Világ gyepjei egyesüljetek - Fontos gyepes cikk a Journal of Biogeography-ban

Egy kiváló cikk jelent meg a közelmúltban a J. of Biogeography hasábjain. A cikknek van azért egy nagy szépséghibája, tekintettel az, hogy nem vagyok benne társszerző :-). De a viccet félretéve szerintem gyepekkel foglalkozó szakemberek számára ez a tipológiai témájú cikk segítséget nyújt, hogy mit minek nevezzen és hova soroljon. A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról (open access). A cikk absztraktja az alábbiakban olvasható.

Distribution mapping of world grassland types

A.P. Dixon, D. Faber-Langendoen, C. Josse, J. Morrison, C.J. Loucks

Aim National and international policy frameworks, such as the European Union’s Renewable Energy Directive, increasingly seek to conserve and reference ‘highly biodiverse grasslands’. However, to date there is no systematic global characterization and distribution map for grassland types. To address this gap, we first propose a systematic definition of grassland. We then integrate International Vegetation Classification (IVC) grassland types with the map of Terrestrial Ecoregions of the World (TEOW).

Location Global.

Methods We developed a broad definition of grassland as a distinct biotic and ecological unit, noting its similarity to savanna and distinguishing it from woodland and wetland. A grassland is defined as a non-wetland type with at least 10% vegetation cover, dominated or co-dominated by graminoid and forb growth forms, and where the trees form a single-layer canopy with either less than 10% cover and 5 m height (temperate) or less than 40% cover and 8 m height (tropical). We used the IVC division level to classify grasslands into major regional types. We developed an ecologically meaningful spatial catalogue of IVC grassland types by listing IVC grassland formations and divisions where grassland currently occupies, or historically occupied, at least 10% of an ecoregion in the TEOW framework.

Results We created a global biogeographical characterization of the Earth’s grassland types, describing approximately 75% of IVC grassland divisions with ecoregions. We mapped 49 IVC grassland divisions. Sixteen additional IVC grassland divisions are absent from the map because of the fine-scale distribution of these grassland types. 

Main conclusions The framework provided by our geographical mapping effort provides a systematic overview of grasslands and sets the stage for more detailed classification and mapping at finer scales. Each regional grassland type can be characterized in terms of its range of biodiversity, thereby assisting in future policy initiatives.

Új cikk a közértben (ABC)

 

Megjelent Kókai Zsuzsanna elsőszerzőségével gyepekhez meglehetősen érintőlegesen kapcsolódó cikkünk az Acta Botanica Croatica (ABC) hasábjain. Meglehetősen érdekes fejleményként éltem meg, hogy a google scholar előbb megtalálta a cikket a neten, mint ahogy az elérhetővé vállt volna a folyóirat honlapján. A cikk elérhető a honlapomon, és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 

 

 

Halophilic diatom taxa are sensitive indicators of even short term changes in lowland lotic systems

ZSUZSANNA KÓKAI, ISTVÁN BÁCSI, PÉTER TÖRÖK, KRISZTINA BUCZKÓ, ENIKŐ T-KRASZNAI, CSABA BALOGH, BÉLA TÓTHMÉRÉSZ, VIKTÓRIA B-BÉRES

 

The occurrence and spread of halophilic diatom taxa in freshwater lotic ecosystems are influenced both by natural processes and anthropogenic pollution. Diatom assemblages were regularly monitored in lowland lotic systems in Hungary (Central Europe) during the unusually dry year of 2012. Highly pronounced changes in diatom composition were observed from spring to autumn. Halophilic taxa (especially Nitzschia sensu lato species) appeared in the dry autumn. In addition, the total relative abundances of halophilic species also increased up to autumn. Abundance of Nitzschia cf. lorenziana and Nitzschia tryblionella showed a positive correlation with chloride and phosphate concentration, while that of other taxa like Tryblionella apiculata or Tryblionella calida showed a positive correlation with the concentration of nitrate. Our findings clearly demonstrated that these halophilic and mesohalophilic diatom taxa were sensitive indicators of even short-term changes in lowland lotic ecosystems, such as the increasing salt concentration from spring to autumn caused by the lack of rainfall and/or environmental loads.

Nyilvános az új 2014-es impakt faktor lista

Nyilvánosak a folyóiratok 2014-es impakt faktorai (IF). A mérőszámot alapvetően a lapok teljesítményének (hatásának illetve elismertségének) a mérésére szokták használni és a mérőszámot Eugene Garfield, az ISI (Institute of Scientific Information) megalapítója vezette be. Kiszámítása úgy történik, hogy az adott év impakt faktora = a folyóratban a megelőző két évben megjelent cikkekre kapott hivatkozások száma elosztva a folyóiratban az adott két évben megjelent cikkek számával. Lényegében a cikkenkénti átlagos hivatkozásszámot jelenti, tudva azt, hogy a szerkesztői cikkek például nem számítanak bele a cikkszámba, de a benne található pl. önhivatkozások beleszámítanak az impakt faktor számításába. Az IF-t eredeti céljától eltérően használják például kutatók minősítésére is, annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot számos kritika érte. A hazai egyetemeken a PhD-fokozat megszerzését egyre inkább 2-3 IF-ral rendelkező folyóiratban (azaz nemzetközileg látható folyóiratokban) megjelent cikkhez kötik, a különböző kutatási pályázatok (például OTKA) elbírálásánál vagy a MTA doktora fokozat odaítélésénél is fontos szerepet játszik a pályázó kumulatív impakt faktora. A hivatalos lista megtalálható ezen a címen (bár valószínűleg csak egyetemi illetve intézeti címről böngészhető szabadon). Kellemes böngészést a hétvégére :-)!

Új növényrendszertani témájú könyv

Megjelent Podani János " A növények evolúciója és osztályozása" című könyve. A kiadói impresszum az alábbiakban olvasható: 

Az élő szervezetek leginkább természetes osztályozása a leszármazáson alapszik. A molekuláris filogenetika módszereinek köszönhetően mai tudásunk már elegendő ahhoz, hogy a korábbi rendszereket teljes egészében evolúciós alapokra helyezzük. Ennek megfelelően a szerző jelentős újításokat vezet be a könyv előző kiadásához képest. Növénynek tekint minden fotoszintetikus szervezetet, melynek plasztisza elsődleges endoszimbiózis eredménye, vagyis közvetlen cianobaktérium eredetű. Ennek a feltételnek a kékeszöld moszatok, a vörösmoszatok és a zöld növények felelnek meg. A másik lényeges változás, hogy szakít a hagyományos taxonómiai rangokkal, mert használatuk nem egyeztethető össze az evolúcióval. A családokat, rendeket, osztályokat és hasonló kategóriákat kládok váltják fel, amelyek természetes egymásba ágyazottsága szinte magától adja meg a taxonómiai hierarchiát. A növények főbb kládjainak jellemzését hasznosan egészíti ki a CD melléklet sok ezer növényfotója.

További részletek:

http://ramet.elte.hu/~podani/books.html

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/119

In memoriam Horánszky András

Prof. Borhidi Attila búcsúztató szavai a Greenfo-n.

Kelemen András - Környezetvédelmi Tudományos Pályadíj

Az elismerést 2010-ben alapította az MTA. A hagyatékának egy részét a Magyar Tudományos Akadémiának felajánló dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően létrehozott elismerést minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A díjjal egyszeri, bruttó 200 ezer forinttal járó jutalom jár. A pályázattal elnyerhető pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel segítse elő a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását.

Idén az egyik díjazott kollégám és korábbi tanítványom, Dr. Kelemen András volt. Az MTA közleménye szerint: Az élő környezettudomány (botanika) témakörben Kelemen András, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa  „A produktivitás és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők: növényi stratégiák és avarhatás szikes és löszgyepekben" című pályamunkájáért kapta a díjat. A tanulmány első szerzős publikációként a Journal of Vegetation Science színvonalas nemzetközi folyóiratban jelent meg. Hazánkban elsőként vizsgálja a fajgazdagság és a különböző növényi stratégiák sikerességének változását széles produktivitási gradiens mentén. A pályamű témája a produktivitás-fajgazdagság kapcsolatok elemzése szikes és löszgyepek alkotta mozaikos tájban. A cikk haranggörbével leírható összefüggést mutat ki a produktivitás és a fajgazdagság között, amelynek legfőbb oka a gyepterületeken jelen lévő eltérő avarmennyiségekben keresendő. A tanulmány eredményei jól hasznosíthatóak a gyakorlati természetvédelemben, és hozzájárulnak a gyepek stabilitását meghatározó komplex mechanizmusok megértéséhez. A pályadíjhoz teljes szívemből gratulálok és további sikereket kívánok!

A pályázattal összefüggő cikk letölthető innen és a további díjazottak megtalálhatóak az MTA hivatalos közleményében.

A 12. EDGM - European Dry Grassland Meeting - Mainzban

Ez évben 2015. május 22-27 között Mainzban (Németország) rendezték meg a 12. European Dry Grassland Meeting-et, az európai szárazgyepekkel foglakozó kutatók egyik legnagyobb seregszemléjét. 

 

A német jégtörés: Weck, Worscht und Woi - (Welcome party, Török Péter, Deák Balázs és Wanja Mathar)

A konferencia fő témamegjelölése: "From Population Biology to Community Ecology" igen széles teret biztosított a gyepcönológiával, gyepek ökológiájával foglalkozó kutatók számára, eredményeik bemutatására. A konferencián 15 ország több mint 60 kutatója mutatta be eredményeit. A konferencia részletes programja megtalálható a konferencia honlapján.

Mainz közelében fekvő kiemelt jelentőségű homokterület

A konferencián 2 plenáris előadást hallgathattak meg a résztvevők. A konferencia egyik plenáris előadását Joachim W. Kadereit tartotta a Közép-Rajna völgyben előforduló alpesi-szubalpesi növényfajok elterjedés-biológiájából, míg a másik plenáris előadásban Martin Diekmann, az IAVS jelenlegi vezetője a meszes szárazgyepek vegetációjának hosszú távú többnyire negatív változásairól illetve ezek lehetséges okairól beszélt közösségi és populációökológiai megközelítésben. 

Kicsit megfáradva a korai keléstől és a konferenciától a Rajna parton

A plenáris előadások mellett további 22 előadás hangzott el és több mint 40 posztert tekinthettek meg a résztvevők. A konferencián összesen 5 prezentációval vettem részt. Ezek a következőek voltak:

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Dembicz I., Török P. (2015): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. (előadás).

Valkó O., Deák B., Tóthmérész B., Török P., Konyhás S., Végvári Zs. (2015): Wildfires as drivers of lekking distribution of Great Bustard (Otis tarda) - Implications for nature conservation. (előadás).

Tóth K., Török P., Tóthmérész B., Kelemen A., Miglécz T., Simon E., Lukács B.A., Valkó O. (2015): The role of seed banks in sustaining alkali grassland vegetation. (előadás).

Miglécz T., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Török P., Donkó Á., Drexler D., Tóthmérész B. (2015): Sowing dry grassland species by cover crop seed mixtures in Hungarian vineyards. (előadás).

    

Albert Á.-J., Kelemen A., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Csecserits A., Rédei T., Tóthmérész B., Török P. (2015): Influence of successional age and soil parameters on functional species groups in recovering sandy old-fields. (poszter).

A konferencián került sor az IAVS-EDGG éves közgyűlésére is. A közgyűlésen bemutatkozott az EDGG régi-új vezetősége is. A 2015-2017-es ciklusra összesen 10 jelölés érkezett, a jelöltek közül 8 jelöltet magas aránnyal választott meg elektronikus szavazás útján a közgyűlést megeglőző 1.5 hónapban 63 országból mintegy 1048 főt számláló tagság. 

Az új vezetőség összetétele a következő: Didem Ambarli (TR), Idoia Biurrun (ES), Jürgen Dengler (D), Monika Janišová (SK), Anna Kuzemko (UA), Török Péter (HU), Steve Venn (FI), és Mike Vrahnakis (GR). A közgyűlésen ismertetésre kerültek a vezetőség újraelosztott posztjai is - ennek felsorolása hosszadalmas lenne de megtekinthető a közeljövőben a szervezet honlapján. A konferencia közgyűlésén felmerült egyrészt a szervezet névváltoztatásának kérdése (a szervezet alapvetően európai szervezetként alakult, de jelenleg nyitni akar ázsiai és észak-afrikai országok és tagok irányába is), a szervezet által felölelt témakörök bővítése (elsősorban a száraz gyepeken túlmenően a mezofil és nedves gyepek irányába történő témabővítés), illetve ezzel összhangban a konferencia nevének megváltoztatása is. A közgyűlés végén kiosztásra kerültek a fiatal kutatói díjak is. Két kategóriában (előadás és poszter) kerültek kiosztásra első és második helyezések a 35 év alatti fiatal kutatók számára. A díjazottak a következőek voltak:

Az előadás kategórában első helyezést Eleonora Giarizzo nyerte el a "Causes and outcomes of change in species composition of the Apennine semi-natural grasslands in the last fifty years" c. előadásával.

A második helyezést Lisa Thill kapta a "Compensating extinction by reintroducing Scorzonera purpurea into steppe grasslands of Central Germany" c. előadásával. 

A poszter kategóriában Nagy D. Dávid bizonyult a legjobbnak a "The effect of fragment size and isolation on ground-dwelling arthropod assemblages in dry sandy grassland fragments" c. poszterével. 

Míg a második helyezést Jiangshuang Wu nyerte el az "Effects of grazing exclusion on above- vs. below-ground biomass allocation in three zonal alpine grassland types on the Northern Tibetan Plateau" c. poszterével.

 

Nagy D. Dávid bemutatja poszterét

A konferencia előadóüléseit egy bemutató kirándulás zárta a Mainz-i botanikus kertben majd a konferencia utolsó két napján terepi szemináriumokon vettünk részt melynek során bemutatták a konferencia helyszín közelében található kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű homoki gyepterületeket és a Rajna völgy két oldalában meghúzódó szubmediterrán karakterű sziklagyepeket és lejtősztyepp réteket is.

A botanikus kert - meglepő módon - a szubmediterrán gyomflórában jártasabbak számára is tartogatott meglepetéseket (no nem a pipacs volt az érdekes), hanem a gabonavetésben megbúvó Legousia speculum-veneris, a Lolium temulentum, Myagrum perfoliatum, Vaccaria pyramidata, Scandix pecten-veneris, Androsace maxima, Caucalis platycarpos, Turgenia latifolia stb. - legközelebb viszek fényképezőgépet :-)) - a fotókért köszönet Miglécz Tamásnak!