Magtermesztési tapasztalatcsere Németországban - Lendületben a PROSEED projekt

A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék és az MTA Biodiverzitás kutatócsoport, a Zsálya Egyesület és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai (Dr. Deák Balázs, Kapocsi István, Tóth Katalin, Prof. Tóthmérész Béla, Dr. Török Péter és Dr. Valkó Orsolya), 2014. május 13-16 között a DBU által támogatott PROSEED projekt keretében látogatást tettek a kétoldalú projekt német társintézményében a bernburgi Hochschule Anhalt-on, ahol találkoztak Sabine Tischew és Anita Kirmer restaurációs ökológus kutatókkal. A háromnapos találkozó során sor került a magas diverzitású magkeverékes és szénaráhordásos kísérleteinek megtekintésére is. Az alábbiakban röviden beszámolok a német kutatóknál tett látogatásról.

Az első napon a roßbachi kaolinbánya meddőhányóin végzett gyepesítéses kísérletek kerültek bemutatása. A kísérletekről bővebben a kutatók Journal of Applied Ecology-ben megjelent cikkében lehet olvasni.

A roßbachi kaolinbánya látképe

Gyepesítési tapasztalatok megvitatása a roßbachi kaolinbánya gyepesedett meddőhányóin.

A hegyi len (Linum austriacum) is a vetett célfajok között volt.

Egy 14 éves Bromus erectus dominálta rekonstruált szárazgyep.

A roßbachi gyepesítéses kísérletek megtekintését követően meglátogattuk Mathias Stolle kiemelkedően magas, mintegy 250-300 faj termesztésére beállított szántóterületeit. A magtermesztő készségesen megosztotta magtermesztési tapasztalatait, valamint vállalta a projekt keretében, hogy segíti a Zsálya Egyesület magyarországi magtermesztési törekvéseinek megvalósítását. A bemutatott szántóterületek mellett sor került a magbetakarítás módszereinek és gépeinek bemutatására, valamint a magtermesztő ültetvények létesítésének és fenntartásának problémáit is megvitattuk.

A kutatók egy csoportja és Matthias (a kép jobb szélén) a terepszemlén.

Nem csak a kétszikű fajokat, hanem az egyszikűeket is nagy tőtávolság mellett nevelik (A kép előterében Betonica officinalis és Festuca valesiaca tövei láthatóak).

Európai szinten is kevés az olyan magtermesztő, aki ritka sztyeppfajok magjait szaporítja (a kép előterében Oxytropis pilosa látható)

Nem is csoda, hogy nagyon lelkesen fotóztuk a látottakat

A palánták előnevelése fóliasátorban történik (a képen Iris sibirica palánták láthatóak)

A magok begyűjtése gyakran a teljes földfeletti rész betakarításával történik

A második napon Bernburgban megtekintettük a ProSaum és a Salvere projekt keretében vetett fajgazdag gyep és mezsgyevegetáció helyreállításával illetve létesítésével és fenntartásával összefüggő vizsgálatokat. Ezekről a kísérletekről a közeljövőben Cambridge University Press gondozásában megjelenő tanulmánykötetben lehet majd olvasni (link később).

A Salvere projekt kísérleteit bemutató tábla a Strenzfeld Campuson (Bernburg). 

(A Salvere projektről bővebben a projekt honlapján lehet olvasni)

 A vetett fajok között szerepelt a mezei gólyaorr (Geranium pratense) is.

A ProSaum projekt keretében vetett fajgazdag mezsgye 

(A projektről bővebben a projekt honlapján lehet olvasni).

A harmadik napon részt vettünk a vadonélő fajokat regionálisan szaporító és értékesítő német kisüzemi magtermesztők éves közgyűlésén és meglátogattunk több magtermesztő termesztési területeit is. Igen sok hasznos információt gyűjtöttünk mind a növényvédelmi beavatkozásokról, mind a talajművelés és a vegyszermentes gyomvisszaszorítás kérdéseiről is.

Egyes fajok termesztésbe vont egyedeit gyakran aláfóliázott ágyásokba ültetik 

(a képen vízáteresztő geotextil és a mezei varfű (Knautia arvensis) látható)

A vadak ellen gyakran szükséges érés előtt védőháló alkalmazására 

(mint itt a Sanguisorba minor esetében is látható)

 Aprómagvető adapterrel felszerelt hidastraktor

A harmadik nap végére bár eléggé elfáradtunk, de a jókedvünk töretlen maradt

A projekt ütemezés szerint várhatóan a következő év tavaszán a német partneregyetem munkatársai látogatják meg egyetemünket. Ennek a látogatásnak a keretében bemutatjuk a korábbi bejegyzésekben ismertetett gyepesítési kísérleteinket illetve a telepített magtermesztő területeinket is.

"Halmozottan" előnyös a helyzet - Kunhalmok terepi felmérése

Az idei évben tervbe vettük a HNP működési területén több régióban is megtalálható eltérő mértékben gyepesedett kunhalmok botanikai felmérését. Ez a munka a tudományos eredmények mellett segítséget nyújthat a löszgyepi védett illetve ritka fajok állományainak feltérképezésében, illetve a halmokon található maradvány löszvegetáció értékleltárának elkészítésében. A vizsgálatsorozatban eddig mintegy 40 halmot mértünk fel, de további közel 100 halom felmérése még hátravan. A jelenlegi vizsgálatok is egy sor érdekes és értékes előfordulási adattal gyarapították ismereteinket. 

A halmok igen változatos táji környezetben fordultak elő, néhol szántóföldi tengerből kiemelkedő szigetként viselkedtek.

Több halmon is megtaláltuk a piros szarumák (Glaucium corniculatum) egyedeit.

A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) sok vizsgált halmon, néhol nagyobb tömegben is előfordult.

Egy halmon előfordult a horgas bogáncs (Carduus hamulosus) is.

 

Voltak meglehetősen jól "felszerelt" halmok is, ez jelentősen megkönnyítette a felmérési munkát.

Az egyik legérdekesebb halom, egy szikes halom volt, ahol a józan ésszel és persze a gravitációval szembemenve a halom tetején találtuk a legsósabb talajt jelző vegetációt.

Érdekes faj volt a francia lucerna (Medicago monspeliaca), mely eddig egy vizsgált halmunkról került elő.

Viszonylag gyakori faj volt a macskahere (Phlomis tuberosa) is, mely két halom esetében nagy tömegben volt jelen.

A vizsgálatban a táji környezet mellett a halom meredekségét, méretét illetve tájtörténeti változókat is figyelembe véve arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen mértékben járulhatnak hozzá ezek a halmok a korábban elterjedt sztyeppei elemeket is tartalmazó löszvegetáció fennmaradásához.

Legeltetéses cikk a PLOS One-ban

Megjelent a szürkemarha-legeltetés hatásait szikes növényközösségekben vizsgáló eredményeinkből írt cikkünk a PLOS One tudományos folyóiratban. A cikkben a legelés hatásait egy nedvességgradiens mentén vizsgálva kimutattuk, hogy a legeltetés hatása a szárazabb gyepek felől a nedvesebb gyepek felé haladva egyre kifejezettebb, azonban ezeket hatásokat egyre növekvő mértékben befolyásolják az időjárási szélsőségekből adódó fluktuációk.

A cikk a folyóirat honlapjáról mindenki számára szabadon letölthető.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Traditional Cattle Grazing in a Mosaic Alkali Landscape: Effects on Grassland Biodiversity along a Moisture Gradient.

Extensively managed pastures are of crucial importance in sustaining biodiversity both in local- and landscape-level. Thus, re-introduction of traditional grazing management is a crucial issue in grassland conservation actions worldwide. Traditional grazing with robust cattle breeds in low stocking rates is considered to be especially useful to mimic natural grazing regimes, but well documented case-studies are surprisingly rare on this topic. Our goal was to evaluate the  effectiveness of traditional Hungarian Grey cattle grazing as a conservation action in a mosaic alkali landscape. We asked the following questions: (i) How does cattle grazing affect species composition and diversity of the grasslands? (ii) What are the effects of grazing on short-lived and perennial  noxious species? (iii) Are there distinct effects of grazing in dry-, mesophilous- and wet grassland types? Vegetation of fenced and grazed plots in a 200-ha sized habitat complex (secondary dry  grasslands and pristine mesophilous- and wet alkali grasslands) was sampled from 2006–2009 in East-Hungary. 

 

We found higher diversity scores in grazed plots compared to fenced ones in  mesophilous- and wet grasslands. Higher cover of noxious species was typical in fenced plots  compared to their grazed counterparts in the last year in every studied grassland type. We found an increasing effect of grazing from the dry- towards the wet grassland types. The year-to-year  differences also followed similar pattern: the site-dependent effects were the lowest in the dry  grassland and an increasing effect was detected along the moisture gradient. We found that extensive Hungarian Grey cattle grazing is an effective tool to suppress noxious species and to create a mosaic  vegetation structure, which enables to maintain high species richness in the landscape. Hungarian Grey cattle can feed in open habitats along long moisture gradient, thus in highly mosaic landscapes this breed can be the most suitable livestock type.

Áttekintő tanulmányunk a 25 legtöbbet 

letöltött cikk között

A "Biodiversity of Palaearctic grasslands: processes, patterns and conservation" című különszámban megjelent áttekintő tanulmányunk az első 25 legtöbbet letöltött cikk között van az elmúlt 90 nap adatait alapul véve az Agriculture, Ecosystems and Environment c. folyóiratban.

A tanulmány szabadon hozzáférhető és letölthető bárki számára a folyóirat honlapjáról. Bízunk benn, hogy nemsokára a legtöbbet idézett cikkek között lesz.