A IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia résztvevőinek állásfoglalása

A természeti erőforrások, értékek megőrzése mindenki kötelessége és érdeke, életünk alapjainak védelme. Ez azonban önálló jogi hátteret, jól működő intézményrendszert igényel. A nemzeti park igazgatóságok, továbbá a védett területek és a Natura 2000 hálózat és a fenntartható környezetbarát gazdálkodás támogatása és megtartása, a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága ezért kiemelkedő fontosságú a hazai természetvédelem és a társadalom számára.

A Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia a hazai természetvédelmi szakemberek és kutatók legszélesebb körű szakmai összejövetele. Mint a hazai természeti értékek védelméért tevőlegesen dolgozó közösség, aggodalommal figyeljük azokat a híreket, melyek szerint a természetvédelem hazai szervezete és törvényi szabályzása jelentős átalakítás előtt áll. Mivel a szakmai egyeztetés hiányában az esetleges változtatások és átszervezések részletei, indokoltságuk és céljaik nem világosak, a konferencia résztvevői nyílt állásfoglalásban összegzik a hazai természetvédelem érdekében az alább részletezett szükséges működési és szakmai feltételrendszert. Ennek megteremtése nélkül a magyar állam nem fog tudni megfelelni saját Alaptörvényének, mely kimondja, hogy a természeti erőforrások megőrzése az állam és mindenki kötelessége .

Stabil, kiszámítható és működőképes intézményrendszer

Az állami természetvédelem működtetésének szakmai alappillérei a nemzeti park igazgatóságok, melyek közel 20 éve lényegében azonos szervezeti struktúrában, jelentős nemzetközi kapcsolati tőkével, kiemelkedő eredményekkel látják el a természetvédelmi tervezés, kutatás, kezelés és bemutatás feladatait. A 2005. január 1-től hatályba lépett természetvédelmi hatósági rendszer azonban folyamatosan kapacitás-problémákkal küzd, és a mai napig nem történt meg a nemzeti park igazgatóságok és a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek működése közötti munkakapcsolat egységes szabályozása sem. A természetvédelmi hatóságok szervezeti önállóságának esetleges megszüntetése a szakági döntések szabadságának és szakmaiságának jelentős csökkenését vonja maga után, ez pedig visszaveti nemzeti örökségünk megőrzését.

Átlátható és ellenőrizhető természetvédelmi döntések, társadalmi részvétel biztosítása

Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének és ellenőrzésének kiemelkedően fontos eszköze a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága. Ezért az állami természetvédelem átláthatóságát a hatósági döntések, természetvédelmi tervek, kutatási adatok, területhasználati megállapodások tekintetében széleskörű, kereshető, on-line közzététellel biztosítani szükséges. Lényeges, hogy a gazdálkodók valamint a természetvédelmi szakemberek együttműködjenek a védett és a Natura 2000 területek kezelésének, használatának alakításában. E területek nemzeti természeti értékeink megőrzésének alapvetően fontos színterei.

A természetvédelem szempontrendszerének integrálása

A biodiverzitás és az ökológiai folyamatok megőrzése közép- és hosszútávon is kizárólag a fenntartható, környezetbarát mező-, erdő- és vízgazdálkodással, illetve ökológiai gazdálkodással összefonódva érhető el, melynek modelljei a védett és Natura 2000 területek kellene, hogy legyenek. Ha az újszerű és előremutató területhasználati szemlélet gyakorlattá tud válni a gazdálkodók szélesebb érdekkörében is, akkor lehet megfontolni a védett területek vagyonkezelési rendszerének átalakítását. A környezet- és természetvédelem szempontrendszerének bevonása a területkezelés tervezésének korai részét kell, hogy képezze. A vadászat, erdészet és a természetvédelem jogi szabályozásának és eszközrendszerének összehangolása, a túlbürokratizált eljárási rendek egyszerűsítése jogos társadalmi és döntéshozói igény. Ugyanakkor ez az integrációs célú felülvizsgálat nem jelentheti a szakmai érdekképviselet eszközrendszerének az ágazatok közötti erőviszonyoktól függő önkényes, eseti és egyedi érdekeket szolgáló leépítését. Nem fogadható el a jogszabályi háttér olyan szemléletű átszabása, mely egyik vagy másik ágazat gazdasági érdekeit a környezetügy, a természetvédelem, a természeti erőforrások hosszútávú megőrzésének ügye fölé helyezi. A biológiai sokféleség megőrzése csak abban az esetben érvényesülhet eredményesen az ágazati szakpolitikában, ha megmarad a természetmegőrzés önálló jogi szabályozása.

Szeged, 2014. november 22.