2019. február 28., csütörtök

PÁLYÁZAT

EGY HÓNAPOS NÖVÉNYÖKOLÓGIAI
GYAKORLATI ÖSZTÖNDÍJRA
2019

A DE TTK Ökológiai Tanszék Növényökológiai munkacsoportja és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a botanikai és növényökológiai témák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és középiskolások számára, immáron harmadik alkalommal szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet. A pályázatot elnyerő hallgatók lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak három a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott pályázatban zajló munkába, illetve a 2017-ben megalakult MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban zajló munkába. 
A pályázat tárgya és témaköre 
A gyepi biodiverzitás kutatását és a gyepközösségek megőrzését megnehezíti, hogy a működésüket befolyásoló számos lényegi információ nem áll rendelkezésre. Ilyenek például (i) a növényfajok magbank-képzésére vonatkozó információk, (ii) a növényfajok közötti kölcsönhatások típusai és erőssége, illetve (iii) a közösségek működése szempontjából kiemelten fontos az alkotó fajok által meghatározott úgynevezett funkcionális diverzitás. A növényi jellegek (= plant trait, pl. növénymagasság, levélméret, magterjedési sajátságok, magbank-képzés típusa) mérése illetve regionális szintű adatbázisok összeállítása ennek okán kiemelt fontosságú. A nyári ösztöndíjas(ok) fő feladatai különböző növényfajok egyedeinek terepi gyűjtése, fajok biomassza mintákban történő azonosítása, főként vegetatív jellegek (levélbélyegek) mérése illetve a magbank vizsgálatokkal összefüggő üvegházban zajló munkák végzése lesz. 
A pályázók köre 
A pályázatra M.Sc., B.Sc. hallgatók és középiskolai diákok egyaránt pályázhatnak. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek az egyetemen zajló szakmai munkába bekapcsolódni kívánó középiskolások,  szakdolgozati témát kereső első és másodéves B.Sc. hallgatók vagy új szakdolgozati témát kereső M.Sc. hallgatók. 
Kötelező tartalmi és formai elemek 
A pályázat tartalmaz egy rövid önéletrajzot (max. 1 oldal), megjelölve az eddigi egyetemi vagy középiskolai előmenetelt (növénytani témájú tárgyak érdemjegyei, félévi eredmények, versenyeredmények), kutatási tapasztalatot illetve érdeklődést. A pályázathoz csatolható egy motivációs levél amelyben a pályázó vázolja, hogy miért szeretné az ösztöndíjat elnyerni, illetve miként járulhat hozzá az ösztöndíj szakmai munkájának és szakmai fejlődésének előmozdításában. 
A pályázatok benyújtása 
A pályázatokat elektronikus formában (MS-Word dokumentum vagy *.pdf file) várjuk Dr. Török Péternek címezve a molinia@gmail.com címre. 
A pályázat benyújtási határideje: 2019. május 17. péntek 12.00 óra 
Eredmény kihirdetése: A döntés 2019. május 31-ei határidővel a pályázó e-mail címére lesz kiküldve.
A pályázatok elbírálása 
A pályázatokat a tanszék és a kutatócsoport tagjai tekintik át, majd szakmai és egyéb szempontok figyelembevételével választják ki a nyerteseket. A végső döntést az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője hozza meg szakmai és szakmapolitikai szempontok figyelembevételével. Az elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. 
Összesen várhatóan 3 ösztöndíj odaítélésre van lehetőség.
Az ösztöndíj összege egyszeri 65.000 Ft. 
Az ösztöndíjas időszak egy hónap (rugalmas kezdéssel és befejezéssel) a 2019. július 1-augusztus 30. közötti időszakban.
Debrecen, 2019. március 1.
Dr. Török Péter, s.k.
kutatócsoport vezető
tudományos tanácsadó // egyetemi docens
MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport //
DE TTK Ökológiai Tanszék
http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/

A funkcionális diverzitás gyorsabban helyreáll mint a fajkészlet

 

Megjelent a legújabb cikkünk Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével a Land Degradation and Development folyóiratban. A cikkben jó példa látható arra, hogy mennyire nehéz feladat az úgynevezett funkcionális redundancia helyreállítása. Ez egy jobbára elméleti megközelítés, amely arra utal, hogy a fajkészletben vannak olyan fajok amelyek a funkcionális sokféleség növeléséhez nem járulnak közvetlenül hozzá viszont más fajok kiesésével át tudják azok szerepét venni a közösségben (így bár a fajszám csökken, de a funkcionális stabilitás és diverzitás nem csökken). Nagyon hasonló igényű fajok előfordulását például a természetes közösségekre jellemző stressz és finom-léptékű zavarás tarthatja fent. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Recovery of species richness lags behind functional recovery in restored grasslands

Csaba Tölgyesi, Péter Török, Róbert Kun, András István Csathó, Zoltán Bátori, László Erdős, Csaba Vadász

Restoration of grasslands on abandoned croplands is a major opportunity for land development in degraded landscapes. In this study we compared the success of three restoration measures, spontaneous recovery, perennial-crop-mediated restoration, and sowing native grasses, by using a unique combination of species-based and trait-based approaches. We sampled 373 4-m2 plots in nearly 1000 ha of 20 years old restored grasslands and 72 4-m2 plots in three neighbouring ancient grasslands. Species richness and target species cover were higher in spontaneously recovered sites than in other restored sites but reference sites had higher scores than all restored sites. Spontaneous sites had higher functional diversity than the other restored sites. Spontaneous and reference sites showed little difference in their functional diversity and in the community weighted means of relevant traits. Our findings indicate that the establishment limitation effect of the initial application of perennial crops or sowing competitive grasses can last for decades, hindering the recolonization of target species and the recovery of functional diversity; thus, they should be applied in landscapes with high cover of natural habitats only when inhibiting undesirable species is of paramount importance. The similar levels of functional niche saturation in spontaneous and reference sites may also indicate a self-developed establishment-limited situation after 20 years of succession. In combination with this, the lagging recovery of species richness entails lower functional redundancy in spontaneous sites. Our results underline the necessity of post-restorative management methods that reduce establishment limitation and contribute to the re-colonization and subsequent co-existence of functionally similar species.

2019. február 27., szerda

Új cikk a kiszáradó kisvizek bevonatalkotó algáinak sokféleségéről

 

Megjelent a kutatócsoportunk legújabb cikke az  Advances in Water Resources szaklap hasábjain. A B-Béres Viktória elsőszerzőségével megjelent közlemény az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Francia Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA), az MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restauárciós Ökológiai Kutatócsoport példamutató együttműködése révén valósulhatott meg. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Autumn drought drives functional diversity of benthic diatom assemblages of continental intermittent streams

Viktória B-Béres, Béla Tóthmérész, István Bácsi, Gábor Borics, András Abonyi, Kálmán Tapolczai, Frederic Rimet, Ágnes Bouchez, Gábor Várbíró & Péter Török

Climate change is predicted to increase drought occurrence and severity in small continental watercourses. Here, we studied the structure and the functional diversity of benthic diatom assemblages in lowland intermittent and permanent watercourses of the Carpathian basin. We assumed that the community structure of intermittent and permanent watercourses would be markedly different, and the functional diversity in both would be strongly influenced by autumn drought. We found that intermittent streams were primarily characterized by small-sized generalists and aerophilic taxa, while permanent watercourses were inhabited by large-sized planktic or fast moving groups. The functional richness was significantly lower in intermittent than in permanent streams. This decrease in the functional richness of benthic algal communities may negatively affect the functioning of lotic algal communities. We conclude that diatom assemblages in lowland intermittent watercourses are sensitive indicators of changes in ecosystem properties, and should be considered in appropriate evaluation and management of extreme climatic events on aquatic ecosystems.

2019. február 14., csütörtök

Növényi jellegek - előadóülés és munkaértekezlet

 

Az MTA-DAB négy munkabizottságának, a Debreceni Egyetem Növénytani és Ökológiai Tanszékeinek közös szervezésében egynapos előadóülés és hozzá kapcsolódó munkaértekezlet lesz 2019. április 12-én, 9 30-as kezdéssel a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában (Debrecen, Thomas Mann út 49., Bognár Rezső terem).

ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK

09:30–09:40 A munkaértekezlet megnyitása - Grigorszky I. - DAB, Török P. - DAB Munkabizottságok
09:40–10:00 Tóthmérész B.: Jellegalapú Mennyország a növényökológiában.
10:00–10:15 Takács A., Nagy T. , Molnár V. A.: A herbárium, mint növényi jelleg-adatok forrása.
10:15–10:30 Lukács B. A., Pallér-Kapusi F., Löki V., Lovas-Kiss Á., Szabó S., E-Vojtkó A.: Növényi jelleg adatok a vízben: korlátok és feladatok.
10:30–10:45 Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Sonkoly J., Deák B., Török P., Tóthmérész B.: Gyepek fitomassza adatait tartalmazó adatbázis létrehozása.
10:45–11:00 Tóth E., Penksza K., Szentes Sz., Sonkoly J., Török P.: Növényi jellegek és természetvédelmi kezelés kapcsolata.

11:00–11:30 Kávészünet- Emeleti körfolyosó

11:30–11:45 Bartha D., Schmidt D., Tiborcz V.: Magyarország Flóratérképezési Adatbázisa.
11:45–12:00 Botta-Dukát Z.: Növényi jellegek alkalmazási lehetőségei a növényökológiai kutatásban.
12:00–12:15 Tölgyesi Cs., Török P., Bátori Z., Kun R., Csathó A. I., Vadász Cs.: Szukcesszió jelleg-alapú vizsgálata parlagokon.
12:15–12:30 Borics G., B-Béres V., Várbíró G.: Jelleg alapú vizsgálatok lehetőségei fitoplankton és bentikus kovaalgák esetén.
12:30–12:45 Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Tóthmérész B.: Terjedési és perzisztencia jellegek szerepe fragmentált szárazgyepek fajkészletének kialakításában.
12:45–13:00 Sonkoly J., Török P.: A magterjedés és magbank-képzés ökológiai jelentősége.

13:00–14:00 Ebédszünet –Emeleti körfolyosó (Állófogadás)

14:00–17:00 A PADAPT (Pannonian DAtabase of Plant Traits) adatbázis kialakításának kezdeti lépései.
14:15–14:30 A Növényi jelleg adatbázis hazai kialakításának lehetőségei és szükségessége (A PADAPT kezdeti lépései).
14:30–17:00 Nyilvános munka- és vitaértekezlet – javaslatok, ötletek kritikai észrevételek és a megvalósítás lehetőségei.

A projektben folyó szakmai munkát támogatta az NKFIH KH 130320 és NKFIH K 119225 pályázat.




2019. február 12., kedd

Új cikk a Scientific Reports-ban

 

Sonkoly Judit elsőszerzőségével megjelent a kutatócsoportunk legújabb cikke a Nature Group Scinetific Reports hasábjain. A cikk eltérő diverzitású magkeverékekkel létrehozott kísérleti gyepekben vizsgálja a fajkészlet szerveződés egyes alapvető kérdéseit középpontba helyezve a biomassza és a fajszám között fennálló kapcsolat természetének a vizsgálatát. A cikk szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.


Judit Sonkoly, András Kelemen, Orsolya Valkó, Balázs Deák, Réka Kiss, Katalin Tóth, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész & Péter Török

 The maintenance of biodiversity is crucial for ecosystem processes such as plant biomass production, as higher species richness is associated with increased biomass production in plant communities. However, the effects of evenness and functional diversity on biomass production are understudied. We manipulated the composition of an experimental grassland by sowing various seed mixtures and examined the effects of diversity and evenness on biomass production after three years. We found that biomass production increased with greater species and functional richness but decreased with greater species and functional evenness. Standing biomass increased but species number and functional richness decreased with increasing proportion of perennial grasses. Our findings emphasise the importance of productive dominant species, as the proportion of perennial grasses had a positive effect on standing biomass, while species and functional evenness had a negative effect on it. Thus, our findings support the theory that, besides diversity, dominance effects and the so-called mass ratio hypothesis may also play a key role in explaining primary biomass production.

2019. február 6., szerda

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport szakmai teljesítménye - 2018


A kötelező akadémiai jelentés appropóján a kutatócsoportnak számot kell adnia a tudományos teljesítményéről, amit elsősorban a megjelent publikációi fémjeleznek. A kutatócsoport 2018-ban összesen 15 impakt faktoros cikket jelentetett meg, melyek közül 7 valamely szakterület meghatározó (D1) lapjában került közlésre (Összesített impakt faktor: 41,92). A kutatócsoport publikációjának az a cikk tekinthető, amelyben a kutatócsoport legalább egy tagja úgy szerepel, hogy munkahelyként a kutatócsoport kerül megnevezésre. A cikkek listája az alábbiakban olvasható. A fentieken túlmenően összesen további 7 kézirat van megjelenés vagy bírálat alatt impakt faktoros folyóiratokban. A kutatócsoport meghatározó teljesítménye továbbá, hogy a kutatócsoport tagjainak részvételével elkészült egy szakmai különszám a Restoration Ecology folyóirat hasábjain, illetve a kutatócsoport meghatározó szerepet játszott egy gyepekkel foglalkozó világszintézis elkészítésében is.

Az impakt faktoros lapokban megjelent cikkek listája:

Török P., Penksza K., Tóth E., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (2018): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing effects on grassland biodiversity. Ecology and Evolution, DOI: 10.1002/ece3.4508

Török P., Matus G., Tóth E., Papp M., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (2018): Both trait-neutrality and filtering effects are validated by the vegetation patterns detected in the functional recovery of sand grasslands. Scientific Reports 8: 13703.

Lukács Á., Kókai Zs., Török P., Bácsi I., Borics G., Várbíró G., T-Krasznai E., Tóthmérész B., B-Béres V. (2018): Colonisation processes in benthic algal communities are well reflected by functional groups. Hydrobiologia 823: 231–245.

Bácsi I., Deli J., Gonda S., Mészáros I., Veréb G., Dobronoki D., Nagy S. A., B-Béres V., Vasas G. (2018): Non-steroidal anti-inflammatory drugs initiate morphological changes but inhibit carotenoid accumulation in Haematococcus pluvialis. Algal Research  31: 1-13.

Dengler J. et al. (2018): GrassPlot - a database of multi-scale plant diversity in Palaearctic grasslands. Phytocoenologia 48: 331–347.

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Bede Á., Csathó A., Tóthmérész B. (2018): Habitat and landscape filters jointly drive richness and abundance of grassland specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117–1132. 

Török P., Helm A., Kiehl K., Buisson E., Valkó O. (2018): Beyond the species pool: modification of species dispersal, establishment, and assembly by habitat restoration. Restoration Ecology 26: S65–S72. 

Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Tóth E., Sonkoly J., Kiss R., Csecserits A., Rédei T., Deák B., Szűcs P., Varga N., Tóthmérész B. (2018): Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands. Restoration Ecology 26: S134–S140.

Godó L., Tóthmérész B., Valkó O., Tóth K., Radócz Sz., Kiss R., Kelemen A., Török P., Švamberková E., Deák B. (2018): Ecosystem engineering by foxes is mediated by isolation in grassland fragments. Ecology and Evolution 8: 7044–7054. 

Kiss R., Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. (2018): Grasslands and climate change? How can soil seed bank support community resilience? Restoration Ecology 26: S141–S150.

Erdős L., Ambarli D., Bátori Z., Cserhalmi D., Kröel-Dulay Gy., Liu H., Magnes M., Molnár Zs., Naqinezhad A., Semenishchenkov Y. A., Tölgyesi Cs., Török P. (2018): The edge of two worlds: Eurasian forest-steppes in dynamic transition. Applied Vegetation Science 21: 345–362.

Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Miglécz T., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Deák B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation ? Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65–80.

Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Török P., Deák B., Tóth K., Tóth J. P., Tóthmérész B. (2018): Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands. Science of the Total Environment 622-623: 783–789.

Tölgyesi Cs., Császár P., Torma A., Török P., Bátori Z., Gallé R. (2018): Think twice before using narrow buffers: Attennuating mowing-induced arthropod spillover across forest-grassland edges. Agriculture, Ecosystems and Environment 255: 37–44. 

Wang C.,  B-Béres V.,  Stenger-Kovács Cs., Li X., Abonyi A. (2018):Enhanced ecological indication based on combined planktic and benthic functional approaches in large river phytoplankton ecology Hydrobiologia  818: 163-175.