Megjelent spontán szukcesszió elméleteiről és restaurációs beavatkozásokban betöltött szerepükről szóló áttekintő tanulmányunk a Botanikai Közlemények c. szakfolyóirat jubileumi, 100. évfolyamában. A cikk letölthető a saját és oktatási célokra a honlapomról is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 Közép-európai parlagokon zajló spontán gyepesedési folyamatok restaurációs ökológiai szempontú értékelése

A gyepek területe európa-szerte csökken; degradálódásuk és az ezzel járó biodiverzitás veszteség fontos szerepet kap a restaurációs ökológiai és a természetvédelmi kutatásokban. Közép-Európában a mezőgazdasági művelésbe vont területek mintegy 10−20%-át felhagyták az elmúlt mintegy két évtizedben, így a parlagokon zajló spontán szukcessziós folyamatok restaurációs ökológiai szempontú vizsgálata kiemelten fontos kutatási területté vált. Áttekintésünkben széleskörű irodalmi adatokra támaszkodva arra kerestük a választ, hogy a spontán szukcessziós vizsgálatok mely eredményei használhatók fel a restaurációs beavatkozások tervezése és kivitelezése során. olyan kérdéseket érintünk, mint: a másodlagos gyepesedés általános menete és sebessége, a növényi tulajdonságok szerepe a gyepesedési folyamatban, valamint a propagulum-limitáltság, a térbeli terjedés és a magbank szerepe a spontán gyepesedésben. megállapíthatjuk, hogy viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre elsősorban azokon a többnyire kis kiterjedésű parlagokon támaszkodhatunk, ahol (1) a mezőgazdasági művelés csak rövid ideig tartott, (2) a gyepregenerációt biztosító propagulum-források a közelben jelen vannak, (3) az invazív fajok megtelepedésének lehetősége elhanyagolható, illetve (4) a gyomfajok közül többnyire a gyorsan és hatékonyan visszaszorítható, rövidéletű fajok megtelepedésére számíthatunk. számos célfaj spontán betelepülése még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott; ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez aktív, célzott betelepítésre vagy propagulumbevitelre is szükség van. Az áttekintett irodalmak alapján a spontán szukcessziós folyamatok propagulumbevitel segítségével történő gyorsítását (1) az évelő gyomok és klonális fajok megtelepedése előtti szakaszban, illetve (2) a mezőgazdasági művelés során felhalmozódott többlet-tápanyagok kimerülését követően, a klonális gyomok és zavarástűrőfajok visszaszorulását követő késői szakaszban tartjuk hatékonynak.