PÁLYÁZAT 

Egyhónapos Növényökológiai gyakorlati ösztöndíjra 2017 

A DE TTK Ökológiai Tanszék, Növényökológiai munkacsoportja botanikai és növényökológiai témák iránt érdeklődő hallgatók számára szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet. A pályázatot elnyerők lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak az NKFIH által támogatott " Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban" című pályázatban, illetve a frissen megalakuló "Lendület" Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban zajló munkába.

A pályázat tárgya és témaköre

A gyepi biodiverzitás kutatását és a gyepközösségek megőrzését megnehezíti, hogy a működésüket befolyásoló számos lényegi információ nem áll rendelkezésre. Ilyenek például (i) a növényfajok magbank-képzésére vonatkozó információk, (ii) a növényfajok közötti kölcsönhatások típusai és erőssége, illetve (iii) a közösségek működése szempontjából kiemelten fontos az alkotó fajok által meghatározott funkcionális diverzitás. A növényi jellegek (= plant trait, pl. növénymagasság, levélméret, magterjedési sajátságok, magbank-képzés típusa) mérése illetve regionális szintű adatbázisok összeállítása ennek okán kiemelt fontosságú. A nyári ösztöndíjas(ok) fő feladatai különböző növényfajok egyedeinek terepi gyűjtése, fajok biomassza mintákban történő azonosítása, főként vegetatív jellegek (levélbélyegek) mérése és magbank vizsgálatokkal összefüggő üvegházban zajló munkák végzése lesz.

A pályázók köre

A pályázatra biológia vagy környezettudomány szakirányú M.Sc. és B.Sc. hallgatók pályázhatnak. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek az első és másodéves B.Sc. hallgatók vagy új szakdolgozati témát kereső M.Sc. hallgatók.

Kötelező tartalmi és formai elemek

A pályázat tartalmaz egy rövid önéletrajzot (max. 1 oldal), megjelölve az eddigi egyetemi előmenetelt (növénytani témájú tárgyak érdemjegyei), kutatási tapasztalatot illetve érdeklődést. A pályázathoz csatolható egy motivációs levél amelyben a pályázó vázolja, hogy miért szeretné az ösztöndíjat elnyerni, illetve miként járulhat hozzá az ösztöndíj szakmai munkájának és fejlődésének előmozdításában.

A pályázatok benyújtása

A pályázatokat elektronikus formában (MS-Word dokumentum vagy pdf file) várjuk Dr. Török Péternek címezve a molinia@gmail.com címre.

A pályázat benyújtási határideje: 2016. június 9. péntek 12.00 óra

A pályázatok elbírálása

A pályázatokat a növényökológiai munkacsoport tagjai tekintik át, majd szakmai és egyéb szakmapolitikai szempontok figyelembevételével választják ki a nyerteseket. A döntésről a határidő benyújtását követő héten a pályázók értesítést kapnak. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Összesen maximum 3 ösztöndíj odaítélésre van lehetőség.

Az ösztöndíj összege egyszeri 60.000 Ft.

Az ösztöndíjas időszak (rugalmas kezdéssel és befejezéssel): 2017. július 17-augusztus 16.

Dr. Török Péter, s.k.

Növényökológiai Munkacsoport

DE TTK Ökológiai Tanszék

http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/

Nyertes Lendület pályázat

 

Az MTA 2017-re kiírt Lendület pályázat keretében benyújtott 96 pályázatból a pályázati bizottság és az akadémiai döntéshozók összesen 22 pályázatot támogattak. Örömmel értesültem, hogy a "Lendület" Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport megalakítására benyújtott Lendület II. pályázatomat a támogatott pályázatok közé sorolták. A pályázat összefoglalója és a hivatalos eredményhirdetésről készült összefoglalók az alábbiakban elérhetőek. Ezúton is tisztelettel köszönöm a kutatócsoport leendő tagjai nevében is a Magyar Tudományos Akadémia illetve a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar mint befogadó intézmény támogatását.

Új frontok a restaurációs ökológiában: A környezetbarát infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának ökológiai szempontú elmélete

Az emberi életminőség fenntartásában kiemelt fontosságú a széleskörű ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására képes természetes és féltermészetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózatának kialakítása és fenntartása. Az ilyen úgynevezett környezetbarát infrastruktúra kialakításában kulcsfontosságú a természetes élőhelyek sokféleségének fenntartása és helyreállítása. A tájléptékben zajló élőhely-rekonstrukció hatékony eszköz az élőhelyi hálózatok szerkezetének és hatékony működésének kialakításában. Az élőhely-rekonstrukciók esetében igen fontos a költséghatékony kivitelezés és fenntartás, valamint a költséges technikai megoldások kiváltása. A kutatásunk legfőbb célja, hogy az elméleti konzervációbiológiai és restaurációs ökológiai kutatások, valamint a gyakorlati élőhely-rekonstrukciók és kezelések során nyert eredmények integrálása révén megfelelő és adaptív válaszokat adhassunk a tájhasználat és klíma megváltozással járó kihívásokra.

New frontiers in restoration: Ecological theories provide strong support to develop and sustain green infrastructure

To sustain human well-being and the quality of life, it is essential to develop and support green infrastructure (i.e. strategically planned network of natural and semi-natural areas with other environmental features designed and managed to deliver a wide range of ecosystem services). For developing and sustaining green infrastructure the conservation and restoration of biodiversity in natural and traditionally managed habitats is crucial. Species-rich landscapes and natural habitats are facing large-scale degradation caused by the intensified land-use. The loss of biodiversity also strongly affected the landscape functionality via the decreased levels of pollination and biological pest control. Habitat restoration is a powerful tool to counteract degradation by the recovery of former species richness and area of natural habitats and by creating a habitat network and connectivity in landscapes dominated by human influence. Thus, habitat restoration has a top priority both in scientific research and in practice. There is a strong demand to seek cost-effective habitat management and recovery strategies, because of the high costs of technical restoration. Incorporating findings of theoretical ecology into practical restoration can address this request. Our ultimate goal was to develop and test ways to link biodiversity conservation, sustainable management and restoration in order to meet the major challenges related to land use, climate change adaptation and human well-being.

Az MTA hivatalos közleménye

A Debreceni Egyetem Közleménye

Biodiverzitás és a történelem hullámai: Új cikk a Biological Conservation-ben

Megjelent Mihók Barbara elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Biological Conservation hasábjain. A cikk áttekinti a biodiverzitás megőrzés változásait Magyarországon zajló folyamatok alapul vételével egy a kelet-euópai régióra is érvényes megállapításokkal és következtetésekkel. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról az alábbi linken keresztül 2017. június 4-éig, illetve a későbbiekben megtalálható lesz a honlapomon is.

Biodiversity on the waves of history: Conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state

Mihók B., Biró M., Molnár Zs., Kovács E., Bölöni J., Erős T., Standovár T., Török P., Csorba G., Margóczi K., Báldi A.

Changes of the social-political system in the last twenty-five years heavily affected biodiversity conservation in the post-soviet Central and Eastern European (CEE) countries. We used a framework to present the effect of the two fundamental social, political and economic changes on the biodiversity and ecosystems of Hungary from 1989 until recently. First, following the democratic transformation in 1989 social, political, economic and institutional drivers led to the increase in farmland biodiversity, improvement of water quality due to less chemical use and decrease of habitat loss within protected areas. At the same time, land privatisation and uncertain ownership led to habitat degradation, abandonment and fragmentation. These changes were coupled with the spread of alien species and re-ploughing. The second change was joining the European Union in 2004. This resulted in the establishment of the Natura 2000 network, the application of the relevant EU policies, and access to conservation related EU funds, which contributed to successful habitat restorations increasing of some charismatic species' populations. Meanwhile, however, disappearance of extensive farming practices, agricultural intensification and infrastructural developments driven by some increasing EU funds led to a net habitat loss, degradation and decline in biodiversity, with more than half of the species of European importance having unfavourable conservation status. Increased support for conservation institutions, adaptive and extended agrienvironment schemes and further research and monitoring to establish, refine and supervise sustainable management practices, including water management, are needed to prevent further biodiversity loss in the coming years.

Szakmai kommentár a Sonkoly et al. (2017) JVS cikkre

Örömmel láttuk, hogy a korábbiakban ismertetett, most kötetbe került cikkünkre (Sonkoly et al. (2017): A new aspect of grassland vegetation dynamics: cyanobacterium colonies affect establishment success of plants. Journal of Vegetation Science 28: 475-483.) érkezett egy szakmai kommentár, ami ugyanabban a kötetben jelent meg, amelybe a cikk került. 

Wood J.L.,  Franks A.E., Egidi E. (2017): Linking microscopic interactions with macroscopic effects. Commentary. Journal of Vegetation Science 28: 462-463.

A kétoldalas megjegyzésben - jóleső módon - igen elismerően nyilatkoztak megjelent cikkünkről és röviden összefoglalták azt, ami szerintük a cikk értéke (bevallom őszintén, nem mindegyikre gondoltunk :-)):

"The findings presented by Sonkoly et al. (2017) in this issue are a remarkable example of an integrated approach to investigate these complex ecological synergisms. Sonkoly et al. explored the biotic interaction between grassland plants and co-occurring cyanobacteria, a group of microorganisms usually found in alkali terrestrial habitats. Three aspects of this study are particularly worth noting. First, this study neatly demonstrates how the plant–microbe interactions have clear ramifications for the assembly of the grassland communities, implying that the absence of this information would leave a significant knowledge gap in understanding vegetation dynamics in this ecosystem. Second, the authors illuminate the importance of microbial interactions in applied ecological research. Indeed, their observation that among a panel of native plants, only the biomass of an invasive species, Hordeum jubatum, was negatively impacted by cyanotoxins hints at the possibility that cyanobacteria may also govern the resilience of the native plant community to invasion and may have potential application in controlling vegetation dynamics. Third, the authors implement a controlled experimental approach to test the hypothesis of a chemically mediated effect of cyanobacteria on plant assembly. By employing a relatively simple experimental design – using extracts to remove the physical impact of the cyanobacteria – the authors unravel the process underlying this complex biological interaction, providing a mechanistic explanation for the dynamics observed at the plant community level."

A kommentár teljes terjedelmében olvasható a fenti cikkhivatkozásra kattintva a folyóirat honlapján.

Sikeres volt a Fiatal Kutatók Fóruma az MTA-n

 

A Fiatal Kutatók Fórumát Lovász László MTA elnök kezdeményezésére, először rendezték meg az MTA 188. közgyűlésének keretében. A teltházas rendezvényen az open access problémája mellett felmerült a hazai Fiatalok Akadémiája megalapításának igénye. A formális előadások után kibontakozó diszkusszió és vita határozottan megerősítette egy ilyen szervezet létrehozásának igényét illetve a fiatal kutatók érdekképviseletének elégtelen voltát. A hivatalos beszámoló és képek az MTA honlapon találhatóak meg.

Elővizsgák II.

 

TBBE1064 Ökológia Alapjai tárgy írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 18. (csütörtök), 10 00, Kémia épület, K2-es terem (az előadás helyszíne és időpontja). - Elővizsga kötelező anyagok.

TBBE0003-K1 Bevezetés az ökológiába (Földtudomány) tárgy írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 18. (csütörtök), 10 00, Kémia épület, K2-es terem (az előadás helyszíne és időpontja). - Elővizsga kötelező anyagok.

TBOE0602 Ökológia Alapjai I. tárgy írásbeli elővizsga időpontja 2017. május 18. (csütörtök), 10 00, Kémia épület, K2-es terem (az előadás helyszíne és időpontja). - Elővizsga kötelező anyagok.