Sűrűségfüggő növényi interakciók - Új cikk a Frontiers of Plant Science-ben

Elfogadták közlésre Kelemen András elsőszerzőségével legújabb közleményünket a Frontiers of Plant Science szabad hozzáférésű szaklapban. A cikk az orvosi ziliz legelésre hatására a növényközösség más fajaira gyakorolt sűrűségfüggő hatásait vizsgálja. A cikk szabadon letölthető (lesz) a folyóirat honlapján. Az alábbiakban olvasható a cikk összefoglalója.

Density-dependent plant-plant interactions triggered by grazing

Kelemen A., Tölgyesi Cs., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Fekete R., Balogh N., Török P., Tóthmérész B.

Plant species performance in rangelands highly depends on the effect of grazing and also on the occurrence of unpalatable benefactor species that can act as biotic refuges protecting neighboring plants from herbivores. The balance between facilitation and competition may changes with the benefactor density. Despite the high number of studies on the role of biotic refuges, the density dependent effects of unpalatable herbaceous plants on the performance of other species, and on the habitat heterogeneity of rangelands are still unclear. Therefore, we performed a study to test the following hypotheses: (i) Performances of understory species follow a humped-back relationship along the density gradient of the unpalatable benefactor species. (ii) Small-scale heterogeneity of the vegetation decreases with increasing benefactor density. We studied meadow steppes with medium intensity cattle grazing in Hungary. We surveyed understory species’ performance (number of flowering shoots and cover scores) along the density gradient of a common, native unpalatable species (Althaea officinalis). Our findings supported both hypotheses. We found unimodal relationship between the benefactor cover and both the flowering success and richness of understory species. Moreover, small-scale heterogeneity declined with increasing benefactor cover. In this study we detected a humped-back pattern of facilitation along the density gradient of an herbaceous benefactor in pastures. Indeed, this pattern was predictable based on such conceptual models like ‘consumer pressure-abiotic stress model’, ‘humped-back model’, ‘intermediate disturbance hypothesis’ and ‘disturbance heterogeneity model’; but until now the validity of these relationships has not been demonstrated for herbaceous species. By the demonstration of this effect between herbaceous species we can better forecast the responses of grasslands to changes in management. 

Közös kutatás a szőlőkben - ökológiai szempontú szőlőtermesztés

 

Az elmúlt héten az MTA-DE Biodiverzitás és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai munkalátogatáson vettek részt Németországban. A munkalátogatás fő célja egy közös nemzetközi kutatási program kidolgozása a Landgesellschaft Sachsen-Anhalt (Németország), a Höhere Bundeslehr- und Forschungsanstalt für Landwirtschaft Raumberg-Gumpenstein (Ausztria), Hochschule Anhalt (Németország), Landesweingut Kloster Pforta GmbH (Németország), Avignon Université (Franciaország), az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi; Magyarország) és a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke mint kutatási partnerek között. A többnapos látogatás során bemutatták a régióban zajló ökológiai szőlőtermesztési tapasztalatokat és korábbi LIFE program keretében beállított kísérleteket. A munkalátogatás során elkezdődött egy közös LIFE program kidolgozása is. Az alábbiakban néhány fotó a látogatásról.

Magas diverzitású magkeverékkel vetéssel telepített szőlősorköz takarónövényzet

Mérsékelt juhlegeltetés a szőlőben igen hatékony módszer a szőlő "karbantartására"

Szakmai kérdések alapos megvitatása a tűző napon :-)

A jövő ígérete

 

A  hazai kutatásaink amelyeket az ÖMKi munkatársaival és a tokaji és szekszárdi valamint a Balaton-felvidéki szőlészetekkel közösen már több éve végzünk jó alapot szolgáltatnak a pályázatban terevezett munkához is. Korábbi eredményeinkről ITT és ITT lehet bővebben olvasni.

A magbank szerepe a változó klímában

A restaurációs ökológiai világszervezet (SER) hivatalos munkacsoportjának (International Network for Seed-Based Restoration) blogján megjelent Kiss Réka által első szerzőként jegyzett klímaváltozás és magbank kapcsolatát vizsgáló cikket bemutató ismeretterjesztő blogbejegyzés.

Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díj

Az idei évben élő környezettudomány témakörben Sonkoly Judit, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa részesült a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díjban. A díjat Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően az MTA 2010-ben hozta létre, melyet minden évben három 35 év alatti kutató nyerhet el. Sonkoly Judit „A biodiverzitás és a domináns fajok szerepe a biomassza-produkció meghatározásában” című pályamunkájáért kapta a díjat, amelynek alapját egy elsőszerzős, a Scientific Reportsban angol nyelven megjelent tanulmány képezi. A pályamunka a növényközösségekben végbemenő biodiverzitás- és szerkezetváltozások biomassza-produkcióra kifejtett hatásainak megértéséhez járul hozzá. 

Számos vizsgálat foglalkozott már a fajgazdagság, illetve a biodiverzitás biomassza-produkcióra gyakorolt hatásaival, azonban bizonyos funkcionális jellemzők hatásait még nem tárták fel kellő mértékben, így a pályamunka ennek az ismerethiánynak az enyhítését célozta meg. Az eredmények alapján a növényközösségek biomassza-termelésének fenntartásához kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzése. Eredményei segítséget nyújthatnak a természetvédelmi prioritások minél pontosabb meghatározásához, és a gyakorlati természetvédelemben is jól alkalmazhatók. A díjhoz gratulálunk és további sikereket kívánunk! A teljes hír és további díjazottak az MTA hivatalos honlapján megtekinthetőek.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának állásfoglalása a fiatal kutatók helyzetének és a kutatóintézet-hálózat átalakításának kérdéseiben

2019. június 7. 

 

Ez év májusában megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA), mely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság. A szervezet kiemelt célja a magyar fiatal kutatók sajátos nemzedéki érdekeinek átfogó képviselete hazai és nemzetközi szinten. Az FKA tevékenységével elő kívánja segíteni a fiatal kutatók szakmai fejlődését, élet- és munkakörülményeik javítását, valamint a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősödését.

 

A fiatal kutatók jelentik a kutatói társadalom utánpótlását és jövőjét. Ebből következően a fiatal kutatói réteg általános és megfelelő szintű megbecsülése kiemelt fontosságú minden, a tudományos kutatásban versenyképes ország közép- és hosszútávú tudománypolitikai stratégiájában. Az FKA tagjaiként ezért szándékunkban áll feltárni azokat a nehézségeket, amelyek a fiatal kutatók széles rétegeit érintik, s ezáltal jelentősen veszélyeztetik a hazai kutatói társadalom utánpótlását. A magyar fiatal kutatók hangjaként konstruktív javaslatokat kívánunk megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy miként lehetne (i) a kutatói pályát vonzóbbá tenni a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, (ii) a friss kutatási eredményeket szélesebb körben megismertetni a társadalommal, és (iii) milyen változtatásokat látunk szükségesnek egy nemzetközi szinten versenyképes fiatal kutatói közösség fenntartásához.

 

A magyar tudományos élet autonómiájának bármilyen mértékű csonkítása az itthon maradó kutatók elszigetelődésével és nemzetközi versenyképességük csökkenésével járhat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a napokban beterjesztett törvénytervezet erős politikai befolyásolást megengedő struktúrát vázol fel, amely negatívan hathat a nemzetközi kutatói közösség magyar kutatókkal folytatott kollaborációs készségére, valamint a kiváló magyar kutatók nemzetközi pályázatokon való indulási és nyerési esélyeire. Ez káros hatással lehet a fiatal magyar kutatói generáció nemzetközi tapasztalatszerzésére, akadályozhatja a fiatal kutatóknak a nemzetközi kutatói közösségbe való beilleszkedését. A törvénytervezet amellett, hogy igényt tart a Magyar Tudományos Akadémia egyes tulajdoni elemeinek használatára, nem vázol fel tervet arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések fognak megvalósulni az egyébként alulfinanszírozott kutatási rendszer érdemi bér- és infrastrukturális fejlesztésében. 

 

A tavalyi évben általunk elvégzett kérdőíves felmérés eredményei számos olyan problémára hívták fel a figyelmet, melyek sürgős válaszlépéseket kívánnak. A kutatási szektor jelenleg is munkaerőhiányban szenved, és ahogy azt felmérésünk kimutatta, a fiatal kutatói generáció több mint 70%-ában komolyan felmerült a pályaelhagyás gondolata az elmúlt öt évben, amit az MTA körül tervezett szervezeti és finanszírozást érintő átalakítás által keltett bizonytalanság, illetve az átalakítások megalapozottságával szemben kialakult bizalmi válság tovább fokoz. A nemzetközi szinten versenyképes kutatásvezetők elvándorlása mellett, a kutatóintézet-hálózatot érintő tervezett átalakítások már most is érezhető módon veszélyeztetik a hazai kutatás meghatározó részét végző, akadémiai és felsőoktatási szektorban dolgozó több ezer fiatal kutatót. A kérdőívet kitöltő több mint 1500, 45 év alatti válaszadó álláspontját reprezentáló adatsor elemzésével azonosítottuk a fiatal kutatók véleménye szerint leginkább figyelmet érdemlő problémákat és kérdéseket: 

 

1. Kiszámítható, az egyéni teljesítményt, életkörülményeket és tudományterületi sajátosságokat figyelembe vevő, dinamikus életpálya-modell kidolgozása a tudományos pályát megcélzó fiatalok számára.  

 

2. A jelenlegit jelentősen meghaladó anyagi megbecsülés. 

 

3. A kutatónők és családos fiatal kutatók kiemelt támogatása.  

 

4. A fiatal kutatók pályázati tevékenységének és nemzetközi mobilitásának fokozottabb támogatása.

 

5. Minőségbiztosítás, átláthatóság és konstruktív értékelési szempontok fokozottabb érvényesítése a pályázati rendszerekben. 

 

6. Az adminisztrációs terhek csökkentése, a pályázati és egyéb források felhasználásával kapcsolatos bürokrácia és közbeszerzési eljárások jelentős egyszerűsítése.   

 

7. A felsőoktatásban az oktatási terhek racionalizálása, tekintetbe véve az egyes életpálya-szakaszok sajátosságait és az oktató kutatási feladatait.

 

8. A kutatási és ezzel szorosan összefüggő oktatási infrastruktúra széleskörű modernizálása. 

 

9. A fiatal kutatók hatékony és átfogó érdekképviseletének megteremtése.  

 

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjaiként a kezdetektől fogva kiálltunk és jelenleg is kiállunk a Magyar Tudományos Akadémia vezetése és Közgyűlése mellett. Őszintén reméljük, hogy a kutatóintézet-hálózat működtetésének kérdései szakmai elvek és érdemi tárgyalásokon alapuló konszenzus mentén fognak rendeződni. A jelen nyilatkozatunkban felvetett, a fiatal kutatókat fokozottan érintő problémák és kérdések megvilágításával támpontot kívánunk adni ahhoz, hogy bármilyen jövőbeli átalakítás során a fiatal kutatók véleményét megfelelő súllyal vegyék figyelembe. A magyar tudományosság versenyképességének megőrzéséhez és további növeléséhez elengedhetetlen a jelenlegi bizonytalan helyzet haladéktalan konszenzusos rendezése és a nyugodt, támogató kutatói környezet helyreállítása.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai

Új cikk az Ecological Indicators-ben

Kókai Zsuzsanna elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Ecological Indicators szaklap hasábjain. A cikk a bentikus kovaalga közösségek szerveződését befolyásoló környezeti hatásokat vizsgálta különös tekintettel a víztestek hasznosítására. A cikk erről a linkről 50 napig ingyen letölthető (2019. július 30). A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Water usage and seasonality as primary drivers of benthic diatom assemblages in a lowland reservoir

Kókai Zs., Borics G., Bácsi I., Lukács Á., Tóthmérész B., Csépes E., Török P., B-Béres V.

In general, reservoirs are multi-purpose objects and they often have to fulfil different tasks at the same time. The compliance with these different expectations is more manageable in reservoirs with well-separated heterogeneous basins than in homogenous ones. The Kisköre Reservoir is the second largest standing water in the Carpathian Basin. Its water level is artificially regulated which creates unique habitats with high nature conservation value. Furthermore, the Reservoir is also considered as an important recreation centre in the region. It consists of four basins with different protection degree and management strategy. Here, we tested whether spatial (usage-dependent) or seasonal (time-dependent) segregations characterized the benthic diatom composition in the Reservoir. We also tested the influence of different water usage of basins using diatom metrics and diversity indices. We hypothesized that spatial heterogeneity in diatom composition will be more pronounced than seasonal ones. We also supposed that composition and diversity of diatom assemblages as well as diatom based ecological status will clearly reflect to different management strategies in the basins, whereas we expected moderate ecological status and low diversity in basins with high level of human impact. Our first hypothesis was not confirmed by the results. While diatom composition was clearly heterogeneous in time, surprisingly no usage-dependent segregation was found. Furthermore, our second hypothesis was also only partially confirmed by the results. In early summer, diversity was significantly lower in basins with higher level of human impact, than in the other basins. In late summer, however, diversity was rather directly controlled by nutrients and light not by water usage. Moreover, diatom based ecological status positively correlated to the intensity of recreation activities and negatively to protection degree. Although these results were surprising at the first time, they clearly confirm that a balanced ecological-economical relation can be maintained with properly designed and performed strategies in artificial reservoirs. But protection strategies, because of their exclusive interest to habitat conservation of macroscopic not microscopic organisms, require careful revisions.

16. Eurasian Grassland Conference

Idén 16. alkalommal került megrendezésre az eurázsiai szárazgyepes munkacsoport (EDGG) éves konferenciája, melynek ez évben a Grazi Egyetem adott otthont. A konferencián a szárazgyepi élőhelyek és hasznosságuk (ecosystem services) fő problémakör köré szerveződve négy szekcióban és három plenáris előadásban mutatta be a mintegy 70 résztvevő kutatási eredményeit. A konferencián a magyar küldöttség volt képviselve a legnagyobb számban. A konferencia kiváló lehetőséget teremt fiatal és kevésbé tapasztal előadóknak is szakmai bemutatkozásra. Kutatócsoportjaink és a DE TTK Ökológiai Tanszéke összesen 14 előadással és poszterrel képviseltette magát a konferencián, melyek az alábbiak voltak:

Péter Török, Gábor Matus, Edina Tóth, Mária Papp, András Kelemen, Judit Sonkoly & Béla Tóthmérész: Functional vegetation recovery of sand grasslands: trait-neutrality and filtering effects. (oral presentation)

Béla Tóthmérész, Balázs Teleki, Judit Sonkoly, László Erdős & Péter Török: High resistance of grassland biodiversity to native woody encroachment in loess steppe fragments. (oral presentation)

Réka Kiss, Béla Tóthmérész, Balázs Deák, Péter Török,Tamás Miglécz, Katalin Tóth, András Kelemen,Szilvia Radócz, Laura Godó, Zsófia Körmöczi, Katalin Lukács, Judit Sonkoly, Anita Kirmer, Sabine Tischew & Orsolya Valkó: Establishment gaps: new and successful tool to overcome propagule- and microsite-limitations in grasslands. (oral presentation)

Edina Tóth, Károly Penksza, András Kelemen, Judit Sonkoly, Béla Tóthmérész & Péter Török: The effect of grazing on grassland biodiversity is strongly dependent on grassland type and grazing intensity. (oral presentation)

Balázs Deák, Orsolya Valkó, Dávid Nagy D., Péter Török, Attila Torma, Gábor Lőrinczi, András Kelemen, Szabolcs Mizse, Antal Nagy, Ádám Bede, András István Csathó & Béla Tóthmérész: Kurgans as refuges for grassland species: large-scale multitaxon study on Eurasian burial mounds. (oral presentation)

Laura Godó, Orsolya Valkó, Béla Tóthmérész, Katalin Tóth, Réka Kiss, Szilvia Radócz, András Kelemen, Péter Török, Eva Švamberková & Balázs Deák: The red fox as an ecosystem engineer: Effect of fox burrows on the grassland vegetation of kurgans. (oral presentation)

Orsolya Valkó, Katalin Lukács, Balázs Deák, Réka Kiss, Katalin Tóth, Laura Godó, Tamás Miglécz, Judit Sonkoly, Szilvia Radócz, András Kelemen & Béla Tóthmérész: A new aspect of the dispersal of alien plants in grasslands - Human dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle. (oral presentation)

Balázs Deák, Csaba Albert Tóth, Ádám Bede, Iva Apostolova, Miklós Bán & Ferenc Báthori: Citizen science as a tool for conserving grasslands on sacred natural sites – the main goals of the Eurasian Kurgan Database. (poster presentation)

Iva Apostolova, Balázs Deák, Anna Ganeva, Desislava Sopotlieva, George Nehrizov, Kiril Vassilev, Magdalena Valcheva, Nadya Tsvetkova, Nikolay Velev, Salza Palpurina, Tsvetana Popova, Tsvetelina Terzyiska, Vassil Vassilev, Veselin Shivarov & Yasen Stoyanov: Ancient burial mounds serve as refugee islands for semi-natural grasslands in Bulgaria. (poster presentation).

Nóra Kovácsné Koncz, Béla Béri, Balázs Deák, András Kelemen, Katalin Tóth, Réka Kiss, Szilvia Radócz, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész & Orsolya Valkó: Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands. (poster presentation)

Katalin Lukács, Orsolya Valkó, Péter Török , Béla Tóthmérész, Szilvia Radócz & Balázs Deák: Kurgans as refuges of rare dry grassland species. (poster presentation)

Szabolcs Mizser: Ground beetles (Coleoptera: Carabidae) of Egyek-Pusztakócs Reserve, Hortobágy National Park, Hungary. (poster presentation)

Zsolt Molnár, András Kelemen, Róbert Kun, János Máté, László Sáfián, Marianna Biró, András Máté, Sandra Díaz, Fred Provenza, Hossein Barani & Csaba Vadász: Traditional herders modify both livestock and researcher behaviour: knowledge co-production for better management of species-rich grasslands. (oral presentation)

Dávid D. Nagy, Orsolya Valkó, Tibor Magura, Balázs Deák, Roland Horváth, Zsuzsanna Debnár & Béla Tóthmérész: Unburned microhabitats and their surroundings support epigeic arthropods after prescribed burning of dry grasslands. (poster presentation).

"A folklórműsort nem kérjük, azt már a múltkor sem értettük..."

A grazi botanikus kert, a konferencia színhelye

További hasznos információk:

A konferencia hivatalos honlapja.

Konferencia összefoglalók