Az Oulanka Nemzeti Park - egy terepi szeminárium :-) margójára

A SER 2014 konferenciát követően eljutottunk az Oulutól, a konferencia helyszínétől mintegy 290 km-re keletre, közvetlenül az orosz határ mellett található Oulanka Nemzeti Parkba. A szállásunk a kiemelkedő oulankai kutató központban volt. Az Oulanka nemzeti park Finnország egyik legjelentősebb nemzeti parkja melyet 1956-ban hoztak létre és létrehozását követően a területét többször bővítették, míg elérte a mai kiterjedését - összesen mintegy 270 km2-t. A nemzeti park a határnál közvetlenül érintkezik az orosz területen található Paanajärvi nemzeti parkkal (jellemzően - orosz módra a finn nemzeti park területének négyszerese - több mint 1000 km2). A terület legfontosabb folyója a Oulanka folyó, mely néhol több mint 50 m mély völgyben fut. Az augusztus 8-11 között rendezett szeminárium által érintett néhány érdekesebb helyet, illetve megtalált növényt az alábbiakban mutatok be. 

1. kép. Actaea erythrocarpa

2. kép. Csak, hogy ne legyenek kétségeink ez kelet Lappföld a csodák - és persze a manók birodalma

 

 

3. kép. A molyűző (Ledum palustre) bár Dél-Finnországban is előfordul észak felé haladva meghatározóbbá válik az erdők törpecserje szintjében

 

4. kép. Természetesen lápok itt is meglehetősen gyakoriak voltak :-)

5. kép. Vaccinium oxycoccos és V. microcarpa termés alapján határozható a legkönnyebben.

 

 

6. kép. Végre - bár már máshol is láttam, de sikerült némiképp értékelhető fotót készítenem a Drosera rotundifolia-ról

7. kép. Nem tudom ez hanyadik tó amit láttam, de mindegyik máshogy lenyűgöző...

 

8. kép. A Oulanka folyó ilyen sziklás völgyekben fut keresztül a nemzeti parkon

9. kép. És ilyen zuhogók is vannak rajta...

10. kép. A folyóparton bukkantunk rá az egyik kedvenc növényemre a magcsákóra (Dryas octopetala)

11. kép. Carex capitata

A turizmus fellendítése céljából a nemzeti park tőszomszédságába egy egész síparadicsomot építettek nem a tájba illő stílusban és legfőképpen méretben. Ezzel összefüggésben sajnos a hegygerinceket és a sípályákat idegenhonos fajokból álló főként Dániából származó magkeverékekkel gyepesítették. Szerencsére annyira nem sikerült, úgyhogy remélhetőleg a későbbiekben felhagynak ezzel a tevékenységgel. A sípályán volt egy tájfotó ahol a terepi objektumok nevei az orosz határ irányában is jól látszottak (12. kép.).

 

12. kép. A kilátás a sípályáról páratlan volt

13. kép Természetesen rénszarvasok itt is voltak :-)

 

14. kép. Empetrum nigrum

15. kép Rubus saxatilis (egy nem túl éles és szép képen - de hát esőben nem egyszerű az élet :-)) 

16. kép. Szerencsére a sör olyan drága volt, hogy ilyen színű gombákat csak valóságban láttunk és nem képzelődtünk :-) (A nevét nem tudom :-))

 Egy égető kérdés füstje és lángja - gyeptüzek és tapasztalatok

Megjelent a magyarországi gyepégetés és gyeptüzek tapasztalatait összegző tanulmányunk az Applied Ecology and Environmental Research hasábjain. A cikk készítése során a publikált tapasztalatok mellett egy a gyeptüzekkel foglalkozó kérdőíves felmérés eredményeit is összegeztük. A cikk a honlapomról letölthető. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

GRASSLAND FIRES IN HUNGARY – EXPERIENCES OF NATURE CONSERVATIONISTS ON THE EFFECTS OF FIRE ON BIODIVERSITY

Fire as a natural disturbance has been present in most European grasslands. Controlled burning was also an important component of the traditional landscape management for millennia. It was mainly used to reduce litter and woody vegetation and to maintain open landscapes suitable for farming. Due to socio-economical changes traditional and sustainable use of fire was ceased and replaced by arsons and technical fires in Europe. Despite its wide application in the past and the considerable extension and frequency of current grassland fires, the impact of fire on the grassland biodiversity is still scarcely documented in Europe. The aim of this study is to offer a perspective on the issue of fire impact on grasslands, by overviewing published information and practical experiences from Hungary. Our results suggest that fire can be detrimental for several taxa (e.g. insects or ground-dwelling birds), but can also promote population growth of several endangered species by reducing litter or by creating and maintaining open habitats. We also found that fire may be effective in controlling invasive plant species. The effect of fire on grassland biodiversity may be rather context-dependent. There is a critical need for  developing robust evidences on the context-dependence of fire effect on biodiversity. For this, well designed prescribed burning experiments are crucial.

 Nagyon sikeres szekciószervezés a SER 2014 Konferencián

2014. augusztus 3-8. között rendezték meg Finnországban a 9th European Conference of Ecological Restoration elnevezésű szakmai konferenciát. A Biodiverzitás Kutatócsoport számára a konferencia nagy sikerrel zárult. A konferenciát kétévente rendezi meg a SER és SER Europe támogatásával valamely európai intézet vagy egyetem. A konferencia az Európában restaurációs ökológiával és élőhelyrekonstrukciókkal foglalkozók legnagyobb nemzetközi seregszemléje. A kutatócsoport három tagja Valkó Orsolya, Török Péter és Tóthmérész Béla szervezésében részben meghívott részben a konferenciára benyújtott összefoglalók alapján kiválasztott 16 előadás került be a "Grasslands: Spontaneous succession and technical reclamation" című szekcióban, mely a konferencia egyik napján 3 szekcióülés formájában zajlott (ezzel mind a hallgatóság mind az előadások tekintetében az egyik legnagyobb szekció volt a konferencián). A konferencia részletes programja és az absztraktkötet is letölthető a konferencia honlapjáról.

1. kép. A szakmai tudásanyag rétegzett egymásra épülését a más nemzetekbe tartozó kutatók tapasztalatcseréje adja meg.

A konferenciához kapcsolódó szociális események igen oldott hangulatban teltek rámutatva arra, hogy a restaurációs ökológiával foglalkozók szakemberek egy igen jó humorú "családot" alkotnak (1. kép.).

 

Vezetőségi tisztújítás

A konferenciához szorosan kapcsolódva megtörtént a SER Europe vezetőségének részbeni megújítása is. A vezetőségből távozott Kathrin Kiehl (D), Jim Harris (GB) és Camiel Aggenbach (F) valamint visszaadta vezetői megbízását Norbert Hölzel (D) a szervezet német vezetője is. A tisztújítás során a a megüresedett helyekre és a vezetőség bővítésének során Ruprecht Eszter (RO), Asa Aradottír (IS), Johannes Kollmann (D), Török Péter (HU), és Francis Isselin Nondedeu (F) kapott megbízást a közgyűléstől. A Boardban így már három magyar képviselő is ül, Ruprecht Eszter, Török Katalin, és Török Péter személyében. A szervezet elnöki feladatait a korábbi alelnök, Jordi Cortina (ES) látja el.

Terepi szeminárium :-) Lappföldön - II.

A Pallas hotel környéke kiváló lehetőséget nyújtott a lappföldi flóra megismerésére, a gondot csupán az jelentette, hogy bár éjfélig majdnem nappali világos volt, az emberi szervezet terhelhetősége véges, így nem minden "éjszaka" éreztem késztetést arra, hogy napi feszített programot követően ismereteimet a környéken való barangolással mélyítsem tovább. A területen számos kijelölt turistaút húzódott keresztül és éppen egy tájfutó verseny is volt mintegy 1000 résztvevővel, úgyhogy csak nehezen tudtunk a "rövidtávgyalogló magányosságába" elmélyedni (1. kép).

1. kép. A hotel környezetének turista-útvonalai

A rénszarvasokra visszatérve számos színváltozata van lappföldön is a fajnak - mindegyiket külön elnevezéssel illetnek - de hadd ne kelljen leírnom  a teljes fordítást - inkább iderakom egy fotón :-) (2. kép).

2. kép. A rénszarvas színváltozatok és elnevezéseik

A hotel környékén tett szakmai túrák során további érdekes növények kerültek elő. Ezek fotóit az alábbiakban mutatom be. Természetesen jóval több fajt találtunk, de részben nem készült róluk értékelhető minőségű fotó, vagy ezek nem az én fotóim voltak és még nem jutottam hozzájuk, hogy közzé tegyem őket. Ezt igyekszem majd a későbbiekben pótolni. Tehát további néhány érdekesebb növényfaj (3-6. kép.)

 

 

3.kép. Diphasium complanatum

4.kép. Diphasium cf. alpinum

5.kép. Phyllodoce coerulea

6.kép. Selaginella selaginoides (nagyon gyenge fotón)

A szigorúan szakmai jellegű vizsgálatok mellett megtörtént a finn sörök (legalábbis egy részük) konszenzusos értékelése Deák et al. (pers. comm.) tízfokozatú kvantitatív olfactogustometriás értékelési rendszere alapján. Az általunk fogyasztott sörök olyanok voltak melyek hagyományos kereskedelmi forgalomban (nem alko shop) is kaphatóak voltak.

7.kép. A Karhu szakmai értékelése

8.kép. A Karjala minőségi bírálata

Sorrendben a következő értékeket kapták: Karhu (dupla komlós, 7.0), Karhu III (6.0, csapolva 6.5), Karjala (6.0, csapolva 6.5), Sandels (5.0), Koff (5.0), Lapin Kulta (5.0). A képeken éppen a Karhu és a Karjala csapolt változatainak szakmai minősítése történik (7-8. kép).

folytatás a Oulanka nemzeti parkról hamarosan

Terepi szeminárium :-) Lappföldön - I.

A 9. European Conference on Ecological Restoration keretén belül részt vettünk (Valkó Orsolya, Deák Balázs, Tóthmérész Béla és Török Péter) 2014. július 31. és augusztus 3. között Lappföld (Észak-Nyugat Finnország) természeti értékeit és restaurációs ökológiai problémáit és kihívásait bemutató terepi szemináriumon. Az idő igen kellemes volt a terep egész időtartama alatt. Az első napon bemutatták Finnországban is igen jelentős szélerőműveket és szó volt a telepítési költségeikről és teljesítményjellemzőikről is. Ezt követően busszal eljutottunk Tornio-ba, ami egy Finnország és Svédország közös közigazgatása alá elő település a Tornio folyó mentén (1. kép).

1. kép. A Tornio folyó zuhatagos része.

Tornioban, a svéd oldalon egy közel 5 generáció óta családi vállalkozásban üzemeltetett vendéglőben igen ízletes melegen füstölt nagy marénát (Coregonus lavaretus) ettünk. Az ebédet követően már a buszban betekintést nyerhettünk a település és a határzóna igazgatási problémáiba és természetmegőrzési stratégiájába. Ezt követően átléptük a sarkkört Juoksengi falu határában. Természetesen kis és nagycsoportos fotózkodás a sarkkörnél elmaradhatatlan volt (2-3. kép).

2. kép. Az északi sarkkör

3.kép. Ugyanez fekvő helyzetben :-)

Ezután néhány órányi buszozást követően jutottunk el első szálláshelyünkre Ylläsjärvi-ba, ahol az "éjszakát" töltöttük. Mármint azt amit Közép-Európában éjszakának neveznek, ugyanis itt mintegy 4-5 óra félhomály volt csak jellemző, ami persze lehetőséget nyújtott a környéken való bóklászásra.

4. kép. Hotel Ylläsjärvi.

Másnap reggel tovább utaztunk északra a Ylläs térségbe, a Kellokas Látogatóközpontba, ahol az érdeklődők számos előadást hallgathattak meg a térség turisztikai lehetőségeiről, a turizmus élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásairól és betekintést nyertek a félvad rénszarvas-tenyésztés menetébe. A látogatóközpontból több turistaút is indult, melyekkel a környező sziklás és lápos területek vegetációját tanulmányozhattuk. Néhány jellegzetesebb tájra jellemző élőhelye és érdekesebb vagy gyakoribb növényfaj képeit találhatjuk alább (5-17. kép).

5. kép. Az egyik leggyakoribb törpecserje a lápokon a Betula nana volt

6. kép. Nyíltabb nyírelegyes luc- és erdeifenyves igen jellegzetes növényközösség a területen

7. kép. A Betula pubescens egészen nagy példányai is megtalálhatók

 8. kép. Egyes helyeken a szakállzuzmók (Usnea sp.) sűrű szövedéket alkotnak az ágakon

9. kép. A nedves patakvölgyben találtuk meg a Cicerbita alpina virágzó egyedeit.

10. kép. A Lycopodium anotinum néhol sűrű gyepet alkot.

11. kép. Barátunk az "arkangyalgyökér" (Angelica archangelica)

12. kép. Az utunk ilyen patakvölgyek mentén lerakott pallókon vezetett

13. kép. És a patak felett az ég...

14. kép. Az útjelző táblán már sejtettük, hogy jó irányba haladunk

 

 15. kép. A finnek egyik nemzeti növénye a lápi szeder (Rubus chamaemorus), természetesen magot is gyűjtöttünk

16. kép. A híres Linnea borealis egy virágzó példánya is az utunkba került 

17. kép. No ez alapján kérdezd meg, hogy mi merre van...

A délután folyamán elutaztunk a legészakibb szálláshelyünkre a Pallas Hotelbe, a Pallas-Yllästunturi nemzeti parkba. A nemzeti park az egyik legészakabbra található természetvédelmi oltalom alatt álló terület Finnországban. Már maga a hotel is igen festő tájban helyezkedett el (18-19. kép).

 18. kép. A hotel szűkebb...

19. kép. ...és tágabb környezete

A hotel környezetében barangoltunk és meglepően sok számunkra érdekes és értékes növényfajt találtunk. Természetesen ezek a fajok ebben a táji környezetben nem számítottak ritkának. Mindazonáltal a közép-európai flórában vagy hiányoznak vagy meglehetősen ritkák. Az alábbiakban található néhány fotó ezekről (20- . kép).

20. kép. Cornus suecica

21. kép. Arctostaphylos alpinus

22. kép. Arctostaphylos alpinus kicsit közelebbről

22. kép. Parnassia palustris

22. kép. Az éretlenebb Rubus chamaemorus

Természetesen a Lappföld nem lenne Lappföld a rénszarvasok nélkül. A szállás felé vezető úton már több szarvassal is találkoztunk, mert a rénszarvasok természetesen az út közepén kóborolnak és a többi szarvasfajtól eltérően nem is akarnak onnan gyorsan lehúzódni, akár kilométereken keresztül tudnak a járművek előtt futni (23-24. kép). 

23. kép. Itt még csak néhány egyedet láttunk

24. kép. Majd az épület mögött megtaláltuk a többit.

A rénszarvasok mindegyike szinte valakinek a tulajdona. Félvad módon "tenyésztik" a fajt, szinte mindegyik fülében krotália van vagy a nyakán elkülönítő szalag található. Tél közeledtével terelik össze őket és válogatják szét a tulajdonosok, valamint a fiatal egyedeket is megjelölik.

 Folytatás következik...