Terepi szeminárium :-) Lappföldön - I.
A 9. European Conference on Ecological Restoration keretén belül részt vettünk (Valkó Orsolya, Deák Balázs, Tóthmérész Béla és Török Péter) 2014. július 31. és augusztus 3. között Lappföld (Észak-Nyugat Finnország) természeti értékeit és restaurációs ökológiai problémáit és kihívásait bemutató terepi szemináriumon. Az idő igen kellemes volt a terep egész időtartama alatt. Az első napon bemutatták Finnországban is igen jelentős szélerőműveket és szó volt a telepítési költségeikről és teljesítményjellemzőikről is. Ezt követően busszal eljutottunk
Tornio-ba, ami egy Finnország és Svédország közös közigazgatása alá elő település a Tornio folyó mentén (1. kép).
1. kép. A Tornio folyó zuhatagos része.
Tornioban, a svéd oldalon egy közel 5 generáció óta családi vállalkozásban üzemeltetett vendéglőben igen ízletes melegen füstölt
nagy marénát (
Coregonus lavaretus) ettünk. Az ebédet követően már a buszban betekintést nyerhettünk a település és a határzóna igazgatási problémáiba és természetmegőrzési stratégiájába. Ezt követően átléptük a sarkkört
Juoksengi falu határában. Természetesen kis és nagycsoportos fotózkodás a sarkkörnél elmaradhatatlan volt (2-3. kép).
2. kép. Az északi sarkkör
3.kép. Ugyanez fekvő helyzetben :-)
Ezután néhány órányi buszozást követően jutottunk el első szálláshelyünkre
Ylläsjärvi-ba, ahol az "éjszakát" töltöttük. Mármint azt amit Közép-Európában éjszakának neveznek, ugyanis itt mintegy 4-5 óra félhomály volt csak jellemző, ami persze lehetőséget nyújtott a környéken való bóklászásra.
4. kép. Hotel Ylläsjärvi.
Másnap reggel tovább utaztunk északra a Ylläs térségbe, a
Kellokas Látogatóközpontba, ahol az érdeklődők számos előadást hallgathattak meg a térség turisztikai lehetőségeiről, a turizmus élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásairól és betekintést nyertek a félvad rénszarvas-tenyésztés menetébe. A látogatóközpontból több turistaút is indult, melyekkel a környező sziklás és lápos területek vegetációját tanulmányozhattuk. Néhány jellegzetesebb tájra jellemző élőhelye és érdekesebb vagy gyakoribb növényfaj képeit találhatjuk alább (5-17. kép).
5. kép. Az egyik leggyakoribb törpecserje a lápokon a Betula nana volt
6. kép. Nyíltabb nyírelegyes luc- és erdeifenyves igen jellegzetes növényközösség a területen
7. kép. A Betula pubescens egészen nagy példányai is megtalálhatók
8. kép. Egyes helyeken a szakállzuzmók (Usnea sp.) sűrű szövedéket alkotnak az ágakon
9. kép. A nedves patakvölgyben találtuk meg a Cicerbita alpina virágzó egyedeit.
10. kép. A Lycopodium anotinum néhol sűrű gyepet alkot.
11. kép. Barátunk az "arkangyalgyökér" (Angelica archangelica)
12. kép. Az utunk ilyen patakvölgyek mentén lerakott pallókon vezetett
13. kép. És a patak felett az ég...
14. kép. Az útjelző táblán már sejtettük, hogy jó irányba haladunk
15. kép. A finnek egyik nemzeti növénye a lápi szeder (Rubus chamaemorus), természetesen magot is gyűjtöttünk
16. kép. A híres Linnea borealis egy virágzó példánya is az utunkba került
17. kép. No ez alapján kérdezd meg, hogy mi merre van...
A délután folyamán elutaztunk a legészakibb szálláshelyünkre a Pallas Hotelbe, a
Pallas-Yllästunturi nemzeti parkba. A nemzeti park az egyik legészakabbra található természetvédelmi oltalom alatt álló terület Finnországban. Már maga a hotel is igen festő tájban helyezkedett el (18-19. kép).
18. kép. A hotel szűkebb...
19. kép. ...és tágabb környezete
A hotel környezetében barangoltunk és meglepően sok számunkra érdekes és értékes növényfajt találtunk. Természetesen ezek a fajok ebben a táji környezetben nem számítottak ritkának. Mindazonáltal a közép-európai flórában vagy hiányoznak vagy meglehetősen ritkák. Az alábbiakban található néhány fotó ezekről (20- . kép).
20. kép. Cornus suecica
21. kép. Arctostaphylos alpinus
22. kép. Arctostaphylos alpinus kicsit közelebbről
22. kép. Parnassia palustris
22. kép. Az éretlenebb
Rubus chamaemorus
Természetesen a Lappföld nem lenne Lappföld a rénszarvasok nélkül. A szállás felé vezető úton már több szarvassal is találkoztunk, mert a rénszarvasok természetesen az út közepén kóborolnak és a többi szarvasfajtól eltérően nem is akarnak onnan gyorsan lehúzódni, akár kilométereken keresztül tudnak a járművek előtt futni (23-24. kép).
23. kép. Itt még csak néhány egyedet láttunk
24. kép. Majd az épület mögött megtaláltuk a többit.
A rénszarvasok mindegyike szinte valakinek a tulajdona. Félvad módon
"tenyésztik" a fajt, szinte mindegyik fülében krotália van vagy a nyakán
elkülönítő szalag található. Tél közeledtével terelik össze őket és válogatják szét a tulajdonosok, valamint a fiatal egyedeket is megjelölik.
Folytatás következik...