MTA KÖTEB Biodiverzitás Albizottság

A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság Diverzitásbiológiai Albizottsága 2014. november 20-án, Szegeden tartotta első alakuló ülését. Az albizottság elnöke Dévai György, titkára Báldi András. A bizottságban a Debreceni Egyetemet három kutató képviseli a 2014-2017 közötti akadémiai ciklusban, Dévai György, Grigorszky István és Török Péter. Az albizottság munkájához sok sikert kívánok!

MTA BTO Ökológiai Tudományos Bizottság

Lezárult az MTA Biológiai Osztály Ökológiai Bizottsága tisztújítása. A bizottság elnökének választotta Padisák Juditot, elnökhelyettesnek Báldi Andrást, valamint titkárának Hornung Erzsébetet. A bizottságban a Debreceni Egyetemet négy kutató képviseli a 2014-2017 között: Dévai György, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya és Török Péter. A bizottság teljes névsora és további információk az akadémia honlapján tekinthetők meg. A bizottság munkájához sok sikert kívánok.

Új cikkünk a Diversity & Distribution szaklapban

Laura Sutcliffe és Batáry Péter társ elsőszerzőségével jelent meg a Diversity & Distributions szakfolyóiratban "Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland" című cikkünk mely a folyóirat honlapjáról szabadon letölthető. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland

Laura M. E. Sutcliffe, Péter Batáry, Urs Kormann, András Báldi, Lynn V. Dicks, Irina Herzon, David Kleijn, Piotr Tryjanowski, Iva Apostolova, Raphaël Arlettaz, Ainars Aunins, Stéphanie Aviron, Ligita Baležentiene, Christina Fischer, Lubos Halada, Tibor Hartel, Aveliina Helm, Iordan Hristov, Sven D. Jelaska, Mitja Kaligaric, Johannes Kamp, Sebastian Klimek, Pille Koorberg, Jarmila Kostiuková, Anikó Kovács-Hostyánszki, Tobias Kuemmerle, Christoph Leuschner, Regina Lindborg, Jacqueline Loos, Simona Maccherini, Riho Marja, Orsolya Máthé, Inge Paulini, Vânia Proença, José Rey-Benayas, F. Xavier Sans, Charlotte Seifert, Jaroslaw Stalenga, Johannes Timaeus, Péter Török, Chris van Swaay, Eneli Viik, Teja Tscharntke

A large proportion of European biodiversity today depends on habitat provided by low-intensity farming practices, yet this resource is declining as European agriculture intensifies. Within the European Union, particularly the central and eastern new member states have retained relatively large areas of species-rich farmland, but despite increased investment in nature conservation here in recent years, farmland biodiversity trends appear to be worsening. Although the high biodiversity value of Central and Eastern European farmland has long been reported, the amount of research in the international literature focused on farmland biodiversity in this region remains comparatively tiny, and measures within the EU Common Agricultural Policy are relatively poorly adapted to support it. In this opinion study, we argue that, 10 years after the accession of the first eastern EU new member states, the continued under-representation of the low-intensity farmland in Central and Eastern Europe in the international literature and EU policy is impeding the development of sound, evidence-based conservation interventions. The biodiversity benefits for Europe of existing low-intensity farmland, particularly in the central and eastern states, should be harnessed before they are lost. Instead of waiting for species-rich farmland to further decline, targeted research and monitoring to create locally appropriate conservation strategies for these habitats is needed now.

MTA DAB Botanikai Bizottság megalakulása

A Magyar Tudományos Akadémián 2014-ben tartott tisztújítás keretében megújult az MTA Debreceni Területi Bizottságának tizennégy Szakbizottsága is. A Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság kilenc munkabizottságának egyikeként alakult meg a Botanikai Munkabizottság, amelynek elnöki tisztére Molnár V. Attila kapott felkérést. A bizottság által szervezett rendezvényekről, a növénytani kutatásokkal kapcsolatos hírekről, eseményekről a bizottság weboldalán igyekszünk tájékoztatni az érdeklődőket.

Az egyik most indult kezdeményezésünk talán többeknek érdekes vagy hasznos lehet, ezért erről részletesebben is hírt adunk:

A debreceni botanikusoknak (a 20. században elsősorban Soó Rezsőnek és tanítványainak) a hazai növénytani kutatásokban elért eredményei napjaink ökológiai-, vegetációtudományi-, florisztikai vizsgálatai során is fontos kiindulási alapot jelentenek. Ugyanakkor ezek a művek több esetben ritkák, nehezen hozzáférhetőek. Éppen emiatt határoztuk el, hogy ezeket a cikkeket, könyvfejezeteket és esetenként könyveket igyekszünk digitálisan szabadon hozzáférhetővé tenni. Nem csak a Debrecennel és annak tágabb környékével (Hortobágy, Tiszántúl, Nyírség, Hajdú-Bihar megye) foglalkozó publikációkat igyekszünk gyűjteni, hanem a debreceni egyetemi tanszék egykori kiadványainak cikkeit és az egykori munkatársak publikációit is. Mivel a debreceni, illetve a kolozsvári és budapesti egyetemek Növénytani Tanszékeinek 20. századi története Soó Rezső révén  több ponton kapcsolódik egymáshoz, így indokoltnak tűnik némely esetben a fővárosban és Erdélyben megjelent művek itteni közreadása is. Munkánk során első körben a Debreceni Egyetem TTK Növénytani és Ökológiai Tanszékein, valamint magángyűjteményeinkben fellelhető folyóiratokat, különlenyomatokat, könyveket tesszük közkincsé. A Munkabizottság weboldalának oldali sávjában sorjáznak a már digitalizált és feltöltött közlemények, mégpedig szerzőik nevének ábécésorrendjében és adott szerzőn belül a megjelenés ideje alapján rendezve. A teljes hivatkozást tartalmazó címsorra kattintva megjelenik a szabadon letölthető *.pdf kiterjesztésű digitális állomány. A kezdeményezés továbbviteléhez örömmel veszünk minden javaslatot. Az ötletért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Takács Attilának, a cikkek szkennelésében nyújtott segítségéért pedig Nagy Timeának.

A IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia résztvevőinek állásfoglalása

A természeti erőforrások, értékek megőrzése mindenki kötelessége és érdeke, életünk alapjainak védelme. Ez azonban önálló jogi hátteret, jól működő intézményrendszert igényel. A nemzeti park igazgatóságok, továbbá a védett területek és a Natura 2000 hálózat és a fenntartható környezetbarát gazdálkodás támogatása és megtartása, a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága ezért kiemelkedő fontosságú a hazai természetvédelem és a társadalom számára.

A Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia a hazai természetvédelmi szakemberek és kutatók legszélesebb körű szakmai összejövetele. Mint a hazai természeti értékek védelméért tevőlegesen dolgozó közösség, aggodalommal figyeljük azokat a híreket, melyek szerint a természetvédelem hazai szervezete és törvényi szabályzása jelentős átalakítás előtt áll. Mivel a szakmai egyeztetés hiányában az esetleges változtatások és átszervezések részletei, indokoltságuk és céljaik nem világosak, a konferencia résztvevői nyílt állásfoglalásban összegzik a hazai természetvédelem érdekében az alább részletezett szükséges működési és szakmai feltételrendszert. Ennek megteremtése nélkül a magyar állam nem fog tudni megfelelni saját Alaptörvényének, mely kimondja, hogy a természeti erőforrások megőrzése az állam és mindenki kötelessége .

Stabil, kiszámítható és működőképes intézményrendszer

Az állami természetvédelem működtetésének szakmai alappillérei a nemzeti park igazgatóságok, melyek közel 20 éve lényegében azonos szervezeti struktúrában, jelentős nemzetközi kapcsolati tőkével, kiemelkedő eredményekkel látják el a természetvédelmi tervezés, kutatás, kezelés és bemutatás feladatait. A 2005. január 1-től hatályba lépett természetvédelmi hatósági rendszer azonban folyamatosan kapacitás-problémákkal küzd, és a mai napig nem történt meg a nemzeti park igazgatóságok és a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek működése közötti munkakapcsolat egységes szabályozása sem. A természetvédelmi hatóságok szervezeti önállóságának esetleges megszüntetése a szakági döntések szabadságának és szakmaiságának jelentős csökkenését vonja maga után, ez pedig visszaveti nemzeti örökségünk megőrzését.

Átlátható és ellenőrizhető természetvédelmi döntések, társadalmi részvétel biztosítása

Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének és ellenőrzésének kiemelkedően fontos eszköze a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága. Ezért az állami természetvédelem átláthatóságát a hatósági döntések, természetvédelmi tervek, kutatási adatok, területhasználati megállapodások tekintetében széleskörű, kereshető, on-line közzététellel biztosítani szükséges. Lényeges, hogy a gazdálkodók valamint a természetvédelmi szakemberek együttműködjenek a védett és a Natura 2000 területek kezelésének, használatának alakításában. E területek nemzeti természeti értékeink megőrzésének alapvetően fontos színterei.

A természetvédelem szempontrendszerének integrálása

A biodiverzitás és az ökológiai folyamatok megőrzése közép- és hosszútávon is kizárólag a fenntartható, környezetbarát mező-, erdő- és vízgazdálkodással, illetve ökológiai gazdálkodással összefonódva érhető el, melynek modelljei a védett és Natura 2000 területek kellene, hogy legyenek. Ha az újszerű és előremutató területhasználati szemlélet gyakorlattá tud válni a gazdálkodók szélesebb érdekkörében is, akkor lehet megfontolni a védett területek vagyonkezelési rendszerének átalakítását. A környezet- és természetvédelem szempontrendszerének bevonása a területkezelés tervezésének korai részét kell, hogy képezze. A vadászat, erdészet és a természetvédelem jogi szabályozásának és eszközrendszerének összehangolása, a túlbürokratizált eljárási rendek egyszerűsítése jogos társadalmi és döntéshozói igény. Ugyanakkor ez az integrációs célú felülvizsgálat nem jelentheti a szakmai érdekképviselet eszközrendszerének az ágazatok közötti erőviszonyoktól függő önkényes, eseti és egyedi érdekeket szolgáló leépítését. Nem fogadható el a jogszabályi háttér olyan szemléletű átszabása, mely egyik vagy másik ágazat gazdasági érdekeit a környezetügy, a természetvédelem, a természeti erőforrások hosszútávú megőrzésének ügye fölé helyezi. A biológiai sokféleség megőrzése csak abban az esetben érvényesülhet eredményesen az ágazati szakpolitikában, ha megmarad a természetmegőrzés önálló jogi szabályozása.

Szeged, 2014. november 22.

Hosszú összefoglalók a Hidrológiai Közlönyben

A legutóbbi Hidrobiológus Napokhoz kapcsolódóan megjelent a Hidrológiai Közlöny legújabb száma (94. évfolyam) mely az előző évi Hidrobiológus Napok kapcsán beküldött hosszú összefoglalókat tartalmazza. Két összefoglalóban voltam társszerző, melyek absztraktja az alábbiakban található.

Kókai Zs., Török P., Bácsi I., T-Krasznai E., B-Béres V. (2014): Az extrém száraz időjárás hatása az Achnthidium minutissiumum és A. eutrophilum egyedszámára (Sebes-Körös, Körösszakál).  Hidrológiai Közlöny 94(5-6): 46-49.

A 2012-es év nyara és az ősz rendkívül száraz volt Magyarországon, aminek köszönhetően hazai vízfolyásaink vízhozama, ill. vízszintje jelentősen csökkent. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, miként befolyásolta a 2012-es év extrém száraz időjárása – és az ezzel együtt járó vízhozam csökkenés és tápanyag-dúsulás – a Sebes-Körös (Körösszakál) Achnanthidium minutissimum és A. eutrophilum populációinak dinamikáját. A két Achnanthidium taxon minél pontosabb határozása azért fontos, mert eltérő ökológiai állapotú vizek indikátor fajai. Eredményeink alapján elmondható, hogy míg az A. minutissium egyedszám-változása pozitívan korrelált a vízhozammal és negatívan a nitrát-koncentrációval, addig az A. eutrophilum esetében az előzőekkel ellentétes tendenciát figyeltünk meg. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy még egy stabilan jó ökológiai állapottal jellemezhető vízfolyás kovaalga-közössége is feltűnően érzékenyen reagálhat a szélsőséges időjárási viszonyok okozta vízhozam csökkenésre és az ezzel szorosan összefüggő tápanyag-koncentrálódásra.

The summer and autumn was extremely dry in the year of 2012 in Hungary, therefore the water discharge and water level of rivers decreased significantly in comparison with previous years. The main aim of this study was to investigate, how affect the extremely dry weather and the inherent water discharge decrease and nutrient enrichment the dynamics of Achnanthidium minutissimum and Achnanthidium eutrophilum in the river of Sebes-Körös at Körösszakál. The exact identification of this two Achnanthidium species is important, because they are indicator species of waters with different ecological status. Our results show, that the individual number of A. minutissimum correlated positively with water discharge and negatively with nitrate concentration, while opposite tendencies were observed in the case of A. eutrophylum. The results highlight that the diatom assemblage of a river with stable good ecological status could react remarkably sensitively to decreasing water discharge and the concomitant nutrient enrichment caused by extreme weather circumstances.

T-Krasznai E., Abonyi A., Görgényi J., Török P. (2014): A Malom-Tisza holtág epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális mintázata (2007-2009). Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 90-92.

A Malom-Tisza holtág nyári epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális eloszlását vizsgáltuk a 2007-2009 időszakban. Összesen 266 fajt azonosítottunk (6 anaerob baktérium, 35 cianobaktérium, 225 eukarióta alga). Néhány ritka alga faj, úgy minta a Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, vagy a Cystodinium cornifax is előfordult mintáinkban. Míg mindhárom év tavaszán a Chlorococcales és Bacillariophyceae fajok domináltak, addig a késő nyári epilimnetikus fitoplankton különbségeket mutatott. 2007-ben a cianobaktérium mellett a Dinophyceae dominált, addig 2008 és 2009-ben eltérő összetételű cianobaktériumok mellett szubdomináns csoportként előbb a Raphidophyceae (2008), majd Desmidiales (2009) fajok mennyisége volt jelentős. Mind a három évben a metalimnion alján a Thiopedia rosea bíbor kénbaktérium dominált. Ennek megfelelően, amíg 2007 és 2009-ben két biomassza csúcs is kialakult a fitoplankton vertikális eloszlásában, addig a 2008-as évben csak egy kisebb csúcsot tapasztaltunk. Eredményeinkből megállapítható, hogy rétegződő állóvizeink esetében az évek közötti vízoszlop stabilitás változása meghatározhatja a fitoplankton vertikális mintázatát, valamint annak fajösszetételét és diverzitását.

 The vertical distribution of phytoplankton was analysed focusing on the epi- and metalimnetic zone in the Malom-Tisza oxbow, Hungary. Altogether 266 taxa were identified (6 anaerob bacteria, 35 Cyanobacteria and 225 eukaryotic algae). Besides the dominance of self-shade adapted cyanobacteria, some rare species was also detected during the study period (Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, Cystodinium cornifax). While the spring phytoplankton assemblages seemed to be similar between the three years, late summer climax compositions were different. Change in strength of thermal stratification can play a key role in determining the seasonal succession of phytoplankton. In 2008, a relatively mild spring generated weaker thermal stratification through the whole year, might being responsible for the occurrence of new taxa, like Gonyostomum semen in the Malom-Tisza oxbow.

Új cikk - A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kérdése 

 

Korábbi blogbejegyzésemben beszámoltam arról a szakmai műhelybeszélgetésről, amelynek célja volt a természetvédelmi gyakorlat összefüggés-rendszerének feltárása, valamint a szektor hazai kutatási prioritásainak azonosítása volt kizárólag a gyakorlat igényeiből kiindulva. Ennek során összeállítottunk 50, legfontosabbnak tartott kérdést melynek vizsgálatát a gyakorlati természetvédelem szempontjából elsőrendű fontosságúnak tartjuk. Ennek kapcsán megjelent a kérdéseket illetve az ehhez kapcsolódó kutatást bemutató cikk a Természetvédelmi Közlemények hasábjain. A cikk a folyóirat honlapjáról vagy a honlapomról letölthető, az absztraktja pedig az alábbiakban olvasható.

A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben

 

Mihók Barbara, Pataki György, Kovács Eszter, Balázs Bálint, Ambrus András, Bartha Dénes, Czirák  Zoltán, Csányi Sándor, Csépányi Péter, Csőszi Mónika, Dudás György, Egri Csaba, Erős Tibor, Gőri  Szilvia, Halmos Gergő, Kopek Annamária, Margóczi Katalin, Miklay Gábor, Milon László,  Podmaniczky László, Sárvári János, Schmidt András, Sipos Katalin, Siposs Viktória, Standovár Tibor, Szigetvári Csaba, Szemethy László, Tóth Balázs, Tóth László, Tóth Péter, Török Katalin, Török Péter, Vadász Csaba, Varga Ildikó, Báldi András

A természeti értékek védelmében, valamint a természeti erőforrás-gazdálkodásban érintett gyakorlati szakemberek igényei és a kutatók által végrehajtott célzott kutatások sok esetben nincsenek összhangban. A gyakorlat és a tudományos kutatások közötti szakadék áthidalására a gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított országos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. A kérdések nagyobb célterületeket fednek le, ráirányítják a figyelmet az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok hiányára, szükségességére, illetve az interdiszciplináris kutatások iránti növekvő igényre.

Megjelent Sonkoly Judit elsőszerzőségével legújabb áttekintő tanulmányunk a magtömeg-variabilitás ökológiai hátteréről a Kitaibelia folyóiratban. A folyóirat cikkei a legújabb szám kivételével elérhetőek és letölthetőek itt. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

A növényi magtömeg-variabilitás ökológiai háttere és jelentősége 
 Sonkoly J., Molnár V. A. és Török P.

A recens növényfajok esetében mintegy 12 nagyságrendnyi eltérés van a legkisebb és a legnagyobb magvak tömegében. A tapasztalt nagy variabilitás okainak keresése, a tér- és időbeli mintázat és ezzel összefüggésben lévő ökológiai tényezők vizsgálata napjainkban az ökológiai kutatások egyik jelentős irányvonala. A jelen közleményben a témában megjelent cikkek legfontosabb eredményeit tekintjük át, hogy átfogó képet nyújtsunk a magok tömegének variabilitásáról, ennek lehetséges okairól, valamint a terjedésre, magpredációra, magbank-képzésre, csírázásra, növekedésre, valamint a növényközösségek összetételére gyakorolt hatásairól. A témában megjelent publikációk nagy száma miatt igyekeztünk az utóbbi néhány évtized során a rangos nemzetközi lapokban megjelent publikációkra koncentrálni, valamint kiemelt hangsúlyt fektetni a hazai kutatások eredményeinek bemutatására. A magtömeg variabilitásának vizsgálata során a fajok közötti variabilitás tekintetében a legfontosabb eredmények az életforma, testméret, genomméret, a klimatikus- és regionális zonáció illetve a fényviszonyok tekintetében születtek. Az egyedszintű variabilitás legfőbb okainak az anyanövényen való elhelyezkedés hatása és a magtömeg – magszám csereviszony, az egyedek közötti variabilitásra pedig leginkább az anyanövény környezete és mérete, valamint szintén a magtömeg – magszám csereviszony bizonyultak a legnagyobb hatásúnak. A magtömeg-variabilitás legfontosabb következményei kapcsán a szél- és magpredátorok általi terjesztésre, a csírázási arányra és a csíranövények túlélésére gyakorolt hatásairól tudunk a legtöbbet. Az utóbbi mintegy két évtizedben népszerű kutatási irány a perzisztencia illetve a magtömeg és magalak összefüggésének vizsgálata. A magtömeg-variabilitás növényközösségek szerkezetére gyakorolt hatásának kutatása is egyre nagyobb jelentőségű, azonban ezen a téren egyelőre nincsenek kimutatott általános érvényű összefüggések.

 

III. Növénybiológiai Workshop

Ideje:2014. november 6. (csütörtök) 9.30

Helye:DE Élettudományi Épület
I. emeleti Diószegi Szeminárium (1.035) terme
(4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)

Szervezők:Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék
MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság
MTA DAB Szárazföldi Ökológiai Munkabizottsága

Program itt

UNESCO-L'Oreal - A nőkért és a tudományért legfiatalabb díjazottja Valkó Orsolya

 

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága - a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért - útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével – idén már tizenkettedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO FOR WOMEN IN SCIENCE program szellemében a 2014-es évre. A 30 év alattiak kategóriájában ebben az évben a bizottság szeretett és tisztelt fiatal kollégánkat Valkó Orsolyát a DE TTK Ökológiai Tanszék egyetemi adjunktusát és a MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársát részesítette ebben a kimagasló elismerésben.

Valkó Orsolya a gyepdinamika, biodiverzitás és helyreállítás nemzetközi szinten is ismert és elismert fiatal szakértője. Saját közleményeinek száma több mint 50, ebből életkor-arányosan kiemelkedően magas az idegennyelvű közlemények száma (21). Mind kumulatív impakt faktora mind idézettsége meghaladja az MTA Szupraindividuális Biológia esetében megállapított MTA doktora minimum követelményeit.

Az egész csapat nevében gratulálok a díjhoz. Orsi a közhellyel élve: "L'Oreal - Mert megérdemled!"

Alice csodaországban - avagy a kezdeti sokk és növények Ausztráliában (Bevezetés és témafelvetés)

 

Idén Nyugat-Ausztráliában rendezték meg az IAVS (International Association for Vegetation Science éves konferenciáját. A konferenciához kapcsolódóan több terepi szemináriumot is rendeztek melynek során jó betekintést nyerhettünk az Ausztrália vegetációjába és flórájába. Ahogy a cím is sugallja, ez valóban Alice csodaországban helyzetet eredményezett. Egy európai növényzethez szokott botanikus számára igen sokkoló élmény, hogy néhány széles elterjedésű család és invazív faj kivételével az Ausztrál flóra jórészt ismeretlen. Szerencsére az itt eltöltött mintegy 16 nap során (2014. augusztus 27-szeptember 11) azért a poron kívül sok minden ragadt  a nép egyszerű botanikus gyermekére. Elmondhatom, hogy az utolsó napokban már volt olyan genus amit a terepen biztosan azonosítani tudtam :-). Az elkövetkezendőkben - terveim szerint - néhány blogbejegyzésben betekintést szeretnék mindenki számára nyújtani néhány élőhelytípusba és az ott megfigyelt flórába (ritkábban a faunába :-)). Előrebocsátanám, hogy nagy rohanás volt, egyes helyeken néha csak 20-30 percet töltöttünk, úgyhogy a fotók amiket az élőhelyekről és növényekről készítettem, hagy maga mögött biztosan kívánnivalókat (élesség és beállítás tekintetében néha biztosan :-)). De remélem, azért nagy vonalakban mindenki számára át fog jönni, hogy egy európai botanikus számára ez egy kicsit más világ. A bejegyzésekben áttekinteném röviden a nyugat-ausztráliai kwongan, a tengerparti cserjések, a mallee és az eukaliptusz erdők néhány jellemzőjét és növényét.

Új szikes gyepes cikk a Tuexenia-ban

Megjelent csapatunk egy újabb cikke az ISI impaktlistára frissen felkerült Tuexenia című nagymúltú szakmai folyóiratban szolonyec szikes rétek társulástani viszonyairól, fajösszetételéről és ökológiai viszonyairól. A cikk Magyarország 5 régiójában felvett cönológiai felvételeket vet össze és értékel ökológiai mutatószámok segítségével. A cikk megtalálható a honlapomon az összefoglaló pedig az alábbiakban olvasható.

Solonetz meadow vegetation (Beckmannion eruciformis) in East-Hungary – an alliance driven by moisture and salinity

Wet meadows are transitional habitats between wetlands and dry-mesophilous grasslands; thus, they are vital in sustaining biodiversity as sources, stepping stones and green corridors of species dispersal. It is especially valid for inland alkali vegetation, where high landscape-scale patchiness is typical and rapid shifts between vegetation types occur frequently. Solonetz meadows (Beckmannion eruciformis) are among the best-preserved open habitats in Europe harbouring a unique flora including several endemics. Besides their importance, studies on the vegetation of solonetz meadows are scarce even though this knowledge would be vital for their effective conservation and management. Using own records and literature data, we provide a synthesis of the alliance Beckmannion eruciformis to characterise its associations floristically and ecologically in five regions along the river Tisza, East Hungary.  We studied three associations of the alliance: (i) Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis,  (ii) Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis  and (iii) Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellatae. 

We found that solonetz meadow associations were separated along a moisture gradient with Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis  at the drier end and Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellateae at the wet end. This gradient was also justified by the distribution of the phytosociological groups. The proportion of species of Festuco-Brometea division was the highest in Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis, while the proportion of  Cypero-Phragmitetea species was the highest in Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellateae. Species of Puccinellio-Salicornetea had the highest proportion in Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis, indicating the high soil salinity of this association. Our results suggest that Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis association plays an important role in preserving the continental flora elements of the surrounding dry grasslands. The ecological indicator values for soil moisture and salinity suggest that in case of the studied solonetz  meadow associations, humidity increases with decreasing elevation, while salinity is highest at medium elevations. Our results suggest that Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis is a transition towards salt marsh associations, while Agrostio stoloniferae-Glycerietum pedicellatae is a transition towards freshwater marshes. Our results show that preserving solonetz meadows is an important task for nature conservation as they have a crucial role in maintaining landscape-scale species and habitat diversity and act as buffer zones around wetlands.

Az Oulanka Nemzeti Park - egy terepi szeminárium :-) margójára

A SER 2014 konferenciát követően eljutottunk az Oulutól, a konferencia helyszínétől mintegy 290 km-re keletre, közvetlenül az orosz határ mellett található Oulanka Nemzeti Parkba. A szállásunk a kiemelkedő oulankai kutató központban volt. Az Oulanka nemzeti park Finnország egyik legjelentősebb nemzeti parkja melyet 1956-ban hoztak létre és létrehozását követően a területét többször bővítették, míg elérte a mai kiterjedését - összesen mintegy 270 km2-t. A nemzeti park a határnál közvetlenül érintkezik az orosz területen található Paanajärvi nemzeti parkkal (jellemzően - orosz módra a finn nemzeti park területének négyszerese - több mint 1000 km2). A terület legfontosabb folyója a Oulanka folyó, mely néhol több mint 50 m mély völgyben fut. Az augusztus 8-11 között rendezett szeminárium által érintett néhány érdekesebb helyet, illetve megtalált növényt az alábbiakban mutatok be. 

1. kép. Actaea erythrocarpa

2. kép. Csak, hogy ne legyenek kétségeink ez kelet Lappföld a csodák - és persze a manók birodalma

 

 

3. kép. A molyűző (Ledum palustre) bár Dél-Finnországban is előfordul észak felé haladva meghatározóbbá válik az erdők törpecserje szintjében

 

4. kép. Természetesen lápok itt is meglehetősen gyakoriak voltak :-)

5. kép. Vaccinium oxycoccos és V. microcarpa termés alapján határozható a legkönnyebben.

 

 

6. kép. Végre - bár már máshol is láttam, de sikerült némiképp értékelhető fotót készítenem a Drosera rotundifolia-ról

7. kép. Nem tudom ez hanyadik tó amit láttam, de mindegyik máshogy lenyűgöző...

 

8. kép. A Oulanka folyó ilyen sziklás völgyekben fut keresztül a nemzeti parkon

9. kép. És ilyen zuhogók is vannak rajta...

10. kép. A folyóparton bukkantunk rá az egyik kedvenc növényemre a magcsákóra (Dryas octopetala)

11. kép. Carex capitata

A turizmus fellendítése céljából a nemzeti park tőszomszédságába egy egész síparadicsomot építettek nem a tájba illő stílusban és legfőképpen méretben. Ezzel összefüggésben sajnos a hegygerinceket és a sípályákat idegenhonos fajokból álló főként Dániából származó magkeverékekkel gyepesítették. Szerencsére annyira nem sikerült, úgyhogy remélhetőleg a későbbiekben felhagynak ezzel a tevékenységgel. A sípályán volt egy tájfotó ahol a terepi objektumok nevei az orosz határ irányában is jól látszottak (12. kép.).

 

12. kép. A kilátás a sípályáról páratlan volt

13. kép Természetesen rénszarvasok itt is voltak :-)

 

14. kép. Empetrum nigrum

15. kép Rubus saxatilis (egy nem túl éles és szép képen - de hát esőben nem egyszerű az élet :-)) 

16. kép. Szerencsére a sör olyan drága volt, hogy ilyen színű gombákat csak valóságban láttunk és nem képzelődtünk :-) (A nevét nem tudom :-))

 Egy égető kérdés füstje és lángja - gyeptüzek és tapasztalatok

Megjelent a magyarországi gyepégetés és gyeptüzek tapasztalatait összegző tanulmányunk az Applied Ecology and Environmental Research hasábjain. A cikk készítése során a publikált tapasztalatok mellett egy a gyeptüzekkel foglalkozó kérdőíves felmérés eredményeit is összegeztük. A cikk a honlapomról letölthető. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

GRASSLAND FIRES IN HUNGARY – EXPERIENCES OF NATURE CONSERVATIONISTS ON THE EFFECTS OF FIRE ON BIODIVERSITY

Fire as a natural disturbance has been present in most European grasslands. Controlled burning was also an important component of the traditional landscape management for millennia. It was mainly used to reduce litter and woody vegetation and to maintain open landscapes suitable for farming. Due to socio-economical changes traditional and sustainable use of fire was ceased and replaced by arsons and technical fires in Europe. Despite its wide application in the past and the considerable extension and frequency of current grassland fires, the impact of fire on the grassland biodiversity is still scarcely documented in Europe. The aim of this study is to offer a perspective on the issue of fire impact on grasslands, by overviewing published information and practical experiences from Hungary. Our results suggest that fire can be detrimental for several taxa (e.g. insects or ground-dwelling birds), but can also promote population growth of several endangered species by reducing litter or by creating and maintaining open habitats. We also found that fire may be effective in controlling invasive plant species. The effect of fire on grassland biodiversity may be rather context-dependent. There is a critical need for  developing robust evidences on the context-dependence of fire effect on biodiversity. For this, well designed prescribed burning experiments are crucial.

 Nagyon sikeres szekciószervezés a SER 2014 Konferencián

2014. augusztus 3-8. között rendezték meg Finnországban a 9th European Conference of Ecological Restoration elnevezésű szakmai konferenciát. A Biodiverzitás Kutatócsoport számára a konferencia nagy sikerrel zárult. A konferenciát kétévente rendezi meg a SER és SER Europe támogatásával valamely európai intézet vagy egyetem. A konferencia az Európában restaurációs ökológiával és élőhelyrekonstrukciókkal foglalkozók legnagyobb nemzetközi seregszemléje. A kutatócsoport három tagja Valkó Orsolya, Török Péter és Tóthmérész Béla szervezésében részben meghívott részben a konferenciára benyújtott összefoglalók alapján kiválasztott 16 előadás került be a "Grasslands: Spontaneous succession and technical reclamation" című szekcióban, mely a konferencia egyik napján 3 szekcióülés formájában zajlott (ezzel mind a hallgatóság mind az előadások tekintetében az egyik legnagyobb szekció volt a konferencián). A konferencia részletes programja és az absztraktkötet is letölthető a konferencia honlapjáról.

1. kép. A szakmai tudásanyag rétegzett egymásra épülését a más nemzetekbe tartozó kutatók tapasztalatcseréje adja meg.

A konferenciához kapcsolódó szociális események igen oldott hangulatban teltek rámutatva arra, hogy a restaurációs ökológiával foglalkozók szakemberek egy igen jó humorú "családot" alkotnak (1. kép.).

 

Vezetőségi tisztújítás

A konferenciához szorosan kapcsolódva megtörtént a SER Europe vezetőségének részbeni megújítása is. A vezetőségből távozott Kathrin Kiehl (D), Jim Harris (GB) és Camiel Aggenbach (F) valamint visszaadta vezetői megbízását Norbert Hölzel (D) a szervezet német vezetője is. A tisztújítás során a a megüresedett helyekre és a vezetőség bővítésének során Ruprecht Eszter (RO), Asa Aradottír (IS), Johannes Kollmann (D), Török Péter (HU), és Francis Isselin Nondedeu (F) kapott megbízást a közgyűléstől. A Boardban így már három magyar képviselő is ül, Ruprecht Eszter, Török Katalin, és Török Péter személyében. A szervezet elnöki feladatait a korábbi alelnök, Jordi Cortina (ES) látja el.

Terepi szeminárium :-) Lappföldön - II.

A Pallas hotel környéke kiváló lehetőséget nyújtott a lappföldi flóra megismerésére, a gondot csupán az jelentette, hogy bár éjfélig majdnem nappali világos volt, az emberi szervezet terhelhetősége véges, így nem minden "éjszaka" éreztem késztetést arra, hogy napi feszített programot követően ismereteimet a környéken való barangolással mélyítsem tovább. A területen számos kijelölt turistaút húzódott keresztül és éppen egy tájfutó verseny is volt mintegy 1000 résztvevővel, úgyhogy csak nehezen tudtunk a "rövidtávgyalogló magányosságába" elmélyedni (1. kép).

1. kép. A hotel környezetének turista-útvonalai

A rénszarvasokra visszatérve számos színváltozata van lappföldön is a fajnak - mindegyiket külön elnevezéssel illetnek - de hadd ne kelljen leírnom  a teljes fordítást - inkább iderakom egy fotón :-) (2. kép).

2. kép. A rénszarvas színváltozatok és elnevezéseik

A hotel környékén tett szakmai túrák során további érdekes növények kerültek elő. Ezek fotóit az alábbiakban mutatom be. Természetesen jóval több fajt találtunk, de részben nem készült róluk értékelhető minőségű fotó, vagy ezek nem az én fotóim voltak és még nem jutottam hozzájuk, hogy közzé tegyem őket. Ezt igyekszem majd a későbbiekben pótolni. Tehát további néhány érdekesebb növényfaj (3-6. kép.)

 

 

3.kép. Diphasium complanatum

4.kép. Diphasium cf. alpinum

5.kép. Phyllodoce coerulea

6.kép. Selaginella selaginoides (nagyon gyenge fotón)

A szigorúan szakmai jellegű vizsgálatok mellett megtörtént a finn sörök (legalábbis egy részük) konszenzusos értékelése Deák et al. (pers. comm.) tízfokozatú kvantitatív olfactogustometriás értékelési rendszere alapján. Az általunk fogyasztott sörök olyanok voltak melyek hagyományos kereskedelmi forgalomban (nem alko shop) is kaphatóak voltak.

7.kép. A Karhu szakmai értékelése

8.kép. A Karjala minőségi bírálata

Sorrendben a következő értékeket kapták: Karhu (dupla komlós, 7.0), Karhu III (6.0, csapolva 6.5), Karjala (6.0, csapolva 6.5), Sandels (5.0), Koff (5.0), Lapin Kulta (5.0). A képeken éppen a Karhu és a Karjala csapolt változatainak szakmai minősítése történik (7-8. kép).

folytatás a Oulanka nemzeti parkról hamarosan

Terepi szeminárium :-) Lappföldön - I.

A 9. European Conference on Ecological Restoration keretén belül részt vettünk (Valkó Orsolya, Deák Balázs, Tóthmérész Béla és Török Péter) 2014. július 31. és augusztus 3. között Lappföld (Észak-Nyugat Finnország) természeti értékeit és restaurációs ökológiai problémáit és kihívásait bemutató terepi szemináriumon. Az idő igen kellemes volt a terep egész időtartama alatt. Az első napon bemutatták Finnországban is igen jelentős szélerőműveket és szó volt a telepítési költségeikről és teljesítményjellemzőikről is. Ezt követően busszal eljutottunk Tornio-ba, ami egy Finnország és Svédország közös közigazgatása alá elő település a Tornio folyó mentén (1. kép).

1. kép. A Tornio folyó zuhatagos része.

Tornioban, a svéd oldalon egy közel 5 generáció óta családi vállalkozásban üzemeltetett vendéglőben igen ízletes melegen füstölt nagy marénát (Coregonus lavaretus) ettünk. Az ebédet követően már a buszban betekintést nyerhettünk a település és a határzóna igazgatási problémáiba és természetmegőrzési stratégiájába. Ezt követően átléptük a sarkkört Juoksengi falu határában. Természetesen kis és nagycsoportos fotózkodás a sarkkörnél elmaradhatatlan volt (2-3. kép).

2. kép. Az északi sarkkör

3.kép. Ugyanez fekvő helyzetben :-)

Ezután néhány órányi buszozást követően jutottunk el első szálláshelyünkre Ylläsjärvi-ba, ahol az "éjszakát" töltöttük. Mármint azt amit Közép-Európában éjszakának neveznek, ugyanis itt mintegy 4-5 óra félhomály volt csak jellemző, ami persze lehetőséget nyújtott a környéken való bóklászásra.

4. kép. Hotel Ylläsjärvi.

Másnap reggel tovább utaztunk északra a Ylläs térségbe, a Kellokas Látogatóközpontba, ahol az érdeklődők számos előadást hallgathattak meg a térség turisztikai lehetőségeiről, a turizmus élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásairól és betekintést nyertek a félvad rénszarvas-tenyésztés menetébe. A látogatóközpontból több turistaút is indult, melyekkel a környező sziklás és lápos területek vegetációját tanulmányozhattuk. Néhány jellegzetesebb tájra jellemző élőhelye és érdekesebb vagy gyakoribb növényfaj képeit találhatjuk alább (5-17. kép).

5. kép. Az egyik leggyakoribb törpecserje a lápokon a Betula nana volt

6. kép. Nyíltabb nyírelegyes luc- és erdeifenyves igen jellegzetes növényközösség a területen

7. kép. A Betula pubescens egészen nagy példányai is megtalálhatók

 8. kép. Egyes helyeken a szakállzuzmók (Usnea sp.) sűrű szövedéket alkotnak az ágakon

9. kép. A nedves patakvölgyben találtuk meg a Cicerbita alpina virágzó egyedeit.

10. kép. A Lycopodium anotinum néhol sűrű gyepet alkot.

11. kép. Barátunk az "arkangyalgyökér" (Angelica archangelica)

12. kép. Az utunk ilyen patakvölgyek mentén lerakott pallókon vezetett

13. kép. És a patak felett az ég...

14. kép. Az útjelző táblán már sejtettük, hogy jó irányba haladunk

 

 15. kép. A finnek egyik nemzeti növénye a lápi szeder (Rubus chamaemorus), természetesen magot is gyűjtöttünk

16. kép. A híres Linnea borealis egy virágzó példánya is az utunkba került 

17. kép. No ez alapján kérdezd meg, hogy mi merre van...

A délután folyamán elutaztunk a legészakibb szálláshelyünkre a Pallas Hotelbe, a Pallas-Yllästunturi nemzeti parkba. A nemzeti park az egyik legészakabbra található természetvédelmi oltalom alatt álló terület Finnországban. Már maga a hotel is igen festő tájban helyezkedett el (18-19. kép).

 18. kép. A hotel szűkebb...

19. kép. ...és tágabb környezete

A hotel környezetében barangoltunk és meglepően sok számunkra érdekes és értékes növényfajt találtunk. Természetesen ezek a fajok ebben a táji környezetben nem számítottak ritkának. Mindazonáltal a közép-európai flórában vagy hiányoznak vagy meglehetősen ritkák. Az alábbiakban található néhány fotó ezekről (20- . kép).

20. kép. Cornus suecica

21. kép. Arctostaphylos alpinus

22. kép. Arctostaphylos alpinus kicsit közelebbről

22. kép. Parnassia palustris

22. kép. Az éretlenebb Rubus chamaemorus

Természetesen a Lappföld nem lenne Lappföld a rénszarvasok nélkül. A szállás felé vezető úton már több szarvassal is találkoztunk, mert a rénszarvasok természetesen az út közepén kóborolnak és a többi szarvasfajtól eltérően nem is akarnak onnan gyorsan lehúzódni, akár kilométereken keresztül tudnak a járművek előtt futni (23-24. kép). 

23. kép. Itt még csak néhány egyedet láttunk

24. kép. Majd az épület mögött megtaláltuk a többit.

A rénszarvasok mindegyike szinte valakinek a tulajdona. Félvad módon "tenyésztik" a fajt, szinte mindegyik fülében krotália van vagy a nyakán elkülönítő szalag található. Tél közeledtével terelik össze őket és válogatják szét a tulajdonosok, valamint a fiatal egyedeket is megjelölik.

 Folytatás következik...