A 25 legtöbbet citált cikk között a tanulmányunk a Basic and Applied Ecology-ban

 

Folytatva a tegnap megkezdett sort (reméljük sor lesz :-)), úgy tűnik egy másik áttekintő tanulmányunk is bekerült a legtöbbet citált 25 közé, viszont ez a Basic and Applied Ecology nevű rangos ökológiai folyóirat listájában. A cikk Valkó Orsolya elsőszerzőségével  a megjelent "Review: Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands" című közlemény. A rangsorolást a SCOPUS alapján végzik és a 2011-óta megjelent cikkek szerelepnek ebben a listában. A cikkünk a BAE listájában a 15. legtöbbet citált cikk jelenleg. A cikk a folyóirat honlapján szabadon hozzáférhető és letölthető.

A 25 legtöbbet hivatkozott cikk között az áttekintő tanulmányunk az AGEE-ben

Az agrártudomány elsőszámú lapjában, az Agriculture, Ecosystems & Environment-ben 2014-ben megjelent áttekintő tanulmányunk: 

Dengler J., Janisová M., Török P., Wellstein C. (2014): Biodiversity of Palaearctic grasslands: a synthesis. Agriculture, Ecosystems & Environment 182: 1-14.  

a 25 legtöbbet idézett cikk közé került (jelenleg 23-ként). Korábban a legtöbbet letöltött cikkek között szerepelt, de azért ez most sokkal bíztatóbb eredmény. A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról is.

Rangos elismerés az MTA-DE Kutatócsoport munkatársának

Radócz Szilvia, a Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport egyetemi hallgatója a Stephen W. Kuffler Alapítvány idei pályázatán konzervációbiológiai kutatásaival kutatási ösztöndíjat nyert el. A díjakat november 15-én a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepségen adták át, ahol a díjazottak előadásban mutatták be a kutatási területükön elért eredményeiket. A rangos elismeréshez szívből gratulálok!

Célkeresztben a kunhalmok: Interjú Deák Balázzsal az ÉT-ban

Az Élet és Tudomány idei 40. számában olvasható egy interjú a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársával, Dr. Deák Balázzsal, amelyben élénk nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, kunhalmokhoz kapcsolódó kutatásairól beszél. Az interjú teljes szövege az alábbiakban megtalálható. Deák Balázs témájához kapcsolódóan az elmúlt időszakban több nemzetközi szakfolyóiratban is jelentek meg publikációk, melyek a honlapomról a téma iránt érdeklődők számára letölthető formátumban is megtalálhatóak:

Deák B., Valkó O., Török P., Tóthmérész B. (2016): Factors threatening grassland specialist plants - A multi-proxy study on the vegetation of isolated grasslands. Biological Conservation, DOI: 10.1016/j.biocon.2016.10.023.

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I., Bragina T.M.,  Apostolova I.,  Dembicz I., Bykov N.I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation, DOI: 10.1007/s10531-016-1081-2.

Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. (2015): A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője. Kitaibelia 20: 143-149.

Új cikkünk a Biological Conservation-ben

 

Deák Balázs elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk a Biological Conservation szak-folyóiratban. A cikk kurgánokon található izolált sztyeppfoltok növényzetének vizsgálatával arra keresi a választ, hogy a gyepfoltokra hatást gyakorló abiotikus és biotikus tényezők, hogyan befolyásolják specialista növényfajok megmaradási sikerességét. A cikk letölthető a honlapomról illetve megtalálható a folyóirat honlapján is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Factors threatening grassland specialist plants - A multi-proxy study on the vegetation of isolated grasslands

Deák B., Valkó O., Török P., Tóthmérész B.

Land use changes have resulted in the loss and isolation of semi-natural habitats worldwide. In intensively used agricultural landscapes the remnants of natural flora only persist in small habitat islands embedded in a hostile matrix. In the steppe zone burial mounds, so-called kurgans, have the potential to preserve the natural flora and act as local biodiversity hotspots. Exploration of the factors driving biodiversity in isolated habitat fragments is crucial for understanding the ecological processes shaping their vegetation and for designing effective strategies for their protection.We sampled the vegetation of 44 isolated kurgans in East-Hungary and studied the effects of habitat area, slope, recent disturbance, past destruction and the level of woody encroachment on the species richness and cover of grassland specialist and problemspecies (competitorweedy species).We usedmodel selection techniques and linear models for testing relevant factors affecting specialist species in grassland fragments. We found that the biodiversity conservation potential of kurgans is supported by their steep slopes, which provide adequate habitat conditions and micro-climate for steppic specialist plant species. Specialist species are threatened both by recent disturbances and encroachment of alien woody species, especially black locust. Factors supporting specialist species suppressed problem species by providing unfavourable environmental conditions and putting them at a competitive disadvantage. We identified that woody encroachment and current disturbances affect the vast majority of kurgans, posing a serious threat to grassland specialist species. Thus, there is an urgent need to integrate active conservation measures into the current passive protection of kurgans.

Égetően fontos problémák - Díjnyertes cikkpályázat

Dr. Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tagjaként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikk pályázatán "Tüzek hatása a gyepek élővilágára" című pályaművével első helyezést ért el. A szerző a kiemeli, hogy miközben a tüzek a növényközösségek diverzitásának  fenntartásában meghatározó szerepet töltenek be, mégis nagyon kevés vizsgálat foglalkozik azok füves élőhelyekre gyakorolt hatásaival. Éppen ezért választották ezt a kutatási témát a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének munkatársaival. A cikkhez kapcsolódó alábbi nemzetközi publikációk letölthetőek a honlapomról:

Valkó O., Deák B., Magura T., Török P., Kelemen A., Tóth K., Horváth R., Nagy D.D., Debnár Zs., Zsigray Gy., Kapocsi I., Tóthmérész B. (2016): Supporting biodiversity by prescribed burning in grasslands - a multi-taxa approach. Science of the Total Environment, DOI: 10.1016/j.scitotenv.2016.01.184

Végvári Zs., Deák B., Valkó O., Török P., Kovács G., Konyhás S., Tóthmérész B. (2016): Fire takes it all - A new approach for lek site management of Great Bustard (Otis tarda). Land Degradation & Development, DOI: 10.1002/ldr.2495. 

Deák B., Valkó O., Török P., Végvári Zs., Hartel T., Schmotzer A., Kapocsi I., Tóthmérész B. (2014): Grassland fires in Hungary - Experiences of nature conservationists on the effects of fire on biodiversity. Applied Ecology and Environmental Research 12: 267-283.

Valkó O., Török P., Deák B., Tóthmérész B. (2013): Keep Your Eyes on the Fire: Prescribed burning as an old-new opportunity for grassland management. Forum paper, Bulletin of the European Dry Grassland Group 21: 29-32. 

Valkó O., Török P., Deák B., Tóthmérész B. (2013): Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands. - Review paper, Basic and Applied Ecology 15: 26-33.

Ezúton is gratulálok a szép sikerhez! Az alábbiakban olvasható a pályamű teljes szövege.

Az ismeretterjesztő cikk  részletesen bemutatja a tüzek hazai füves élőhelyekre gyakorolt ökológiai hatásait, valamint kitér a gyeptüzek természetvédelmi megítélésére, melyhez a publikált irodalmi adatok értékelése mellett a hazai nemzeti parki igazgatóságokon dolgozó szakemberek tapasztalatait is felhasználta.

Egyedülálló sztyeppkötet a Biodiversity & Conservation-ben

 

A közeljövőben fog megjelenni a Biodiversity & Conservation nevű rangos nemzetközi lapban Jürgen Dengler (D), Didem Ambarlı (TR), Johannes Kamp (D), Török Péter (HU) és Karsten Wesche (D) vendégszerkesztésében a világon egyedülálló tanulmánykötet a sztyeppterületeken zajló aktuális kutatásokról. A kötet gerincét 17 szakcikk alkotja (köztük több magyar társszerzőségű cikkel), amelyek tartalmát összegzi egy szerkesztői cikk. A kötethez tartozik még egy igencsak terjedelmes szintéziscikk, mely a világon elsők között, jelentős mennyiségű lokális irodalom, valamint orosz, német és kínai nyelven megjelent szakirodalom áttekintésével regionális bontásban tárgyalja az egész sztyepp biomot. 

A szintéziscikk (1) definiálja a Palaearktikus sztyeppeket és bemutatja a legfontosabb chorológiai és ökológiai alapon besorolt sztyepptípusokat. (2) Becslést ad a sztyeppek történeti és jelenlegi kiterjedéséről definiálva a "sztyepp niche"-t magassági fekvés és klímajellemzők figyelembe vételével. (3) Bemutatja a sztyeppvegetációt, a flóra és fauna főbb jellemzőit. 

A jelenleg tapasztalható, a sztyeppterületeket jelentősen veszélyeztető tájhasználat-változás illetve a sztyeppek megőrzésének kiemelt fontosságának okán értékeli (4) a tájhasználat változás sztyeppek talajára és vegetációjára gyakorolt hatását. (5) Bemutatja a klímaváltozással összefüggő hőmérséklet és csapadékmennyiség változás lehetséges ökológiai hatásait, valamint (6) áttekinti a sztyepprégió védelmének aktuális helyzetét és értékeli a védett sztyeppterületek kiterjedési viszonyait. Az áttekintő tanulmányhoz összesen 8 online elektronikus függelék is tartozik, melyek gazdag képanyaga hozzájárul a világszinten is igen veszélyeztetett biom jobb megismeréséhez. A kötet elkészítéséhez a vendégszerkesztők mellett több mint 100 szerzőből álló tudományos közösség járult hozzá.

A kötet cikkei a következőek (rákattintva a címekre vagy a cikk file, vagy a folyóirat vonatkozó oldala jelenik meg):

Szerkesztői cikk - Török, P., Wesche, K., Ambarlı, D., Kamp, J., Dengler, J. 2016. Step(pe) up! Raising the profile of the Palaearctic natural grasslands. Biodiversity and Conservation DOI: 10.1007/s10531-016-1187-6

Szintézis cikk - Wesche, K., Ambarlı, D., Kamp, J., Török, P., Treiber, J., Dengler, J. 2016. The Palaearctic steppe biome: a new synthesis. Biodiversity and Conservation DOI: 10.1007/s10531-016-1214-7 

és ONLINE FÜGGELÉKEK

Kuzemko, A.A., Steinbauer, M.J., Becker, T., Didukh, Y.P., Dolnik, C., Jeschke, M., Naqinezhad, A., Ugurlu, E., Vassilev, K., Dengler, J. 2016. Patterns and drivers of phytodiversity of steppe grasslands of Central Podolia (Ukraine). Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1060-7.

Polyakova, M.A., Dembicz, I., Becker, T., Becker, U., Demina, O.N., Ermakov, N., Filibeck, G., Guarino, R., Janišová, M., Jaunatre, R., Kozub, Ł., Steinbauer, M.J., Suzuki, K., Dengler, J. 2016. Scale- and taxon-dependent patterns of plant diversity in steppes of Khakassia, South Siberia (Russia). Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1093-y.

Sutcliffe, L.M.E., Germany, M., Becker, U., Becker, T. 2016. How does size and isolation affect patches of steppe-like vegetation on slumping hills in Transylvania, Romania? Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1108-8.

Dembicz, I., Moysiyenko, I.I., Shaposhnikova, A., Vynokurov, D., Kozub, Ł., Sudnik-Wójcikowska, B. 2016. Isolation and patch size drive specialist plant species density within steppe islands: a case study of kurgans in southern Ukraine. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1077-y.

Kajtoch, Ł., Cieślak, E., Varga, Z., Paul, W., Mazur, M.A., Sramkó, G., Kubisz, D. 2016. Phylogeographic patterns of steppe species in Eastern Central Europe: a review and the implications for conservation. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1065-2.

Weking, S., Kämpf, I., Mathar, W., Hölzel, N. 2016. Effects of land use and landscape patterns on Orthoptera communities in the Western Siberian forest steppe. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016-1107- 9.

Mathar, W.P., Kämpf, I., Kleinebecker, T., Kuzmin, I., Tolstikov, A., Tupitsin, S., Hölzel, N. 2016. Floristic diversity of meadow steppes in the Western Siberian Plain: effects of abiotic site conditions, management and landscape structure. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1023-4.

Lameris, T.K., Fijen, T.P.M., Urazaliev, R., Pulikova, G., Donald, P.F., Kamp, J. 2016. Breeding ecology of the endemic Black Lark Melanocorypha yeltoniensis on natural steppe and abandoned croplands in post-Soviet Kazakhstan. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1041-2.

Wang, Y., Wesche, K. 2016. Vegetation and soil responses to livestock grazing in Central Asian grasslands: a review of Chinese literature. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1034-1.

Addison, J., Greiner, R. 2016. Applying the social–ecological systems framework to the evaluation and design of payment for ecosystem service schemes in the Eurasian steppe. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1016-3.

Niu, K., He, J.-S., Zhang, S., Lechowicz, M.J. 2016. Grazing increases functional richness but not functional divergence in Tibetan alpine meadow plant communities. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 0960-2.

Novenko, E.Y., Tsyganov, A.N., Rudenko, O.V., Volkova, E.V., Zuyganova, I.S., Babeshko, K.V., Olchev, A.V., Losbenev, N.I., Payne, R.J., Mazei, Y.A. 2016. Mid- and late-Holocene vegetation history, climate and human impact in the forest-steppe ecotone of European Russia: new data and a regional synthesis. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1051-8.

Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I.I., Bragina, T.M., Apostolova, I., Dembicz, I., Bykov, N.I., Török, P. 2016. Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1081-2.

Ambarlı, D. Zeydanlı, U.S., Balkız, Ö., Aslan, S., Karaçetin, E., Sözen, M., Ilgaz, Ç., Gürsoy Ergen, A., Lise, Y., Demirbaş Çağlayan, S., Welch, H.J., Welch, G., Turak, A.S., Bilgin, C.C., Özkil, A., Vural, M. 2016. An overview of biodiversity and conservation status of steppes of the Anatolian Biogeographical Region. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1172-0.

Kamp, J., Koshkin, M.A., Bragina, T.M., Katzner, T.E., Milner-Gulland, E.J., Schreiber, D., Sheldon, R., Shmalenko, A., Smelansky, I., Terraube, J., Urazaliev, R. 2016. Persistent and novel threats to the biodiversity of Kazakhstan’s steppes and semi-deserts. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1083-0.

Brinkert, A., Hölzel, N., Sidorova, T.V., Kamp, J. 2016. Spontaneous steppe restoration on abandoned cropland in Kazakhstan: grazing affects successional pathways. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1020-7.

Kämpf, I., Mathar, W., Kuzmin, I., Hölzel, N., Kiehl, K. 2016. Post-Soviet recovery of grassland vegetation on abandoned fields in the forest steppe zone of Western Siberia. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1078-x.

Sentinels of Science - A felső 10%-ban

Újabb őrület - pontokat lehet gyűjteni a kézirat bírálatokért és szerkesztői munkáért. A Publons nevű adatbázisba mindenki ingyen regisztrálhat és rögzítheti bírálói tevékenységének adatait, minősíthet bírált kéziratokat, feltöltheti bírálatának teljes szövegét és az automatikusan generált köszönetnyilvánító e-mail üzenetek vagy a folyóirat szerkesztőinek segítségével validáltathatja a bírálói tevékenységét. A közösség igen gyorsan fejlődik tehát érdemes lehet regisztrálni, hiszen a peer review folyamat során várhatóan sokan fognak támaszkodni erre az adatbázisra is potenciális bírálók keresése során. Ebben az évben meghirdették a "bírálat hete" nevű rendezvényt ahol rangsorolták az adatbázisban szereplő bírálókat. Ennek során több debreceni egyetemi kutató, köztük én is bekerültem a felső 10%-ba (azaz a legtöbb bírálatot készítők közé). Ez az esetemben 20 bírálat elkészítését jelentette az elmúlt 9 hónapban. Természetesen az ilyen rangsorolásnak semmi értelme nincs, de az ember szeret okleveleket kapni (mégha marhaságokért is). Azaz a tudomány őrszeme (Sentinel of Science) lettem. Szuper...:-)

Kunhalmok újra az érdeklődés középpontjában - Interjú

Az Élet és Tudomány a közelmúltban megjelent számában olvasható egy interjú az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportjának tudományos munkatársával, Dr. Deák Balázzsal. Az interjúban szó esik a kunhalmak kultúrtörténeti jelentőségükről és jelentőségükről a tájléptékű biodiverzitás megőrzésében és helyreállításában. Az interjú teljes szövege az alábbiakban olvasható. Az interjú szorosan kötődik a közelmúltban a kutatócsoport által jegyzett, Deák Balázs elsőszerzőségével megjelent szakcikk eredményeihez, melynek összefoglalója itt olvasható és letölthető a honlapomról is.

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I., Bragina T.M.,  Apostolova I.,  Dembicz I., Bykov N.I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation, DOI: 10.1007/s10531-016-1081-2

R.I.P. - Török Péter Zsolt (Biológia-B.Sc.)

A híradásokban ez év március elején lehetett olvasni a Dagesztánban eltűnt biológusról, Török Péterről. Azóta újabb hírt közöltek, hogy megtalálták - sajnos már csak a holttestét. Török Péter legelőször 2011. március 31-én keresett meg e-mailben, hogy nálunk, a Debreceni Egyetemen szeretné tölteni a nyári gyakorlatát. Meg kell vallanom, meglepődtem, hiszen ritkán találkozik az ember ugyanolyan nevű, biológiával foglalkozó emberrel, mint saját maga (az e-mailem is meglepődött, mert az orosz néven regisztrált g-mailes levelet a spam-be tette). Péter egy hónapot töltött nálunk nyári gyakorlaton, majd úgy döntött, hogy itt folytatja tanulmányait az egyetem biológus szakán. Szakdolgozónak nem hozzánk jelentkezett, mert az állatvilág jobban érdekelte. Szakdolgozatát  "Négy nyakörvösgyík faj (Lacertidae) élőhelyhasználata alföldi homokpusztagyepekben" címmel készítette Lengyel Szabolcs és Tartally András témavezetésével. 27 éves volt. A kutatócsoportunk és az Ökológiai Tanszék munkatársai megrendülten értesültek a hírről és részvétüket szeretnék kifejezni az elhunyt családjának és barátainak.

13. Eurasian Grassland Conference (EGC) Segesváron

 

A hétvégén ért véget a 2016. szeptember 20-24 között idén Segesváron (Sighişoara) megrendezett európai szárazgyepes konferencia - idén megújult tartalommal és névvel. A konferencia mottója idén szabad fordításban a "természetközeli állapotú gyepek kezelése és megőrzése: elmélettől a gyakorlatig" A  konferencián közel száz résztvevő mutatta be eredményeit 4 szekcióban. A konferencián ebben az évben a szokásos szekciók mellett több szakmai tréning is helyet kapott, melyek a konferencia hivatalos megnyitása előtti napon kerültek megrendezésre. A szakmai tréningek közül a tudományos cikkírás kurzust én tartottam, kevés de annál lelkesebb kollégák részvételével. Az EDGG anyaszervezete az IAVS (Interbational Association of Vegetation Science) idén mintegy 3300 Euróval támogatta fiatal illetve gazdasági nehézségekkel küzdő országok kutatóinak részvételét a konferencián.

A konferencián összesen 11 előadással és poszterrel vettünk részt. A prezentációk címei és szerzőlistája az alábbiakban megtalálható. A konferencia teljes programja itt található.

Török P. et al.: The effectiveness of passive restoration in vegetation recovery of calcareous sand grassland (előadás)

Tóth E. et al.: Selection of livestock type is more important than just setting grazing intensity in short-grass steppic grasslands (előadás)

Deák B. et al.: Effects of local environmental factors on the species composition of loess grassland fragments - A case study on isolated kurgans (előadás)

Tóthmérész B. et al.: Increasing biodiversity of restored grasslands using establishment gaps (előadás)

Valkó O. et al.: Supporting biodiversity by prescribed burning in alkaline grasslands – a multi-taxa study (előadás)

Kelemen A. et al.: The effect of common milkweed (Asclepias syriaca) on the native sandy flora. Is it a neutral alien or a noxious invader? (előadás)

Sonkoly J. et al.: A new aspect of grassland vegetation dynamics: The presence of cyanobacterium colonies can affect establishment success of plants (előadás)

Kiss R. et al.: Seed banks of Central-European grasslands (overview) (poszter)

Radócz et al.: Restoration projects supporting biodiversity of kurgans in the Hortobágy National Park (poszter)

D. Nagy D. et al.: Effects of prescribed burning on arthropods. (poszter)

Tóth K. et al.: Seed dispersal potential and notes on the diet of the endangered Lesser White-fronted Goose (poszter).

A konferencia igen magas színvonalon szervezett esemény volt, csak alátámasztásképpen néhány oldott hangulatú fénykép a konferenciához kapcsolódó kirándulásokról és evés-ivásról látható az alábbiakban.

Jürgen Dengler, ahogy ritkán látni...(mellette Steve Venn és persze a pálinka :-))

Csoportkép terepen (Álló sor balról jobbra: Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kiss Réka, Tóthmérész Béla, Tóth Katalin, Ülő sor balról jobbra: Török Péter, Sonkoly Judit, Radócz Szilvia, Tóth Edina és Kelemen András)

 

Tátorján magonc

 

Az esti parti előtt még mindenki vidám és kipihent :-) (Mike Vrahnakis, Liliana Gherghiceanu és Didem Ambarli - a vidámság persze kitartott és fokozódott...)

 

Hogy mik vannak egy erődtemplom falán? (Nekem algáknak tűnnek ...)

 

Nehogy már gyalogolni kelljen :-)...

 

És végül egy tájkép a szász régióból

A konferencián minden évben díjazzák a 35 év alatti fiatal szerzőket a legjobb előadás és poszter kategóriákban. Idén a Pelagic Publishing és a Wiley ajánlott fel értékes könyveket és könyvutalványokat. Az idei év nagy (kiütéses) magyar sikert hozott.

 Radócz Szilvia (balra) és Valkó Orsolya a díjat igazoló oklevelekkel

Az előadás kategóriában Tölgyesi Csaba a szegedi egyetem kutatója, első helyezést, Valkó Orsolya a Debreceni Egyetem kutatója pedig második helyezést szerzett. A poszter kategórában az első helyezést Radócz Szilvia a Debreceni Egyetem a második helyezést Balázsi Ágnes a Sapientia Magyar Egyetem hallgatója szerezte meg. Gratulálok a helyezésekhez!

Sikeres SER Europe konferencia részvétel

2016. augusztus 22-26 között, egy hónapja került megrendezésre Freisingben (Németország) a restaurációs ökológia legnagyobb európai konferenciája a SER 2016. A konferencia részletes programja itt megtalálható. A konferencián összesen 4 szekciót szerveztünk, melyek az alábbiak voltak:

Valkó O., Tóthmérész B.: Fire in ecosystem dynamics and restoration

Tischew S., Hölzel N., Török P.: Grazing as a best practice restoration tool

Deák B., Heilmeier H: Remote sensing in conservation monitoring

Valkó O., Török P.: Soil seed banks and seed dispersal - promising sources for restoration

A konferencián egy másfél napos tréning is volt Harald Albrecht és Török Péter szervezésében, mely betekintést nyújtott a magbank ökológiai alapjaiba és bemutatta a magbank szerepét a restaurációs beavatkozásokban és a spontán szukcesszióban. A magbank tréning összefoglalója itt olvasható.

A konferencián 9 előadással és poszterrel vettünk részt melyben előadó és/vagy társszerző voltam. A konferenciaelőadások és poszterek címei az alábbiakban olvashatóak. Az előadások és poszterek összefoglalói megtekinthetőek a konferencia összefoglaló-kötetében.

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Szabó Sz., Szabó G., Tóthmérész B.: Micro-topography driven succession in early- and mid-successional recovering grasslands

Valkó O., Deák B., Magura T., Török P., Kelemen A., Tóth K., Horváth R., Nagy D., Debnár Zs., Zsigrai Gy., Kapocsi I., Tóthmérész B. : Supporting biodiversity by prescribed burning in dry grasslands - a multi-taxa approach.

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Is the livestock type more crucial than grazing intensity?  Cattle and sheep grazing in short-grass steppes.

Török K., Török P.: Ecological restoration in Hungary – a recent overview.

Valkó O., Babai D., Török P., Tóth K., Molnár Zs., Deák B., Kelemen A., Miglécz T., Albert Á., Tóthmérész B.: Hayseeding – A traditional practice to return seed diversity to hay meadows in the Eastern Carpathians.

Kelemen A., Valkó O., Tóthmérész B., Miglécz T., Deák B.,. Török P.: Old-field succession theories revisited from the viewpoint of perennial-crop-mediated succession.

Török P., Valkó O., Kelemen A., Deák B., Tóth K., Miglécz T., Csecserits A., Rédei T., Tóthmérész B.: Is the promising vegetation recovery in calcareous sand grasslands reflected by the seed banks?

Tóthmérész B., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Valkó O.: Landscape-scale restoration of species rich grasslands on croplands by sowing low- and high-diversity seed mixtures

Kelemen A., Valkó O., Kröel-Dulay Gy., Deák B., Török P., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B.: Effect of common milkweed (Asclepias syriaca) on sandy flora

A konferencia elfogadott egy közös nyilatkozatot is melyben rámutat az EU biodiverzitás stratégia alkalmazási elégtelenségére és az élőhely-rekonstrukciók fokozottabb támogatására. A nyilatkozat teljes szövege itt olvasható. A konferencián négy másik taggal együtt lemondtam a SER Europe vezetőségi tagságomról. Magyarországot így Török Katalin és jómagam helyett Halassy Melinda (MTA-ÖK) képviseli a szervezet vezetőségében. Munkájához ezúton is sok sikert kivánok!

Hacquetia különszám EDGG éves beszámolóval

Megjelent a Hacquetia tudományos folyóirat legújabb száma, mely az Eurasian Dry Grassland Group (EDGG) által koordinált legújabb különszám. A folyóirat immár a harmadik éve közli az EDGG-hez kapcsolódó különszám cikkeit. Ettől az évtől kezdődően az EDGG-Hacquetia különszámok egyik vezető vendégszerkesztője Valkó Orsolya lett, amihez szívből gratulálok és sikeres munkát kivánok! A folyóiratban megjelelő cikkek 'open access' formátumúak tehát mindenki számára ingyenesen letölthetőek. Ettől az évtől kezdődően a korábban a Tuexenia-ban megjelent, az EDGG éves tevékenységét összefoglaló beszámoló ettől az évtől kezdődően a Hacquetia-ban jelenik meg. A cikk az összegző szerkesztői cikk és a kötet szakcikkei letölthetőek a folyóirat honlapjáról.

Az EDGG az elmúlt egy évben számos egyéb a kontinens gyepjeinek kutatásával és védelmével összefüggő tevékenységei mellett összesen 5 szakmai különszám összeállításában működött közre, melyek közül több impakt faktoros folyóiratokban jelent meg (Tuexenia, Applied Vegetation Science, Biodiversity & Conservation). Mindezek alapján gyepek biodiverzitásának kutatásával és védelmével foglalkozó kutatóknak fontos lehet csatlakozni a szervezethez - a csatlakozás ingyenes. Csatlakozni lehet Idoia Biurrun-nak küldött e-mail segítségével lehet. A csatlakozással a megadott e-mailcímre postázzuk az EDGG negyedévente megjelenő hírlevelét is, melyben aktuális cikkek, könyvismertetések és konferenciafelhívások mellett a legújabb szakmai különszámok felhívásai is megtalálhatóak.

Ismeretlen fűfaj - segítség kérése 2

 

Egyik korábbi bejegyzésemben kértem a lista segítségét a fűfaj határozásában. Akkor még csak vegetatív bélyegek álltak rendelkezésre. Most itt a virágzat. Nem vagyok egy fotóművész, de nem lettem sokkal okosabb a virágzattal sem...nekem a virágzat Agrostis-szerűnek tűnik...a növény pedig évelőnek... Gyűjtöttem közben Eragrostis ciliatat mivel az tűnt a kézenfekvő megoldásnak. Sok bélyegben egyeznek (a virágzatban nagyon nem), és ennek a levélszélén egy világos éles perem fut végig. Közben egy másik helyen is megtaláltam Debrecenben.

Tíz forinttal fotózva a méretarány végett

Ismeretlen fűfaj - segítség kérése

Méghogy szerencsétlenséget jelent, ha elromlik az egyszeri ember autója - kénytelen a megfelelő időben a megfelelő helyen lenni...munkahelyre haladva sétálás közben feltűnt egy furcsa, Calamagrostisnak tűnő fűfaj, melyet taxonómiai tudásom alapján nem tudtam beazonosítani.

1. fotó. A növény habitusa

A csomós, évelő fű, megjelenésében Calamagrostis-nak tűnik, virágzati hajtásokkal termetre mintegy 40-60 cm-es (virágzattal esetleg még egy kicsit magasabb is lehet), nóduszonként egy hegyesszögtől merőlegesig elálló levéllel. A levélhüvelynél a fülecske és nyelvecske igen rövid (szinte nincs is :-)) és körben igen dús félkörben álló sertesor húzódik (lásd 2. fotó).

 2. kép. igen jellegzetes szőrkoszorú

A szőrözöttség a hüvelyt formáló levelek peremén is lefut. A levéllemez a vegetatív hajtásokon 4-5 mm széles a pereme világosabb, éles, de a Calamagrostis epigeios levelénél puhább. A szétbontott virágzat (még nem virágzik) Agrostis szerű, apró, laza bugát alkot.  Mintegy 50-70 tő található, durva szemcséjű mészmentes homokon, Debreceni Egyetemhez közeli ruderális élőhelyen.

Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban

Az NKFIH a 2016-os évre kiírt alapkutatási pályázatán (korábban OTKA K pályázat) a témavezetésemmel benyújtott K_16 119225 azonosítójú  pályázat támogatást nyert. Ezzel 2016. október 1-étő kezdődően a tervezett kutatások összesen 44 164 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás mellett zajlanak. Külön kiemelendő, hogy a pályázat az összes tudományterületen támogatást elnyert pályázatok (129) közül abba a szegmensbe tartozik, ahol a témavezető 40 év alatti kutató (összesen 34 ilyen pályázat nyert el támogatást). A résztvevő kutatók és a magam nevében is hálásan köszönöm a bírálók, a zsűri, a kollégium és az NKFI vezetésének, hogy pályázatunkat jóindulatú figyelemre méltatták és támogatják.  A nyertesek részletes listája és a pályázatok tudományterületi megoszlása az alábbi honlapon megtalálható.

A kutatás szakmai összefoglalója az alábbiakban olvasható:

A fajgazdag, hagyományosan kezelt területek Európa-szerte és a világ más pontjain is, többnyire a megváltozott mezőgazdasági tájhasználat (intenzívebbé vált tájhasználat vagy felhagyás) következtében jelentős mértékben degradálódtak. Ezen területek fajkészletének megőrzésében és a tájléptékű diverzitás fenntartásában a mezofil és száraz gyepterületek kiemelt jelentőséggel bírnak. Az elmúlt évszázadban a fennmaradt gyepterületek többsége degradálódott és természetes fajkészletük elszegényedett. A kedvezőtlen folyamatok megállításának vagy ütemük csökkentésének szükségessége az élőhely-rekonstrukciós kutatásokat és beavatkozásokat a tudományos érdeklődés homlokterébe emelte. A vegetációdinamikai és növényökológiai kutatások, illetve a gyeprekonstrukciós kutatások és beavatkozások fontossága ellenére az elméleti és a gyakorlat-orientált megközelítések esetében kismértékű az átjárhatóság. Az egyik oldalon számos elméletet felállítottak, melyek segítségével magyarázhatóak a vegetációdinamikai folyamatok és a fajkészletben zajló változások, a másik oldalról számos módszert és monitoring rendszert dolgoztak ki a rekonstrukciós beavatkozások kivitelezésére és tanulmányozására, melyek során jelentős mennyiségű gyakorlati tapasztalat halmozódott fel. Egy egységes, az elméleti eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző módszertan és elméleti háttér azonban mindez idáig hiányzik. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a növényökológia elméletek milyen módon segíthetik a költséghatékony gyeprekonstrukciós módszerek kiválasztását és végrehajtását. A javasolt kutatás igen újszerű és jól kapcsolódik a növényökológia és a restaurációs ökológia nemzetközi trendjeihez.

Ubatuba-tól Vagafogo-ig - Egy IAVS szimpózium Brazíliában

2016. június 12-16 között rendezték meg az International Association of Vegetation Science éves szimpóziumát (idén az 59.) ebben az évben Dél-Amerikában. A konferencia témammegjelölése: Conservation of Plant Communities: From Environmental Drivers to Ecosystem Services mutatja az utóbbi években a vegetációtudományban is látható hangsúly eltolódást a tisztán elméleti vegetációtudományos kutatások irányából a gyakorlatorientált konzervációs és restaurációs beavatkozásokat alátámasztó vagy éppen ezek okán végzett vizsgálatok és megközelítés irányába. 

A konferencia résztvevői

A Pirenópolisban, Brazíliában rendezett konferencián kutatócsoportunk 2 előadással vett részt, melyek az alábbiak voltak:

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes: is the livestock type more crucial than grazing intensity?

In agriculture-driven landscapes, grasslands have an outstanding importance in maintaining species richness. Restoration and conservation of grassland biodiversity, therefore, became a top priority both in research and practice. In many regions sheep or cattle grazing are vital options for biodiversity conservation. In our study we compared the effects of cattle and sheep grazing on short-grass steppe vegetation under various grazing intensities. We tested the following hypotheses: A) Sheep grazing maintains a lower taxonomic and functional diversity, lower amount of forbs compared to cattle grazing. B) The effects of grazing are highly intensity-dependent and differences between cattle and sheep grazing are more pronounced at low grazing intensities than at high ones, because the selectivity of grazing decreases at higher intensities. We found lower taxonomic- and functional diversity, and lower cover of forbs in sheep grazed steppes compared to cattle grazed ones. Grazing intensity had a significant effect only on species richness. The livestock type had a significant effect on Shannon diversity and evenness. While most single trait indices were affected by the livestock type, significant effect of intensity was detected only in a few cases. Our findings clearly indicated that most of the vegetation characteristics were significantly affected by livestock type, while fewer intensity-dependent effects were confirmed. These findings suggest that the selection of the livestock type is more crucial in biodiversity conservation and management than the adjustment of grazing intensity. Our results also suggest that cattle grazing creates a more species- and trait-rich vegetation with higher cover of forbs compared to sheep grazing. However, sheep grazing is a much better choice to suppress forbs, including weedy ones, than cattle grazing. For optimal ecosystem functioning and for highest variability of traits proper grazing intensity should be also carefully set and fine-tuned in respect of the habitat type and the grazing animal.

Tóthmérész B., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Valkó O.: Successful recovery of species rich grasslands on croplands - case studies from Central Europe

Grasslands are vital landscape elements, and sustaining their biodiversity is crucial for biodiversity conservation, especially in agricultural landscapes. In Central Europe the large-scale abandonment of croplands resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. Grassland restoration on former croplands offers a vital opportunity to mitigate the loss of grassland biodiversity. We studied vegetation changes in 24 former croplands sown by low-diversity seed mixtures in East-Hungary. Our first aim was to evaluate the usefulness of sowing lowdiversity seed mixtures, which is a frequently used restoration technique because of its high predictability and fast results. Our second aim was to test a novel approach by the establishment of colonisation windows for increasing the diversity of species-poor sown grasslands, restored by the use of low-diversity seed mixtures. We compiled a highdiversity seed mixture containing 35 species. We established altogether 32 colonisation windows (1×1-m, 2×2-m and 4×4-m size) in eight 8-year-old grasslands restored by low-diversity seed sowing. Our third aim was to compare the success and costeffectiveness of spontaneous grassland recovery with an active grassland restoration by seed sowing in terms of the restoration of ecosystem services, like weed control, biomass production, and recovery of biodiversity. Our results showed that using low diversity seed mixtures grassland restoration on croplands offer a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. By establishing colonisation windows we overcome the microsite- and propagule limitation and we can successfully introduce target species to the species-poor recovered grasslands. All sown species established in the colonisation windows and many of them maintained or even increased their first year cover to the second year. Larger colonisation windows were characterised by higher cover of sown species and more homogeneous species composition compared to the smaller ones. Thus, in restoration practice larger colonisation windows are recommended. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but lower biodiversity compared to spontaneous recovery. We found that both spontaneous grassland recovery and seed sowing can be cost-effective methods, and can be successful even in a relatively short period of a nature conservation project.

A konferencia honlapja ITT.

A konferencia programja elérhető ITT. 

Az összefoglalók megtalálhatóak ITT.

A konferencia szakmai programjához szorosan kapcsolódó terepi szimpóziumokon is részt vettünk ahol gyakran oldott hangulatban kerülhetett sor fontos szakmai megbeszélésekre és vitákra. Az alábbiakban néhány fotót mutatnék be ennek illusztrálására.

 Good morning Sunshine (A magyar csapat, Milan Chytry fotója - a kép közepe azért éles :-))

Pirenópolis látképe

Az "igazi" cerrado vegetáció

  A "száraz" mangrove

És egy kicsit még közelebbről 

A restinga (Atlanti esőerdő régió) 

Restinga 2

Restinga aljnövényzete - Piperaceae :-)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (1)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (2)

 

 Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (3)

Csücsörésző kolibri (igen, rengeteg fény volt :-))

Aztán kiderült hogy van a közelben egy maddárszentély is...

Nem volt egyszerű fotózni a jószágokat...

Általában nem sikerült :-)

Ezeket könnyebb volt :-)

A köderdők

Araukária mag eladó

Restinga vegetáció egy másik helyen

Voltunk persze ilyen helyen is...

És végezetül szívfájdításképpen - a konferencia ilyen helyen volt