2021. július 30., péntek

 Megjelentek az NKFIH 2021 pályázati kiírások nyerteseinek listái

Az NKFIH eredményt hirdetett három pályázati kategóriában, a posztdoktori pályázatoknál (PD), a fiatal kutatók számára kiírt kutatói pályázatban (FK), illetve a kutatói témapályázatok (K) kategóriájában. A kutatócsoportunk tagjai és részmunkaidős munkatársai több pályázati konstrukcióban is sikeresnek bizonyultak. Minden nyertesnek szívből gratuláluk! 

A kutatócsoporthoz kötődő nyertesek és nyertes pályázatok az alábbiak voltak:

PD  137747 - Sonkoly Judit: A kertészeti kereskedelem általi véletlen magterjesztés szerepe a nagy távolságokra történő terjesztésben (Debreceni Egyetem).

PD 137828 - Takács Attila: Magyarország védett hajtásos növényeinek elterjedése és visszaszorulása (Debreceni Egyetem)

PD 138715 - Löki Viktor: Rekreációs horgászok helyi ökológiai tudásának felmérése Magyarországon (Ökológiai Kutatóközpont)

K 137573 - Török Péter: Talajmagbank gyepek funkcionális diverzitásában és dinamikai folymataiban betöltött szerepe (Debreceni Egyetem)

K 137950 - Stenger-Kovács Csilla: Kovaalgák komplex diverzitás vizsgálata különös tekintettel a ritka és invazív fajokra (Pannon Egyetem)

A nyertesek teljes listája megtalálható az NKFIH honlapján (PD, FK és K pályázatok nyerteseinek listája).

2021. július 29., csütörtök

Global Arid Zone Projekt a Nature Ecology and Evolution-ben

Nancy Shackelford vezető szerzőségével megjelent a GAZP Projekt bemutatkozó cikke a Nature Ecology and Evolution hasábjain. A cikkben az adatbázis adatainak első elemzése illetve az adatbázis bemutatása szerepel. A széles nemzetközi együttműködésen alapuló közlemény a Nature-ben indult külső bírálatot követően került átirányításra a Nature lapcsalád egy másik jelentős presztízsű lapjához, ahol meg is jelent. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható, a cikk elérhető a folyóirat honlapján és letölthető a kutatócsoportunk honlapjáról is.

Drivers of seedling establishment success in dryland restoration efforts

Nancy Shackelford, Gustavo B. Paterno, Daniel E. Winkler, Todd E. Erickson, Elizabeth A. Leger, Lauren N. Svejcar, Martin F. Breed, Akasha M. Faist, Peter A. Harrison, Michael F. Curran, Qinfeng Guo, Anita Kirmer, Darin J. Law, Kevin Z. Mganga, Seth M. Munson, Lauren M. Porensky, R. Emiliano Quiroga, Péter Török, Claire E. Wainwright, Ali Abdullahi, Matt A. Bahm, Elizabeth A. Ballenger, Nichole Barger, Owen W. Baughman, Carina Becker, Manuel Esteban Lucas-Borja, Chad S. Boyd, Carla M. Burton, Philip J. Burton, Eman Calleja, Peter J. Carrick, Alex Caruana, Charlie D. Clements, Kirk W. Davies, Balázs Deák, Jessica Drake, Sandra Dullau, Joshua Eldridge, Erin Espeland, Hannah L. Farrell, Stephen E. Fick, Magda Garbowski, Enrique G. de la Riva, Peter J. Golos, Penelope A. Grey, Barry Heydenrych, Patricia M. Holmes, Jeremy J. James, Jayne Jonas-Bratten, Réka Kiss, Andrea T. Kramer, Julie E. Larson, Juan Lorite, C. Ellery Mayence, Luis Merino-Martín, Tamás Miglécz, Suanne Jane Milton, Thomas A. Monaco, Arlee M. Montalvo, Jose A. Navarro-Cano, Mark W. Paschke, Pablo Luis Peri, Monica L. Pokorny, Matthew J. Rinella, Nelmarie Saayman, Merilynn C. Schantz, Tina Parkhurst, Eric W. Seabloom, Katharine L. Stuble, Shauna M. Uselman, Orsolya Valkó, Kari Veblen, Scott Wilson, Megan Wong, Zhiwei Xu & Katharine L. Suding

Restoration of degraded drylands is urgently needed to mitigate climate change, reverse desertification and secure livelihoods for the two billion people who live in these areas. Bold global targets have been set for dryland restoration to restore millions of hectares of degraded land. These targets have been questioned as overly ambitious, but without a global evaluation of successes and failures it is impossible to gauge feasibility. Here we examine restoration seeding outcomes across 174 sites on six continents, encompassing 594,065 observations of 671 plant species. Our findings suggest reasons for optimism. Seeding had a positive impact on species presence: in almost a third of all treatments, 100% of species seeded were growing at first monitoring. However, dryland restoration is risky: 17% of projects failed, with no establishment of any seeded species, and consistent declines were found in seeded species as projects matured. 



Across projects, higher seeding rates and larger seed sizes resulted in a greater probability of recruitment, with further influences on species success including site aridity, taxonomic identity and species life form. Our findings suggest that investigations examining these predictive factors will yield more effective and informed restoration decision-making.

Új cikk megtelepedési ablakokról a JVS-ben

Megjelent Kiss Réka elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Journal of Vegetation Science szaklapban. A cikk azokhoz a korábbi vizsgálatokhoz kapcsolódik, melyekben a megtelepedési ablakok (establishment window) szerepét vizsgáltuk a gyepi fajok megtelepedési sikerességében. A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species

Kiss R., Deák B., Tóthmérész B., Miglécz T., Tóth K., Török P., Lukács K., Godó L., Körmöczi Zs., Radócz Sz., Borza S., Kelemen A., Sonkoly J., Kirmer A., Tischew S., Valkó O.

We tested the establishment success of grassland species in the presence or absence of zoochory by livestock and identified the traits associated with successful establishment. In six restored species-poor grasslands we established two species-rich 4 m × 4 m source plots per site in 2013. One source plot was managed by extensive cattle grazing (“zoochory on”), the other one was fenced and protected from grazers (“zoochory off”). We monitored the vegetation development in the source plots (2014–2018), and the establishment success of sown species (2016–2018) in adjacent dispersal plots in four, 20-m-long strips per source plot in a total of 960 dispersal plots. We calculated community-weighted means of thirteen plant traits related to regeneration and competitive ability. The effect of grazing, year, distance from source plots, grazing–year and grazing–distance interactions on population and trait dynamics in the source and dispersal plots were analysed with generalized linear mixed-effect models. Although grazing reduced the cover and flowering success of sown species in the source plots, the number of successful establishment events was higher in dispersal plots next to grazed source plots. The sown species were the most abundant in plots adjacent to source plots, but occurred at all monitored distances. 


Zoochory favoured perennial plants with high specific leaf area (SLA), low leaf dry matter content (LDMC), short stature, light seeds, early flowering period, high clonal index and anemochory index. We showed that species that can colonize the matrix with and without zoochory have contrasting trait syndromes. In grazing-adapted ecosystems, fencing source populations of target species does not always seem to be a good option. It was a good tool for increasing the cover and flowering success of the sown species in the short run, but it significantly decreased their chance to colonize the surrounding area in the long run.


2021. május 30., vasárnap

Fajgazdag kovaalgaközösségek védelme - új cikkünk az Ecological Indicators-ben

 
Megjelent B.-Béres Viktória vezető szerzőségével cikkünk az Ecological Indicators szakfolyóiratban. A cikk arra keresi a választ, hogy megfelelő-e a hagyományos makroszkópikus fajokon mint indikátor szervezeteken alapuló védettségi stratégiák alkalmazása fajgazdag bentikus kovaalga közösségek megőrzéséhez. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható és a címre kattintva elérhető a Science Direct-en keresztül.

https://ars.els-cdn.com/content/image/1-s2.0-S1470160X21X00052-cov200h.gif 

Are recent protection strategies sufficient for maintaining diverse freshwater benthic diatom assemblages? 

Viktória B-Béres, Csilla Stenger-Kovács, Péter Török, Enikő Török-Krasznai

Even though microscopic algae play pivotal role in the healthy functioning of freshwater ecosystems, recent water protection strategies rarely consider them and primarily focus on macroscopic organisms. Here, we studied the effect of protection level and utilization type of lowland standing waters on the composition and diversity of benthic diatom assemblages and on  the  diatom-based ecological status of  waters. We  hypothesized that (i) protected waters will sustain more diverse diatom assemblages and better ecological quality than not protected ones. We also hypothesized that (ii) the increase in number of utilization will affect negatively on biodiversity and on ecological quality. Clear taxonomic differences were revealed only in protected and not utilized waters while trait composition in protected waters was independent from the utilization type. Neither biodiversity nor ecological status of waters were influenced by protection level. The increase in number of utilization types, however, significantly decreased functional richness. Although high biodiversity of algae can effectively buffer the negative effects of climate change and anthropogenic impact, recent protection strategies are insufficient to support it.

2021. április 29., csütörtök

Gyepek helyreállításának lehetséges irányai - Új különszám a Restoration Ecology hasábjain

A restaurációs ökológia vezető lapja, a Restoration Ecology áprilisi számát a gyepek helyreállításának jelenlegi trendjeit és lehetőségeit bemutató különszámnak szentelte. A különszám ötlete még a 2018 őszén Izlandon tartott SER konferencián vetődött fel, ahol egy nagy sikerű gyepek helyreállításával foglalkozó szekciót szerveztünk több kolléga közreműködésével. A különszámban 17 cikk foglalkozik a gyepek helyreállításának jelenlegi trendjeivel. A cikkek jelentős része nyílt hozzáférésű és szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról. A kötet fedőlapját a kötet szerző által beküldött fotókból válogattuk, mintegy reprezentálva a fontosabb léptékeket a restaurációs beavatkozások során. A kötet cikkei az alábbiak:

Péter Török, Lars A. Brudvig, Johannes Kollmann, Jodi N. Price, Béla Tóthmérész: The present and future of grassland restoration.

Markus Wagner, Sarah Hulmes, Lucy Hulmes, John W. Redhead, Marek Nowakowski, Richard F. Pywell: Green hay transfer for grassland restoration: species capture and establishment

Markus Wagner, Lucy Hulmes, Sarah Hulmes, Marek Nowakowski, John W. Redhead, Richard F. Pywell: Green hay application and diverse seeding approaches to restore grazed lowland meadows: progress after 4 years and effects of a flood risk gradient

Réka Kiss, Balázs Deák, Béla Tóthmérész, Tamás Miglécz, Katalin Tóth, Péter Török, Katalin Lukács, Laura Godó, Zsófia Körmöczi, Szilvia Radócz, András Kelemen, Judit Sonkoly, Anita Kirmer, Sabine Tischew, Eva Švamberková, Orsolya Valkó: Establishment gaps in species-poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species.

Anna Kövendi-Jakó, Katalin Szitár, Melinda Halassy, Krisztián Halász, Andrea Mojzes, Katalin Török:  Effect of seed storing duration and sowing year on the seedling establishment of grassland species in xeric environments

Emily Grman, Chad R. Zirbel, Jonathan T. Bauer, Anna M. Groves, Tyler Bassett, Lars A. Brudvig: Super-abundant C4 grasses are a mixed blessing in restored prairies

Klára Rehounková, Ivana Jongepierová, Lenka Šebelíková, Kamila Vítovcová, Karel Prach: Topsoil removal in degraded open sandy grasslands: can we restore threatened vegetation fast?

Ryan C. Blackburn, Nicholas A. Barber, Anna K. Farrell, Robert Buscaglia, Holly P. Jones: Monitoring ecological characteristics of a tallgrass prairie using an unmanned aerial vehicle

Ryan C. Blackburn, Nicholas A. Barber, Holly P. Jones: Reintroduced bison diet changes throughout the season in restored prairie

Orsolya Valkó, Balázs Deák, Péter Török, Katalin Tóth, Réka Kiss, András Kelemen, Tamás Miglécz, Judit Sonkoly, Béla Tóthmérész: Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands

Jodi N. Price, Nick L. Schultz, Joshua A. Hodges, Michael A. Cleland, John W. Morgan: Land-use legacies limit the effectiveness of switches in disturbance type to restore endangered grasslands

Bruna P. Reis, Anna Kövendi-Jakó, Katalin Szitár, Katalin Török, Melinda Halassy: Long-term effect of mowing on the restoration of Pannonian sand grassland to replace invasive black locust plantation

Eliza Hernández, E. Ashley Shaw, Lina Aoyama, Alejandro Brambila, Christal Niederer, Stuart B. Weiss, Lauren M. Hallett: Fire versus grazing as tools to restore serpentine grasslands under global change

Brian Wilsey: Restoration in the face of changing climate: importance of persistence, priority effects, and species diversity.

Geissianny B. Assis, Natashi A. L. Pilon, Marinez F. Siqueira, Giselda Durigan: Effectiveness and costs of invasive species control using different techniques to restore cerrado grasslands

Elise Buisson, Tania De Almeida, Aure Durbecq, André J. Arruda, Christel Vidaller, Jean-François Alignan, Tiago S. P. Toma, Manon C. M. Hess, Daniel Pavon, Francis Isselin-Nondedeu, Renaud Jaunatre, Cannelle Moinardeau, Truman P. Young, François Mesléard, Thierry Dutoit, Olivier Blight, Armin Bischoff : Key issues in Northwestern Mediterranean dry grassland restoration

Elise Buisson, Alessandra Fidelis, Gerhard E. Overbeck, Isabel B. Schmidt, Giselda Durigan, Truman P. Young, Swanni T. Alvarado, André J. Arruda, Sylvain Boisson, William Bond, André Coutinho, Kevin Kirkman, Rafael S. Oliveira, Melissa H. Schmitt, Frances Siebert, Stefan J. Siebert, Dave I. Thompson, Fernando A. O. Silveira:  A research agenda for the restoration of tropical and subtropical grasslands and savannas

2021. március 15., hétfő

PADAPT Növényi jelleg adatbázis tesztverzió

 

Korábban már beszámoltam arról a mintegy 3 éve zajló munkáról, ami célul tűzte ki egy a Pannon (kezdetben a magyarországi) régió fajkészletének növényi jellegeit, életstratégiáit és indikátor értékeit tartalmazó szabad hozzáférésű adatbázis létrehozását. Egy újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk. Elkészült a PADAPT adatbázis tesztverziója, ami az alábbi linken érhető el:


A tesztverzió tapasztalatainak összegyűjtésében kérjük a hazai botanikus és ökológus szakma segítségét. Kérek mindenkit, akinek észrevétele van az adatbázis tesztverziójának működésével kapcsolatban az kérem, hogy a padaptdata@gmail.com címen április 15-éig jelezze (a fenti címlistában is megtalálható).


A tesztverzió élesítésével párhuzamosan elkezdődik egy nagyszabású munka, ami az adatbázis feltöltésére irányul. Az adatbázis a tervek szerint mintegy 2700 növényfaj jellegadatait fogja tartalmazni - a jellegadatok összerendezése a jelenleg a próbaverzióban található adatokra már megtörtént, ami a terveink szerint még bele fog kerülni az adatbázis 1.0 verziójába az az alábbiak:

1) Fajok jellemző élőhelyei
2) Újvárosi-féle életforma rendszer
3) Csontos-féle magtömeg kategóriák
4) Növényi hatóanyagokkal kapcsolatos adatok
5) C3-C4-CAM fotoszintézis út megadása
6) Inváziós adatbázis frissített verziója
7) Natura 2000 jelölőfaj státusz
8) Egyéb jellegadatok, abban az esetben, ha az aki javasolja vállalja az adatbázis adatainak feltöltését

Fontos lenne még az adathiányok feltöltése és szakértői becslés alapján történő kiegészítése (pl. indikátor-értékek) illetve a mért jellegek hiányainak feltöltése (magtömeg adatok, levéljelleg adatok - gyűjtés).

Minden együttműködést és munkajavaslatot, vagy közreműködést szívesen fogadunk - lényegi hozzájárulás mellett - ennek elbírálása egyedi módon történik - az együttműködő bekerül az adatbázis szerzői csoportjába és szerzőként részt vesz az adatbázis leíró cikk elkészítésében és a későbbi munkafolyamatokban.

A teljes adatbázis (PADAPT 1.0) élesítése november közepére várható.


2021. február 5., péntek

A kocsányos tölgyek és a gyepes mozaik

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tagjának, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársának, Erdős Lászlónak első szerzőségével egy cikkünk jelent meg január második felében a European Journal of Forest Research ingyenes hozzáférésű folyóiratban. Erről számolunk most be az alábbi blogbejegyzésben. A kocsányos tölgy Európa egyik legfontosabb erdőalkotó fafaja. A kutatók már régen felfigyeltek arra, hogy a faj zárt erdőkben alig újul, azaz bár a kifejlett egyedek jelen vannak, hiányzik az utánpótlás magoncokból és csemetékből. A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy a kocsányos tölgy fényigénye viszonylag nagy, így az újulat főként tisztásokhoz, cserjésekhez, erdőszegélyekhez kötődik, ahol megfelelő a fényellátottság.


Kocsányos tölgy magonc a Kiskunságban (Fotó: Bajomi Bálint)

Mindezt azonban eddig főként Európa nyugati és északi részein vizsgálták, ahol a tölgy számára biztosított a megfelelő vízellátottság. Közép-Kelet-Európában viszont, ahol a zárt erdők zónája felnyílik és gyepterületekkel mozaikot képezve az erdőssztyepp zónába megy át, jóval szárazabb viszonyok uralkodnak. Feltételezhető ezért, hogy itt a kocsányos tölgynek már nemcsak az árnyékos helyek, de a szárazság korlátozó hatásával is szembe kell néznie, ami korlátozhatja megújulási képességét. Vizsgálatunkban a Kárpát-medence egyik legszárazabb területén, a Kiskunságban vizsgáltuk a kocsányos tölgy makkjainak csírázását és a magoncok túlélését, fejlődését. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tölgy miképpen újul az erdők belsejében, az erdőszegélyekben, valamint a velük szomszédos gyepekben. A makkok és magoncok egy része csak a természetes csapadékot kapta, más részüket viszont ezen felül még rendszeresen locsoltuk is.

Jellegzetes táj a kísérlet helyszínét adó Fülöpháza térségében. (Fotó: Bajomi Bálint)

 A Nyugat- és Észak-Európában tapasztaltakkal szemben a vizsgálat során úgy találtuk, hogy a gyepen a tölgy a legtöbb esetben már kicsírázni sem tudott, illetve a kevés kicsírázott példány igen hamar elpusztult, nagy valószínűséggel a szárazság miatt. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a vizsgálat első éve szokatlanul csapadékos volt (742 mm az átlagos 530 mm helyett). Az öntözés révén további mintegy 20%-kal növeltük a csapadékmennyiséget, de a tölgyek túlélésén ez sem javított. Az erdőbelsők és az erdőszegélyek viszont egyformán alkalmasnak tűntek a kocsányos tölgy számára, hiszen ezeken az élőhelyeken a csírázás és a túlélés is sikeresnek volt mondható, még öntözés nélkül is. A tőlünk nyugatabbra és északabbra tapasztaltakkal szemben tehát a tölgyek jól boldogultak az erdőfoltok belsejében is. Ennek lehetséges magyarázata, hogy a Kiskunságban az erdőfoltok lombkoronája nyílt, azaz sok fényt enged a talajszintre, ami kedvez a fénykedvelő növényeknek, köztük a kocsányos tölgynek. Emellett a tölgymagoncok a kezdeti néhány évben viszonylag jól tűrik az árnyékolást, mivel ekkor még rendelkezésükre áll a sziklevélben raktározott energia. Kutatásunk megállapította, hogy a vizsgált élőhelyeken a kocsányos tölgy magoncainak növekedése rendkívül lassú volt, négy év alatt is csupán arasznyi magasságot értek el.

Kutatásaink alapján érdemes újragondolni a Kiskunság (és a Kárpát-medence más száraz régióinak) erdősítését. A fák szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, így képesek mérsékelni a globális felmelegedést. Ha idegenhonos fajok helyett hazai fákból hozunk létre erdőket, az a biodiverzitás számára is hasznos lehet. Mégsem érdemes mindenhol erdőültetéssel próbálkozni. Ahogyan azt kutatásunk is kimutatta, egyes gyepterületek még az átlagosnál jóval csapadékosabb években és öntözés mellett is alkalmatlanok fás vegetáció fenntartására. Ezekre a helyekre nem való erdő, itt a meglévő, sokszor nagyon értékes közösségek megóvására kell koncentrálnunk. A cikk eredeti összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Oak regeneration at the arid boundary of the temperate deciduous forest biome: insights from a seeding and watering experiment

Erdős László, Szitár Katalin, Öllerer Kinga, Ónodi Gábor, Kertész Miklós, Török Péter, Baráth Kornél, Tölgyesi Csaba, Bátori Zoltán, Somay László, Orbán Ildikó, Kröel-Dulay György

Previous studies found that pedunculate oak, one of the most widespread and abundant species in European deciduous forests, regenerates in open habitats and forest edges, but not in closed forest interiors. However, these observations usually come from the core areas of the biome, and much less is known about such processes at its arid boundary, where limiting factors may be different. In a full factorial field experiment, we tested the effects of different habitats (grassland, forest edge, forest interior) and increased growing season precipitation on the early regeneration of pedunculate oak in a forest-steppe ecosystem in Central Hungary, at the arid boundary of temperate deciduous forests. In the grassland habitat, seedling emergence was very low, and no seedlings survived by the fourth year. In contrast, seedling emergence was high and similar at forest edges and forest interiors, and was not affected by water addition. Most seedlings survived until the fourth year, with no difference between forest edge and forest interior habitats in numbers, and only minor or transient differences in size. The lack of oak regeneration in the grassland differs from previous reports on successful oak regeneration in open habitats, and may be related to a shift from light limitation to other limiting factors, such as moisture or microclimatic extremes, when moving away from the core of the deciduous forest biome towards its arid boundary. The similar number and performance of seedlings in forest edges and forest interiors may also be related to the decreasing importance of light limitation.

2021. január 6., szerda

 Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport első három éve

Az idei évben volt a kutatócsoport hároméves teljesítményének értékelése. Az értékelés során írásos beszámoló mellett szóbeli előadás formájában is be kellett számolni. A kutatócsoport a független bírálóktól és a bizottságtól is kiváló minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy folytathatjuk a megkezdett munkát még két évig a Lendület Program támogatásával. Köszönet érte a csapat tagjainak, együttműködő kutatóknak és segítőknek akik nélkül nem érhettünk volna el ilyen kiváló eredményt. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a csoport hároméves teljesítményét.

 

A pályázatban tárgyalt, összesen négy munkacsomaghoz kapcsolódóan 24 Q1-es publikáció született, ezek közül 15 cikk D1-es folyóiratokban jelent meg (kumm. impakt >180). A cikkek közül 8 D1-es cikk a kutatócsoport vezető meghatározó szerzőségével jelent meg. Egy cikk a WOS Highly cited kategóriájába került (idézettség a felső 1%-ban, LDD, 2018), míg egy közleményünk elnyerte az év cikke kitüntető címet (AVS, 2018).

Összesen négy könyvfejezetet jelentettünk meg a világ gyepterületeit illetve a világ legfontosabb biomjait összegző munkákban. Ezen túlmenően öt szakmai különszám szerkesztését koordináltuk vagy koordináljuk. Ezek közül három különszám már megjelent: egy a sztyeppterületek biodiverzitásával foglalkozott (Flora, 2020), egy különszám a terjedés és talajmagbank restaurációban betöltött szerepével foglalkozott (Restoration Ecology, 2018), egy különszám a növényi terjedés és megtelepedés vegetációtudományos kérdéseivel foglalkozott (Journal of Vegetation Science, 2020). Ezek mellett a megjelent különszámok mellett további két különszám szerkesztése folyamatban van (Gyepközösségek helyreállítása, Restoration Ecology - 2021 és a globális restauráció lehetőségei, Land Degradation & Development - 2021-2022).

A kutatócsoport munkáját számos konferencián, közel 50 előadásban mutattuk be, számos szakmai szekciót szerveztünk. Létrehoztuk a kutatócsoport honlapját, melyet rendszeresen frissítünk. Számos kutatási egyűttműködést építettünk ki egyetemi és kutatóintézeti csoportokkal világszerte. Bekapcsolódtunk több nemzetközi programba úgymint a GrassPlot, a DarkDivNet vagy a GAZP projekt. A kutatócsoport tagjai közül Tóth Edina és Sonkoly Judit Környezetvédelmi Ifjúsági Díjat nyert el. A A kutatócsoport tagjai önállóan pályázni képes, kiemelkedő szakmai tudású és tehetségű fiatal kutatók, saját kutatási irányokat, témákat is építenek. A kutatócsoport tagjai összesen 7 kutatási pályázatot nyertek el, a Lendület pályázattal közel összemérhető összegű kutatási támogatást. Létrehoztuk a PADAPT növényi jelleg adatbázist, melyet az idei évben online kereshető, nyílt adatbázissá alakítunk.

A kutatócsoport a szélesebb szakmai közönség és a társadalom felé is intenzíven kommunikálja eredményeit, a szakmabeli és a laikus közönséget közel 80 hazai és nemzetközi sajtómegjelenésben szólítottuk meg a kutatás első három évében. A kutatócsoport tagjai rendszeresen oktatnak, részt vesznek magyar és idegen nyelvű egyetemi kurzusok oktatásában is. 

A kutatócsoport hálás a Lendület Programnak a támogatásért. A Lendület Program egyedülálló lehetőség nemzetközi színvonalú kutatások beindítására és a hazai tudományos élet nemzetközi láthatóságának növelésére.