A TRY adatbázis új bemutatkozó cikke

Megjelent több magyar kutató társszerzőségével a TRY adatbázis legújabb bemutatkozó cikke a Global Change Biology hasábjain. A cikk több mint 700 szerző részvételével bemutatja az adatbázis aktuális állapotát illetve az adatbázis használói számára referenciaközleményként szolgál az elkövetkező időszakra. Az adatbázisközlő cikk friss referenciaként cseréli Kattge et al. (2011)-ben megjelent cikkét, mely közel 1600 citációt "termelt" a megjelentető folyóiratnak, ami ehhez a cikkhez hasonlóan a Global Change Biology volt. A közlemény nyílt hozzáférésű és letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

TRY plant trait database – enhanced coverage and open access

Kattge J. et al.

Plant traits—the morphological, anatomical, physiological, biochemical and phenological characteristics of plants—determine how plants respond to environmental factors, affect other trophic levels, and influence ecosystem properties and their benefits and detriments to people. Plant trait data thus represent the basis for a vast area of research spanning from evolutionary biology, community and functional ecology, to biodiversity conservation, ecosystem and landscape management, restoration, biogeography and earth system modelling. Since its foundation in 2007, the TRY database of plant traits has grown continuously. It now provides unprecedented data coverage under an open access data policy and is the main plant trait database used by the research community worldwide. Increasingly, the TRY database also supports new frontiers of trait-based plant research, including the identification of data gaps and the subsequent mobilization or measurement of new data. To support this development, in this article we evaluate the extent of the trait data compiled in TRY and analyse emerging patterns of data coverage and representativeness. Best species coverage is achieved for categorical traits—almost complete coverage for ‘plant growth form’. However, most traits relevant for ecology and vegetation modelling are characterized by continuous intraspecific variation and trait–environmental relationships. These traits have to be measured on individual plants in their respective environment. Despite unprecedented data coverage, we observe a humbling lack of completeness and representativeness of these continuous traits in many aspects. We, therefore, conclude that reducing data gaps and biases in the TRY database remains a key challenge and requires a coordinated approach to data mobilization and trait measurements. This can only be achieved in collaboration with other initiatives.

Új közlemény az Applied Vegetation Science-ben

Megjelent Teleki Balázs elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Applied Vegetation Science hasábjain. A cikkben azt vizsgáltuk, hogy az őshonos cserjefajokkal zajló cserjésedés milyen hatást gyakorol elsődleges és másodlagos löszgyep állományok fajkészletére és biodiverzitására. A közlemény remélhetően nyílt hozzáférésű lesz a folyóirat honlapján. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

High resistance of plant biodiversity to moderate native woody encroachment in loess steppe grassland fragments

Teleki Balázs, Sonkoly Judit, Erdős László, Tóthmérész Béla, Prommer Mátyás, Török Péter

Woody encroachment affects many open habitats from semi‐deserts to wetlands and grasslands. We aimed to study the effect of native woody encroachment on grassland plant biodiversity in loess steppe fragments by analysing the vegetation composition of grasslands subjected to increasing levels of encroachment. We studied both ancient and restored grasslands with the following research hypotheses: (i) the increase of woody encroachment decreases total diversity, and the species richness of dry‐grassland species; (ii) the effect of woody cover on grassland biodiversity differs between ancient and restored grasslands. Altogether 63 loess grassland fragments were selected for the study, in South‐Eastern part of Transdanubia, Hungary, Central Europe. The percentage cover of trees, shrubs and herbaceous vegetation were recorded in 400‐m²‐sized plots (n = 110). The effects of woody encroachment and grassland age on diversity, total species richness of the herb layer, and richness of dry‐grassland species were analysed. We found that woody encroachment affected the total richness of the herb layer and the species richness of dry‐grassland species. For most of the listed variables lowest values were found at the highest woody encroachment groups. Grassland age affected the species richness of the herb layer and that of dry‐grassland species, lower values were detected in restored grasslands. In restored grasslands, Shannon diversity and species evenness were lower, while Berger‐Parker dominance was higher than in ancient grasslands. Species composition and richness displayed a relatively high resistance to moderate woody encroachment; the highest decrease in diversity was detected at a high level of woody encroachment (> 52% of woody cover).

We can conclude that low to moderate woody encroachment cannot be simplistically regarded as degradation. Results suggest that moderately encroached loess grasslands can be easily restored by the suppression of woody species, as their species pool still contains many dry‐grassland species targeted for restoration.

NKFIH Pályázatok nyertesei

Az idei Posztdoktori Kiválósági program kiírására, Dr. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa által benyújtott a "Fás szárú növények ökoszisztéma mérnök hatásának újszerű aspektusai" című pályázata elnyerte a program támogatását. 

 A Fiatal Kutatói Kiválósági Program (FK) pályázatán,  Dr. B.-Béres Viktória, az Ökológiai Kutatóközpont és a kutatócsoport tudományos munkatársa, a "Szélsőséges klíma-események bentikus algaközösségekre gyakorolt hatása" című pályázatával elnyerte a program kiírt kutatási támogatását. 

A pályázatok nyerteseinek teljes listája megtalálható az NKFIH honlapján.

A kutatási programok megvalósításához sok sikert kívánunk a kutatócsoport tagjai nevében!

Zólyominé Barna Piroska alapítvány idei díjazottjai

Átadták idén hagyományosan a Biológiai Tudományok Osztályának ünnepi üléséhez kapcsolódóan a Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Alapítvány emlékdíjait. Az Alapítványt anyagilag megalapozó örökhagyó Zólyomi Bálint botanikus, ökológus, a Biológiai Tudományok Osztályának egykori osztályelnök-helyettese. Az 1995-ben létrehozott Alapítvány célja elsősorban az, hogy a „Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Emlékdíj” létrehozásával jutalmazzák azokat a fiatalokat, akik Zólyomi Bálint akadémikus tudományterületein (növénytársulástan, ökológia, palinológia, florisztika, növényföldrajz, illetve természetvédelem) eredményesen tevékenykednek, ezzel is elősegítve tudományos munkájuk előrehaladását.

Az alapítvány díját idén 5 kutatónak ítélték oda, közöttük Erdős Lászlónak is, aki az MTA-DE Lendület Funkionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport együttműködő kutatója. A díjazottak rövid laudációja és listája az MTA Honlapján olvasható. A díjazottaknak szívből gratulálok és munkájukhoz további sikereket kívánok!

Tudománykommunikáció - eredmények közvetítése a kutatóktól a társadalomig

A Fiatal Kutatók Akadémiájának programja a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében

Időpont: 2019. november 11. 10:30-12:30

Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Kisterme

10:30-10:35 Köszöntő

Dr. Dékány Éva, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke

10:35-10:50 A Fiatal Kutatók Akadémiájának és tevékenységének bemutatása

Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke

10:50-11:10 How to publish in highly ranked peer-reviewed journals

Prof. Marcel den Dikken, ELTE és MTA Nyelvtudományi Intézet

11:10-11:30 Tudományos ismeretterjesztés - a tudós felelőssége

Dr. Csupor Dezső, Szegedi TE, Gyógyszerésztudományi Kar

11:30-11:50 Eredménykommunikáció: egy intézmény láthatóságának alapjai

Simon Tamás, Magyar Tudományos Akadémia, Kommunikációs Főosztály

11:35-12:30 Nyilvános fórum és vitaülés – Hogyan tehetnénk hatékonyabbá és színvonalasabbá a hazai tudományos eredmények közzétételét?

Moderátor: Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke, 2 perces hozzászólások és válaszok

 A program összefoglalója

Környezeti és társadalmi problémáink kezelése széleskörű hazai és nemzetközi összefogást igényel, melyhez elengedhetetlen az alaposan koordinált kutatómunka, illetve az  eredmények gyakorlatba történő hatékony átültetése. Ehhez kapcsolódóan kiemelkedő jelentőségű a kutatók azon felelőssége, hogy tudományos eredményeiket érthető és meggyőző módon kommunikálják a társadalom szélesebb rétegei felé, ezzel is erősítve a társadalom kutatási tevékenység iránti elkötelezettségét és anyagi szerepvállalását, mely utóbbi elkerülhetetlenül szükséges a folyamatos és sikeres kutatási tevékenység fenntartásához.

A tudományos eredmények megfelelő színvonalú nemzetközi publikálása nem csak az egyes kutatók sikeres életpályája, hanem a nemzetközi kutatói közösség hatékony együttműködéséhez is kiemelkedően fontos. Marcel den Dikken nyelvész kutatóprofesszor, a Royal Netherlands Academy of Arts and Sciences levelező tagja, 7 éven át töltötte be a Natural Language and Linguistic Theory című D1-es nemzetközi tudományos folyóirat főszerkesztői pozícióját. Angol nyelvű előadásában arra fog rámutatni, hogy mi szükséges a kiemelkedő minőségű, tudományos értéket közvetítő nemzetközi publikáláshoz.

Napjaink digitális forradalmának köszönhetően rengeteg információt kell feldolgoznunk a mindennapokban, ugyanakkor az eltérő forrásokból származó hírek áradatában gyakran nehéz eligazodnunk, azok hitelességét és igazságtartalmát sokszor igazi kihívás megítélni. Az áltudományok által okozott károk anyagi és erkölcsi értelemben is romboló hatásúak, ezért ezekkel szemben a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) is fel kíván lépni. Előadásában Csupor Dezső (Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, FKA tag) ismerteti a gyógynövényekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos, tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége kapcsán szerzett tapasztalatait, példákon keresztül bemutatva a leghatékonyabb tudománykommunikációs stratégiákat.

A kutatók szakmai munkájának értékét és szépségét megfelelő minőségben és szaktudással lehet a leghatékonyabban eljuttatni a társadalom szélesebb köreihez. Ehhez szükség van a kutatók és a média szakemberek közös gondolkodására és munkájára is. Simon Tamás biológia-földrajz szakos tanárként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, egy ideig középiskolai tanárként, majd az ORIGO hírportál tudományos rovatvezetőjeként dolgozott, jelenleg az MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője. Előadásában a profi médiaszakember szempontjait és tapasztalatait fogja megosztani a hallgatósággal a tudományos ismeretterjesztés területén.

A program zárásaként nyilvános fórum keretében keressük közösen a választ arra, hogy miként lehetne hatékonyabbá és színvonalasabbá tenni a hazai tudományos tevékenységhez kapcsolódó szakmai kommunikációt és ismeretterjesztést, valamint a fiatal kutatók hogyan tudnák az ehhez kapcsolódó erőfeszítéseket eredményesen segíteni.

 A biodiverzitásról másképp 4. - Kiüresedő magyar erdők?!

Időpont: 2019. október 24., 12.30 – 18.00
Helyszín:
MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

A konferencia fő szervezői

MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság Biodiverzitás Albizottság,
Magyar Természettudományi Társulat

Társrendezők
MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottság,
MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság
 

A konferencia fővédnöke
 

NÉMETH TAMÁS

az MTA rendes tagja, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) elnöke
 

A konferencia védnökei
 

DÉVAI GYÖRGY DSc

professor emeritus, az MTA KÖTEB Biodiverzitás Albizottság elnöke, az MTT Biológiai
Szakosztály elnöke
 

TOLVAJ LÁSZLÓ DSc

professor emeritus, az MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos
Bizottságának elnöke
 

VARGA ZOLTÁN SÁNDOR DSc

professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai
Tudományos Bizottságának elnöke
 

TARDY JÁNOS PhD

c. egyetemi tanár, a Magyar Természettudományi Társulat (MTT) ügyvezető elnöke 

PROGRAM

12:30–13:00 ÉRKEZÉS ÉS REGISZTRÁCIÓ

13:00–13:30 KÖSZÖNTÉSEK: NÉMETH TAMÁS, az MTA rendes tagja, osztályelnök, az MTA KÖTEB elnöke,  TOLVAJ LÁSZLÓ, DSc, professor emeritus, az MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottságának elnöke, VARGA ZOLTÁN SÁNDOR, DSc, professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke

Levezető elnök: VARGA ZOLTÁN, DSc, professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok
Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke
 

13:30–14:00 PLENÁRIS ELŐADÁS - MÁTYÁS CSABA, az MTA rendes tagja, professor emeritus, Soproni Egyetem, Sopron: Életbarát-e műveltségünk? – Miért visszhangtalan a biodiverzitás krízis?

14:00–15:30 ELŐADÁSOK

14:00–14:15 ERDŐS LÁSZLÓ, PhD, tud. munkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet – TÖRÖK PÉTER, DSc, egyetemi tanár, DE TTK Ökológiai Tanszék, Debrecen: Két világ határán – Az erdőssztyeppek diverzitása és veszélyeztetettsége

14:15–14:30 BARINA ZOLTÁN, PhD, muzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: Eltűnő zonális erdőtársulások a Vértesben
14:30–14:45 HORVÁTH FERENC, PhD, informatikai felelős, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót – BEDE-FAZEKAS ÁKOS, PhD, tud. munkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót – CSICSEK GÁBOR, intézeti mérnök, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót – MOLNÁR ÁBEL – SZEGLETI ZSÓFIA, PhD hallgató, SZIE Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő – DEMETER LÁSZLÓ, tud. segédmunkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót: Milyenek lehettek kocsányos tölgyes őserdőink? – Erdőrezervátum-kutatás keményfás ligetekben

14:45–15:00 BARTHA DÉNES, DSc, intézetigazgató egyetemi tanár, Soproni Egyetem, Sopron – BERKI IMRE, CSc, egyetemi docens, Soproni Egyetem, Sopron – TELEKI BALÁZS, Soproni Egyetem, Sopron – ZAGYVAI GERGELY, PhD, egyetemi adjunktus, Soproni Egyetem, Sopron: A gyepszint változása fél évszázad alatt a Kárpát-medence hegy- és dombvidéki erdeiben 15:00–15:15 TÍMÁR GÁBOR, PhD, erdészeti szakügyintéző, Heves megyei Kormányhivatal, Eger: Tájhasználat és a növényzet változásai a Vendvidék erdeiben15:15–15:30 ÓDOR PÉTER, DSc, tud. tanácsadó, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót: Különböző erdészeti beavatkozások erdei biodiverzitásra gyakorolt hatása
15:30–16:00 SZÜNET

16:00–17:45 ELŐADÁSOK - Levezető elnök: BIDLÓ ANDRÁS, PhD, egyetemi tanár, dékán, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar

16:00–16:15 STANDOVÁR TIBOR, PhD, tszv. egyetemi docens, ELTE Biológiai Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, Budapest – ZOLTÁN LÁSZLÓ, PhD-hallgató – TANÁCS ESZTER, PhD, tud. munkatárs, ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót: Erdők állapotának biológiai szempontú értékelése az Északi-középhegység erdeinek példáján

16:15–16:30 MARKOVICS TIBOR, dr. univ., igazgató, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter: Természetvédelmi erdőkezelés vagy természetközeli erdőgazdálkodás az Őrségi Nemzeti Park példáján

16:30–16:45 TÓTHMÉRÉSZ BÉLA, DSc, tszv. egyetemi tanár, DE TTK Ökológiai Tanszék, Debrecen – MAGURA TIBOR, DSc, egyetemi tanár, DE TTK Ökológiai Tanszék, Debrecen: Erdők fragmentációjának hatása a talajfauna biodiverzitására

16:45–17:00 VARGA ZOLTÁN, DSc, professor emeritus, DE TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen: Erdőlakó lepkék genetikai diverzitása európai és kárpát-medencei léptékben

17:00–17:15 CSÓKA GYÖRGY, CSc, tud. tanácsadó, NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred: Tölgyek – a rovardiverzitás kincstárnokai 

17:15–17:30 SZANYI SZABOLCS, egyetemi tanársegéd, DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
és Környezetgazdálkodási Kar, Növényvédelmi Tanszék, Debrecen – TÓTH MIKLÓS, az MTA lev.  tagja, kutatóprofesszor, ATK Növényvédelmi Intézet, Budapest – VARGA ZOLTÁN, DSc, professor  emeritus, DE TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen – NAGY ANTAL, egyetemi adjunktus, DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növényvédelmi Tanszék, Debrecen: Kezdeti eredmények és új lehetőségek lombfogyasztó hernyójú bagolylepkék fenológiájának és populációdinamikájának vizsgálatában

 
17:30–17:45 SZÉP TIBOR, DSc, int. vezető egyetemi tanár, Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet, Nyíregyháza – NAGY KÁROLY, osztályvezető, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: Fás élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok helyzete Magyarországon 1999–2018 között, az MME véletlen mintavételi terület kijelölésen és standard módszeren alapuló, országos monitorozó programja (MMM) alapján

17:45–18:00 KÉRDÉSEK ÉS HOZZÁSZÓLÁSOK

A rendezvény látogatása ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát a Magyar Természettudományi Társulat honlapján keresztül (online elérhető jelentkezési lapon) jelezze legkésőbb 2019. október 16-ig!

RISING STARS Előadóülés - Fiatal ökológusok és evolúcióbiológusok bemutatkozása

A Fiatal Kutatók Akadémiája, a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola és az MTA-DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai, Botanikai és Evolúcióbiológiai Munkabizottságok vezetősége meghívja

a

’RISING STARS’ – TEHETSÉGES FIATAL ÖKOLÓGUSOK ÉS EVOLÚCIÓBIOLÓGUSOK BEMUTATKOZÁSA

Előadóülésre

Időpont és helyszín: 2019. november 28., 9 00

DAB Székház, Bognár Rezső terem, Debrecen

(4015 Debrecen Thomas Mann u. 49.)

A rendezvény bemutatkozási lehetőséget biztosít azoknak a kiemelkedő teljesítményű negyven év alatti szupraindividuális biológiával foglalkozó és saját kutatócsoportot még nem vezető kutatóknak, akik a Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolában az elmúlt három évben szerezték Ph.D. fokozatukat vagy Ph.D. fokozattal még nem rendelkeznek, de kiemelkedő publikációs teljesítményt nyújtanak.

Program

9 00 – 9 20 KÖSZÖNTŐ - A Fiatal Kutatók Akadémiájának (FKA) feladata és céljai – Prof. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának Társelnöke

Szakmai előadások (egyenként 15 perc + 5 perc vita)

9 20 – 9 40 Kókai Zsuzsanna, Borics Gábor, Bácsi István, Lukács Áron, T-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, Csépes Eduárd, Török Péter, B-Béres Viktória: A vízhasználat és a szezonalitás szerepe a Tisza-tó bentikus kovaalga közösségének alakításában

9 40 – 10 00 Nagy Dávid, Csumita Mária, Mizser Szabolcs, Póliska Szilárd, Tóthmérész Béla: Közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) baktérium-közösségeinek feltérképezése újgenerációs szekvenálással egy urbanizációs élőhelygrádiens mentén

10 00 – 10 20 Sonkoly Judit, Balogh Nóra, Godó Laura, Kelemen András, Kiss Réka, Miglécz Tamás, Tóth Edina, Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Török Péter: Hogyan hat a magok eltemetődése és az avartakarás az invazív fajok csírázására? - Természetvédelmi és restaurációs ökológiai vonatkozások.

10 20 – 10 40 Tóth Edina, Török Péter, Penksza Károly, Sonkoly Judit, Kelemen András, Tóthmérész Béla: A legelés gyeptípus-függő hatásainak szerepe a gyepek diverzitásának megőrzésében.

10 40 – 11 00 Löki Viktor, Fekete Réka, Süveges Kristóf, Lovas-Kiss Ádám, Malkócs Tamás, Takács Attila, & Molnár V. Attila: Európai temetők orchideái.

11 00 – 11 20 Süveges Kristóf, Fekete Réka, Malkócs Tamás, Löki Viktor és Molnár V. Attila: Mediterrán olajligetek orchideái.

11 20 – 12 00 Kávészünet (Szendvicsebéd)

12 00 – 12 20 Sebestyén Flóra, Miklós Máté, Iván Katalin, Barta Zoltán, Tökölyi Jácint: Regeneráció édesvízi hidráknál: életmenet döntések és fiziológiai hátterük

12 20 – 12 40 Lukács Áron, Bácsi István, Kókai Zsuzsanna, Török Péter, Borics Gábor, Török-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, B-Béres Viktória: Extrém időjárási események hatása bentikus algák kolonizációjára

12 40 – 13 00 Lovas-Kiss Ádám, Vincze Orsolya, Löki Viktor, Pallér-Kapusi Felícia, Navarro José María, van Leeuwen Casper, Green Andy J., Lukács Balázs András: Jobban terjednek az idegenhonos növények endozoochór módon, mint a honosak? Egy esettanulmány tőkés récékkel.

13 00 – 13 20 Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Kelemen András: Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája

13 20 – 13 40 Fülöp Attila, Vágási I. Csongor, Osváth Gergely, Pap Péter László, Benkő Zoltán, Pénzes Janka, Lendvai Ádám, Barta Zoltán: Csoportszerkezet és fiziológiai állapot házi verebeknél

13 40 – 14 00 ZÁRSZÓ - A Debreceni Egyetem Juhász Nagy Pál Doktori Iskola, mint az ökológusok és evolúcióbiológus képzés egyik kiemelkedő hazai műhelye – Prof. Tóthmérész Béla, a Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola vezetője.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fiatal Kutatók helyzete Magyarországon

Megjelent Alpár Donát és kollégáinak szerzőségével a korábban a Fiatal Kutatók Fóruma szervezésében lezajlott, a fiatal kutatók helyzetével foglalkozó felmérés legfontosabb eredményeit összefoglaló cikk a Magyar Tudomány hasábjain. A cikk erről a linkről elérhető és letölthető. A felmérés egésze még az MTA-ITM vita előtt készült. Tanulságos lenne a felmérést két év múlva megismételni ("Ment é az ITM átszervezés által a világ előre" mottóval).

Sűrűségfüggő növényi interakciók - Új cikk a Frontiers of Plant Science-ben

Elfogadták közlésre Kelemen András elsőszerzőségével legújabb közleményünket a Frontiers of Plant Science szabad hozzáférésű szaklapban. A cikk az orvosi ziliz legelésre hatására a növényközösség más fajaira gyakorolt sűrűségfüggő hatásait vizsgálja. A cikk szabadon letölthető (lesz) a folyóirat honlapján. Az alábbiakban olvasható a cikk összefoglalója.

Density-dependent plant-plant interactions triggered by grazing

Kelemen A., Tölgyesi Cs., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Fekete R., Balogh N., Török P., Tóthmérész B.

Plant species performance in rangelands highly depends on the effect of grazing and also on the occurrence of unpalatable benefactor species that can act as biotic refuges protecting neighboring plants from herbivores. The balance between facilitation and competition may changes with the benefactor density. Despite the high number of studies on the role of biotic refuges, the density dependent effects of unpalatable herbaceous plants on the performance of other species, and on the habitat heterogeneity of rangelands are still unclear. Therefore, we performed a study to test the following hypotheses: (i) Performances of understory species follow a humped-back relationship along the density gradient of the unpalatable benefactor species. (ii) Small-scale heterogeneity of the vegetation decreases with increasing benefactor density. We studied meadow steppes with medium intensity cattle grazing in Hungary. We surveyed understory species’ performance (number of flowering shoots and cover scores) along the density gradient of a common, native unpalatable species (Althaea officinalis). Our findings supported both hypotheses. We found unimodal relationship between the benefactor cover and both the flowering success and richness of understory species. Moreover, small-scale heterogeneity declined with increasing benefactor cover. In this study we detected a humped-back pattern of facilitation along the density gradient of an herbaceous benefactor in pastures. Indeed, this pattern was predictable based on such conceptual models like ‘consumer pressure-abiotic stress model’, ‘humped-back model’, ‘intermediate disturbance hypothesis’ and ‘disturbance heterogeneity model’; but until now the validity of these relationships has not been demonstrated for herbaceous species. By the demonstration of this effect between herbaceous species we can better forecast the responses of grasslands to changes in management. 

Közös kutatás a szőlőkben - ökológiai szempontú szőlőtermesztés

 

Az elmúlt héten az MTA-DE Biodiverzitás és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai munkalátogatáson vettek részt Németországban. A munkalátogatás fő célja egy közös nemzetközi kutatási program kidolgozása a Landgesellschaft Sachsen-Anhalt (Németország), a Höhere Bundeslehr- und Forschungsanstalt für Landwirtschaft Raumberg-Gumpenstein (Ausztria), Hochschule Anhalt (Németország), Landesweingut Kloster Pforta GmbH (Németország), Avignon Université (Franciaország), az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi; Magyarország) és a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke mint kutatási partnerek között. A többnapos látogatás során bemutatták a régióban zajló ökológiai szőlőtermesztési tapasztalatokat és korábbi LIFE program keretében beállított kísérleteket. A munkalátogatás során elkezdődött egy közös LIFE program kidolgozása is. Az alábbiakban néhány fotó a látogatásról.

Magas diverzitású magkeverékkel vetéssel telepített szőlősorköz takarónövényzet

Mérsékelt juhlegeltetés a szőlőben igen hatékony módszer a szőlő "karbantartására"

Szakmai kérdések alapos megvitatása a tűző napon :-)

A jövő ígérete

 

A  hazai kutatásaink amelyeket az ÖMKi munkatársaival és a tokaji és szekszárdi valamint a Balaton-felvidéki szőlészetekkel közösen már több éve végzünk jó alapot szolgáltatnak a pályázatban terevezett munkához is. Korábbi eredményeinkről ITT és ITT lehet bővebben olvasni.

A magbank szerepe a változó klímában

A restaurációs ökológiai világszervezet (SER) hivatalos munkacsoportjának (International Network for Seed-Based Restoration) blogján megjelent Kiss Réka által első szerzőként jegyzett klímaváltozás és magbank kapcsolatát vizsgáló cikket bemutató ismeretterjesztő blogbejegyzés.

Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díj

Az idei évben élő környezettudomány témakörben Sonkoly Judit, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa részesült a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díjban. A díjat Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően az MTA 2010-ben hozta létre, melyet minden évben három 35 év alatti kutató nyerhet el. Sonkoly Judit „A biodiverzitás és a domináns fajok szerepe a biomassza-produkció meghatározásában” című pályamunkájáért kapta a díjat, amelynek alapját egy elsőszerzős, a Scientific Reportsban angol nyelven megjelent tanulmány képezi. A pályamunka a növényközösségekben végbemenő biodiverzitás- és szerkezetváltozások biomassza-produkcióra kifejtett hatásainak megértéséhez járul hozzá. 

Számos vizsgálat foglalkozott már a fajgazdagság, illetve a biodiverzitás biomassza-produkcióra gyakorolt hatásaival, azonban bizonyos funkcionális jellemzők hatásait még nem tárták fel kellő mértékben, így a pályamunka ennek az ismerethiánynak az enyhítését célozta meg. Az eredmények alapján a növényközösségek biomassza-termelésének fenntartásához kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzése. Eredményei segítséget nyújthatnak a természetvédelmi prioritások minél pontosabb meghatározásához, és a gyakorlati természetvédelemben is jól alkalmazhatók. A díjhoz gratulálunk és további sikereket kívánunk! A teljes hír és további díjazottak az MTA hivatalos honlapján megtekinthetőek.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának állásfoglalása a fiatal kutatók helyzetének és a kutatóintézet-hálózat átalakításának kérdéseiben

2019. június 7. 

 

Ez év májusában megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA), mely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság. A szervezet kiemelt célja a magyar fiatal kutatók sajátos nemzedéki érdekeinek átfogó képviselete hazai és nemzetközi szinten. Az FKA tevékenységével elő kívánja segíteni a fiatal kutatók szakmai fejlődését, élet- és munkakörülményeik javítását, valamint a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősödését.

 

A fiatal kutatók jelentik a kutatói társadalom utánpótlását és jövőjét. Ebből következően a fiatal kutatói réteg általános és megfelelő szintű megbecsülése kiemelt fontosságú minden, a tudományos kutatásban versenyképes ország közép- és hosszútávú tudománypolitikai stratégiájában. Az FKA tagjaiként ezért szándékunkban áll feltárni azokat a nehézségeket, amelyek a fiatal kutatók széles rétegeit érintik, s ezáltal jelentősen veszélyeztetik a hazai kutatói társadalom utánpótlását. A magyar fiatal kutatók hangjaként konstruktív javaslatokat kívánunk megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy miként lehetne (i) a kutatói pályát vonzóbbá tenni a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, (ii) a friss kutatási eredményeket szélesebb körben megismertetni a társadalommal, és (iii) milyen változtatásokat látunk szükségesnek egy nemzetközi szinten versenyképes fiatal kutatói közösség fenntartásához.

 

A magyar tudományos élet autonómiájának bármilyen mértékű csonkítása az itthon maradó kutatók elszigetelődésével és nemzetközi versenyképességük csökkenésével járhat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a napokban beterjesztett törvénytervezet erős politikai befolyásolást megengedő struktúrát vázol fel, amely negatívan hathat a nemzetközi kutatói közösség magyar kutatókkal folytatott kollaborációs készségére, valamint a kiváló magyar kutatók nemzetközi pályázatokon való indulási és nyerési esélyeire. Ez káros hatással lehet a fiatal magyar kutatói generáció nemzetközi tapasztalatszerzésére, akadályozhatja a fiatal kutatóknak a nemzetközi kutatói közösségbe való beilleszkedését. A törvénytervezet amellett, hogy igényt tart a Magyar Tudományos Akadémia egyes tulajdoni elemeinek használatára, nem vázol fel tervet arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések fognak megvalósulni az egyébként alulfinanszírozott kutatási rendszer érdemi bér- és infrastrukturális fejlesztésében. 

 

A tavalyi évben általunk elvégzett kérdőíves felmérés eredményei számos olyan problémára hívták fel a figyelmet, melyek sürgős válaszlépéseket kívánnak. A kutatási szektor jelenleg is munkaerőhiányban szenved, és ahogy azt felmérésünk kimutatta, a fiatal kutatói generáció több mint 70%-ában komolyan felmerült a pályaelhagyás gondolata az elmúlt öt évben, amit az MTA körül tervezett szervezeti és finanszírozást érintő átalakítás által keltett bizonytalanság, illetve az átalakítások megalapozottságával szemben kialakult bizalmi válság tovább fokoz. A nemzetközi szinten versenyképes kutatásvezetők elvándorlása mellett, a kutatóintézet-hálózatot érintő tervezett átalakítások már most is érezhető módon veszélyeztetik a hazai kutatás meghatározó részét végző, akadémiai és felsőoktatási szektorban dolgozó több ezer fiatal kutatót. A kérdőívet kitöltő több mint 1500, 45 év alatti válaszadó álláspontját reprezentáló adatsor elemzésével azonosítottuk a fiatal kutatók véleménye szerint leginkább figyelmet érdemlő problémákat és kérdéseket: 

 

1. Kiszámítható, az egyéni teljesítményt, életkörülményeket és tudományterületi sajátosságokat figyelembe vevő, dinamikus életpálya-modell kidolgozása a tudományos pályát megcélzó fiatalok számára.  

 

2. A jelenlegit jelentősen meghaladó anyagi megbecsülés. 

 

3. A kutatónők és családos fiatal kutatók kiemelt támogatása.  

 

4. A fiatal kutatók pályázati tevékenységének és nemzetközi mobilitásának fokozottabb támogatása.

 

5. Minőségbiztosítás, átláthatóság és konstruktív értékelési szempontok fokozottabb érvényesítése a pályázati rendszerekben. 

 

6. Az adminisztrációs terhek csökkentése, a pályázati és egyéb források felhasználásával kapcsolatos bürokrácia és közbeszerzési eljárások jelentős egyszerűsítése.   

 

7. A felsőoktatásban az oktatási terhek racionalizálása, tekintetbe véve az egyes életpálya-szakaszok sajátosságait és az oktató kutatási feladatait.

 

8. A kutatási és ezzel szorosan összefüggő oktatási infrastruktúra széleskörű modernizálása. 

 

9. A fiatal kutatók hatékony és átfogó érdekképviseletének megteremtése.  

 

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjaiként a kezdetektől fogva kiálltunk és jelenleg is kiállunk a Magyar Tudományos Akadémia vezetése és Közgyűlése mellett. Őszintén reméljük, hogy a kutatóintézet-hálózat működtetésének kérdései szakmai elvek és érdemi tárgyalásokon alapuló konszenzus mentén fognak rendeződni. A jelen nyilatkozatunkban felvetett, a fiatal kutatókat fokozottan érintő problémák és kérdések megvilágításával támpontot kívánunk adni ahhoz, hogy bármilyen jövőbeli átalakítás során a fiatal kutatók véleményét megfelelő súllyal vegyék figyelembe. A magyar tudományosság versenyképességének megőrzéséhez és további növeléséhez elengedhetetlen a jelenlegi bizonytalan helyzet haladéktalan konszenzusos rendezése és a nyugodt, támogató kutatói környezet helyreállítása.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai