3. Fiatal Kutatók Fóruma - Program

Harmadik alkalommal, immáron a megalakuló Fiatal Kutatók Akadémiája szervezésében kerül megrendezésre a Fiatal Kutatók Fóruma. Az idei téma a fiatal kutatók életpályáját segítő hazai pályázati források köré épül. A részletes program az alábbiakban olvasható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

MEGHÍVÓ

3. Fiatal Kutatók Fóruma az MTA-n
A fiatal kutatók hazai karriertámogatása – pályázati rendszerek és ösztöndíjak jelentősége a kutatói életpályán

 Időpont: 2019. május 8. 10:30-12:30

Helyszín: az MTA Székházának Kisterme

10:30-10:35 Köszöntő - Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke

 
10:35-10:45 A Fiatal Kutatók Akadémiájának eddigi eredményei, tervei, valamint a fiatal kutatók hatékonyabb pályázati támogatásának érdekében végzendő munkája - Dr. Dékány Éva, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke

 
10:45-11:05 Az MTA fiatal kutatókat támogató pályázatai és ösztöndíjai - Dr. Sárpátki Árvácska, az MTA Titkárság Kutatási Pályázatok Főosztályának főosztályvezető helyettese

11:05-11:20 Az NKFIH fiatal kutatók számára kiírt pályázatai és jövőbeni tervei - Dr. Szabó István, az NKFIH innovációs és általános elnökhelyettese

11:20-11:35: Az EMMI fiatal kutatók számára kiírt pályázatai és ösztöndíjai - Dr. Horváth Zita, az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára

11:35-12:30 Nyilvános fórum és vitaülés
Moderátor: Dr. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke, 2 perces hozzászólások és válaszok

•  Hogyan lehetne megvalósítani a pályázatok harmonizálását?
• Életpálya és a pályázatok egymásra épülése, mint a karrier és életpálya kiszámíthatóságának fontossága
 

A program időtartama alatt igény esetén gyermekfelügyeletet biztosítunk a résztvevők számára. Az igényeket kérjük, legkésőbb 2019. április 30-ig jelezzék Kruppa Fanninak a fka@titkarsag.mta.hu e-mail címen.

Megporzás és növényi jellegek - Új cikk az Applied Vegetation Science-ben

 

Megjelent Edy Fantinato elsőszerzőségével legújabb közleményünk az Applied Vegetation Science hasábjain. A jelen cikk homoki szukcessziós vizsgálatainkhoz kapcsolódva arra keresi a választ, hogy vajon a vegetatív vagy a generatív jellegek által meghatározott jellegösszetétel áll-e gyorsabban helyre (illetve válik hasonlóvá a referencia gyepekhez képest) a spontán szukcessziós folyamatok során. Edy vendég doktoranduszként töltött egy hónapot a tanszékünkön. A megjelent közlemény ékes bizonyítéka annak, hogy igenis fontos lenne, ha a Ph.D. képzés időtartama alatt - az olasz vagy a cseh mintához hasonlóan - a hazai képzés által finanszírozott formában kötelezően el kellene tölteni  egy félévet vagy néhány hónapot külföldi partnerintézményben bekapcsolódva az ott zajló kutatási munkába. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Pollination and dispersal trait spectra recover faster than growth form spectrum during the spontaneous succession in sandy old-fields

Edy Fantinato, Judit Sonkoly, Giulia Silan, Orsolya Valkó, Béla Tóthmérész, Balázs Deák, András Kelemen, Tamás Miglécz, Silvia Del Vecchio, Francesca Bettiol, Gabriella Buffa, Péter Török

Question. Spontaneous succession is the most natural and cost-effective solution for grassland restoration. However, little is known about the time required for the recovery of grassland functionality, i.e. for the recovery of reproductive and vegetative processes typical of pristine grasslands. Since these processes operate at different scales, we addressed the question: do reproductive and vegetative processes require different recovery times during spontaneous succession?

Location. Kiskunság sand region (Central Hungary).

Methods. As combinations of plant traits can be used to highlight general patterns in ecological processes, we compared reproductive (pollination- and dispersal-related) and vegetative (growth form) traits between recovered grasslands of different age (<10 yr old; 10–20 yr old; 20–40 yr old) and pristine grasslands.
 

Results. During spontaneous succession the reproductive trait spectra became similar to those of pristine grasslands earlier than the vegetative one. In arable land abandoned for ten years, pollination- and dispersal-related trait spectra did not show significant difference to those of pristine grasslands; anemophily and anemochory were the prevailing strategies. Contrarily, significant differences in the growth form spectrum could be observed even after forty years of abandonment; in recovered grasslands erect leafy species prevailed, while the fraction of dwarf shrubs and tussock-forming species was significantly lower than in pristine grasslands.
 

Conclusions. The recovery of the ecological processes of pristine grasslands might require different amounts of time, depending on the spatial scale at which they operate. Reproductive trait spectrum recovered earlier than the vegetative one, since reproductive attributes first determine plant species sorting at the regional level towards their respective habitats. The recovery of the vegetative trait spectrum needs more time as vegetative-based interactions operate on a smaller spatial scale. Thus, vegetative traits might be more effective in the long-term assessment of restoration success than the reproductive ones.

Az EDGG éves konferenciája (EGC 2019)

Az Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság, Szárazgyepes Munkacsoportja (IAVS-EDGG) az éves konferenciáját Graz-ban rendezi, 2019. május 29 és június 5. között. A konferenciát Ausztria és Szlovénia kutatói közösen szervezik. A konferencián az egyik plenáris előadó Molnár Zsolt (MTA ÖK). A nemzetközi konferencia közel van és viszonylag olcsó, valamint rendszeresen van a fiatal kutatók számára részvételt támogató forrás.

Fontos dátumok:

Early Bird registration deadline –15 March
Late registration deadline – 29 March
Abstract submission deadline – 29 March
Acceptance of abstracts and type of presentation – 26 April
Post-conference excursion application – 22 March
Travel grant application deadline – 15 March
Travel grant allocation – 12 April

Részletes program és regisztráció az esemény honlapján.

IAVS Konferencia Brémában - szekciószervezés

Az idén a Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság (IAVS) éves konferenciáját immár 62. alkalommal Brémában rendezi meg, 2019. július 14 és 19 között. A konferencia a vegetációökológiával és tágabban vett növényökológiával és vegetációtudománnyal foglalkozó kutatók legnagyobb nemzetközi seregszemléje. Az IAVS konferenciákon jellemzően számottevő a magyar jelenlét, a 40 fős vezetőségben is több magyar rendszeresen helyet kap. A vegetációtudományban aktívan kutatók számára érdemes lehet az IAVS-be belépni, hiszen a konferencia-részvételből jelentős -  a tagdíjat meghaladó kedvezményt kap regisztrációkor valamint pályázhat a főleg fiatal kutatókat megcélzó konferencia-részvételi támogatásra.

Fontosabb dátumok:

IAVS travel grant applications 24 March, 2019
End of regular abstract submission 24 March, 2019
Travel grant decisions announced ca 12 April, 2019
Decision letters on abstracts ca 12 April, 2019
Registration for workshops 15 April, 2019
Final date for early bird registration with reduced fees 10 May, 2019
Final date for standard registration 25 June, 2019

További információk és regisztráció a konferencia honlapján.

Aki tervezi a részvételt a témakörökbe illő kutatása és összefoglalója alapján az fontolja meg, hogy az összefoglalóját az alábbi magyar részvétellel szervezett szekciók valamelyikébe küldje be:

9) Plant reproduction and dispersal: A trait-based approach Traits related to dispersal processes in space and time (i.e., seed production, seed dispersal, persistence of generative propagules, dormancy and germination) are fundamental in determining how species pools assemble as a result of ecological filtering. Thus, studying these traits is crucial to understanding the maintenance of plant communities and biodiversity in general. There is a current trend of estimating / assessing the dispersal ability, persistence or germination characteristics of seeds based on functional traits such as seed size and shape, buoyancy, terminal velocity etc., but a clear link between the theoretical predictions / considerations and the results of experimental and observational studies is still missing. This special session aims at discussing the role of different functional traits in the dispersal, persistence and early establishment of plant species in various ecosystems, which provide important insights into vegetation dynamics and the maintenance of biodiversity and ecosystem services. Thus, any trait-based analyses of processes related to plant reproduction, dispersal and regeneration are welcome in the session. 

 (organized by Leonid Rasran, Péter Török & Judit Sonkoly)

10) Patterns, drivers, and conservation opportunities of grassland biodiversity: Grasslands cover nearly 30% of all terrestrial surface, including diverse habitat types ranging from wet muddy slacks in lowlands to harsh rocky habitats in alpine environments. Grasslands harbor an extremely rich biodiversity, which is comparable at small scale to the richness of Atlantic rain forests. Grasslands provide essential ecosystem services and goods and, contributing with 70% to all agricultural land, sustain the livelihood of about 2 billion people worldwide. Grasslands face multiple threats, including area loss, altered management by intensification or the cessation of former management as the most important drivers of change. Describing biodiversity patterns and understanding key processes sustaining grassland biodiversity is essential for an effective conservation and restoration. The Eurasian Grassland Group (EDGG) is an official working group of the IAVS and aims to facilitate and coordinate grassland research and conservation in the Palaearctic Biogeographic Realm. With this special session we would like to draw attention to the latest advancements in grassland research, and facilitate the scientific communication of researchers working with different types of grasslands worldwide.

(organized by Didem Ambarli, Riccardo Guarrino, Alla Aleksanyan & Péter Török)

11) Using plant traits for the recovery of ecosystem functions and services: Trait-based ecosystem engineering?: For an effective restoration it is vital to know which mechanisms govern compositional and functional changes during the restoration process. Thus, the greatest challenge of ecological restoration is to restore healthy and functioning ecosystems resembling the restoration target. Ecosystem functions are well reflected in changes of functional trait composition, and the application of trait-based ecological theories and models may be especially useful in supporting practical restoration. It is crucial to test the explanatory power of plant traits from the point of view of usefulness during restoration actions, and it is also necessary for the development of predictive and general plant trait models. The planned innovative session focuses on functional plant traits and the possibilities of its application in conservation and restoration practice. Trait-based conservation and restoration actions may increase the success of conservation projects, and trait-based ecology may enable improved predictions of how plant communities respond to altered environmental conditions. To develop functional ecosystems promoting biodiversity conservation and ecosystem services related to restoration actions, we need the support of trait-based ecological theory.

(organized by Béla Tóthmérész & Péter Török)

PÁLYÁZAT

EGY HÓNAPOS NÖVÉNYÖKOLÓGIAI

GYAKORLATI ÖSZTÖNDÍJRA

2019

A DE TTK Ökológiai Tanszék Növényökológiai munkacsoportja és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a botanikai és növényökológiai témák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és középiskolások számára, immáron harmadik alkalommal szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet. A pályázatot elnyerő hallgatók lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak három a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott pályázatban zajló munkába, illetve a 2017-ben megalakult MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban zajló munkába. 

A pályázat tárgya és témaköre 

A gyepi biodiverzitás kutatását és a gyepközösségek megőrzését megnehezíti, hogy a működésüket befolyásoló számos lényegi információ nem áll rendelkezésre. Ilyenek például (i) a növényfajok magbank-képzésére vonatkozó információk, (ii) a növényfajok közötti kölcsönhatások típusai és erőssége, illetve (iii) a közösségek működése szempontjából kiemelten fontos az alkotó fajok által meghatározott úgynevezett funkcionális diverzitás. A növényi jellegek (= plant trait, pl. növénymagasság, levélméret, magterjedési sajátságok, magbank-képzés típusa) mérése illetve regionális szintű adatbázisok összeállítása ennek okán kiemelt fontosságú. A nyári ösztöndíjas(ok) fő feladatai különböző növényfajok egyedeinek terepi gyűjtése, fajok biomassza mintákban történő azonosítása, főként vegetatív jellegek (levélbélyegek) mérése illetve a magbank vizsgálatokkal összefüggő üvegházban zajló munkák végzése lesz. 

A pályázók köre 

A pályázatra M.Sc., B.Sc. hallgatók és középiskolai diákok egyaránt pályázhatnak. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek az egyetemen zajló szakmai munkába bekapcsolódni kívánó középiskolások,  szakdolgozati témát kereső első és másodéves B.Sc. hallgatók vagy új szakdolgozati témát kereső M.Sc. hallgatók. 

Kötelező tartalmi és formai elemek 

A pályázat tartalmaz egy rövid önéletrajzot (max. 1 oldal), megjelölve az eddigi egyetemi vagy középiskolai előmenetelt (növénytani témájú tárgyak érdemjegyei, félévi eredmények, versenyeredmények), kutatási tapasztalatot illetve érdeklődést. A pályázathoz csatolható egy motivációs levél amelyben a pályázó vázolja, hogy miért szeretné az ösztöndíjat elnyerni, illetve miként járulhat hozzá az ösztöndíj szakmai munkájának és szakmai fejlődésének előmozdításában. 

A pályázatok benyújtása 

A pályázatokat elektronikus formában (MS-Word dokumentum vagy *.pdf file) várjuk Dr. Török Péternek címezve a molinia@gmail.com címre. 

A pályázat benyújtási határideje: 2019. május 17. péntek 12.00 óra 

Eredmény kihirdetése: A döntés 2019. május 31-ei határidővel a pályázó e-mail címére lesz kiküldve.

A pályázatok elbírálása 

A pályázatokat a tanszék és a kutatócsoport tagjai tekintik át, majd szakmai és egyéb szempontok figyelembevételével választják ki a nyerteseket. A végső döntést az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője hozza meg szakmai és szakmapolitikai szempontok figyelembevételével. Az elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. 

Összesen várhatóan 3 ösztöndíj odaítélésre van lehetőség.

Az ösztöndíj összege egyszeri 65.000 Ft. 

Az ösztöndíjas időszak egy hónap (rugalmas kezdéssel és befejezéssel) a 2019. július 1-augusztus 30. közötti időszakban.

Debrecen, 2019. március 1.

Dr. Török Péter, s.k.

kutatócsoport vezető

tudományos tanácsadó // egyetemi docens

MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport //

DE TTK Ökológiai Tanszék

http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/

A funkcionális diverzitás gyorsabban helyreáll mint a fajkészlet

 

Megjelent a legújabb cikkünk Tölgyesi Csaba elsőszerzőségével a Land Degradation and Development folyóiratban. A cikkben jó példa látható arra, hogy mennyire nehéz feladat az úgynevezett funkcionális redundancia helyreállítása. Ez egy jobbára elméleti megközelítés, amely arra utal, hogy a fajkészletben vannak olyan fajok amelyek a funkcionális sokféleség növeléséhez nem járulnak közvetlenül hozzá viszont más fajok kiesésével át tudják azok szerepét venni a közösségben (így bár a fajszám csökken, de a funkcionális stabilitás és diverzitás nem csökken). Nagyon hasonló igényű fajok előfordulását például a természetes közösségekre jellemző stressz és finom-léptékű zavarás tarthatja fent. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Recovery of species richness lags behind functional recovery in restored grasslands

Csaba Tölgyesi, Péter Török, Róbert Kun, András István Csathó, Zoltán Bátori, László Erdős, Csaba Vadász

Restoration of grasslands on abandoned croplands is a major opportunity for land development in degraded landscapes. In this study we compared the success of three restoration measures, spontaneous recovery, perennial-crop-mediated restoration, and sowing native grasses, by using a unique combination of species-based and trait-based approaches. We sampled 373 4-m2 plots in nearly 1000 ha of 20 years old restored grasslands and 72 4-m2 plots in three neighbouring ancient grasslands. Species richness and target species cover were higher in spontaneously recovered sites than in other restored sites but reference sites had higher scores than all restored sites. Spontaneous sites had higher functional diversity than the other restored sites. Spontaneous and reference sites showed little difference in their functional diversity and in the community weighted means of relevant traits. Our findings indicate that the establishment limitation effect of the initial application of perennial crops or sowing competitive grasses can last for decades, hindering the recolonization of target species and the recovery of functional diversity; thus, they should be applied in landscapes with high cover of natural habitats only when inhibiting undesirable species is of paramount importance. The similar levels of functional niche saturation in spontaneous and reference sites may also indicate a self-developed establishment-limited situation after 20 years of succession. In combination with this, the lagging recovery of species richness entails lower functional redundancy in spontaneous sites. Our results underline the necessity of post-restorative management methods that reduce establishment limitation and contribute to the re-colonization and subsequent co-existence of functionally similar species.

Új cikk a kiszáradó kisvizek bevonatalkotó algáinak sokféleségéről

 

Megjelent a kutatócsoportunk legújabb cikke az  Advances in Water Resources szaklap hasábjain. A B-Béres Viktória elsőszerzőségével megjelent közlemény az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Francia Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA), az MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restauárciós Ökológiai Kutatócsoport példamutató együttműködése révén valósulhatott meg. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Autumn drought drives functional diversity of benthic diatom assemblages of continental intermittent streams

Viktória B-Béres, Béla Tóthmérész, István Bácsi, Gábor Borics, András Abonyi, Kálmán Tapolczai, Frederic Rimet, Ágnes Bouchez, Gábor Várbíró & Péter Török

Climate change is predicted to increase drought occurrence and severity in small continental watercourses. Here, we studied the structure and the functional diversity of benthic diatom assemblages in lowland intermittent and permanent watercourses of the Carpathian basin. We assumed that the community structure of intermittent and permanent watercourses would be markedly different, and the functional diversity in both would be strongly influenced by autumn drought. We found that intermittent streams were primarily characterized by small-sized generalists and aerophilic taxa, while permanent watercourses were inhabited by large-sized planktic or fast moving groups. The functional richness was significantly lower in intermittent than in permanent streams. This decrease in the functional richness of benthic algal communities may negatively affect the functioning of lotic algal communities. We conclude that diatom assemblages in lowland intermittent watercourses are sensitive indicators of changes in ecosystem properties, and should be considered in appropriate evaluation and management of extreme climatic events on aquatic ecosystems.

Növényi jellegek - előadóülés és munkaértekezlet

 

Az MTA-DAB négy munkabizottságának, a Debreceni Egyetem Növénytani és Ökológiai Tanszékeinek közös szervezésében egynapos előadóülés és hozzá kapcsolódó munkaértekezlet lesz 2019. április 12-én, 9 30-as kezdéssel a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában (Debrecen, Thomas Mann út 49., Bognár Rezső terem).

ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK

09:30–09:40 A munkaértekezlet megnyitása - Grigorszky I. - DAB, Török P. - DAB Munkabizottságok
09:40–10:00 Tóthmérész B.: Jellegalapú Mennyország a növényökológiában.
10:00–10:15 Takács A., Nagy T. , Molnár V. A.: A herbárium, mint növényi jelleg-adatok forrása.
10:15–10:30 Lukács B. A., Pallér-Kapusi F., Löki V., Lovas-Kiss Á., Szabó S., E-Vojtkó A.: Növényi jelleg adatok a vízben: korlátok és feladatok.
10:30–10:45 Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Sonkoly J., Deák B., Török P., Tóthmérész B.: Gyepek fitomassza adatait tartalmazó adatbázis létrehozása.
10:45–11:00 Tóth E., Penksza K., Szentes Sz., Sonkoly J., Török P.: Növényi jellegek és természetvédelmi kezelés kapcsolata.

11:00–11:30 Kávészünet- Emeleti körfolyosó

11:30–11:45 Bartha D., Schmidt D., Tiborcz V.: Magyarország Flóratérképezési Adatbázisa.
11:45–12:00 Botta-Dukát Z.: Növényi jellegek alkalmazási lehetőségei a növényökológiai kutatásban.
12:00–12:15 Tölgyesi Cs., Török P., Bátori Z., Kun R., Csathó A. I., Vadász Cs.: Szukcesszió jelleg-alapú vizsgálata parlagokon.
12:15–12:30 Borics G., B-Béres V., Várbíró G.: Jelleg alapú vizsgálatok lehetőségei fitoplankton és bentikus kovaalgák esetén.
12:30–12:45 Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Tóthmérész B.: Terjedési és perzisztencia jellegek szerepe fragmentált szárazgyepek fajkészletének kialakításában.
12:45–13:00 Sonkoly J., Török P.: A magterjedés és magbank-képzés ökológiai jelentősége.

13:00–14:00 Ebédszünet –Emeleti körfolyosó (Állófogadás)

14:00–17:00 A PADAPT (Pannonian DAtabase of Plant Traits) adatbázis kialakításának kezdeti lépései.
14:15–14:30 A Növényi jelleg adatbázis hazai kialakításának lehetőségei és szükségessége (A PADAPT kezdeti lépései).
14:30–17:00 Nyilvános munka- és vitaértekezlet – javaslatok, ötletek kritikai észrevételek és a megvalósítás lehetőségei.

A projektben folyó szakmai munkát támogatta az NKFIH KH 130320 és NKFIH K 119225 pályázat.

 

Új cikk a Scientific Reports-ban

 

Sonkoly Judit elsőszerzőségével megjelent a kutatócsoportunk legújabb cikke a Nature Group Scinetific Reports hasábjain. A cikk eltérő diverzitású magkeverékekkel létrehozott kísérleti gyepekben vizsgálja a fajkészlet szerveződés egyes alapvető kérdéseit középpontba helyezve a biomassza és a fajszám között fennálló kapcsolat természetének a vizsgálatát. A cikk szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról és az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Both mass ratio effects and community diversity drive biomass production in a grassland experiment

Judit Sonkoly, András Kelemen, Orsolya Valkó, Balázs Deák, Réka Kiss, Katalin Tóth, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész & Péter Török

 The maintenance of biodiversity is crucial for ecosystem processes such as plant biomass production, as higher species richness is associated with increased biomass production in plant communities. However, the effects of evenness and functional diversity on biomass production are understudied. We manipulated the composition of an experimental grassland by sowing various seed mixtures and examined the effects of diversity and evenness on biomass production after three years. We found that biomass production increased with greater species and functional richness but decreased with greater species and functional evenness. Standing biomass increased but species number and functional richness decreased with increasing proportion of perennial grasses. Our findings emphasise the importance of productive dominant species, as the proportion of perennial grasses had a positive effect on standing biomass, while species and functional evenness had a negative effect on it. Thus, our findings support the theory that, besides diversity, dominance effects and the so-called mass ratio hypothesis may also play a key role in explaining primary biomass production.

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport szakmai teljesítménye - 2018

A kötelező akadémiai jelentés appropóján a kutatócsoportnak számot kell adnia a tudományos teljesítményéről, amit elsősorban a megjelent publikációi fémjeleznek. A kutatócsoport 2018-ban összesen 15 impakt faktoros cikket jelentetett meg, melyek közül 7 valamely szakterület meghatározó (D1) lapjában került közlésre (Összesített impakt faktor: 41,92). A kutatócsoport publikációjának az a cikk tekinthető, amelyben a kutatócsoport legalább egy tagja úgy szerepel, hogy munkahelyként a kutatócsoport kerül megnevezésre. A cikkek listája az alábbiakban olvasható. A fentieken túlmenően összesen további 7 kézirat van megjelenés vagy bírálat alatt impakt faktoros folyóiratokban. A kutatócsoport meghatározó teljesítménye továbbá, hogy a kutatócsoport tagjainak részvételével elkészült egy szakmai különszám a Restoration Ecology folyóirat hasábjain, illetve a kutatócsoport meghatározó szerepet játszott egy gyepekkel foglalkozó világszintézis elkészítésében is.

Az impakt faktoros lapokban megjelent cikkek listája:

Török P., Penksza K., Tóth E., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (2018): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing effects on grassland biodiversity. Ecology and Evolution, DOI: 10.1002/ece3.4508

Török P., Matus G., Tóth E., Papp M., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (2018): Both trait-neutrality and filtering effects are validated by the vegetation patterns detected in the functional recovery of sand grasslands. Scientific Reports 8: 13703.

Lukács Á., Kókai Zs., Török P., Bácsi I., Borics G., Várbíró G., T-Krasznai E., Tóthmérész B., B-Béres V. (2018): Colonisation processes in benthic algal communities are well reflected by functional groups. Hydrobiologia 823: 231–245.

Bácsi I., Deli J., Gonda S., Mészáros I., Veréb G., Dobronoki D., Nagy S. A., B-Béres V., Vasas G. (2018): Non-steroidal anti-inflammatory drugs initiate morphological changes but inhibit carotenoid accumulation in Haematococcus pluvialis. Algal Research  31: 1-13.

Dengler J. et al. (2018): GrassPlot - a database of multi-scale plant diversity in Palaearctic grasslands. Phytocoenologia 48: 331–347.

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Bede Á., Csathó A., Tóthmérész B. (2018): Habitat and landscape filters jointly drive richness and abundance of grassland specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117–1132. 

Török P., Helm A., Kiehl K., Buisson E., Valkó O. (2018): Beyond the species pool: modification of species dispersal, establishment, and assembly by habitat restoration. Restoration Ecology 26: S65–S72. 

Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Tóth E., Sonkoly J., Kiss R., Csecserits A., Rédei T., Deák B., Szűcs P., Varga N., Tóthmérész B. (2018): Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands. Restoration Ecology 26: S134–S140.

Godó L., Tóthmérész B., Valkó O., Tóth K., Radócz Sz., Kiss R., Kelemen A., Török P., Švamberková E., Deák B. (2018): Ecosystem engineering by foxes is mediated by isolation in grassland fragments. Ecology and Evolution 8: 7044–7054. 

Kiss R., Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. (2018): Grasslands and climate change? How can soil seed bank support community resilience? Restoration Ecology 26: S141–S150.

Erdős L., Ambarli D., Bátori Z., Cserhalmi D., Kröel-Dulay Gy., Liu H., Magnes M., Molnár Zs., Naqinezhad A., Semenishchenkov Y. A., Tölgyesi Cs., Török P. (2018): The edge of two worlds: Eurasian forest-steppes in dynamic transition. Applied Vegetation Science 21: 345–362.

Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Miglécz T., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Deák B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation ? Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65–80.

Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Török P., Deák B., Tóth K., Tóth J. P., Tóthmérész B. (2018): Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands. Science of the Total Environment 622-623: 783–789.

Tölgyesi Cs., Császár P., Torma A., Török P., Bátori Z., Gallé R. (2018): Think twice before using narrow buffers: Attennuating mowing-induced arthropod spillover across forest-grassland edges. Agriculture, Ecosystems and Environment 255: 37–44. 

Wang C.,  B-Béres V.,  Stenger-Kovács Cs., Li X., Abonyi A. (2018):Enhanced ecological indication based on combined planktic and benthic functional approaches in large river phytoplankton ecology Hydrobiologia  818: 163-175.