Új cikkünk az Algal Research-ben

Riba Milán elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk az Algal Research rangos szakmai folyóiratban. A cikkben a szerzők összesen 13 eltérő terepi mintavételi helyeről gyűjtött 65 Nostoc mintából származó 133 Nostoc kolónia kemotipizálását végezték el, melynek során több új peptidvariánst is izoláltak.

A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról, összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Chemotyping of terrestrial Nostoc-like isolates from alkali grassland areas by non-targeted peptide analysis

Riba M., Kiss-Sziksza A., Gonda S., Parizsa P., Deák B., Török P., Valkó O., Felföldi T., Vasas G.

The Nostoc genus is a well-known heterocytous, filamentous cyanobacterium which can be found all over the world. The size of terrestrial and/or freshwater colonies can be microscopic and macroscopic as well. In addition, Nostoc species are one of the most common photosynthetic cyanobacterial partners in symbiotic interactions. Terrestrial cyanobacterial colonies were collected and isolated in this study from various alkali grassland habitats (Great Hungarian Plain). Altogether 133 colonies were isolated from the 65 collected samples. The peptide patterns of the Nostoc-like strains were examined using HPLC-ESI-MS/MS and 41 peptides were identified from 45 isolated Nostoc-like strains; these compounds belonged to 4 different peptide classes. Twelve nostoginin/microginin, 16 anabaenopeptin, 12 banyaside/suomilide variants were identified. 37% of our isolated Nostoc-like strains produced some of the peptide metabolites we tested. These strains showed distinct chemotypes according to their peptide patterns, and can be divided into 4 groups based on their metabolisms. Strains either contained: (1) nostoginins/microginins, (2) anabaenopeptins, (3) anabaenopeptins and banyasides or (4) banyasides as major compounds. Banyasides were present in many of our strains and showed very high intensity in some cases. A number of previously unknown banyaside variants have been identified.

Tudománykommunikációs Workshop - Fiatal Kutatók Akadémiája

 

Az MTA Kommunikációs Főosztálya és a Fiatal Kutatók Akadémiája egy közös workshopot rendez 2020. február 5-én, szerdán 10 30-14 00 között az MTA Székházának Kistermében. A program első felében fiatal kutatók (Dr. Kun Ádám, Dr. Varga Máté és Dr. Csupor Dezső) mutatnak be egy-egy izgalmas témát (klímaváltozás, génszerkesztés, homeopátia) közérthetően. Ezt követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében hazai tudományos újságírókkal beszélgetünk Simon Tamás (MTA Kommunikációs Főosztály) moderálásával arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a hazai tudománykommunikációt. Az esemény végén kötetlen beszélgetésre nyílik mód az FKA jelenlévő tagjaival. Részletes program hamarosan az MTA honlapján is meghirdetésre kerül.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A világ biomjai - Kelet-Európai gyepek

Az Elsevier a 2020-as év júliusában tervezi megjelentetni mintegy 2600 oldalas monográfiáját a világ biomjai témakörben. Jó sorsom úgy hozta, hogy Jürgen Denglerrel közösen felkértek, hogy az EDGG által koordinált és készített, a Palaearktikus gyepek és cserjésekre vonatkozó 12 fejezetet szerkesszem, illetve készítsük el a szintézisfejezetet. Ezen túlmenően vállaltam a Kelet-Európára vonatkozó fejezet elkészítését. Ez jelent most meg, elérhető az alábbi linken a fontosabb adatok és az összefoglaló. Aki szeretné ezt elolvasni, vagy ne adj’ isten idézni, annak szívesen elküldöm. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

Grasslands of Eastern Europe

Török P., Dembicz I., Dajic-Stevanovic Z., Kuzemko A.

Grasslands cover around 282,000 km2, corresponding to 14.6% of the total area in the countries of Eastern Europe, here defined as East Europe, Eastern Central-Europe, and the non-Mediterranean part of the Balkan Peninsula. Primary (steppes, alpine grasslands, azonal and extrazonal grasslands) and secondary grasslands (created mostly by forest cuts) provide a wide range of ecosystem services, such as biomass production and food for grazing animals and other herbivores, carbon storage and sequestration, home for pollinators as well as for migratory and breeding birds, water infiltration, purification and storage, erosion prevention and recreation. Both primary and secondary grasslands in Eastern Europe harbor a rich flora and fauna, but they are threatened by area loss, the twin threats of intensification and abandonment, invasive species encroachment, and climate change. Large areas of grasslands in the lowland regions have been converted to croplands, and the remaining grassland fragments are in general degraded by intensified use. Intensified use and application of tillage, drainage, intercropping, high intensity grazing or the use of pesticides, mineral and organic fertilizers have a detrimental effect on flora and fauna. In contrast, low accessible areas in mountains, foothills or other marginal areas, the traditional grassland management is abandoned. To recover or improve grassland biodiversity, in many countries, the re-introduction of traditional management regimes by mowing or grazing have been suggested. In case of completely destroyed grasslands, restoration of grassland vegetation and diversity by spontaneous succession and/or technical reclamation are necessary. While in large-scale restoration programs successes were often reported, it was also noted by the authors that the success of restoration was strongly influenced by the availability of high-quality grasslands in the landscape, acting as donor sites or spontaneous sources of propagules. High quality grassland fragments act as hotspots of biodiversity in landscapes dominated by agriculture; thus, their preservation should be prioritized in conservation actions.