Díj a legtöbbet idézett áttekintő tanulmányért

Idei évben a British Ecological Society (BES) és a Gesellschaft für Ökologie (GFÖ) a belgiumi Ghentben közösen rendezték éves konferenciájukat, az idei évben Ecology Across Borders mottóval. A konferencián hagyományosan díjakat is átadnak. Az idén a legtöbbet idézett áttekintő tanulmány díját a kontrollált égetésről szóló cikkünk nyerte el. A közlemény első szerzője, Valkó Orsolya vette át a díjat a konferencián. A díj minket is meglepetésként ért, de nagy örömmel fogadtuk. A közlemény egyébként a lap 6. legtöbbet idézett cikke. A közlemény ingyenesen hozzáférhető a folyóirat honlapján az alábbi linken keresztül:

Valkó, O., Török, P., Deák, B., Tóthmérész, B. 2014: Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands. Basic and Applied Ecology 15: 26-33.

A közlemény egyébként számos lapnál megfordult, mielőtt a Basic and Applied Ecology lehozta, a bírálati vélemények erősen szórtak és gyakran érzelmi töltést sem mellőztek, gyakran egy abszolút támogató és egy teljesen elutasító vélemény ütközött. Mindez előrejelezte a téma megosztó voltát és az áttekintő tanulmány szükségességét.

Sporobolus cryptandrus - Új amerikai invazív fűfaj homokterületeken

Korábbi blogbejegyzéseimben (blogbejegyzés-1; blogbejegyzés-2) felhívtam a figyelmet egy olyan furcsa kinézetű fűfélére, melyet nem tudtam meghatározni. Közel egy év után fény derült a faj kilétére. A növény egy észak-amerikai prérikről származó invazív fűfaj, mely meszes és mészmentes homokon és degradált sziklás élőhelyeken, útbevágásokban egyaránt megtalálja életfeltételeit. A fajról egy rövid, kétoldalas figyelemfelhívó cikket készítettünk Aradi Eszterrel (Kiskunsági Nemzeti Park) mely az EDGG Bulletin 35. számában jelent meg. 

A szöveges jellemzés és képmellékletek remélhetően segítenek a növény aktuális európai elterjedésének tisztázásában. A teljes EDGG Bulletin elérhető lesz a közeljövőben az EDGG honlapján is.

Égetéses cikk a Science of the Total Environment-ben

 

Valkó Orsolya elsőszerzőségével jelent meg legújabb cikkünk a Science of the Total Environment című szakfolyóiratban. A közlemény a rendszeres égetés hatásait vizsgálja a földfelszín feletti vegetációra az Aggteleki karszt területén található rendszeresen égetett (értsd felgyújtott) illetve kontroll területek vizsgálatával. A cikk 50 napig (2018. február 1.) szabadon letölthető ezen a linken keresztül a folyóirat honlapjáról illetve a későbbiekben megtalálható lesz a honlapomon is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands

Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Török P., Deák B., Tóth K., Tóth J.P., Tóthmérész B.

Regulation of plant biomass accumulation is a key issue in effective grassland conservation in Europe. Burning is an alternative tool to regulate biomass dynamics in semi-natural grasslands even in the absence of grazing or mowing. We tested the effects of regular spring burning on the biomass fractions and fine-scale plant species composition of species-rich foothill grasslands in North-Hungary. There were five regularly burned and five control grasslands in the study; we collected twenty 20 × 20-cm sized biomass samples from each. We analyzed the main fractions (litter, graminoid and forb biomass), and the species-level biomass scores, and flowering success in the control and burned grasslands. 

We revealed that fire increased the amount of forb biomass and decreased the amount of litter, which suggested that regular burning might be feasible for regulating biomass dynamics. The non-metric multi-dimensional scaling (NMDS) showed a high similarity of the control and burned grasslands in species composition. However, plant diversity, and the number of flowering shoots decreased significantly in the burned grasslands. In regularly burned sites we found a significant decline of specialist species, as well as of steppic flora elements. Our results showed that besides its positive effect on biomass dynamics, high-frequency burning threatens the overall diversity and specialist plant species in semi-natural grasslands. We recommend that proper fire regimes should be first studied experimentally, to provide a scientific basis for the application of prescribed burning management in such habitats.

Elővizsga

 

TBBE 1065 Növényökológia elővizsga ídőpontja a korábban ismertetett tematikának megfelelően 2017. december 11. (hétfő), 8 00, ÉTK 003-004-es előadóterem - Elővizsga fóliák itt.

Az elővizsgára KÖTELEZŐ anyag a Török P. & Tóthmérész B (2010): Növényökológiai Alapismeretek, Kossuth Egyetemi Kiadó c.  jegyzet alábbi részei:

2. fejezet: Növényi életciklus
3. fejezet: Környezeti tényezők és alkalmazkodás (kivéve edafikus és relief tényezők, pp. 110-129.)
4. fejezet: Növényi alkalmazkodás stratégiái
5. fejezet: Polpulációs interakciók
6. fejezet: Növénytársulások dinamikája

Az elővizsga nem kötelező, de sikeres teljesítése kiváltja a vizsgaidőszakban meghirdetésre kerülő vizsgákat.

Történelmi emlékek szerepe a biodiverzitás megőrzésében

 

Új írás jelent meg a Greenfon Deák Balázs billentyűzetéből, "Történelmi emlékhelyek és természetvédelem – Kunhalmok a faji sokféleség megőrzésében" címmel, mely a kunhalmok szerepét árnyalja a biológiai sokféleség megőrzésében. A szakmai anyag hivatkozik két saját kutatási anyagra is, amely az alábbi linkeken keresztül hozzáférhető a honlapomon:

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I., Bragina T.M., Apostolova I., Dembicz I.,  Bykov N.I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25: 2473–2490.

Deák B., Valkó O., Török P., Tóthmérész B. (2016): Factors threatening grassland specialist plants - A multi-proxy study on the vegetation of isolated grasslands. Biological Conservation 204: 255-262.

Tarolt az Ökológiai Tanszék a legutóbbi NKFIH Kiválósági pályázatán

Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására kiírt NKFI KH_17 pályázaton az Ökológiai Tanszék három pályázata is támogatást nyert el. Az elnyert támogatás az elkövetkező két évre mintegy 57 millió forint. A pályázatok a következőek voltak:

Deák-Valkó Orsolya Emőke: Magbank és fajkészlet-szerveződés szerepe a gyepi biodiverzitás fenntartásában

Kundrát-Simon Edina: Városi ökoszisztémák funkcionalitása: ökológia, városi zöld felület és levegőminőség kapcsolata

Tóthmérész Béla: A biodiverzitás és az ökoszisztéma funkciók és szolgáltatások kapcsolata

Minden nyertesnek szívből gratulálok! Külön öröm számomra, hogy az egyik pályázathoz kapcsolódó kiemelkedő idézettségű közlemény szikes gyepek magbankjának szerveződésével foglalkozik. A cikk a honlapomról letölthető innen. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Environmental factors driving seed bank diversity in alkali grasslands 

Valkó O., Tóthmérész B., Kelemen A., Simon E., Miglécz T., Lukács B.A., Török P.

For an effective conservation and management in grasslands it is essential to understand mechanisms sustaining biodiversity. To gain knowledge is especially crucial in stressed grasslands harbouring a unique flora and fauna, like alkali grasslands. Aboveground vegetation, seed bank and environmentalfactors were studied in three stands ofthe following alkali grassland types:(i) Artemisia dry alkali grasslands at highest elevations; (ii) Puccinellia high and (iii) Puccinellia low grasslands at medium to low elevations, and (iv) Juncus wet alkali grasslands at the lowest elevations. We tested the following hypotheses: (i) Seed bank species diversity and density are the highest in the most stressed grassland types, where regeneration by seeds could have a major importance in sustaining vegetation diversity. (ii) Seed bank density of hygrophytes increases with decreasing elevation, because the cover of hygrophytes in the vegetation increases with decreasing elevation. The mean seed bank density ranged from 30,104 up to 51,410 seeds/m2, which is higher than in most dry grasslands. Both the lowest seed bank density and diversity were detected in the most stressed Puccinellia high grasslands; Spergularia salina was the only abundant seed bank species (possessing at least 1000 seeds/m2). These results not supported our first hypothesis. We detected the highest seed densities of almost all hygrophyte species in the lowest-elevated Juncus grasslands. But, we did not find a significant monotonous correlation between elevation and the overall hygrophyte seed bank density; because most of the hygrophyte species were missing from the seed bank at the medium-elevated, but most saline Puccinellia grasslands. Thus, our results only partly supported the second hypothesis. In total we detected more species in the seed bank than in the aboveground vegetation which emphasises that seed bank plays an important role in sustaining the diversity of alkali grasslands. However, characteristic graminoids possessed no considerable seed bank, except for Juncus compressus (up to 38,619 seeds/m2). We can conclude that persistence and establishment of most alkali grassland species are not supported by the local persistent seed bank.

A pályázathoz kapcsolódó hivatalos sajtóközlemény itt olvasható. A pályázathoz kapcsolódóan egyébként az NKFIH vezetője, Pálinkás József a Nature-nek adott interjút, mely ezen a linken keresztül érhető el.

Magtömeg és elterjedés kapcsolata az Ecology and Evolution-ben

Megjelent Sonkoly Judit elsőszerzőségével csoportunk legújabb cikke az Ecology and Evolution szaklap hasábjain. A cikkben a magtömeg, az elterjedési terület mérete, az ökológiai fényigény, vízigény és tápanyagigény kapcsolatát elemeztük a Pannon flóra mintegy 1600 fajának adatit felhasználva. A közlemény ingyenesen letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Do large-seeded herbs have a small range size? The seed mass– distribution range trade-off hypothesis

Sonkoly J., Deák B., Valkó O., Molnár V.A., Tóthmérész B., Török P.

We aimed to introduce and test the “seed mass–distribution range trade-off” hypothesis, that is, that range size is negatively related to seed mass due to the generally better dispersal ability of smaller seeds. Studying the effects of environmental factors on the seed mass and range size of species, we also aimed to identify habitats where species may be at risk and need extra conservation effort to avoid local extinctions. We collected data for seed mass, global range size, and indicators for environmental factors of the habitat for 1,600 species of the Pannonian Ecoregion (Central Europe) from the literature. We tested the relationship between species’ seed mass, range size, and indicator values for soil moisture, light intensity, and nutrient supply. We found that seed mass is negatively correlated with range size; thus, a seed mass–distribution range trade-off was validated based on the studied large species pool. We found increasing seed mass with decreasing light intensity and increasing nutrient availability, but decreasing seed mass with increasing soil moisture. Range size increased with increasing soil moisture and nutrient supply, but decreased with increasing light intensity. Our results supported the hypothesis that there is a trade-off between seed mass and distribution range. We found that species of habitats characterized by low soil moisture and nutrient values but high light intensity values have small range size. This emphasizes that species of dry, infertile habitats, such as dry grasslands, could be more vulnerable to habitat fragmentation or degradation than species of wet and fertile habitats. The remarkably high number of species and the use of global distribution range in our study support our understanding of global biogeographic processes and patterns that are essential in defining conservation priorities.

Magyar Tudomány Ünnepe - Debreceni Nyitórendezvény

Az MTA-n minden évben megrendezésre kerülő Magyar Tudomány Ünnepe szakmai-népszerűsítő rendezvény debreceni nyitó rendezvenyére ebben az évben 2017. november 6-án, 10 órai kezdettel kerül sor a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A rendezvényen örömmel tettünk eleget a felkérésnek Dr. Sramkó Gábor kollégámmal együtt, hogy a nyitórendezvény keretein belül bemutassuk Lendület kutatócsoportunkat és az ott zajló kutatást. Épp időben elkészült kutatócsoportunk logója is a rendezvényre :-).

A nyitóünnepség hivatalos programja itt olvasható.

A kutatócsoportunkat bemutató blogbejegyzés ezen a linken olvasható.