Égetően fontos problémák - Díjnyertes cikkpályázat

Dr. Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tagjaként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikk pályázatán "Tüzek hatása a gyepek élővilágára" című pályaművével első helyezést ért el. A szerző a kiemeli, hogy miközben a tüzek a növényközösségek diverzitásának  fenntartásában meghatározó szerepet töltenek be, mégis nagyon kevés vizsgálat foglalkozik azok füves élőhelyekre gyakorolt hatásaival. Éppen ezért választották ezt a kutatási témát a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének munkatársaival. A cikkhez kapcsolódó alábbi nemzetközi publikációk letölthetőek a honlapomról:

Valkó O., Deák B., Magura T., Török P., Kelemen A., Tóth K., Horváth R., Nagy D.D., Debnár Zs., Zsigray Gy., Kapocsi I., Tóthmérész B. (2016): Supporting biodiversity by prescribed burning in grasslands - a multi-taxa approach. Science of the Total Environment, DOI: 10.1016/j.scitotenv.2016.01.184

Végvári Zs., Deák B., Valkó O., Török P., Kovács G., Konyhás S., Tóthmérész B. (2016): Fire takes it all - A new approach for lek site management of Great Bustard (Otis tarda). Land Degradation & Development, DOI: 10.1002/ldr.2495. 

Deák B., Valkó O., Török P., Végvári Zs., Hartel T., Schmotzer A., Kapocsi I., Tóthmérész B. (2014): Grassland fires in Hungary - Experiences of nature conservationists on the effects of fire on biodiversity. Applied Ecology and Environmental Research 12: 267-283.

Valkó O., Török P., Deák B., Tóthmérész B. (2013): Keep Your Eyes on the Fire: Prescribed burning as an old-new opportunity for grassland management. Forum paper, Bulletin of the European Dry Grassland Group 21: 29-32. 

Valkó O., Török P., Deák B., Tóthmérész B. (2013): Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands. - Review paper, Basic and Applied Ecology 15: 26-33.

Ezúton is gratulálok a szép sikerhez! Az alábbiakban olvasható a pályamű teljes szövege.

Az ismeretterjesztő cikk  részletesen bemutatja a tüzek hazai füves élőhelyekre gyakorolt ökológiai hatásait, valamint kitér a gyeptüzek természetvédelmi megítélésére, melyhez a publikált irodalmi adatok értékelése mellett a hazai nemzeti parki igazgatóságokon dolgozó szakemberek tapasztalatait is felhasználta.

Egyedülálló sztyeppkötet a Biodiversity & Conservation-ben

 

A közeljövőben fog megjelenni a Biodiversity & Conservation nevű rangos nemzetközi lapban Jürgen Dengler (D), Didem Ambarlı (TR), Johannes Kamp (D), Török Péter (HU) és Karsten Wesche (D) vendégszerkesztésében a világon egyedülálló tanulmánykötet a sztyeppterületeken zajló aktuális kutatásokról. A kötet gerincét 17 szakcikk alkotja (köztük több magyar társszerzőségű cikkel), amelyek tartalmát összegzi egy szerkesztői cikk. A kötethez tartozik még egy igencsak terjedelmes szintéziscikk, mely a világon elsők között, jelentős mennyiségű lokális irodalom, valamint orosz, német és kínai nyelven megjelent szakirodalom áttekintésével regionális bontásban tárgyalja az egész sztyepp biomot. 

A szintéziscikk (1) definiálja a Palaearktikus sztyeppeket és bemutatja a legfontosabb chorológiai és ökológiai alapon besorolt sztyepptípusokat. (2) Becslést ad a sztyeppek történeti és jelenlegi kiterjedéséről definiálva a "sztyepp niche"-t magassági fekvés és klímajellemzők figyelembe vételével. (3) Bemutatja a sztyeppvegetációt, a flóra és fauna főbb jellemzőit. 

A jelenleg tapasztalható, a sztyeppterületeket jelentősen veszélyeztető tájhasználat-változás illetve a sztyeppek megőrzésének kiemelt fontosságának okán értékeli (4) a tájhasználat változás sztyeppek talajára és vegetációjára gyakorolt hatását. (5) Bemutatja a klímaváltozással összefüggő hőmérséklet és csapadékmennyiség változás lehetséges ökológiai hatásait, valamint (6) áttekinti a sztyepprégió védelmének aktuális helyzetét és értékeli a védett sztyeppterületek kiterjedési viszonyait. Az áttekintő tanulmányhoz összesen 8 online elektronikus függelék is tartozik, melyek gazdag képanyaga hozzájárul a világszinten is igen veszélyeztetett biom jobb megismeréséhez. A kötet elkészítéséhez a vendégszerkesztők mellett több mint 100 szerzőből álló tudományos közösség járult hozzá.

A kötet cikkei a következőek (rákattintva a címekre vagy a cikk file, vagy a folyóirat vonatkozó oldala jelenik meg):

Szerkesztői cikk - Török, P., Wesche, K., Ambarlı, D., Kamp, J., Dengler, J. 2016. Step(pe) up! Raising the profile of the Palaearctic natural grasslands. Biodiversity and Conservation DOI: 10.1007/s10531-016-1187-6

Szintézis cikk - Wesche, K., Ambarlı, D., Kamp, J., Török, P., Treiber, J., Dengler, J. 2016. The Palaearctic steppe biome: a new synthesis. Biodiversity and Conservation DOI: 10.1007/s10531-016-1214-7 

és ONLINE FÜGGELÉKEK

Kuzemko, A.A., Steinbauer, M.J., Becker, T., Didukh, Y.P., Dolnik, C., Jeschke, M., Naqinezhad, A., Ugurlu, E., Vassilev, K., Dengler, J. 2016. Patterns and drivers of phytodiversity of steppe grasslands of Central Podolia (Ukraine). Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1060-7.

Polyakova, M.A., Dembicz, I., Becker, T., Becker, U., Demina, O.N., Ermakov, N., Filibeck, G., Guarino, R., Janišová, M., Jaunatre, R., Kozub, Ł., Steinbauer, M.J., Suzuki, K., Dengler, J. 2016. Scale- and taxon-dependent patterns of plant diversity in steppes of Khakassia, South Siberia (Russia). Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1093-y.

Sutcliffe, L.M.E., Germany, M., Becker, U., Becker, T. 2016. How does size and isolation affect patches of steppe-like vegetation on slumping hills in Transylvania, Romania? Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1108-8.

Dembicz, I., Moysiyenko, I.I., Shaposhnikova, A., Vynokurov, D., Kozub, Ł., Sudnik-Wójcikowska, B. 2016. Isolation and patch size drive specialist plant species density within steppe islands: a case study of kurgans in southern Ukraine. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1077-y.

Kajtoch, Ł., Cieślak, E., Varga, Z., Paul, W., Mazur, M.A., Sramkó, G., Kubisz, D. 2016. Phylogeographic patterns of steppe species in Eastern Central Europe: a review and the implications for conservation. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1065-2.

Weking, S., Kämpf, I., Mathar, W., Hölzel, N. 2016. Effects of land use and landscape patterns on Orthoptera communities in the Western Siberian forest steppe. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016-1107- 9.

Mathar, W.P., Kämpf, I., Kleinebecker, T., Kuzmin, I., Tolstikov, A., Tupitsin, S., Hölzel, N. 2016. Floristic diversity of meadow steppes in the Western Siberian Plain: effects of abiotic site conditions, management and landscape structure. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1023-4.

Lameris, T.K., Fijen, T.P.M., Urazaliev, R., Pulikova, G., Donald, P.F., Kamp, J. 2016. Breeding ecology of the endemic Black Lark Melanocorypha yeltoniensis on natural steppe and abandoned croplands in post-Soviet Kazakhstan. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1041-2.

Wang, Y., Wesche, K. 2016. Vegetation and soil responses to livestock grazing in Central Asian grasslands: a review of Chinese literature. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1034-1.

Addison, J., Greiner, R. 2016. Applying the social–ecological systems framework to the evaluation and design of payment for ecosystem service schemes in the Eurasian steppe. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1016-3.

Niu, K., He, J.-S., Zhang, S., Lechowicz, M.J. 2016. Grazing increases functional richness but not functional divergence in Tibetan alpine meadow plant communities. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 0960-2.

Novenko, E.Y., Tsyganov, A.N., Rudenko, O.V., Volkova, E.V., Zuyganova, I.S., Babeshko, K.V., Olchev, A.V., Losbenev, N.I., Payne, R.J., Mazei, Y.A. 2016. Mid- and late-Holocene vegetation history, climate and human impact in the forest-steppe ecotone of European Russia: new data and a regional synthesis. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1051-8.

Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I.I., Bragina, T.M., Apostolova, I., Dembicz, I., Bykov, N.I., Török, P. 2016. Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1081-2.

Ambarlı, D. Zeydanlı, U.S., Balkız, Ö., Aslan, S., Karaçetin, E., Sözen, M., Ilgaz, Ç., Gürsoy Ergen, A., Lise, Y., Demirbaş Çağlayan, S., Welch, H.J., Welch, G., Turak, A.S., Bilgin, C.C., Özkil, A., Vural, M. 2016. An overview of biodiversity and conservation status of steppes of the Anatolian Biogeographical Region. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1172-0.

Kamp, J., Koshkin, M.A., Bragina, T.M., Katzner, T.E., Milner-Gulland, E.J., Schreiber, D., Sheldon, R., Shmalenko, A., Smelansky, I., Terraube, J., Urazaliev, R. 2016. Persistent and novel threats to the biodiversity of Kazakhstan’s steppes and semi-deserts. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1083-0.

Brinkert, A., Hölzel, N., Sidorova, T.V., Kamp, J. 2016. Spontaneous steppe restoration on abandoned cropland in Kazakhstan: grazing affects successional pathways. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-015- 1020-7.

Kämpf, I., Mathar, W., Kuzmin, I., Hölzel, N., Kiehl, K. 2016. Post-Soviet recovery of grassland vegetation on abandoned fields in the forest steppe zone of Western Siberia. Biodiversity and Conservation. DOI: 10.1007/s10531-016- 1078-x.

Sentinels of Science - A felső 10%-ban

Újabb őrület - pontokat lehet gyűjteni a kézirat bírálatokért és szerkesztői munkáért. A Publons nevű adatbázisba mindenki ingyen regisztrálhat és rögzítheti bírálói tevékenységének adatait, minősíthet bírált kéziratokat, feltöltheti bírálatának teljes szövegét és az automatikusan generált köszönetnyilvánító e-mail üzenetek vagy a folyóirat szerkesztőinek segítségével validáltathatja a bírálói tevékenységét. A közösség igen gyorsan fejlődik tehát érdemes lehet regisztrálni, hiszen a peer review folyamat során várhatóan sokan fognak támaszkodni erre az adatbázisra is potenciális bírálók keresése során. Ebben az évben meghirdették a "bírálat hete" nevű rendezvényt ahol rangsorolták az adatbázisban szereplő bírálókat. Ennek során több debreceni egyetemi kutató, köztük én is bekerültem a felső 10%-ba (azaz a legtöbb bírálatot készítők közé). Ez az esetemben 20 bírálat elkészítését jelentette az elmúlt 9 hónapban. Természetesen az ilyen rangsorolásnak semmi értelme nincs, de az ember szeret okleveleket kapni (mégha marhaságokért is). Azaz a tudomány őrszeme (Sentinel of Science) lettem. Szuper...:-)

Kunhalmok újra az érdeklődés középpontjában - Interjú

Az Élet és Tudomány a közelmúltban megjelent számában olvasható egy interjú az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportjának tudományos munkatársával, Dr. Deák Balázzsal. Az interjúban szó esik a kunhalmak kultúrtörténeti jelentőségükről és jelentőségükről a tájléptékű biodiverzitás megőrzésében és helyreállításában. Az interjú teljes szövege az alábbiakban olvasható. Az interjú szorosan kötődik a közelmúltban a kutatócsoport által jegyzett, Deák Balázs elsőszerzőségével megjelent szakcikk eredményeihez, melynek összefoglalója itt olvasható és letölthető a honlapomról is.

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I., Bragina T.M.,  Apostolova I.,  Dembicz I., Bykov N.I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation, DOI: 10.1007/s10531-016-1081-2