Új cikkünk a Journal of Ecology-ban

Nagy megtiszteltetés, ha a növényökológus szakma egyik legjobb lapjában jelenhetünk meg. Most ez történt. Erdős László elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk a Journal of Ecology hasábjain. A cikk összehasonlítja a klasszikus taxonómiai alapú diverzitás, a funkcionális és a filogenetikai diverzitás változását gyep-erdő gradiens mentén. A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy kimutatta, hogy az a vizsgált diverzitásmetrikák maximumai nem minden esetben ugyanabban az élőhelytípusban találhatóak. A közlemény szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Taxonomic, functional, and phylogenetic diversity peaks do not coincide along a compositional gradient in forest-grassland mosaics

Erdős L., Vu Ho K., Bátori Z., Kröel-Dulay Gy., Ónodi G., Tölgyesi Cs., Török P., Lengyel A.

Ecosystems with forest and grassland patches as alternative stable states usually contain various closed, semi-open, and open habitats, which may be aligned along a vegetation cover gradient. Taxonomic diversity usually peaks near the middle of the gradient, but our knowledge on functional and phylogenetic diversity trends along gradients is more limited.

We investigated the eight main habitats of Hungarian forest-grassland mosaics, representing various vegetation cover values, and compared their species composition as well as their taxonomic, functional, and phylogenetic diversity.

We found a compositional gradient ranging from large forest patches through smaller-sized forest patches and edges to closed and open grasslands. Species richness peaked at the middle of the gradient (at edges). Shannon diversity was high near the middle and at the open end of the gradient. Functional diversity was high throughout woody habitats (in forests and at edges), and was significantly lower in grasslands. When considering all species, phylogenetic diversity tended to peak at north-facing forest edges. When excluding non-angiosperms, this peak disappeared.

The high taxonomic diversity at the middle of the gradient is in line with the edge-effect theory. Our results suggest that community assembly in grasslands may be dominated by environmental filtering, while competition may be decisive in woody habitats. The low phylogenetic diversity of grassland habitats can be explained by their young evolutionary age compared to forests.

Synthesis. Functional and phylogenetic diversity do not necessarily coincide with taxonomic diversity along vegetation cover gradients. In ecosystems where forest and grassland patches represent alternative stable states, the trends of taxonomic diversity may be similar to those revealed here, but functional diversity patterns may be more system-specific for some traits. Trends in phylogenetic diversity may vary according to the evolutionary age of the habitats.

Fitoplankton közösségek működése - új cikk az Ecological Indicators-ben

Megjelent T-Krasznai Enikő és Török Péter társelsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators-ben. A cikk egy olyan - alapvetően módszertani - problémára mutat rá, ami fitoplankton közösségek mintavételezésénél bevett gyakorlat (meghatározott számú morfológiai egység leszámolása), azonban a tömeges fajok melletti kísérőfajok tömegességi viszonyainak becslésekor azok mennyiségének és fajszámának erőteljes alulbecslését eredményezheti. A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján, összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Functional dynamics of phytoplankton assemblages in hypertrophic lakes: Functional- and species diversity is highly resistant to cyanobacterial blooms

Enikő T-Krasznai, Péter Török, Gábor Borics, Áron Lukács, Zsuzsanna Kókai, Verona Lerf, Judit Görgény, Viktória B-Béres

Under increasing pressure of climatic change and anthropogenic eutrophication, water blooms, i.e. the formation of high phytoplankton biomass of a single or a few species, have become more and more frequent in lake ecosystems that is caused mostly by Cyanobacteria. The dynamics of phytoplankton under a cyanobacterial pressure may provide important information about what a competitive advantage of Cyanobacteria have over eukaryotic microalgae. The research, therefore focused on the relationship between cyanobacterial blooms and the accompanying species in hypertrophic shallow lakes where nutrients are in excess. The following hypotheses were selected for testing: i) Cyanobacterial blooms negatively affect the species richness and diversity of phytoplankton assemblages in the studied hypertrophic lakes. ii) Cyanobacterial blooms negatively affect the multi-trait functional diversity of phytoplankton assemblages in the studied hypertrophic lakes. iii) The formation of a cyanobacterial bloom causes a shift in the species and trait composition of phytoplankton assemblages. It was found that the species diversity of non-cyanobacterial assemblages was not affected negatively by increasing density of Cyanobacteria. Cyanobacterial biomass negatively affected the functional richness and functional dispersion of the assemblages, but both relationships were only marginally significant. Some temporal shift was detected in the community weighted mean values of width, colonial ability of accompanying microalgae, and also in flagellatedness and mixotrophic ability. We conclude that Cyanobacterial blooms basically alter dominance relations in the phytoplankton and reduce availability of light in waters. However, it does not necessarily coincide with the elimination of other taxa and reduction their species numbers or diversity. The formerly published data on the decrease in species richness can be likely explained by methodological deficiencies, which are responsible for reduced detectability of species. To better understand the seasonal dynamics and resilience of phytoplankton assemblages in hypertrophic water bodies the development of new methodologies by which diversity and succession of subordinate species can be evaluated is required.

Hallgatói terepgyakorlat GRASSLAND-HU LIFE IP területeken

A DE Biológiai és Ökológiai Intézet illetve a DE Földtudományi Intézet oktatóinak vezetésével, a Herman Ottó Intézet anyagi és szakmai támogatásával főként külföldi hallgatóinkból álló csoport 2022. október 3-6 között részt vehetett egy több nemzeti park füves élőhelyeit, élőhelyrekonstrukciók eredményeit is problémáit bemutató terepgyakorlaton. A terepgyakorlat Egyek-Pusztakócsi mocsarak illetve a Verpeléti várhegy gyepes élőhelyeinek és kezelési, helyreállítási lehetőségeinek bemutatását követően megismerkedhetett az esztergomi Strázsa hegy legfontosabb gyepes élőhelyeivel és az élőhelyeken zajló természetvédelmi célú beavatkozásokkal. 

A terepgyakorlat utolsó napján a hallgatók megismerkedhettek a gönyűi homokvidéken zajló élőhelyrekonstrukciók szakmai tervezésének és kivitelezésének jelentőségével és nehézségeivel is. A szervezők reményei szerint a későbbi években is lehetőség nyílik hasonló szervezett szakmai látogatásokra. A GRASSLAND-HU LIFE IP projektről bővebb információkat ezen a honlapon találhatunk. A csoport nevében köszönetünket fejezzük ki a programnak a lehetőségéért és a szakmai terepgyakorlat támogatásáért, továbbá az érintett nemzeti parkok munkatársainak az igen tartalmas szakmai program összeállításáért és a terepi vezetésért.