2015. szeptember 9., szerda

Sikeres IPBES First Author meeting Svájcban


Engelbergben (Svájc) rendezték meg 2015. augusztus 30-szeptember 4 között az IPBES Regional Assessment of Biodiversity and Ecosystem Services Europe and Central Asia első vezető-szerzői találkozót. 



Markus Fischer köszönti a résztvevőket (Forrás IPBES Twitter oldala)


A résztvevő szerzők csoportfotója (Forrás IPBES Twitter oldala)

A találkozón a résztvevők egyeztettek az Európai és Közép-Ázsiai régióra vonatkozó értékelő jelentés főbb fejezeteiről illetve ezek tartalmi és formai követelményeiről. A talákozón a Biodiverzitás Kutatócsoportból vezető szerzőként (Lead Author) Török Péter vett részt. További információk az IPBES-ről és az értékelő jelentésekről a szervezet honlapján találhatóak.


2015. szeptember 6., vasárnap

Új cikk a Természetvédelmi Közleményekben

 

Megjelent Miglécz Tamás elsőszerzőségével legújabb közleményünk a Természetvédelmi Közlemények 21-ik kötetében. A cikk a szőlősorköz takarónövényzettel és magkeverékekkel kapcsolatos legújabb eredményeinket tartalmazza és letölthető a honlapomról vagy a folyóirat honlapjáról. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeveré-kekkel kapcsolatos tapasztalatok

Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra és Tóthmérész Béla

Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.
Megjelent a Természetvédelmi Közlemények 21. kötete Bereczki Krisztina és Török Péter szerkesztésében. A kötet a 2014-es Természetvédelmi Biológiai Konferencián bemutatott előadások és poszterek egy részéből készült cikkeket tartalmazza. A kötet cikkei szabadon letölthetőek a folyóirat honlapján.

SER 2015 Manchester

 
2015. augusztus 23-25 között rendezték meg a restaurációs ökológiai világszervezet, a Society for Ecological Restoration kétévente esedékes konferenciáját Manchesterben a Manchester Metropolitan University szervezésében. A konferencia mottója ebben az évben "Towards Resilient Ecosystems: Restoring the Urban, the Rural and the Wild" volt. A konferencia a restaurációs ökológiával foglalkozó kutatók legnagyobb nemzetközi konferenciája, melyen ezúttal 64 ország közel 800 kutatója jelentett be prezentációt illetve vett részt. A SER jelenleg több mint 70 ország közel 2500 kutatóját illetve restaurációs ökológiában dolgozó szakemberét tömöríti, így a restaurációs ökológiai kutatás és tájékoztatás nemzetközi zászlóshajójának tekinthető. A konferencián megismerhettük a brit vendégszeretet mélyebb aspektusait és érdekes ismeretterjesztő és felvilágosító plenáris előadásokat hallgathattunk meg a világ szépségéről valamint az ember-természet harmóniájának restaurációs ökológiai szempontú elérésének megteremtésére irányuló kísérletekről.



John Rodwell plenáris előadása a konferencián

A konferencián az alábbi prezentációval vettem részt: 

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Managing for composition or species diversity? – Pastoral and year-round grazing systems in alkali grasslands

A konferencia részletes programja megtalálható itt.
Az összefoglalók itt találhatóak.

2015. szeptember 2., szerda

Új cikk a Tuexenia-ban
 
Megjelent Lukács Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Floristisch-Soziologische Arbeitsgemeinschaft e.V. (FlorSoz) által gondozott Tuexenia című folyóiratban. A közlemény csapadékjárásban bekövetkező ingadozások hatását elemzi szikes gyepekben egy a vegetációtudományban újnak számító önszerveződő térkép (SOM) módszer segítségével. A cikk letölthető a honlapomról és a folyóirathonlapjáról is. Az alábbiakban olvasható a közlemény összefoglalója

Rainfall fluctuations and vegetation patterns in alkali grasslands – using self-organizing maps to visualise vegetation dynamics

Lukács B.A., Török P., Kelemen A., Várbíró G., Radócz S., Miglécz T., Tóthmérész B. & Valkó O.

Knowledge about the drivers of vegetation dynamics in grasslands is fundamental to select appropriate management for conservation purposes. In this study, we provide a detailed analysis of vegetation dynamics in alkali grasslands, a priority habitat of the Natura 2000 network. We studied vegetation dynamics in five stands of four alkali grassland types in the Hortobágy National Park (eastern Hungary), between 2009 and 2011. We analysed the effect of fluctuations in precipitation on both the overall vegetation composition and on the cover of each species using Self Organizing Map neural networks (SOM). We found that SOM is a promising tool to reveal plant community dynamics. As we analysed species cover and overall vegetation composition separately, we were able to identify the species responsible for particular vegetation changes. Fluctuations in precipitation (a dry season, followed by a wet and an average season) caused quick shifts in plant species composition because of an increasing cover of halophyte forbs, probably because of salinisation. We observed a similar effect of stress from water logging in all studied grassland types. The species composition of Puccinellia grasslands was the most stable over the three years with varying precipitation. This was important as this grassland type contained many threatened halophyte species. Self-organising maps revealed small-scale vegetation changes and provided a detailed visualisation of short-term vegetation dynamics, thus we suggest that the application of this method is also promising to reveal community dynamics in more species-rich habitat types or landscapes.

2015. szeptember 1., kedd

Új cikk a herbáriumban tárolt magjainak túléléséről a Presliában


Megjelent Molnár V. Attila elsőszerzőségével készült cikkünk a Cseh Botanikai Társaság Preslia című folyóiratában, a tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) herbáriumban tárolt magjainak hosszú távú túléléséről. Vizsgálatainkban igazoltuk, hogy a faj képes 100 évet meghaladó csíraképességet felmutatni és vizsgálatunkban megfigyelt túlélés a 9. leghosszabb, amit gyűjteményben tárolt fajok esetében kimutattak. A cikk letölthető a honlapomról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage

Molnár V. A., Sonkoly J., Lovas-Kiss Á., Fekete R., Takács A., Somlyay L. & Török P.

Long-term seed viability is of crucial importance for short-lived species, since persistent seed banks can buffer the fluctuations in the establishment of plants from year to year. Temporarily flooded habitats are an unpredictable environment for plants, and for some species the only chance they have of surviving is the formation of persistent seed banks. Astragalus contortuplicatus is an annual species of periodically flooded habitats and is considered an endangered species in Hungary. Altogether 1993 seeds of this species were tested in a germination experiment: 1200 were freshly harvested and 793 were collected from herbarium specimens of various ages. Seed viability was tested using the germination method. The freshly harvested seeds were used for selecting the best out of seven frequently used dormancy-breaking methods for this species. The highest percentage of germination was recorded for the combined treatment of scarification and light. Thus, this method was used to test the viability of the seeds collected from herbarium specimens. The oldest seeds that germinated were 131 years old. Until now there are no records of seeds of herbaceous legumes germinating that are more than 100 years old. This record is the 9th oldest of all the literature records of viable seeds originating from biological collections. All the seeds that germinated developed into healthy, fertile plants, the seeds of which also readily germinated. Fitted linear regression showed a significant negative relationship between seed age and percentage germination. Based on this linear regression the calculated theoretical maximum viability is 309 years. Our results suggest that seeds of A. contortuplicatus stored in collections can be successfully used in this species’ reintroduction for conservation purpose, to areas in which the plants were collected.