2021. április 29., csütörtök

Gyepek helyreállításának lehetséges irányai - Új különszám a Restoration Ecology hasábjain

A restaurációs ökológia vezető lapja, a Restoration Ecology áprilisi számát a gyepek helyreállításának jelenlegi trendjeit és lehetőségeit bemutató különszámnak szentelte. A különszám ötlete még a 2018 őszén Izlandon tartott SER konferencián vetődött fel, ahol egy nagy sikerű gyepek helyreállításával foglalkozó szekciót szerveztünk több kolléga közreműködésével. A különszámban 17 cikk foglalkozik a gyepek helyreállításának jelenlegi trendjeivel. A cikkek jelentős része nyílt hozzáférésű és szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról. A kötet fedőlapját a kötet szerző által beküldött fotókból válogattuk, mintegy reprezentálva a fontosabb léptékeket a restaurációs beavatkozások során. A kötet cikkei az alábbiak:

Péter Török, Lars A. Brudvig, Johannes Kollmann, Jodi N. Price, Béla Tóthmérész: The present and future of grassland restoration.

Markus Wagner, Sarah Hulmes, Lucy Hulmes, John W. Redhead, Marek Nowakowski, Richard F. Pywell: Green hay transfer for grassland restoration: species capture and establishment

Markus Wagner, Lucy Hulmes, Sarah Hulmes, Marek Nowakowski, John W. Redhead, Richard F. Pywell: Green hay application and diverse seeding approaches to restore grazed lowland meadows: progress after 4 years and effects of a flood risk gradient

Réka Kiss, Balázs Deák, Béla Tóthmérész, Tamás Miglécz, Katalin Tóth, Péter Török, Katalin Lukács, Laura Godó, Zsófia Körmöczi, Szilvia Radócz, András Kelemen, Judit Sonkoly, Anita Kirmer, Sabine Tischew, Eva Švamberková, Orsolya Valkó: Establishment gaps in species-poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species.

Anna Kövendi-Jakó, Katalin Szitár, Melinda Halassy, Krisztián Halász, Andrea Mojzes, Katalin Török:  Effect of seed storing duration and sowing year on the seedling establishment of grassland species in xeric environments

Emily Grman, Chad R. Zirbel, Jonathan T. Bauer, Anna M. Groves, Tyler Bassett, Lars A. Brudvig: Super-abundant C4 grasses are a mixed blessing in restored prairies

Klára Rehounková, Ivana Jongepierová, Lenka Šebelíková, Kamila Vítovcová, Karel Prach: Topsoil removal in degraded open sandy grasslands: can we restore threatened vegetation fast?

Ryan C. Blackburn, Nicholas A. Barber, Anna K. Farrell, Robert Buscaglia, Holly P. Jones: Monitoring ecological characteristics of a tallgrass prairie using an unmanned aerial vehicle

Ryan C. Blackburn, Nicholas A. Barber, Holly P. Jones: Reintroduced bison diet changes throughout the season in restored prairie

Orsolya Valkó, Balázs Deák, Péter Török, Katalin Tóth, Réka Kiss, András Kelemen, Tamás Miglécz, Judit Sonkoly, Béla Tóthmérész: Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands

Jodi N. Price, Nick L. Schultz, Joshua A. Hodges, Michael A. Cleland, John W. Morgan: Land-use legacies limit the effectiveness of switches in disturbance type to restore endangered grasslands

Bruna P. Reis, Anna Kövendi-Jakó, Katalin Szitár, Katalin Török, Melinda Halassy: Long-term effect of mowing on the restoration of Pannonian sand grassland to replace invasive black locust plantation

Eliza Hernández, E. Ashley Shaw, Lina Aoyama, Alejandro Brambila, Christal Niederer, Stuart B. Weiss, Lauren M. Hallett: Fire versus grazing as tools to restore serpentine grasslands under global change

Brian Wilsey: Restoration in the face of changing climate: importance of persistence, priority effects, and species diversity.

Geissianny B. Assis, Natashi A. L. Pilon, Marinez F. Siqueira, Giselda Durigan: Effectiveness and costs of invasive species control using different techniques to restore cerrado grasslands

Elise Buisson, Tania De Almeida, Aure Durbecq, André J. Arruda, Christel Vidaller, Jean-François Alignan, Tiago S. P. Toma, Manon C. M. Hess, Daniel Pavon, Francis Isselin-Nondedeu, Renaud Jaunatre, Cannelle Moinardeau, Truman P. Young, François Mesléard, Thierry Dutoit, Olivier Blight, Armin Bischoff : Key issues in Northwestern Mediterranean dry grassland restoration

Elise Buisson, Alessandra Fidelis, Gerhard E. Overbeck, Isabel B. Schmidt, Giselda Durigan, Truman P. Young, Swanni T. Alvarado, André J. Arruda, Sylvain Boisson, William Bond, André Coutinho, Kevin Kirkman, Rafael S. Oliveira, Melissa H. Schmitt, Frances Siebert, Stefan J. Siebert, Dave I. Thompson, Fernando A. O. Silveira:  A research agenda for the restoration of tropical and subtropical grasslands and savannas

2021. március 15., hétfő

PADAPT Növényi jelleg adatbázis tesztverzió

 

Korábban már beszámoltam arról a mintegy 3 éve zajló munkáról, ami célul tűzte ki egy a Pannon (kezdetben a magyarországi) régió fajkészletének növényi jellegeit, életstratégiáit és indikátor értékeit tartalmazó szabad hozzáférésű adatbázis létrehozását. Egy újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk. Elkészült a PADAPT adatbázis tesztverziója, ami az alábbi linken érhető el:


A tesztverzió tapasztalatainak összegyűjtésében kérjük a hazai botanikus és ökológus szakma segítségét. Kérek mindenkit, akinek észrevétele van az adatbázis tesztverziójának működésével kapcsolatban az kérem, hogy a padaptdata@gmail.com címen április 15-éig jelezze (a fenti címlistában is megtalálható).


A tesztverzió élesítésével párhuzamosan elkezdődik egy nagyszabású munka, ami az adatbázis feltöltésére irányul. Az adatbázis a tervek szerint mintegy 2700 növényfaj jellegadatait fogja tartalmazni - a jellegadatok összerendezése a jelenleg a próbaverzióban található adatokra már megtörtént, ami a terveink szerint még bele fog kerülni az adatbázis 1.0 verziójába az az alábbiak:

1) Fajok jellemző élőhelyei
2) Újvárosi-féle életforma rendszer
3) Csontos-féle magtömeg kategóriák
4) Növényi hatóanyagokkal kapcsolatos adatok
5) C3-C4-CAM fotoszintézis út megadása
6) Inváziós adatbázis frissített verziója
7) Natura 2000 jelölőfaj státusz
8) Egyéb jellegadatok, abban az esetben, ha az aki javasolja vállalja az adatbázis adatainak feltöltését

Fontos lenne még az adathiányok feltöltése és szakértői becslés alapján történő kiegészítése (pl. indikátor-értékek) illetve a mért jellegek hiányainak feltöltése (magtömeg adatok, levéljelleg adatok - gyűjtés).

Minden együttműködést és munkajavaslatot, vagy közreműködést szívesen fogadunk - lényegi hozzájárulás mellett - ennek elbírálása egyedi módon történik - az együttműködő bekerül az adatbázis szerzői csoportjába és szerzőként részt vesz az adatbázis leíró cikk elkészítésében és a későbbi munkafolyamatokban.

A teljes adatbázis (PADAPT 1.0) élesítése november közepére várható.


2021. február 5., péntek

A kocsányos tölgyek és a gyepes mozaik

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tagjának, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársának, Erdős Lászlónak első szerzőségével egy cikkünk jelent meg január második felében a European Journal of Forest Research ingyenes hozzáférésű folyóiratban. Erről számolunk most be az alábbi blogbejegyzésben. A kocsányos tölgy Európa egyik legfontosabb erdőalkotó fafaja. A kutatók már régen felfigyeltek arra, hogy a faj zárt erdőkben alig újul, azaz bár a kifejlett egyedek jelen vannak, hiányzik az utánpótlás magoncokból és csemetékből. A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy a kocsányos tölgy fényigénye viszonylag nagy, így az újulat főként tisztásokhoz, cserjésekhez, erdőszegélyekhez kötődik, ahol megfelelő a fényellátottság.


Kocsányos tölgy magonc a Kiskunságban (Fotó: Bajomi Bálint)

Mindezt azonban eddig főként Európa nyugati és északi részein vizsgálták, ahol a tölgy számára biztosított a megfelelő vízellátottság. Közép-Kelet-Európában viszont, ahol a zárt erdők zónája felnyílik és gyepterületekkel mozaikot képezve az erdőssztyepp zónába megy át, jóval szárazabb viszonyok uralkodnak. Feltételezhető ezért, hogy itt a kocsányos tölgynek már nemcsak az árnyékos helyek, de a szárazság korlátozó hatásával is szembe kell néznie, ami korlátozhatja megújulási képességét. Vizsgálatunkban a Kárpát-medence egyik legszárazabb területén, a Kiskunságban vizsgáltuk a kocsányos tölgy makkjainak csírázását és a magoncok túlélését, fejlődését. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tölgy miképpen újul az erdők belsejében, az erdőszegélyekben, valamint a velük szomszédos gyepekben. A makkok és magoncok egy része csak a természetes csapadékot kapta, más részüket viszont ezen felül még rendszeresen locsoltuk is.

Jellegzetes táj a kísérlet helyszínét adó Fülöpháza térségében. (Fotó: Bajomi Bálint)

 A Nyugat- és Észak-Európában tapasztaltakkal szemben a vizsgálat során úgy találtuk, hogy a gyepen a tölgy a legtöbb esetben már kicsírázni sem tudott, illetve a kevés kicsírázott példány igen hamar elpusztult, nagy valószínűséggel a szárazság miatt. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a vizsgálat első éve szokatlanul csapadékos volt (742 mm az átlagos 530 mm helyett). Az öntözés révén további mintegy 20%-kal növeltük a csapadékmennyiséget, de a tölgyek túlélésén ez sem javított. Az erdőbelsők és az erdőszegélyek viszont egyformán alkalmasnak tűntek a kocsányos tölgy számára, hiszen ezeken az élőhelyeken a csírázás és a túlélés is sikeresnek volt mondható, még öntözés nélkül is. A tőlünk nyugatabbra és északabbra tapasztaltakkal szemben tehát a tölgyek jól boldogultak az erdőfoltok belsejében is. Ennek lehetséges magyarázata, hogy a Kiskunságban az erdőfoltok lombkoronája nyílt, azaz sok fényt enged a talajszintre, ami kedvez a fénykedvelő növényeknek, köztük a kocsányos tölgynek. Emellett a tölgymagoncok a kezdeti néhány évben viszonylag jól tűrik az árnyékolást, mivel ekkor még rendelkezésükre áll a sziklevélben raktározott energia. Kutatásunk megállapította, hogy a vizsgált élőhelyeken a kocsányos tölgy magoncainak növekedése rendkívül lassú volt, négy év alatt is csupán arasznyi magasságot értek el.

Kutatásaink alapján érdemes újragondolni a Kiskunság (és a Kárpát-medence más száraz régióinak) erdősítését. A fák szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, így képesek mérsékelni a globális felmelegedést. Ha idegenhonos fajok helyett hazai fákból hozunk létre erdőket, az a biodiverzitás számára is hasznos lehet. Mégsem érdemes mindenhol erdőültetéssel próbálkozni. Ahogyan azt kutatásunk is kimutatta, egyes gyepterületek még az átlagosnál jóval csapadékosabb években és öntözés mellett is alkalmatlanok fás vegetáció fenntartására. Ezekre a helyekre nem való erdő, itt a meglévő, sokszor nagyon értékes közösségek megóvására kell koncentrálnunk. A cikk eredeti összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Oak regeneration at the arid boundary of the temperate deciduous forest biome: insights from a seeding and watering experiment

Erdős László, Szitár Katalin, Öllerer Kinga, Ónodi Gábor, Kertész Miklós, Török Péter, Baráth Kornél, Tölgyesi Csaba, Bátori Zoltán, Somay László, Orbán Ildikó, Kröel-Dulay György

Previous studies found that pedunculate oak, one of the most widespread and abundant species in European deciduous forests, regenerates in open habitats and forest edges, but not in closed forest interiors. However, these observations usually come from the core areas of the biome, and much less is known about such processes at its arid boundary, where limiting factors may be different. In a full factorial field experiment, we tested the effects of different habitats (grassland, forest edge, forest interior) and increased growing season precipitation on the early regeneration of pedunculate oak in a forest-steppe ecosystem in Central Hungary, at the arid boundary of temperate deciduous forests. In the grassland habitat, seedling emergence was very low, and no seedlings survived by the fourth year. In contrast, seedling emergence was high and similar at forest edges and forest interiors, and was not affected by water addition. Most seedlings survived until the fourth year, with no difference between forest edge and forest interior habitats in numbers, and only minor or transient differences in size. The lack of oak regeneration in the grassland differs from previous reports on successful oak regeneration in open habitats, and may be related to a shift from light limitation to other limiting factors, such as moisture or microclimatic extremes, when moving away from the core of the deciduous forest biome towards its arid boundary. The similar number and performance of seedlings in forest edges and forest interiors may also be related to the decreasing importance of light limitation.

2021. január 6., szerda

 Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport első három éve

Az idei évben volt a kutatócsoport hároméves teljesítményének értékelése. Az értékelés során írásos beszámoló mellett szóbeli előadás formájában is be kellett számolni. A kutatócsoport a független bírálóktól és a bizottságtól is kiváló minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy folytathatjuk a megkezdett munkát még két évig a Lendület Program támogatásával. Köszönet érte a csapat tagjainak, együttműködő kutatóknak és segítőknek akik nélkül nem érhettünk volna el ilyen kiváló eredményt. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a csoport hároméves teljesítményét.

 

A pályázatban tárgyalt, összesen négy munkacsomaghoz kapcsolódóan 24 Q1-es publikáció született, ezek közül 15 cikk D1-es folyóiratokban jelent meg (kumm. impakt >180). A cikkek közül 8 D1-es cikk a kutatócsoport vezető meghatározó szerzőségével jelent meg. Egy cikk a WOS Highly cited kategóriájába került (idézettség a felső 1%-ban, LDD, 2018), míg egy közleményünk elnyerte az év cikke kitüntető címet (AVS, 2018).

Összesen négy könyvfejezetet jelentettünk meg a világ gyepterületeit illetve a világ legfontosabb biomjait összegző munkákban. Ezen túlmenően öt szakmai különszám szerkesztését koordináltuk vagy koordináljuk. Ezek közül három különszám már megjelent: egy a sztyeppterületek biodiverzitásával foglalkozott (Flora, 2020), egy különszám a terjedés és talajmagbank restaurációban betöltött szerepével foglalkozott (Restoration Ecology, 2018), egy különszám a növényi terjedés és megtelepedés vegetációtudományos kérdéseivel foglalkozott (Journal of Vegetation Science, 2020). Ezek mellett a megjelent különszámok mellett további két különszám szerkesztése folyamatban van (Gyepközösségek helyreállítása, Restoration Ecology - 2021 és a globális restauráció lehetőségei, Land Degradation & Development - 2021-2022).

A kutatócsoport munkáját számos konferencián, közel 50 előadásban mutattuk be, számos szakmai szekciót szerveztünk. Létrehoztuk a kutatócsoport honlapját, melyet rendszeresen frissítünk. Számos kutatási egyűttműködést építettünk ki egyetemi és kutatóintézeti csoportokkal világszerte. Bekapcsolódtunk több nemzetközi programba úgymint a GrassPlot, a DarkDivNet vagy a GAZP projekt. A kutatócsoport tagjai közül Tóth Edina és Sonkoly Judit Környezetvédelmi Ifjúsági Díjat nyert el. A A kutatócsoport tagjai önállóan pályázni képes, kiemelkedő szakmai tudású és tehetségű fiatal kutatók, saját kutatási irányokat, témákat is építenek. A kutatócsoport tagjai összesen 7 kutatási pályázatot nyertek el, a Lendület pályázattal közel összemérhető összegű kutatási támogatást. Létrehoztuk a PADAPT növényi jelleg adatbázist, melyet az idei évben online kereshető, nyílt adatbázissá alakítunk.

A kutatócsoport a szélesebb szakmai közönség és a társadalom felé is intenzíven kommunikálja eredményeit, a szakmabeli és a laikus közönséget közel 80 hazai és nemzetközi sajtómegjelenésben szólítottuk meg a kutatás első három évében. A kutatócsoport tagjai rendszeresen oktatnak, részt vesznek magyar és idegen nyelvű egyetemi kurzusok oktatásában is. 

A kutatócsoport hálás a Lendület Programnak a támogatásért. A Lendület Program egyedülálló lehetőség nemzetközi színvonalú kutatások beindítására és a hazai tudományos élet nemzetközi láthatóságának növelésére.