Az Oulanka Nemzeti Park - egy terepi szeminárium :-) margójára

A SER 2014 konferenciát követően eljutottunk az Oulutól, a konferencia helyszínétől mintegy 290 km-re keletre, közvetlenül az orosz határ mellett található Oulanka Nemzeti Parkba. A szállásunk a kiemelkedő oulankai kutató központban volt. Az Oulanka nemzeti park Finnország egyik legjelentősebb nemzeti parkja melyet 1956-ban hoztak létre és létrehozását követően a területét többször bővítették, míg elérte a mai kiterjedését - összesen mintegy 270 km2-t. A nemzeti park a határnál közvetlenül érintkezik az orosz területen található Paanajärvi nemzeti parkkal (jellemzően - orosz módra a finn nemzeti park területének négyszerese - több mint 1000 km2). A terület legfontosabb folyója a Oulanka folyó, mely néhol több mint 50 m mély völgyben fut. Az augusztus 8-11 között rendezett szeminárium által érintett néhány érdekesebb helyet, illetve megtalált növényt az alábbiakban mutatok be. 

1. kép. Actaea erythrocarpa

2. kép. Csak, hogy ne legyenek kétségeink ez kelet Lappföld a csodák - és persze a manók birodalma

 

 

3. kép. A molyűző (Ledum palustre) bár Dél-Finnországban is előfordul észak felé haladva meghatározóbbá válik az erdők törpecserje szintjében

 

4. kép. Természetesen lápok itt is meglehetősen gyakoriak voltak :-)

5. kép. Vaccinium oxycoccos és V. microcarpa termés alapján határozható a legkönnyebben.

 

 

6. kép. Végre - bár már máshol is láttam, de sikerült némiképp értékelhető fotót készítenem a Drosera rotundifolia-ról

7. kép. Nem tudom ez hanyadik tó amit láttam, de mindegyik máshogy lenyűgöző...

 

8. kép. A Oulanka folyó ilyen sziklás völgyekben fut keresztül a nemzeti parkon

9. kép. És ilyen zuhogók is vannak rajta...

10. kép. A folyóparton bukkantunk rá az egyik kedvenc növényemre a magcsákóra (Dryas octopetala)

11. kép. Carex capitata

A turizmus fellendítése céljából a nemzeti park tőszomszédságába egy egész síparadicsomot építettek nem a tájba illő stílusban és legfőképpen méretben. Ezzel összefüggésben sajnos a hegygerinceket és a sípályákat idegenhonos fajokból álló főként Dániából származó magkeverékekkel gyepesítették. Szerencsére annyira nem sikerült, úgyhogy remélhetőleg a későbbiekben felhagynak ezzel a tevékenységgel. A sípályán volt egy tájfotó ahol a terepi objektumok nevei az orosz határ irányában is jól látszottak (12. kép.).

 

12. kép. A kilátás a sípályáról páratlan volt

13. kép Természetesen rénszarvasok itt is voltak :-)

 

14. kép. Empetrum nigrum

15. kép Rubus saxatilis (egy nem túl éles és szép képen - de hát esőben nem egyszerű az élet :-)) 

16. kép. Szerencsére a sör olyan drága volt, hogy ilyen színű gombákat csak valóságban láttunk és nem képzelődtünk :-) (A nevét nem tudom :-))