Magas fajszámú keverékek vetése - meglepően jó eredmények várhatóak

Az európai vizsgálatok meglehetősen hiányosak abban a tekintetben, hogy mennyiben függ a magkeverék-vetés, a gyeprekonstrukció és gyomvisszaszorítás sikeressége az alkalmazott magkeverék diverzitásától. Legtöbbször a diverzitást a fajszámmal fejezik ki - azaz magas fűdominanciával jellemezhető keverékeket is magas diverzitásúnak tekintenek csupán a benne található fajok magas száma alapján (Török et al. 2011). Eddig összesen egy európai vizsgálat van, ahol azonos vetőmagnorma (vetési denzitás) mellett vizsgálták volna eltérő diverzitású keverékek gyomelnyomó képességét (van der Putten et al. 2000). Ennek okán 2012 őszén, három térbeli ismétlésben, split-plot elrendezést alkalmazva, egyenként 5m×30m-es mintavételi parcellákon belül vetettünk eltérő diverzitású keveréket, 30kg/ha vetőmagnormával. A mintavételi percellákon belül összesen 6, 5×5m-es mintavételi négyzetben random elosztásban vetettük az alábbi növekvő diverzitású keverékeket:

(1) 30kg/ha Festuca rupicola

(2) 25kg/ha F. rupicola és 5kg/ha fajgazdag keverék*

(3) 15kg/ha F. rupicola és 15 kg/ha fajgazdag keverék*

(4) 5 kg/ha F. rupicola és 25 kg/ha fajgazdag keverék*

(5) 30 kg/ha fajgazdag keverék*

(6) Vetés nélküli spontán kontroll.

*(A fajgazdag keverék fajai: Achillea collina, Bunias orientale, Carthamus lanatus, Centaurea pannonica, Centaurea sadleriana, Centaurea solstitialis, Dianthus pontederae, Filipendula vulgaris, Galium verum, Hypericum perforatum, Knautia arvensis, Lotus corniculatus, Lycopsis arvensis, Pimpinella saxifraga, Plantago media, Rapistrum perenne, Salvia nemorosa, Silene vulgaris, Stipa capillata) A fajgazdag keverék fajait és a F. rupicola magokat egyaránt a régió populációiból gyűjtöttük.

A vetést követő első évben a minden mintavételi parcellában a vetett fajokat csak igen alacsony borításban találtuk meg, és ezzel párhuzamosan a rövidéletű gyomok borítása nagyon magas volt. A nyár elején egy szárzúzás történt a gyomok visszaszorításának érdekében, amelyet intenzív birkalegeltetés követett, melynek során a birkák tövig rágták és taposták a vegetációt. Így a tavalyi év végén már temettük a vizsgálatot (a birkalegeltetés és taposás nem volt a tervek között).

Az idei felmérés során meglepően tapasztaltuk, hogy egyes mintanégyzetekben igen magas volt a vetett fajok borítása, sőt szépen látható volt az eltérő keverékek által vetett négyzetek közötti különbség is. A következő évben biomassza mintavételt is tervezünk, hogy láthatóak legyenek az egyes keverékek biomassza produkcióbeli különbségei is

Török P., Vida E., Deák B., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2011): Grassland restoration on former croplands in Europe: an assessment of applicability of techniques and costs. Biodiversity & Conservation 20: 2311-2332.

Van der Putten W.H., Mortimer S.R., Hedlund K., Van Dijk C., Brown V.K., Lepš J., Rodriguez-Barrueco C., Roy J., Diaz Len T.A., Gormsen D., Korthals G.W., Lavorel S., Santa Regina I., Šmilauer P. (2000): Plant species diversity as a driver of early succession in abandoned fields: a multi-site approach. Oecologia 124: 91-99.