Fás legelők a TV-ben

Az erdélyi (európai) fás legelők fontosságáról nyilatkozik Dr. Hartel Tibor a Sapientia EMTE docense. Ezen a linken megtekinthető az interjú a 0:33-tól kezdődően. Mindenkinek ajánlom az interjút.

Kettős mérce? Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

 

Ahogy a blogbejegyzés írója felteszi a bejegyzés végén a kérdést: "Továbbra is kínhalálra ítélnék a kommentelők azokat a kutatókat, akik életüket a biológiai sokféleség tanulmányozására és megőrzésére tették fel, és ehhez múzeumi bemutatásra, további kutatásra begyűjtenek néhány egyedet? Vajon továbbra is úgy érzik, abban a morális fölényben vannak a kutatókhoz képest, hogy követ vessenek rájuk? Vajon túl tudunk látni az „élet szentségével” magyarázott saját álszentségünkön? Mindnyájan gyilkosok vagyunk, tömeggyilkosok; mégis az a kutató, aki megölte azt a madarat, összehasonlíthatatlanul többet tett kutatásai révén azért a madárfajért, mint aki a hozzászólásában a kutató a kínhalálát kívánta." Izgalmas írás a Magyar Természettudományi Múzeum Blogon.

Ma jelent meg a fajok eredete - persze 1859-ben

1859. november 24-én jelent meg nyomtatásban Charles Darwin világhírű műve, A fajok eredete, melyben a brit tudós lefektette az evolúció és a természetes szelekció elméletének alapjait. A könyv, mely a földi élet sokszínűségét egyetlen közös ősre vezette vissza, 1872-ig összesen hat kiadást ért meg, a benne foglalt tézisekkel pedig a történelem egyik legnagyobb hatású alkotása lett. A további részletek a RUBICON honlapján olvashatóak

A blogverseny eredménye II

Mégegyszer nagyon köszönöm a blogverseny során és a mindennapokban is a blog olvasóinak vagy alkalmi látogatóinak a támogatását. Ígéretemhez híven egy másodlagos "eredményről" is beszámolnék.

A tudomány alternatív útvonalakon vezet néha eredményre, így néha a tudománynépszerűsítés során is alternatív, bulváros eszközökhöz kell nyúlni az eredmény érdekében (természetesen a megadott határokon belül). Legyen vörös a hajam, ha érteni vélem, hogy működik a tudomány és a tudománynépszerűsítés :-) (Ez nem photoshop)

A blogverseny eredménye

A blog olvasói nyilván  tudják, hogy november 2. hetében zajlott le a tudományos blogok hazai versenye a Kut@tók a Neten blogverseny, melyre a jelen blogommal neveztem.  Az esemény weboldala alapján elmondható, hogy az idei Kut@tók a Neten 2015. november 9-15. között zajlott 28 internetes felület részvételével. A virtuális találkozó során 3128 látogatást fogadtak a bemutatkozó standok, és 933-szor kattintottak tovább a netezők az egyes blogokra, weboldalakra.  A blogolvasóim, kedves ismerőseim, rokonaim és barátaim (a halmazok között természetesen van átfedés) támogatásával a blogok között a Gyepi biodiverzitás blog az 5. legkedveltebb lett (a szavazatok 8,17%-át kapta meg). Az össz-látogatószámban azonban a leglátogatottabb blognak bizonyult. Nagyon köszönöm a blogolvasók támogatását, és bízom abban, hogy az elkövetkezendőkben is nyomon követik a blog bejegyzéseit.

Vendégoktatóként Németországban

November második hetében Prof. Johannes Kollmann meghívására Németországban, Freisingben a Technische Universität München Restaurációs ökológia tanszékén töltöttem egy hetet vendégoktatóként. 

A tanszék és környéke

A kinntartózkodás során alkalmam nyílt betekinteni a tanszéken zajló magasszintű restaurációs ökológiai kutatásokba és meghívott előadóként előadást tartottam a tanszéki tudományos szemináriumon illetve a graduális hallgatóknak tartott restaurációs ökológia kurzuson. Az előadások során bemutattam az DE Ökológiai tanszéken és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport kutatásait és beszámoltam az európai gyepterületek helyreállításának lehetőségeiről. A soron következő SER Europe konferencia fő szervezői Johannes Kollmann és Julia-Maria Hermann, így a konferencia kapcsán egyeztettünk a lehetséges szekciókról illetve a konferenciát megelőző hallgatói tréningekről. Az egyik hallagatói tréninget várhatóan - kellő jelentkezőszám mellett - Harald Albrecht és az én vezetésemmel magbank ökológiai módszerekről és a terepi magbankvizsgálatról tartjuk.

Freising főtere a Szent György templommal

Volt lehetőség némi gyakorlati tapasztalatgyűjtésre és terepbejárásra is. Megtekintettük a tanszék igen modern üvegházában zajló gyom-magbank és lápi vízgazdálkodással összefüggő vizsgálatokat. Néhány fénykép az alábbiakban látható.

Gyommagbank csíráztatásos vizsgálatok

 

Harald (Albrecht) szigorú szakmaisággal beállt egy fotóra

 

Consolida regalis csíranövénye

 

Legousia speculum-veneris fiatal növénykéje

 

A csíráztatás során jelentkező magas májmoha borítás gyakran jelent gondot

Eltérő magasságú talajvizet szimuláló vizsgálat lápi növényfajokkal

 

Megtekintettünk a régióban korábban elterjedt, de már az intenzív mezőgazdasági művelés miatt mára már igen csekély kiterjedésben megtalálható meszes szárazgyepek egyik legjobb állapotú és legnagyobb kiterjedésű, mintegy 27 hektáros állományát, a Grachinger heide-t. Erről látható néhány nem túl jó minőségű fénykép (délután fél háromra értünk a területre így sötétedésig maradtunk).

 

 Globularia cordifolia tőlevelei

Scabiosa canescens késői virágzása

Mindenhol "kunhalom" - bronzkori temetkezési halmok egyike

Szerencsére a levegővétel épp engedélyezett a területen

Természetesen nem csak szigorú szakmai munkával teltek a napok. Sikerült ellátogatnom a világ legöregebbnek kikiáltott sörfőzdéjébe, amely a weihenstephani kolostor területén működik, ahol megszakításokkal 1040 óta főznek sört. A sörfőzés egyébként akkor terjedt el Európában, amikor lehetővé vált tiszta és jó minőségű ivóvízhez jutni a főzési folyamathoz. Emellett megkóstolhattam (többször is) a bajor konyha remekének számító speciálisan készített fehérboros párolt káposztát és a bajor kolbászok számos változatát.

Új cikkünk a Journal of Ecology-ban 

Megjelent legújabb cikkünk a növényökológiai szakma egyik legrangosabb folyóiratában, az 1913-ban még Sir Arthur G. Tansley által alapított Journal of Ecology-ban. Külön öröm számomra, hogy ez a cikk Ph.D. hallgatóm, Sonkoly Judit elsőszerzős cikke, amihez szívből gratulálok neki. Soha rosszabb cikket a Ph.D. alatt nem kívánok senkinek :-). A cikk letölthető a folyóirat honlapján és várhatóan az év eleji ingyenesen letölthető bemutató számban fog megjelenni. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids

Sonkoly J., Vojtkó A. E., Tökölyi J., Török P., Sramkó G., Illyés Z., Molnár V.A.

1. Floral deception is widespread in orchids, with more than one third of the species being pollinated this way. The evolutionary success of deceptive orchids is puzzling, as species employing this  strategy are thought to have low reproductive success (less flowers yielding fruits) because of low pollination rates. However, direct measurements of total seed production in orchids – which is a better measure of reproductive success – are scarce due to the extremely small size of their seeds.
2. Here, we quantified seed numbers in 1,015 fruits belonging to 48 orchid species from the Pannonian ecoregion (central Europe) and obtained fruit-set and thousand-seed weight data for these species from the literature. We used phylogenetic comparative methods to test the hypothesis that deceptive species should compensate for their lower fruit-set by having either more flowers, larger seeds or more seeds in a fruit.
3. Similarly to previous studies, we found that deceptive orchids have substantially lower fruits-set than nectar-rewarding ones. Also, we found that deceptive species have more seeds in a fruit but not more flowers or larger seeds compared to nectar-rewarding ones. Based on our results, deceptive species compensate for their lower fruit-set by having higher seed numbers per fruit. As a consequence, their seed numbers per shoot do not differ from that of nectar-rewarding ones.
4. Together with other benefits of deceptive pollination (e.g. lower energy expenditure due to the lack of nectar production and higher genetic variability due to decreased probability of geitonogamous pollination), our results can explain why deceptive strategies are so widespread in the orchid family.
5. Synthesis. Our results indicate that deceptive orchids can compensate for their lower fruit-set by having more (but not larger) seeds in a fruit than rewarding species. These findings highlight possible ways in which plants can increase their reproductive success in face of pollinator limitation. We emphasize that fruit-set in itself is an inappropriate measure of the reproductive success of orchids – the total number of seeds per shoot is a much better approximation. 

Erdősítés inváziós fajokkal Romániában?

Románia egyik legnagyobb civil erdősítési akciója november 14-én lesz. A bukaresti EcoAssist Egyesület által kezdeményezett esemény nagy médiavisszhangot kapott, csak úgy sorakoznak a partnerek: öt további civil szervezet, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, illetve a Romsilva. Az állami erdészet ingyenesen biztosítja az elültetésre szánt facsemetéket – áll az akció honlapján. Több infografikán mutatják be, hogy hova mit érdemes ültetni.

A „Plantăm fapte bune” egyébként 2013-ban indult Margit román hercegnő védnöksége alatt. Úgy tűnik homokszem csúszott a gépezet kerekei közé. Az erdősítésre ajánlott fajok listáján több inváziós faj is helyet kapott. További részletek itt találhatóak. Mindig egy élmény látni az alaposságot, a hozzáértést. Csak nem Romanicum fog később születni ebből?

Kitaibelia - 20. évfolyam

Végéhez közeledik a KITAIBELIA 20. évfolyamának szerkesztése. Az idei első (176 oldalas) szám online megjelent május 5-én, a második (136 oldalas) szám december folyamán lesz hozzáférhető a folyóirat honlapján. http://kitaibelia.unideb.hu/?contents

Kérjük azokat a szaktársakat, akik igényt tartanak a folyóirat nyomtatott változatára, és a legutóbbi számhoz mellékelt csekket még nem fizették be, ezt legyenek szívesek pótolni. Akinek a postacíme változott az elmúlt egy évben kérjük jelezze a kitaibelia@unideb.hu címen.

A 21(1) számba még várnak kéziratokat. Lapzárta: 2016. március 15.

Ezúton is köszönjük a 20. évfolyam szerzőinek és lektorainak szíves közreműködését!

A 20. évfolyam tartalomjegyzéke:

1. füzet (Siroki Zoltán emlékszám)

PAPP László & LISZTES-SZABÓ Zsuzsa: Siroki Zoltán (1906–1987) emlékezete

TAKÁCS Attila, SÜVEGES Kristóf, LJUBKA Tibor, LÖKI Viktor, LISZTES-SZABÓ Zsuzsa & MOLNÁR V. Attila: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”

SZŰCS Péter: A Pterygoneurum squamosum Segarra et Kürschner előfordulása egy Győr melletti rekultivált hulladéklerakón

CSIKY János, ERZBERGER, Peter, KOVÁCS Dániel & DEME Judit: Campylopus flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben

WIRTH Tamás & GYERGYÁK Kinga: Az Asparagus verticillatus L. Magyarországon

KOVÁCS Dániel & MESTERHÁZY Attila: A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai története és elterjedése

CSATHÓ András István, BEDE Ádám, SUDNIK-WÓJCIKOWSKA, Barbara, MOYSIYENKO, Ivan I., DEMBICZ, Iwona & SALLAINÉ KAPOCSI Judit: A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon

BAUER Norbert: Sorbus udvardyana Somlyay & Sennikov a Balaton-felvidék keleti dolomitterületén

SZŰCS Péter, SCHMIDT Dávid & CSISZÁR Ágnes: Kiegészítések a Soproni-hegység mohaflórájához II.

SCHMIDT Dávid: Újabb adatok a Pannonhalmi-dombság flórájához

NAGY Timea: Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy)

SCHMOTZER András: Ceratocephala testiculata (Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához

DEÁK Balázs, TÖRÖK Péter, TÓTHMÉRÉSZ Béla & VALKÓ Orsolya: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője

BAUER Norbert & SOMLYAY Lajos: A Crepis mollis (Jacq.) Asch. subsp. hieracioides (Waldst. & Kit.) Domin újrafelfedezése Magyarországon

BIRÓ Éva & BÓDIS Judit: Sallangvirág (Himantoglossum) fajok virágzás-fenológiája és elterjedési mintázata

SZŰCS Péter, PÉNZESNÉ KÓNYA Erika, TAKÁCS Attila, LÖKI Viktor, CSÁBI Miklós et al., TÓTH Katalin, BABAI Dániel, KELEMEN András, DEÁK Balázs, ALBERT Ágnes, VALKÓ Orsolya, CSATHÓ András István: Apró közlemények / Short communications

Irodalmi figyelő / Literature reviews: SCHMOTZER András (szerk.)(2014): Szikfok – Dél-hevesi tanulmányok. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 192 pp. + Térképmelléklet.

2. füzet (Waisbecker Antal emlékszám)

BALOGH Lajos & KESZEI Balázs: 180 éve született dr. Waisbecker Antal

NÉMETH Csaba & MESTERHÁZY Attila: Bruchia flexuosa (Schwägr.) Müll. Hal.: egy igazi különlegesség a magyar mohaflórában

SZŰCS Péter, JÓZSEF Júlia, PAPP Viktor Gábor & KUTSZEGI Gergely: A veszélyeztetett Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. új adata a Bükk-hegységből

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az egykori almásfüzitői Timföldgyár környékén

KIRÁLY Gergely, TAKÁCS Gábor & KIRÁLY Angéla: Adatok a Kisalföld flórájához és növényföldrajzához

MESTERHÁZY Attila & KULCSÁR László: Kiegészítések a Nyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez

SULYOK József, VOJTKÓ András & SOMLYAY Lajos: A Viola collina Besser előfordulásai a Bükkben és az Upponyi-hegységben

NEGREAN Gavril, KARÁCSONYI Károly & SZATMARI Paul-Marian: Kárpáti, erdélyi, dácikus és pannon endemikus fajok a Szilágyság flórájában

TAKÁCS Attila, NAGY Timea, SALAMONNÉ ALBERT Éva & MOLNÁR V. Attila: Az év vadvirága 2014-ben: a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.)

E. VOJTKÓ ANNA & LUKÁCS BALÁZS ANDRÁS: Növényi jellegek és alkalmazásuk növényökológiai kutatásokban I: Történeti áttekintés, jelleg típusok, módszertan és adatbázisok

BAUER Norbert, BALOGH Lajos, BEZECZKY Árpád & NAGY József, DEÁK BALÁZS, KISS ORSOLYA & VALKÓ ORSOLYA, SCHMIDT Dávid, TÖRÖK Péter, SZŰCS Péter, KOVÁCS Dániel & LENGYEL Attila, MÁTHÉ András: Apró közlemények / Short communications

Nyugat-Ausztrália egyik gyöngyszeme - a Kwongan

Szerencsére az ember élete tele van fordulatokkal és ha valaki szereti a munkáját akkor nem is nagyon kell unatkoznia. Úgy alakult az életem, hogy 2014 nyarán az IAVS akkor Perthben (Nyugat-Ausztrália) rendezett konferenciáján sikerült részt vennem és ennek keretében lehetőségem nyílt, hogy magas szintű szakmai vezetés mellett közel két héten keresztül betekintést nyertem Nyugat-Ausztrália növényvilágába. Miután hazatértem ígéretet tettem a blog olvasóinak, hogy adok némi betekintést ez irányú tapasztalataimba. Erre mostanáig egyéb elfoglaltságaim miatt nem került sor. Remélem az elkövetkezendő bejegyzésben ezt némileg orvosolni tudom. Ígértem szerint legelőször a Kwongan vegetációt mutatom be számos fotóval illusztrálva az ott előforduló fajok egy kicsiny töredékét.

A Kwongan Nyugat-Ausztrália tengerparti régiójához közel fekvő, homok alapkőzeten kialakult fenyér (heathland) vegetációja, melyet túlnyomóan rövidéletű (ephemer) lágyszárúak, hagymás gumós fajok illetve fa magasságot csak ritkán elérő cserjék és törpecserjék alkotta szúrós bozótvegetáció jellemez. Maga az elnevezés az őslakosok "homoksíkság" szavából ered. Korábban Dél-Nyugat Ausztrália közel 30%-át borította ez a tűzhöz alkalmazkodott (tűzadaptált) közösség (mely nagyobb kiterjedés mint Nagy-Britannia területe), azonban a cserjeirtások, nem megfelelő égetési frekvencia illetve egyes vírusfertőzések következtében jelentősen visszaszorult és mára kevés, igen fajgazdag állománya maradt meg. 

 

A vegetációt több ezer - köztük számos ritka vagy endemikus - faj alkotja, melyek főként a Proteaceae (Banksia, Hakea), a Myrtaceae (Eucalyptus, Verticordia) családokból kerülnek ki. Igen színpompás talajlakó orhideák valamint pillangós fajok is megtalálhatóak ebben a vegetációtípusban. A Nyugat-Ausztráliai flórarégió több mint 8000 fajt számláló gazdagságából a fajok közel 70%-a a Kwongan valamely típusához köthető.

A növényzet uralkodó fásszárúi a Proteacea családba tartozó, főként Banksia alakkört alkotó fajok. Többnyire a vegetáció egészéhez képes magas termetűek (lásd a fenti fotó bal oldalán lévő "fát"). A Banksiákra nagyon jellemző a határozóbélyegként is szolgáló fásodott, tobozra hasonlító terméságazat, mely nagyon kemény és gyakran csak nagyobb tüzek hatására nyílik fel. Magjaik táplálékul szolgálnak nagy termetű papagájféléknek, amik erős csőrükkel képesek ezeket a szinte betonkemény tobozokat felnyitni. A Hackea illetve Dryandra nemzetségek fajai általában kisebb termetűek, nagyon forma és alakgazdag csoportot alkotnak.

Hackea trifurcata

 Banksia menziesii

 Banksia sphaerocarpa

Dryandra (Banksia) sessilis

 Banksia attenuata

A kisebb termetű cserjék, törpecserjék és lágyszárúak esetében még a fontosabb nemzetségek megemlítésére sem vállalkozhatom. Néhány jellegzetes képviselőjüket az alábbiakban láthatjuk.

 Scaevola repens

 Calectasia narragara

 Caladenia arenicola

Kennedia cf. prostrata

Hibbertia aurea

 Drosera sp.

Daviesia hakeoides

Hemiandra pungens

Hybanthus calycinus

Tersonia cyathiflora szaporító képletei

Előfordulnak parazita fák is a vegetációban. A legjellegzetesebb képviselőjük a kicsit mókás nevű karácsonyfa (Christmas tree) a Nuystia floribunda

 

A "karácsonyfa"

A "kengurutappancs" nemzetségnek igen színpompás képviselői találhatóak meg a kwongan vegetációban. A nemzetségbe tartozik Nyugat-Ausztrália egyik ikonikus növénye az Anigozanthos manglesii mely gyakran található meg bögréken és bélyegeken is. 

 Anigozanthos humilis

Anigozanthos manglesii

További olvasnivalót - angol nyelven - találhatunk itt, itt és itt. Azoknak akik általában érdeklődnek Ausztrália flórája iránt tudom javasolni a FloraBase oldalát. A bélyegek iránt érdeklődőknek ajánlom Ausztrália növényes bélyegeit bemutató oldalt.

XI. Aktuális Flóra és Vegetációkutatás Konferencia

A nagy múltra visszatekintő konferenciát, mely a flóra és vegetációkutatással foglalkozó hazai és határon túli kollégák egyik legnagyobb seregszemléje 2016. február 12-14. között rendezik meg Budapesten. A konferencia nyelve: angol és magyar - a konferencia során egyaránt célunk a nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztése és a magyar szaknyelv ápolása.

Előadás- és poszter-összefoglalók feltöltésének határideje: 2015. december 1.
Kedvezményes (Early Bird) regisztrációs díj fizetésének határideje: 2016. január 16.

A konferenciához kapcsolódóan Fotópályázatot hirdettek meg 4 témakörben, melyre várják a pályamunkákat. A pályamunkák beérkezésének határideje: 2015. december 1.

A Magyar Természettudományi Múzeum folyóiratában, a Studia botanica hungarica-ban szívesen fogadják a szervezők a konferenciára bejelentett előadások és poszterek anyagából megírt kéziratokat.

További részletek a konferencia honlapján találhatóak meg.

Relativitás-elmélet: Valahol védik, valahol irtják - itt az utóbbi

A szervezők felhívása: "Most szombaton újra homoktövist fogunk irtani a Kolozsvári Szénafüveken azért, hogy az ottlévő növényritkaságoknak teret adjunk, pontosabban visszaadjuk azt a részt, amit az invazív fajok elfoglaltak. Minden segítő kézre szükség lesz, ezért minden tenni akaró diákot és nemcsak szeretettel várunk. Ha tudtok hozzatok magatokkal fejszét, fűrészt, munka kesztyűt és metszőollót. Lesz bográcsozás is amit a szervezők biztosítanak! Minden résztvevőt arra kérünk, hogy hozzon magával evőeszközöket és kenyeret. Találkozzunk akkor szombat reggel az Auchan parkolóban!" Aki a közelben jár ne csalatkozzon - csatlakozzon.

Csapody Vera emlékére

 

Ma 30 éve, hogy Csapody Vera, a magyar flóra „festője” életének 95. évében elhunyt. A Magyar Természettudományi Múzeum blogja a kiváló botanikusra és növényrajzolóra emlékezik. A bejegyzés elolvasható az alábbi linken. Magbank ökológusként külön kiemelném, hogy a nevéhez fűződik a nyomtatott formában szinte "megszerezhetetlen" egyetlen hazai német nyelven kiadott csíranövényhatározó a "Keimlingsbestimmungsbuch der Dikotyledonen". A belinkelt - korábban feltehetően Priszter Szaniszló tulajdonában lévő - példányt nekem sikerült - közel 10 év keresgélés és várakozás után - még néhány hónapja megvennem :-), hálás köszönetem Büki Józsefnek.

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

Egy elgondolkodtató írás a tudományos gyűjtésről és a tudományos gyűjtemények hasznáról a Magyar Természettudományi Múzeum blogján, Babocsay Gergely tollából. Az írás elolvasható itt.

Algológiai találkozó -  a nyolcadik

 

Ezúton szeretnénk meghívni Mindenkit a VIII. Algológiai Találkozóra és Továbbképzésre. A Találkozóra 2015. december 3-án (csütörtök) 10 órától a MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézetben (1113 Budapest, Karolina út 29.) kerül sor. A helyszín megközelítésére vonatkozó információkat az elkövetkező napokban fogjuk elküldeni.

 A Találkozón a részvétel továbbra is ingyenes.

Idén tavasszal adminisztrációs okok miatt többen személyre szóló meghívót kértek. Arra kérnék Mindenkit, akinek személyes meghívóra van szüksége, hogy jelezze, ezt elég-e megtennünk email-ben, vagy .doc formátumban, esetleg a hivatalos (munkahelyi) email címére küldjük, vagy közvetlenül a munkahely központi címére, stb.

Kérek Mindenkit, hogy bátran jelezzék - akár e-mailben (beres.viktoria@gmail.com), akár telefonon (30/700-6994) -, ha bármilyen kérdés/kérés felmerül. Továbbá bátorítani szeretnénk Mindenkit arra is, hogy ha valaki a figyelmetlenségem, vagy tudatlanságom miatt kimaradt a címlistából, továbbítsák Neki a meghívót, mely az algológus fórum  címen is megtalálható sok más fontos információval egyetemben. 

A rendezvény programja

10:00–10:10 B-Béres Viktória: Köszöntés

10:10–10:20 Engloner Attila: Megnyitó

10:20–10:45 Ács Éva: A fitobentosz alapján történő ökológiai állapotértékelés. Változások, tanulságok, gondok.

10:45–11:15 Borics Gábor: A fitoplankton alapján történő ökológiai állapotértékelés

11:15–11:35 Kávészünet

11:35–12:05 Balázs D. Oszkár: A Tisza-forrásvidékről származó Rhodophyta fajok

12:05–12:35 Görgényi Judit: A fitoplankton funkcionális csoportjainak hatása a fajtelítődési görbék alakjára egy eutróf állóvíz esetén

12:35–13:15 Ebédszünet

13:15–13:45 Bolgovics Ágnes: Mely tényezők határozzák meg a Sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét?

13:45–14:15 Nagy-László Zsolt: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tiszában és mellékfolyóiban

14:15–16:00 Szakmai konzultáció