Terepi szeminárium :-) Lappföldön - I.

A 9. European Conference on Ecological Restoration keretén belül részt vettünk (Valkó Orsolya, Deák Balázs, Tóthmérész Béla és Török Péter) 2014. július 31. és augusztus 3. között Lappföld (Észak-Nyugat Finnország) természeti értékeit és restaurációs ökológiai problémáit és kihívásait bemutató terepi szemináriumon. Az idő igen kellemes volt a terep egész időtartama alatt. Az első napon bemutatták Finnországban is igen jelentős szélerőműveket és szó volt a telepítési költségeikről és teljesítményjellemzőikről is. Ezt követően busszal eljutottunk Tornio-ba, ami egy Finnország és Svédország közös közigazgatása alá elő település a Tornio folyó mentén (1. kép).

1. kép. A Tornio folyó zuhatagos része.

Tornioban, a svéd oldalon egy közel 5 generáció óta családi vállalkozásban üzemeltetett vendéglőben igen ízletes melegen füstölt nagy marénát (Coregonus lavaretus) ettünk. Az ebédet követően már a buszban betekintést nyerhettünk a település és a határzóna igazgatási problémáiba és természetmegőrzési stratégiájába. Ezt követően átléptük a sarkkört Juoksengi falu határában. Természetesen kis és nagycsoportos fotózkodás a sarkkörnél elmaradhatatlan volt (2-3. kép).

2. kép. Az északi sarkkör

3.kép. Ugyanez fekvő helyzetben :-)

Ezután néhány órányi buszozást követően jutottunk el első szálláshelyünkre Ylläsjärvi-ba, ahol az "éjszakát" töltöttük. Mármint azt amit Közép-Európában éjszakának neveznek, ugyanis itt mintegy 4-5 óra félhomály volt csak jellemző, ami persze lehetőséget nyújtott a környéken való bóklászásra.

4. kép. Hotel Ylläsjärvi.

Másnap reggel tovább utaztunk északra a Ylläs térségbe, a Kellokas Látogatóközpontba, ahol az érdeklődők számos előadást hallgathattak meg a térség turisztikai lehetőségeiről, a turizmus élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásairól és betekintést nyertek a félvad rénszarvas-tenyésztés menetébe. A látogatóközpontból több turistaút is indult, melyekkel a környező sziklás és lápos területek vegetációját tanulmányozhattuk. Néhány jellegzetesebb tájra jellemző élőhelye és érdekesebb vagy gyakoribb növényfaj képeit találhatjuk alább (5-17. kép).

5. kép. Az egyik leggyakoribb törpecserje a lápokon a Betula nana volt

6. kép. Nyíltabb nyírelegyes luc- és erdeifenyves igen jellegzetes növényközösség a területen

7. kép. A Betula pubescens egészen nagy példányai is megtalálhatók

 8. kép. Egyes helyeken a szakállzuzmók (Usnea sp.) sűrű szövedéket alkotnak az ágakon

9. kép. A nedves patakvölgyben találtuk meg a Cicerbita alpina virágzó egyedeit.

10. kép. A Lycopodium anotinum néhol sűrű gyepet alkot.

11. kép. Barátunk az "arkangyalgyökér" (Angelica archangelica)

12. kép. Az utunk ilyen patakvölgyek mentén lerakott pallókon vezetett

13. kép. És a patak felett az ég...

14. kép. Az útjelző táblán már sejtettük, hogy jó irányba haladunk

 

 15. kép. A finnek egyik nemzeti növénye a lápi szeder (Rubus chamaemorus), természetesen magot is gyűjtöttünk

16. kép. A híres Linnea borealis egy virágzó példánya is az utunkba került 

17. kép. No ez alapján kérdezd meg, hogy mi merre van...

A délután folyamán elutaztunk a legészakibb szálláshelyünkre a Pallas Hotelbe, a Pallas-Yllästunturi nemzeti parkba. A nemzeti park az egyik legészakabbra található természetvédelmi oltalom alatt álló terület Finnországban. Már maga a hotel is igen festő tájban helyezkedett el (18-19. kép).

 18. kép. A hotel szűkebb...

19. kép. ...és tágabb környezete

A hotel környezetében barangoltunk és meglepően sok számunkra érdekes és értékes növényfajt találtunk. Természetesen ezek a fajok ebben a táji környezetben nem számítottak ritkának. Mindazonáltal a közép-európai flórában vagy hiányoznak vagy meglehetősen ritkák. Az alábbiakban található néhány fotó ezekről (20- . kép).

20. kép. Cornus suecica

21. kép. Arctostaphylos alpinus

22. kép. Arctostaphylos alpinus kicsit közelebbről

22. kép. Parnassia palustris

22. kép. Az éretlenebb Rubus chamaemorus

Természetesen a Lappföld nem lenne Lappföld a rénszarvasok nélkül. A szállás felé vezető úton már több szarvassal is találkoztunk, mert a rénszarvasok természetesen az út közepén kóborolnak és a többi szarvasfajtól eltérően nem is akarnak onnan gyorsan lehúzódni, akár kilométereken keresztül tudnak a járművek előtt futni (23-24. kép). 

23. kép. Itt még csak néhány egyedet láttunk

24. kép. Majd az épület mögött megtaláltuk a többit.

A rénszarvasok mindegyike szinte valakinek a tulajdona. Félvad módon "tenyésztik" a fajt, szinte mindegyik fülében krotália van vagy a nyakán elkülönítő szalag található. Tél közeledtével terelik össze őket és válogatják szét a tulajdonosok, valamint a fiatal egyedeket is megjelölik.

 Folytatás következik...