities. We found lower taxonomic- and functional diversity, and lower cover of forbs in sheep grazed steppes compared to cattle grazed ones. Grazing intensity had a significant effect only on species richness, while on Shannon diversity and evenness only livestock type had a significant effect. While most single trait indices were affected by the type of the grazer, significant effect of intensity was detected only in a few cases. These findings indicated that the selection of the livestock type is the most crucial in conservation, however for proper ecosystem functioning and high trait variability the suitable grazing intensity should be also carefully adjusted.

Kunhalmok szerepe a biodiverzitás megőrzésében - új cikkünk

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével legújabb áttekintő tanulmányunk a Biodiversity and Conservation című szakfolyóiratban. A cikk áttekinti a túlnyomóan sztyepp és erdős-sztyepp zónában található kurgánok szerepét a gyepvegetáció megőrzésében. A cikk egyike azon cikkeknek, melyek a közeljövőben a lapban megjelenő sztyeppkötet gerincét alkotják. A cikk megtekinthető a folyóirat honlapján, valamint letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I. I., Bragina T. M., Apostolova I., Dembicz I., Bykov N. I., Török P.

Steppe is among the most endangered biomes of the world, especially in Eastern Europe, where more than 90 % of original steppes have been destroyed due to conversion into croplands, afforestation and other human activities. Currently, steppe vegetation is often restricted to places unsuitable for ploughing, such as ancient burial mounds called kurgans. The aim of our study was to collect and synthesise existing knowledge on kurgans by a review of research papers and grey literature. The proportion of kurgans covered by steppe vegetation increases from west to east and from lowlands to uplands. Despite their small size, kurgans act as biodiversity hotspots and harbour many red-listed species. High overall species richness and a high proportion of grassland specialists are maintained by a pronounced fine-scale environmental heterogeneity. The main factors threatening the biodiversity of kurgans are intensified agriculture and construction works. We conclude that kurgans can play a crucial role in preserving steppe vegetation, especially in intensively used agricultural landscapes in the western part of the steppe zone. Despite the vital role of kurgans in sustaining steppe vegetation, we identified serious knowledge gaps on their distribution, vegetation, flora and fauna and their potential role in steppe restoration.

Előadóülés a Magyar Tudományos Akadémián

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság, Diverzitásbiológiai Albizottságának szervezésében A gyepek biodiverzitásának jelentősége és védelme Magyarországon címmel rendeznek egy előadóülést az MTA székház, Felolvasóteremében (1051 Budapest, Széchenyi tér 9), 2016. április 14, 12.30-17.00 között.

A rendezvény programja az alábbiakban olvasható:

A rendezvény ingyenes és előzetes regisztrációhoz nem kötött, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Cikkírási tippek kezdőknek és haladóknak

A közelmúltban került megosztásra a Methods in Ecology and Evolution blogján Emma Sayer tollából (billentyűzetéből) egy bejegyzés melyben hasznos tanácsok találhatók kezdő és haladó cikkirók számára. A bejegyzés elérhető EZEN a linken.

Mindazonáltal szerintem a leghasznosabb tanács: nem szabad, hogy a kritikák és a negatív vélemények eltántorítsanak a megjelentetéstől. Előbb-utóbb minden kézirat megjelenik valahol...

Legújabb cikkünk az Ecosystem Health and Sustainability-ben

Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Society of America, Ecosystem Health and Sustainability című szakfolyóiratában. A cikk az Európában egyedülálló Egyek-Pusztakócs térségében zajlott gyeprekonstrukciót mutatja be. A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján, de letölthető a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abandonment of croplands: problem or chance for grassland restoration? Case studies from Hungary

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Tóthmérész B.

In Central- and Eastern Europe, the collapse of socialist regimes resulted in a transformation of state-owned agricultural cooperatives to privately owned lands from the early 1990s onwards. These socioeconomic processes resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. In parallel, large-scale abandonment of croplands, especially on sandy, salty or frequently inundated areas, became common. Abandoned croplands are usually sensitive to species invasions, and are hotspots of noxious weeds, posing threats both to agriculture and nature conservation. Grassland restoration on former croplands can be an effective strategy for suppressing these species. Thus, a common goal of nature conservation and agriculture can be the restoration of grasslands on former croplands to (1) suppress weed and/or invasive species in line with the EU policy “Good Farming Practices”, (2) support animal husbandry by creating meadows or pastures, and to (3) recover biodiversity and ecosystem services. In the present paper we report “best practices” of grassland restoration projects from Hungary. Our aim was to compare the effectiveness of spontaneous grassland recovery vs. active grassland restoration by seed sowing in terms of the recovery of biodiversity and ecosystem services, such as weed control and biomass production. Our results showed that grassland restoration on abandoned fields offers a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but results in lower biodiversity compared to spontaneous recovery. Both restoration methods can be cost-effective, or even profitable even within a relatively short period of a nature conservation project.

Tippeld meg a korreláció erősségét!

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy két független változónk között korrelációt kell számolnunk. Ilyenkor gyakran első körben a grafikus megjelenítést választjuk. Sokszor egyértelműen látszik a korreláció erőssége, más esetekben sokkal bizonytalanabb. Ennek gyakorlására van egy kiváló játékprogram a "Guess the correlation". A program rendkívül bonyolult, csupán az R értéket kell beírnunk a grafikus ábra és néhány egyéb paraméter ismeretében. Vigyázat, függőséget okozhat! A játék megtalálható ezen a linken.

Cikkismertetés a Debreceni Egyetem honlapján

A közelmúltban megjelent Functional Ecology cikkünkről közölt egy közérthető cikkismertetést a Debreceni Egyetem honlapja. Az ismertetés elkészítésért köszönet illeti Takács Péter Leventét, a honlap tartalommenedzserét. Részlet az ismertetésből: "A kutatók kimutatták, hogy a fajszám és a biomassza összefüggése a fitoplankton-közösségek esetében a Grime-féle humped-back görbével írható le. Az eredményekből világosan látszik, hogy a funkcionális csoportok összetételében bekövetkező változások jól követik a fajösszetételben bekövetkező változásokat, ez azt jelenti, hogy például a biomassza erőteljes növekedésekor (például toxikus vízvirágzások) a fajszám csökkenésével párhuzamosan a funkcionális csoportok diverzitása is erőteljesen lecsökken." A teljes ismertetés elolvasásához katt ide.

Ismeretterjesztő cikk a Természet Világában

Megjelent Sokoly Judit elsőszerzőségével egy ismeretterjesztő írás "Miért olyan sikeresek a csalók? A megtévesztő megporzású orchideák titka" címmel a Természet Világában Az írás rövid, közérthető és magyar nyelvű összefoglalása a ’Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids’ című közleményünknek. Ez utóbbi cikk letölthető a honlapomról is. A növények többsége a virágainak megporzását végző állatokat nektárral vagy virágporral jutalmazza. Ugyanakkor a növényvilág evolúciója során a megporzók megtévesztése legalább 32 családon belül kialakult. Az eddig ismertté vált több mint 6000 ’csaló’ növényfaj legnagyobb része az orchideák közül kerül ki. Mivel a rovarok igyekeznek elkerülni a csalókat, a megtévesztő fajoknak kevesebb termése képződik, mint a nektártermelőknek. Ugyanakkor megfogalmazódik a kérdés: ha a ’csaló’ orchideák szaporodási sikere kisebb a jutalmazóknál, miért olyan elterjedt ez a stratégia a kosborok között? Az ismertető szövegrészt köszönöm Molnár V. Attilának és a blogjának. A cikk letölthető a honlapomról.

Új cikk a Science of the Total Environment-ben

Megjelent legújabb cikkünk Valkó Orsolya elsőszerzőségével, mely szikes gyepekben bekövetkező egyszeri tervezett égetések hatását értékeli komplex több élőlénycsoportra és a talajra kiterjedő elemzésekkel. A cikk a Science of the Total Environment c. tudományos folyóiratban jelent meg. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható a cikk pedig letölthető a folyóirat honlapján és a honlapomról.

Supporting biodiversity by prescribed burning in grasslands — A multi-taxa approach

Valkó O., Deák B., Magura T., Török P., Kelemen A., Tóth K., Horváth R., Nagy D. D.,  Debnár Zs., Zsigrai Gy., Kapocsi I., Tóthmérész B.

There are contrasting opinions on the use of prescribed burning management in European grasslands. On the one hand, prescribed burning can be effectively used for the management of open landscapes, controlling dominant species, reducing accumulated litter or decreasingwildfire risk. On the other hand burning can have a detrimental impact on grassland biodiversity by supporting competitor grasses and by threatening several rare and endangered species, especially arthropods.We studied the effects of prescribed burning in alkaline grasslands of high conservation interest. Our aim was to test whether dormant-season prescribed burning can be an alternative conservation measure in these grasslands. We selected six sites in East-Hungary: in three sites, a prescribed fire was applied in November 2011, while three sites remained unburnt. 

We studied the effects of burning on soil characteristics, plant biomass and on the composition of vegetation and arthropod assemblages (isopods, spiders, ground beetles and rove beetles). Soil pH, organic matter, potassium and phosphorous did not change, but soluble salt content increased significantly in the burnt sites. Prescribed burning had several positive effects from the nature conservation viewpoint. Shannon diversity and the number of flowering shoots were higher, and the cover of the dominant grass Festuca pseudovinawas lower in the burnt sites. Graminoid biomasswas lower,while total, green and forb biomass were higher in the burnt plots compared to the control. The key finding of our study was that prescribed burning did not decrease the abundance and diversity of arthropod taxa. Species-level analyses showed that out of themost abundant invertebrate species, 10were not affected, was negatively and was positively affected by burning. Moreover, our results suggest that prescribed burning leaving unburnt patches can be a viable management tool in open landscapes, because it supports plant diversity and does not threaten arthropods.

A tudomány nyelve (a jövőben?)

Egy elgondolkodtató írás arról, hogy milyen nyelven publikálnak az egyes szakterületek művelői: The Language of (Future) Scientific Communication (by Dr Daphne van Weijen). Ugyan triviálisnak tűnik a kérdésre a válasz, de a helyzet azért nem ennyire egyértelmű (azaz, hogy ez az angol). Bár az gyanús lehet mindenkinek már az elején is, hogy az írás angolul van. A bejegyzés elolvasható a bejegyzés címére kattintva.

Megjelent legújabb cikkünk az AGEE-ben

 

Az elsőszerzőségemmel megjelent legújabb legeléssel foglalkozó cikkünk a Agriculture, Ecosystems and Environment nevű szakmai folyóiratban. A cikk az elsők között vállalkozik a legelés vegetációra gyakorolt hatásainak funkcionális jellegeken alapuló értelmezése. A cikk letölthető a honlapomról és elérhető a folyóirat honlapján is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Managing for species composition or diversity? Pastoral and free grazing systems in alkali steppes

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.

Free grazing and herding of local breeds have a long tradition in management and conservation of extended grassland habitats such as alkali steppes. However, there is a lack in studies evaluating the effects of grazing types and regimes on the vegetation composition and functional diversity. We selected Artemisia steppes, a widespread type of alkali steppes, to study the changes of vegetation composition and diversity along a grazing intensity gradient. We recorded the cover of vascular plant species, in altogether 150, 2x2-m-sized plots of 15 steppes in 2014. The steppes were managed by free grazing, traditional Hungarian Grey cattle grazing (low, moderate and high intensity), or by heavy grazing (Grey cattle and sheep, and additional donkey grazing). We answered the following questions: (i) How do the species richness, diversity and species evenness change along the increasing intensity of grazing? (ii) How does the grazing affect the functional trait composition along the intensity gradient? (iii) How similar is the composition and diversity of free grazed steppes to the pastoral grazed ones? We detected no significant differences in species richness but a humped-back curve with a peak at the medium grazing intensity was found for the Shannon diversity, evenness and the proportion of subordinated target species. The highest Rao’s quadratic entropy was found for low intensity grazing. The lowest scores of multi-trait functional evenness were detected for the medium grazing intensity, while for multi-trait functional divergence both medium and very high intensity displayed low scores. The intensity of grazing was negatively correlated with the plant height and LDMC, while positively with the rosette forming, SLA, thousand-seed weights, terminal velocity and flowering period. Our results suggest that for the highest functional diversity a low intensity traditional cattle grazing is recommended. A medium grazing intensity should be chosen to have the highest proportion of subordinated target species of conservation interest, and the highest species diversity and evenness. Our findings suggest that free grazing and low-intensity traditional grazing can be substitutive to each other; various grazing intensities from low to medium, alternating in space and/or time can be appropriate to maintain high compositional diversity.

Szakmai ismertetés az MTA honlapon

Megjelent egy szakmai ismertetés legújabb, a Functional Ecology-ban megjelent cikkünkről az MTA honlapján. Köszönöm Velanics Béla és munkatársainak segítségét és szíves együttműködését. A szakmai ismertetés teljes szövege elérhető ezen a linken keresztül.

Kihajtottak a múzeumban őrzött, 130 éves magvak

 

Bár a címről nekem az Alien 4 jut eszembe (csodás magyar címe a "Feltámad a halál"), de a bejegyzés korántsem erről szól. Köszönet a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársának, Bauer Norbertnek, hogy közölt egy ismertetést a közelmúltban megjelent cikkünkről! Az ismertetés számos más a témához szorosan kapcsolódó és érdekes írással megtalálható a Magyar Természettudományi Múzeum Blogján.

Az év algája a Haematococcus pluvialis

A szervezők kérésére posztolom a blogomon is az alábbi örömteli hírt:

Kedves Kollégák!

Örömmel értesítünk Mindenkit, hogy elkészült a 2015-ös „Év Algája” szavazás nyerteséről, a Haematococcus pluvialis-ról szóló rövid ismeretterjesztő összefoglalónk, mely megtekinthető az AF honlapján (http://hungarian-phycologist.blogspot.hu/ és http://hungarian-phycologist.blogspot.hu/p/okologia.html). Kérjük Önöket, hogy ha tehetik, járuljanak hozzá a Fórum egyik célkitűzéséhez, a mikroszkopikus világ tudományos igényű ismeretterjesztő munkájához, és segítsenek eljuttatni minél több, a Természet felé nyitott, Világunkat megismerni szándékozó érdeklődőhöz.

Ahogy az az előző Algológus Találkozón elhangzott, az Algológus Fórum idén is meghirdeti az „Év Algája” internetes szavazást. Ehhez kérnénk az Önök szakmai segítségét és együttműködését: Kérjük Önöket, hogy segítsenek kiválasztani azt a 6-8 algafajt, melyből majd szakmai szavazáson (első fordulós, zárt, szakmai szavazás) kiválaszthatjuk azt a 3 fajt, mely szerepelni fog a 2016-os „Év Algája” közönségszavazáson (nyílt, internetes szavazás).

Az egyes fajok ajánlásánál kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kiválasztott és közönségszavazásra bocsátott 3 fajról összefoglaló, poszter, és kézirat készül. Így olyan fajok „jelentkezését” várjuk, melyek nem elsősorban az „esztétikus” külső miatt kerültek be, hanem olyan egyéb tényezők alapján, mint az adott fajok

(i) aktuális ökológiai relevanciája (ritka fajok, vízvirágzást, víztérszíneződést okozó taxonok);

(ii) esetleges gazdasági hasznon (táplálék kiegészítőként kozmetikai iparban, gyógyászatban felhasznált fajok);

(iii) gazdasági kárt okozó taxonok (megbetegedéseket, ivó-, itató-, fürdővizek minőségének csökkenését okozó fajok); vagy amelyeknek

(iv) biogegográfiai relevanciája van (invazív taxonok).

Ezzel kapcsolatban szeretnénk kérni Önöket, hogy amennyiben rendelkeznek a jelölt fajra vonatkozó fotóval, saját megfigyeléssel (elterjedés, megjelenési körülmények, stb.), kérjük, jutassák el hozzánk a beres.viktoria@gmail.com, vagy abonyiand@gmail.com címekre. Természetesen minden esetben feltüntetjük a kép készítésére és a megfigyelésre vonatkozó adatokat (név, dátum, hely, stb.).

Az idei év „Év Algája” fajainak szakmai jelölését 2016. január 20-ig várjuk a beres.viktoria@gmail.com címre.

Előre is köszönjük a közreműködést!

Aktív érdeklődésükben bízva:

Üdvözlettel,

                                                                         Az Algológus Fórum szervezői

Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért?

 

Ebben az évben újra megrendezésre kerül a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciák műhelytalálkozója 2016.  április 1–3. között Mórahalmon. A X. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia honlapja itt található. 

A műhelytalálkozó témája a Kárpát-medencében őshonos emlősfajokkal kapcsolatos kutatások, különös figyelemmel a természetvédelmi vonatkozásokra. A műhelytalálkozó szervezői a Magyar Biológiai Társasággal együttműködésben az alábbi szervezetek: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály, Magyar Természettudományi Múzeum, Kiskunsági Nemzeti Park, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék.

A X. MTBK is kiemelt küldetésének tekinti a magyar természetvédelemben részt vevő felek közötti párbeszéd és eszmecsere elősegítését. A szervezők a rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a határainkon túlról is. Az előadások preferált nyelve a magyar, de angol nyelvű előadás is lehetséges. A hazai 89 hazai emlősfaj között mindenkinek van biztos kedvence - az enyém például a sült nyúl és a vaddisznó pörkölt - de viccet félretéve mindenki megtalálhatja a számára érdekes témát és csoportot a konferencián. A hazai kutatók most először gyűlnek össze ilyen keretek között, hogy megosszák egymással legújabb eredményeiket, köztük a farkasok és medvék pillanatnyi helyzetét, a vadlovak szerepét a természetes gyepek fenntartásában, a hódok elszaporodásának következményeit, az aranysakál vadászatának kérdéseit, új emlősfajok világszenzációnak számító leírását, vagy az Európa legritkább emlőseinek megőrzéséért folytatott küzdelmet. Köszönöm Kovács-Hostyánszki Anikónak a figyelemfelhívást és a szöveg egy részét :-).

Megjelent legújabb publikációnk a Wetlands-ben

 

Megjelent Bátori Zoltán elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Welands című szakfolyóiratban. A cikk hangsúlyozza a mezőgazdasági művelés által dominált tájban található másodlagos élőhelyek (gátoldalak) szerepét  a biodiverzitás megőrzésében. Hálás köszönettel tartozom az első szerzőnek, hogy bevont a kutatásba és ezúton is gratulálok a megjelent munkához. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján, valamint letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

River Dikes in Agricultural Landscapes: The Importance of Secondary Habitats in Maintaining Landscape-Scale Diversity

Bátori Z., Körmöczi L., Zalatnai M., Erdős L., Ódor P., Tölgyesi Cs., Margóczi K., Torma A., Gallé R., Cseh V., Török P.

Lowland rivers and their floodplains have changed markedly over the last centuries. River dikes have become among the most extensive secondary habitats of former floodplains. Our main question was, what role do secondary habitats on river dikes play in harbouring plant species and maintaining plant diversity of lowland landscapes dominated by agricultural areas? We compared historical maps and current habitat maps to understand the effects of landscape changes on the vegetation pattern of the study region, in southern Hungary. Dikes and primary vegetation of the landscape were selected for intensive vegetation sampling. We compared the floristic similarity and the Shannon diversity of the vegetation types. We used ordinations to visualize relationships among the vegetation types and among dike vegetation and environmental variables. Our results indicated that profound changes have been brought about in the vegetation during the last 150 years, resulting in a transition from marshland to agricultural land. The species composition and pattern of dike vegetation strongly depended on their relative position to the river and their aspect. We conclude that dikes can harbour many vascular plants that are absent or rare in the surrounding habitats and therefore play a decisive role in maintaining plant diversity in agricultural landscapes.

Új cikk a Land Degradation & Development-ben

 

Megjelent a legújabb cikkünk - nagy küzedelem árán - a tájhasználat és tüzek a túzok élőhelyválasztására gyakorolt hatásáról a Land Degradation & Development című szakfolyóiratban. Az elfogadott közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról. A közlemény absztraktja az alábbiakban olvasható.

Effects of Land use and Wildfires on the Habitat Selection of Great Bustard (Otis tarda L.) – Implications for Species Conservation

Végvári Zs., Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török P., Konyhás S., Tóthmérész B.

Increasing agricultural activities have been shown to affect soil and vegetation changes leading to serious biodiversity declines throughout the world. These effects are amplified in dry grassland areas, where resulting changes in habitat structure affect threatened animals on long temporal scales. Great bustards (Otis tarda) inhabit open landscapes where fire and grazing has been a part of the natural disturbance regime since historical times. Even fire and grazing are hypothesized to be an important factor in the lifecycle of the species, studies are still missing on disturbance-related lekking distribution patterns of great bustards. We analyzed the importance of fires and grazing on the spatial distribution of lekking bustards controlling for habitat types, habitat diversity, distance from roads and social effects. Our standardized dataset spanned 31 years, being one of the largest datasets on bustard lekking. During the 31 years we observed 10,118 individuals at 639 observation points in Hortobágy National Park, East-Hungary. One of the most important predictor for total number of birds and number of males was the area burnt in previous years. We found that increased habitat diversity had a positive effect on female numbers. Models fit on second- and third-year burn data detected no substantial role of burning on lekking distribution. Our results suggest that introduction of a patch-burning management system in lekking areas could increase the availability of optimal lek sites for bustards. As an effective management tool, we suggest applying patch-burning annually in a spatially mosaic structure inside the area occupied by each sub-population unit.

Shit My Reviewers Say

 

A hétfő éjszakai frontátvonulás levezetéseként megosztanék mindenkivel egy csodálatos honlapot, ahol a bírálati válaszokban megmutatkozó bírálói kreativitásnak adnak teret. Mindenkinek ajánlott, aki peer review folyamatban részt vesz és cikket nyújt be nemzetközi lapokhoz. Egy csodálatos zönge például szabad fordításban: Miért van ebben a cikkben ennyi táblázat? Talán az IKEA-ban voltál? (table = táblázat DE table = asztal is). Javasolom a csemegézést mindenkinek ITT. Köszönet Hartel Tibornak, hogy felhívta erre a csodára a figyelmemet.