2022. január 26., szerda

Gyepek biodiverzitása és helyreállítása: szakmai szerkesztett különszámok

Az elkövetkezendő 2022-2023-as időszakban három szakterületi különszámba is várjuk hazai kutatók anyagait. Az alábbiakban ismertetem a különszámok részleteit és a tervezett határidőket.

***
Restoration of open ecosystems in the face of climate change

GLOBAL ECOLOGY & CONSERVATION (Elsevier, Q1, IF: 3.380) 

Guest editors: Török Péter, Aveliina Helm (Estonia), Jayashree Ratnam (India), Fernando A. O. Silveira (Brazil), Tölgyesi Csaba

Open ecosystems occur all around the world in various forms including temperate and tropical grasslands, savannas, shrublands, heathlands and many more. Open ecosystems are home to unique biodiversity, provide key ecosystem services and sustain traditional livelihoods of tens of millions of people worldwide. Their dynamic ecology, often including disturbance dependence, as well as their high biodiversity and ecosystem service provisioning capacity have been in the spotlight of research for long, yet open ecosystems have not received adequate conservation and restoration attention. The UN Decade on Ecosystem Restoration and other large-scale biodiversity and climate mitigation strategies now offer outstanding opportunities during the upcoming years. Restoration methods and resulting community assembly mechanisms have been thoroughly explored for temperate grasslands, but we know much less about the recovery of other parameters, including functional trait composition, ecosystem services and functions and potential trade-offs between them. The importance of post-restoration management is still unclear and understudied, mostly because of the narrow time-frame of most studies. In tropical regions, experience with open ecosystems restoration is way more limited; we are still expecting major advancements in basic concepts. In the meantime, climate change introduces uncertainties into restoration planning and success evaluation, amplyfying the challenges restoration practitioners need to face. Climate change promotes range shifts of species and facilitates plant invasions, such as alien C4 grasses into restored open ecosystems. The high societal pressure to use nature-based solutions for global issues often misguides efforts and promotes alternative ecosystem restoration, creating conflicts between open ecosystem restoration and afforestation, which should be reconcieled before irreversible loss of biodiversity and depletion of ecosystem services provisioning, such as water shortage. Practitioners aiming to restore open ecosystems need the support of the scientific community more than ever. The aim of this Special Feature is to contribute to the solution of the highlighted imminent challenges with an attention-grabbing collection of high-quality publications.

Further information: 

https://www.journals.elsevier.com/global-ecology-and-conservation/call-for-papers/restoration-of-open-ecosystems-in-the-face-of-climate-change

A lap Gold Open Access, ide publikálási díjat kell fizetni - ezt a jelen különszám esetében a reguláris közlési díj 50%-ára sikerült mérsékelni (cikkenként az így fizetendő díj 910 USD, ~300 EFt, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon kedvező publikálási díjat jelent és az EISZ által biztosított keretszerződés bizonyos számú hazai affiliációval rendelkező meghatározó szerzőség esetében ezt a közlési díjat fedezheti)

Deadlines
Full paper submission after invitation by 15th of September, 2022

***
Grazing effects on vegetation: biodiversity, management and restoration

APPLIED VEGETATION SCIENCE (Wiley, Q1, IF: 3.270) 

Guest editors: Török Péter, Regina Lindborg (Sweden), David Eldridge (Australia), Robin Pakeman (United Kingdom)

Grazing has a major influence on vegetation composition and functioning and is considered to be essential for managing open vegetation types, worldwide. While in historical times wild grazers maintained most open landscapes, nowadays free wild grazers have been replaced by domestic herbivores in many areas, e.g., various types of livestock. Understanding grazing effects on the plant composition and functional diversity of vegetation, as well as its effects on ecosystem functioning and services is essential from both theoretical and applied aspects. The grazing animals can influence vegetation dynamical processes in multiple ways. The most evident direct way is the selective biomass removal from the community, but grazers also influence the vegetation dynamical processes by their trampling, nutrient addition by dung and urine deposition or by the transport of propagules both by ecto- or endozoochory. Also, several indirect effects of grazing occur, for example the alteration of microclimate, competition symmetry or alteration of reproductive success can be recognised. There is a vast knowledge accumulated on grazing and its effects on vegetation, but our understanding of the interaction between the type of grazer, grazing intensity and subjected plant community type is far from complete. The aims of this special issue are to i) discuss the role of grazing in vegetation dynamics and functioning, ii) understand compositional and diversity changes in plant communities subjected to grazing by wild grazers and/or livestock, and iii) provide guidelines for an effective biodiversity conservation and restoration in fragmented and human-driven landscapes.

Deadlines
Abstract submission for evaluation by the 31st March, 2022
Full paper submission after invitation by 15th of September, 2022
Expected competition of the special issue by the first half of 2023

Abstracts should be submitted as an MS Word file (*.doc) to Péter Török (molinia@gmail.com). The format of the abstracts (length, style etc.) should be in agreement with the author guidelines of the journal Applied Vegetation Science. The guest editor team evaluates the submitted abstract based on scope, scientific quality, scientific novelty and form. They decide about the invitation of a full paper in collaboration with the journals’ chief editor team. The invited papers will undergo a regular review for the journal.

***
Origin, Conservation, and Restoration of the Threatened European Grassland Ecosystem in the Anthropocene

FRONTIERS IN ECOLOGY AND EVOLUTION (Frontiers Group, Q1, IF: 4.171) 

Guest editors: Grégory Mahy (France), Thierry Dutoit (France), Kathrin Kiehl (Germany), Armin Bischoff (France), Török Péter

Natural and Semi-Natural Grassland Ecosystems (NSG) represent high-value biodiversity hotspots for biodiversity of the European continent, as well as an invaluable cultural heritage forged through millennia of human-nature interactions. While pristine natural European grasslands result mainly from constrained specific climatic and soil conditions, semi-natural grasslands largely result from the activities of humans and their livestock (e.g. grazing, mowing, burning) during millennia of low-intensity land use. European NSG, their biodiversity, and the cultural heritage they represent are highly threatened since the beginning of the 20th century in a context of multifactorial global change including environmental dimensions (climate change, habitat fragmentation, pollution, biological invasions) and land-use changes with the accelerating of socio-economic evolution of agricultural practices (intensification or abandonment) and urbanization. The extent and time-scale of global change challenge our present understanding and practices of conservation and restoration of European NSG. Emerging novel urban ecosystems and new practices of restoration such as rewilding, with a focus on spontaneously forest-dominated European landscape, also put in question the future of NSG. In this context, the future of European NSG can only be fully understood in light of their origin. Grassland restoration research and management globally receives less attention than forests or freshwater habitats, although grasslands are critical for sustaining landscape multifunctionality and capacity to support biodiversity. This Research Topic intends to illustrate and synthesize the diversity of ongoing research on the origin, conservation, and restoration of European natural, semi-natural grasslands in response to major environmental drivers of global change, evolution of agriculture, urbanization, and emerging rewilding strategy.


Deadlines
Abstract submission for evaluation by the 31st March, 2022
Full paper submission after invitation by 31st of July, 2022

2022. január 5., szerda

A tudásmegosztás fontossága - Új cikkünk az Ecological Solutions & Evidence-ben

Megjelent Emma Ladouceur elsőszerzőségével legújabb cikkünk, melyben a nemzetközi adatbázisok és tudásmegosztás fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Különösen fontos ez a "helyreállítás évtizedében", hiszen jó és persze rossz tapasztalatok valamint restaurációs beavatkozások tapasztalatokon alapuló eredményeinek közzé tétele jelentősen segítheti költséghatékony restaurációs beavatkozások kivitelezését. A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján. Az összefoglalója a szerzőlistával az alábbiakban olvasható.

Knowledge sharing for shared success in the decade on ecosystem restoration

Emma Ladouceur, Nancy Shackelford, Karma Bouazza, Lars Brudvig, Anna Bucharova, Timo Conradi, Todd E. Erickson, Magda Garbowski, Kelly Garvy, W. Stanley Harpole, Holly P. Jones, Tiffany Knight, Mlungele M. Nsikani, Gustavo Paterno, Katharine Suding, Vicky M. Temperton, Péter Török, Daniel E. Winkler, Jonathan M. Chase 

The Decade on Ecosystem Restoration aims to provide themeans and incentives for upscaling restoration effortsworldwide.Although ecosystem restoration is a broad, interdisciplinary concept, effective ecological restoration requires sound ecological knowledge to successfully restore biodiversity and ecosystem services in degraded landscapes. 

2. We emphasize the critical role of knowledge and data sharing to inform synthesis for the most robust restoration science possible. Such synthesis is critical for helping restoration ecologists better understand how context affects restoration outcomes, and to increase predictive capacity of restoration actions. This predictive capacity can help to provide better information for evidence-based decisionmaking, and scale-up approaches to meet ambitious targets for restoration. 

3. We advocate for a concerted effort to collate species-level, fine-scale, ecological community data from restoration studies across a wide range of environmental and ecological gradients. Well-articulated associated metadata relevant to experience and social or landscape contexts can further be used to explain outcomes. These data could be carefully curated and made openly available to the restoration community to help to maximize evidence-based knowledge sharing, enable flexible re-use of existing data and support predictive capacity in ecological community responses to restoration actions. 

4. We detail how integrated data, analysis and knowledge sharing via synthesis can support shared success in restoration ecology by identifying successful and unsuccessful outcomes across diverse systems and scales. We also discuss potential interdisciplinary solutions and approaches to overcome challenges associated with bringing together subfields of restoration practice. Sharing this knowledge and data openly can directly inform actions and help to improve outcomes for the Decade on Ecosystem Restoration.

2021. december 7., kedd

Aktuális Flóra és Vegetációkutatás konferencia

Nagy kihagyás után újra megrendezésre került Debrecenben az Aktuális Flóra és Vegetációkutatás konferencia. A XIII. Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében konferencia néven hat szekcióban kerültek bemutatásra a vegetációtudomány, a növényökológia és florisztika aktuális eredményei. A kutatócsoportunk a konferencia egyik szponzora és szervezője is volt ebben az évben. A konferencián az alábbi előadásokkal és poszterekkel vettünk részt:

Sonkoly Judit, Takács Attila, Molnár V. Attila & Török Péter: Virágföld-kereskedelem – a nagy távolságokra történő terjesztés eddig figyelmen kívül hagyott formája. / Potting substrates are a largely overlooked means of the long-distance dispersal of plants. (előadás).

Török Péter, Valkó Orsolya, Balogh Nóra, Godó Laura, Kelemen András, Kiss Réka, Miglécz Tamás, Tóth-Szabó Edina, Tóth Katalin, Tóthmérész Béla & Sonkoly Judit: Inváziós fajok csírázását fajspecifikusan befolyásolja az avarfelhalmozódás és a mélyebbre temetődés. / Species specific effects of soil burial and litter accumulation on the germination of invasive plant species. (előadás).

Tölgyesi Csaba, Török Péter, Csathó András István, Bátori Zoltán, Kun Róbert & Vadász Csaba: Mi gátolja a fajgazdag gyepek helyreállását, ha látszólag nincs hátráltató tényező? / What hinders the recovery of species rich grasslands if no apparent obstacle is present? (előadás).

Tóthmérész Béla, Teleki Balázs & Török Péter: A cserjésedés hatása löszgyep fragmentumok növényzetének diverzitására. / High resistance of grassland biodiversity to woody encroachment in loess steppe fragments. (előadás).

Bak Henrietta Mária, Fekete Réka, Török Péter & Molnár V. Attila: A Thlaspi alliaceum L. vizsgálata útszegélyeken és töltéseken. / Survey of Thlaspi alliaceum on roadsides and river embankments. (előadás).

Diaz Cando Patricia, Török Péter, Schmidt Dávid, Bátori Zoltán, Aradi Eszter, Kelemen András, Hábenczyus Alida Anna, Tölgyesi Csaba, Pál W. Róbert, Balogh Nóra, Tóth Edina, Matus Gábor, Táborská Jana, Sramkó Gábor, Laczkó Levente, Jordán Sándor, McInotshné Buday Andrea, Kovacsics-Vári Gergely & Sonkoly Judit: Egy új inváziós faj Magyarországon: A homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus (Torr.) A. Grey) / Establishment of Sporobolus cryptandrus (Torr.) A. Grey (Poaceae) – a new invasive species in Hungary. (poszter).

Kovacsics-Vári Gergely, Balogh Nóra, E-Vojtkó Anna, Lukács Balázs András, McIntosh-Buday Andrea, Molnár V. Attila, PADAPT Konzorcium, Sonkoly Judit, Takács Attila, Tóth Edina, Török Péter: Pannonian Database of Plant Traits (PADAPT) – Egy új, nyílt hozzáférésű (open access) adatbázis bemutatása / Pannonian Database of Plant Traits (PADAPT) – Presenting a new, open access database. (poszter).

McIntosh-Buday Andrea, Tóth-Szabó Edina, Sonkoly Judit, Balogh Nóra, Kovacsics-Vári Gergely, Takács Attila, Teleki Balázs & Török Péter: A szigorú PADAPT protokoll és rugalmas alkalmazása, avagy levéljellegek mérésének kihívásai / Strict PADAPT protocol and its flexible application; challenges in measuring leaf traits.

A konferencia részletes programja megtalálható ITT.

Az összefoglalók böngészhetőek ITT.


2021. november 30., kedd

Megjelent az első összefoglaló homoki prérifű cikk

A Global Ecology and Conservation szaklapban megjelent a hazánkban 2016-ban kimutatott homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) elterjésével, élőhely-preferenciájával és csírázási és magbankképzési sajátságaira vonatkozó előzetes eredményeinket bemutató közleményünk. Ezzel legalábbis részben teljesítettük a kutatásra vonatkozó, 2019-ben tett ígéretünket. A kutatás széleskörű hazai és nemzetközi együttműködésben valósult meg, ami az együttműködők számában is jól látszik - köszönet érte! A cikkben ezek mellett kitérünk a lehetséges további kutatási irányokra is. A közlemény szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján - összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Invasion of the North American sand dropseed (Sporobolus cryptandrus) – A new pest in Eurasian sand areas?

Török P., Schmidt D., Bátori Z., Aradi E., Kelemen A., Hábenczyus A.A., Díaz Cando P., Tölgyesi Cs., Pál R.W., Balogh N., Tóth E., Matus G., Táborská J., Sramkó G., Laczkó L., Jordán S., McIntosh-Buday A., Kovacsics-Vári G., Sonkoly J.

For the effective control of an invasive species, gathering as much information as possible on its ecology, establishment and persistence in the affected communities is of utmost importance. We aimed to review the current distribution and characteristics of Sporobolus cryptandrus (sand dropseed), an invasive C4 grass species of North American origin recently discovered in Hungary. We aimed to provide information on (i) its current distribution paying special attention to its invasion in Eurasia; (ii) the characteristics of the invaded habitats in Central Europe; (iii) seed bank formation and germination characteristics, crucial factors in early establishment; and (iv) the effects of its increasing cover on vegetation composition. Finally, we aimed to (v) point out further research directions that could enable us to understand the invasion success of this potential invasive species. Field surveys uncovered large stands of the species in Central and Eastern Hungary with most of the locations in the former, especially in the Kiskunság region. The species invaded disturbed stands of dry and open sand grasslands, closed dune slack grasslands and it also penetrates natural open sand grasslands from neighbouring disturbed habitats. 


Increasing cover of Sporobolus cryptandrus was associated with a decline in species richness and abundance of subordinate species both in the vegetation and seed banks, but a low density of Sporobolus cryptandrus can even have a weak positive effect on these characteristics. Viable seeds of Sporobolus were detected from all soil layers (2.5 cm layers measured from the surface to 10 cm in depth), which indicates that the species is able to form a persistent seed bank (1,114 to 3,077 seeds/m2 with increasing scores towards higher abundance of the species in vegetation). Germination of Sporobolus cryptandrus was negatively affected by both litter cover and 1 cm deep soil burial. To sum up, Sporobolus cryptandrus can be considered as a transformer invasive species, whose spread forms a high risk for dry sand and steppe grasslands in Eurasia. We can conclude that for the effective suppression of the species it is necessary: (i) to clarify the origin of the detected populations; (ii) to assess its competitive ability including its potential allelopathic effects; (iii) to assess its seed bank formation potential in habitats with different abiotic conditions; and (iv) to assess the possibility of its suppression by natural enemies and management techniques such as mowing or livestock grazing.

2021. november 23., kedd

 Újabb cikk a Biological Conservation-ben

Megjelent Csákvári Edina elsőszerzőségével és Báldi András utolsószerzőségével legújabb cikkünk a Biological Conservation szakfolyóiratban. A cikk arra keresi a választ, hogy Kelet-Közép Európában mik lehetnek a konzervációbiológiai kutatások legfontosabb kérdései, prioritásai. A közlemény széles, a konzervációbiológiai szakterület számos ágának hazai képviselői által jegyzett közlemény A közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról illetve az összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Conservation biology research priorities for 2050: A Central-Eastern European perspective

Csákvári Edina, Fabók Veronika, Bartha Sándor, Barta Zoltán, Batáry Péter, Borics Gábor, Botta-Dukát Zoltán, Erős Tibor, Gáspár Judit, Hideg Éva, Kovács-Hostyánszki Anikó, Sramkó Gábor, Standovár Tibor, Lengyel Szabolcs, Liker András, Magura Tibor, Márton András, Molnár V Attila, Molnár Zsolt, Oborny Beáta, Ódor Péter, Tóthmérész Béla, Török Katalin, Török Péter, Valkó Orsolya, Szép Tibor, Vörös Judit, Báldi András

One of the main goals of the EU Biodiversity Strategy for 2030 is to avoid further loss of biodiversity and to restore ecosystems. These efforts can be facilitated by compiling the main research topics related to conservation biology to provide new evidence for the most urgent knowledge gaps, and publicise it to researchers, research funders and policy makers. We used the possible future statements from the Hungarian Environmental Foresight Report for 2050 which identified region-specific problems. To highlight likely future environmental and conservation questions, in this study we asked researchers from the fields of ecology and conservation to define research questions addressing these future statements in line with international research trends and challenges. 

The study resulted in fourteen priority research topics, split into seven clusters relevant to biological conservation that should be targeted by stakeholders, primarily policy makers and funders to focus research capacity to these topics. The main overarching themes identified here include a wide range of approaches and solutions such as innovative technologies, involvement of local stakeholders and citizen scientists, legislation, and issues related to human health. These indicate that solutions to conservation challenges require a multidisciplinary approach in design and a multi-actor approach in implementation. Although the identified research priorities were listed for Hungary, they are in line with European and global biodiversity strategies, and can be tailored to suit other Central and Eastern European countries as well. We believe that our prioritisation can help science–policy discussion, and will eventually contribute to healthy and well-functioning ecosystems.

2021. november 7., vasárnap

 Új cikkünk a Biological Conservation-ben.

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Biological Conservation szakfolyóiratban. A cikk a kihalási adósság mértékét vizsgálja eltérő élőlénycsoportok (rovarcsoportok, növények) bevonásával. A legfontosabb eredménye a vizsgálatnak az volt, hogy kimutatta, hogy a kihalási adósság eltérő mértékben jelentkezik az egyes élőlénycsoportok esetében. Míg a specialista növényeknél jelentős mértékű ez z adósság, addig generalista fajoknál illetve specialista rövid generációs idejű állatoknál ez az adósság nem tapasztalható. A közlemény szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Different extinction debts among plants and arthropods after loss of grassland amount and connectivity

Balázs Deák, Ádám Bede, Zoltán Ráda, Béla Tóthmérész, Péter Török, Dávid Nagy D., Attila Torma, Gábor Lőrinczi, Antal Nagy, Szabolcs Mizser, András Kelemen, Orsolya Valkó

A decrease in habitat amount and connectivity causes immediate or delayed species extinctions in transformed landscapes due to reduced functional connections among populations and altered environmental conditions. We assessed the effects of present and historical grassland amount and connectivity as well as local habitat factors typical of the present landscape on the current species richness of grassland specialist and generalist plants and arthropods in grassland fragments. We surveyed herbaceous plants, ants, orthopterans, true bugs and rove beetles in 60 dry grassland fragments in Hungary. We recorded the area of the focal grassland, the slope and the cover of woody vegetation. By using habitat maps of the present and historical landscape, we calculated grassland amount and connectivity for four time periods covering 158 years (1858–2016). We found evidence for an unpaid extinction debt in specialist plants, suggesting that they have not come to equilibrium with the grassland amount and connectivity of the present landscape yet. This localised and typically long-lived group responded slowly to the landscape changes. Specialist arthropod taxa with short generation times responded much faster to habitat loss than plants and did not show an extinction debt. Generalist plants and animals adapted to a wide range of habitats were affected by the landscape-scale decline of grassland habitats. Despite decreased habitat connectivity, grassland fragments with dry environmental conditions and high environmental heterogeneity can sustain specialist plants in transformed landscapes. Unpaid extinction debt should be considered an early warning signal: Restoration of grassland connectivity is necessary to halt ongoing extinction processes.

2021. október 30., szombat

Magyar Tudomány különszám - Egyetemek átalakítása


Megjelent Kollár László, az MTA főtitkára szerkesztésében a Magyar Tudomány novemberi számában az "Az egyetem feladatáról. Összefoglaló az MTA fórumán megjelent írásokról és véleményekről" címmel egy tematikus összeállítás az egyetemek átalakításával kapcsolatos az MTA által kezdeményezett vitafórum írásai. Az írások közül három a Fiatal Kutatók Akadémiája tagjainak közreműködésével, ezen belül kettő a társszerzőségemmel készült el. A tematikus összeállítás cikkei megtalálhatóak a folyóirat honlapján. Kiss L. Lászlóval írt cikkünk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Gondolatok az egyetemi életpályáról, előmenetelről és minősítésről

Kiss L. László, Török Péter

Az egyetemek teljesítményének, oktatási kapacitásának kulcsa a humánerőforrásokkal való bölcs gazdálkodás, a kompetens és versenyképes kutatói-oktatói réteg megtartása és további erősítése, ami nem képzelhető el kiszámítható és vonzó életpályamodellek bevezetése, illetve a jelenlegi bérek jelentős mértékű emelése nélkül. Ezek hiányában a legígéretesebb oktatók és kutatók el fognak menni részben külföldre, részben az ipar irányába, vagy egyszerűen pályaelhagyók lesznek többszörös anyagi megbecsülés mellett. Az új épületek, több száz tonnányi betonmonstrumok és berendezések vagy a kutatási és innovációs pénzek egyetemeken történő átcsatornázása az ipar szereplői felé – amely lehetőségeket a modellváltás pozitív hozadékaiként és sarokköveiként mutatnak be a döntéshozók – nem eredményeznek kutatási többletet vagy innovációt megfelelő humánerőforrás és kapacitás nélkül. A szerzők – akik a felsőoktatás aktív résztvevői – a jelen vitaírásban a személyes véleményüket és tapasztalataikat foglalják össze, és rámutatnak egy kiszámítható, oktatási és kutatási erősségeket egyaránt figyelembe vevő kutatás-, illetve oktatáshangsúlyos életpályamodellek bevezetésének szükségességére.

 Véleménycikk a globális faültetés kapcsán a Restoration Ecology-ban


Megjelent Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével rövid véleménycikkünk a Restoration Ecology-ban. A közleményben bemutatjuk, hogy miért káros megközelítés a faék egyszerűségű "ültess fát - védd a bolygót" kommunikáció, és javasoljuk az adott termőhelyi viszonyoknak megfelelő restaurációs cél kiválasztását. Ha ez erdő/faállomány akkor azt, ha történetesen gyep vagy cserjés akkor azt. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény megtekinthető a folyóirat honlapján is.


Urgent need for updating the slogan of global climate actions from ‘tree planting’ to ‘restore native vegetation’

Tölgyesi Csaba, Elise Buisson, Aveliina Helm, Vicky M. Temperton, Török Péter

The prevailing nature-based solution to tackle climate change is tree planting. However, there is growing evidence that it has serious contraindications in many regions. The main shortcoming of global tree planting is its awareness disparity to alternative ecosystem types, mainly grasslands. Grasslands, where they constitute the natural vegetation, may support higher biodiversity and a safer, soil-locked carbon stock than plantation and other forests. We suggest replacing ‘tree planting’ by ‘restore natural vegetation’. This improved action terminology reduces the risks of inappropriate afforestation and, by diversifying target ecosystem types, does not reduce but increases potential land area for nature-based climate mitigation.

2021. október 17., vasárnap

Új cikkünk a Journal of Applied Ecology-ban

Megjelent Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével a legújabb cikkünk a British Ecological Society lapjában a Journal of Applied Ecology-ban. A cikk a lecsapolócsatornák kettős szerepét igyekszik körüljárni, rámutatva a csatornák környezetének biodiverzitás megőrző szerepére is. A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Turning old foes into new allies—Harnessing drainage canals for biodiversity conservation in a desiccated European lowland region

Csaba Tölgyesi, Attila Torma, Zoltán Bátori, Jelena Šeat, Miloš Popović, Róbert Gallé, Nikolett Gallé-Szpisjak, László Erdős, Tamás Vinkó, András Kelemen, Péter Török

Drainage canals are widespread components of agricultural landscapes. Although canals have greatly contributed to biodiversity loss by desiccating wetlands, they have recently attracted conservation attention due to their potential to function as refugia for native species in intensively managed landscapes. However, their conservation role in complex landscapes composed of agricultural fields and desiccated but otherwise untransformed, semi-natural habitats, on which canals still pose a heavy burden, is unknown. Improved understanding of drainage canals and related biodiversity in these landscapes could help unlock their potential and support synergistic land management for nature conservation and water resource management. We applied a multi-taxon approach, including plants, butterflies, true bugs, spiders and birds, to (a) assess the conservation value of drainage canals with temporary water cover in a heavily drained European lowland region, (b) to test landscape-level and local canal parameters for aiding prioritization among canals and (c) to propose a reconciliation-based management framework that suits the interest of all stakeholders. We found that drainage canals and their banks concentrate more species across most taxa than semi-natural, mostly grassland habitats, possibly due to micro-environmental heterogeneity and the absence of low-intensity annual management compared to grasslands. Canals traversing semi-natural grasslands concentrate particularly high numbers of native species, but agricultural canals also support remarkable species richness. However, agricultural canals are important dispersal corridors for non-native invasive plants, which may negatively affect native biodiversity. Canal size has little effect on biodiversity, but habitat stress is an important determinant. The higher the stress (due to sandiness and salinity), the higher the added value of canals to landscape-wide biodiversity. Synthesis and applications. We show that drainage canals can harbour high biodiversity and should therefore be recognized as important novel ecosystems with high conservation value, even when cutting through semi-natural grassland habitats. Canals have previously been considered detrimental to nature conservation due to their association with loss of wetlands. However, by reducing water loss with reversible obstructions, controlling invasive species and applying specific conservation measures, they may be turned into conservation allies without compromising long-term interests of water management and agricultural land use.

2021. október 14., csütörtök

 Új cikkünk a Functional Ecology-ban

Megjelent Edy Fantinato elsőszerzőségével legújabb közleményünk a British Ecological Society és a Wiley közös lapjában, a Functional Ecology szaklapban. A közlemény egy közösségi szintű elemzést ad a megporzó közösségek és a nektárforrások összefüggéseiről. Kimutattuk, hogy többféle növényi forrás (nektár mennyisége, pollen mennyiség) együttes elemzése révén olyan alaposabb és megbízhatóbb betekintést kaphatunk a megporzó közösségek működésébe, mintha csak a virágszámot, mint egyedüli indikátort használnánk. A közlemény teljes egészében szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján. Az alábbiakban olvasható a közlemény összefoglalója. 

Patterns of pollination interactions at the community level are related to the type and quantity of floral resources

Edy Fantinato, Judit Sonkoly, Péter Török, Gabriella Buffa

A fundamental question in community ecology is how the quantity of floral resources affects pollinator activity and how this relates to the structure and robustness of pollination networks. The issue has been mainly addressed at the species level, while at the community level several questions are still open.

Using a species-rich semi-natural grassland as model ecosystem, we explored the relationship between community-level quantity of floral resources, the number of flower visits at community level and descriptors of the structure and robustness of pollination networks. To assess whether patterns of pollination interactions were consistent when using different types of floral resources, we measured three types of floral resources, namely the volume of nectar, the number of pollen grains and the number of flowers.

Community-level pollinator visitation rate showed a hump-shaped relationship with the quantity of floral resources. Results were consistent among models employing different measures of floral resources as independent variables. The relationship between the quantity of floral resources and the structure and robustness of the network was not consistent among different types of floral resources; only intermediate levels of nectar volume were associated with high levels of network robustness.

The pattern we found is in contrast with some former studies which reported positive linear relationships between the community-level visitation rate of pollinators and the quantity of floral resources. Rather, the observed hump-shaped pattern resembles the relationship previously found between the quantity of floral resources of a given plant species and its visitation rate per flower. Our results highlighted that, by using specific types of floral resources (e.g. the volume of nectar and the number of pollen grains), it is possible to reveal ecological processes that would be masked by using the number of flowers as the sole measure of floral resource.


 Új közleményünk az Ecological Applications szaklapban

Megjelent Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Applications neves amerikai szaklap hasábjain. A cikk legfontosabb üzenete az, hogy a restaurációs beavatkozásokat követő fenntartó kezelések gyepekben gazdag táj esetében felülírják az alakalmazott gyepesítési módszer hatásait. Így a restaurációs beavatkozásokat követő fenntartó kezelések kiemelt fontossággal bírnak a gyepközösségek helyreállításában. A közlemény szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Post-restoration grassland management overrides the effects of restoration methods in propagule-rich landscapes

Tölgyesi Csaba, Vadász Csaba, Kun Róbert, Csathó András István, Bátori Zoltán,  Hábenczyus Alida, Erdős László, Török Péter

Grassland restoration is gaining momentum worldwide to tackle the loss of biodiversity and associated ecosystem services. Restoration methods and their effects on ecological community reassembly have been extensively studied across various grassland types, while the importance of post-restoration management has so far received less attention. Grassland management is an important surrogate for natural disturbances, which most ancient grasslands have co-evolved with. Thus, without the reintroduction of management-related disturbance, restoration targets are unlikely to be achieved in restored grasslands. In this study, we aimed to explore how 20 years of management by mowing once a year or light cattle grazing, affects restoration success in Palearctic meadow-steppe grasslands restored by either sowing native grasses (‘sown sites’), applying Medicago sativa as a nurse plant (‘Medicago sites’), or allowing spontaneous succession (‘spontaneous sites’). We found that following mowing, sown sites maintained long-lasting establishment limitation, while Medicago sites seemed to have experienced a delay in succession. These limitations resulted in low total and target species richness, low functional redundancy and distinct species and functional composition compared to reference data from ancient grasslands. Spontaneous sites that were mowed reached a more advanced successional stage, although they did not reach reference levels regarding most vegetation descriptors. Sown and Medicago sites that were grazed had higher total and target species richness than those that were mowed, and showed restoration success similar to that of spontaneous sites, on which grazing had only moderate further positive effects. Grazed sites, irrespective of the restoration method, were uniformly species rich, functionally diverse and functionally redundant, and thus became important biodiverse habitats with considerable resilience. We conclude that an optimally chosen post-restoration management may have an impact on long-term community reassembly comparable to the choice of restoration method. Restoration planners may, therefore, need to put more emphasis on future management than on the initial restoration method. However, our findings also imply that if local constraints, such as potentially high invasive propagule pressure, necessitate the application of restoration methods that could also hinder the establishment of target species, the long-term recovery of the grassland can still be ensured by wisely chosen post-restoration management.

2021. július 30., péntek

 Megjelentek az NKFIH 2021 pályázati kiírások nyerteseinek listái

Az NKFIH eredményt hirdetett három pályázati kategóriában, a posztdoktori pályázatoknál (PD), a fiatal kutatók számára kiírt kutatói pályázatban (FK), illetve a kutatói témapályázatok (K) kategóriájában. A kutatócsoportunk tagjai és részmunkaidős munkatársai több pályázati konstrukcióban is sikeresnek bizonyultak. Minden nyertesnek szívből gratuláluk! 

A kutatócsoporthoz kötődő nyertesek és nyertes pályázatok az alábbiak voltak:

PD  137747 - Sonkoly Judit: A kertészeti kereskedelem általi véletlen magterjesztés szerepe a nagy távolságokra történő terjesztésben (Debreceni Egyetem).

PD 137828 - Takács Attila: Magyarország védett hajtásos növényeinek elterjedése és visszaszorulása (Debreceni Egyetem)

PD 138715 - Löki Viktor: Rekreációs horgászok helyi ökológiai tudásának felmérése Magyarországon (Ökológiai Kutatóközpont)

K 137573 - Török Péter: Talajmagbank gyepek funkcionális diverzitásában és dinamikai folymataiban betöltött szerepe (Debreceni Egyetem)

K 137950 - Stenger-Kovács Csilla: Kovaalgák komplex diverzitás vizsgálata különös tekintettel a ritka és invazív fajokra (Pannon Egyetem)

A nyertesek teljes listája megtalálható az NKFIH honlapján (PD, FK és K pályázatok nyerteseinek listája).

2021. július 29., csütörtök

Global Arid Zone Projekt a Nature Ecology and Evolution-ben

Nancy Shackelford vezető szerzőségével megjelent a GAZP Projekt bemutatkozó cikke a Nature Ecology and Evolution hasábjain. A cikkben az adatbázis adatainak első elemzése illetve az adatbázis bemutatása szerepel. A széles nemzetközi együttműködésen alapuló közlemény a Nature-ben indult külső bírálatot követően került átirányításra a Nature lapcsalád egy másik jelentős presztízsű lapjához, ahol meg is jelent. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható, a cikk elérhető a folyóirat honlapján és letölthető a kutatócsoportunk honlapjáról is.

Drivers of seedling establishment success in dryland restoration efforts

Nancy Shackelford, Gustavo B. Paterno, Daniel E. Winkler, Todd E. Erickson, Elizabeth A. Leger, Lauren N. Svejcar, Martin F. Breed, Akasha M. Faist, Peter A. Harrison, Michael F. Curran, Qinfeng Guo, Anita Kirmer, Darin J. Law, Kevin Z. Mganga, Seth M. Munson, Lauren M. Porensky, R. Emiliano Quiroga, Péter Török, Claire E. Wainwright, Ali Abdullahi, Matt A. Bahm, Elizabeth A. Ballenger, Nichole Barger, Owen W. Baughman, Carina Becker, Manuel Esteban Lucas-Borja, Chad S. Boyd, Carla M. Burton, Philip J. Burton, Eman Calleja, Peter J. Carrick, Alex Caruana, Charlie D. Clements, Kirk W. Davies, Balázs Deák, Jessica Drake, Sandra Dullau, Joshua Eldridge, Erin Espeland, Hannah L. Farrell, Stephen E. Fick, Magda Garbowski, Enrique G. de la Riva, Peter J. Golos, Penelope A. Grey, Barry Heydenrych, Patricia M. Holmes, Jeremy J. James, Jayne Jonas-Bratten, Réka Kiss, Andrea T. Kramer, Julie E. Larson, Juan Lorite, C. Ellery Mayence, Luis Merino-Martín, Tamás Miglécz, Suanne Jane Milton, Thomas A. Monaco, Arlee M. Montalvo, Jose A. Navarro-Cano, Mark W. Paschke, Pablo Luis Peri, Monica L. Pokorny, Matthew J. Rinella, Nelmarie Saayman, Merilynn C. Schantz, Tina Parkhurst, Eric W. Seabloom, Katharine L. Stuble, Shauna M. Uselman, Orsolya Valkó, Kari Veblen, Scott Wilson, Megan Wong, Zhiwei Xu & Katharine L. Suding

Restoration of degraded drylands is urgently needed to mitigate climate change, reverse desertification and secure livelihoods for the two billion people who live in these areas. Bold global targets have been set for dryland restoration to restore millions of hectares of degraded land. These targets have been questioned as overly ambitious, but without a global evaluation of successes and failures it is impossible to gauge feasibility. Here we examine restoration seeding outcomes across 174 sites on six continents, encompassing 594,065 observations of 671 plant species. Our findings suggest reasons for optimism. Seeding had a positive impact on species presence: in almost a third of all treatments, 100% of species seeded were growing at first monitoring. However, dryland restoration is risky: 17% of projects failed, with no establishment of any seeded species, and consistent declines were found in seeded species as projects matured. 



Across projects, higher seeding rates and larger seed sizes resulted in a greater probability of recruitment, with further influences on species success including site aridity, taxonomic identity and species life form. Our findings suggest that investigations examining these predictive factors will yield more effective and informed restoration decision-making.

Új cikk megtelepedési ablakokról a JVS-ben

Megjelent Kiss Réka elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Journal of Vegetation Science szaklapban. A cikk azokhoz a korábbi vizsgálatokhoz kapcsolódik, melyekben a megtelepedési ablakok (establishment window) szerepét vizsgáltuk a gyepi fajok megtelepedési sikerességében. A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species

Kiss R., Deák B., Tóthmérész B., Miglécz T., Tóth K., Török P., Lukács K., Godó L., Körmöczi Zs., Radócz Sz., Borza S., Kelemen A., Sonkoly J., Kirmer A., Tischew S., Valkó O.

We tested the establishment success of grassland species in the presence or absence of zoochory by livestock and identified the traits associated with successful establishment. In six restored species-poor grasslands we established two species-rich 4 m × 4 m source plots per site in 2013. One source plot was managed by extensive cattle grazing (“zoochory on”), the other one was fenced and protected from grazers (“zoochory off”). We monitored the vegetation development in the source plots (2014–2018), and the establishment success of sown species (2016–2018) in adjacent dispersal plots in four, 20-m-long strips per source plot in a total of 960 dispersal plots. We calculated community-weighted means of thirteen plant traits related to regeneration and competitive ability. The effect of grazing, year, distance from source plots, grazing–year and grazing–distance interactions on population and trait dynamics in the source and dispersal plots were analysed with generalized linear mixed-effect models. Although grazing reduced the cover and flowering success of sown species in the source plots, the number of successful establishment events was higher in dispersal plots next to grazed source plots. The sown species were the most abundant in plots adjacent to source plots, but occurred at all monitored distances. 


Zoochory favoured perennial plants with high specific leaf area (SLA), low leaf dry matter content (LDMC), short stature, light seeds, early flowering period, high clonal index and anemochory index. We showed that species that can colonize the matrix with and without zoochory have contrasting trait syndromes. In grazing-adapted ecosystems, fencing source populations of target species does not always seem to be a good option. It was a good tool for increasing the cover and flowering success of the sown species in the short run, but it significantly decreased their chance to colonize the surrounding area in the long run.


2021. május 30., vasárnap

Fajgazdag kovaalgaközösségek védelme - új cikkünk az Ecological Indicators-ben

 
Megjelent B.-Béres Viktória vezető szerzőségével cikkünk az Ecological Indicators szakfolyóiratban. A cikk arra keresi a választ, hogy megfelelő-e a hagyományos makroszkópikus fajokon mint indikátor szervezeteken alapuló védettségi stratégiák alkalmazása fajgazdag bentikus kovaalga közösségek megőrzéséhez. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható és a címre kattintva elérhető a Science Direct-en keresztül.

https://ars.els-cdn.com/content/image/1-s2.0-S1470160X21X00052-cov200h.gif 

Are recent protection strategies sufficient for maintaining diverse freshwater benthic diatom assemblages? 

Viktória B-Béres, Csilla Stenger-Kovács, Péter Török, Enikő Török-Krasznai

Even though microscopic algae play pivotal role in the healthy functioning of freshwater ecosystems, recent water protection strategies rarely consider them and primarily focus on macroscopic organisms. Here, we studied the effect of protection level and utilization type of lowland standing waters on the composition and diversity of benthic diatom assemblages and on  the  diatom-based ecological status of  waters. We  hypothesized that (i) protected waters will sustain more diverse diatom assemblages and better ecological quality than not protected ones. We also hypothesized that (ii) the increase in number of utilization will affect negatively on biodiversity and on ecological quality. Clear taxonomic differences were revealed only in protected and not utilized waters while trait composition in protected waters was independent from the utilization type. Neither biodiversity nor ecological status of waters were influenced by protection level. The increase in number of utilization types, however, significantly decreased functional richness. Although high biodiversity of algae can effectively buffer the negative effects of climate change and anthropogenic impact, recent protection strategies are insufficient to support it.

2021. április 29., csütörtök

Gyepek helyreállításának lehetséges irányai - Új különszám a Restoration Ecology hasábjain

A restaurációs ökológia vezető lapja, a Restoration Ecology áprilisi számát a gyepek helyreállításának jelenlegi trendjeit és lehetőségeit bemutató különszámnak szentelte. A különszám ötlete még a 2018 őszén Izlandon tartott SER konferencián vetődött fel, ahol egy nagy sikerű gyepek helyreállításával foglalkozó szekciót szerveztünk több kolléga közreműködésével. A különszámban 17 cikk foglalkozik a gyepek helyreállításának jelenlegi trendjeivel. A cikkek jelentős része nyílt hozzáférésű és szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról. A kötet fedőlapját a kötet szerző által beküldött fotókból válogattuk, mintegy reprezentálva a fontosabb léptékeket a restaurációs beavatkozások során. A kötet cikkei az alábbiak:

Péter Török, Lars A. Brudvig, Johannes Kollmann, Jodi N. Price, Béla Tóthmérész: The present and future of grassland restoration.

Markus Wagner, Sarah Hulmes, Lucy Hulmes, John W. Redhead, Marek Nowakowski, Richard F. Pywell: Green hay transfer for grassland restoration: species capture and establishment

Markus Wagner, Lucy Hulmes, Sarah Hulmes, Marek Nowakowski, John W. Redhead, Richard F. Pywell: Green hay application and diverse seeding approaches to restore grazed lowland meadows: progress after 4 years and effects of a flood risk gradient

Réka Kiss, Balázs Deák, Béla Tóthmérész, Tamás Miglécz, Katalin Tóth, Péter Török, Katalin Lukács, Laura Godó, Zsófia Körmöczi, Szilvia Radócz, András Kelemen, Judit Sonkoly, Anita Kirmer, Sabine Tischew, Eva Švamberková, Orsolya Valkó: Establishment gaps in species-poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species.

Anna Kövendi-Jakó, Katalin Szitár, Melinda Halassy, Krisztián Halász, Andrea Mojzes, Katalin Török:  Effect of seed storing duration and sowing year on the seedling establishment of grassland species in xeric environments

Emily Grman, Chad R. Zirbel, Jonathan T. Bauer, Anna M. Groves, Tyler Bassett, Lars A. Brudvig: Super-abundant C4 grasses are a mixed blessing in restored prairies

Klára Rehounková, Ivana Jongepierová, Lenka Šebelíková, Kamila Vítovcová, Karel Prach: Topsoil removal in degraded open sandy grasslands: can we restore threatened vegetation fast?

Ryan C. Blackburn, Nicholas A. Barber, Anna K. Farrell, Robert Buscaglia, Holly P. Jones: Monitoring ecological characteristics of a tallgrass prairie using an unmanned aerial vehicle

Ryan C. Blackburn, Nicholas A. Barber, Holly P. Jones: Reintroduced bison diet changes throughout the season in restored prairie

Orsolya Valkó, Balázs Deák, Péter Török, Katalin Tóth, Réka Kiss, András Kelemen, Tamás Miglécz, Judit Sonkoly, Béla Tóthmérész: Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands

Jodi N. Price, Nick L. Schultz, Joshua A. Hodges, Michael A. Cleland, John W. Morgan: Land-use legacies limit the effectiveness of switches in disturbance type to restore endangered grasslands

Bruna P. Reis, Anna Kövendi-Jakó, Katalin Szitár, Katalin Török, Melinda Halassy: Long-term effect of mowing on the restoration of Pannonian sand grassland to replace invasive black locust plantation

Eliza Hernández, E. Ashley Shaw, Lina Aoyama, Alejandro Brambila, Christal Niederer, Stuart B. Weiss, Lauren M. Hallett: Fire versus grazing as tools to restore serpentine grasslands under global change

Brian Wilsey: Restoration in the face of changing climate: importance of persistence, priority effects, and species diversity.

Geissianny B. Assis, Natashi A. L. Pilon, Marinez F. Siqueira, Giselda Durigan: Effectiveness and costs of invasive species control using different techniques to restore cerrado grasslands

Elise Buisson, Tania De Almeida, Aure Durbecq, André J. Arruda, Christel Vidaller, Jean-François Alignan, Tiago S. P. Toma, Manon C. M. Hess, Daniel Pavon, Francis Isselin-Nondedeu, Renaud Jaunatre, Cannelle Moinardeau, Truman P. Young, François Mesléard, Thierry Dutoit, Olivier Blight, Armin Bischoff : Key issues in Northwestern Mediterranean dry grassland restoration

Elise Buisson, Alessandra Fidelis, Gerhard E. Overbeck, Isabel B. Schmidt, Giselda Durigan, Truman P. Young, Swanni T. Alvarado, André J. Arruda, Sylvain Boisson, William Bond, André Coutinho, Kevin Kirkman, Rafael S. Oliveira, Melissa H. Schmitt, Frances Siebert, Stefan J. Siebert, Dave I. Thompson, Fernando A. O. Silveira:  A research agenda for the restoration of tropical and subtropical grasslands and savannas

2021. március 15., hétfő

PADAPT Növényi jelleg adatbázis tesztverzió

 

Korábban már beszámoltam arról a mintegy 3 éve zajló munkáról, ami célul tűzte ki egy a Pannon (kezdetben a magyarországi) régió fajkészletének növényi jellegeit, életstratégiáit és indikátor értékeit tartalmazó szabad hozzáférésű adatbázis létrehozását. Egy újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk. Elkészült a PADAPT adatbázis tesztverziója, ami az alábbi linken érhető el:


A tesztverzió tapasztalatainak összegyűjtésében kérjük a hazai botanikus és ökológus szakma segítségét. Kérek mindenkit, akinek észrevétele van az adatbázis tesztverziójának működésével kapcsolatban az kérem, hogy a padaptdata@gmail.com címen április 15-éig jelezze (a fenti címlistában is megtalálható).


A tesztverzió élesítésével párhuzamosan elkezdődik egy nagyszabású munka, ami az adatbázis feltöltésére irányul. Az adatbázis a tervek szerint mintegy 2700 növényfaj jellegadatait fogja tartalmazni - a jellegadatok összerendezése a jelenleg a próbaverzióban található adatokra már megtörtént, ami a terveink szerint még bele fog kerülni az adatbázis 1.0 verziójába az az alábbiak:

1) Fajok jellemző élőhelyei
2) Újvárosi-féle életforma rendszer
3) Csontos-féle magtömeg kategóriák
4) Növényi hatóanyagokkal kapcsolatos adatok
5) C3-C4-CAM fotoszintézis út megadása
6) Inváziós adatbázis frissített verziója
7) Natura 2000 jelölőfaj státusz
8) Egyéb jellegadatok, abban az esetben, ha az aki javasolja vállalja az adatbázis adatainak feltöltését

Fontos lenne még az adathiányok feltöltése és szakértői becslés alapján történő kiegészítése (pl. indikátor-értékek) illetve a mért jellegek hiányainak feltöltése (magtömeg adatok, levéljelleg adatok - gyűjtés).

Minden együttműködést és munkajavaslatot, vagy közreműködést szívesen fogadunk - lényegi hozzájárulás mellett - ennek elbírálása egyedi módon történik - az együttműködő bekerül az adatbázis szerzői csoportjába és szerzőként részt vesz az adatbázis leíró cikk elkészítésében és a későbbi munkafolyamatokban.

A teljes adatbázis (PADAPT 1.0) élesítése november közepére várható.


2021. február 5., péntek

A kocsányos tölgyek és a gyepes mozaik

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tagjának, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársának, Erdős Lászlónak első szerzőségével egy cikkünk jelent meg január második felében a European Journal of Forest Research ingyenes hozzáférésű folyóiratban. Erről számolunk most be az alábbi blogbejegyzésben. A kocsányos tölgy Európa egyik legfontosabb erdőalkotó fafaja. A kutatók már régen felfigyeltek arra, hogy a faj zárt erdőkben alig újul, azaz bár a kifejlett egyedek jelen vannak, hiányzik az utánpótlás magoncokból és csemetékből. A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy a kocsányos tölgy fényigénye viszonylag nagy, így az újulat főként tisztásokhoz, cserjésekhez, erdőszegélyekhez kötődik, ahol megfelelő a fényellátottság.


Kocsányos tölgy magonc a Kiskunságban (Fotó: Bajomi Bálint)

Mindezt azonban eddig főként Európa nyugati és északi részein vizsgálták, ahol a tölgy számára biztosított a megfelelő vízellátottság. Közép-Kelet-Európában viszont, ahol a zárt erdők zónája felnyílik és gyepterületekkel mozaikot képezve az erdőssztyepp zónába megy át, jóval szárazabb viszonyok uralkodnak. Feltételezhető ezért, hogy itt a kocsányos tölgynek már nemcsak az árnyékos helyek, de a szárazság korlátozó hatásával is szembe kell néznie, ami korlátozhatja megújulási képességét. Vizsgálatunkban a Kárpát-medence egyik legszárazabb területén, a Kiskunságban vizsgáltuk a kocsányos tölgy makkjainak csírázását és a magoncok túlélését, fejlődését. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tölgy miképpen újul az erdők belsejében, az erdőszegélyekben, valamint a velük szomszédos gyepekben. A makkok és magoncok egy része csak a természetes csapadékot kapta, más részüket viszont ezen felül még rendszeresen locsoltuk is.

Jellegzetes táj a kísérlet helyszínét adó Fülöpháza térségében. (Fotó: Bajomi Bálint)

 A Nyugat- és Észak-Európában tapasztaltakkal szemben a vizsgálat során úgy találtuk, hogy a gyepen a tölgy a legtöbb esetben már kicsírázni sem tudott, illetve a kevés kicsírázott példány igen hamar elpusztult, nagy valószínűséggel a szárazság miatt. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a vizsgálat első éve szokatlanul csapadékos volt (742 mm az átlagos 530 mm helyett). Az öntözés révén további mintegy 20%-kal növeltük a csapadékmennyiséget, de a tölgyek túlélésén ez sem javított. Az erdőbelsők és az erdőszegélyek viszont egyformán alkalmasnak tűntek a kocsányos tölgy számára, hiszen ezeken az élőhelyeken a csírázás és a túlélés is sikeresnek volt mondható, még öntözés nélkül is. A tőlünk nyugatabbra és északabbra tapasztaltakkal szemben tehát a tölgyek jól boldogultak az erdőfoltok belsejében is. Ennek lehetséges magyarázata, hogy a Kiskunságban az erdőfoltok lombkoronája nyílt, azaz sok fényt enged a talajszintre, ami kedvez a fénykedvelő növényeknek, köztük a kocsányos tölgynek. Emellett a tölgymagoncok a kezdeti néhány évben viszonylag jól tűrik az árnyékolást, mivel ekkor még rendelkezésükre áll a sziklevélben raktározott energia. Kutatásunk megállapította, hogy a vizsgált élőhelyeken a kocsányos tölgy magoncainak növekedése rendkívül lassú volt, négy év alatt is csupán arasznyi magasságot értek el.

Kutatásaink alapján érdemes újragondolni a Kiskunság (és a Kárpát-medence más száraz régióinak) erdősítését. A fák szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, így képesek mérsékelni a globális felmelegedést. Ha idegenhonos fajok helyett hazai fákból hozunk létre erdőket, az a biodiverzitás számára is hasznos lehet. Mégsem érdemes mindenhol erdőültetéssel próbálkozni. Ahogyan azt kutatásunk is kimutatta, egyes gyepterületek még az átlagosnál jóval csapadékosabb években és öntözés mellett is alkalmatlanok fás vegetáció fenntartására. Ezekre a helyekre nem való erdő, itt a meglévő, sokszor nagyon értékes közösségek megóvására kell koncentrálnunk. A cikk eredeti összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Oak regeneration at the arid boundary of the temperate deciduous forest biome: insights from a seeding and watering experiment

Erdős László, Szitár Katalin, Öllerer Kinga, Ónodi Gábor, Kertész Miklós, Török Péter, Baráth Kornél, Tölgyesi Csaba, Bátori Zoltán, Somay László, Orbán Ildikó, Kröel-Dulay György

Previous studies found that pedunculate oak, one of the most widespread and abundant species in European deciduous forests, regenerates in open habitats and forest edges, but not in closed forest interiors. However, these observations usually come from the core areas of the biome, and much less is known about such processes at its arid boundary, where limiting factors may be different. In a full factorial field experiment, we tested the effects of different habitats (grassland, forest edge, forest interior) and increased growing season precipitation on the early regeneration of pedunculate oak in a forest-steppe ecosystem in Central Hungary, at the arid boundary of temperate deciduous forests. In the grassland habitat, seedling emergence was very low, and no seedlings survived by the fourth year. In contrast, seedling emergence was high and similar at forest edges and forest interiors, and was not affected by water addition. Most seedlings survived until the fourth year, with no difference between forest edge and forest interior habitats in numbers, and only minor or transient differences in size. The lack of oak regeneration in the grassland differs from previous reports on successful oak regeneration in open habitats, and may be related to a shift from light limitation to other limiting factors, such as moisture or microclimatic extremes, when moving away from the core of the deciduous forest biome towards its arid boundary. The similar number and performance of seedlings in forest edges and forest interiors may also be related to the decreasing importance of light limitation.

2021. január 6., szerda

 Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport első három éve

Az idei évben volt a kutatócsoport hároméves teljesítményének értékelése. Az értékelés során írásos beszámoló mellett szóbeli előadás formájában is be kellett számolni. A kutatócsoport a független bírálóktól és a bizottságtól is kiváló minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy folytathatjuk a megkezdett munkát még két évig a Lendület Program támogatásával. Köszönet érte a csapat tagjainak, együttműködő kutatóknak és segítőknek akik nélkül nem érhettünk volna el ilyen kiváló eredményt. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a csoport hároméves teljesítményét.

 

A pályázatban tárgyalt, összesen négy munkacsomaghoz kapcsolódóan 24 Q1-es publikáció született, ezek közül 15 cikk D1-es folyóiratokban jelent meg (kumm. impakt >180). A cikkek közül 8 D1-es cikk a kutatócsoport vezető meghatározó szerzőségével jelent meg. Egy cikk a WOS Highly cited kategóriájába került (idézettség a felső 1%-ban, LDD, 2018), míg egy közleményünk elnyerte az év cikke kitüntető címet (AVS, 2018).

Összesen négy könyvfejezetet jelentettünk meg a világ gyepterületeit illetve a világ legfontosabb biomjait összegző munkákban. Ezen túlmenően öt szakmai különszám szerkesztését koordináltuk vagy koordináljuk. Ezek közül három különszám már megjelent: egy a sztyeppterületek biodiverzitásával foglalkozott (Flora, 2020), egy különszám a terjedés és talajmagbank restaurációban betöltött szerepével foglalkozott (Restoration Ecology, 2018), egy különszám a növényi terjedés és megtelepedés vegetációtudományos kérdéseivel foglalkozott (Journal of Vegetation Science, 2020). Ezek mellett a megjelent különszámok mellett további két különszám szerkesztése folyamatban van (Gyepközösségek helyreállítása, Restoration Ecology - 2021 és a globális restauráció lehetőségei, Land Degradation & Development - 2021-2022).

A kutatócsoport munkáját számos konferencián, közel 50 előadásban mutattuk be, számos szakmai szekciót szerveztünk. Létrehoztuk a kutatócsoport honlapját, melyet rendszeresen frissítünk. Számos kutatási egyűttműködést építettünk ki egyetemi és kutatóintézeti csoportokkal világszerte. Bekapcsolódtunk több nemzetközi programba úgymint a GrassPlot, a DarkDivNet vagy a GAZP projekt. A kutatócsoport tagjai közül Tóth Edina és Sonkoly Judit Környezetvédelmi Ifjúsági Díjat nyert el. A A kutatócsoport tagjai önállóan pályázni képes, kiemelkedő szakmai tudású és tehetségű fiatal kutatók, saját kutatási irányokat, témákat is építenek. A kutatócsoport tagjai összesen 7 kutatási pályázatot nyertek el, a Lendület pályázattal közel összemérhető összegű kutatási támogatást. Létrehoztuk a PADAPT növényi jelleg adatbázist, melyet az idei évben online kereshető, nyílt adatbázissá alakítunk.

A kutatócsoport a szélesebb szakmai közönség és a társadalom felé is intenzíven kommunikálja eredményeit, a szakmabeli és a laikus közönséget közel 80 hazai és nemzetközi sajtómegjelenésben szólítottuk meg a kutatás első három évében. A kutatócsoport tagjai rendszeresen oktatnak, részt vesznek magyar és idegen nyelvű egyetemi kurzusok oktatásában is. 

A kutatócsoport hálás a Lendület Programnak a támogatásért. A Lendület Program egyedülálló lehetőség nemzetközi színvonalú kutatások beindítására és a hazai tudományos élet nemzetközi láthatóságának növelésére.