MTA KÖTEB Biodiverzitás Albizottság

A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság Diverzitásbiológiai Albizottsága 2014. november 20-án, Szegeden tartotta első alakuló ülését. Az albizottság elnöke Dévai György, titkára Báldi András. A bizottságban a Debreceni Egyetemet három kutató képviseli a 2014-2017 közötti akadémiai ciklusban, Dévai György, Grigorszky István és Török Péter. Az albizottság munkájához sok sikert kívánok!

MTA BTO Ökológiai Tudományos Bizottság

Lezárult az MTA Biológiai Osztály Ökológiai Bizottsága tisztújítása. A bizottság elnökének választotta Padisák Juditot, elnökhelyettesnek Báldi Andrást, valamint titkárának Hornung Erzsébetet. A bizottságban a Debreceni Egyetemet négy kutató képviseli a 2014-2017 között: Dévai György, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya és Török Péter. A bizottság teljes névsora és további információk az akadémia honlapján tekinthetők meg. A bizottság munkájához sok sikert kívánok.

Új cikkünk a Diversity & Distribution szaklapban

Laura Sutcliffe és Batáry Péter társ elsőszerzőségével jelent meg a Diversity & Distributions szakfolyóiratban "Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland" című cikkünk mely a folyóirat honlapjáról szabadon letölthető. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Harnessing the biodiversity value of Central and Eastern European farmland

Laura M. E. Sutcliffe, Péter Batáry, Urs Kormann, András Báldi, Lynn V. Dicks, Irina Herzon, David Kleijn, Piotr Tryjanowski, Iva Apostolova, Raphaël Arlettaz, Ainars Aunins, Stéphanie Aviron, Ligita Baležentiene, Christina Fischer, Lubos Halada, Tibor Hartel, Aveliina Helm, Iordan Hristov, Sven D. Jelaska, Mitja Kaligaric, Johannes Kamp, Sebastian Klimek, Pille Koorberg, Jarmila Kostiuková, Anikó Kovács-Hostyánszki, Tobias Kuemmerle, Christoph Leuschner, Regina Lindborg, Jacqueline Loos, Simona Maccherini, Riho Marja, Orsolya Máthé, Inge Paulini, Vânia Proença, José Rey-Benayas, F. Xavier Sans, Charlotte Seifert, Jaroslaw Stalenga, Johannes Timaeus, Péter Török, Chris van Swaay, Eneli Viik, Teja Tscharntke

A large proportion of European biodiversity today depends on habitat provided by low-intensity farming practices, yet this resource is declining as European agriculture intensifies. Within the European Union, particularly the central and eastern new member states have retained relatively large areas of species-rich farmland, but despite increased investment in nature conservation here in recent years, farmland biodiversity trends appear to be worsening. Although the high biodiversity value of Central and Eastern European farmland has long been reported, the amount of research in the international literature focused on farmland biodiversity in this region remains comparatively tiny, and measures within the EU Common Agricultural Policy are relatively poorly adapted to support it. In this opinion study, we argue that, 10 years after the accession of the first eastern EU new member states, the continued under-representation of the low-intensity farmland in Central and Eastern Europe in the international literature and EU policy is impeding the development of sound, evidence-based conservation interventions. The biodiversity benefits for Europe of existing low-intensity farmland, particularly in the central and eastern states, should be harnessed before they are lost. Instead of waiting for species-rich farmland to further decline, targeted research and monitoring to create locally appropriate conservation strategies for these habitats is needed now.

MTA DAB Botanikai Bizottság megalakulása

A Magyar Tudományos Akadémián 2014-ben tartott tisztújítás keretében megújult az MTA Debreceni Területi Bizottságának tizennégy Szakbizottsága is. A Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság kilenc munkabizottságának egyikeként alakult meg a Botanikai Munkabizottság, amelynek elnöki tisztére Molnár V. Attila kapott felkérést. A bizottság által szervezett rendezvényekről, a növénytani kutatásokkal kapcsolatos hírekről, eseményekről a bizottság weboldalán igyekszünk tájékoztatni az érdeklődőket.

Az egyik most indult kezdeményezésünk talán többeknek érdekes vagy hasznos lehet, ezért erről részletesebben is hírt adunk:

A debreceni botanikusoknak (a 20. században elsősorban Soó Rezsőnek és tanítványainak) a hazai növénytani kutatásokban elért eredményei napjaink ökológiai-, vegetációtudományi-, florisztikai vizsgálatai során is fontos kiindulási alapot jelentenek. Ugyanakkor ezek a művek több esetben ritkák, nehezen hozzáférhetőek. Éppen emiatt határoztuk el, hogy ezeket a cikkeket, könyvfejezeteket és esetenként könyveket igyekszünk digitálisan szabadon hozzáférhetővé tenni. Nem csak a Debrecennel és annak tágabb környékével (Hortobágy, Tiszántúl, Nyírség, Hajdú-Bihar megye) foglalkozó publikációkat igyekszünk gyűjteni, hanem a debreceni egyetemi tanszék egykori kiadványainak cikkeit és az egykori munkatársak publikációit is. Mivel a debreceni, illetve a kolozsvári és budapesti egyetemek Növénytani Tanszékeinek 20. századi története Soó Rezső révén  több ponton kapcsolódik egymáshoz, így indokoltnak tűnik némely esetben a fővárosban és Erdélyben megjelent művek itteni közreadása is. Munkánk során első körben a Debreceni Egyetem TTK Növénytani és Ökológiai Tanszékein, valamint magángyűjteményeinkben fellelhető folyóiratokat, különlenyomatokat, könyveket tesszük közkincsé. A Munkabizottság weboldalának oldali sávjában sorjáznak a már digitalizált és feltöltött közlemények, mégpedig szerzőik nevének ábécésorrendjében és adott szerzőn belül a megjelenés ideje alapján rendezve. A teljes hivatkozást tartalmazó címsorra kattintva megjelenik a szabadon letölthető *.pdf kiterjesztésű digitális állomány. A kezdeményezés továbbviteléhez örömmel veszünk minden javaslatot. Az ötletért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Takács Attilának, a cikkek szkennelésében nyújtott segítségéért pedig Nagy Timeának.

A IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia résztvevőinek állásfoglalása

A természeti erőforrások, értékek megőrzése mindenki kötelessége és érdeke, életünk alapjainak védelme. Ez azonban önálló jogi hátteret, jól működő intézményrendszert igényel. A nemzeti park igazgatóságok, továbbá a védett területek és a Natura 2000 hálózat és a fenntartható környezetbarát gazdálkodás támogatása és megtartása, a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága ezért kiemelkedő fontosságú a hazai természetvédelem és a társadalom számára.

A Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia a hazai természetvédelmi szakemberek és kutatók legszélesebb körű szakmai összejövetele. Mint a hazai természeti értékek védelméért tevőlegesen dolgozó közösség, aggodalommal figyeljük azokat a híreket, melyek szerint a természetvédelem hazai szervezete és törvényi szabályzása jelentős átalakítás előtt áll. Mivel a szakmai egyeztetés hiányában az esetleges változtatások és átszervezések részletei, indokoltságuk és céljaik nem világosak, a konferencia résztvevői nyílt állásfoglalásban összegzik a hazai természetvédelem érdekében az alább részletezett szükséges működési és szakmai feltételrendszert. Ennek megteremtése nélkül a magyar állam nem fog tudni megfelelni saját Alaptörvényének, mely kimondja, hogy a természeti erőforrások megőrzése az állam és mindenki kötelessége .

Stabil, kiszámítható és működőképes intézményrendszer

Az állami természetvédelem működtetésének szakmai alappillérei a nemzeti park igazgatóságok, melyek közel 20 éve lényegében azonos szervezeti struktúrában, jelentős nemzetközi kapcsolati tőkével, kiemelkedő eredményekkel látják el a természetvédelmi tervezés, kutatás, kezelés és bemutatás feladatait. A 2005. január 1-től hatályba lépett természetvédelmi hatósági rendszer azonban folyamatosan kapacitás-problémákkal küzd, és a mai napig nem történt meg a nemzeti park igazgatóságok és a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek működése közötti munkakapcsolat egységes szabályozása sem. A természetvédelmi hatóságok szervezeti önállóságának esetleges megszüntetése a szakági döntések szabadságának és szakmaiságának jelentős csökkenését vonja maga után, ez pedig visszaveti nemzeti örökségünk megőrzését.

Átlátható és ellenőrizhető természetvédelmi döntések, társadalmi részvétel biztosítása

Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének és ellenőrzésének kiemelkedően fontos eszköze a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága. Ezért az állami természetvédelem átláthatóságát a hatósági döntések, természetvédelmi tervek, kutatási adatok, területhasználati megállapodások tekintetében széleskörű, kereshető, on-line közzététellel biztosítani szükséges. Lényeges, hogy a gazdálkodók valamint a természetvédelmi szakemberek együttműködjenek a védett és a Natura 2000 területek kezelésének, használatának alakításában. E területek nemzeti természeti értékeink megőrzésének alapvetően fontos színterei.

A természetvédelem szempontrendszerének integrálása

A biodiverzitás és az ökológiai folyamatok megőrzése közép- és hosszútávon is kizárólag a fenntartható, környezetbarát mező-, erdő- és vízgazdálkodással, illetve ökológiai gazdálkodással összefonódva érhető el, melynek modelljei a védett és Natura 2000 területek kellene, hogy legyenek. Ha az újszerű és előremutató területhasználati szemlélet gyakorlattá tud válni a gazdálkodók szélesebb érdekkörében is, akkor lehet megfontolni a védett területek vagyonkezelési rendszerének átalakítását. A környezet- és természetvédelem szempontrendszerének bevonása a területkezelés tervezésének korai részét kell, hogy képezze. A vadászat, erdészet és a természetvédelem jogi szabályozásának és eszközrendszerének összehangolása, a túlbürokratizált eljárási rendek egyszerűsítése jogos társadalmi és döntéshozói igény. Ugyanakkor ez az integrációs célú felülvizsgálat nem jelentheti a szakmai érdekképviselet eszközrendszerének az ágazatok közötti erőviszonyoktól függő önkényes, eseti és egyedi érdekeket szolgáló leépítését. Nem fogadható el a jogszabályi háttér olyan szemléletű átszabása, mely egyik vagy másik ágazat gazdasági érdekeit a környezetügy, a természetvédelem, a természeti erőforrások hosszútávú megőrzésének ügye fölé helyezi. A biológiai sokféleség megőrzése csak abban az esetben érvényesülhet eredményesen az ágazati szakpolitikában, ha megmarad a természetmegőrzés önálló jogi szabályozása.

Szeged, 2014. november 22.