Interjú Erdős Lászlóval az OzoneTV Egyenlítő műsorában

A legújabb, az Applied Vegetation Science-ben megjelent áttekintő tanulmányunk kapcsán az OzoneTV Egyenlítő című mkűsorában beszélt az erdőssztyeppekről. A műsor ezen a linken keresztül megtekinthető. A közleményről ismertetés jelent meg az MTA honlapján és a Debreceni Egyetem honlapján is. A közlemény a Magyar Tudományos Akadémia publikációs támogatásának és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport támogatásának jóvoltából szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról.

A Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport első éves eredményei

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport 2017. július elsején alakult meg az MTA mintegy 200 millió forintos támogatásával. A kutatócsoportról itt számoltam be bővebben. A kutatócsoporti pályázatban nagy hangsúlyt szántunk a tudományos eredmények kommunikációjára, tehát tudományos igényű szakcikkek készítésére és megjelentetésére. A kutatócsoport egyéves fennállásának és az esedékes akadémiai részjelentés leadásának apropóján érdemes elgondolkodni a tényleges számokban mérhető teljesítményen. A 2017. július 1 és 2018. június 30 közötti támogatási időszakban a kutatócsoport munkatársainak összesen 15 Q1-es cikke jelent meg meghatározó vagy társszerzőségben (az adott szakterület folyóiratainak Scimago rangsorának felső 25%-ba eső lapok), ebből 7 volt D1-es (ugyanott a felső 10%). Különösen impozáns ez a teljesítmény annak tükrében, hogy a pályázat első három évére vállaltuk 20 Q1-es szakcikk megjelentetését. A megjelent cikkek kummulatív impakt faktora 33,7 a legfrissebb adatok alapján számolva (2017-re vonatkozó impakt faktorok). Emellett a kutatócsoport tagjai részt vettek egy gyepközösségekkel globális szinten foglalkozó szakkönyv (CRC Press, Grasslands of the World) több fejezetének elkészítésében. A kutatócsoportnak emellett van 5 kézirata, amely megjelentetés közelében,  a bírálat valamely fázisában illetve benyújtás közelében áll. A cikkek és kéziratok az alábbiak:

Kötetben megjelent közlemények

B-Béres V., Török P., Kókai Zs., Lukács Á., T-Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I. (2017): Ecological backgroundof diatom functional groups: Comparability of classification systems. Ecological Indicators 82: 183-188. Scimago Q1

Sonkoly J., Deák B., Valkó O., Molnár V. A., Tóthmérész B., Török P. (2017): Do large-seeded herbs have a smallrange size? The seed mass – distribution range trade-off hypothesis. Ecology and Evolution 7: 11204-11212. Scimago D1

Tölgyesi Cs., Császár P., Torma A., Török P., Bátori Z., Gallé R. (2018): Think twice before using narrow buffers:attenuating mowing- induced arthropod spillover across forest-grassland edges. Agriculture, Ecosystems & Environment 255: 37-44. Scimago D1

Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Tóth E., Sonkoly J., Kiss R., Csecserits A., Rédei T., Deák B., Szűcs P., Varga N., Tóthmérész B. (2018): Succession in soil seed banks and itsimplications for restoration of calcareous sand grasslands. Restoration Ecology 6(S2): S134-S140. Scimago Q1

Török P., Helm A., Kiehl K., Buisson E., Valkó O. (2018): Beyond the species pool: Modification of species dispersal, establishment andassembly by habitat restoration. Restoration Ecology 6(S2): S65-S72. Scimago Q1

Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Török P., Deák B., Tóth K., Tóth J.P., Tóthmérész B. (2018): Litter removal does not compensate detrimentalfire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands. Science of the Total Environment 622-623: 783-789. Scimago D1

Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Miglécz T., Radócz Sz., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Deák B. (2018): Cultural heritage andbiodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration onancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65-80. Scimago Q1

Kiss R., Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. (2018): Grassland seed bank and community resilience in a changing climate. Restoration Ecology 6(S2): S141-S150. Scimago Q1

Tóth E., Deák B., Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Tóthmérész B., Török P. (2018): Livestock type is more crucial thangrazing intensity: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes. Land Degradation and Development 29: 231-239. Scimago D1

Wang C.*, B-Béres V.*, Stenger-Kovács Cs., Li X., Abonyi A. (2018): Enhanced ecological indication based on combined planktic and benthicfunctional approaches in large river phytoplankton ecology. Hydrobiologia 818: 163-175.* co-first authors Scimago Q1

Bácsi I., Deli J., Gonda S., Mészáros I., Veréb G., Dobronoki D., Nagy S.A., B-Béres V., Vasas G. (2018): Non-steroidal anti-inflammatory drugsinitiate morphological changes but inhibit carotenoid accumulation inHaematococcus pluvialis. Algal Research 31: 1-13. Scimago D1

Várbíró G., Padisák J., Nagy-László Z., Abonyi A., Stanković I., Gligora Udovič M., B-Béres V., Borics G. (2018) How length of light exposure shapesthe development of riverine algal biomass in temperate rivers? Hydrobiologia 809: 53-63. Scimago Q1

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Bede Á., Csathó A. I., Tóthmérész B. (2018): Landscape and habitat filters jointly drive richness andabundance of specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117-1132. Scimago D1

'In press' közlemények

Erdős L., Ambarlı D., Anenkhonov O., Bátori Z., Cserhalmi D., Kiss M., Kröel-Dulay Gy., Liu H., Magnes M., Molnar Zs., Naqinezhad A., Semenishchenkov Y., Tölgyesi Cs., Török P. (2018): The edge of two worlds: A new reviewand synthesis on Eurasian forest-steppes. Applied Vegetation Science. Scimago Q1

Godó L., Tóthmérész B., Valkó O., Tóth K., Kiss R., Radócz Sz., Kelemen A., Török P., Švamberková E., Deák B. (2018): Ecosystem engineering byfoxes is mediated by the landscape context – A case study from steppic burialmounds. Ecology and Evolution 8: Paper 15448666. Scimago D1

Dengler J. et al. (with 183 co-authors) (2018): GrassPlot – a databaseof multi-scale plant diversity in Palaearctic grasslands. Phytocoenologia. Scimago Q2

Egyéb fontos referált publikációk

Török P., Dengler J. (2018): Palaearctic grasslands in transition: overarching patterns and future prospects. In: Squires VR, Dengler J, Feng H, Hua L (szerk.) Grasslands of the world: diversity, management and conservation. Boca Raton; New York: CRC Press, pp. 15-26.

Török P., Janišová M, Kuzemko A, Rūsiņa S, Dajić Stevanović Z. (2018): Grasslands, their Threats and Management in Eastern Europe. In: Squires VR, Dengler J, Feng H, Hua L (szerk.) Grasslands of the world: diversity, management and conservation. Boca Raton; New York: CRC Press, pp. 64-88.

Venn S., Ambarli D., Biurrun I., Dengler J., Kuzemko A., Török P., Vrahnakis M. (2018): The Eurasian Dry Grassland Group (EDGG) in 2016–2017. Hacquetia 17: 17-23. Scimago -

Kiss R., Sonkoly J., Török P., Tóthmérész B., Deák B., Tóth K., Lukács K., Godó L., Kelemen A., Miglécz T., Radócz Sz., Tóth E., Balogh N., Valkó O. (2018): Germination capacity of 75 herbaceous species of the Pannonian flora and implications for restoration. Acta Botanica Hungarica 60. Scimago Q2

Benyújtott, vagy benyújtás közelében (J) lévő közlemények

Török P., Penksza K., Tóth E., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (submitted): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing effects on grassland biodiversity. Ecology and Evolution (major revision submitted).

Sonkoly J., Kelemen A., Valkó O., Deák B., Kiss R., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B., Török P. (submitted): Alteration of species evenness in experimental grasslands: Biomass production explained by the mass ratio hypothesis. Scientific Reports (under revision).

Török P., Matus G., Tóth E., Papp M., Kelemen A., Sonkoly J., Tóthmérész B. (submitted): Both trait-neutrality and filtering effects are validated by the vegetation patterns detected in the functional recovery of sand grasslands. Scientific Reports (minor revision).

Kelemen A., Tölgyesi Cs., Valkó O., Deák B., Miglécz T.,  Fekete R., Török P., Balogh N., Tóthmérész B. (submitted): Density-dependence of plant-plant interactions triggered by grazing. Basic and Applied Ecology (will be submitted soon)

Fantinato E., Sonkoly J., Silan G., Valkó O, Tóthmérész B., Deák B., Kelemen A., Miglécz T., Del Vecchio S., Buffa G., Török P. (submitted): Reproductive traits recover faster than vegetative ones during the spontaneous succession of sand grasslands. Basic and Applied Ecology (will be submitted soon).

Kiemelendő, hogy a kutatócsoport munkatársainak 2 olyan cikke is van, amely megfelelt az NKFIH KH Kiemelkedő Hatású Közlemény pályázati kiírásank (Török et al. 2016 és Tóth et al. 2018).

Természetes, hogy a kutatócsoport nem légüres térben működik, dolgozik, hanem szoros együttműködésben más a területen dolgozó kutatócsoporttal és intézménnyel. Kiemelkedően fontos kutatási partnereink a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke és az itt működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és munkatársai. Kiemelendő a DE Növénytani Tanszékkel, a Szent-István Egyetem Növénytani Tanszékével, az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Szegedi Egyetem munkatársaival végzett közös kutatás és publikálás. A kutatócsoport és a hozzátartozó pályázatok pénzügyi és szakmai adminisztrációs feladatait az MTA-TKI munkatársai és Kocsis-Ikanov Annamária látja el (Nélkülük gyakorlatilag egy helyben járnánk...). Végül, de nem utolsó sorban említve, a kutatócsoport működése nem lehetne ilyen sikeres a DE Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar befogadó támogatása nélkül.

Különszám a Restoration Ecology hasábjain

Elkészült az összesen 16 cikket (4 áttekintő tanulmány és 12 szakcikk) tartalmazó, Török Péter, Aveliina Helm, Kathrin Kiehl, Elise Buisson és Valkó Orsolya szerkesztésében készült különszám a restaurációs ökológia egyik legrangosabb lapjában a Restoration Ecology-ben. A különszám közel másfél évnyi munkával készült és a legelső ötlet alapjául a 2016-os Freisingben megrendezésre került Restaurációs Ökológia konferencia egyik Török Péter és Valkó Orsolya által szervezett szekció szolgált alapul. A kötet érdekessége még, hogy a címlapon az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársa, Miglécz Tamás három nagyszerű fotója is megtalálható. A kötet cikkei a következő várhatóan néhány hétben, hónapban mindenki számára szabadon hozzáférhetőek lesznek a folyóirat honlapján. A kötet tartalma az alábbiakban olvasható.

Seed dispersal and soil seed banks - Promising sources for ecological restoration

Török P., Helm A., Kiehl K., Buisson E., Valkó O.

Species dispersal, establishment, and assembly are crucial stages of the life history of plants, and clear understanding of the governing forces and rules that shape species composition in a particular community is vital for successful ecological restoration. In this article, we focus on five aspects of seed dispersal and plant establishment, which should be considered during habitat restoration actions. In the first two sections, we discuss the success of spontaneous dispersal and establishment on restoration based on either spatial dispersal or local seed banks. In the third section, we assess the possibilities of species introduction and assisted dispersal. In the fourth section, we introduce some possibilities for the improvement of establishment success of spontaneously dispersed or introduced species. Finally, we highlight issues influencing long‐term persistence and sustainability of restored habitats, related to the alteration of management type and intensity, climate change, and spread of non‐native species. With the present article, we introduce the special issue entitled “Seed dispersal and soil seed banks – promising sources for ecological restoration” containing 15 papers by 62 authors from 10 countries arranged in the abovementioned five topics.

Tartalom

Beyond the species pool: modification of species dispersal, establishment, and assembly by habitatrestoration, P. Török, A. Helm, K. Kiehl, E. Buisson, and O. Valkó

Colonization of woodland species during restoration: seed or safe site limitation?, A.L. Aradottir, and
G. Halldorsson

How have we studied seed rain in grasslands and what do we need to improve for better restoration?, A.J. Arruda, E. Buisson, P. Poschlod, and F.A.O. Silveira

Restoration of plant species and genetic diversity depends on landscape-scale dispersal, T. Aavik, and
A. Helm

Seed dispersal via a new watercourse in a reconnected floodplain: differences in species groups and seasonality, A. Schwab, B. Stammel, and K. Kiehl

Contribution of the soil seed bank to the restoration of temperate grasslands by mechanical sward disturbance, V.H. Klaus, C.J. Hoever, M. Fischer, U. Hamer, T. Kleinebecker, D. Mertens, D. Schäfer, D. Prati, and N. Hölzel

Can we rely on the soil seed bank for restoring xeric sandy calcareous grasslands?, S. Godefroid, S. Le Pajolec, M. Hechelski, and F. Van Rossum

Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands, P. Török, A. Kelemen, O. Valkó, T. Miglécz, K. Tóth, E. Tóth, J. Sonkoly, R. Kiss, A. Csecserits, T. Rédei, B. Deák, P. Szűcs, N. Varga, and B. Tóthmérész

Grassland seed bank and community resilience in a changing climate, R. Kiss, B. Deák, P. Török, B. Tóthmérész, and O. Valkó

No recovery of campo rupestre grasslands after gravel extraction: implications for conservation and restoration, S. Le Stradic, G.W. Fernandes, and E. Buisson

Microwave soil heating reduces seedling emergence of a wide range of species including invasives, M.C.M. Hess, M. De Wilde, N. Yavercovski, L. Willm, F. Mesléard, and E. Buisson

Reintroduction of rare arable plants: seed production, soil seed banks, and dispersal 3 years after sowing, M. Lang, J. Prestele, K. Wiesinger, J. Kollmann, and H. Albrecht

Species transfer via topsoil translocation: lessons from two large Mediterranean restoration projects, E. Buisson, R. Jaunatre, C. Römermann, A. Bulot, and T. Dutoit

Seed bank dynamics in restored grassland following the sowing of high- and low-diversity seed mixtures, M. Wagner, K.J. Walker, and R.F. Pywell

Role of microtopography in the expression of soil propagule banks on reclamation sites, K. Melnik, S.M. Landhäusser, and K. Devito

Sheep trampling on surface-lying seeds improves seedling recruitment in open sand ecosystems, C. Eichberg, and T.W. Donath

A kötet szerkesztése és készítése során igen nagy segítséget jelentett Valter Amaral a Restoration Ecology "mindenes" kapcsolattartó szerkesztője, aki a bírálati folyamat minden fázisában közvetlen és fontos szakmai segítséget nyújtott a szerzőknek és a szerkesztőknek, köszönet érte.

MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj

 

A Magyar Tudományos Akadémia – a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma javaslata alapján – a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjban részesítette Dr. Tóth Edinát, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársát. 

A kutatócsoport minden munkatársa nevében szívből gratulálok ehhez az elismeréshez!

A részletes indoklás az akadémia honlapján is megjelent: "Tóth Edinát, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársát „A legelő állat típusa sokkal fontosabb, mint a legelési intenzitás: hagyományos szarvasmarha- és juhlegeltetés rövid füvű sztyepp vegetációban” című pályamunkájáért, amely a szakma egyik rangos folyóiratában, a Land Degradation and Developmentben 2016-ban megjelent elsőszerzős publikáción alapul. Tóth Edina munkájának kiemelt jelentősége van a konzervációs és restaurációs ökológiai kutatásokban, egyrészt a választott téma időszerűségének, másrészt a kapott eredmények gyakorlati hasznosíthatóságának köszönhetően. Ma a vonatkozó kutatásoknak új, népszerű irányvonalát képviselik a növényi tulajdonság- és jellegalapú vizsgálatok, amelyek segítik a legelés hatására bekövetkező növényzeti változások háttérmechanizmusainak, így közvetve a gyepek biológiai sokféleségére gyakorolt hatásainak megértését. A téma eddigi publikációi szinte kivétel nélkül a legelési intenzitás fontosságát hangsúlyozták a gyepek kezelésének tervezése során, ezért újszerűek Tóth Edina kutatási eredményei, miszerint a legelő állat helyes megválasztása lenne a fontosabb. Publikációjának újító eredményei miatt a közleményre eső SCI-hivatkozásainak száma a szakterület felső 5%-ába esik."

További információk megtalálhatóak az MTA honlapján és a Debreceni Egyetem honlapján is.

Új cikk kunhalmokról a Landscape Ecology-ban

Megjelent Deák Balázs elsőszerzőségével készült cikkünk a Landscape Ecology hasábjain. A cikk elemzi a helyi és tájképi faktorok fajkészletre és specialista fajokra gyakorolt hatását, összesen 82 eltérő mértékben izolált gyepes kunhalom bevonásával. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikk letölthető/elérhető a folyóirat honlapján és hamarosan letölthető lesz a honlapomról is.

Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands.

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Bede Á., Csathó A.I., Tóthmérész B.

Landscape and habitat filters are major drivers of biodiversity of small habitat islands by influencing dispersal and extinction events in plant metapopulations. We assessed the effects of landscape and habitat filters on the species richness, abundance and trait composition of grassland specialist and generalist plants in small habitat islands. We studied traits related to functional spatial connectivity (dispersal ability by wind and animals) and temporal connectivity (clonality and seed bank persistence) using model selection. We sampled herbaceous plants, landscape (local and regional isolation) and habitat filters (inclination, woody encroachment and disturbance) in 82 grassland islands in Hungary. Isolation decreased the abundance of good disperser specialist plants due to the lack of directional vectors transferring seeds between suitable habitat patches. 

Clonality was an effective strategy, but persistent seed bank did not support the survival of specialist plants in isolated habitats. Generalist plants were unaffected by landscape filters due to their wide habitat breadth and high propagule availability. Clonal specialist plants could cope with increasing woody encroachment due to their high resistance against environmental changes; however, they could not cope with intensive disturbance. Steep slopes providing environmental heterogeneity had an overall positive effect on species richness. Specialist plants were influenced by the interplay of landscape filters influencing their abundance and habitat filters affecting species richness. Landscape filtering by isolation influenced the abundance of specialist plants by regulating seed dispersal. Habitat filters sorted species that could establish and persist at a site by influencing microsite availability and quality.

A fajkészlet és azontúl - új áttekintő tanulmány a fajkészlet szerveződéséről

Elfogadták közlésre az elsőszerzőségemmel jegyzett áttekintő tanulmányunkat a Restoration Ecology című szakfolyóiratban. A cikk amellett hogy bevezet egy régi-új sémát a restauráció és az ökológiai filterek kapcsolatára bevezeti azt a 15 cikket tartalmazó különszámot, amely a Restoration Ecology szerkesztői (Stephen Murphy, Valter Amaral) illetve az áttekintő tanulmány szerzői szerkesztésében jelenik meg várhatóan a nyár elején.

Az áttekintő tanulmány megtalálható a folyóirat honlapján és ingyen olvasható ezen a linken keresztül is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban található.

Beyond the species pool: Modification of species dispersal, establishment and assembly by habitat restoration 

Török P., Helm A., Kiehl K., Buisson E., Valkó O.

Species dispersal, establishment and assembly are crucial stages of the life history of plants, and clear understanding of the governing forces and rules that shape species composition in a particular community is vital for successful ecological restoration. In our paper we focus on five aspects of seed dispersal and plant establishment, which should be considered during habitat restoration actions. In the first two sections we discuss the success of spontaneous dispersal and establishment on restoration based either on spatial dispersal or local seed banks. In the third section we assess the possibilities of species introduction and assisted dispersal. In the fourth section we introduce some possibilities for the improvement of establishment success of spontaneously dispersed or introduced species. Finally, we highlight issues influencing long-term persistence and sustainability of restored habitats, related to the alteration of management type and intensity, climate change and spread of non-native species. With the present paper we introduce the special issue entitled ‘Seed dispersal and soils seed banks – Promising sources for ecological restoration’ containing 15 papers by 62 authors from ten countries arranged into the above mentioned five topics.

Fiatal kutatók fóruma az MTA-n

A Fiatal Kutatók Fóruma egyeztető platform az MTA fiatal köztestületi tagjai részére.

Fiatal Kutatók Fóruma
2018. május 9. 14.00 óra
MTA Székház, Felolvasóterem

Levezető elnök: Pósfai Mihály akadémikus



I. A fiatal kutatók helyzetéről szóló kérdőív beérkezett válaszainak ismertetése és elemzése
II. Javaslat a Fiatalok Akadémiája alapítására
III. Hozzászólások, javaslatok megvitatása

A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az akadémiai hivatalos eseményhirdetési oldalán lehet megtenni.

Két világ határán - Új áttekintő tanulmányunk az Applied Vegetation Science-ben

Megjelent Erdős László elsőszerzőségével az eurázsiai erdőssztyeppekkel foglalkozó legújabb szintézis cikkünk az Applied Vegetation Science nevű szakfolyóirat hasábjain. A cikk példás nemzetközi és hazai együttműködés keretein belül valósulhatott meg - összesen 6 ország, 14 kutatója vett részt a teljes Eurázsiai erdősszytepp bemutatásában. A cikk mintegy 35 kézirat-oldal terjedelemben foglalkozik az erdőssztyeppek fogalmi meghatározásával, a legfontosabb erdőssztyepp régiók jellemzésével, a jelenlegi kiterjedéssel és veszélyeztetettségel illetve kitér a klímváltozással összefüggő problémákra és a kiterjedés jövőbeli változására is. A cikk elérhető - szerkesztetlen kézirat formájában -  a folyóirat honlapján, valamint később a honlapomon is elérhető lesz. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

The edge of two worlds: A new review and synthesis on Eurasian forest-steppes

László Erdős, Didem Ambarli, Oleg A. Anenkhonov, Zoltán Bátori, Dániel Cserhalmi, Márton Kiss, György Kröel-Dulay, Hongyan Liu, Martin Magnes, Zsolt Molnár, Alireza Naqinezhad, Yury A. Semenishchenkov, Csaba Tölgyesi & Péter Török

Eurasian forest‐steppes are among the most complex non‐tropical terrestrial ecosystems. Despite their considerable scientific, ecological, and economic importance, knowledge of forest‐steppes is limited, particularly at the continental scale. Here we provide an overview of Eurasian forest‐steppes across the entire zone: (i) we propose an up‐to‐date definition of forest‐steppes, (ii) give a short physiogeographic outline, (iii) delineate and briefly characterize the main forest‐steppe regions, (iv) explore forest‐steppe biodiversity and conservation status, (v) and outline forest‐steppe prospects under predicted climate change. Forest‐steppes are natural or near‐natural vegetation complexes of arboreal and herbaceous components (typically distributed in a mosaic pattern) in the temperate zone, where the coexistence of forest and grassland is enabled primarily by the semihumid to semiarid climate, complemented by complex interactions of biotic and abiotic factors operating at multiple scales. This new definition includes lowland forest‐grassland macromosaics (e.g. in Eastern Europe), exposure‐related mountain forest‐steppes (e.g. in Inner Asia), fine‐scale forest‐grassland mosaics (e.g. in the Carpathian Basin), and open woodlands (e.g. in the Middle East). Using criteria of flora, physiognomy, relief, and climate, nine main forest‐steppe regions are identified and characterized. Forest‐steppes are not simple two‐phase systems, as they show a high level of habitat diversity, with forest and grassland patches of varying types and sizes, connected by a network of differently oriented edges. Species diversity and functional diversity may also be exceptionally high in forest‐steppes. Regarding conservation, we conclude that major knowledge gaps exist in determining priorities at the continental, regional, national, and local levels, and in identifying clear target states and optimal management strategies. When combined with other threats, climate change may be particularly dangerous to forest‐steppe survival, possibly resulting in compositional changes, rearrangement of the landscape mosaic, or even the latitudinal or altitudinal shift of forest‐steppes.

PÁLYÁZAT

EGYHÓNAPOS NÖVÉNYÖKOLÓGIAI

GYAKORLATI ÖSZTÖNDÍJRA

2018

A DE TTK Ökológiai Tanszék Növényökológiai munkacsoportja és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a botanikai és növényökológiai témák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára, immáron második alkalommal szakmai gyakorlati ösztöndíjat hirdet. A pályázatot elnyerő hallgatók lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak az NKFIH által támogatott "Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban" című pályázatban, illetve a tavaly megalakult MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban zajló munkába.

A pályázat tárgya és témaköre

A gyepi biodiverzitás kutatását és a gyepközösségek megőrzését megnehezíti, hogy a működésüket befolyásoló számos lényegi információ nem áll rendelkezésre. Ilyenek például (i) a növényfajok magbank-képzésére vonatkozó információk, (ii) a növényfajok közötti kölcsönhatások típusai és erőssége, illetve (iii) a közösségek működése szempontjából kiemelten fontos az alkotó fajok által meghatározott funkcionális diverzitás. A növényi jellegek (= plant trait, pl. növénymagasság, levélméret, magterjedési sajátságok, magbank-képzés típusa) mérése illetve regionális szintű adatbázisok összeállítása ennek okán kiemelt fontosságú. A nyári ösztöndíjas(ok) fő feladatai különböző növényfajok egyedeinek terepi gyűjtése, fajok biomassza mintákban történő azonosítása, főként vegetatív jellegek (levélbélyegek) mérése és magbank vizsgálatokkal összefüggő üvegházban zajló munkák végzése lesz.

A pályázók köre

A pályázatra M.Sc. és B.Sc. hallgatók egyaránt pályázhatnak. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek a szakdolgozati témát kereső első és másodéves B.Sc. hallgatók vagy új szakdolgozati témát kereső M.Sc. hallgatók.

Kötelező tartalmi és formai elemek

A pályázat tartalmaz egy rövid önéletrajzot (max. 1 oldal), megjelölve az eddigi egyetemi előmenetelt (növénytani témájú tárgyak érdemjegyei), kutatási tapasztalatot illetve érdeklődést. A pályázathoz csatolható egy motivációs levél amelyben a pályázó vázolja, hogy miért szeretné az ösztöndíjat elnyerni, illetve miként járulhat hozzá az ösztöndíj szakmai munkájának és fejlődésének előmozdításában.

A pályázatok benyújtása

A pályázatokat elektronikus formában (MS-Word dokumentum vagy pdf file) várjuk Dr. Török Péternek címezve a molinia@gmail.com címre.

A pályázat benyújtási határideje: 2018. május 18. péntek 12.00 óra

A pályázatok elbírálása

A pályázatokat a tanszék és a kutatócsoport tagjai tekintik át, majd szakmai és egyéb szakmapolitikai szempontok figyelembevételével választják ki a nyerteseket. A végső döntést az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője hozza meg szakmai és szakmapolitikai szempontok figyelembevételével. Az elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Összesen maximum 3 ösztöndíj odaítélésre van lehetőség.

Az ösztöndíj összege egyszeri 60.000 Ft.

Az ösztöndíjas időszak egy hónap (rugalmas kezdéssel és befejezéssel) a 2018. július 1-augusztus 30. közötti időszakban

Debrecen, 2018. április 19.

Dr. Török Péter, s.k.

kutatócsoport vezető

tudományos tanácsadó // egyetemi docens

MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport //

DE TTK Ökológiai Tanszék

http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/