A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kutatási kérdése

2014. február 13-15 között zajlott a " A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kutatási kérdése" című műhelybeszélgetés Tihanyban a MTA Ökológiai Kutatóközpont vendégházában. A rendezvény az MTA ÖK és a Környezeti Társadalomkutatók Csoportja szakmai együttműködésében valósult meg. Akadémiai kutatói oldalról az egyik résztvevő kutató, Török Péter (MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport) volt. A rendezvény célkitűzése a természetvédelmi gyakorlat összefüggés-rendszerének feltárása, valamint a szektor hazai kutatási prioritásainak azonosítása volt kizárólag a gyakorlat igényeiből kiindulva. Az alkalmazott módszertan lényege a részvételi értékelés és rangsorolás volt, amelynek alapján a természetvédelmi gyakorlatban dolgozó illetve a természeti erőforrásokkal gazdálkodó résztvevők (nemzeti parki, minisztériumi szakemberek, civil szervezetek, és magángazdálkodók) meghatározták és rangsorba állították a hazai természetvédelmi gyakorlat és a természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás számára a legfontosabb tudáshiányokat valamint az ezek megválaszolását segítő kutatási kérdéseket.

A műhelybeszélgetés során meghívott kutatók segítségével megfogalmazásra kerültek a beérkezett kérdések, kérdéskörök és azonosított tudáshiányok alapján a legfontosabbnak tekintett 50 kutatási kérdés. Nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a kérdések rangsorolása és értékelése a gyakorlat oldaláról történjen, azaz a meghívott kutatók a kérdések megvitatása során csupán módszertani és ismerethiányokra vonatkozó kérdésekre reagáltak, reagálhattak - a rangsor kialakításában nem vettek részt, de akadémiai tudásukkal segítették a kutatási kérdések megfogalmazását és kontextusba helyezését (A módszertan alapjául szolgáló irodalom: Sutherland, W. J., Fleishman, E., Mascia, M. B., Pretty, J. and Rudd, M. A. (2011), Methods for collaboratively identifying research priorities and emerging issues in science and policy. Methods in Ecology and Evolution, 2: 238–247.).

 

A kutatás kezdetén 2013 tavaszán, a Báldi András, Mihók Barbara, Kovács Eszter, Pataki György és Balázs Bálint alkotta kutatócsoport interjúkat készített a gyakorlati természetvédelemben, illetve a gazdálkodásban dolgozó szakemberekkel, hogy ezek alapján előkészítse és megalapozza az online kérdőív segítségével lezajlott országos felmérést. Az online felmérés egy elektronikus kérdőív segítségével 2013 június-augusztusa között zajlott le, célcsoportja a gyakorlati szakemberek köre volt. A felmérésben résztvevők 3-5 olyan kutatási kérdést küldtek be, melyeket a hazai természetvédelem szempontjából kulcsfontosságúnak ítéltek meg. A 2013 folyamán lezajlott kérdőíves adatgyűjtés során beérkezet, illetve az interjúk során tárgyalt kérdéseket a kutatócsoport tagjai az idézett szakmai módszertant alapul véve 12 nagyobb témába rendezték, melyek a következőek voltak:

Erdőgazdálkodás,erdőökológia
Gazdasági, jogi és intézményi kérdések
Állapotfelmérés, (alap)kutatás
Vízgazdálkodás, vízügy, vizes élőhelyek
Vadgazdálkodás
Mesterséges struktúrák hatása a biodiverzitásra
Invazív fajok
Természetvédelem és társadalom: szemléletformálás , rekreáció
Fajvédelem
Mezőgazdálkodás
Élőhelyvédelem, tájvédelem és élettelen természeti értékek
Gyepgazdálkodás, gyepek vizsgálata

A műhelybeszélgetésen a gyakorlati természetvédelem szakemberei, gazdálkodó szervezetek és képviselői (minisztérium, nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, erdő-, vad- és mezőgazdálkodók) mellett meghívott kutatók voltak jelen. A kétnapos munkaértekezletek során a témakörönként lebontott kiscsoportos megbeszélések során a tématerületekhez beérkezett kérdések témák rangsorolásra kerültek, majd a vélemények általános vitáját követően megfogalmazásra került a hazai természetvédelem 50 legfontosabb kutatási kérdése, melyek az alábbiak:

 (A sorszámok nem rangsort tükröznek, az itt szereplő kérdések között nincs fontosságbeli eltérés)

1. Hogyan alkalmazhatóak és milyen hatásokkal járnak a folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok ártéri erdők esetében?

2. Milyen változásokat okoz az erdei életközösségekben és ökoszisztéma szolgáltatásokban a klímaváltozás, és várhatóan milyen ütemben következik be az átalakulás?

3. Természetes erdődinamikai és lékdinamikai folyamatok kutatása: milyen a spontán dinamika hatása a fajösszetételre és állományszerkezetre, valamint mely tanulságok alkalmazhatóak a kezelt erdőkben?

4. Milyen ökológiai és ökonómiai hatásbeli különbségei vannak a különböző erdőgazdálkodási módoknak és a természetvédelmi célú erdőkezeléseknek?

5. Milyen a gazdasági jelentőséggel bíró tölgyesek állománydinamikája, és milyen lehetőségei vannak a folyamatos erdőborítás melletti erdőkezelésnek?

6. Hogyan értékelhetők és mi az értéke az erdei mellék haszonvételeknek és immateriális szolgáltatásoknak?

7. Milyen módszerekkel értékelhetők a nagyvad állományok élőhelyi hatásai, és milyen lehetőségei vannak a hatásalapú szabályozásnak?

8. Milyen hatásokat gyakorolnak a vaddisznó és a különböző predátorok a földön fészkelő madárfajokra és az apróvadra, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

9. Milyen élőhely-fejlesztési beavatkozásokkal növelhető agrár-környezetben a fogoly és a mezei nyúl állománya (mint a természeti értékek bio-indikátorai)?

10. Milyen új, védelmi célokhoz illeszkedő és a különböző helyzetekre adaptált védekezési módszerek dolgozhatók ki az inváziós fásszárúak (bálványfa, kései meggy, zöld juhar, amerikai kőris, gyalogakác, fehér akác, nyugati ostorfa) visszaszorítására?

11. Mi jellemzi a vízi inváziós állatfajok (halfajok, puhatestűek, rákok) hazai terjedését, valamint milyen védekezési lehetőségek és akciótervek javasolhatók visszaszorításukra?

12. Milyen gyakorlati tesztelésen alapuló, megelőző és alternatív védekezési módszerek (pl. izoláció, puffer zóna, fajtanemesítés, immunizálás) javasolhatók az inváziós fajok ellen?

13. Milyen módszertan alapján lehet meghatározni a területek természetvédelmi és ökoszisztéma szolgáltatás alapú értékét az elérhető adatok figyelembevételével a területhasználathoz kötődő döntéshozatal szerinti léptékekben?

14. Milyen szankciórendszerrel lehet korlátozni a zöldmezős beruházásokat a természetvédelmi és ökoszisztéma szolgáltatás alapú értékelési rendszer felhasználása alapján?

15. Milyen gazdasági és társadalmi hatásai vannak a természetvédelmi korlátozásoknak (a költség-haszon elemzés alapján)?

16. Milyen várt és nem várt természetvédelmi hatásai vannak a releváns európai uniós támogatásoknak?

17. Hogyan épülnek be a természetvédelmi szempontok más ágazatok szabályozási rendszerébe, azaz hol szükséges erősíteni a természetvédelem szakpolitikai integrációját?

18. Milyen közvetlen és közvetett hatásai vannak a megújuló energiát termelő berendezéseknek (pl.: szélerőművek, napelem-parkok, vízerőművek) az ökológiai rendszerekre és a tájra?

19. Milyen környezetterhelést, inváziós kockázatot és tájhasználati konfliktust jelent a biomassza energetikai hasznosítása és az energianövények termesztése?

20. Milyen kumulatív hatásai vannak a kavicsbányáknak (pl. a vízháztartásra, és annak közvetett hatásai hogyan modellezhetők)?

21. Milyen műszaki-technológiai megoldásokkal csökkenthetők az építmények, vonalas létesítmények (szabadvezeték, vasút, közút) negatív ökológiai hatásai (elsősorban a létező technológiák hatékonyságának vizsgálata, javaslatok megfogalmazása)?

22. Milyen módszerekkel lehetne elősegíteni a helyi lakosok, gazdálkodók és természethasználók bevonását a természeti értékek megőrzésébe?

23. Milyen innovatív eszközökkel tehető hatékonyabbá a természetvédelmi szemlélet terjesztése a különböző célcsoportok körében?

24. Milyen mértékben terhelhetők a látogatók igényeinek függvényében a védett természeti területek?

25. Milyen adatbázisok és döntési modellek szükségesek a "Szukcesszió vagy adott állapot védelme?" kérdés megválaszolásához? (Szukcessziós utak specifikálása, az egyes szukcessziós stádiumok természeti értékeinek leírása, fenntartható foltméret meghatározása, antropogén és természetes tényezők hatásai a szukcesszióra vagy annak hiányára.)

26. Milyen az ismerethiányos és veszélyeztetett közösségi- és hazai jelentőségű fajok, taxonómiai- és természetvédelmi helyzete, életmenete és ökológiai igényei?

27. Milyen meta-adatbázisok összeállítása és módszertan kidolgozása segítené a természetvédelmi döntések megalapozását, az IUCN kategóriarendszerének való megfeleltetést és a hazai biológiai sokféleség védelmét?

28. Mely adathiányos fajok alapállapot-felmérése szükséges, milyen e fajok elterjedése és tömegesség viszonyai? (A priorizált természetvédelmi döntések megalapozásának érdekében.)

29. Milyen a Pannon erdőssztyepp élőhelyek aktuális állapota (kiterjedés, diverzitás, veszélyeztetettség) és dinamikája természetvédelmi szempontból?

30. Milyen az élőhelyek (kiemelten pl. ex lege lápok és szikes tavak, Natura 2000 élőhelytípusok és védett területek) országos, regionális előfordulása, kiterjedése, állapota (élőhelytérképek)?

31. Milyen standardizált mutatókat, mérési lehetőségeket, illetve mérőszámokat lehet kidolgozni az élőhelyi hatások, károsodások és veszélyeztetettség (pl. vad, területhasználat, nem megfelelő kezelés) mérésére az objektív döntések támogatásának érdekében?

32. Konzervációbiológiai szempontok alapján melyik a legfontosabb 5-10 ex-situ megőrzést igénylő növényfaj, és melyek a szaporításukat, áttelepítésüket és visszatelepítésüket meghatározó tényezők?

33. Milyen élőhelyi igényekkel rendelkeznek a középhegységi kisvízfolyásokat jellemző fajok, és milyen élőhely-helyreállítási eljárások szükségesek állományaik megőrzése érdekében, különös tekintettel a hosszirányú átjárhatóság biztosítására?

34. Mi jellemzi a beporzók hazai állományát, melyek az állományukban bekövetkezett változások okai, és mi az esetleges hatásuk a veszélyeztetett növényfajok fennmaradására?

35. Milyen feltételek teljesülése, valamint milyen kritériumok mellett lehet - és kell - a veszélyeztetett állatfajok még meglévő életképes állományaiból alkalmas (vagy azzá alakított, rehabilitált / rekonstruált) élőhelyekre betelepítést végezni?

36. Milyen hatása van a biodiverzitásra a gazdálkodással összefonódó különféle természetvédelmi kezelési módoknak (pl. legeltetés, kaszálás, égetés, nádaratás) a sok taxonon értelmezett hatások szisztematikus és összehasonlító vizsgálata alapján?

37. Milyen különbségek tapasztalhatók a vizes élőhely-rekonstrukciók technológiai alternatívái, illetve a beavatkozás kapcsán és eredményeként fellépő biológiai hatások között a sok taxonon végzett szisztematikus összehasonlító vizsgálatok alapján?

38. Mi jellemzi az agrártáj nagyléptékű változásait (felszínborítási mintázat változása, szegély- és élőhelyek sorsának alakulása, időszakos vízállással borított területek kiterjedése stb.), és mi ennek hatása a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajok állományaira (kulcstényezők meghatározása)?

39. Mekkora a barlangok terhelhetősége? (A barlangok terhelhetőségének - barlangkutatások, barlanglátogatás, kalandturizmus - tervezését megalapozó biológiai, hidrológiai, klimatológiai alapkutatások.)

40. Hol lehet úgy kijelölni beépítésre szánt új területeket, hogy az az élőhelyek felaprózódását ne fokozza (tematikus indikátortérképek fejlesztése a rendezési tervek készítéséhez)?

41. Milyen hatásai vannak a víztározás és -kezelés különböző formáinak az egyes vízfolyás-típusok biológiai sokféleségére és az élőhelyek fragmentálódására? Melyek a legjobb megoldások, figyelembe véve a természetvédelemi és egyéb érdekeket?

42. Mi a vízi és a víztől függő életközösségek ökológiai vízigénye (a természetvédelmi szempontok integrálásával, műszaki paraméterek meghatározásával)?

43. Milyen változtatások javasolhatók az ár-és belvízelvezetés jelenlegi gyakorlatának megváltoztatására költség-haszon elemzések elvégzése alapján (pl. az erőltetett elvezetés helyett életképes rendszer kidolgozása, mely többek között hozzájárul a mezőgazdasági területek közé ékelődő időszakos vízállások biodiverzitásának megőrzéséhez)?

44. Milyen beavatkozások szükségesek a holtágak kedvező ökológiai állapotának fenntartásához?

45. Milyen nem célzott hatással vannak a biodiverzitásra (védett és veszélyeztetett fajokra) azok az agrártámogatások, amelyek a mezőgazdaság versenyképességét és intenzifikálását mozdítják elő?

46. Milyen hatásai vannak a különböző gazdálkodási rendszereknek (pl. iparszerű, integrált, ökológiai, hagyományos - kisparaszti, természetközeli, permakultúra) a biodiverzitásra?

47. Miképp szolgálhatják a régi, őshonos és tájfajták a természetvédelem céljait, valamint hogyan integrálhatók a természetvédelem rendszerébe a régi fajták és tájfajták?

48. Milyen hatást gyakorolnak a mezőgazdasági kemikáliák a vadon élő szervezetekre?

49. Mivel magyarázható a gyepterületek változása, milyen okok vezettek a gyepek eltűnéséhez, mi a gyeppel borított területek művelési ág változásának oka?

50. Melyek a gyepek rekonstrukciójának természetvédelmi és gazdasági lehetőségei, és hogyan állíthatók helyre a gyepek? 

A kutatás szervezőivel és résztvevőivel egyetértésben megállapíthatjuk, hogy a munka, reményeink szerint, nagyban hozzájárul a hazai természetvédelmi gyakorlat és a kutatási, tudományos potenciál jobb illeszkedéséhez. Az elkészült, egyetértésen alapuló kutatási prioritásokat meghatározó lista jóval célzottabb kutatásfinanszírozást és az igény szerinti megközelítés erősödését fogja eredményezni a kutatási és fejlesztési stratégiák kidolgozásában. Ezek támogatásával a bizonyíték-alapú természetvédelem egyre nagyobb térnyerése fog bekövetkezni. Bízunk abban, hogy mindez a hazai biológiai sokféleség megőrzésének hatékonyságát is növelni fogja.

A kutatás és a műhelybeszélgetéssel kapcsolatos további részletekről a kutatás hivatalos honlapján olvashatóak.