Hosszú összefoglalók a Hidrológiai Közlönyben

A legutóbbi Hidrobiológus Napokhoz kapcsolódóan megjelent a Hidrológiai Közlöny legújabb száma (94. évfolyam) mely az előző évi Hidrobiológus Napok kapcsán beküldött hosszú összefoglalókat tartalmazza. Két összefoglalóban voltam társszerző, melyek absztraktja az alábbiakban található.

Kókai Zs., Török P., Bácsi I., T-Krasznai E., B-Béres V. (2014): Az extrém száraz időjárás hatása az Achnthidium minutissiumum és A. eutrophilum egyedszámára (Sebes-Körös, Körösszakál).  Hidrológiai Közlöny 94(5-6): 46-49.

A 2012-es év nyara és az ősz rendkívül száraz volt Magyarországon, aminek köszönhetően hazai vízfolyásaink vízhozama, ill. vízszintje jelentősen csökkent. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, miként befolyásolta a 2012-es év extrém száraz időjárása – és az ezzel együtt járó vízhozam csökkenés és tápanyag-dúsulás – a Sebes-Körös (Körösszakál) Achnanthidium minutissimum és A. eutrophilum populációinak dinamikáját. A két Achnanthidium taxon minél pontosabb határozása azért fontos, mert eltérő ökológiai állapotú vizek indikátor fajai. Eredményeink alapján elmondható, hogy míg az A. minutissium egyedszám-változása pozitívan korrelált a vízhozammal és negatívan a nitrát-koncentrációval, addig az A. eutrophilum esetében az előzőekkel ellentétes tendenciát figyeltünk meg. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy még egy stabilan jó ökológiai állapottal jellemezhető vízfolyás kovaalga-közössége is feltűnően érzékenyen reagálhat a szélsőséges időjárási viszonyok okozta vízhozam csökkenésre és az ezzel szorosan összefüggő tápanyag-koncentrálódásra.

The summer and autumn was extremely dry in the year of 2012 in Hungary, therefore the water discharge and water level of rivers decreased significantly in comparison with previous years. The main aim of this study was to investigate, how affect the extremely dry weather and the inherent water discharge decrease and nutrient enrichment the dynamics of Achnanthidium minutissimum and Achnanthidium eutrophilum in the river of Sebes-Körös at Körösszakál. The exact identification of this two Achnanthidium species is important, because they are indicator species of waters with different ecological status. Our results show, that the individual number of A. minutissimum correlated positively with water discharge and negatively with nitrate concentration, while opposite tendencies were observed in the case of A. eutrophylum. The results highlight that the diatom assemblage of a river with stable good ecological status could react remarkably sensitively to decreasing water discharge and the concomitant nutrient enrichment caused by extreme weather circumstances.

T-Krasznai E., Abonyi A., Görgényi J., Török P. (2014): A Malom-Tisza holtág epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális mintázata (2007-2009). Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 90-92.

A Malom-Tisza holtág nyári epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális eloszlását vizsgáltuk a 2007-2009 időszakban. Összesen 266 fajt azonosítottunk (6 anaerob baktérium, 35 cianobaktérium, 225 eukarióta alga). Néhány ritka alga faj, úgy minta a Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, vagy a Cystodinium cornifax is előfordult mintáinkban. Míg mindhárom év tavaszán a Chlorococcales és Bacillariophyceae fajok domináltak, addig a késő nyári epilimnetikus fitoplankton különbségeket mutatott. 2007-ben a cianobaktérium mellett a Dinophyceae dominált, addig 2008 és 2009-ben eltérő összetételű cianobaktériumok mellett szubdomináns csoportként előbb a Raphidophyceae (2008), majd Desmidiales (2009) fajok mennyisége volt jelentős. Mind a három évben a metalimnion alján a Thiopedia rosea bíbor kénbaktérium dominált. Ennek megfelelően, amíg 2007 és 2009-ben két biomassza csúcs is kialakult a fitoplankton vertikális eloszlásában, addig a 2008-as évben csak egy kisebb csúcsot tapasztaltunk. Eredményeinkből megállapítható, hogy rétegződő állóvizeink esetében az évek közötti vízoszlop stabilitás változása meghatározhatja a fitoplankton vertikális mintázatát, valamint annak fajösszetételét és diverzitását.

 The vertical distribution of phytoplankton was analysed focusing on the epi- and metalimnetic zone in the Malom-Tisza oxbow, Hungary. Altogether 266 taxa were identified (6 anaerob bacteria, 35 Cyanobacteria and 225 eukaryotic algae). Besides the dominance of self-shade adapted cyanobacteria, some rare species was also detected during the study period (Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, Cystodinium cornifax). While the spring phytoplankton assemblages seemed to be similar between the three years, late summer climax compositions were different. Change in strength of thermal stratification can play a key role in determining the seasonal succession of phytoplankton. In 2008, a relatively mild spring generated weaker thermal stratification through the whole year, might being responsible for the occurrence of new taxa, like Gonyostomum semen in the Malom-Tisza oxbow.

Új cikk - A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kérdése 

 

Korábbi blogbejegyzésemben beszámoltam arról a szakmai műhelybeszélgetésről, amelynek célja volt a természetvédelmi gyakorlat összefüggés-rendszerének feltárása, valamint a szektor hazai kutatási prioritásainak azonosítása volt kizárólag a gyakorlat igényeiből kiindulva. Ennek során összeállítottunk 50, legfontosabbnak tartott kérdést melynek vizsgálatát a gyakorlati természetvédelem szempontjából elsőrendű fontosságúnak tartjuk. Ennek kapcsán megjelent a kérdéseket illetve az ehhez kapcsolódó kutatást bemutató cikk a Természetvédelmi Közlemények hasábjain. A cikk a folyóirat honlapjáról vagy a honlapomról letölthető, az absztraktja pedig az alábbiakban olvasható.

A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben

 

Mihók Barbara, Pataki György, Kovács Eszter, Balázs Bálint, Ambrus András, Bartha Dénes, Czirák  Zoltán, Csányi Sándor, Csépányi Péter, Csőszi Mónika, Dudás György, Egri Csaba, Erős Tibor, Gőri  Szilvia, Halmos Gergő, Kopek Annamária, Margóczi Katalin, Miklay Gábor, Milon László,  Podmaniczky László, Sárvári János, Schmidt András, Sipos Katalin, Siposs Viktória, Standovár Tibor, Szigetvári Csaba, Szemethy László, Tóth Balázs, Tóth László, Tóth Péter, Török Katalin, Török Péter, Vadász Csaba, Varga Ildikó, Báldi András

A természeti értékek védelmében, valamint a természeti erőforrás-gazdálkodásban érintett gyakorlati szakemberek igényei és a kutatók által végrehajtott célzott kutatások sok esetben nincsenek összhangban. A gyakorlat és a tudományos kutatások közötti szakadék áthidalására a gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított országos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. A kérdések nagyobb célterületeket fednek le, ráirányítják a figyelmet az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok hiányára, szükségességére, illetve az interdiszciplináris kutatások iránti növekvő igényre.

Megjelent Sonkoly Judit elsőszerzőségével legújabb áttekintő tanulmányunk a magtömeg-variabilitás ökológiai hátteréről a Kitaibelia folyóiratban. A folyóirat cikkei a legújabb szám kivételével elérhetőek és letölthetőek itt. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

A növényi magtömeg-variabilitás ökológiai háttere és jelentősége 
 Sonkoly J., Molnár V. A. és Török P.

A recens növényfajok esetében mintegy 12 nagyságrendnyi eltérés van a legkisebb és a legnagyobb magvak tömegében. A tapasztalt nagy variabilitás okainak keresése, a tér- és időbeli mintázat és ezzel összefüggésben lévő ökológiai tényezők vizsgálata napjainkban az ökológiai kutatások egyik jelentős irányvonala. A jelen közleményben a témában megjelent cikkek legfontosabb eredményeit tekintjük át, hogy átfogó képet nyújtsunk a magok tömegének variabilitásáról, ennek lehetséges okairól, valamint a terjedésre, magpredációra, magbank-képzésre, csírázásra, növekedésre, valamint a növényközösségek összetételére gyakorolt hatásairól. A témában megjelent publikációk nagy száma miatt igyekeztünk az utóbbi néhány évtized során a rangos nemzetközi lapokban megjelent publikációkra koncentrálni, valamint kiemelt hangsúlyt fektetni a hazai kutatások eredményeinek bemutatására. A magtömeg variabilitásának vizsgálata során a fajok közötti variabilitás tekintetében a legfontosabb eredmények az életforma, testméret, genomméret, a klimatikus- és regionális zonáció illetve a fényviszonyok tekintetében születtek. Az egyedszintű variabilitás legfőbb okainak az anyanövényen való elhelyezkedés hatása és a magtömeg – magszám csereviszony, az egyedek közötti variabilitásra pedig leginkább az anyanövény környezete és mérete, valamint szintén a magtömeg – magszám csereviszony bizonyultak a legnagyobb hatásúnak. A magtömeg-variabilitás legfontosabb következményei kapcsán a szél- és magpredátorok általi terjesztésre, a csírázási arányra és a csíranövények túlélésére gyakorolt hatásairól tudunk a legtöbbet. Az utóbbi mintegy két évtizedben népszerű kutatási irány a perzisztencia illetve a magtömeg és magalak összefüggésének vizsgálata. A magtömeg-variabilitás növényközösségek szerkezetére gyakorolt hatásának kutatása is egyre nagyobb jelentőségű, azonban ezen a téren egyelőre nincsenek kimutatott általános érvényű összefüggések.