A tudomány nyelve (a jövőben?)

Egy elgondolkodtató írás arról, hogy milyen nyelven publikálnak az egyes szakterületek művelői: The Language of (Future) Scientific Communication (by Dr Daphne van Weijen). Ugyan triviálisnak tűnik a kérdésre a válasz, de a helyzet azért nem ennyire egyértelmű (azaz, hogy ez az angol). Bár az gyanús lehet mindenkinek már az elején is, hogy az írás angolul van. A bejegyzés elolvasható a bejegyzés címére kattintva.

Megjelent legújabb cikkünk az AGEE-ben

 

Az elsőszerzőségemmel megjelent legújabb legeléssel foglalkozó cikkünk a Agriculture, Ecosystems and Environment nevű szakmai folyóiratban. A cikk az elsők között vállalkozik a legelés vegetációra gyakorolt hatásainak funkcionális jellegeken alapuló értelmezése. A cikk letölthető a honlapomról és elérhető a folyóirat honlapján is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Managing for species composition or diversity? Pastoral and free grazing systems in alkali steppes

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.

Free grazing and herding of local breeds have a long tradition in management and conservation of extended grassland habitats such as alkali steppes. However, there is a lack in studies evaluating the effects of grazing types and regimes on the vegetation composition and functional diversity. We selected Artemisia steppes, a widespread type of alkali steppes, to study the changes of vegetation composition and diversity along a grazing intensity gradient. We recorded the cover of vascular plant species, in altogether 150, 2x2-m-sized plots of 15 steppes in 2014. The steppes were managed by free grazing, traditional Hungarian Grey cattle grazing (low, moderate and high intensity), or by heavy grazing (Grey cattle and sheep, and additional donkey grazing). We answered the following questions: (i) How do the species richness, diversity and species evenness change along the increasing intensity of grazing? (ii) How does the grazing affect the functional trait composition along the intensity gradient? (iii) How similar is the composition and diversity of free grazed steppes to the pastoral grazed ones? We detected no significant differences in species richness but a humped-back curve with a peak at the medium grazing intensity was found for the Shannon diversity, evenness and the proportion of subordinated target species. The highest Rao’s quadratic entropy was found for low intensity grazing. The lowest scores of multi-trait functional evenness were detected for the medium grazing intensity, while for multi-trait functional divergence both medium and very high intensity displayed low scores. The intensity of grazing was negatively correlated with the plant height and LDMC, while positively with the rosette forming, SLA, thousand-seed weights, terminal velocity and flowering period. Our results suggest that for the highest functional diversity a low intensity traditional cattle grazing is recommended. A medium grazing intensity should be chosen to have the highest proportion of subordinated target species of conservation interest, and the highest species diversity and evenness. Our findings suggest that free grazing and low-intensity traditional grazing can be substitutive to each other; various grazing intensities from low to medium, alternating in space and/or time can be appropriate to maintain high compositional diversity.

Szakmai ismertetés az MTA honlapon

Megjelent egy szakmai ismertetés legújabb, a Functional Ecology-ban megjelent cikkünkről az MTA honlapján. Köszönöm Velanics Béla és munkatársainak segítségét és szíves együttműködését. A szakmai ismertetés teljes szövege elérhető ezen a linken keresztül.

Kihajtottak a múzeumban őrzött, 130 éves magvak

 

Bár a címről nekem az Alien 4 jut eszembe (csodás magyar címe a "Feltámad a halál"), de a bejegyzés korántsem erről szól. Köszönet a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársának, Bauer Norbertnek, hogy közölt egy ismertetést a közelmúltban megjelent cikkünkről! Az ismertetés számos más a témához szorosan kapcsolódó és érdekes írással megtalálható a Magyar Természettudományi Múzeum Blogján.

Az év algája a Haematococcus pluvialis

A szervezők kérésére posztolom a blogomon is az alábbi örömteli hírt:

Kedves Kollégák!

Örömmel értesítünk Mindenkit, hogy elkészült a 2015-ös „Év Algája” szavazás nyerteséről, a Haematococcus pluvialis-ról szóló rövid ismeretterjesztő összefoglalónk, mely megtekinthető az AF honlapján (http://hungarian-phycologist.blogspot.hu/ és http://hungarian-phycologist.blogspot.hu/p/okologia.html). Kérjük Önöket, hogy ha tehetik, járuljanak hozzá a Fórum egyik célkitűzéséhez, a mikroszkopikus világ tudományos igényű ismeretterjesztő munkájához, és segítsenek eljuttatni minél több, a Természet felé nyitott, Világunkat megismerni szándékozó érdeklődőhöz.

Ahogy az az előző Algológus Találkozón elhangzott, az Algológus Fórum idén is meghirdeti az „Év Algája” internetes szavazást. Ehhez kérnénk az Önök szakmai segítségét és együttműködését: Kérjük Önöket, hogy segítsenek kiválasztani azt a 6-8 algafajt, melyből majd szakmai szavazáson (első fordulós, zárt, szakmai szavazás) kiválaszthatjuk azt a 3 fajt, mely szerepelni fog a 2016-os „Év Algája” közönségszavazáson (nyílt, internetes szavazás).

Az egyes fajok ajánlásánál kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kiválasztott és közönségszavazásra bocsátott 3 fajról összefoglaló, poszter, és kézirat készül. Így olyan fajok „jelentkezését” várjuk, melyek nem elsősorban az „esztétikus” külső miatt kerültek be, hanem olyan egyéb tényezők alapján, mint az adott fajok

(i) aktuális ökológiai relevanciája (ritka fajok, vízvirágzást, víztérszíneződést okozó taxonok);

(ii) esetleges gazdasági hasznon (táplálék kiegészítőként kozmetikai iparban, gyógyászatban felhasznált fajok);

(iii) gazdasági kárt okozó taxonok (megbetegedéseket, ivó-, itató-, fürdővizek minőségének csökkenését okozó fajok); vagy amelyeknek

(iv) biogegográfiai relevanciája van (invazív taxonok).

Ezzel kapcsolatban szeretnénk kérni Önöket, hogy amennyiben rendelkeznek a jelölt fajra vonatkozó fotóval, saját megfigyeléssel (elterjedés, megjelenési körülmények, stb.), kérjük, jutassák el hozzánk a beres.viktoria@gmail.com, vagy abonyiand@gmail.com címekre. Természetesen minden esetben feltüntetjük a kép készítésére és a megfigyelésre vonatkozó adatokat (név, dátum, hely, stb.).

Az idei év „Év Algája” fajainak szakmai jelölését 2016. január 20-ig várjuk a beres.viktoria@gmail.com címre.

Előre is köszönjük a közreműködést!

Aktív érdeklődésükben bízva:

Üdvözlettel,

                                                                         Az Algológus Fórum szervezői

Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért?

 

Ebben az évben újra megrendezésre kerül a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciák műhelytalálkozója 2016.  április 1–3. között Mórahalmon. A X. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia honlapja itt található. 

A műhelytalálkozó témája a Kárpát-medencében őshonos emlősfajokkal kapcsolatos kutatások, különös figyelemmel a természetvédelmi vonatkozásokra. A műhelytalálkozó szervezői a Magyar Biológiai Társasággal együttműködésben az alábbi szervezetek: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály, Magyar Természettudományi Múzeum, Kiskunsági Nemzeti Park, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék.

A X. MTBK is kiemelt küldetésének tekinti a magyar természetvédelemben részt vevő felek közötti párbeszéd és eszmecsere elősegítését. A szervezők a rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a határainkon túlról is. Az előadások preferált nyelve a magyar, de angol nyelvű előadás is lehetséges. A hazai 89 hazai emlősfaj között mindenkinek van biztos kedvence - az enyém például a sült nyúl és a vaddisznó pörkölt - de viccet félretéve mindenki megtalálhatja a számára érdekes témát és csoportot a konferencián. A hazai kutatók most először gyűlnek össze ilyen keretek között, hogy megosszák egymással legújabb eredményeiket, köztük a farkasok és medvék pillanatnyi helyzetét, a vadlovak szerepét a természetes gyepek fenntartásában, a hódok elszaporodásának következményeit, az aranysakál vadászatának kérdéseit, új emlősfajok világszenzációnak számító leírását, vagy az Európa legritkább emlőseinek megőrzéséért folytatott küzdelmet. Köszönöm Kovács-Hostyánszki Anikónak a figyelemfelhívást és a szöveg egy részét :-).

Megjelent legújabb publikációnk a Wetlands-ben

 

Megjelent Bátori Zoltán elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Welands című szakfolyóiratban. A cikk hangsúlyozza a mezőgazdasági művelés által dominált tájban található másodlagos élőhelyek (gátoldalak) szerepét  a biodiverzitás megőrzésében. Hálás köszönettel tartozom az első szerzőnek, hogy bevont a kutatásba és ezúton is gratulálok a megjelent munkához. A cikk megtalálható a folyóirat honlapján, valamint letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

River Dikes in Agricultural Landscapes: The Importance of Secondary Habitats in Maintaining Landscape-Scale Diversity

Bátori Z., Körmöczi L., Zalatnai M., Erdős L., Ódor P., Tölgyesi Cs., Margóczi K., Torma A., Gallé R., Cseh V., Török P.

Lowland rivers and their floodplains have changed markedly over the last centuries. River dikes have become among the most extensive secondary habitats of former floodplains. Our main question was, what role do secondary habitats on river dikes play in harbouring plant species and maintaining plant diversity of lowland landscapes dominated by agricultural areas? We compared historical maps and current habitat maps to understand the effects of landscape changes on the vegetation pattern of the study region, in southern Hungary. Dikes and primary vegetation of the landscape were selected for intensive vegetation sampling. We compared the floristic similarity and the Shannon diversity of the vegetation types. We used ordinations to visualize relationships among the vegetation types and among dike vegetation and environmental variables. Our results indicated that profound changes have been brought about in the vegetation during the last 150 years, resulting in a transition from marshland to agricultural land. The species composition and pattern of dike vegetation strongly depended on their relative position to the river and their aspect. We conclude that dikes can harbour many vascular plants that are absent or rare in the surrounding habitats and therefore play a decisive role in maintaining plant diversity in agricultural landscapes.

Új cikk a Land Degradation & Development-ben

 

Megjelent a legújabb cikkünk - nagy küzedelem árán - a tájhasználat és tüzek a túzok élőhelyválasztására gyakorolt hatásáról a Land Degradation & Development című szakfolyóiratban. Az elfogadott közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról. A közlemény absztraktja az alábbiakban olvasható.

Effects of Land use and Wildfires on the Habitat Selection of Great Bustard (Otis tarda L.) – Implications for Species Conservation

Végvári Zs., Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török P., Konyhás S., Tóthmérész B.

Increasing agricultural activities have been shown to affect soil and vegetation changes leading to serious biodiversity declines throughout the world. These effects are amplified in dry grassland areas, where resulting changes in habitat structure affect threatened animals on long temporal scales. Great bustards (Otis tarda) inhabit open landscapes where fire and grazing has been a part of the natural disturbance regime since historical times. Even fire and grazing are hypothesized to be an important factor in the lifecycle of the species, studies are still missing on disturbance-related lekking distribution patterns of great bustards. We analyzed the importance of fires and grazing on the spatial distribution of lekking bustards controlling for habitat types, habitat diversity, distance from roads and social effects. Our standardized dataset spanned 31 years, being one of the largest datasets on bustard lekking. During the 31 years we observed 10,118 individuals at 639 observation points in Hortobágy National Park, East-Hungary. One of the most important predictor for total number of birds and number of males was the area burnt in previous years. We found that increased habitat diversity had a positive effect on female numbers. Models fit on second- and third-year burn data detected no substantial role of burning on lekking distribution. Our results suggest that introduction of a patch-burning management system in lekking areas could increase the availability of optimal lek sites for bustards. As an effective management tool, we suggest applying patch-burning annually in a spatially mosaic structure inside the area occupied by each sub-population unit.

Shit My Reviewers Say

 

A hétfő éjszakai frontátvonulás levezetéseként megosztanék mindenkivel egy csodálatos honlapot, ahol a bírálati válaszokban megmutatkozó bírálói kreativitásnak adnak teret. Mindenkinek ajánlott, aki peer review folyamatban részt vesz és cikket nyújt be nemzetközi lapokhoz. Egy csodálatos zönge például szabad fordításban: Miért van ebben a cikkben ennyi táblázat? Talán az IKEA-ban voltál? (table = táblázat DE table = asztal is). Javasolom a csemegézést mindenkinek ITT. Köszönet Hartel Tibornak, hogy felhívta erre a csodára a figyelmemet.

Új cikkünk az Ecological Indicators-ban

Megjelent B-Béres Viktória elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators szakfolyóiratban. A cikkben elsőként teszünk javaslatot kombinált ökológiai csoportok alkalmazására a kovaalga közösségek fajdinamikai folyamatainak értelmezésében. A cikk ingyenesen hozzáférhető ezen a linken keresztül 50 napig (2016. február 26), vagy letölthető a honlapomról is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Combined eco-morphological functional groups are reliable indicators of colonisation processes of benthic diatom assemblages in a lowland stream

B-Béres V., Lukács Á., Török P., Kókai Zs., Novák Z., T-Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I.

Classifying benthic diatom taxa based on ecological and morphological features became increasingly important in recent years due to the demand of understanding the dynamics and functioning of diatom assemblages. The great potential in using these functional classifications in diatom ecology involves further refinement of current classification. In our experimental study, colonisation processes of diatom assemblages were studied in a typical small lowland stream, using both diatom guilds and cell size categories. We also tested newly proposed combined eco-morphological functional groups (ecological guilds combined with cell size categories) in the study of the colonisation process in benthic diatom assemblages. We hypothesised that (i) there is a decrease in the proportion of low profile guild, while an increase in that of high profile and motile guilds in time with the decreasing rate of physical disturbance;(ii) the presence of small size categories will be pronounced at the beginning of the colonisation processes, while proportion of larger size categories will be higher in the latter phases of colonisation; and (iii) the relationship between taxa and environmental factors are better reflected by the use of combined eco-morphological functional groups than by the sole analyses of rough guilds or cell size categories. The first hypothesis was not confirmed, and our second hypothesis was only partially confirmed by the results. We found that the relationship between environmental factors and guilds, as well as cell size categories was not appropriate to reveal the relationship between abiotic factors and taxa composition. In contrast we found that compositional changes in colonisation were appropriately reflected by the newly defined combined eco-morphological functional groups. In the combined eco-morphological functional groups, such kind of taxonomical and ecological features can be prevailed which are hidden in guilds or cell size categories separately. Thus these combined eco-morphological functional groups could help to come one step closer to develop a widely used ecological classification in diatom researches.

Ökológiai szemléletű gyeptelepítés a gyakorlatban

 

Megjelent az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kiadásában Török Péter és Tóthmérész Béla szerkesztésében az Ökológiai szemléletű gyeptelepítés elmélete és gyakorlata című kiadvány, amely összegzi az ökológiai szempontú, főként természetvédelmi célú gyeptelepítéssel kapcsolatos legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat, tippeket és buktatókat. A kiadvány utolsó része több esettanulmányt ismertet több gyakorlatban is kivitelezett gyepesítéssel összefüggő természetvédelmi beavatkozásról és ökológiai gazdálkodás során végzett vizsgálatról. A kiadvány szabadon hozzáférhető a honlapomon.

Hogyan jelentessünk meg jó tudományos folyóiratot - szerkesztők szerint

Egy érdekes szerkesztői cikkel jelent meg a Journal of Vegetation Science legutóbbi száma, mely ingyenesen elérhető a folyóirat honlapján. A szerkesztők amellett, hogy ismertetik a folyóiratban a tavalyi évben megjelent és az szerkesztők szerint legjobbnak ítélt cikkét egy rövid áttekintést nyújtanak arról, hogy nyomdafestéket elbíró módon milyen megoldások vannak arra, hogy egy folyóirat befolyását (impakt faktor) és elismertségét növelni lehessen. Legfontosabbként említik, hogy jó cikkeket kell megjelentetni illetve, hogy divatos témákkal kell foglalkozni (a lapban is) amely maximalizálhatja a lap hivatkozottságát (és ami aztán tovább növeli az impaktot, ami növeli a jó kéziratok mennyiségét, ami növeli a citáltságot... és így tovább egy spirálban ívelve felfelé...). Aki azt várja, hogy megtudja azokat a háttérmegoldásokat, amik direkt módon vezetnek az impaktfaktor növelésére, az itt hiába keresgél :-). Érdekes azonban a cikkben közölt szerzőfelhőre pillantani - számos editor és associate editor vagy editorial board member neve feltűnik :-). Sajnos magyar nevet alig találunk köztük, azonban a "vájtszeműek" felfedezhetik például a bal felső sarokban Botta-Dukát Zoltán nevét. Mindez - a félreértések elkerülése végett - nem a hazai botanika színvonalát hanem befolyásának mértékét jelzi.

Selyemkóró cikk az Applied Vegetation Science-ben

Kelemen András elsőszerzőségével elfogadták közlésre a selyemkóró őshonos homoki növényzetre gyakorolt hatását elemző cikkünket az Applied Vegetation Science szakmai folyóiratban. A cikk abban a tekintetben hiánypótló, hogy az egyik első olyan publikáció amely kvantitatív módon igazolta a selyemkóró széles körben hangsúlyozott őshonos flórára gyakorolt negatív hatásait. A közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról és a honlapomról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

The invasion of common milkweed (Asclepias syriaca) in sandy old-fields – is it a threat to the native flora?

Kelemen A., Valkó O., Kröel-Dulay Gy., Deák B., Török P., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B.

Questions: Common milkweed (Asclepias syriaca L.) is an invasive ‘super species’ that has invaded extensive areas in Europe, forming novel ecosystems. One study has reported neutral effects of common milkweed on the native flora of sand dune grasslands in Hungary after the removal of invasive pine plantation. However, the effects of common milkweed on native flora more generally are unknown. Focusing on the potential effect ofmilkweed, we tested the following hypotheses: (1) the cover of native grassland species decreases with increasing cover of common milkweed; and (2) native species with low specific leaf area (SLA), height, seed mass and clonal spreading ability (i.e. low competitive ability) are more likely suppressed by milkweed compared with natives with high competitive ability.

Location: Late successional sandy old-fields invaded by milkweed in the Great Hungarian Plain (Kiskuns ag, central Hungary).

Methods: We recorded the cover of vascular plants in seven old-fields; in each old-field we sampled 12 plots including plots with different milkweed cover and control plots without milkweed. We used linear mixed effect models for exploring the effects of milkweed on the species richness and cover of native grassland species. To identify the common traits of the most affected native species, we used trait-based analyses; we studied leaf–height–seed traits and clonal spreading ability.

Results: We detected no effect of common milkweed on total species richness, but it had a negative effect on the cover of grassland species. The negative effect of common milkweed was most pronounced on the cover of species with low SLA, low seedmass and low clonal spreading ability.

Conclusions: Our results suggest that native, late successional sandy grasslands invaded by common milkweed form undesirable novel ecosystems because of significant negative impacts on the cover of native grassland species, especially those species with low competitive ability. For these species, management of milkweed might be needed to ensure their persistence in sandy grasslands in this landscape.

Új cikkünk a Functional Ecology-ban

 

Elfogadta közlésre elsőszerzőségemmel jegyzett a szakma egyik rangos nemzetközi lapja a Functional Ecology. A cikk címe a "Functional diversity supports the biomass-diversity humped-back relationship in phytoplankton assemblages". Bár kissé meglepő lehet mind a cím, mind a témaválasztás a cikk kötődik gyepekhez, hiszen a diszkusszió harmadik bekezdése lényegében a a terresztris növényközösségek és a fitoplankton közösségekben tapasztalt humped-back összefüggések összehasonlítását tartalmazza rámutatva a kialakult különbségek lehetséges magyarázatára. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható, a cikk pedig megtalálható (egyenlőre csak) a folyóirat honlapján.

Functional diversity supports the biomass-diversity humped-back relationship in phytoplankton assemblages

Török P., T-Krasznai E., B-Béres V., Bácsi I., Borics G., Tóthmérész B.

1. Modelling the relationship between biomass and diversity in phytoplankton assemblages provides new insights into the mechanisms responsible for the coexistence of species, even in terrestrial ecosystems.

2. We tested the biomass-diversity relationship in lake phytoplankton along a wide biomass gradient using functional species groups. We hypothesized that changes in the taxonomic diversity of the phytoplankton along a biomass gradient are associated with altered functional diversity.

3. For the analyses, in total 768 samples were collected from 30 oxbows, reservoirs and lakes in the Hungarian Lowland Region and analysed between 1992 and 2002.

4. We found that the diversity and also the number of functional species groups showed a humped-back curve similar to the species richness. The changes in functional group composition act as a good proxy for phytoplankton species responses. We found that the peak of the number of strategy groups and their Shannon diversity was at a much lower biomass than that of species richness.

5. We revealed the fine-scale effects of increasing the dominance of respective species or species groups with increasing biomass. This increase was well reflected by the changes in the functional characteristics: first, the species evenness; then, the Shannon diversity; and finally, the species richness started to decrease with increasing biomass.

6. Cyanoprokaryota were positively correlated with increasing biomass and negatively with the increase in species richness; thus, the high increase both in their abundance and biomass can be responsible for the abruptly decreasing part of the humped-back curve.

7. We detected a humped-back curve between biomass and diversity, where the peak compared to terrestrial plant communities tended to be towards high biomass scores, that is, greater than 60% instead of the 20 to 60% of the biomass range typical for terrestrial plant communities. Marked differences in the structural and dynamic features of phytoplankton assemblages and terrestrial plant communities are likely responsible for this difference.