Felkerült a szürkemarha legeltetés szerepét értékelő tanulmányunk ismertetése a Society for Conservation Biology, Europe Section Blogjára. A blogbejegyzés ezen a linken keresztül elérhető. Köszönet dr. Hartel Tibornak a bejegyzés posztolásáért! A tanulmány ingyenesen letölthető a PLOS One honlapjáról ezen a linken.

Megjelent egy újabb gyepes cikkünk (:-)

Megjelent kovaalgaközösségek szélsőséges vízjárás melletti változásairól szóló legújabb cikkünk a Hydrobiologia című tudományos folyóiratban: B-Béres V., Török P., Kókai Zs., T Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I. (submitted): Ecological diatom guilds are useful but not sensitive enough
as indicators of extremely changing water regimes. Hydrobiologia, DOI: 10.1007/s10750-014-1929-y.

A közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról és saját használatra a honlapomról is. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható:

Ecological diatom guilds are useful but not sensitive enough as indicators of extremely changing water regimes

Classification of taxa into ecological guilds is based on the relation of respective taxa to nutrient enrichment and their resistance to physical disturbance. We hypothesized that ecological guild’s proportion and their taxa composition were strongly effected both by extremely changing water regime and nutrient contents. Diatom composition, guild dynamics and the diatom-based ecological status assessment index were studied in the Sebes-Koros River (South East Hungary) in a year with extremely changing water regimes. There were highly pronounced changes in species composition during the whole vegetation period including the formation of running and standing water segments in autumn. While the proportions of ecological guilds showed no significant correlations with the studied environmental parameters, they were more balanced in high water discharge period than in the low water discharge period. Taxa compositions of segments were mainly determined by the preferences and strategies of a respective species and/or genera, regardless to their guild affiliation. These results point out that ecological guild characterisation should be refined using ecological knowledge at the subgenus level. We suggest to establish several subdivisions within the guilds to consider the differences in life strategies (CSR model) and life forms, and to implement the accumulated knowledge of nutrient preferences/indication of a respective taxa.

Új cikkünk a mégújabb Kitaibeliában

Megjelent a KITAIBELIA 19. évfolyam 1. számában az "Adatok kilenc adventív, vagy invazív alga hazai előfordulásához" című cikkünk (T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória, Kókai Zsuzsanna, Buczkó Krisztina, Balogh Csaba & Török Péter (2014): Adatok kilenc adventív, vagy invazív alga hazai előfordulásához. Kitaibelia 19 (1): 11-21.). Munkánkkal fel kívánjuk hívni a figyelmet a florisztikai adatközlések szükségességére, a feltáró és monitorozó munkák szerepére,  a friss szakirodalmak használatának és a monitorozásban dolgozó szakemberek rendszeres továbbképzésének fontosságára.

A cikk szabadon letölthető a honlapomról.

Az cikk kivonata az alábbiakban olvasható: 

Tanulmányunkban összesen kilenc adventív vagy invazív idegenhonos algafajt és hazai előfordulását mutatjuk be: Didymosphenia geminata, Nitzschia closterium, Reimeria sinuata, Navicula schroeteri, Pleurosira laevis (Bacillariophyceae); Pediastrum simplex (Chlorophyceae), Cylindrospermopsis raciborskii, Cuspidothrix issatschenkoi, Sphaerospermopsis aphanizomenoides (Cyanobacteria). A magyar algaflórára új adat a Navicula schroeteri Meister jelenlétének kimutatása.

Annak ellenére, hogy az egyes taxonok megjelenési gyakorisága igen eltérő volt, a bemutatott fajok közös jellemzője, hogy olyan kiemelten fontos ökológiai változásokra hívják fel a figyelmet, mint a klímaváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés, szélsőséges időjárási tényezők (pl. aszály) okozta sókoncentráció növekedés, illetve az eutrofizáció. Munkánk célja volt, a taxonok elterjedésére vonatkozó új adatközléseken túl, felhívni a figyelmet arra, hogy a biomonitorozó munka milyen fontos szerepet játszik az emberi vagy természeti hatások okozta változások gyors észlelésében.

 Az MTA Biodiverzitás Kutatócsoport Fiatal Munkatársa, Dr. Valkó Orsolya Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat kapott

Kiosztották a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. Az élő környezettudomány témakörben Dr. Valkó Orsolya "A talaj magbank-szerepe a szikes gyepközösségek biodiverzitásának fenntartásában" című pályamunkájáért részesült Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjban. Az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa Magyarországon elsőként vizsgálta a szikes gyepek magbankját. A pannon szikes gyepek a Natura 2000 hálózatban kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyként szerepelnek, amelyek megőrzéséért az Európai Unióban elsősorban Magyarország a felelős, mert hazánkban található az európai állomány 98 százaléka. A pályamű azt vizsgálja, milyen szerepe van a magbanknak a szikes gyepek biodiverzitásának fenntartásában, illetve hogy a szikes gyepekben ható szélsőséges környezeti tényezők miként befolyásolják a vegetáció és a magbank fajösszetételét. Szívből gratulálok a rangos elismeréshez! További díjazottak és a hivatalos cikk az MTA honlapján.