Interjú az FM90 CAMPUS Rádióban

Jövőnéző Extra című tudományos-ismeretterjesztő magazinban hallható a sztyeppekről szóló szakmai kötet kapcsán velem készített interjú. Az interjú az e-héten pénteken (január 20) 18 20-tól illetve az ismétlése vasárnap 16 05-től hallható a rádióban Debrecen körzetében az FM 90-en illetve interneten is hallgatható az www.fm90.hu webcímen.

A legtöbbet citált cikk a Flórában a 2012-ben megjelent tanulmányunk

A SCOPUS adatbázis összesítésén alapulva a legtöbbet citált cikk a Flora szakfolyóiratban a 2012-ben megjelent tanulmányunk:

Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. (2012): Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora 207: 303-309.

A cikk letölthető a honlapomról.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Conservation of grassland biodiversity is a key issue in the EU agro-biodiversity policy. We assessed the effects of yearly mowing on target forb biomass in years with contrasting precipitation (2006-2007) in mountain fen and dry-mesophilous hay meadows in NE-Hungary. We hypothesised: (i) Species richness and biomass of target forbs is higher in mown than in abandoned stands. (ii) Mowing has more an effect on the biomass of target forbs, graminoids and litter than precipitation.Mowing increased the species richness of forbs and target forbs. The biomass of forbs and target forbs was not affected by mowing because of the specific responses of certain forbs. The majority of target species were supported, but tall forbs (Succisa pratensis; Lathyrus pratensis) were suppressed by mowing. Precipitation affected only the amount of litter in dry-mesophilous meadows and forb biomass in fen meadows. In the dry year, the biomass of target forbs decreased but the proportion of the species did not change. Our results showed that mowing is necessary to maintain overall plant biodiversity in hay meadows by removal of graminoid biomass and litter, but not all target forbs were favoured by regular yearly mowing. Decreased mowing frequency (mowing in every second or third year) on the entire meadow or temporarily changing mosaics of mown and unmown stripes might be the most suitable management option for maintaining the highest biodiversity of forbs.

Az áttekintő tanulmányunk citáltsága a felső 1%-ban

A Web of Science a citációs mutatók és megjelenési adatok alapján a megjelenést követő két év adatait alapul véve kiválasztja az adott tudományterület magasan idézett cikkeit (felső 1%). 2016-os évben a palaearktikus gyepek biodiverzitásával foglalkozó áttekintő tanulmányunk kiérdemelte ezt az elsimerést és "Highly Cited Paper" lett az Environment/Ecology kategóriában. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult az idézéssel ehhez a sikerhez!

A további citációk reményében lobbizva mindenki figyelmébe ajánlom a cikket, mely letölthető a honlapomról és a folyóirat honlapján is ingyenesen elérhető.

Vélemény cikk a Biological Conservation-ben

 

Véleménycikket írni - szerintem - nehéz feladat, megjelentetése méginkább, hiszen véleményt fogalmaz meg. A véleményre vagy kíváncsiak, vagy nem - a bírálók még egy jól megírt vélemény cikk esetében is arról döntenek, hogy egyetértenek-e a cikkben foglaltakkal illetve tetszik-e nekik a cikk - objektív bírálati kritériumok kevés támpontot adnak (nincs benne kísérlet, anyag és módszer, statisztika vagy bármely más többé-kevésbé objektívan elbírálható elem). Ezért is örültem nagyon, amikor az Ecology Letters után második helyen a Biological Conservation-höz benyújtott kéziratunkat elfogadták. Tették ezt úgy, hogy két bírálati kör után december 21-én elfogadták, és december 30-án már kötetbe (!) is került. A cikk arra mutat rá, hogyan lehet a modern elméleti ökológia eredményeit felhasználni a restaurációs ökológiai bevatkozások kivitelezése és tervezése során, illetve, hogy a kivitelezett rekonstrukciós beavatkozások során nyert eredmények hogyan segíthetik az ökológiai elméletek tesztelését vagy épp finomítását. A cikk letölthető ezen a linken keresztül 50 napig (február 18.) ingyenesen bárki számára, illetve megtalálható lesz a honlapomon is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Ecological theory provides strong support for habitat restoration

Török Péter, Aveliina Helm

The involvement of ecological theory in habitat restoration has significantly increased in the past decade. However, despite the fact that the field of restoration ecology has grown academically strong in recent years, there are still visible gaps between the advancing discipline of theoretical ecology and current approaches of habitat restoration. 

We propose bridging these gaps by linking recent developments in theoretical plant ecology with the main questions every restoration practitioner should ask, namely: Q1) How to identify target species and baseline conditions for restoration of the selected habitat?; Q2) When can one count on spontaneous dispersal and when are additional efforts required for facilitating dispersal of desired species?; Q3) Which factors determine the successful establishment of target species and assembly of target communities?; and Q4) What time-scale needs to be considered for the evaluation of species colonisation and restoration success? Knowledge and experience accumulated in practical restoration can considerably benefit theoretical ecology for example by improving the understanding on (i) temporal changes in community, (ii) species assembly, (iii) species dispersal and establishment and (iv) landscape-scale dynamics of biodiversity. We emphasise that to improve joint thinking of practical restoration and theoretical ecology, restoration-problem-driven theoretical research is necessary. We suggest either (i) to translate and link the current findings of theoretical ecology to restoration strategies; and/or (ii) to summarise practical restoration needs by formulation of questions and testable hypotheses based on theory.