Fúrunk, vazze: Elkezdődött a gyepesített szántók magbankjának ismételt vizsgálata

Egyek-Pusztakócs térségében 2004 és 2008 között mintegy 760 ha összterületben történt meg fajszegény (2 illetve 3 fajból álló) magkeverékek segítségével végzett gyepesítés. A gyepesítést követő harmadik évre a területek többségén évelő vetett füvek által dominált gyepek alakultak ki. A vetést követő harmadik évben elvégeztük számos mintavételi pontban a talajmagbank vizsgálatát, amelynek célja az volt, hogy megállapítsuk milyen magas a talaj gyommag tartalma. 

 

 

1. kép. A DE Ökológiai Tanszék egyik kísérleti növényháza a DE Botanikus Kertben

Ennek ismétléseként 6 év elteltével (azaz a 2004-ben gyepesített területeken) megismételjük a mintavételt annak érdekében, hogy az összetételben bekövetkező változásokat kimutathassuk. A fúrásos mintavétel során a mintavételi karámokból összesen 12 db, 126 cm3 térfogatú fúrásos talajmintát veszünk, melynek alsó és felső 5 cm-es rétegét külön kezelve csíráztatjuk.

2. kép. A fúrófej felhelyezése.

3. kép. A fúrás folyamata

A begyűjtött mintákat rozsdamentes szitasoron keresztül koncentráljuk, annak érdekében, hogy a mintatérfogatot csökkentsük, kimossuk a csírázásgátló anyagokat a talajból, illetve, hogy növeljük egyes keményhéjú fajok csírázási erélyét a mosás során előidézett maghéj-sebzéssel. A mosást követően a koncentrált mintát steril talaj fölé rétegezzük néhány milliméter vastagságban. Rendszeresen öntözzük a mintafelszínt majd időszakos ellenőrzés mellett eltávolítjuk a meghatározott csíranövényeket, illetve azokat a növénykéket, amelyeket nem lehet csíranövény állapotban meghatározni átültetjük, majd határozható állapotig neveljük.

 

4. kép. Kicsírázott Matricaria inodora az első fúrásos vizsgálatból.

 

5. kép. Chenopodium album csíranövénye.

 A csíráztatást általában a kora tavaszi mintavételt követően június végéig folytatjuk, majd az igen meleg nyári időszakban hagyjuk a mintafelszínt kiszáradni, amennyiben nem jelennek már meg új csíranövények. A száraz felszínt átforgatjuk, hogy a minta alján levő magok is csírázhassanak, majd az öntözést augusztus végétől október végéig, november elejéig folytatjuk.

Német-magyar együttműködés őshonos fajokból álló magkeverékek előállítására

Az Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke és a Bernburgi Hochschule Anhalt kutatóinak együttműködésével a DBU (Deutsche Bundestiftung Umwelt) támogatása mellett az elkövetkezendő 18 hónapban valósul meg a "Large-scale grassland restoration: the use of establishment windows and high diversity seeding by the knowledge transfer of regional seed propagation to Hungary" című ProSeed rövidítésű projekt. A projekt keretében a német kutatók és magtermesztők a Németországban kiválóan működő regionális magkeverék előállításával és alkalmazásával szerzett tapasztalataikat adják át a magyar kutatóknak. A projekt célja a tudástranszfer mellett lösz és szikes gyepi kísérő fajok szaporítási lehetőségeinek tanulmányozása valamint az ennek során előállított magkeverékek kísérletes vetése fajszegény gyepek fajgazdagságának növelése érdekében.

Egy korábbi blogbejegyzésemben már beszámoltam a tavaly ősszel elkezdett a pályázathoz kapcsolódó kísérletről. A kolonizációs ablakokban történt mintegy 100 kg/ha vetőmagnormával történt vetés a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően kiválóan sikerült. 

Megállapíthattuk, hogy az elvetett 35 fajból számos már a többnyire enyhe tél folyamán kicsírázott és sikeresen megtelepedett. Az elevett fajok a következőek voltak: Achillea collina, Aegilops cylindrica, Agrimonia eupatoria, Agropyron cristatum, Allium scorodoprasum, Aster tripolium subsp. pannonicus, Atriplex litorale, Atriplex tatarica, Bunias orientale, Bupleurum tenuissimum, Carthamus lanatus, Centaurea pannonica, Centaurea sadleriana, Centaurea solstitialis, Coronilla varia, Dianthus pontederae, Falcaria vulgaris, Filipendula vulgaris, Galium verum, Hypericum perforatum, Lathyrus hirsutus, Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus, Melandrium viscosum, Plantago media, Podospermum canum, Potentilla argentea, Rapistrum perenne, Salvia verticillata, Scabiosa ochroleuca, Silene vulgaris, Trifolium angulatum, Trifolium campestre, Trifolium retusum, és Trifolium striatum. Természetesen a pontos arányok és a sikeresség értékelése majd a későbbiekben, a nyár eleji felmérések során válik értékelhetővé.

Egyes területeken igen intenzív vaddisznó-túrás szerencsére a kolonizációs ablakokat többnyire nem érintette. A károkozás mellett a kísérlet szempontjából pozitív fejlemény, hogy a disznótúrások számos új ablakot nyitottak a gyepben, melyekbe a későbbiekben remélhetőleg az elkerített területeken magot érlelő és szóró vetett fajok be tudnak települni.

X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében

A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Növénytani és Természetvédelmi Intézetében rendezték meg a X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében c. konferenciát 2014. március 7-9. között Sopronban. A konferencia már nagy múltra tekint vissza,  az első konferenciát 1997-ben, Debrecenben az hívta életre, hogy a flóra- és vegetációkutatók fiatal generációja bemutathassa eredményeit a szakmai nagyközönségnek. A konferencia napjainkra a  hazai botanikusok legfontosabb találkozójává nőtte ki magát.

A konferencián kilenc szekcióba sorolva összesen közel 60 előadás hangzott el és mintegy 80 poszter került bemutatásra. A konferencián átadták a Boros Ádám díjakat is, melyet idén Papp Beáta, Bölöni János és Sramkó Gábor nyert el. Gratulálunk a díjazottaknak a teljes hazai botanikus szakma nevében is. Kutatócsoportunk a konferenciára két absztraktot nyújtott be (két előadás) melyek címei az alábbiak voltak:

TÖRÖK Péter – DEÁK Balázs – MIGLÉCZ Tamás – KELEMEN András – TÓTH Katalin – ALBERT Ágnes – VALKÓ Orsolya: Szürkemarha legeltetés hatása: Élőhelytípus-függő változások nedvesség-gradiens mentén.

BABAI Dániel – VALKÓ Orsolya – TÖRÖK Péter – ALBERT Ágnes – TÓTH Katalin – DEÁK Balázs – KELEMEN András – MIGLÉCZ Tamás – TÓTHMÉRÉSZ Béla – MOLNÁR Zsolt: A szénamurha (szénatörek) szórásának hatása irtásrétek fajgazdagságára Gyimesben (Keleti-Kárpátok, Románia)

Az előadások egy jelentős részében és egy esti vitafórum során is kiemelt figyelmet kapott az akáckérdés (Ténylegesen szakmai alapon nyugvó állásfoglalásokat és véleményeket itt, itt és itt olvashatunk). 

 A fehér akác (Robinia pseudoacacia)

 (Molnár V. Attila felvétele)

 A vitaesten erdészek részvételével, az ő álláspontjukat meghallgatva folyt termékeny vita a témáról. A vitaesten a gazdálkodói szempontok védői számára is tisztázódhatott, hogy az EU invazív fajokat korlátozó rendelettervezete nem az akác teljes kiirtásáról, csupán a nem akaratlagos terjedés kordában tartására irányul. A konferencia szakmai alapokon nyugvó, széles konszenzussal kialakított állásfoglalást fogalmazott meg a fehér akác megítélésével kapcsolatban, amit a szakmai közönség tudtával és egyetértése mellett Borhidi Attila, Pócs Tamás, Vida Gábor akadémikusok illetve a házigazda intézetigazgató, Bartha Dénes írtak alá. Sajnálatosan a korábbi szakmai állásfoglalásokhoz hasonlóan ez az állásfoglalás is visszhang nélkül maradt, sőt a sötét középkor szellemiségét méltón idéző Akác-koalíció munkássága nyomán az egész Európai Uniós jogszabályt sikerült elakasztani.